Pest Megyi Hírlap, 1974. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-08 / 56. szám

1914. MÁRCIUS 8., PÉNTEK FES1 JÍECYE9 xJCirlap Szélesebb lesz A Pilist átszelő főútvonalon vízelnyelő aknákat építenek a Betonútépítő Vállalat cegilédi csoport-építésvezetőségének szak­emberei. Erre az útvonal szélesítése kap­csán került sor. Tizenhat helyen vágják át az utat és 30-as betoncsö­veket fektetnek le a föld mélyébe. Gárdos Katalin felvétele Sok Pest megyei program Nemzetiségi napok, baráti találkozók A Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének munkája, tervei Gazdag programot dolgozott ki az 1974-es esztendőre a Magyarországi Délszlávok De­mokratikus Szövetsége. A ter­vekről Mándics Mihály, a szövetség főtitkára elmondot­ta, hogy a jól bevált hagyo­mányok folytatásaként 1974- ben hat kultúrkörutat tervez­nek. Többek között Pest és Baranya megyében 40—42 ren­dezvényre kerül sor különbö­ző politikai megmozdulások­hoz kapcsolódva. Sűrűn tar­tanak a következő hetekben- hónapokban nemzetiségi napo­kat, különböző baráti találko­zókat, többek között az ilyen rendezvényeiről' jól ismert Pest megyében is. Jelentős figyelmet fordíta­nak az anyanyelvi kultúra ápolására. Éppen ezért a szövetség azt szeretné, ha az anyanyelv ok­tatását már óvodai szinten el­kezdenék, amihez nagy segít­séget jelentene a megfelelő tanerők toborzása, új óvodák létesítése, a tanulók létszá­mának növelése. Vetélkedők és pályázatok kiírásával, il­letve a beküldött munkák publikálásával kívánják elő­mozdítani a délszláv oktatás színvonalának emelését. A fel­nőttek anyanyelvi kultúrájá­nak ápolására kitűnő lehető­séget nyújtanak a jól bevált délszláv klubok, amelyeknek tevékenységét TIT-előadások- kal, író-olvasó találkozókkal kívánják gazdagítani. A Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége — tavaly^ tartott VII. kongresz- szusa határozatának szellemé­ben — arra törekedik, hogy fokozottabban a hazai délszlá­vok kulturális központjává váljon. Ennek érdekében nép­szerű nyelvművelő és népraj­zi kiadványokat adnak ki, és színvonalas, tartalmas műsor­füzetekkel látják el a műked­velő csoportokat. Ugyancsak az amatőr mozgalom támogatá­sára nagyobb gondot fordíta­nak a szakemberképzésre is. A következő időszakban a honismereti és helytörténeti néprajzi gyűjtő, feldolgozó munka fellendülésére számíta­nak, amelynek eredményeit egy létrehozandó bázismú­zeum hasznosítja majd. Külö­nösen nagy figyelemmel kísé­rik a szocialista kultúra dél­szláv vonatkozású hagyomá­nyait, anyagait. Előre kíván­nak lépni a művészeti tevé­kenységben (irodalom, képző­művészet, előadó-művészet, népművészet stb.) mindenek­előtt a tehetséges alkotók fel­kutatásával, munkáik segítsé­gével. Mindez nem valósulhat meg az irodalom népsze­rűsítése, az olvasómozga­lom fejlesztése nélkül. A délszláv szövetség megala­kulásának jövőre esedékes 30. évfordulója tiszteletére tu­dományos munkában dolgoz­zák fel a szövetség történetét, s ezt nyomtatásban is megje­lentetik. A szövetség ugyan­akkor gondoskodik a pécsi rá­dió horvát—szerb nyelvű adá­sának támogatásáról is. A ha­zai délszlávok szintén részt vesznek — a tervek szerint — az augusztus 19- és 20-án sor­ra kerülő hagyományos keszt­helyi nemzetiségi fesztiválon. Koszorúzás Rajk László sírjánál Születésének 65. évfordulója alkalmából a Kerepesi teme­tőben csütörtökön ünnepélyes külsőségek között megkoszo­rúzták Rajk Lászlónak, a for­radalmi munkásmozgalom ki­emelkedő személyiségének sír­ját. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának képviseletében Aczél György, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, Jakab Sándor, a Köz­ponti Bizottság osztályvezető­je koszorúzott. Az MSZMP Budapesti Bizottsága nevében Katona Imre, az MSZMP KB tagja, a budapesti pártbizott­ság titkára és Bakó Ágnes, a budapesti pártbizottság tagja, a Párttörténeti Intézet igaz­gatóhelyettese helyezett el ko­szorút. A kegyelet virágait el­helyezték a sírnál a Rajk László nevét viselő XIII. ke­rületi iskola pedagógusai és diákjai. Megkoszorúzták a sírt Rajk László hozzátartozói is. Jubilál a CSEMADOK Ötszáz helyi szervezet Huszonöt éve, hogy megala­kult a CSEMADOK, a Cseh­szlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége. Az év­forduló alkalmából a CSE­MADOK KB titkársága Po­zsonyban sajtótájékoztatón számolt be arról, hogy a szö­vetség milyen munkát vég­zett és végez a magyar nem­zetiségi csehszlovák állampol­gárok körében. A szövetségnek jelenleg 530 helyi szervezete és mintegy 62 000 tagja van, a helyi szer­vezetek keretében 240 szín­játszó együttes, 130 esztrád- együttes, 102 táncegyüttes, 48 énekkar, 36 irodalmi’ színpad és számos különféle szakkör működik. A CSEMADOK évente ■ mintegy 30—35 nép- művészeti jellegű szabadtéri bemutatót, valamint sok száz ismeretterjesztő előadást, író­olvasó találkozót és egyéb kul­turális műsort rendez. A CSEMADOK a negyed- százados jubileum alkalmából évkönyvet is megjelentet. MEDOSZ-A KTIVA A munkahely sokat segíthet a dolgozó életkörülményeinek javításában nők Tavaly év végén a népese­déspolitikai határozatok nyo­mán új szakasz kezdődött a mezőgazdaságban dolgozó nők életkörülményeinek javításá­ban. A még meglevő — nem kevés — probléma közül to­vábbra is gondot okozott, hogy miképpen teremtsenek szebb és egészségesebb otthonokat a tanyákon s falvakban élő nagy családosok számára, mit te­gyenek a nőknek a munka­helyekre való kényelmesebb bejárása érdekében, hogyan fejlesszék tovább a vidéki gyermekintézményeket és mi­képpen fokozzák a felvilágosí­tó munkát, hogy vidéken se szaporodjon a művi vetélések, az erőszakos terhességmegsza­kítások száma. E problémáknak a megol­dásából jelentős részt vál­lalt a Mezőgazdasági, Er­dészeti és Vízügyi Dolgo­zók Szakszervezete is. Határozatot hozott a vidéki nagy családosok lakáshelyze­tének javítására, tervek ké­szültek a településközpontok­tól távolabb eső lakóházak villamosítására és a földes la­kóhelyiségek padlózására. A MEDOSZ tárgyalásokat kez­dett a KGM vezetőivel, új, kis méretű autóbuszok gyár­tásáról is. Az eredmény: a prototípusokat már bemutat­ják az idei budapesti ipari vásáron. Szélesítik a mezőgaz­daságban dolgozó nők általá­nos és szakmai művelődésé­nek lehetőségeit, s minden ar­ra alkalmas üdülőbe elsősor­ban a nagy családosokat utal­ják be. Számtalan eszközzel fokozzák az egészségügyi fel­világosítást is. Lendületes tehát a népe­sedéspolitikai határozat végrehajtása a mezőgaz­daságban. Erről az ünnephez illő tárgyról beszélt tegnap, a nemzetközi nőnap alkalmából a MEDOSZ Pest megyei Bi­zottsága nőaktívájának a MEDOSZ központjában meg­tartott ülésén Farmati Lajos- né, a szakszervezeti központ szociálpolitikai előadója. A további tervekről szólva elmondotta: az intézkedések megtétele előtt szükségesek a megbeszélések is, mert a nő­mozgalom továbbfejlesztése sem nélkülözheti a legilletéke­sebbek, a nőfelelősök, a nők képviselőinek gondolatcseré­jét. A Pest megyei eredmények és tapasztalatok általánosítása elősegítheti a mezőgazdaság­ban dolgozó nők, s ezen túl­menően a vidéken élő asszo­nyok és leányok életkörülmé­nyeinek további fejlesztését. A jelenlevők — mintegy 70 Pest megyei MEDOSZ-alap- szervezet nőfelelőse — élén­ken reagáltak az elvi-gyakor­lati összegezésre. Többen szóltak arról, hogy saját munkahelyükön és működési területükön mi­lyen módszerekkel segítik a népesedéspolitikai hatá­rozatok végrehajtását. Mohr Gusztávné például el­mondotta, hogy az Alagi Ál­lami Gazdaságban a nagy csa­ládosokat több természetbeni juttatásban részesítik. A sza­bad tejet a 14 éven aluli gyer­mekeknek négy forintért ad­ják és a kismamák a terhesség hatodik hónapjától minden szombaton otthon maradhat­nák. Horváth Viktorné, a Fel­sőbabád! Állami Gazdaság nő­felelőse szerényen, a jó ta­pasztalat általánosítása éreké­ben ecsetelte, mennyire elis­merésre méltó náluk, hogy a gazdaság vezetői és a szakszer­vezeti tanácsuk a részesedési alap bizonyos hányadát az anyák és nagy családosok tá­mogatására fordítja. Gyukity Mártonná, a Buda-környéki Vízgazdálkodási Társulat nő­felelőse visszaemlékezett, hogy húsz éve, amikor az ő két gyermeke született, az asszo­nyok még csak három hónap szülési szabadságot kaptak. Az akkori körülmények kö­zött ezért azután évekig ki kellett maradniuk a munká­ból, hogy legalább egy ideig maguk nevelhessék gyerme­keiket. Szintén összegezése volt az eredményekről szóló kis beszámolóknak Salamon Jánosnénak, a Szakszerveze­tek Pest megyei Tanácsa nő­felelősének közlése, mely sze­rint idén januárban és feb­ruárban mintegy 38 száza­lékkal csökkent Pest me­gyében a művi terhesség­megszakítások száma, és kétszer annyian jelentkez­nek terhességvizsgálatokra, mint korábban. Elhangzott még több kér­dés a meglevő problémákról, például a családalapítók gond­jairól. Weiser Antalné, az Erdei Termékfeldolgozó Vál­lalat nagymarosi szörpüzemé­nek nőfelelőse megemlítette, hogy a vidéki fiatalok számá­ra a társasházépítési lehető­ségek mellett támogatni lehet­ne a családi ház építését is. A MEDOSZ Pest megyei Bizottságának nőáktíváján is­mét bebizonyosodott: a vidé­ken élő dolgozó nők életkörül­ményeinek javítását a munka­helyek jelentősen elősegíthetik. P. V. Pest megye, 15. választókerület Meditáció egy orvos képviselővel Amikor délelőtt kilenc óra­kor felhívtam telefonon dr. Palotai Sándor országgyűlési képviselőt, Daba.s nagyközség egyik körzeti orvosát, senki nem vette fel a készüléket, pe­dig évek óta délelőtt rendel, s ha mólóban is az influenza- járvány, délelőtt kilencre aligha végezhetett a betegei­vel. Biztosan sürgősen kihív­ták valahova, hiszen orvos, közölte udvariasan a postás­kisasszony a dabasi központ­ban. Okok a bosszúságra Orvos. Sok mindent takar ez a szó. Gyógyulást, enyhülést a bajban, reményt az élethez. Enneik következtében tiszte­letet, bizalmat és olyan őszin­teséget, amelyet gyakran még a hozzánk legközelebb állók sem kapnak meg . tőlünk. De takar ez a szó még sok min­den mást is. Ébren töltött éj­szakákat. Sohamncs szabad időt. örökös készenlétet. A megmondjam, ne mondjam kínzó gyötrődését. A döntés felelősségét. És szembenézést az irigyekkel, akik például az autóban rangot látnak s nem munkaeszközt. Ezen tűnődtem, s volt időm töprengeni déli egy óráig, amíg elfogyott a hatvannégy beteg, aki ezen a napon dr. Palotai Sándorra várt. Ezúttal többet, mint más alkalom­mal, mert kilenc előtt néhány perccel elsősegélyre hívták a körzet orvosát. Dr. Palotai bosszús volt, amiért meg kellett várakoz­tatnia a valóban betegeket két részeg verekedő miatt. Nem az idejét sajnálta. Az ér­telmetlen baj keresés mindig felbosszantja. Mint általában minden, ami értelmetlen. — A napokban felkerestek az Orvos továbbképző Intézet szervezési osztályáról. Kérdé­sek egész sorával ostromoltak. Hogyan biztosítom szakmai és kulturális továbbképzéseimet? Milyenek a családom kultu­rális lehetőségei az én elfog­laltságom mellett? Elégedett vagyok-e a munkahelyi körül­ményeimmel? Ha újra kezde­ném, eljönnék-e ismét falusi körzeti orvosnak? És így to­vább. Nem tudom, mi értel­me ennek. Megkérdeznek fél­ezer orvost, aztán a válaszokat betáplálják egy gépbe <— há­borgott, nem titkolva bosszú­ságát. — A gép pedig majd kimutatja, hogy a falusi or­vosok műveletlenek, betoko- sodtak, panaszkodnak, köve­telnek. Neim ad igaz képet ar­ról, ami valóban van. Gyalogszerrel — S mi az, ami valóban van? — biztattam a fel tárul - kozásra. Visszakérdezett. — Nem sajnálja a kocsiját? — A kocsimat? — hökken­tem. — Szeretném bemutatni a körzetemet... — Nézze meg a kilométer- órát — jegyezte meg csende­sen, már a kocsiban. — 13 315 — olvastam le a számokat. — Tatárszentgyörgy felé kezdjük... Három kilométer betonon. Az útelágazásnál: — Forduljon balra, bár In­nen még négy kilométer a legutolsó tanya, de oda már én is gyalógszerrel járok, mert annyira rossz az út. Feljegyeztem: négy kilomé­ter oda, négy vissza, az ösz- szesen nyolc, a végén majd hozzáadom a megtett kilomé­terekhez. Az E—5-ös főút felé halad­tunk tovább, majd irány forduljon balra. Az út helyett a legtöbbször a füves réten vezettem a ko­csit. Kette» mégis csak keve­sen vagyunk ahhoz, hogy ki­emeljük, ha elakad. Mintha csak megsejtette volna, mire gondolok: — Én egyedül járok... „Kimutathatja" a számítógép... Harminc kilométer Icocsi- kázás dr. Palotai Sándor kör­zete, amelyben háromezer- hétszáz ember él. — Plusz iskolák, óvoda, üzemek, azaz ezerszáz fő, akiknek csak a fele él a kör­zetemben. Naponta reggel fél hétkor lép be a rendelőbe. A műsze­rek sterilizálásával kezdi a napot. (A körzeti ápolónői ál­lás szeptember óta betöltet­len. Védőnőm nincs 1972 de­cembere óta.) Fél nyolctól fél tizenkettőig rendel — hivata­losan, de addigra soha nem fogynak el a betegek. Ebéd után következnek a fekvőbe­tegek, nyolc-tíz-tizenöt, mi­kor mennyi. Mire visszaérke­zik. a legtöbbször három-négy járóbeteg várja. Aztán leg­alább egy óráját elveszi az adminisztrációi Vacsora előtt újságokat olvas, napi- és szak­lapokat. A televízió híradóját soha nem mulasztja el. Es­ténként rendszerint olvas (Most fejeztem be Müller Pé­ter: Részeg józanok című könyvét.). — Tudja, miket válaszoltam a feltett kérdésekre? Szín­házban nem voltam kerek esz­tendeje. Moziban nyáron vol­tam utoljára a szabadságom alatt. Pestre havonta ha egy­szer feljutok hétköznapon. Ez a délután rendszerint vásár­lással telik él. Nos, ezek után kimutathatja a számítógép, hogy műveletlen vagyok. És a feleségem is, aki laborszakor­vos Dabason. Sok a gohd Ha csak a kérdésekre adott válaszokat nézzük. Nemcsak Hemád, túl a vasúti sorom­pón. — Földút következik. Vál­lalja? — nézett rám, s ami- . ... , kor bólintottam: — Akkor / Qtizdag könyvtara a tanú ra hogy lépést tart a fejlődéssel. A szakirodalomtól a modern regényekig sokszínű a válasz­ték. De szívesen beszél képző- művészetről, zenéről, büszke rá, hogy egy Szőnyi István- és két Pór Bertaian-rajz tu­lajdonosa. A közélet, a politi­ka pedig mindennapi életének szerves részét képezi. Képvi­selői beszámolók, fogadóórák, a járási pártbizottság ülései, ismeretterjesztő előadások, kü­lönböző társadalmi rendezvé­nyeken való részvételek idő­pontjai gyakran szerepelnek a naptárában. — A héten a dabasi nyom­dában tartottam előadást az üzemi balesetekről, és részt vettem a Szikra Termelőszö­vetkezet közgyűlésén. Holnap Kálvin Lajos iskolaigazgató­val találkozom, akivel a Né­pességpolitikai irányelvek ér vényesülése című anyagot ké­szítjük elő a járási párt-vég­rehajtóbizottság ülésére. Az­tán jönnek a választópolgá­rok, hallgassam meg a pana szukát, segítsek orvosolni azo^ kát is. Sok a gond. Dabasnak orvosi lakás és rendelő kelle­ne. Eddig kilencszázezer fo­rintot sikerült szerezni hozzá a megyétől. Tapasztalhatta, hogy a Dabason átvezető út irgalmatlanul rossz. Sikerült elintézni, hogy 1975-ben sor kerül teljes rekonstrukciójára. Inárcs villamos hálózata tel­jesen elavult, még a televízió és a háztartási gépek bekap­csolása is problémákat oko­zott. Még ebben a félévben befejeződik a község villany- hálózatának teljes rekonstruk­ciója ...' — Mikor jut ideje minder­re? — Van hetenként egy sza­bad délutánom és havonta há­rom szabad vasárnapom. A szabad délutánt természetesen vissza kell adni Lakos dok­tornak, olyankor még egyszer ekkora a körzetem. — És amikor vasárnap, ügyeletes? — Négy körzetbe hívhatnak bármikor, Gyóntál Sáriig. Nem csoda, ha elmennek az embe­rek. Tatárszentgyörgyről, Tá- borfalváról márciusban megy el az orvos. Inárcsról decem­berben távozott. Örkényből szintén elment. Egy fiatal dok­tornőt küldtek le a Rókusból helyettesíteni, de nem maradt meg egy fél napnál tovább. És el akar menni Hernádról és Bugyiból is a körzeti or­vos. Talán maradnak.., Egy felszólalás — Megoldás? Kiút? Válaszként az országgyűlés 1972 áprilisi ülésszakának jegyzőkönyvét teszi le elém. Akkor, az egészségügyi tör­vényjavaslat vitájában ő is felszólalt. „Jobban vegyék figyelembe a területi széttagoltság nehéz­ségeit ... a több csatolt köz­séggel rendelkező körzeti or­vosoknál a differenciáltabb bérezés megállapítását. A kör­zeti orvos számára a gépjár­mű ma már szolgálati eszköz, különösen a nagy kiterjedésű körzetek gyors ellátása énei­kül nem biztosítható. Mégis, közel egymillió lakos ellátását végző körzeti orvos csak ke­rékpárral vagy még azzal sem rendelkezik..." — Sok gondról beszéltem azon a két esztendővel ezelőt­ti parlamenti ülésen. Sajnos, mindmáig nincs lényeges vál­tozás. Ha nálunk, egy ennyi­re Pest közeli járásban ilyen gondokat jelent a falusi kör­zeti orvosi állás betöltése, ak­kor a gondok lényegesen na­gyobbak az ország távolabbi vidékein. S hogy ez az aggodalom mennyire szívből fakad, bizo­nyítja a tény: dr. Palotai Sán­dor tizenkilenc esztendős fa­lusi körzeti orvosi tapasztala^ ta. Prukner Pál

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom