Pest Megyi Hírlap, 1974. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-05 / 53. szám

Első osztályosok behatása Március 11-én és 12-én lesz — mindkét napon 8—12 óráig és 15—18 óráig — az első osz­tályosok beíratása a körzetileg illetékes általános iskolák­ban, A szülő vagy gondviselő beíratáskor vigye magával a gyermek születés: adatait és az orvosi vizsgálat eredményét igazoló iratokat. Véradónap a 21-es Volánnál Üzemi véradónapot tarta­nak március 15-én a 21-es Vo­lán telepén. Nemcsak az üzem jelenlegi dolgozói adnak vért, térítésmentesen, de jelentkez­tek a véradásra azok a dolgo­zók is, akik időközben más munkahelyet választottak ma­guknak. A véradónapon minden ön­kéntes véradót szívesen vár­nak. A PES T A4 E G Y E. 1 HÍRLAP külön kia da s a XVIII. ÉVFOLYAM, 53. SZÁM 1974. MÁRCIUS 5., KEDD Bővült a gyártmánylista Külföldön is keresettek a nagykőrösi tejtermékek A legutóbbi években mun­kába állított gépek segítségé­vel a Középmagyarországi Tejipari Vállalat nagykőrösi üzeme 1973-ban csaknem két­szer annyit termelt, mint az előző évben. Az öntözés csodát művel Ismét terjed a ksjszkehpítés Magyarország kajszibarack- exportja Kalifornia és Spa­nyolország után harmadik a világon. Nagy mennyiségben termesztik a gyümölcsöt a Szovjetunióban is, de csak ha­zai szükségletre. Őshazájában, Örményországban az átlagter­més 50—100 mázsa hektáron­ként, egy fáról gyakran két­száz kilogrammot is leszednek. Három évtizede még Nagy­kőrös és környéke az ország kajszibaracktermésének 18 százalékát adta. A barackfák korai kipusztulása és az ala­csony termésátlag miatt az utóbbi években azonban csök­kent a termőterület. Az elmúlt esztendőben kaj­szibarack-termesztési kong­resszus volt Spanyolország­ban, amelyen részt vett dr. Nyújtó Ferenc, a Kertészeti Kutató Intézet ceglédi kísér­leti állomásának igazgatója is. Élményeiről, tapasztalatairól vetítettképes előadáson szá­molt be a szakembereknek. Elmondta, hogy Spanyolor­szágban (26 ezer hektáron) évi 200—250 ezer tonna (Ma­gyarországon évente 80—130 ezer tonna) kajszit termeszte­nek. Betoncsatornákból öntö­zik a sárgabarackot, általában 8X8 méteres távolságra telepí­tik a fákat, ' Pall’zzo szilva alanyba helyezik a szemző­ágat. Az öntözés hatására ál­talában 40 milliméternél na­gyobb átmérőjűek lesznek az érett gyümölcsök. A Szovjetunióban is a ba­rázdás öntözést alkalmazzák, egyes gazdaságokban elérik a 150—200 mázsa hektáronkénti termésátlagot. Főleg a Navoj fajtájút termesztik, mely kö­zépérésű, általában kevesebb a savtartalma, lisztesebb, cuk­rosabb. A hajdani hírős városban és környékén újból kedvet kap­tak a termelők a kajszibarack termesztéséhez. Ennek egyik oka, hogy emelkedett a felvá­sárlási ár. NdgykŐrösön is so­kan televítevek a Szikra Álla­mi Gazdaság borbási faiskolá­jából vásárolt facsemetéket. Az állami gazdaság néhány éve beállt kaiszibarackosa 1973-ban jó termést adott, ja­va részét exportálták. Dr. Konrád Zoltán Közgyűlés Az Építőipari Szövetkezet március 9-én tartja mérleg­záró közgyűlését Örkényi úti székházában. \?ir látónk ma a moziban angyala. szovjet Jelszó: a puszták Színes, szinkronizált bűnügyi film. Kísérőműsor: Az elviselhe­tetlen zenész. Híradó. Előadások kezdete: 5 és 7 órakor. KISKÖRZETI MOZI AZ ÁRBOZI ISKOLÁBAN Tüzes íjász. Olasz-spanyol- francia film. Előadás kezdete: fél 7-kor. ANYAKÖNYVI HÍREK Született: Kovács Géza és Dobi Irén: Ágnes, Petes Imre és Istráb Anikó: Dóra, Sziget­vári Dénes és Tóth Irén: Ildi­kó, Völgyi Ferenc és Balogh Rozália: Zoltán, Gecse László és Várkonyi Piroska: Szil-ia, Király Ferenc és Fehér Piros­ka: Csaba, Benke Ambrus és Bakos Julianna: Zsolt, Katona István és Szaniszló Rozália: Zoltán. Bakonyi Sándor és Nagy Rozália: Ferenc, Kósa- Fehér László és Bárándi Klá­ra: László,- Andó József és Fe­hér Erzsébet: József, Fodor Ferenc és Kun Zsuzsanna: Fe­renc nevű gyermeke. Névadót tartott: Kovács Gá­bor és Dajka Lidia: Gabriella nevű gyermekének. Házasságot kötött: Vankó István és Fogarasi Szilvia, Ko- monyi László és Máté Mária, Dr. Hülber József és Horváth Irén. Meghalt: Biró Andrásné Szabó Ilona (Ady E. u. 12.), Gál György (Reviczki u. 2.), Tanács Györgyné Koperecz Ilona (Barátszilos d. 25.), Ko­vács Pálné Maczkó Eszter (Kocsér, II. dűlő 34.), Szebelédi Julianna (Nyársapát, József A. u. 60.), Fehér Lászlóné Bállá Erzsébet (Kinizsi u. 5.), Dobos Gézár.é Szanyiszló Julianna (Hangács d. 58.), Borbély Sán­dor (Magyar u. 3.). Kovács La- josné Gábor Margit (Aradi u. 3.), Pozsár János (Jázmin u. 2/a.) Burján Sándor (Eötvös Károly u. 46.). — 1972-ben 58 millió forint árbevételünk volt — mondot­ta Marosfi György telepvezető —, 1973-ban pedig több mint 100 millió forint. Ezt a jelentős termelésnöveke­dést elősegítette a vaj­gyártás, amely egymagában 55 millió forint bevételt hozott,. — Mennyi tejet dolgoznak fel? — Az elmúlt évben 12 mil­lió liter* tejet kaptunk Nagy­kőrös, Csemő, Jászkarajenő, Kocsér és Tiszakécske körze­téből. Az összes tej 14 százalé­két a Nagykőrösi Állami Gaz­daság tehenészete szállította. A nagykőrösi Arany János, Hunyadi és Szabadság terme­lőszövetkezetektől is sok tejet vettünk át. / Naponta 20 mázsa vajat gyártottunk, és gyártunk je­lenleg is, Nagykőrös, Cegléd, Kecskemét, Kalocsa és kör­nyékük ellátására. — Folytattuk a keleti orszá­gokban megkedvelt Kaskavál sajt gyártását. Az előző évek­ben 30 vagonnal, ám 1973-ban csak 10 vagon­nal tudtunk exportálni, mert kevés juhtejet kap­tunk. Sok nagyüzemi gazdaságban nem fejik a juhokat, mivel pe- csenyebárány-termelésre tér­tek át. — Bekapcsolódtunk a na­gyon népszerűvé lett gomolya- túró gyártásába is, melyből 20 vagonnal termeltünk a múlt évben. Újdonságként készítet­tük a Hajdú sajtot, melyet kü­lönleges eljárással, tehéntejből gyártunk, s vállalatunk buda­foki pincéjében három hóna­pig érik, csak azután indul Görögországba és Spanyolor­szágba. — ó Az ország különböző részéből A jövő szakmunkásai A konzervgyár K III-as | megyek a lényerő állomásra üzemében jelenleg sincs holt i dolgozni. Szeretném jó szak­szezon. Műszakonként 4 ezerj munkásként megállni a he- üveg vegyes darabos sava- , lyem. nyúságot és 17 ezer üveg ba­latoni salátát gyártanak. A vonalakon másodéves kon­zervipari tanulók sajátították el a gyakorlati tudnivalókat. Az ország különböző vidékei­ről érkeztek. Miért választot­ták ezt a pályát? Erre keres­tem a választ. Gigor Róza: Mezőtúrról jöt­tem. Osztályfőnököm ajánlot­ta ezt az iskolát. Mivel nem volt határozott elképzelésem, megpróbáltam. Megszerettem a konzervgyártást, s nem bán­tam meg, hogy idejöttem. Szeretek itt tanulni, dolgozni. Nagyon tetszik a kollégium. Szépen berendezett,. barátsá­gos szobákban lakunk, s az ellátásról is csak az elisme­rés hangján szólhatok. Ha el­végzem az iskolát, Szolnokra Nyika Etelka: Hajdú-Bihar megyei Álmosd községből jöt­tem. Már általános iskolás ko­romban érdekelt a konzerv- gyártás, ezért a debreceni Élelmiszeripari Szakközépis­kolába jelentkeztem. Hely hiá­nyában nem vettek fel, így a körösi Toldiba jöttem. Az is­kola igen jól felszerelt, snagy szaktudással rendelkező taná­rok oktatnak bennünket. A kollégium nekem is nagyon tetszik, s igen jó közösségi szellem uralkodik köztünk. Szeretnék leérettségizni, s utána megpróbálok jelentkez­ni a Kertészeti Egyetemre. Ha nem sikerül, a Debreceni Konzervgyárban szeretném hasznosítani a tudásom. Gyarmati SPORT Eüső versenyükön: 6. helyen A fővárosi Játékcsamokban megrendezett gyeplabda Ju­bileumi Kupa utolsó forduló­jában a Nk. Volán 2:0-ás ve­reséget szenvedett az Autó­taxitól. A vetélkedő végered­ménye: 1. Bp. Építők 2. Budai Pedagógus 3. MAVAUT Volán 4. Kinizsi Sörgyár 12 5 5. Autótaxi 12 3 6. NTc. Volán 12 1 7. öregfiúk 12 1 12 8 4 — 38-12 20 12 6 4 2 22- 7 16 12 7 2 3 17-14 1€ 3 18-12 14 6 13-18 9 8 7-27 5 9 4-29 4 A SZOMSZÉD MEGYÉKBŐL IS JÖTTEK Nagy forgalom a tavaszi vásárban Keresték a süldőt, a tehenet Régen nem volt olyan nagy vásár Nagykőrösön, mint leg­utóbb. A jó, napsütéses idő­ben nemcsak a környékből, hanem a távolabbi vidékekről is eljöttek az eladók és a jó­szágvásárlók. Sok , malacot megvettek Pest környékére, s a legtöbbet autón vitték haza. Nincs már szegény ember A régi világban a kecske volt a szegény ember tehene, ebből mindig sokat kínáltak a vásárokon. Most nem láttunk egyet se. A kecskevásár régi helyén motorkerékpárok par­kíroztak. Szemben, ahol a sertésvásár kezdődik, egy idős ember va­lakire várakozott, és kolláció- zott a tarisznyájából. — Hogy nem árulnak most kecskét? — kérdeztem tőle. — Ugyan, hova teccik gon- dóni’ — mondta —, nincs mán szögény embör, aki kecskét tart és vösz. Mög hát a kecs­kéket levágták „birkapörkölt­nek” a nyomorúságos időkbe’. Meg nőit az anyakoca becsülete A múlt években lanyha volt a vásárokon az anyakoca ke­reslete. De a megjavult ma­lacárak visszahozták a becsü­letét. A vásáron egy szép, nagy, vemhes anyasertés öt­ezer forintért kelt el. A nem mindennapi jószág legutóbb 14-et ellett, melyből 13-at nevelt fel. A sertésvásárra nagyon sok jószágot hoztak. A választási malac párja, nagyság és mi­nőség szerint, 800—1300 fo­rintért kelt. A 25—35 kilós süldő darabját 800—1000 fo­rintért árulták, a 60—80 ki­lósért 1500—1600 forintot kér­tek. A vásár végén, aki a jó­szágot nem akarta hazavinni, engedett az árakból. A ló versenyez az autóval Az állatvásárra lovat is so­kat felhajtottak. A magas árak mellett nem alakult ki nagyobb forgalom. Az igás koesiló ára 10 ezer forintnál kezdődött, a fuvarosló ára 30 ezer forint körül mozgott. Ke­vés és drága volt a csikó. Egy tízhónapos csikóért 9 ezer fo­rintot kértek, két hároméves csikó 32 ezer forintért kelt el. Egy 30 ezer forintos ló gaz­dája találóan mondta: — Egy rossz lóért adnak egy öreg autót, egy jó lóért pedig príma kocsit lehet venni! A marhavásáron az árak emelkedést mutattak. Főleg a jó tehén és a bikaborjú ára volt magasabb a korábbiak­nak A hizlalt fiatal bikaborjú Hangszóró az ócskapiacon Cukrászati bemutató Lassan már hagyomány- nyá válik, hogy a Vénus eszpresszóban időnként cukrászatitermék-bemuta- tót tart a Dél-Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat. Ilyenkor szabadjára enge­dik alkotó fantáziájukat a cukrászmesterek, s kicsiny alkotásaikban íz és kellem egyesül A fogyasztók szá­jában habként olvad a pil­lekönnyű piskóta, s még a legszigorúbb fogyókúrát tartók sem állhatják meg egykönnyen, hogy „bűnbe” ne essenek. S ha csak di­csérni tudjuk is a szándé­kot, s örülünk a különle­gességeknek, kicsit felső­hajtunk, vajon miért nem lehet ezt a cukrászbemuta­tót egész évre prolongálni? Isten bizony, még a bemu­tatóval járó árkedvezményt is szívesen engednénk ... S hogy mi lenne a vona­lainkkal? Arra jobb nem is gondolni! De ió lenne a fi­nom csemegékkel többször is találkozni. A volánosok terve, hogy a Kőrösön is megindult gyep­labda-oktatás és -szakosztály után más sportágakkal is fog­lalkoznak majd. Ehhez szíve­sen látják a városban élő, rop- és tollaslabdázást szere­tő dolgozók, diákok jelentke­zését is, a 21-esek üzemében. Tapasztalatcsere és edzésbemutató A Nk. Pedagógus atlétikai sportiskolájának vezetői és edzői közös értekezletén a he­lyieken kívül itt voltak az al- bertirsai, ceglédberceli és abo- nyi kihelyezett csoportok ed­zői is. A jobb, kollektívabb munkával kapcsolatos teen­dők megbeszélése után edzés- bemutató következett a gim­náziumban. Kovács Nándor vezetőedző ugróerő- és gyor­saságfejlesztő, Majercsik László dobóerőfejlesztő spe­ciális gyakorlatot ismertetett, majd ezeket a sportolók a gyakorlatban is bemutatták. A kezdeményezés és a ta­pasztalatcsere figyelmet érde­mel. Négyszeres győzelem A Toldi-sportcsamokban került sor az Nk. Toldi ITSK —Kiskunfélegyházi Közgaz­dasági Szakközépiskola ba­rátságos, visszavágó jellegű női tornaversenyre. Mind a 4 kategóriában a körösiek győz­tek, akik ugrásban javultak, de gerendán erősödniök kell. B-kategória csapatban: 1. Nk. Toldi 178 pont (7,4-del győztek). B-kategória egyéni össze­tettben (14 induló): 1. Bodó Ildikó 36,3 (3 szeren győztes), 2. Búzás 36,1 (korláton nyert), 3. Boros 35,5 (mindhárom kö­rösi). C-kategória csapatban: 1. Nk. Toldi 173,5 pont (4,1-es különbségű győzelem). C-kategória egyéni össze­tett (13): 1. Kábái Jolán 35,4 (3 szeren nyert); 2. Major 34,8; 3. Fehér 34,5 ponttal (körösiek). / Újabb sakkverseny Húsz fővel nemrég újabb III. osztályú minősítő sakk- verseny kezdődött a KIOSZ- székházban. A 3. játéknap után így áll az élcsoport: Ba­kó, Mogyaró és Katona 3—3, Kis S. és Járvás másfél-más­fél pontos. S. Z. JÁRMŰKIÁLLÍTÁS ÉS -VÁSÁR március 1-től 10-ig Nagykőrösön, az Arany János Művelődési Házban Nyitva: 9-től 18 óráig. Korszerű kerékpárok, kis- és nagymotorok gazdag választékával HÍVJUK ÉS VARJUK ÖNT IS! Pest megyei iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat A vásáron rengeteg használt holmit árultak. Egy pesti árus hangszórón keresztül kínálta portékáját. Egyébként a helyi és vidéki iparosok és kereske­dők a gyalogvásáron nagy j áruválasztékot vonultattak fel, a forgalom azonban meg sem közelítette a korábbi években megszokottat. Ma már a nagy- közönség nagy része szíveseb­ben vásárol az üzletekben. K. L. jól megfizetett exportcikk. A hizlalnivaló kilójáért 50 forin­tot, s egyesek még többet is adtak, az üszőborjú kilója 26 —28 forintért kelt. Átlagáron kéthónapos bikaborjút 6 ezer, üszőborjút 5 ezer forintért vettek meg. Jobb tehén 18—20 ezer forint volt, de egy szép, fias, nagy tejhozamú tehén például 25 ezer forintért cse­rélt gazdát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom