Pest Megyi Hírlap, 1974. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-06 / 54. szám

#»£*! MEGYEI &úrlap 1974. MÄRCIUS 6., SZERDA Színházi körkép A nőhatározattól a nemzetközi politikáig * Uj* művek, hazai első bemutatók Érdekes törekvés folyamata figyelhető meg az idei szín­házi szezonban. Már a februári műsor kapcsán is jeleztük körképünkben, hogy a bemutatók többsége eredeti, ún. ősbe­mutató vagy hazánkban először játszott darab. S most, már­ciusban hasonlót tapasztalunk. Ez a mindenáron újdonságra törekvés mennyiben helyes, helytálló, szükséges, vagy nem megy-e a klasszikusok és más olyan színpadi művek rovására, melyek műsoron tartása kívánatos? — ez a kérdés kétségtelenül fölvetődhet. Ám egyelőre korai volna eldönteni, sőt nem is lenne szerencsés kellő értékelés, megalapozott elemzés nélkül. Mindaddig tehát nevezzük magábanvéve Örvendetes jelenség­nek, hogy nálunk még nem látott újdonságokkal találkozhat a színházba járó közönség, s remélhetően talán éppen a révükön kialakuló, bővülő újabb közönségréteg is. Tizenegyből hat újdonság Gyurkó Lászlóig terjed. Az előadók pedig Váradi Hédi, Szabó Tünde, Zsolnai Júlia, Latinovits Zoltán, Balázso- vits Lajos, Kovács P. József. A Huszonötödik Színházban M-A-D-A-C-H bizarrul figye­lemkeltő címet viseli a pro­dukció, amelyet Iglódi István és Szigeti Károly rendezett, Az ember tragédiája gondo­lati elemeinek adva mintegy külön, önálló életet. A színház jellegéhez illő sajátos előadás­ban (melyben egyébként ép­pen Évát nem személyesítik meg) a társulatnak jóformán valamennyi tagja fellép. A Thália Színház Zsolt Bé­lának, a felszabadulás óta még nem játszott Erzsébetváros cí­mű színművét tűzte műsorá­ra, március 19-i bemutatóval. Az 1949-ben elhunyt szerzőt egyébként inkább publicisz- taként tartjuk számon, aki­nek ez irányú hajlamai mun­káltak regényeiben, versei­ben is. A polgári radikális vi­lágnézetű Zsolt Béla a maga köreiből kereste hőseit, s e most bemutatásra kerülő mű­vében is a kisember, konkré­ten egy öreg drogista tragé­diáját rajzolta meg. Színmű­vét 1928-ban játszotta először a Fővárosi Művész Színház, Kabos Gyulával a főszerep­ben. Most e szerepet Ráday Imre alakítja, s többi között fellép Horváth Teri, Drahota Andrea, Mécs Károly, Har­sányt Gábor, Rátonyi Róbert, Esztergályos Cecília. A rende­ző Kazimir Károly. Egy régi — egy új A fővárosi márciusi bemu­tatók sorában szerepel még 23-án, a József Attila Színház Shakespeare Makrancos hölgy című vígjátékának felújításá­val, Jékely Zoltán fordításá­ban, Seregi László rendezésé­ben. A Makrancos hölgy: Bán­sági Ildikó, fellépnek még Té­rj/ Árpád, Fülöp Zsigmond, Borbás Gabi, Maros Gábor, Horváth Gyula, Bánffy György és mások. Vadnyugati szél címmel mutatja be március 20-án a Vígszínház a fővárosban elő­ször René de Obalda című színdarabját, amelyet egyéb­ként nem oly régen, 1971-ben játszott Magyarországon elő­ször a Pécsi Nemzeti Színház. Ott is, mint a mostani előadás­ban, a főszerepet Mádi Szabó Gábor alakította. Az 1918-ban született belga szerző darab­ját 1965-ben Brüsszelben, majd Párizsban mutatták be siker­rel azok körében, akik ked­velik az efféle kissé meghök­kentő műveket. A cselekmény a western, az indiántörténet és az indiántörténet-paródia ha­tárterületein mozog, abszur­ditásokkal és bonyodalmak­kal. A fordítás Bajomi Lázár Endre munkája, s a darabot vendégrendezőként Sik Fe­renc állította színpadra. Pest megyében is Az Állami Déryné Színház Pest megyében is több helyen bemutatja majd két új elő­adását. Az egyik Emil Braginsky és Eldar Rjazanov szovjet szer­zők Ma éjjel megnősülök cí­mű vígjátéka, amelyet a bu­dapesti József Attila Színház is játszik tavaly december óta. Itt Csongrádi Mária rendezé­sében adják elő. Koldus Nagy László, Falvay Erzsi, Köti Ka­ti, Horváth Ottó felléptével a főbb szerepekben. A Déryné Színház másik előadása Gárdonyi Géza, A bor című színműve Turián György kamaraszínpadra al­kalmazásával és rendezésé­vel. A főbb szerepeket Szigeti Lássuk tehát a számokat: a márciusi 11 fővárosi premier­ből hat az ősbemutató, illetve Magyarországon először ját­szott darab, s számítsunk még hozzá egy olyan művet, ame­lyet a felszabadulás óta elő­ször mutatnak be. Mindezek mellett a vidéki színházak­ban is lesz egy ősbemutató (Veszprémben) és három ma­gyarországi első bemutató (ugyancsak Veszprémben, va­lamint Szegeden és Debrecen­ben). Az első márciusi bemuta­tóknak már a napokban tap­solhattunk: a hét végén a Madách Színházban és az Ál­lami Operaházban, A Madách- ban Karinthy Ferenc Hosszú weekend című, tavaly megje­lent novellájának dramatizált változatát láthattuk Ádám Ottó rendezésében; az Állami Operaházban pedig — mint tegnapi lapunkban már érté­keltük is — Janácek leghíre­sebb operáját, a Jenufát (ere­deti cseh címén: A mostoha lány) adták élő kettős sze­reposztásban. Offenbach a Nemzetiben E hét péntekjén a Nemzeti Színház lép különlegesség­számba menő érdekességgel a közönség elé. A hazánkban egyre több művéből előnyö­sen megismert Peter Hacks, NDK-beli drámaíró vállalko­zott arra a sajátságos feladat­ra, hogy késői társnak szegőd­jék Offenbachhoz, aki 1864- ben zenét szerzett a mitoló­giai Szép Heléna történeté­hez. Űjra fogalmazta Hacks a históriát, de — írói alkatálból eredően — úgy, hogy a miti­kus történettel is a mához szóljon, mai emberek jellem­vonásait, gondolatait, érzel­meit testesíttesse meg hősei­vel. Darabját először a ber­lini Deutsches Theater mu­tatta bg és éveken át nagy si­kerrel szerepelt műsorán. Most hazánkban Fodor Ákos fordításában, Major Tamás rendezésében beszéli el vi­dáman, dallal és tánccal a ko­moly mondanivalót a Nemzeti Színház. Törőcsik Marival a címszerepben és Császár An­gélával, Kószált Ibolyával, Szacsvay Lászlóval, Somogy- vári Pállal, Agárdi Gáborral a főbb szerepekben. A könnyű műfaj otthoná­ban, a Fővárosi Operettszín­házban is mélyebb mondani­valókat keresnek jó zene és látványos táncok közvetítésé­vel. Legalábbis ilyennek ígér­kezik a március 16-i ősbe­mutató, Szakcsi Lakatos Béla és Csemer Géza Piros karaván című darabja, amely az 1950- es években játszódik hazánk­ban. Egy vidéki kisváros ci­gánysorának életébe pillant be azzal a kérdéssel, hogy megtalálják-e helyüket az új, a mai világban. A darabot Vámos László rendezi és a ki­tűnő grafikus, Kass Jánost ezúttal díszlettervezőként is­merhetjük meg. A főbb szere­peket Suka Sándor, Galambos Erzsi, Kertész Péter, Kovács Zsuzsa. Mucsi Sándor, Né­meth Sándor játssza. Éva, M-A-D-Á-C-Il, és Erzsébetváros Újdonságot láthatunk — noha elemeiben jól ismert ér­tékeket közvetít — az Irodal­mi Színpad március 12-i és a Huszonötödik Színház már­cius 14-i bemutatóján is. Az előzőn O Éva, Éva ... címmel Kaposi Miklós szer­kesztésében Bozóky István rendezésében kapunk összeál­lítást a magyar és a világiro­dalom műveiből az örök asz- szonyról. Az. imponáló név­sor CatulVustól Boccacción es Goethén át Vass Istvánig, Géza, Mészáros Mihály, Vár­nagy Katalin, Illyés Mária, Fenyvesi Balázs alakítja. Magyar, horvát, szovjet szerzők A vidéki színházak újdon­ságai közül Miroslav Krleza- nak, a horvát irodalom legki­emelkedőbb egyéniségének drámabemutatója a Golgota érdemel különösen figyelmet. Az 1919-ben játszódó művet — melynek jelképes címe a forradalom mártírjaira utal —, az Érden élő, nagytekintélyű műfordító. Csuka Zoltán ma­gyar nyelvű átültetésében mu­tatja be először Magyarorszá­gon március 9-én a Szegedi Nemzeti Színház, Giricz Má­tyás rendezésében. Érdekes egybeesés, hogy ugyanezen az estén a bu lapesti József At­tila Színházban vendégszere­pei e művel a szabadkai Nép­színház magyar nyelvű elő­adásban. ősbemutatóval . jelentkezik a veszprémi Petőfi Színház: Lengyel József Kossuth-díjas írónk első egész estét betöl­tő drámája Üjra a kezdet cím­mel egy kommunista forra­dalmár életútjának tükrében boncol nagy társadalmi kér­déseket. Ugyancsak a veszpré­miek mutatják be Magyaror­szágon először Zsuhoviczkij Igyunk Kolumbuszra című da­rabját, amely a vígjátékot sej­tető cím mögött olyan nagy kérdéseket igyekszik elemez­ni, hogy mi az igazi siker, és mi az igazi boldogság, hogyan hozható harmóniába az egyé­ni törekvés és a társadalmi igény. Hasonlóan nagy kérdéseik mélyére igyekszik nézni a deb­receni Csokonai Színházban március 8-án bemutatásra ke­rülő vitadráma is, Üt a Fud- zsijámára címmel. A szerzők, Dzsingisz Ajtmatov és Káltáj Muhamedzsanov az emberek, a barátok egymás iránti fe­lelősségét a kommunista lel­kiismeret szellemében vetik fel a cselekmény folyamán.-szó­Közérdekű kérdésekről - ezerszer JóI dolgozik a TIT ceglédi városi-járási szervezete A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat szerve­zésében tavaly ezernél több előadás hangzott el Ceglé­den és a ceglédi járásban. Miként érték el e szép ered­ményt? — erről beszélgettünk Mészáros Istvánnal, a TIT városi és járási szervezetének titkárával. Sokoldalú kapcsolatok Mészáros István, a ceglédi Földváry Károly általános is­kola pedagógusa tizennyolc éve látja el társadalmi megbí­zatását. Irányításával tizen­nyolc tudományágban 144 TIT-előadó munkálkodik a városban és a környező köz­ségekben. Főként a pedagógiai és az egészségügyi témájú elő­adások száma volt magas, de a nemzetközi politikai élet eseményei, a jogi, közgazdasá­gi, mezőgazdasági és ipari té­mák is sokakat érdekeltek. A szervezet elsőrendű kötelessé­gének tekinti a párt- és kor­mányhatározatokból fakadó teendők népszerűsítését, széles körű megismertetését. A többi között a népesedéspolitikához kapcsolódó kérdésekről, a csa­ládjogi törvényről, a lakás- és telekrendeletről, az ifjúsági törvényről és a nőhatározatról hangzottak el a szakemberek előadásai. Az évek során a társulat sokoldalú kapcsolatokat épí­tett ki, s ma már természetes, hogy a közművelődési intéz­mények mellett a társadalmi és tömegszervezetekkel is szo­ros együttműködésben dolgo­zik.' A legjelentősebb a fejlő­dés az ifjúság körében tartott előadások számának és színvo­nalának emelésében. A KISZ városi és járási bizottságának igényeit, javaslatait figyelem­be véve állítják össze munka­tervüket. A középiskolákban, az ifjúsági klubokban, az ál­talános Iskolák felső tagoza­tos diákjai számára sok aktuá­lis kérdéssel foglalkozó elő­adás hangzik el. Több esetben fővárosi előadókat látnak ven­dégül, előadóművészeket hív­Í nak meg, irodalmi színpadot kérnek fel vendégszereplésre, filmet vetítenek, kerekasztal- beszélgetéseket, vitafórumokat, komplex előadásokat rendez­nek. A tapasztalat azt bizo­nyítja, a fiatalok igénylik az ismeretterjesztés korszerű módszereit. Segítés kölcsönösen A Hazafias Népfronttal szin­tén sok területre kiterjedő az együttműködés. A járás közsé­geiben a népfront aktívái segí­tenek a szervezésben. Jászka- rajenőn és Nyársapáton a téli esték keretében folynak a fa­luakadémia előadásai. A Gép­ipari Tudományos Egyesület helyi csoportjával elsősorban a város két nagy ipari üze­mében. az ÉVIG és a KÖZGÉP gyárában állnak kapcsolatban. A Magyar Ag­rártudományi Egyesület tag­jainak egy részé előadóként működik a TIT-ben. A Dél- Pest megyei Termelőszövet­kezet Területi Szövetsége je­lentős számú előadás megtar­tására kérte fel a társulatot. Hasznos kezdeményezés bontakozott ki az utóbbi esz­tendőkben az albertirsai Sza­badság Termelőszövetkezetben, ahol a termelést segítő kor­szerű módszerekről tartottak magas színvonalú előadásokat. Az idei évadban a gödöllői Agrártudományi Füriem elő­adói a gépesítésről, a génállo­mány téli karbantartásáról, helyes tárolásáról és a korró­zió elleni védekezséről hallgat­ják meg a szakemberek véle­ményét, tanácsait. A TIT keretében elhangzó egészségügyi, családtervezési, szexuális kérdésekkel foglal­kozó sorozatok, egyes előadá­Mesék szőnyegen Szekeres Erzsébet kiállítása Gödöllőn Holnap, csütörtökön délután föl 2-kor nyitja meg Benedek János városi tanácsel­nök Szekeres Erzsébet grafikáinak és sző­nyegeinek tárlatát a Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetem rektori tanácsíkozótenmében. A kiállítás március 14-ig tekinthető meg. A műveket március 16-töl március 24-ig a gö­döllői járási hivatal nagytermében nézhetik meg az érdeklődők, délelőtt lő őrátől dél­után 6 óráig. Szekeres Erzsébet útja sajátos és általános; önmaga gyönyörködtetésétől eljutott mások boldogításáig a grafika és a szőnyeg műfajá­ban. Ezen túl különös szolgálat is érződik a művekben: mesetájak képi műfordításaival elsősorban az óvodás gyerekekhez kíván szólni, s ezzel hézagpótló feladatot vállal és teljesít. Teszi ezt napi munkája után, szabad idejének tartalmas és folyamatos műhelyé­ben. Népmese, népballada lép képzőművé­szetté az ő közreműködésével, a gyerekek amúgyis friss, élénk fantáziáját ápolva, gon­dozva. Mindez annál is fontosabb cél, mi­vel a természeti környezet igen sok helyen építészeti formákká változik, így a színes szőnyegek pótolják, pótolhatják az erdei sétákat, madárdalt. Nem közömbös, hogy az óvodásak, iskolások városokban művészileg gondozott belső térben nevelődjenek sivár környezet helyett. Biztos vagyok abban, hogy a gödöllői mintaóvodában megvalósítandó Szekeres-művek esztétikai csoporthatása jel­lemformáló tényező lesz, hiszen képzeletet, akaratot erősít. Az Agrártudományi Egyetemen látható grafikák és szőnyegek olyan alkotóként mu­tatják be Szekeres Erzsébetet, aki hosszú, alapos rajzi és gondolati előkészületek után jutott el színvonalas teljesítményeihez, olyan művekhez, melyeknek formakincse mellett eszmei szabatossága is biztosított. A népbal­ladák tömör szűkszavúságát éles vonalveze­téssel folytatja, nemcsak szövi,' hanem to­vábbszövi a tulipános ládák, rózsaszín ma­darak, évszakok színes, rajzos eseményeit. A grafikák tussal és aranytemperával szer­kesztett sorozata szomorú és vidám élethely­zeteket, sorsokat rögzít: Kőmives Kelemenné, Fehér Anna, Kádár Kata, Szarvassá változott fiúk, madaras életfák megörökítésével. Kü­lönösen szép és megnyugtató a stilizált fa­ágra szállt páva tündöklő alakzata, mely­hez a szöveget Szekeres Erzsébet közvetlen munkatársa, édesanyja írta kerek betűkkel. Megjelenik a lapokon a Születés misztériuma • ~ ' X-. »,<.;■ r>l;[ ■ í k „dm, ha páva volnék” — grafika és a Betyárok Rózsa Sándor korát idéző cso­portja. A művésznő szőnyegei még izgalmasab­bak. A kongré alapra és zsákvászonra varrt minták kelim öltései, műszálakkal, gyön­gyökkel, rojtokkal, porcelánnal, arany se­lyemmel, fakarikákkal, kalárissal bővített felületei Csángó rózsás ládát, Tárcsái meny­asszonytálat, Mézes bábost jelenítenek. A szí­nek feltüzesednek a mesék és mondőkák ké­pi átköltéseiben —, sok örömet okozva a gyermekeknek, akiknek nemcsak ifjúsági írókra, hanem világukkal foglalkozó képző­művészekre is szükségük van. A vizuálisan megfogalmazott Aranyszőrű bárány, Az igaz­mondó kiskakas, Kis Bence, Csön-csön gyűrű, Megy a gőzös Kanizsára szőnyegre szőtt meséi és mondókéi akkor érik el igazi célju­kat, ha gödöllői óvodákba kerülve a gyö­nyörködés ünnepi óráit és az öröm távla­tát nyújthatják a mesékre oly szomjas gyer­mekeknek. Mindez elindíthatna Pest megye­ben olyan kezdeményezést, mely az óvodák közös otthonaiban esztétikai energiák növe­lésével szolgálná a személyiség formálását, a jellem kialakulását, a színes élet alkotás­hoz vezető ösvényeit. Losonci Miklós sok a Vöröskereszt munkáját is támogatják. Egyre nagyobb irántuk az igény, s ez követeli meg újabb, fiatal szakemberek bevonását a társulat munkájá­ba. A pedagógusok és az egészségügy területén dolgozók szakszervezete továbbképzéseit többnyire a TIT közreműködé­sével bonyolítja le. A KIOSZ a járásban működő kisiparo­sok számára kér előadásokat. Hosszú ideje jó példával jár­nak elöl ebben., a törteliek: lá­togatottak, színesek és színvo­nalasak az itt tartott >-oroza- tok. Ceglédbercelen a szakma­közi bizottság igényli segítsé­güket. E felsorolás még akkor sem teljes, ha a nemrég megala­kult közlekedésbiztonsági ta­nács által máris igényelt köz­reműködést említjük, vagy a ceglédi járásbíróságon társa­dalmi megbízatásuknak eleget tevő népi ülnökök akadémiá­ját. Társadalmi szükségletet kielégítő, újszerű kezdemé­nyezés a ceglédi Április 4. Közgazdasági Szakközépisko­lával együttműködve titkárnő­képző tanfolyam beindítása a ceglédi és a környékbeli üze­mek, hivatalok és termelő- szövetkezetek adminisztrátorai A tanyavilágban is A társadalmi igények jobb kielégítésére ez év első felé­ben a ceglédi járás két nagy­községében, Abonyban és Al- bertirsán létrehozzák az önál­ló községi TIT-csoportokat, mégjobban bevonva a helybe­li szakembereket az ismeret- terjesztő munkába. A társulat munkáját mél­tatva nem szabad megfeled­kezni a tanyavilágban folyó tevékenységről sem. Jórészt a ceglédi városi-járási könyvtár művelődési autójának igény- bevételével próbálják felszá­molni a kultúra még megle­vő fehér foltjait. Nagy segítsé­get jelentett a MÉM Tájékoz­tatási Főosztályának közremű­ködése: színvonalas tudomá­nyos kisfilmek vetítését tette lehetővé erre a célra rendsze­resített gépkocsijával. A TIT a társadalmi és tö­megszervezetek számon tartott partnere. A szervezet" társa­dalmi vezetőségének tagjait meghívják a különböző meg­beszélésekre, bevonják a mun­katervek, programok összeállí­tásába, számítanak közremű­ködésére. A társulat ceglédi szervezete ötvennégy üzem­mel, intézménnyel, társadal­mi és tömegszervezettel áli szerződéses kapcsolatban, ve­lük együtt igyekszik egyre többet tenni a közművelődé­sért Tamasi Tamás A DUNAI KŐOLAJIPARI VÁLLALAT TECHNOLÓGUSI MUNKAKÖRBE 5 éves gyakorlattol rendelkező ÁLTALÁNOS MÉRNÖKÖT KERES Felvételre jelentkezni és érdeklődni lehet: a Dunai Kőolajipari Vállalat személyzeti és oktatási önálló osztályán. 2443 Százhalombatta 3. Pl í.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom