Pest Megyi Hírlap, 1974. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-16 / 63. szám

fESI MEGYEI s^űrlap 1974. MÁRCIUS 16., SZOMBAT FŐVÁROSI SZÍNHÁZI ESTEK Szép Heléna „Operett, színészekre” a Nemzeti Színházban Az első kérdés ez: operett ez: vagy valami egészen más'.' A Nemzeti Színház iegfris- sebb újdonságának, Peter Hacks Szép Helénájának lát­tán magát a műfajt, a stílust és a formát kell meghatároz­nunk, hogy a lényeghez köze­lebb jussunk. S nem elsősor­ban azért, mert, ha jól meg­gondoljuk, ez izgatóan pikáns kérdés (ki és mikor látott a Nemzetiben operettet?). A műfaj megállapítása azért íortos, azért kell minden mást megelőzve körüljárnunk, mert semmiféle színházban és ter­mészetesen itt sem a monda- rjvalóval találkozunk leg­először, hanem a fogalmazás, a stílus feltűnő és árulkodó jegyeivel. A színészek beszé­dével, mozdulataival, az ének­kel és a tánccal, a jelmezek­kel, de még előbb a puszta színpadképpel, a díszlettel leg­hamarabb a műfaj mutatja meg magát, a stílus fedi fel arcát. Vele legkönnyebb háta dolgunk. A néző, persze, már az elő­adás előtt is tépelődik. Mi ke­resnivalója van az operettnek a Nemzetiben? A néző trükk­re gyanakszik. Hogy a plaká­ton Offenbach neve szere­pel? Hogy a színház szerint a darab „operett, színészek­re”? Ez csak trükk lehet.' Nyilván- valami anti-operetk- ről lesz szó, Offenbachnak és magának a műfajnak, Szép Heléna történetének kigúnyo­lásáról, paródiájáról, vala­minek a karikatúrájáról, egy nemes és mély mondanivaló szolgálatában. Máskülönben miért írna ma Peter Hacks, az NDK ismert és jelentékeny drámaírója Szép Heléna oly sok változatban ismert törté­netéből éppen operettet? Amikor megkezdődik az előadás, a néző kétségei egy pillanat alatt szertefoszlanák. Már a díszlet miatt is. Jupi­ter szentélyét látjuk, de nem az „igazit”, hanem a karika­túráját: Csáriyi Árpád, a tér-» vező, a Vénusz-szobor talap­zatára egy erős idomokkal megáldott nő kamasz-fantá­ziájú ábráját rajzolta. S az­tán jönnek a szereplők, Kalk- hász—Gelley Kornél, a szen­tély ravasz augurja, Philoké- musz—Siménfalvy Sándor, a pénzsóvár, mihaszna temp­lomszolga, Meneláosz—Agárdi Gábor, a szenilis uralko­dó, Agamemnon— Györffy György, a harcias hadvezér. Akhilesz—Konrád Antal, a merev-vigyorú hős; utób­biak. a többi katonával együtt, félig régies, félig mo­dern. SS-re emlékeztető har­ci öltözékben. És megjelenik a két fősze­replő, a nagyon szép Szép Heléna—Törőcsik Mari, aki régóta únja már rozzant, öreg férjét, Meneláoszt, és hatá­rozottan, bár a leplezésre sok mindent felhasználva tör leg­főbb célja, a fiatal Páris— Szacsvay László felé, aki vi­szont nagyon szerelmesnek mutatja magát, de azért leg­gyengébbnek látszó pillana­taiban is tudja, mitől döglik a légy. Kettejük közreműkö­déséből derül fény az Offen- bach-muzsika darabbeli funk­ciójára iá: a zene ironikus, érzelemellenes előadása a szatírát erősíti. Ezt szolgálja a Fekete Mária vezette kis- zenekar. és ezt célozza Major Tamás groteszk, bizarr hatá­sokra törekvő rendezésének minden mozzanata is. De mit parodizál mindez? Könnyűnek látszik első pil­lantásra 'll válasz: természe­tesen a műfajt. A színpadon az operett mulatságos meg­hurcoltatását látjuk. A ha­zug, tettetett érzelmek kicsú­folását. S aztán? A pöffesz- kedő hatalom, az ostoba gőg szatíráját. És még? A hata­lomhoz törleszkedők gúny­rajzát, a tehetetlenség, a mo­hóság kinevettetését. S to­vább? Szép Heléna történeté­nek végén tízesztendős hábo­rú. egy hatalmas város ret­tenetes pusztulása áll. Erről mit mond a darab? Sajnos, Peter Hacks és a Nemzeti Szép Helénája eddig nem jut el: a történet félbe­szakad. Ebből a szempontból o legérdektelenebb részt lát­juk. A hazugok, a törleszke­dők, a hatalmaskodók, az ön­zők megkapják ugyan a ma­gukét, de az egészből nem kerekedik ki több, mélyebb, jelentősebb és egységes mon­danivaló. A néző bizonytalan­ságban marad, nem tudja, hogy a mulatságos előadás­ban, amelyben kitűnő komé­diás hármas — Törőcsik, Agárdi, Szacsvay — viszi a szót, minek a szatíráját lát­ta tulajdonképpen. Csökkentik, zavarják a né­ző élvezetét más hibák is. A darab cselekménye — előre­haladva a bonyolításban — fokozatosan kettéválik Helé­na és Páris, valamint a töb­biek tőlük egyre függetlene­dő történetére. Amikor a két fiatal — engedve felforróso­dott testük kívánságának — ténylegesen elhagyják Spár- tát, hogy szabadon szeret­hessék egymást, harsogva, hirdetve és felmutatva ezzel a szerelem, az erotika, az if­júság erejét-diadalát, már egy fo- elszaka­csak pontot tesznek lyamat végére. Az dás jóval korábban kezdődik, ők ketten már régen kiemel­kedtek — elszakadtak a töb­biek népes, mozgó-nyüzsgő gyülekezetéből. S közben a történet elfárad, lelassul, ap­ró darabokra, mozaikokra hullik; a második részben a függöny szinte percenként emelkedik le s föl. Mit láttunk hát végűi? Operettet, vagy valami egé­szen mást? Mulatságos, sok részletében szellemes és iga­zán szórakoztató, de hibrid előadást. Olyan produkciót, amelynek stílusa, hangulata, atmoszférája mindenben az operett ellenében hatott. A veleje, tényleges tartalma azonban alig nyújtott többet, mint maga a fejbe vert, le- nyílazott, a szfnDadon meg­hurcolt és megerőszakolt mű­faj. Álcázott operettet láttunk tehát? Lehet. Az azonban egé­szen biztos, hogy ez így na­gyon kevés a Nemzeti sokkal többre rendeltetett színpa­dán. Ökrös László O, Eva, Éva... Az Irodalmi Színpad összeállítása Ö, t v a, tv a címet viseli az Irodalmi Színpadnak a női nemről szóló összeállítása, melyet a budapesti Fáklya­klubban mutattak be e héten. Az összeállításnál — mint minden hasonlónál — nem­csak arra kell ügyelni, hogy körképét adjon, hanem arra is, hogy a részletek mozaikjai egésszé ötvöződjenek. Kapo- sy Miklós, az est szerkesztője áz előbbi követelményeknek megfelelt, az utóbbinak már kevésbé. Körképet adni Éváinkról, gondosan figyelve, hogy a szellemi örömöket ne takarja el a testi öröm, de prüdiériába se vesszen az elő­adás. Ügyelt továbbá arra is, hogy Molnár Ferenctől Se- galig, Engelstől, Sartre-ig, Kosztolányitól Juhász Fe- rencig mindenki valljon lá­nyokról, asszonyokról, anyák­ról. Talán éppen ezért nem sikerült neki a legfontosabb: mármint, hogy a néző ne csak szép verseket, jeleneteket, el­beszéléseket halljon, lásson, hanem ezeket be is fogadja, azaz estjének summázata le­gyen — a tartalom figyelem- bevételével véleménye a nők­ről. Az összeállítás szerkesz­tésénél érvényes a közhely — kevesebb több lett volna, s ér­vényes a másik is — a szer­kesztőnek mondanivaló-lánc­ra kellett volna fölfűznie nagy írók, költők, filozófusok val­lomásait, mert enélkül az elő­adás koncepciója kérdőjelez­hető meg. Az CSt igyekezett kielégíte­ni az un. vájtfulűeket, a szenti- mentalizmusra hajlamosakat, (a Love Story-részlet ki is lógott az összeállításból), a ne­vetni szeretőket és a Káma Szutra tanait nem ismerőket. Az alaphangot mégis — sze­rintem — Engels, Déry és Gyurkó László adhatta volna meg mármint a nő, a munka és a társadalom kapcsolatát boncolgató néhány mondatá­val, amivel a ma asszonya birkózik. Ehelyett azonban az előadásban elsikkad, a jelen, győz a múlt, igaz — az iroda­lom óriás — egyéniségeivel, szellemeivel. Végeredményben — bár az összeállítás hosszúra nyúlik — az est végéig szórakoztatja a nézőt, kedvet csinálj az olva­sáshoz, Ízelítőt ad a világiro­dalomból, így részletcélját el­éri. A rendező, Bozóky István jó munkát végzett, a monda­nivaló összhangja helyett, öt­leteivel próbálta egybefűzni az előadást. A SZCrCplŐlv közül kiemel­kedett Latinovits Zoltán, de nem csalódott a közönség a tehetséges Szabó Tündében, s Farády Istvánban sem. Vára­dt Hédi sajátos hangja volt ahol zavart, viszont volt, ahol zseniálisan szólt, Zsolnai Júlia kevésbé tetszett, s Ko­vács P. József úgy tűnt, job­ban állja meg helyét a tele­vízió képernyőjén, mint a pó­diumon. Benkő Dániel és a Reneszánsz trió kellemes ze­néjére egy először hallott ze­neművészeti főiskolás, Pitty Katalin énekelt — gyönyö­rűen. Tamás Ervin Gyóni Géza baráti kör alakult Dabason könyvtáros ismertette a bará­ti kör alapszabályát. A kör ■munkájának — mondja ki egyebek közt az okmány — hozzá kell járulnia a költő emlékének intenzívebb ápo­lásához. Ezután megválasztották a kör kilenctagú vezetőségét. Elnök Czeróczki András, a nagyközségi tanács elnöke, titkára Fábián Miklós lett. Tagjai: dr. Bata Imre iroda­lomtörténész, Borsítzky Ist­vánná tanár, a művelődési ház igazgatója. Hajnal László nyugdíjas tanár, Janicsák Jó­zsef, a Gyóni Géza Szakszö­vetkezet elnöke, Opoczki Fe­renc, a dabasi víztársulás el­nöke, Rutkay Géza evangé­likus le'kész és 7,. Szalay Sán­dor irodalomtörténész. Az alakuló ülésen Opocz­ki Mária, Havasi Ferenc és Bodnár Aranka, a járási mű­velődési ház irodalmi színna- dának tagjai a költő verseiből adtak elő. ö. ti. Eltemették Bálint Lajos írót Pénteken a Farkasréti teme­tőben barátok, tisztelők, pá­lyatársak, színházi és irodalmi életünk képviselői kísérték utolsó útjára a 88 éves korá­ban elhunyt Bálint Lajos írót, műfordítót, színikritikust, a Nemzeti Színház egykori fő­titkárát és dramaturgját. Az ország első színháza ne­vében Sinkovics Imre Kos- suth-díjas érdemes művész idézte fel Bálint Lajos embe­ri, művészi alakját, majd a Magyar Színházművészeti Szö­vetség nevében Kazimir Ká­roly, a szövetség főtitkára, a Thália Színház igazgató-fő­rendezője vett búcsút az el­hunyttól. Végül Gyárfás Mik­lós József Attila-díjas író, á Magyar Írók Szövetsége ne­vében emlékezett meg Bálint Lajos írói tevékenységéről. A szertartás végén Bálint Lajos sírját a kegyelet és az emlékezés virágaival koszo- rúzták meg. LETKESEN NEM GOND Hová lesznek az olvasó gyerekek? Interjú Hárs László 'íróval Olvasom a könyvtári katalógust: mesék, gyermekjátékok, ifjúsági regények, versek, színművek, diákszínjátszók kalauza, meseregények. Ezek a műfajú meghatározások jelölik Hárs László írói munkásságát. • Műveinek jelentős ré­sze gyermek- és ifjúsági irodalmi alkotásökból áll. Mi ennek a magyarázata? — Nem tudom, van-e ma­gyarázata. Huszonhárom éves koromban írtam első ifjúsági regényemet, elmúltam hatvan esztendős, ma is ifjúsági re­gényen dolgozom. Sohasem hagytam abba, kivéve néhány rövid esztendőt, amikor el­veszítettem kapcsolatomat a varázslattal, amely nélkül nincs ifjúsági irodalom, ami­kor nem tudtam meggyőző­déssel leírni, hogy az élet szép. Ügy hiszem, a művészet­A pereli példa Gimnazisták, iskolások az óvodáért Még a tél elején hírt ad­tunk róla, hogy a péceli nagy­községi tanács a vasúton túli területen — ahol a lakosság­nak több mint 45 százaléka él — új óvodát kíván építeni. Már akkor rendelkezésükre áilt megközelítőleg 400 ezer forint értékű anyag és több mint 300 ezer forint kész­pénz. A kétmillió 300 ezer forintos épületre azonban nem kell ennyi pénzt kiadniuk — közölte akkor Bagó Palné vb-titkár —, mert legalább 600 ezer forint értékű társa­dalmi munkára számítanak. A minap levelet kaptunk PécelrőL Arról értesítenek, hogy a társadalmi munkára tett ígéretek most vál­nak valóra. Március 2-án megkezdték a 75 kisgyermeket befogadó óvoda alapozási munkálatait. Negyven péceli lakos jelent meg, árkot ásni. A felnőttek á&tak a gimnáziumi tanulók­kal egyetemben, míg a kiseb­bek, az általános iskola nyol­cadikosai nekivaló feladatot kaptak: téglát tisztogattak és gúlákba rakták az építőanya­got. E hét végén, szombaton ­vasárnap kezdik az alapok lerakását. A nagyközségi ta­nács költségvetési üzemének munkáját a számítások sze­rint legalább 35—40 társadal­mi munkás fogja Ismét segí­teni. Az érintett körzet ta­nácstagjai máris megkezdték a szervezést, főleg azok a fia­tal szülők jönnek majd szí­vesen, akiknek gyermekeire az ősszel el­készülő óvodában vigyáz­nak majd. Az öttagú községfejlesztési- műszafci bizottságot mór a tervezés és előkészítés idején is 20 tagú társadalmi bizott­ság segítette, amely közremű­ködött a típustervnek a helyi körülményekhez való alkal­mazásában. k. m. Czóbel-képek bemutatója A nagykőrösi Arany János Művelődési Központ az idén új képzőművészeti kiállítási sorozattal várja látogatóit. El­sőnek a Szentendrén élő Czó- bel Béla Kossuth-díjas festő­művész képeiből nyílik tárlat március 31-én. Az idős mes­ternek 25 képét mutatják be, köztük több olyant, amelyet az utóbbi időben vásárolt meg a magyar állam Párizsban, és így még magyar kiállításon a közönség ezeket a képeket nem látta. Kiállításon mutatkozik be Bokros László festőművész és Bokros Júlia keramikus, a szolnoki művésztelep tagjai. Sáros András jászberényi, Rá- dóczi Mária gyáli, Nagy Ernő egri, Kaposi Endre esztergo­mi, Platthy György pécsi és Hézső Ferenc hódmezővásár­helyi festőművész. A Finomke­rámiai Művek Alföldi Porce­lángyára bemutatja legújabb háztartási edényeit és kézzel festett kalocsai ajándéktár­gyait, valamint majolika dísz­műtárgyait. ben, az igaziban, nem válik külön a felnőttek és a gyer­mekek részére készülő alkotá­sok igénye. Tehát maguk az alkotások sem. O Véleménye szerint, mi a legfontosabb feltétele an­nak, hogy a gyermekekből rendszeres olvasók válja­nak? — A szülői házban kell olyan kapcsolatba kerülni a könyvvel, hogy annak szüksé­gessége egy életen át kísérje a gyermeket. Szeretném hang­súlyozni, hogy itt meg kell különböztetni a könyvvel va­ló viszonyt az irodalmi vi­szonytól. Ha egy-egy család­ban nincsenek is meg a felté­telei annak, hogy megismer­tessék az irodalommal a gyer­meket, a könyv szeretetét az még nem zárja ki. Hogy az otthonhoz hozzátartozik a könyv, éppúgy mint a kanál, kés, villa — ez legyen csak magától értetődő. A könyvet szerető gyermek előbb-utóbb eljut az irodaiam szeretőiéhez is. O Azoknak a gyermekek­nek, akik a szülői házban nem kapják meg az alapokat az olvasáshoz, milyen mó­don, és kik pótolhatják ezt a hiányt? — Ezeknek a gyermekeknek a számára döntő fontosságú, hogy milyen pedagógus irá­nyítja fejlődésüket. Különösen vonatkozik ez a kisebb tele­püléseken élőkre. Egy példát tudnék elmondani. Gyakran járok író-olvasó találkozókra. Egy kis községben, Letkésen, különös élményben volt ré­szem. Egy nagyszerű igazgató Irányítja az iskolát és a könyvtárat is, egyszemélyiben. Olyan felkészült, olvasás iránt érdeklődő gyerekekkel talál­koztam, akik bármilyen na­gyobb városban felnövő gyere­kekkel együtt megadták vol­na helyüket egy irodalmi vi­tában vagy vetélkedőn. 9 Milyen tanulsággal szol­gálnak az Ön számára az író-olvasó találkozók? — Sok örömteljes, de mel­lettük egy szomorú felfedezés­sel is. Öröm beszélgetni a gyerekekkel, akik olvasnak, hisz ők jönnek el ezekre a ta­lálkozókra. És évek óta szo­morúan figyelem a könyvtári statisztikákat, melyekből ki­tűnik, hogy a tizennégy éves kor után jelentékenyen csök­ken az olvasók százaléka! Ho­vá lesznek a rendszeresen ol­vasó gyerekek? • Ha foglalkoztatja ez a gondolat, bizonyára véle­ménye is van a megoldás­ról? — Még nincs. Még nem kezdtük el felmérni, hová tűnnek el a könyv tár Iá toga tó? Csak ha már ismerjük az oko­kat, akkor lehet a megoldáson gondolkodni. O Beszéltünk a szülők, az iskola felelősségéről. Mit tehet a társadalom, az if­júsági szervezetek, az olva­sás megszerettetéséért? — Nagyon fontos intézmény a gyermekkönyvtár. Itt megta­nulnak magabiztosan mozogni a könyvek között, a válogatás lehetősége önálló vélemény­formálásra . is nevel. Nagy hiányosságnak tartom, hogy ennek a korosztálynak nincs igazi irodalmi lapja. Egyedül a Szegeden megjelenő Kincs­kereső című folyóirat szol­gálja ezt a célt, de ez csak kis példányszámban kapható. És nagyon nagy szükség len­ne egy olyan folyóiratra, amely a gyermek- és ifjúsági irodalom elméleti kérdéseivel foglalkozna. Azt is elmondom, miért lenne erre nagy szük­ség : az olvasói konzervativiz­mus seholsem jelentkezik olyan csökönyösen, mint ép­pen a gyermekirodalom te­rén. Nem szeretném, ha félre­értenék szavaimat. A klasszi­kus mesék, Andersen, Grimm, valamint a népmesék ismere­te fontos és szükséges. De — mellettük ismerni kellene az új irodalmi alkotásokat is. A szülők, természetesen, azokat a könyveket vásárolják meg gyermekeiknek, melyet maguk is olvastak, ismernek. Az új irodalom iránti érdeklődést a könyvtárosok, pedagógusok feladata lenne felkelteni. Eh­hez azonban őket magukat is kellőképpen kellene tájékoz­tatni. • Mit tehetnek magúk az írók azért, hogy a felnö­vekvő nemzedék rendsze­res olvasóvá váljon? — Meggyőződésem, hogy a felnőttirodalomnak van legna­gyobb szüksége a jó gyermek- irodalomra. Hogy valóban ol­vasó nemzetté váljunk, közö­sen döntjük el. Szülők, peda­gógusok és írók. Mi utóbbiak igényes, jó alkotásokkal. László Ilona Elhunyt Jakubo János festőművész Jokúba János Munkácsy-dí­jas festőművész csütörtökön tragikus hirtelenséggel el­hunyt. A művészt a Magyar Képzőművészek Szövetsége, a Magyar Népköztársaság Mű­vészeti Alapja és az Iparmű­vészeti Főiskola saját halott­jának tekinti. Temetéséről ké­sőbb intézkednek. Június 25-én emlékeztünk Gyóni Géza születésének 90. évfordulójára. A jubileum al­kalmából a háborúellenes ver­seiről ismert költő szülőfalu­jában, Dabason háromnapos ünnepségsorozatot rendez­nek. De már jóval az évfor­duló előtt több olyan kultu­rális eseményre kerül sor a községben, amely a jubileu­mot készíti elő. Ennek jegyében alakult meg tegnap délután a III. ke­rületi művelődési házban a Gyóni Géza baráti kör. Az alakuló ülésen igen sok ér­deklődő jelent meg a község lakosai közül, s részt vett az ünnepségen a költő né­hány személyes ismerőse, többek között Benedek Zoltán budapesti nyugdíjas, aki a hadifogság több esz­tendejét töltötte együtt Gyóni Gézával. Az alakuló ülésen Miták Ferenc, a községi tanács mű­velődésügyi főelőadóia mél­tatta az eseménv jelentősé­gét, majd Fábián Miklós

Next

/
Oldalképek
Tartalom