Pest Megyi Hírlap, 1974. március (18. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-09 / 57. szám
nn UEC VEI kJÍÍvIiiV 1974. MÁRCIUS 9.. SZOMBAT Kél követendő példa Mit tehet a gyermekkönyvtár? A tanácsi könyvtárak 117 ezer olvasója közül mintegy 50 ezer a tizennégy éven aluli fiatal, mégis mindössze tíz könyvtárnak van gyermekrészlege. Pedig — s ez tény — csak tudatos nevelés, előkészítés után válik az iskolát elhagyó gyermek felnőttként is rendszeres olvasóvá, könyvszerető emberré. Két követendő példával szeretnénk bizonyítani a gyermekkönyvtárak fejlesztésének fontosságát, jelentőségét Nagykála az élen Három esztendeje nyílt meg Nagykátán a gyermekkönyvtár. Igaz, megnyithatták volna már tizenegy esztendővel ezelőtt is, amikor megüresedett az a két helyiség, amit a tanács a könyvtárnak utalt ki, de az ÁFÉSZ jogellenesen lefoglalta s birtokolta majd nyolc esztendeig. — Három éve végre sikerült megkapnunk a minket illető két helyiséget — mondja Barna Eleonóra, a járási könyvtár igazgatója. — Azóta a nagyközség iskolásainak egyik legkedvesebb találkozóhelye lett. A két helyiségből álló könyvtárban hétezer kötet között válogathatnak a gyerekek, hetenként három alkalommal : kedden, csütörtökön és pénteken, délelőttönként három, délutánonként négy óra hosszat. A gyermekkönyvtárnak jelenleg 778 olvasója van. A szerdai nap a csoportos foglalkozásoké, mert a könyvtár nem csupán a könyvek kölcsönzését tartja feladatának. Erről Horváth Erzsébet, a gyermekkönyvtár vezetője tájékoztat. — Célunk: az első osztályosoktól a nyolcadikosokig minél több gyerekkel megszerettetni az olvasást. Az elsősöknek mesélünk, diafilmeket vetítünk, megmutatjuk nekik azokat a könyveket, amelyekben az elhangzott mesék megtalálhatók, hogy amikor már önállóan tudnak olvasni, visszajöhessenek a könyvekért. A csoportos foglalkozások programja sokszínű. Író—olvasó találkozók, játékos vetélkedők. zenei összeállítások teszik változatossá az itt töltött órákat. *— Tavaly vezettük be — mondja Horváth Erzsébet —, hogy alkalmanként egy-egy osztály szülői értekezletét is itt tartja az iskola a gyermekkönyvtárban. Hogy miért? Azt kívánjuk bemutatni a szülőknek, hol, milyen környezetben tölthetik szabad idejüket a gyermekeik. Az idei újdonságunk pedig: pályaválasztási ankétokat rendezünk a könyvtárban, nem a nyolcadikosoknak, hanem a hatodikosoknak. Először a gyerekeket hívjuk meg, azután a szüleiket s fél esztendővel később újra a gyerekek lesznek a vendégeink. Horváth Erzsébet tavaly még maga is diák volt. Augusztus óta vezeti a gyermek- könyvtárat. A fizetése 1470 forint. A Szóljatok szép szavak, regölók elődöntője Pest megyei siker Salgótarjánban Megváltozott szemlélet Hat esztendővel ezelőtt óriási felzúdulás volt Albertir- sán, amikor bontani kezdték az ipartestület régi épületét. Szerkesztőségünkbe is sok tiltakozó levél érkezett ebben az ügyben. Azóta többször is beszéltünk a korábban tiltakozókkal: kivétel nélkül elismerik, nem jártak rosszul a cserével, az ipartestület helyén épített könyvtárral. A könyvtárnak külön gyermekkölcsönző terme van, 3500 kötettel, 520 olvasóval. Megyeri Erzsébet, a gyermekkönyvtár vezetője számol • be arról, mi minden történik ebben a teremben. — Vasárnap kivételével mindennap kölcsönzünk. Délelőtt is, délután is, igazodva az iskolák életéhez. Az iskolákkal egyébként is kitűnő a kapcsolatunk. A Petőfi iskolából például a tanulók kilencven százaléka beiratkozott olvasónk. Itt is, akárcsak Nagykátán, a gyermekkönyvtár nem csupán könyveket kölcsönöz. Gondosan kidolgozott program szerint rendszeres foglalkozásokat rendeznek a diákoknak, akik az osztályfőnöki vagy úttörőórák keretében jönnek ide. A második osztályosokkal kezdik a könyvtár megismertetését. Mesét mondanak nekik, élőszóban és lemezről s diafilmeket vetítenek. A harmadikosokat már megtanítják a katalógus használatára. Az ötödikesek birtokukba vehetik a kézikönyvtárat is. A hatodikosok programja elsősorban az úttörő- mozgalomhoz kapcsolódik: játékos honismereti vetélkedőt rendeznek számukra. A hetedikesek három híres ember művészetével ismerkedhetnek meg az idén a foglalkozások keretében: Csokonai költészetével, Csajkovszkij muzsikájával és Csontvári festészetével. — A nyolcadikosokat már A BUDAPESTI KŐOLAJIPARI GÉPGYÁR azonnali belépésre keres központi telephelyére, továbbá műszer- és technológiai szerelési munkahelyekre (Algyő, Százhalombatta) külszolgálatos munkakörbe: lakatos, villanyszerelő, esztergályos, kovács, lemezlakatos, ív-lánghegesztő, motorszerelő, csőszerelő és marós szakmunkásokat, továbbá öltözőőröket, őröket és férfi segédmunkásokat. Vidéken minden szombat szabad. Jó kereseti lehetőség. Munkásszállás, üzemi konyha van. A munkásszállás vidéken ingyenes, a központban havi 75 Ft térítésért. Felvétel esetén az útiköltséget megtérítjük. Próbaidő alatti kilépés esetén az útiköltséget visszavonjuk. Segédmunkások részére hegesztőképzés. Jelentkezés a vállalati munkaügyi osztályon: Budapest XVIII., Gyömrői út 79—83., vagy a vidéki munkahelyek vezetőinél. bevezetjük a felnőttkönyvtár- ba, megismertetjük őket a katalógussal, a kézikönyvtárral s azzal a hatvannyolc féle folyóirattal, amely könyvtárunkban megtalálható. Így kívánunk kedvet csinálni nekik, hogy iskolai tanulmányaik befejezése után se mondjanak le az olvasásról, az önművelésnek erről, a mindenki számára hozzáférhető formájáról. Megyeri Erzsébet öt esztendeje dolgozik itt. Élethivatásának választotta ezt a pályát: jelenleg a népművelés- könyvtárszak második évfolyamát végzi Debrecenben. A fizetése azonban ma sem több, mint egy kezdő adminisztrátoré: 1450 forint. A könyv a műveltség eszköze, nélkülözhetetlen társ a munkában. Ezt azonban nem elég csupán felismerni, tenni is kell érte, hogy így legyen, s nem is keveset. Prukner Pál Salgótarján három napon át adott otthont annak a hét irodalmi színpadnak, amely Heves, Nógrád és Pest megyét képviselte a Szóljatok szép szavak, regölők területi döntőjén. A monori megyei döntőn bemutatott műsoruk alapján hívta meg a zsűri a salgótarjáni bemutatóra a százhalombattai Barátság Művelődési Ház és a DKV K1SZ- bizottsága irodalmi színpadát, az érdi budai járási művelődési központ együttesét, valamint az érdi bukovinai székely pávakört. A Pest megyei együttesek közül az érdi járási művelődési központ együttese lépett elsőként színpadra, Molnár Anna balladáját adták elő. Ezúttal gyengébbre sikerült a gimnazisták produkciója, meg sem közelítette a monori előadás színvonalát. A Molnár Anna szerepét játszó Kiss Éva most nehezen tudta beleélni magát a szerepébe. Takács Mária éneklése a negyedik-ötödik sorban szinte egyáltalán nem volt hallható. Az érdi bukovinai székely pávakör produkciója most is tiszta és érthető volt, a legendává emelkedett történelem előadásmódját nyugodtan illethetjük ezzel a jelzővel: kitűnő. Szépen énekelt a kórus és Káka Rozália regélő előadási stílusa a történelmet jól jelenítette meg. Erről a produkcióról bizonyára többször fognak majd beszélni mindazok, akik látták, hallották. A százhalombattai irodalmi színpad a Levelek az első világháborúból című műsorát adta elő, ezúttal is jól, szug- gesztíven, néhány apróbb szerkesztési hiba azonban előfordult Az irodalmi színpad a monori megyei döntőn kiváló minősítést kapott, és ez magasabb országos amatőrszínjátszói besorolást jelent. Salgótarjáni bemutatójuk ezt a minősítést összességében igazolta. Bernáth László, az Esti Hírlap kulturális rovatának helyettes vezetője, a zsűri elnöke értékelte a hét együttes produkcióját és átadta a díjakat. Első díjat a salgótarjáni művelődési központ Phönix-együttese, második díjat az érdi bukovinai székely pávakor kapott. Harmadik díjból kettőt adtak ki: az egyiket a balassagyarmati irodalmi színpad, a másikat a százhalombattai együttes kapta. A zsűri a Salgótarjáni Öblösüveggyár különdíját is a százhalombattaiaknak ítélte oda. Koppány György GALGAMÁCSA Film a régi népszokásokról Kisfilmet készít Moldován Domokos rendező a régi népszokásokról és néphagyományokról Galffamácsán. A forgatáson a helyi népművészeti együttes tagjai működtek közUitz-ház Pécsett Emlékmúzeumot kap a nagy proletár festőművész Pécs múzeummal adózik a nemrég elhunyt nagy proletár festőművész, Uitz Béla emlékének. A Művelődésügyi Minisztérium felkérésére a Janus Pannonius Múzeum önálló Vitz-házat rendez be a Mecsek aljai városban. A Káptalan utca 4. szám alatti szép műemléki épületben helyezik el a gyűjteményt, s így a leendő Uitz-ház része lesz a kialakuló Múzeum utcának. Fővárosi színházi esték Ma éjjel megnősúlók Szovjet vígjáték a Déryné Színházban EGY BOLONDOS szilveszter-éjszakán játszódik Emil Braganszkij és Elgar Rjazanov Szentendrei festő a Kis-Duna Galériában Ilosvai Varga István tárlata Ma, szombaton délután Z órakor nyitja meg Németh Lajos művészettörténész Ilosvai Varga István festményeinek tárlatát a Kis-Duna Galériában. (XX. kér. Soroksár, Marx Károly u. 128.). A tárlat e hónapban megtekinthető szombaton délután 5-ig, és hétköznapokon a könyvtári nyitva tartás szerint. Ilosvai Varga István, a magyar festészet „Szentendre- tantárgyának” professzora: minden titkát, intimitását, varázsát ismeri. Nem csoda, hiszen 1935-ben talált itt festői othonára. Miközben e Duna melletti kisváros érzelmekkel átszőtt belső térképét rajzolja, új festői világot is teremt, kettős szolgálatot vállal és teljesít. Színekkel rajzol, ez a szerkezet alkotóeleme, ez hatja át tónusainak enyhe remegését. Kapura, kerítésre hangszerelt Szentendréje tulajdonképpen a csendélet intenzitására mélyített, tájszonáták sora, igazi és maradéktalan művészet, méretében és benső- ségében egyaránt. Ez időtlenné tágult Szentendre-óra kishidat, tákolt kaput, csámpás lépcsőt, görbén kedves sikátort tartalmaz, festészettel létrehozott Szentendre-szim- fóniát. E frissen megszületett képi rendszerben a ház nemcsak ház, a beszélgetők nemcsak beszélgetők, hanem a nyár érett emblémái, az élet tiszta jelei, irány önmagunkhoz. A színek szelíd áramlása egységbe fűzi motívumait, a barkácsoló férfi alakja egybeolvad tárgyával, s a csöndesen örvénylő fák formában is testvérei az embereknek, akik a tavasz nagy virágjaiként rejtőznek a lombozatban. Belső látkép ez, Szentendre költői arca. A derű déli órái lebegnek a színek kellemesen halk, de feszültséggel is átitatott remegésében. Mindenki és minden a kivívott boldogság állampolgára, hajnali fák, villanypózna, oromfal, kosarat cipelő asszonyok. Családdá fokozott festői környezet gyermeke és gazdája Ilosvai Varga István, nagy kincs szülötte és birtokosa. Milyen egyszerű prózai apróság egy „Zöld bögre”, kőtörő, asztalon heverő narancs, olyan visszavonhatatlan zsákmány, melyet látomásainak független erejével hódít meg. Művészete nagyon gazdag a változatokban, egyéniségének ez olyan jellemző vonása, mely tökéletességre törekvésének biztos kulcsa. Bölcs mérséklet, finom regiszterű ízlés és józanság kering kellemes színlabirintusaiban, mely egyszerre légies és elmélyült. Viharos szelídség hatja át felületeit. Érzékeny. Árnyalt Érett. Vérbeli kolorista. Színharmóniái olyan érzékien tiszták és egészségesek, hogy nemcsak az évszakok dús árnyalatait tartalmazzák, de illatszínek is e fűszeres vörösek és Oosval Varsa István: Utca (olajfestmény) Ilosvai Varga István barnák, égő sárgák és csöndes narancsok; minden érzékszervünket gondozzák, úgy érezzük, hogy látjuk, halljuk, tapintjuk, ízleljük az élet ösz- szetett csodáját. Ráncos ritmus színtüzéből keletkezik a rend, pirosló tetők, emberek, fák nyugalma és méltósága eredményezi művészetének ünnepi pompáját és szárnyalását, melyben a játékosság és komolyság egyszerre jelenik meg szigorú könnyedséggel, táncosán lejtő, mégis szabatos harmóniával. Önarckép-sorozatában tekintete olykor riadt, máskor révült vagy áttetsző, a lelkűiét pillanatnyi állapotának megfelelően, hisz az arcmás portréin mindig egész embert hordoz, nemcsak a fej speciális kiszögelléseit. Megindító szemérmesség figyelhető meg abban, hogy rejti, rejtegeti a képi eszmét. Ebben nemcsak szabad szellemiségének önmozgása nyilvánul meg, hanem az irántuk érzett tisztelet, az. hogy a mértékkel nehezített kéorejtvény alkotásra buzdít, melynek inkább kezdete. mint befejezése a mű. Egyáltalán: úgy fest. hogy a főszereplőnek választott lombos fa, hallgató ház, sétáló asszony, hézagos kerítés mindig Szentendre szíve. Különben is szerkesztő fegyelme kövek, falak, emberek integrált színtestét érzékelteti, azt. hogy a színes tér egyetlen hatalmas, összefüggő egység, azt, hogy a szín az élet hatalmas ráadása, azt, hogv szemében az egész viköltészet. Losonci Miklós mozgalmas vígjátékának cselekménye. Főhőse Péter, a fiatal moszkvai sebész, különben kissé félszeg-suta férfi, akinek nincs sikere a nőknél, több eredménytelen próbálkozás után elhatározza, hogy lesz, ami lesz, „ma éjjel”, azaz szilveszterkor megnősül, megkéri a választott lány kezét. Csakhogy közbeszólnak a véletlenek és Péter szilvesztere, valamint egész élete másképp alakul, mint ahogyan eredetileg eltervezte. Lánykérés előtt ugyanis, mintegy szilveszteri aperitifként, á régi diákhagyományoknak megfelelően, cimboráival együtt gőzfürdőbe megy és ezzel megkezdődik a félreértések és mulatságos fordulatok, bonyodalmak sorozata. A Moszkvában kezdett szilveszter — a véletlenek különös játéka folytán — Leningrádban folytatódik és — ahogyan a cím is ígéri — természetesen házassággal fejeződik be. A KÉT SZOVJET SZERZŐ pompás vígjátéka a műfaj ősi hagyományaira épül. Ellenállhatatlan humorában a félreértések és a karakterrajzok szerves vegyületet alkotnak. A darabban egyenlően fontos szerepet játszik a helyzet- és jel-! lemkomikum. A Ma éjjel megnősülök a szó legnemesebb értelmében vígjáték, de azért nem hiányoznak belőle az erőteljesebb, szatirikus színek sem. A szerzők egy-két jói irányzott oldalvágással veszik célba a szovjet élet egynémely bírálandó jelenségét, egyebek közt a teljesen egyformára tervezett, épített és berendezett lakásokat. A DÉRYNÉ SZÍNHÁZ Csongrádi Mária lendületes rendezésében remek humorú előadásban állította színpadra a fordulatos vígjátékot. A cselekményt főképpen három kitűnő színészi alakítás viszi előre: Koldus Nagy László szemléletes karakterrajzú, előbb kissé gyámoltalan, aztán nagyon is határozott Pétere, Kóti Kati rokonszenvesen ijedt, ám világos fejű Annája és Csornai Irén igazán kiemelkedő, rendkívül mulattató játéka Péter és Anna mamájának kettős szerepében. Anna vőlegényének, Félixnek az alakját Komlós Róbert mutatta be, aki a rövid ideig tartó kezdeti bizonytalanság után jól talált rá a szerep és a figura lényegére. Ökrös László A Déryné Színház hazai körútját ezzel a darabbal Pest megyében kezdi. Az országos premiert március 11-én Kókán tartják. Másnap, március 12-én, a szobi közönségnek mutatják be a darabot. 13-án az albertirsaiak, április f-án pedig az aszódiak láthatják a pompás humorú szovjet vígjátékot.
