Pest Megyi Hírlap, 1974. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-08 / 56. szám

1974. MÁRCIUS 8., PÉNTEK l*H3< HEGYEI ^'űrlap Eredetileg öt termelőszövet­kezet volt Kisikunlacházán. Később a Rákóczi Tsz beol­vadt a Petőfibe. Néhány nap­pal ezelőtt pedig a peregi ré­szen termelő két tsz, az 1208 hektáron gazdálkodó Üj Ba­rázda és az 1133 hektáros Pe­reg fúzionált —, Egyesült Pe­reg- Tsz néven. Mindkét gazdaság 1960- ban alakult; s külön-külön is jól gazdálkodott. Az Üj Éarázda tavalyi mérle­gében 25,4 millió forint hal­mozott termelési értéket és 3,8 millió nyereséget mutathatott ki. A Pereg pedig 23,8 millió termelési értéket és 3,2 millió forint nyereséget. Továbbra is megálltak volna a maguk lábán, de együtt többre vihe­tik. Tavalyi zárszámadásuk sze­rint az Üj Barázda egymillió 650 ezer, a Pereg egymillió 181 ‘ezer forint fejlesztési alapot képzett. Területük és nyeresé­gük nagyságához képest tekin­télyes ez az összeg, ám még állami támogatással is édeske­vés t már külön-külön meg­kezdett nagyszabású beruhá­zás, a 300—300 férőhelyes sza­kosított tehenészeti telep gyors befejezéséhez. Az egyesült tsz egy sza­kosított telepet épít meg, de hamarább, 300 tehén befogadására és miután az immár közös, 568 szarvasmarhát számláló ál­lományból 241 a fejős tehén, nem lesz gond a modern is­tálló benépesítésével. Mindkét gazdaságban a nagy költséggel épített gépmű­helyekbe most az öreg 'ké­peknél nagyobb teljesítmé­nyűeket vehetnek, mégpedig gyors ütemben. A múlt hónap végén meg­tartott utolsó közgyűléseken a két tsz tagjainak nagy’ többsé­ge szavazott az egyesülés mel­lett. Mer ártották már az első együttes közgyűlést is. amelyen 18 tagú vezetőséget választottak. Elnök, a tagok bizalmából, Kovács Pál, a Pe­reg Tsz eddigi elnöke lett, al- elnökök pedig Markó Imre, az Üj Barázda és Gubovics Jó­zsef, a Pereg volt alelnoke. Az egyesült tsz dolgozó tag­jainak száma 260, de csaknem ugyanennyi, 253 a nyugdíja­saié. akik az immár megerő­södött közösség támogatására szorulnak. Sz. E. Éled az erdő Barkában az őzbakok t A szokásosnál korábban be­köszöntött. tavaszi időjárás ha­tására megkezdődött az őzek vonulása. Elhagyva telelőhe­lyeiket, a cserjés szálerdőket, az erdei tisztásokra vonulnak, ahol imitt-amott már frissen sarjadó füvet, rügyező bokro­kat, új hajtásokat találnak. Az erdészek azt is megálla­pították, hogy máé / „barká­ban” vannak az őzbakok, mert a vadcsapásokat szegélyező fák törzsein felfedezték a dör­zsölés nyomait. Az őzbakok ugyanis a fákhoz dörzsölve „köszörülik” agancsaikat. Vitis • Bővült az üdítőital-válasz­ték: a Somogy megyei Ás­vány- és Szikvízipari Válla­lat az Országos Szőlészeti és Borászati Kutató Intézettel közösen szénsavval dúsított szőlőlevet hoz forgalomba Vitis néven. A teljesen szesz­mentes üdítő ital enyhén muskotélyízű. Ára a Coláéval azonos. Szakembergondok a lenfonóiparban Csak telteié vihet már az út A budakalászi központú Lenfonó- és Szövőipari Válla­lat két fonodával, három szö­vőgyárával, hét rostkikészítő üzemével és összesen mintegy 7500 dolgozójával eg^ik legje­lentősebb könnyűipari vállala­tunk a megyében. Működésének teljes vertikuma, valamint a gyárak, gyáregységek, üzemek szétszórtsága önmagában is magyarázza a káder- és sze­mélyzeti munka fontosságát. Ám azt a nehéz helyzetet — a nagymérvű szakember­hiányt — amelyből a vállalat mostanában kezdett kilá­balni, csakis az előzmények ismeretében érthetjük meg. A bajok az ötvenes évek elején kezdődtek, amikor is a szintetikus szálak megjelené­se, elterjedésük téves „prog­nózisa” háttérbe szorította a természetes növényi rostot: a lent. Abbamaradt a lenimag- miemesítés, csökkent a termő­terület, elmaradt a gyártás korszerűsítése. A sorvadás lassan kiterjedt az egész ipar­ágra, amelyet aztán egymás­után hagylak el a szakembe­rek. A vállalat alapanyag- gondjaihoz idővel egyre érez­hetőbb létszámhiány járult, s a mumkásállamányban is ma­gasra szökött a fluktuáció. A vállalat gazdasági helyzetét a fejlesztési alap hiánya, a lét­számgondok enyhítését a tex­tiliparra tavaly márciusig jel­lemző alacsony bérszínvonal és a nyereségrészesedés hiá­nya nehezítette. Ez volt a helyzet a tavalyi év második felében, amikor új vezetők kerültek a vállalat élére. Beck Tamás, az új vezér- igazgató egyszerre három te­rületen jelölte meg a változ­tatások szükségességét: a szer­vezési, a gazdálkodási és a ká­derpolitikái tevékenységben. Hiányoztak az irányítók Bennünket most az utóbbi érdekel, különösen az MSZMP Központi Bizottságának tavaly novemberi határozata szelle­mében. amely továbbra is meghatározónak tekinti a X. pártkongresszus útmutatását, miszerint „A pártmunka to­vábbfejlesztésének és az or­szág fejlődésének alapvető kö­vetelménye a kádermunka ja­vítása.” Erről beszélgettünk Hantos Lajosnéval. a vállalat személyzeti és oktatási osztá­lyának vezetőjével. — A káderpolitika felül­vizsgálata, az eddig végrehaj­tott és a tervezett személyi változások szükségességének megértéséhez hadd ismertes­sem a kiinduló helyzetet. En­nél a nagyvállalatnál, amely­nek vertikumába a lentermel­tetés is beletartozik, mostaná­ig hiányzott a szakképzett me-, zőgazdász; a felső vezetést a vezérigazgatón kívül egy igaz­A PEST MEGYE! RUHÁZATI KISKERESKEDELMI VÁLLALAT MEGNYITOTTA SZIGETHALMON, A CSEPEL AUTÓGYÁR MELLETT A SZIGET RUHÁZATI KISÁRUHÁZAT Női, férfi és gyermek készruhák, cipők, méteráruk, szőnyegek, függönyök, kötöttáruk, fehérneműk, rövidáruk, bőrdíszműáruk és divatáruk között válogathatnak kedves vásárlóink. Nyitva: hétfőtől péntekig 10-től 18 óráig, szombaton 9-től 14 óráig. VÁRJA KEDVES VEVŐIT A SZIGET RUHÁZATI KISÁRUHÁZ gató főmérnök és egy igazga­tó főkönyvelő jelenítette; a vállalatnak hosszabb ideje nincs jogtanácsosa; július óta nincs üzemgazdasági főosz­tályvezetője ; gyenge pontunk a közgazdasági elemzés és adatszolgáltatás — egyáltalán nincs például utókalkuláció—; kevés a mérnök és a közgaz­dász: erősítésre szorul a köz­ponti fejlesztési osztály és — központot, gyáregységeket be­leértve — a ’ helyettesítő rend­szer. Ez a közelmúlt, s most lás­suk a jelent. — Megerősítették a felső ve­zetést; termelési igazgatóval és gazdasági igazgatóval. Ja­nuár elsején megszüntettük a 65 főnyi rostközpontot, s az ott dolgozó szakemberek egy részéből megalakítottuk a vál­lalat központi rostosztálvát, más részükkel a két fonógyárat erősítettük, mivel a lenter- meltetés' ezek hatáskörébe ke­rült. Márciusban két mezőgaz­dasági mérnök lép be hoz­zánk, s — reméljük — rövi­desen lesz jogtanácsosunk is. Az üzem- és munkaszervezési feladatok ellátására — amit eddig egyetlen ember végzett — szervezési osztály alakult, s vezetőjének "sikerült meg­nyernünk egy olyan, kitűnő felkészültségű textiknémököt, rostinari szakembert, aki szer­vezőképességeit eddig a Köny- nyűipari Szervezési Intézetben kamatoztatta. Rövid távú ter­veink között szerepel az in­formációs és elemzési osztály, valamint az utókalkulációs osztály megalakítása. Mindkét osztály elemző, adatszolgálta­tó tevékenysége nagy fontos­ságú lesz maid a gazdasási vezetés megalapozott dönté­seinek előkészítésében, az irá­nyítás színvonalának emelésé­ben. Az utánpótlás biztosítása — Üzemgazdasági főosztály- vezetőt — sajnos — még nem sikerült találnunk, noha szám­talan közgazdásszal tárgyal­tunk. Jól képzett textilipari közgazdász ugyanis kevés van az országban, és egy sem munkanélküli, más szakmabe­li közgazdászoknak pedig na­gyon magasak az anyagi igé­nyeik. — Elkezdtük viszont a he­lyettesi rendszer kiépítését: a vállalat központjában főosz­tályvezető-helyettesek, a gyá­rakban igazgatóhelyettesek be­állításával. — Az eddig meglehetősen foghíjas szakemberállomány feltöltése, a tervszerű gazdál­kodáshoz nélkülözhetetlen közgazdasági vonal erősítése, bizonyos összevont munkakö­rök indokolt decentralizálása, illetve szétválasztása — mind­mind olyan intézkedés, amely a vállalat előbbre jutását, a gazdasági bajok leküzdését, az irányítás javításátt a vezetés színvonalának emelését hiva­tott elősegíteni. Ez azonban a káder- és személyzeti munká­nak csak egyik része. A káder- politika másik — és nem ke­vésbé fontos — része: az után­pótlás biztosítása, a káderkép- zés, a jövő vezetőinek formá­lása, nevelése. Mit tesz a vál­lalat e célok érdekében? Tanulás — nappali tagozaton — A Központi Bizottságnak a káder- és személyzeti mun­káról szóló 1967. és 1973. no­vemberi határozata, az előbbit követő 1968-as kormányren­delet, valamint az ifjúság- és nőpolitikái párthatározat vilá­gosan megszabta a tennivaló­kat, természetesen d mi káder- politikánk, káderfejilesztési el­képzeléseink irányvonalát is. Mégis azt kell mondanom, hogy a káderutánpótlást csak az eddiginél céltudatosabb, szervezettebb munkával tud­juk biztosítani. — Az iparág sajátossága, hogy nagy számban foglalkoztat nő­ket. Néhány évvel ezelőtt fel­mérést végeztünk a nők köré­ben: kik azok, akik káderfej­lesztési szempontból számítás­ba jöhetnek? A budakalászi törzsgyárban kihelyezett tex­tilipari szakközépiskola léte­sült, hallgatói munkásfiatalok, akik 1975 nyarán érettségiz­nek. — Most az a terv foglalkoz­tat bennünket, hogy felkutat­juk azokat a jól dolgozó fiatal munkásnőket, akik kedvet éreznek a tanuláshoz, a képes­ségvizsgálaton megfelelnek, és — előképzettségüktől függően — középiskolában, illetve fő­iskolán, egyetemen taníttatjuk őket. Nappali tagozaton, és ta­nulmányi idejük alatt a gyár­tól meglcapják, a havi átlagke­resetüket. Emberformálás — minősítés — A személyzeti és káder­munkába beletartozik az em­berformálás, a káderele neve­lése is. Ennek egyik fontos esz­közének tekintjük a vállalat­nál — a minősítéseket. A vál­lalat központjában osztályve­zetőkig, a gyárakban műveze­tőkig bezárólag készülnek mi­nősítések, körültekintő alapos­sággal és — egy-két tanulságos esettől eltekintve — nagyon tárgyilagosan. — Két dolog sohasem nyert nálunk polgárjogot a minősí­téseknél: a vezetőkkel szembe­ni hármas követelmény vala­melyikének mellőzése és a kendőzés, a „feldicsérés”. Ki­sebb torzulásokra, egy-egy kö­vetelmény eltúlozására akad példa, de ezt minden esetben korrigáljuk. ★ A természetes növényi szá­lak világszerte növekvő nép­szerűsége, a lenipar hazai fej­lesztési perspektívái, a mi­nisztérium és a vállalatvezetés eddigi intézkedései megtörték a jeget: egyre több értékes szakember — vegyész- és tex­tilmérnök, közgazdász — fi­gyelme fordul az iparág felé. Bizakodásuk, tettrekéSzségük érezhetően frissítőén hatott a vállalat törzsgárdájára is. Budakalászon benne van a levegőben, hogy már csak fel­felé vihét az út. Nyíri Éva Hollandiába Orgon?a!ka’részek Piliscsabáról Piliscsabán, a régi művelő" dési ház megürült épületében, az év elejém a Közszükségleti Fémtömegcikk Készítő és Ja­vító Ktsz (KÖZFÉM) itt he­lyezte üzembe első vidéki te-* lepét. Az épületben még folyik a korszerű körülményeket meg" teremtő átalakítás, de egy helyiségben már dol­goznak. A napokban útnak is indult; Piliscsabáról Rotterdamba az első exportszállítmány. A piliscsabai üzemben új, hazánkban eddig nem gyártott terméket, dzsessz orgonákhoz való alkatrészt készítenek egy világhírű hollandiai vállalat részére. A most vasútra rakott, négy" száz orgonához szolgáló ké" nyes alkatrész, útnak indítá" sa előtt ott járt a hollandiai gyár képviselője. Annyira elé" gedett volt, hogy újabb nyolc" száz orgonához rendelt alkat" részt. A napokban kötik meg az év hátralévő részére szó­ló szállítási szerződést mintegy kétmillió forint ér" tékben, s máris előkészítik az üzemet újabb, az eddigieknél nagyobb feladatokra. A kis piliscsabai telepen, jelenleg tizenhatan — főként nők — dolgoznak. Az építkezések nyomán bő­vülő üzemben azonban már negyven ember részére bizto­síthatnak munkát K. Z. Apadó forrás A népszerű gyógyvíz, a Parádi víz forrása érzékenyen megsínylette az aszályos éve­ket. Az évekkel ezelőttinek csaknem felére zuhant a pa­rádi kút hozama: naponta alig kilencszáz üveget tölthet­nek meg. A kutak tavaszi vízszegény­sége azúrt is feltűnő, mert egyébként ilyenkor, a rügyfa- kadás kezdetén, a leggazda­gabb a mátrai források hoza­ma. Szakemberek véleménye szerint tartós csapadékos idő­re lenne szükség ahhoz, hogy a gyógyforrások vízhozamának egyensúlya helyreálljon. Felvételre keresünk géplakatosokat szerkezetlakatosokat hegesztőket férfi es női segédmunkásokat továbbá anyaggazdálkodót anyagkönyvelőt raktárost Jelentkezes: o VIZÉP Központi Gépjavító üzemében Vecsés, Dózsa György út MEGVÉTELRE AJÁNLUNK egy ÁV/8-as típusú gépjárműre szerelhető KOMPLETT DARUFELSZERELÉST egy 18 tonna kapacitású // // CSORLOBERENDEZESSEL EGYÜTT Az érdeklődőknek felvilágosításokat ad a BUDAPESTI KŐOLAJIPARI GÉPGYÁR Szállítási osztálya Budapest XVIII., Gyömrői út 79—83. Telefon: 480—980. Hamarabb készül el a tehenészeti telep Egyesült a kiskunlacházi Új Barázda és a Pereg Tsz

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom