Pest Megyi Hírlap, 1974. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-08 / 56. szám

Hier Et ^Míriap 1974. MÁRCIUS 8., PÉNTEK \ ANGLIA Csütörtökön visszaérkezett Moszkvába Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter, aki hivatalos látogatást tett Egyiptomban és Szíriában. Moszkvában csütörtökön közleményt adtak ki Andrej Gromiko szovjet külügymi­niszter szíriai látogatásairól. A barátság és a kölcsönös megértés szellemében lefolyt tárgyalások során a felek a kétoldalú kapcsolatok kérdé­seivel és időszerű nemzetközi problémákkal foglalkoztak. Különleges figyelmet szentel­tek a közel-keleti problémá­nak. A felek áttekintették azo­kat a lépéseket, amelyek je­lenleg vannak folyamatban a Közel-Kelet igazságos és tar­tós békéjének elérése érdeké­ben. Leszögezték: álláspont­juk változatlanul az, hogy bármilyen csapatszétválasztá­si megállapodás csupán első lépésnek tekinthető azon az úton, amely elvezet az izraeli csapatok teljes határidős kivo­násához az összes megszállt arab területekről, úgy te­kinthető, mint az általános közel-keleti rendezés szerves része. A felek hangsúlyozták, hogy a fent említett elvek fi­gyelmen kívül hagyása újabb robbanás veszélyét rejti ma­gában. és maga után vonhatja a közel-keleti és a nemzetkö­zi béke és biztonság veszé­lyeztetését. A felek megállapították: a Szovjetuniónak a rendezés valamennyi szakaszában és valamennyi területén feltétle­nül részt kell vennie azokban az erőfeszítésekben, amelyek arra irányulnak, hogy a Kö­zel-Keleten létrejöjjön az igazságon alapuló béke. A szovjet fél kifejtette vé­leményét, hogy az a szolidari­tás, amely az októberi hadi­események idején alakult ki az arab országok között, pozi­tív hatást gyakorolt az arab országok álláspontjának meg­szilárdulására. Pánikbéi Elhárult a két legfőbb aka­dály az izraeli kormányalakí­tás elől, Mose Dajan végül is hajlandó elvállalni ismét a hadügyi tárcát, s hasonlókép­pen döntött Peresz közleke­désügyi miniszter is. Golda Meir új kabinetjének megala­kítása elsősorban ezektől a személyi döntésektől függött. A két volt miniszter ugyanis feltételekhez kötötte belépését a kormányba: azt követelték, hogy kapjanak tárcát a jobb­oldal képviselői is. „Héjják” és galambok” né­zeteltérése lenne csupán a kí­nos közjáték, ami miatt Izrael hosszú ideig kormány nélkül maradt? Valószínű, hogy több­ről van szó. A negyedik arab—izraeli há­ború alaposan megtépáz^ Da­jan hadügyminiszter presztí­zsét. Csak emlékeztetni sze­retnénk rá, milyen vádak ér­ték Izraelben a konfliktus be­fejezése után nyomban, első­sorban azok részéről, akik szá­mára az újabb ellenségeskedés nem hozta meg a kívánt ered­ményt. Az izraeli ultrák min­denekelőtt a hadsereg vezetőit hibáztatták, a hírszerzés csőd­jét emlegették. A decemberi választások a munkáspárt meggyengülését vonták ma­guk után, és már-már úgy tűnt, hogy Golda Meir — Izrael tör­ténetében először — kisebbsé­gi kabinet megalakításával próbálja áthidalni a belpoli­tikai válságot. Etáján és Peresz mindvégig ellenezte a kisebbségi kor­mány tervét. Négy hétig tar­tott a huzavona, amíg a mun­káspárti ellenzék két vezetője végül is beadta derekát. Hoz­zájárult döntésükhöz az is, hogy a Nemzeti Vallási Párt vezetősége hajlandónak bizo­nyult' a koalícióra. így Golda Meimek már biztos, abszolút többsége van a knesszetben, a parlamentben. Az új kormány megalaku­lásának körülményeihez hoz­zá tartozik egy gondosan idő­zített rémhír, is. Valóságos hisztériát váltott ki Izraelben az állítólagos szíriai csapat­mozdulatok híre, amiből egye­sek arra következtettek, hogy Damaszkusz nem a csapat­szétválasztásra, hartem táma- „dásra készük Világos, hogy ez a szándékos pánikkeltés csu­pán Dajan feltűnés nélküli visszatérésének ürügyéül szol­gált. így „az ország biztonsá­gát érintő” megfontolások játszhattak közre abban, hogy végül is tárcát vállalt. A hadügyminisztert nem ki­sebb személyiség, mint maga Kissinger amerikai külügymi­niszter cáfolta meg. Kijelen­tette: az amerikai kormány­nak nincs tudomása a szíriai —izraeli fronton állítólagos szíriai csapatmozdulatokról. Ezúttal nem a hírszerzés, ha­nem az izraeli híresztelés mondott csődöt... Hétfőtől a bányászok folytatják a termelést. Az éjszakai órákba nyúló, 12 órás tárgyalássorozat után az angol bányászvezetők kiegyez­tek az angol igazgatási szer­vekkel és a 270 000 brit bá­nyász hétfőn minden jel sze­rint folytatja a termelést. Minthogy a bányászszak­szervezet végrehajtó bizottsá­gában á szavazás nem volt egyöntetű, a kérdést ország­szerte szekciógyűlések elé vi­szik. De a jelek arra valla­nak, hogy az alkut, amely heti 45 fontra emeli a fejtéseken dolgozók alapbérét, 36-ra a föld alatt dolgozó többi kate­góriáét, és 32-re a külszíni munkásokét, jóvá fogják hagy­ni. A bányászsztrájk megoldása volt a Wilson-kormány első feladata. Lapzártakor érkezett: Az angol kormány csütörtö­kön eltörölte a háromnapos munkahetet. Etiópia A sztrájk első napja RokciczenvUinle'és - rohamrendőrattakkal Plenáris ülés Bécsben A bécsi Kongresshaus nagy­termében csütörtökön plenáíis ülést tartottak a közép-európai haderő- és fegyverzet csökken­tésről folyó tárgyaláson részt vevő küldöttségek. Kármán szólaltak fel. A lengyel delegá­ció álláspontját Tadeusz Stru- lak rendkívüli követ és meg­hatalmazott miniszter fejtette ki, majd Albert Willot, a bel­ga küldöttség helyettes vezető­je és Hlesztov nagykövet, a szovjet delegáció vezetője szó­lalt fel. A sajtóközpont tájékoztatása szerint a legközelebbi plenáris ülést a jövő hét keddjén ren­dezik. Ezenkívül azt is beje­lentették, hogy a korácsony— újévi téli szünethez hasonlóan, húsvét táján három-négyhetes tavaszi „vakációt” rendeznek. Ezt a küldöttségek arra hasz­nálják fel, hogy kormányaik­nak jelentést tesznek a tárgya- ^ lások jelenlegi állásáról. Több mint három hónapja folynak a tárgyalások, több mint húsa plenáris ülés és számos nem hivatalos találko­zó van a részvevők mögött. A TASZSZ tudósítója meg­interjúvolta a tárgyalásokon részt vevő két német állam — az NSZK és az NDK — kül­döttségének vezetőit Wolfgang Behrends nagykö­vet, a nyugatnémet küldöttség vezetője megkerülte azt a konkrét kérdést, hogy az NSZK kész lesz-e csökkenteni fegyveres erőit és fegyverze­tét, és megismételte a NATO ismert álláspontját, amelynek lényege, hogy „elsősorban az amerikai és a szovjet csapato­kat teli csökkenteni, mint­hogy ezek olyan államok fegy­veres erői, amelyekre világ­méretű felelősség hárul”. És ezeket egyszerűbb csökkenteni technikai vonatkozásban”. — A Bundeswehr — mond­ta Behrends — „a második fázis során kapcsolódik majd a csökentési folyamatba”. Ar­ra azonban nem tudott vála­szolni, hogy mikor lesz ez a második fázis, csupán annyit jegyzett meg, hogy „ez attól függ majd, milyen gyorsan ál­lapodunk meg az első fázis le­bonyolításéról”. Ingo Oeser, a Német De­mokratikus Köztársaság kül­döttségének vezetője szerint a nyugati félnek az a javaslata, hogy az első fázisban csupán a Szovjetunió és az Egyesült Államok szárazföldi csapatait csökkentsék, azt vonná maga Után, hogy a csökkentés nem vonatkoznék a nyugat fegyve­res erőinek és fegyverzetének nagy részére, ami kedvezőtle­nül hatna a szocialista álla­mok biztonságára. Hiszen a nyugati fél fegyveres erői az Egyesült Államok fegyveres erőin és a rajnai angol had­seregen kívül magukban fog­lalják a Bundeswehr óriási kontingensét. Halié Szetasszié császár gépkocsiját katonák gyűrűje vesd körül, tekintettel az Addisz Abeba utcáin tüntető tömegre. Etiópia történelmében első I sztrájkban, de a kormány és ízben csütörtökön általános I a szakszervezet vezetői közti sztrájkba léptek az ország dől- j sikertelen tárgyalás után a gozói. A társadalmi reformo- szakszervezetek kiadták a kát követelő múlt heti kato- sztrájkfelhívást, nai lázadás után hatalomra j A 85 ezer dolgozót képvi- került kormány vezetője, Ma- ; selő etiópiai munkásszerveze- konnen, szerdán két ízben is j tek szövetsége (CELU) az or- rádiófelhívásban fordult az ! szágós sztrájkkal a minimális ország dolgozóihoz, kérve őket, hogy ne vegyenek részt a I Nixon és a Watergate Új változat Gyújtópontban: 1973. március 21. Küzdeni kell az ellenséges ideológiai propaganda mesterkedései ellen A Lit y er at urna ja Gazeta a moszkvai írószervezet legutóbbi teljes üléséről Mivel küzdeni kell az ellenséges ideológiai propaganda mesterkedései ellen, nehezebb megoldani a moszkvai írószervezet előtt álló nagy és bonyolult feladatokat — jelentette ki Szergej Narovcsatov, a moszkvai írószervezet vezetőségének első titkára a testület napok­ban tartott teljes ülésén. Narovcsatov a vezetőségi ülésen elhangzott beszámolójában emlékeztetett arra, hogy a szovjet írók határozottan elítélték Szolzsenyi- cint, az irodalmi vlaszovistát. Minden szovjet ember, így az írók is, megkönnyebbüléssel sóhajtott fel, amikor Szolzsenyicint kiutasí­tották a Szovjetunióból. Szolzsenyicin, pki a szovjethatalom, a szocialista rendszer dü­hödt ellensége, már régen elvesztette a jogot arra, hogy szovjet állampolgár legyen — mondotta Narovcsatov. Mint a Lityeraturnaja Gazeta, a Szovjet Írószövetség hetilapja hírül adta, a moszkvai írótanácskozáson az egyik felszólaló hang­súlyozta, hogy számos nyugati kulturális sze­mélyiség osztja a szovjet írók álláspontját Szolzsenyicinnel kapcsolatban, elítéli szovjet­ellenes irományait. Ezt a burzsoá propaganda minden módon megpróbálja elhallgatni. Pél­dául Hervé Basin francia író, a Goncourt Akadémia elnöke nemrég kijelentette, hogy aláírása tudta nélkül került egy Szolzsenyi­cint támogató levélre, s Szolzsenyicint becs­telen embernek tartja. Narovcsatov és több más felszólaló bírálta a plénumon Jevgenyij Jevtusenkót, aki nem igazodott el a jelenlegi bonyolult ideológiai harcban és alkalmat adott arra, hogy egyes megnyilatkozásait a burzsoá propaganda spekulációs célokra használja fel. Nixon elnök szerda esti te­levíziós sajtóértekezletén kö­zölte: hajlandó eskü- alatt írásbeli válaszokat adni a kép­viselőház jogügyi bizottságá­nak az ellene folyó alkotmá­nyos vádemelési vizsgálat kapcsán felmerülő kérdések­re, és kész a Fehér Házban fógadni a jogügyi bizottság demokrata párti elnökét és rangidős republikánus tagját, hogy válaszoljon további kér­déseikre. Másfelől világossá tette, hogy a Watergate-ügy- ben bűnvádi vizsgálatot foly­tató nagy esküdtszékének már korábban átadott fehér házi dokumentumokon és magnó­szalagokon túlmenően „szük­ségtelennek" tekinti a jog­ügyi bizottság által kért to­vábbi dokumentumok és magnótekercsek kiadását. A W-atergate-ttgyre vonatko­zóan az elnökhöz intézett kér­dések gyújtópontjába az az 1973. március 21-én lezajlott Nixon—Dean—Haldeman meg­beszélés került, amelyen Ni­xon — minden eddigi hivata­los nyilatkozata szerint — elő­ször értesült John Deantól a Watergate-betörés eltussolására irányuló erőfeszítésekről. A megbeszélést az elnök volt fő­munkatársai ellen műit pénte­ken kiadott vádirat — Nixon megnevezése nélkül — közvet­lenül érintette. Hamis tanúzás­nak minősítette ugyanis Halde­man szenátusi vallomásának azt a részét, amelyben a fehér házi törzskar volt főnöke, John Dean volt elnöki főjog­tanácsos vallomásával szemben azt állította, hogy Nixon elnök „helytelenítette” a hallgatási pénz kifizetését a betörési per vádlottéinak. A vádirat szerint e fehér házi megbeszélés után további 75 090 dollár hallgatási pénzt fizettek ki Howard Huni­nak, a betörés egyik fő szer­vezőjének. Nixon elnök sajtóértekezle­tén háromszor ismételte meg, hogy nem adott felhatalma­zást elnöki kegyelem felaján­lására a vádlottaknak, nem adott felhatalmazást hallgatá­suk megvásárlására, és nem tudott arról, hogy a részvé­telével lezajlott megbeszélést követően is további 75 000 dol­lárt fizettek ki a Fehér Házat zsaroló Howard Hunt-nak. K Mindazonáltal Nixon elnök t ezúttal új változatban Ismertet­te a március 21-1 megbeszélés tartalmát, lényegesen eltérve attól, amit tavaly augusztus , 22—i sajtóértekezletén mondott Í ugyanerről. Az elnök most ki­fejtette: a március 21-1, meg­beszélésen a hallgatási pénz kérdése az elnöki kegyelem es­hetőségévéi összefüggésben merült fel, s akkor (Nixon) rámutatott, hogy pusztán a pénz nem érné el célját, a vád­lottak elnöki kegyelmet is kö­vetelnének, ’ márpedig ennek megígérése „helytelen lenne”. Az elnök mostani magyará­zata szerint a kegyelemadásra vonatkozó helytelenítést „ter­mészetesen általában az el- tussolásra, s így a vádlottak le- pénzelésére is értette”, még ha ezt nem is mondotta kife­jezetten a hallgatási pénzzel kapcsolatban. A meglehetősen bonyolult magyarázat kulcsfontosságú abból a szempontból, hogy az elnök saját értelmezése sze­rint ellene csak „súlyos bűn- cselekmény” bizonyításával lehetne alkotmányos vádat emelni. Ebben az összefüggés­ben megkérdezték az elnököt: miután Haldeman és más volt munkatársai ellen az „igaz­ságszolgáltatás akadályozásá­ra irányuló összeesküvés” és „hamistanúzás” címén vádat emeltek, vajon „saját eseté­ben hasonló minősítést al­kotmányos vádemelés alá eső „súlyos bűncselekményként” értelmezné?” Nixon elnök „igennel” vá­laszolt, ámde hozzátette, hogy mivel semmi ilyet nem követett el, mint mondotta, nem számít arra, hogy vád alá helyezzék. Megkérdezték, hajlandó-e eskü alatt keresztkérdéseknek alávetni magát a képviselő­ház jogügyi bizottságának tel­jes plénuma előtt. Nixon ki­jelentette, hogy semmi olyat sem hajlandó tenni, ami „gyengítené az elnöki hiva­talt”, hangsúlyozta: „Még nem emeltek vádat ellenem” és „nem vagyok hajlandó a vád­lottak padjára ülni”. Hozzá­tette, hogy „más kérdés” az, ha alkotmányos vádemelés esetén a szenátusi tárgya­lásra kerül sor. Az egyetlen külpolitikai vo­natkozású kérdésre válaszolva Nixon ezúttal a korábbi derű­látó jóslatainál lényegesen óvatosabb formában fejezte ki azt a reményét, hogy hamd- rosan sor kerül az olajembar­gó feloldására. bérek 200 százalékos emelé­sét, a kormányhivatalokban való szakszervezeti .tevékeny­ség engedélyezését követeli, és egyéb társadalmi reformokért is küzd. Kormánykörökben tartottak attól, hogy az országos sztrájk újabb zavargásokhoz vezethet, hisz a hadsereg, amely egy héttel ezelőtt ugyancsak re­formkövetelésekkel lázadt fel a kormány ellen, számos kér­désben támogatja a szakszer­vezeteket. A súlyos gazdasági problé­mákkal küzdő új kormány lét­száma még nem teljes, bár szerdán Hailé Szelasszié csá­szár kinevezte a külügyminisz­teri posztra Menasszié Hailét, az előző kormány külügymi- niszterét. ★ Könnygázgránátokat vetett be az Addisz Abeba-i roham­rendőrség csütörtök délelőtt a szakszervezetek általános sztrájkjának támogatására ut­cára vonult 3000 fős egyete­mista tömeg szétoszlatására. A „Földet a parasztoknak, munkát a munkásoknak” jelszavakkal felvonuló, forradalmi dalokat éneklő diákokat a rendőrség az egyetem falai közé szorí­totta vissza. A menettől lesza­kadt 500 fős csoport a kor­mány épülete előtt a minisz­terelnök lemondását követelte, A' békésen induló rokonszenv- tüntetéshez több száz utcai járókelő is csatlakozott Az etiópiai fővárosban az első országos sztrájk első nap­ján érezhető feszültség! ural­kodik. A sztrájkfelhívásnak eleget téve, az üzletek és a bankok többsége nem nyitott ki, nem közlekednek az autó­buszok. Több gyár is bezárta kapuit. Az etiópiai munkás­szervezetek szövetségének egyik magas rangú funkcioná­riusa kijelentette, hogy a sztrájk 100 százalékosan si­keres, a szervezet mind a 85 ezer tagja tartja magát a fel­híváshoz, s több nem szerve­zett dolgozó is támogatja a sztrájkoíókat. Megegyezés Kurt Nier, az NDK külügy­miniszter-helyettese és Gün­ther Gaus, az NSZK kancellá­ri hivatalának államtitkára csütörtökön tovább folytatta megbeszéléseit az NDK fővá­rosában. Az esti órákban ki­adott hivatalos jelentések szerint a kölcsönös képvisele­tek kérdésében megegyezést értek el. A megegyezésről szó­ló jegyzőkönyvet csütörtökön még nem írtáik alá . a gépkocsi-tulajdonosokat. hogy a 4. sz. főút meBBeff, a vasadi két műszakban üzemeB a Monori Állami Gazdaság SZER VÍZÁLLÓM AS A # Garanciaidőn túli javítások á Karosszériajavítás és -fényezés G Komplex diagnosztikai vizsgálatok 0 Autóvillamossági javítások # Teljes szerviz, gépi mosással # Shell üzemanyagtöltő állomás # Olajcsere Shell olajokkal # Külföldi gumiabroncsok és alkatrészek eladása # Díjtalan gumiabroncs-felszerelés KÉRJÜK, KERESSE FEL SZERVIZÜNKET Telefon: Monor, 281. MOSZKVA Gromiko hazaérkezett a Közel-Keletről Közleményt adtak ki a szovjet külügyminiszter szíriai látogatásáról

Next

/
Oldalképek
Tartalom