Pest Megyi Hírlap, 1974. március (18. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-07 / 55. szám
1974. MÁRCIUS 7., CSÜTÖRTÖK “‘‘H^CírSisp 3 EGÉSZSÉGÜGYI AKTIVITÁS A TANÁCSHÁZÁN A családvédelmi intézkedések első eredményei Pest megyében Szerdán délelőtt Pest megye egészségügyi dolgozói a megyei tanácsháza üléstermében gyűlt ?k össze, hogy meghallgassák dr. Aczél György egészségügyi, minisztériumi főosztályvezető előadását a magyar egészségügy aktuális kérdéseiről. Dr. Csicsay Ivánnak, a Pest megyei Tanács elnökhelyettesének bevezető szavai után dr. Aczél György az egészségpolitikai kérdéseket két csoportra osztva, először is a lakosság egészségi állapotáról és az azt biztosító egészségügyi hálózat céltudatos fejlesztéséről szólott. Hazánkban az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkentek a népbetegségek, de előtérbe kerültek az úgynevezett civilizációs betegségek — mondotta az előadó, majd rámutatott, hogy egyes fertőző betegségeket az orvostudomány gyorsan le tudott küzdeni, más viszont a helyzet a szívás érbetegségekkel, valamint a rákkal. — A lakosság 16—18 százaléka 60 éven felüli és az idős korral járó krónikus betegségek száma is nőtt. Ezért kell nagyobb gondot fordítani a krónikus betegek gondozására és az idősek szociális ellátására. A betegellátásban részesülők számához viszonyítva kevés az egészségügyi intézmény, a meglevő épületek egy része el is avul. A kórházi ellátás is fejlesztésre szorul, de egyes kiemelt betegségek, a szív-, ér- és idegsebészet mellett be kell rendezkedni a krónikus betegek tömeges elhelyezésére is. Az egészségügyi ellátás javítása az életszínvonal növekedésének szerves része. A színvonal javítása, a tudomány fejlődése pedig az orvosok és valamennyi egészségügyi dolgozó állandó továbbképzését követeli meg. . — A népesedéspolitika az egészségügyre sok fontos feladatot ró — mondotta a továbbiakban dr. Aczél György. — A gyermek egészsége felett őrködni kell már megszületése előtt is. A több gyermekes családok megbecsülésére rá kell nevelni a társadalmat, de már a gyermekeket is a családi élet vállalására kell nevelni, s mindebben jelentős feladat hárul az egészségügy dogozói- ra. Dr. Aczél György előadását vita követte. A megye különböző részén dolgozó orvosok és védőnők felszólalásaikban beszámoltak arról, hogy a legújabb, már életbelépett családvédelmi intézkedések hatása az eltelt rövid idő alatt is megmutatkozik. Kevesebb az abortusz és az előző évek azonos időszakához hasonlítva mintegy 20 százalékkal több első gyermeket váró anya jelentkezik az orvosoknál. Nőtt azonban a második és harmadik gyermeket vállalók száma is. Szükségesnek tartják a gyermekintézmények sürgős fejlesztése mellett, a kórházak szülészetén és a szülőotthonokban az ágyak számának növelését is, mert rövidesen előfordulhat, hogy nem tudnak a szülő anyáknak ágyat biztosítani. Jó munkáé - 5 százalék Győztek: a ceglédiek Most értékelték a Május 1. Ruhagyár vidéki üzemei között indított szocialista munkaverseny 1973. évi eredményeit. A versenybizottság megállapítása szerint a szolnokiak és ceglédiek párosversenyéből ezúttal az utóbbialk kerültek ki győztesen. A ceglédi ruhagyár termékeinek minősége elérte a vállalati szintet, termelékenysége pedig húsz százalékkal emelkedett. A nagyvállalat gazdasági vezetése — méltányolva a ceglédiek jó munkáját — április 1-től 5 százalékot juttat bérfejlesztési keretéből a győztes gyár dolgozóinak. Kalander — gumiszőnyeghez A Taurus Gumiipari Vállalat váci gyárában egy esztendeje gyártanak személygépkocsiikba autószőnyeget. Az idén a Mercedes gyár megrendelésére 40 ezer darab csomagtartószőnyeg készül, s tárgyalások folynak a Zastava és a Polski Fiat céggel is. A fejlődő szőnyeggyártás új gépeket és berendezéseket is igényel; jelenleg egy új, NSZK gyártmányú, kéth enge rés kalandert állítanak be kísérleti üzemre a tmk szerelői. Gárdos Katalin felvétele Határozatok tengerében Egy hivatalvezető ismerősöm mesélte, hogy adminisztrátoruk, Erzsiké gyakran sír. Munka közben is rajtakapták már. Az bántja, hogy sokat hiányzik a munkából, szégyelli. — Annyi bajotok van velem — szokta mondani, s közben szipákol. — Képzelődsz — nyugtatják. — Kiválóan dolgozol, látod, hogy mindig kapsz jutalmat is. — Olyan rendesek vagytok, türelmesen viselitek az én gondjaimat. — Pedig — anélkül, hogy csökkenteni akarnám érdemeiket, belátásukat —, nem is ők a „rendesek”. Törvények, rendeletek, párthatározatok szabályozzák „rendességüket". A kisgyermekes anyának, ha beteg a gyermeke, jár a táppénzes szabadság. A kisgyerekes anyákat segíteni kell munkájukban, hogy könnyebben végezhessék feladatukat, és ha orvoshoz kell szaladni gyerekükkel, ki ne értené meg. Márpedig Erzsiké, kislányát gyakran kell orvoshoz vinni, vagy otthon ápolni. A gyerek különösen érzékeny: könnyen megfázik, nincs olyan gyerek- betegség, amelyen át ne esne. Két hónapja éppen kanyarója volt, előtte sarlah. Mikor mi a divat a bölcsődékben. Most rubeola járja és Erzsiké kicsinye az elsőnek szerezte meg a piros pettyeket. A fiatal édesanya ismét otthon van. Előtte sírt, már megint bajt csinál, nem lesz, aki kezelje a pénztárat, aki számlázzon, elmarad a könyveléssel... Az ám, de mennyire! Utána pedig azért szomorkodik majd, mert alig tudja pótolni az elmaradást, a munkaügyről ugyanis nem adtak most sem helyettest: nincs. Statisztikával bizonyítják, hogy a vállalatnál igen sok kismamát kellene jelenleg helyettesíteni. Honnan vegyék a sok kisegítőt? Múltkoriban amikor a gyerek egészséges volt, akkor más járta: ki akarták tenni a kislányt a bölcsődéből, mert minden helyre szüksége volt a vendéglátó gyáriaknak. Erzsiké ugyanis csak ideiglenesen használhatja a gyári bölcsődét, úgymond kegyelemből fogadták be. A vállalat szak- szervezete intézkedett, de a „protekciónak” is van határa, közölték a gyáriak. Ekkor valóban pattanásig feszült a helyzet. Erzsiké sírt, mert csaknem összeveszett azon a férjével, hogy soha semmit sem tud elintézni. Lám, ha kiteszik a gyerek szűrét a bölcsődéből, ismét Erzsiké kér kénytelen-kelletlen fizetés nélküli szabadságot. A nagymama is dolgozik, nem vállalja a gondot. — Mi is kapkodtunk fűhöz- fához — mesélte ismerősöm —, de semmiképp sem nélkülözhetjük Erzsikét egy hónapig. Emeltük a telefonkagylót, egy telefon a vállalat, egy a gyár igazgatójának, egy a bölcsőde vezetőjének, a főkönyvelőnek, egy a felső szervek közbenjárójának... Elintéződött! Szeptemberig nyugalom lesz, addig maradhat a kicsi. És mondtuk az ismert közmondást: aki időt nyer... Egészen a rubeola érkezéséig viszonylagos nyugalom volt. Most szaladgálnak Erzsiké lakására, ezt meg azt intézze el otthon, ne álljon le a munka. Naponta szól a telefon, Erzsiké jelenti, mit mondott az orvos, legutoljára megszeppenve közölte, még egy hétig kiírták. Sebaj, vigasztaljuk. Hivatkoznak a különböző határozatokra, nem véletlenül segítik a kisgyermekes anyákat, fontos hivatást töltenek be, a társadalom számára nevelik gyermekeiket. Saját munkahelyük emberséges példáit sorolják, mit tesz a vállalat a mamákért és milyen természetes ez. Erzsiké igazat ad, bizony így van, és amikor nem nyomja otthoni gond, mosolyog. Nagy barna szemei ilyenkor ragyognak. A mosolytól megszépül az arca. Az anyáknak mindig csak mosolyogniuk szabadna. Ezért a gondtalan mosolyért születnek a rendeletek, határozatok. Pest megyében mindenütt kiépült az elmúlt években az anya- és csecsemő- védelmi hálózat. Több mint húsz szülész-nőgyógyász, 63 gyermek körzeti szakorvos és 326 védőnő végzi a terhes- és csecsemőgondozást. Csupán a védőnők egy év alatt 319 ezerszer látogatták a terhes anyákat, a csecsemőket. A gyermekgondozási segélyt a kisgyermekes anyák 65,7 százaléka veszi igénybe. Az agglomerációs övezetben 93,4 százalék. Hagyományok és hűség Beszélgetés a KISZ Pest megyei Bizottsága ifjúmunkás-felelősével 99 Értsenek szót...99 Sok szó esik a munkásutánpótlásról, egymás után jelennek meg intézkedések, melyek reformálják — sok esetben csak reformálnák — az iparitanuló-képzést: elemző vizsgálatok tükrözik a beilleszkedés fázisait, s felmérések foglalkoznak az ifjúmunkások helyzetével. Erről beszélgettünk Herczenik Gyulával, a KISZ Pest megyei Bizottságának ifjúmunkás- felelősével. • Megváltozott, gyökeresen megváltozott körülmények befolyásol já;k a ma ifjúmunkásainak viselkedését, mások, mint akár egy fél századdal ezelőtt. A múlt összetartását a szükség biztosította. Frzik-e most a fiatal munkások hovatartozásukat? — A felnövő munkásnemzedék — megyei tapasztalatok szerint — nem érzi magát annyira munkásnak, mint elődei, s a hagyományok ápolása sem mindig olyan, mint ahogyan azt szeretnénk. Az összefogást az egymásrautaltság és az érdekazonosság szülte, más társadalmi körülmények, pontosan egy kegyetlen társadalmi rend. Az összefogást most más alapra kell helyezni, s ehhez az alaphoz gyakran nincs meg a tartalom, csupán a váz. A munkásosztályhoz való tartozás érzését más kell hogy megelőzze: a gyárhoz való hűség. Megyénk munkásfiataljai általában jól érzik magukat munkahelyükön. Bizonyítja ezt a rendszeresen megrendezett, s mindig sikerrel záruló kommunista műszakok sorozata is. Nagy hajtóerő ez, de sajnos, sok helyen nem érzik, nem hiszik, mekkora. „Csak mi vagyunk a gyárban” — ezt érzik a fiatalok, tudják, értük van gőz, energia, villany, anyag, értük, azért, hogy zökkenők nélkül dolgozhassanak. Azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy egy mai fiatal ezernyi szállal kötődik üzeméhez — soha eny- nyi kötelék nem fűzte oda —, hiszen politikai rendezvények, társadalmi esküvők, névadók, gyári lakások, táncest, mind-mind valamiféle „kerítésen belüliséget” jelentenek. Hogy miért nem csökken jelentősen a fluktuáció? Az ipar fejlődése óriási konjunktúrát jelent a fizikai munkások alkalmazásában — s többen úgy érzik: „amíg fiatal vagyok, addig jövök-megyek, hogy A negyedik ötéves tervben előirányzott óvodai helyek számát már teljesítettük. Az eddigieken kívül újabb 3600 gyerek jut a korábban tervezett 2000 helyett óvodába. Hiába, az összefogás a közös munka ezt eredményezte. A bölcsődéket tekintve, nem ilyen jó a kép, de a tervet ebben is teljesítjük. És javul a lakáshelyzet is. A városi pártbizottságok külön figyelemmel kísérik, hogy a többgyermekes családok kapják elsősorban a kiutalásokat. Határozat született arra, hogy az új építkezéseknél nagyobb, kettőnél több szobás lakásokat emeljenek. Az üzemek lakásépítésénél is a családosok, a nagyobb számú családok élveznek elsőbbséget. Júliustól a megyei kereskedelemben dolgozók munkaidejét is csökkentik, az ott dolgozó anyáknak is több szabad idejük lesz. Az üzemek pedig gondoskodnak arról, hogy a saját dolgozóik könnyebben szerezhessék be a háztartáshoz szükséges cikkeket. Közértet, hús- és zöldségboltokat telepítenek az üzemek mellé. Van, ahol fodrászról is gondoskodnak. A szolgáltató vállalatok sűrítik a Patyolat-felvevőhelyeket ... A dolgozó nő nélkülözhetetlen a munkában. Az édesanya a családnevelésben. A kettő elválaszthatatlan. Akkor sem választódott el, amikor még kevesebb intézkedés könnyítette munkájukat, csak annyi, amennyit akkor a’ népgazdaság elbírt. Évről évre több és több a központi gondoskodás. A gyárak, a vállalatok, intézmények, a társadalmi szervek megtaláljam a számításomat. ..” Ezt megakadályozni igen nehéz. 0 A beillcsy-kctlés megteőny- nyillésével nem lehetne kisebb- nagyofrb eredményeiket elérni? — Minden egyes beilleszkedési folyamat máshogyan zajlik. Más maga a vállalat, más a fiatal, mások a vezetők, a körülmények. Itt inkább a KISZ „katalizátor”-szerepét hangsúlyozom. Hogy az ifjúsági szövetség helyi vezetője rögtön értesüljön arról, új ember érkezett, menjen oda hozzá segíteni, ahogy házigazdaként szokás. Persze, ennek a katalizátorszerepnek is gátjai vannak, mégpedig maguknak a KISZ-vezetőknek a fluktuációja. Átlagosan egy választási ciklus alatt kicserélődik a KISZ-tisztségviselők tábora. Így aztán ők maguk sem ismerik meg eléggé a mozgalmi munka fortélyait, sőt, sokszor még a gyár felépítését sem. * Milyen hatással van a muniltásöntudatxa a betanítón munkások arányának állandó nSvokedése, azaz a kellő képzettség hiánya? — A kevésbé képzettebbek vékonyabb szállal kötődnek munkahelyükhöz — ezt a szociológusok is kimutatták. Pest megye mintegy negyvenezer ifjúmunkásából 30 százalék betanított, 20 százalék segédmunkás. Az ifjúsági szövetség általános gyakorlata szerint megállapítható: nem tud kellően hatni ezekre a rétegekre, kevesebb módszer, kevesebb program kidolgozott arra, hogyan vonják be a KISZ-munkába ezeket a fiatalokat. Ez az oka, hogy a KISZ-en kívüliek zömét ők alkotják. A munkát tovább kellene differenciálni — rétegek szerint, hiszen máshogyan foglalkozik az ifjúsági szövetség egy műszaki értelmiségivel, egy szakmunkással, vagy éppen egy segédmunkással. Száezeket az intézkedéseket egészítik ki saját ötleteikkel, leleményességükkel, szeretetük- kel. Mert az Erzsikék jól érzik, hogy gond a hiányzásuk, kimaradásuk a munkából, a helyettesítésük. Azt is érezniük kell azonban és lépten-nyo- mon éreztetni is kell velük: hogy a munkahelyek vezetői, kollektívái szívesen vállalják az áldozatot, társadalmi munkában a bölcsődék, az óvodák építését, berendezését, szívesen törik a fejüket valami könnyítésen, ami terhet vesz le az anyák válláról, mert a gyermeknevelés nemcsak családi, de társadalmi ügy is. Gyermekeket nevelni azonban sokféleképpen lehet. Mi vidám, egészséges, gondmentes gyermekkort kívánunk teremteni a jövő nemzedéknek. Ezért nem lehet teher, megoldhatatlan feladat egyetlen munkahelyen sem a dolgozó édesanya felkarolása, osztozás a gondjaikban. Az erkölcsi, az anyagi támogatásnak ezernyi formája van, egyetlen kínálkozó lehetőségről sem szabad lemondani. A rendeletekbe, a határozatokba foglalt tennivalókat jócskán meg kell toldani a helyi kezdeményezésekkel. Építve a munka- és lakóhelyi közösségek eszére, ügyességére, cselekvésére, amelynek forrása remélhetőleg az eddigi társadalmi munkában sem merült ki, sőt az erőt megsokszorozta. Sági Ágnes mos jel bizonyítja, hogy ez a réteg sem passzív. A Kiölnek sürgős feladata, hogy közelebb Legyen hozzájuk. Jelenleg körülbelül 11 ezer üzemi KISZ-tagot számlál Pest megye ipara. Ebből 5—6 ezer a szakmunkás. Az üzemi KlSZ-szervezeteknek legfontosabb feladatuk, hogy szervezetek legyenek a szó igaz értelmében: vezetői értsenek szót a munkásfiatalokkal, s értsenek szót a gazdasági és társadalmi vezetőkkel is. Ezáltal nőjön a tekintélyük, szóljanak bele az üzemi vezetésbe. Jó példa a KISZ mozgósító erejére, hogy a tavalyi VIT-számlára háromszázezer forintot fizettünk be, s a megyében tízezer fiatal dolgozott ezért az összegért. A KISZ érdekvédelmi tevékenysége ne csak az egyéni érdek- védelemre összpontosuljon, hanem — s ez a fontosabb —, a közösségire is. A csoportos érdekvédelem, melyet az ifjúsági törvény plasztikusan megfogalmazott, s melynek végrehajtásában-elfogadtatá- sában a helyi KlSZ-szerveze- teknek oroszlánrészt kell vállalniuk. Azaz: kezünkben a lehetőség, élnünk kell vele. Azonban rá kell arra is jönnünk: a KISZ-vezetőknek még nincs mindenütt praxisuk, rutinjuk, tapasztalatuk ehhez a munkához. Választóvizet jelent márciustól az ifjúsági parlamentek rendezése, mely kemény számadást, vélemény- cserét hozhat, s ami ágazati tanácskozásokig jut majd el. 0 A képzettség tehát me»- Határozza bizonyos mértékig az ifjúmunkások viszonyát a KJSZ-hez is. Mit tesz az ifjúsági szövetség annak érdekében, hogy .szakmailag, politi- kailag tanultabb fiatalok dolgozzanak az üzemekben? — Elsődleges feladat javítani az ipari tanulók ösztöndíj- rendszerét és a gyárakban támogatni a fiatalok sajátos munkaversenyét. Több figyelmet kell szentelni a szocialista brigádokban dolgozó KISZ-en kívüliekre — a többi brigádtag például olyan fölajánlást is tehetne, hogy a fiatalt fölkészíti az ifjúsági szövetségi tagságra, a KISZ-munkára. A szakmai képzésnél elég megemlíteni a kiváló ifjúmunkás, a szakma ifjú mestere mozgalom sikereit. A Pest vidéki Gépgyárban például csak az kaphatja meg a kitüntető címet, aki félévig nem csinál selejtet. Ez annyit jelent, hogy a mozgalom — nagyon helyesen — már nemcsak egy-egy vetélkedőn zajlik, hanem valóban egy-egy üzem, vállalat mindennapjaiban. Most kezdődik Salgóbányán az üzemi KISZ-tPkárok vezetőképzése, a jelentős gyárak KISZ- vezetői pedig általában öthónapos KISZ-iskolát végeznek. Vácott, s a Csepel Autógyárban külön osztály jár marxista középiskolába, mely a fiatalok közül verbuválódott. A különböző szemináriumokon kívül pedig örömmel értesültünk arról: egye több ifjúmunkás jár a marxizmus—le- ninizmus esti egyetemére is. T. E. Tanácskozás a fiatalok érdekében A KISZ Központi Bizottságának ifjúmunkástanácsa kedden és szerdán tartotta ez évi ülését A tanácskozáson, amelynek munkájában részt vett Főcze Lajos, a KISZ KB titkára, a részvevők megvitatták az ifjúsági szövetségnek a munkásfiatalok körében érvényesülő tömegbefolyásáról végzett vizsgálat tapasztala- latait. Az ifjúmunkástanács tagjai megtárgyalták az 1974. évi ifjúmunkás napok programját, tájékoztatót hallgattak meg a szakmai bérek országos táblázatáról, vállalásokat tettek az idei forradalmi ifjúsági napok rendezvényeinek segítésére.
