Pest Megyi Hírlap, 1974. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-05 / 53. szám

XVIII. ÉVFOLYAM, 53. SZÄM 1974. MÁRCIUS 5., KEDD Negyedévenként elemzik a tapasztalatokat Fő feladat: a gyermek- intézmények bővítése FOKOZNI AZ EGÉSZSÉGÜGYI ISMERETEK TERJESZTÉSÉT Járásunkban, szemben a me- i gyei 5,4 ezrelékes átlaggal, évi 4,9 ezrelék a népesség szapo- • rodása. A községekben élő 27 j ezer 953 között 9 ezer 770 a csonka, gyermektelen család. 1972-ben 1516 gyermek szü­letett, és 892 nő szakította meg terhességét. Ezek az adatok, de különö­sen a gyermektelen családok nagy száma indokolja, hogy a járás valamennyi párt-, álla-' mi és társadalmi szerve az eddiginél elmélyültebben, kö­rültekintőbben és rendszere­sebben foglalkozzék a járás népesedési helyzetével, az MSZMP Központi Bizottsága népesedési határozatából adó­dó járási feladatokkal. A járási pártbizottság mel­lett koordinációs bizottsá­got alakítottak a közel­múltban, melynek vezetője Jakab Györgyné, a pártbizottság nő­referense, tagjai pedig dr. Kondér Gyula adjunktus, te­rületi terhesgondozó főorvos, Markóczy Sándorné vezető­védőnő, Kálmán Mária köz­művelési felügyelő, Bitter An- talné, a Magyar Vöröskereszt járási titkára, és Nagy Sán­dorné, a KISZ járási bizottsá­gának munkatársa. A bizottság egyik ülésén fel­adattervet készített a népese­déspolitikai határozat végre­hajtására. Ez a terv egyik leg­fontosabb tennivalónak a gyermekintézmények 1971— 75-re tervezett bővítésének megvalósulását _ tartja. A községi tanácsok fel­adatává teszi, hogy meg­oldják a bölcsődék és óvo­dák nyitvatartásának a szülők munkaidejéhez job­ban alkalmazkodó meg­hosszabbítását, valamint azt, hogy a gyer- mekintézményekbeli felvétel alkalmával élvezzenek előnyt a sok gyermekes családok gyermekei. A községi taná­csok további feladata, hogy megvizsgálják a területükön élő nagycsaládosok és a gyer­meküket egyedül nevelő szü­lők helyzetét, valamint az, hogy a rászorulók támogatá­sa érdekében rendszeres kap­csolatot tartsanak a szülők munkahelyével. A tájékozódás eredményeiről a járási hiva­tal elnöke április 30-ig ad je­lentést a koordinációs bizott­ságnak. A feladatterv szerint az ed­diginél hatékonyabb intézke­désekkel kell szolgálni a sok- gyermekes családok lakásvi­szonyainak javítását. Tekin­tettel arra, hogy járásunkban naivon kevés állami lakás épül, különösen az üzemek te­hetnek sokat a munkásla- kás-építési akciók támo­gatása, a hozzájárulások elosztása során. Az egészségügyi és műve­lődésügyi igazgatás munka­társai rendszeresen összegyűj­tik, és széles körben ismerte­tik járásunk népesedési ada­tait, a születések és az abor­tuszok számának alakulását, a csecsemőhalandóság helyzetét. Fokozniuk kell az egészség- ügyi ismeretek terjesztését, HAT SPORTÁGBAN Megszüntették a labdarúgás egyeduralmát Egyre jobbak az eredmények 1947-ben alakult meg a má- rianosztrai sportegyesület, mely két év múlva községi sportkörré vált. Nehéz, küz­delmes évek során jutott el odáig, hogy ma már járás-, sőt megyeszerte is ismerik, «iámon tartják tevékenységét, eredményeit. Különösen sikeres volt a tavalyi esztendő, melyről Tár­noki József sportköri elnök részletesen beszámolt a klub közgyűlésén. Elmondta, hogy igen sokan felismerték a községben a rendszeres testedzés fontos­ságát, szükségességét. Sike­rült megszüntetni a labdarú­gás egyeduralmát, és 1973- ban már hat sportágban — röplabda, asztalitenisz, sakk, teke, labdarúgás, lövészet — 24 házibajnokságot rendez­tek, összesen háromszázhu- szonhat résztvevővel. A sok edzés, a versenysze­rű gyakorlás végre meghozta a várt és megérdemelt ered­ményeket. Az asztalitenisze­zők sorozatosan nyerik a já­rási versenyeket s a me­gyeieken js rendre kitűnően szerepelnek. Különösen nagy jövő előtt áll Sípos Rita, aki az országos vidéki asztalite­nisz-bajnokság döntőjébe is bekerült, s csak sajnálatos adminisztrációs hiba miatt nem lehetett ott a résztvevők között. Még az asztaliteniszezőknél is eredményesebb volt a röp- labdázók szereplése. Szinte minden olyan versenyen, amelyen elindultak, nyert va­lamelyik csapatuk: megnyer­ték a nők a Felszabadulási Kupát, a férfiak másodikok lettek, a Béke Kupában mind­két nem képviselői az első helyen végeztek, s a járási spartakiádon úgyszintén. Eredményesek voltak a sakkozók is: Kovács Pál a já­rási, majd a megyei döntőn is első lett, igaz, az utóbbin holtversenyben. Sikerrel szé- repeltek a férfi és női teké- zők is: a férficsapat járási el­ső és megyei harmadik hely- lyel is büszkélkedhet. Biztató a természetjáró szakosztály munkája, de a legtöbb javítani való a leg­népszerűbb sportágban, a labdarúgásban akad. Szó esett mindezeken kívül a közgyűlésen arról is, hogy kevés a társadalmi munkás a sportvezetésben, a községi tömegszervektől kevés támo­gatást kap a sportkör, egye­dül a tanács támogatja anya­gilag az egyesületet, s a Bün­tetésvégrehajtási Intézet tesz a legtöbbet a község sport­jáért. Ritzl Ferenc, a járási és vá­rosi sportfelügyelőség mun­katársa hozzászólásában igen jónak értékelte a mária- nosztrai sportéletet, kiemel­te: néhány ember megfeszí­tett munkája eredményezte, hogy mindössze kétezer fo­rint anyagi támogatással éri el sikereit a sportkör. Kovács Tibor ezért összhangban a művelő' aesi igazgatás tennivalóival, az iskolákban már a kö­vetkező tanévtől megszer­vezik a családi életre ne­velést, és 15—20 tagú, ör­vösöknél, valamint más egészségügyi szakembe­rekből kilo előadócsopor­tot alakítanak. A művelődésügyi szakigazga­tásra hárul, hogy a művelő­dési házak, kiubkönyvtárak és klubok lehetőségét kihasz nálva, a korábbinál több oiyan tanfoiyamot rendezzenek, me­lyek ismeretanyaga a családi életre nevelést szolgálja. A járás ipari és mezőgaz­dasági üzemeinek gazdasági és szakszervezeti vezetői, a SZOT-üdülők korlátozott le­hetőségeire figyelemmel, az üzemi üdülők bővítésével, új üdülők építésével vagy bér­lésével segíthetik a nagycsalá­dos dolgozók pihenését. A járási pártbizottság mel­lett alakult koordinációs bi­zottság negyedévenként elem­zi a tapasztalatokat, és folya­matosan összehangolja, a Köz­ponti Bizottság határozatából fakadó járási feladatok meg­valósítása érdekében, a kü- ia-i>-öző területeken végett munkát. (-sz -i) Három perembolt Olcsón felépíthető perem­bolt tanulmánytervét készí­tette el a váci 6. számú Szö­vetkezeti Építőipari Vállalat. A 200 négyzetméter alapterü­letű üzlet tető alá hozása 1 millió forintba kerül. Az idén három ilyen pe­rembolt épül a váci járásban. Hangversenyek Megkezdődött a Szobi Kör­zeti Állami Zeneiskola taná­rainak félévi hangversenye: február utolsó hetében Vá- mosmikolán és Verőcén ját­szották Bach, Haydn, Beetho­ven, Liszt és más szerzők mű­veit, március elsején Nagy­maroson, március másodikán Szobon mutatták be tizenkét részes műsorukat. Már hozzászoktak Közelebb a felhőkhöz A váci székesegyházon | északi oldalt már jó ideje ha- helyreállítási munkálatok kéz- talmas állványerdő borítja, és dődtek, melyeket az Országos a tetőfedő bádogosok is mun- Szakipari Vállalat végez. Az I kához láttak. A bádogosok Kicsit rogyadozó térdekkel másztunk ki a délutáni nap­fényben csillogó tetőre, hogy Frei János csoportvezetővel, a bádogosbrigád vezetőjével a magasban, a munkahelyen be­szélgessünk. — Hatan dolgozunk itt — mondta. — Öten még a fiata­labb korosztályhoz tartoznak, egyedül én vagyok az idősebb. Kint a tetőn rézlemezeket fek­tetünk, de csak létráról tu­dunk dolgozni, mert a réz na­gyon síkos. , — Nem félnek? Olyan nyu­godtan sétálgatnak, mintha földön volnának. — Félni nem szabad. Aki fél, jobb, ha fel sem jön közénk. Mi már hozzászoktunk. No­vember végén jöttünk ide, a téli időszakban a padlástér­ben kiépített műhelyünkben készítettük elő az anyagot. Már alig vártuk a tavaszt, sze­retünk kint lenni a levegőn. A veszélyesebb helyeken azért mentőövet használunk. — Szeret rézzel dolgozni? — A réz a legnemesebb te­tőfedő anyagok egyike. A hoz­záértő ember kezében kedvelt fém, én is nagyon kedvelem, bár ritkán jutok hozzá. Ezt a rezet is Nyugat-Németország- ból hozatták. De ez a tető még kétszáz év múlva is tető lesz. A réz néhány év múlva zöld színt kap, amely megvédi a korróziótól. — Mióta dolgoznak magas épületeken. — Én a felszabadulás óta vagyok bádogos, a fiúk négy­öt éve szakmunkások. Idesto­va tíz éve dolgozom magas épületeken, a többiek három­négy éve, jól összeszoktunk. Korábban például együtt dol­goztunk különböző tornyokon és templomokon, a Műcsarnok tetőjavitásán, és mi építettük a mezőgazdasági kiállítás leg­magasabb épületét is. Egerben három éve hoztuk rendbe a görögkeleti templomot. — A család? — Már hozzászokott, hogy veszélyes munkát végzünk. Igaz, elég jól keresünk, s a pénz mindég kell otthon. Min­den szombatunk szabad, olyankor mindenki hazautazik. Ketten vagyunk budapestiek, ketten jöttek Bernecebarátiból, egy keszthelyi és egy szalk- szentmártoni is akad köztünk. Az állványozók A csaknem harmincméteres faállványzat legfelső szintjén beszélgetünk Barka Györggyel. — Ez a hatalmas ácsolat ha­tunk munkája. Jelenleg csak ketten tartózkodunk itt, de rö­videsen újra teljes lesz a lét­szám, mert elkezdjük a kupola körül a fémállványzat szere­lését. Veszélyes, de szép mun­kát végzünk. Három és fél éve csinálom. Régebben termelő- szövetkezetben dolgoztam, de vonzott a szakma, és újra az építőiparba jöttem. — Csak tornyokat állvá­nyoznak? — Általában hidak építésé­JEGYZET Mi lesz a lander erst sorsa ? A tavalyi műemlékvé- delmi országos tanács­kozáson dr. Entz Géza elő­adásában a következőket mondotta: — A. síremlékek erősen egyéni jellege nagy vesze­delmet jelent abban a pil­lanatban, amikor az egyéni gondoskodás megszűnik. Egy sírkő képe idéződik fel bennem, amelyen az alábbi felírás nehezen, de még olvasható: Füskuti Länderer Lajos pesti díszpolgár és könyv­nyomda-tulajdonos Elhunyt Váczon 1857-dik évi feb­ruár 1-én életének 54-ik évében Áldás emlékének Ez a sír nem művészeti érték, de olyan ember ham­vait takarja, aki nemzetünk nagy történelmi eseményei­nek tevékeny részese volt, és a haladó szellemű ki­válóságok közé tartozik. E sír egyéni gondozása már régen megszűnt, tehát a közösségi gondoskodás­nak kell következnie, mert Länderer sírját két veszély is fenyegeti: a középvárosi temetőn áthaladó gyalogút mellett fekszik, s a város- rendezési terveknek megfe­lelően, a temetkezéseket ott már régebben megtiltották, eljön az idő, amikor föld­gépek jelennek meg, és az alsóvárosi temetőbe át nem telepített, elhagyott sírokat az úttal teszik egyenlővé. Nem tudom, gondoltak-e a tervkészítők arra az em­berre, akinek Heckenast Gusztávval közös nyomdá­jából a szabad sajtó első termékei kerültek ki. (A szabadságharc több ismert alakjával annak idején Vácra internálták Lande- rert.) Mielőtt az idő teljesen el­tüntetné sírkövének fel­iratát, exhumálni kellene földi maradványait, és újra eltemetni az alsóvárosi te­metőben, az eseményt pe­dig, valamint az eredeti sír helyét kis márványtáblán megörökíteni. n íszes nyomdagépét, amelyen a Nemzeti dalt is sokszorosították, tízezrek tekintik meg a budavári palota kiállítási termében, de sírját lassan eltakarja az enyészet, a fe­ledés • homálya, ha csak nem mentjük meg tőle mi, a kései utódok. Galambos Ferenc ben működünk közre, függő­állványt építünk. Mi készítet­tük például a Lánchíd állvá­nyozását. De dolgoztam az Operaházon is. Könnyűszerrel Míg beszélgetünk, a felfüg­gesztett csigán, vékony drót­kötélen, két hatalmas, súlyos gerenda emelkedik fel hoz­zánk. — Nem szakad el ez a vé­kony huzal? — Nem szabad elszakadnia, tizenkettes drótkötél. Mielőtt használatba vennénk, elküld­jük a Budapesti Műszaki Egyetemre, ahol szilárdsági próbának vetik alá. Csak ki­próbált, hitelesített láncokkal és drótkötelekkel dolgozha­tunk. Nagyon erősek, szakító­szilárdságuk 16,8 mázsa. A hi­daknál ilyen láncokkal és drótkötelekkel függesztjük az állványt. A Vajdahuny ad vá­ránál tizmázsás kőtömböket mozgattunk és emeltünk az állványzatra könnyűszerrel. (furucz) Jelentéstétel a „szolgálat” után A gödi 2-es számú általános iskola úttörőcsapatában már évek óta működik közlekedé­si őrs, melynek tagjai a Gödön átvezető, nagy forgalmú 2-es számú út mellett, három he­lyen teljesítenek szolgálatot, reggel fél nyolc és nyoc óra között: az iskolába igyekvő ki­csinyeket, az idős embereket átvezetik az országúton, vigyázva testi épségükre. Képün­kön: a „szolgálat” befejezése után az őrs tagjai jelentést tesznek az aznapi ügyeletes paj­tásnak, Rózsavölgyi felvétele Kertbarátok Dunakeszin Országos találkozóra készülnek Szakkönyvtár, kedvezmények Dunakeszin, a konzervgyár kultúrtermében rendezett köz­gyűlésen Szabó Imre elnök számolt be a kertbarátok kö­re tagságának a múlt év ered­ményeiről. — A tagság létszáma ma már eléri a hétszázat — mon­dotta. — A téli szakmai elő­adásoknak nagy a sikerük, el­ismert szakemberek hasznos tanácsokkal látnak el bennün­ket. Tavaly tavasszal az Ala­pi Állami Gazdaságba látogat­tunk el, ahol Czibere Imre agronómus az őszibarackfák metszéséről tartott előadással egybekötött bemutatót. Tag­jainknak önköltségi áron biz­tosítottunk tőzeget és mészlét A Huba utcában klubházunk, sok társadalmi segítséggel, már majdnem felépült, ta­vasszal avatjuk fel. A korábbi években kifejtett munkánk eredményeként kertjeink szeb­bek lettek, főleg az úgyne­vezett banktelepi részen. A Sasad Tsz-szel megállapod­tunk: gyümölcsfacsemete-lera- katot létesít Dunakeszin. Az ősz folyamán 25 ezer forint értékű facsemetét vettünk át tőle, de az idén már 50 ezer forint értékűt vásárolunk. A tagságot összefogó körzeti megbízottak jól segítették mindennapi munkánkat, és nagyon sok segítséget adott a nagyközségi tanács is. — Idei terveink szerint nyá­ron a miskolciak által rende­zendő országos találkozón ve­szünk részt, tapasztalatszerzés céljából. Szeretnénk az úttö­rők kertbarát körét is meg­alakítani, hogy még nagyobb segítséget tudjunk adni min­den érdeklődőnek. Januártól bővítettük kedvezménye® ak­ciónkat: zöldségvetőmagot árusítunk, és méazkénlevet iő- zünk. (s. L) i

Next

/
Oldalképek
Tartalom