Pest Megyi Hírlap, 1974. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-05 / 53. szám

1974. MÁRCIUS 5., KEDD "‘"xJCtrlap Környezetvédelem « egészségvédelem Jó ivóvíz, tiszta levegő Az ifjúságról - kormányszinten Nehezen különböztethető meg egymástól a természet- és a környezetvédelem, sok vo­natkozásban elválaszthatatla­nul összeolvad. Fő célja mind­kettőnek az egészségvédelem. A közegészségügyi intézmé­nyek környezetvédelmi mun­kája egyáltalán nem új kele­tű. Ide kell sorolni a víz tisz­taságáért folyó küzdelmet, amelyben a KÖJÁL-lal egyen­rangú a vízügyi hatóságok sze­repe. Pest megyében a lakos­ság egészséges ivóvízzel való ellátásáért eddig is nagyon sok történt. Mérgezett kutak Egyre több községben épül vízmű és vezeték, úgyhogy a mostani tervidőszak végére a megye lakosságának megköze­lítően a fele már vezetéki há­lózatból, mégpedig úgyszólván csaknem mindenütt felszín alatti vízforrásból származó vizet iszik. Ebben sokat segít a lakosság összefogása, a víz­társulások növekvő száma. A felszínhez legközelebb tárolt víz, a talajvíz — ásott kutak és valamivel mélyebb vert kutak táplálója — nagyon sokszor coli és egyéb kórokozókkal, mérgező anyagokkal fertőzött, tehát használata ártalmas az egészségre. Éppen ezért a me­gyei KÖJÁL évente egyszer vizsgálat alá veszi valamennyi községi közkút vízét, és ha egészségre ártalmasnak talál­ja, a kutat „Nem ivóvíz” fel­iratú táblával látja el. Ü gazolván mindig gondat­lanság okozza a vízminőség rosszabbodását Háztartások szennyvize vagy közeli istállók trágyaleve ivódik például a kutat környező talajba. Eset­leg a közelben alkalmazott, nitrát tartalmú műtrágya, más, a mezőgazdaságban használt vegyszer k*rül bele. Bizonyos fokú nitrátszennyeződés végze­tes veszélyt jelenthet a csecse­mőkre. Ahol a kút vízében a nitrát a megengedettnél na­gyobb, de felnőtteket még nem veszélyeztető mennyiségben fordul elő, ott az anya- és cse­csemővédőnő figyelmezteti az anyákat és közli, melyik leg­közelebbi kútban találnak gyermeküknek megfelelő vizet. Nem minden anya fogadja meg azonban a jó tanácsot Tavaly ezért betegedett meg nitrátos víztől Pest megyében tizenegy csecsemő, de ez a szám szinte örvendetesen ala­csony az 1967-ben megbetege­dett nyolcvanöt aprósághoz képest , Építkezés tilos helyen A vízmüveik mélyfúrású és artézi kútjai vizének tisztasá­gát is állandóan ellenőrizni kell. A KÖJÁL évente egyszer ezeket is megvizsgálja, sokkal sűrűbben ellenőrzi azonban a vízműveket üzemben tartó két vállalat, a váci Dunakanyar Vízmű és Vízgazdálkodási Vál­lalat, meg a budaörsi Pest me­gyei Víz- és Csatornamű Vál­lalat. Mind a kettő jól felszerelt, saját laboratóriummal rendel­kezik. Használat előtt meg kell ter­mészetesen vizsgálni az új víz­művek vízforrásait is, bár ál­talában kifogástalan vizet ad­nak. Pest megyében eddig egyetlen új vízmű kútját kel­lett lefojtani, éspedig Abony- ban, mert metángáztartelma robbanásveszélyes. A felszín alatti vizek csak néhány évtizedre elégségesek Pest megyében. Növekszik a la­kosság, az igénye is. Még ennél is nagyobb az ipar vízigénye és a meglevő üzemek mellett, a fővárosból a megyébe kite­lepülök vízfogyasztását is ki kell majd elégíteni. Előreszá­mítások szerint az ezredfor­duló után már felszíni vízvé­telről is gondoskodni kell. En­nek szerencsére nincs akadá­lya, hiszen a megye teljes hosszában a Duna mentén fek­szik. Csakhogy... Milliós Mr súgok A felszíni vízvétel, habár a Duna Ingyen szállítja a folya­dékot, túlságosan drága. Na­gyon sokba kerül a szükséges tisztítóberendezés. Természetesen a vízszennye­zés ellen mindig fellép a köz­egészségügyi és a vízügyi ha­tóság, Pest megyében a Közép- dunavölgyi Vízügyi Igazgató­ság. Ez utóbbi egyre fokozódó eréllyel él bírságolási jogával, több százezres és milliós bír­ságokat szab ki. Tavaly egy­milliónál többet kellett fizet­nie a Duna szennyezéséért a százhalombattai DKV-nak, ugyanott az ÁFOR-nak is. Egymillió 300 ezer forintot rótt ki az igazgatóság a gyáli Vas- és Vegyipari Ktsz-re, amely nem első ízben szeny- nyezte a talajt galvánozó üze­me mérgező hatású vegyi anyagaival. A bírságrekordot a Csepel Autó fizeti, 3 millió 377 ezer 445 forintot róttak ki rá, mert kellően nem derített ipari szennyvizet zúdít a Du­nába. Emiatt már többször fe­lelősségire vonták és a sok bír­ságolás után, ahogy a többi üzem szintén, ez évben meg­oldja a szennyvíz megfelelő elvezetését. A levegő tisztaságáért A környezethez tartozik a levegő is és néhol — a jó, tisz­ta, vidéki levegő! — szintén erősen szennyeződik Pest me­gyében. A közlekedés légszennyező­dése mellett, de annál inkább veszélyeztetik a levegő tiszta­ságát a lakóházak és az ipar­telepek kéményei. Az, hogy a gyárkémény feltétlenül szeny- nyezni lenne kénytelen a le­vegőt, nem törvényszerű. Meg­felelő berendezésekkel elhá­rítható a kémények légszeny- nyező, mérgező hatása. A megye területén eléggé szétszórtan települt ipari üze­mek egyelőre ebből a szem­pontból nem veszélyeztetik túl­zott mértékben a levegő tisz­taságát. Egyébként a levegő ipari üzemektől eredő szeny- nyeződését nemcsak a füst és a korom okozhatja. Néhol a feldolgozásra kerülő nyers­anyag és például'a cementgyá­rak körül keletkező hatalmas por is. Ez utóbbiból, mint már megírtuk, naponta több ezer tonnányi szállong Vácott és a Dunai Cement- és Mészmű távoli környékén is. „Miután a megye legna­gyobb porszenmyező forrásá­nál, a DCM-nél a por levá­lasztására intézkedés ez évben sem történt, a vizsgálatok és műszeres mérések folytatását feleslegesnek ítéltük” — ol­vasható a Pest megyei KÖJÁL teleoegészséffügyi csoportja 1973. esztendőre vonatkozó Je­lentésében. „Gumitűz” A Pest megyei KÖJÁL egyébként a levegőtisztaság la­boratóriumi vizsgálatát meg­felelő felszerelés biánváb-n nem végezheti el. illetve az Országos Közee<?szsé«ügvi Tn- tázet leve«ő-egészségügvi osz­latva segíti ebben. Tavalv Ozázholomhatta tércégében a i pveeő S7éndm'zi'i-iqrtalmé+ Trízceá +ák. A ve*+ 231 minta közül mindössze há­romban találtak a megenge­dettnél lényegtelenül maga­sabb mennyiseget. Még kedvezooo volt az üle­pedő por mérésére végzett 121 mintavétel eredménye. Egyik sem érte el a négyzetküomé- terenikénti. évi 150 tonna meg­engedett határértéket. Ugyan­akkor megállapították, hogy a széliránytól függően a DKV olajtartályai és a szennyvíz­tisztító telep felől időnként olaj- és egyéb bűzöktől ter­hes levegő árad a lakótelepre. Különösen sok gondot okoz a megye egyik legnagyobb lég- szennyező forrása, az Állati­fehérje Takarmányokat Elő­állító Vállalat tököli üzeme. Mindezt lapunk már sokszor szóvá tette, a gyár pedig ígé­retet tett rá, hogy ez év má­jus elsejéig megszünteti a hi­bákat, nagyrészt abból a pénz­ből, amelyet a szagszűrőket rosszul felszerelt dán cégtől kártérítés fejében kapott. Az egészséget veszélyezteti Nagykőrösön a várost átszelő és a szennyvizet befogadó, nem mindenütt fedett Kőrös- ér-csatoma. Amíg a költséges szennyvíztisztítás megoldható, legalább nyílt szakaszát ok­vetlenül be kellene fedni. Mo- noron a Pest megyei Vegyi- és Divatcikkgyártó Vállalat zyantagvártó üzeme. Magló­don az Egyesült Gyógyszer- és Táoszergvár, valamint a Chi- noin Gyógyszergyár termelé­si hulla éka mérgezi a levegőt. Az utóbbinál a tűz kormot, bűzös füstöt ont a környékre, természetesen a község lakott területére is. Eárt szemétége­tő telep építésének és beren­dezésének 200 millió forintra rúgó költségét a két gyár kö­zösen sem vállalhatja. Ám mennvit ér a község lakossá­gának egészsége? A Szilas- mentj Tsz szerződéses alapon &vek óta szállítja Budapest­ről a Taurus gumiwár huWa- déVá-t Kistarosa határába, ahol azután elégetik. Emiatt eüárás is indult a tsz ellen és köte­lezték a gumihulladéfk elföl- delésére. de azóta is volt már a körnvék levegőjét mételye- ző ..gumitűz”. Nagykovácsiban és Solymá­ron pedig megfelelő védőöve­zet nélküli nagyüzemi sertés­telep kénez megengedhetet­len levegószenyeződést. Szigorú intézkedések Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium — a kör­nyezetvédelem fő gazdája — éppen a napokban hirdetett pályázatot ipari üzemek ré­szére, amelyek a légszennye­ződés ellen megfelelő beren­dezkedéssel védelmezik kör­nyéküket. Remélhetőleg ezen a vetélkedőn részt vesznek nemcsak a levegő tisztaságát annyira veszélyeztető azok a Pest megyei üzemek is, ame­lyekről cikkünkben említést tettünk, hanem a többi is. A levegő védelmében, ame­lyet eddig az Országos Köz­egészségügyi Intézet irányí­tásával az üzemeken belül is a KÖJÁL-ok láttak el, bekap­csolódott az Építésügyi Minő­ségellenőrző Intézet, hogy még hatásosabb legyen a légszeny- nyeződés elhárítása. Miután az országot hét körzetre osztot­ták be és mindegyikben az egyik kijelölt megyei KÖJÁL végzi a laboratóriumi vizsgá­latokhoz szükséges mérése­ket. Pest megve területén azo­kat a fővárosi KÖJÁL fosia ellátni, amint rövidesen meg­érkezik részére a nagy költ­séggel költőidről importált c-diV'.&ges készülék és beren­dezés. Szokoly Endre A forradalmi munkás-pa­raszt kormány legutóbbi ülé­se — mint lapunkból ismert — az ifjúsági törvény végrehaj­tásának eredményeit és gond­jait összefoglaló jelentést tár­gyalt, s tett annak alapján to­vábbi intézkedéseket. A felso­rakoztatott tények, adatok alapján azt állapította meg a kormány, hogy a törvény fo­gadtatása pozitív volt, nagy társadalmi visszhangot váltott ki mind az ifjúság, mind a felnőttek körében. A magas szintű paragrafusok hozzá­járultak ahhoz, hogy a köz­vélemény a korábbinál reá­lisabb képet alkosson az új nemzedékről, s jól szolgál­ták a fiatalok társadalmi fe­lelősségérzetének növekedését. Az ifjúsági törvényt követően napvilágot láttak a végrehaj­tásról rendelkező kormányha­tározatok, és sor került több, az ifjúság szélesebb rétegeit érintő kormányintézkedések­re is. Az ifjúsági törvényben fog­laltak erősítették a fiatalok elkötelezettségét szocialista társadalmunk iránt, javult az új generáció Öntevékenysége, politikai aktivitása, nagyobb számban kértek részt a köz­élet alakításából, formálásá­ból. A fiatalok többsége részt vesz a KISZ politikai akciói­ban, helyt áll a munkában és a tanulásban, szocialista mun­kaversenyben dolgozik, s részt vállal a társadalmi feladatok megoldásából. (Csupán a tör­vény megjelenését követő esz­tendőben 6 ezer kommunista műszakon több mint félmil­lió fiatal vett részt.) A törvény hatása — az eredmények ellenére — az if­júság nevelésében még elma­rad a követelményektől, a le­hetőségektől. Jóllehet a válla­latok, szövetkezetek vezetői az eddigieknél jobban töreksze­nek a fiatalok bevonására, a különböző döntések előkészí­tését szolgáló fórumok mun­kájába, a munkahelyek egy részénél megelégszenek az if­jú dolgozók anyagi helyzetét javító intézkedésekkel, s el­hanyagolják a nevelőmunkát, a fiatalokkal való rendszeres foglalkozást. Hasonló kettős­séget jelez, hogy sikerült előbbre lépni a fiatalok élet- körülményeinek javításában, ugyanakkor néhány égető gond enyhítésében — elsősor­ban a lakáshoz jutás és a családalapítás, a tömeges test­edzés a szabad idő lakóterü­leti eltöltése lehetőségeinek javításában — csak lassú elő­rehaladás tapasztalható. Az állami ifjúságpolitikai tevékenység alapját — szögez­te le a Minisztertanács —• a következő esztendőkben is az ifjúsági törvény jelenti. Az ötödik ötéves terv kidolgozá­sánál törekedni kell arra, hogy az ezzel kapcsolatos fel­adatok helyet kapjanak a népgazdasági tervben is. A kormány irányelvekben rög­zítette a törvény végrehaj­tását szolgáló főbb feladato­kat. elő kell segíteni a fiata­lok családalapítását, megfele­lő intézkedésekkel kell enyhí­teni a fiatalok indulási ne­hézségein. (A családalapítást elősegítő gazdasági-szociális intézkedések közül változatla­nul a lakáskérdés megoldása a legfontosabb.) Törekedni kell a népgazdaság munkaerő- igénye és a fiatalok elképze­lései közötti összhang megte­remtésére. a pályakezdés fel­tételeinek javítására. jobbá kell tenni az ifjúság nevelését szolgáló körülményeket, foko­zott támogatást nyújtva a fel­növekvő munkásgeneráció művelődéséhez, továbbtanulá­sához, s fejleszteni kell az if­júság testnevelésének és spor­tolásának feltételeit. Szorosan összefügg az ifjú­sági térvénnyel a Miniszterta­nács illésén tárgyalt másik té­ma is: a felsőoktatási intéz­ményekben tanuló házaspárok szociális helyzetéről szóló je­lentés. Az egyetemek, főisko­lák nappali tagozatán körül­belül 600 olyan házaspár ta­nul, ahol a férj is, feleség is felsőoktatási intézmény hall­gatója. (A gyermekes házas­párok száma 131.) Jóllehet a diák házaspárok mindössze a nappali tagozaton tanulók két százalékát teszik ki, arányuk tehát csekély, sajátos gondjaik enyhítése a jelentős intézkedé­sek közé sorolható. A Minisz­tertanács döntése alapján a felsőoktatási intézmények nap­pali tagozatos hallgatói a be­tegségi biztosítás szolgálataira — a táppénz és a terhességi­gyermekágyi segély kivételé­vel —, valamint a családi pót­lékra ezentúl ugyanolyan fel­tételekkel és mértékben jogo­sultak, mint a munkaviszony­ban álló dolgozó. A gyer­mekes diák házaspárokat a szociális támogatás ősz- szegének meghatározásakor kedvezmény illeti meg, 's gyermeküket az egy család­tagra jutó jövedelem megálla­pításánál mind a férj, mind a feleség eltartóinál számításba kell venni. A szülési szabad­ságon levő hallgatók részére a tanulmányi ösztöndíj, a szo­ciális támogatás a jelenlegi öt hónap helyett ezentúl 12 hó­napig folyósítható. A gyerme­kes, albérletben lakó házas­párok — indokolt esetben a gyermektelenek is — a szo­ciális juttatáson felül további 150 forintos támogatásban ré­szesülnek, ha együttlakásuk a kollégiumban nem biztosítha­tó. (A Minisztertanács egyéb­ként — felhívta a figyelmet arra, ^ hogy a kollégiumok — lehetőség szerint — oldják meg a hallgató házaspárok kö­zös elhelyezését.) A közszol­gálati alkalmazottak egyetemi re, főiskolára járó gyermekei korábban elveszítették félárú utazási kedvezményüket — ezt ezentúl a házasságkötés után is megtarthatják. A kormány tehát újabb le­hetőségeket teremtett. Most már a fiatalokon és a munka­helyeken a sor, hogy egy újabb lépést tegyenek előre. Az anyagi helyzetet javító intéz­kedések mellé fel kell zárkóz­nia a nevelőmunkának is. A DUNAI KŐOLAJIPARI VÁLLALAT TECHNOLÓGUSI MUNKAKÖRBE 5 éves gyakorlattal rendelkező ÁLTALÁNOS MÉRNÖKÖT KERES Felvételre jelentkezni és érdeklődni lehet: a Dunai Kőolajipari Vállalat személyzeti és oktatási önálló osztályán. 2443 Százhalombatta 3. Pf. 1. \ Ajándék a Fóti Gyermekvárosnak Koppány György felvétele Szombat este a margitszigeti Nagyszálló vadásztrófeákkal ékesített termeiben rendezték meg — a felszabadulás óta először — az országos vadász­bált. A rendező *a Szerszám­gépipari Művek vadásztársa­sága volt, amely Dabastól La- josmizséig a mintegy 13 ezer holdas területen folytat vad- gazdálkodást. Ignácz Ferenc, a vadásztár­saság elnöke mint a bál fő­rendezője elmondotta, hogy a tombolából befolyt összege­kért különböző felszerelési tárgyakat vásárolnak a Fóti Gyermekvárosban működő ter­mészetbarát-szakkör fiataljai­nak. A gyermekek örömére, többek között, sátrakat, szak­könyveket és túrafelszerelése­ket szereznek be. Ezzel is bő­víteni akarják számúikra a lehetőségeket, hogy még job­ban megismerjék az erdőt, an­nak növény- és állatvilágát, még szívesebben járják az er­dei ösvényeket. A képen a tombola egyik értékes képnyereményét lát­hatjuk. — Várományosok. A váci Híradástechnikai Anyagok Gyára 45 brigádjának mint­egy 600 tagja — már egyszer elnyerték a szocialista brigád címet — idén ismét verse­nyez a kitüntetésért. Üjabb hét brigád pedig — elsősor­ban a romhányi gyáregység­ből — először küzd a cím elnyeréséért. A Monori Mezőgép Vállalat Ceglédi Gyáregysége felvesz: hegesztő, lakatos, esztergályos és motorszerelő szakmunkásokat. Jelentkezés: Cegléd. Külső Kátai út l ÁRLESZÁLLÍTÁS OLCSÓBBAN VÁSÁROLHAT Selyem és kötött hurkolt méterárukat 17,8%-kal, a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat függönyöket 15,1%-kal, melltartókat, fűzőket, nyakkendőket sálakat, kendőket 19,1%-kal, 27,9%-kal, szaküzleteiben I

Next

/
Oldalképek
Tartalom