Pest Megyi Hírlap, 1974. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-05 / 53. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Gromiko Helúánbaii A szovjet külügyminiszter folytatta megbeszéléseit Egyiptomban Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter Kairóban ta­lálkozott Jasszer Arafattal, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Bizott­ságának elnökével. A megbeszélésük során megvitatták a közel-keleti helyzetet, valamint a palesztin nép törvényes jogainak hely­reállításával kapcsolatos kér­déseket. Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter hivatalos egyiptomi látogatásának hét­fői programja szerint Heluan- ban egy vas- és acélkombiná­tot látogatott meg. Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter a heluáni fémkohászati kombinátban rendezett tömeggyűlésen a többi között kijelentette: — Az izraeli agresszió kö­vetkezményei felszámolásá­nak kérdésében a Szovjet­uniónak az az álláspontja, hogy az agresszor csapatainak az utolsó emberig távozniuk kell az arab területekről, s így Egyiptom földjéről is. Ezt az álláspontot tartottuk és tartjuk szem előtt. Egyiptomi látogatásáról szólva Gromiiko hangoztatta, hogy annak célja; előmozdí­tani az egyiptomi—szovjet kapcsolatokban elért pozití­vumok megszilárdítását, sőt felderíteni e kapcsolatok to­vábbi erősítésének lehetősé­Sinai-félsziget Befejeződött a csapatszétválasztás utolsó szakasza Vasárnap befejeződött az egyiptomi—izraeli csapatszét­választás ötödik, egyben utolsó szakasza. Mint egy ENSZ szó­vivő Kairóban jelentette, a korábbi lépésekhez hasonlóan a befejezés is zökkenőmentesen bonyolódott le. Egy egyiptomi katonai szó­vivő vasárnap három pont­ban foglalta össze a Sinai- félszigeten kialakult helyze­tet: — Az egyiptomi csapatok teljes ellenőrzésük alatt tart­ják a csatorna mindkét part­ját. — Az izraeli erők a Mitla- és Giddi-hágótól nyugatra hú­zódó vonalig vonultak visz- sza. — Az ENSZ-erők egy 10 kilométer széles ütközőzóná­ban állomásoznak az egyip­tomi és izraeli katonai egy­ségek között. Az egyiptomi szóvivő hang­súlyozta, hogy a csapatszét­választási megállapodás ma­radéktalan megvalósítása csu­pán az első lépás az általá­nos közel-keleti rendezéshez a Biztonsági Tanács 1967 no­vemberében hozott 242-es szá­mú határozata alapján. ENSZ-források szerint a csapatmozgásokkal párhuza­mosan mindkét részről vég­rehajtották a megállapodás­ban foglalt fegyverzet-és lét­számcsökkentéseket is. Így a szemben álló felek egyenként hétezer katonát, 30 tankot és 38, 122 milliméteres ágyút hagytak a térségben. geit. A kapcsolatok fejleszté­sében olyan hatalmas, mond­hatni történelmi eredménye­ket értünk el, amelyek meg­felelnek a szovjet és az egyiptomi nép érdekeinek, a béke érdekeinek. A kapcsola­tok további szilárdítása úgy érhető el, ha a felek nem csu­pán szavakban, hanem tettek­ben is erre fognak törekedni. A Szovjetunió minden tőle telhetőt elkövet, hogy a kap­csolatok így, ebben az irány­ban fejlődjenek. A szónok a heluáni fémko­hászati kombinát jelentőségét méltatva rámutatott: az egyiptomi és a szovjet szak­emberek szoros együttműkö­déssel és közös munkával váltják valóra azokat az elve­ket, amelyeket a két ország közötti barátsági és együtt­működési szerződés tartalmaz. Hétfőn folytatódtak a meg­beszélések az egyiptomi hiva­talos látogatáson tartózkodó Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminiszter és egyiptomi kollégája, Iszmail Fahmi kö­zött. Az este folyamán vendéglá­tója, Iszmail Fahmi egyiptomi külügyminiszter vacsorát adott Gromiko tiszteletére. Vi n nyica —A Ibertirsa Négy év múlva áramot visz a vezeték Hírt adtunk róla, hogy a KGST végrehajtó bizottságá­nak 66. ülésszaka jóváhagyta annak a távvezetéknek a fel­építését, amely a Szovjetunió európai részének egységes energiarendszerét kapcsolja össze az európai KGST-orszá- gok egyesített energiarendsze­rével. Hazánk hat távvezetékkel kapcsolódik az európai KGST- országok egyesített energia- rendszeréhez. Villamosener- gia-felhasználásunk 20—22 százalékát a legutóbbi évek­ben az import fedezte. FocJc Jenő, a kormány elnöke 1973. márciusában, az országgyűlés ülésén megállapította: „Scík milliárd forint értékű beru­házás szükséges a növekvő energiaigények kielégítéséhez, mind a hazai energiaforrások kihasználásához, mind az elengedhetetlen import bizto­sításához”. (Hadd jegyezzük meg ezzel kapcsolatban, hogy például Pest megyében egy háztartás ma kétszer annyi villamos energiát használ fel, mint hét évvel ezelőtt). Tavaly júniusban helyezték üzembe a Göd—Léva közötti 400 kilovoltos távvezetéket. A több mint 437 millió forintér­tékű beruházás egyrészt növe­li Magyarország és Csehszlo­vákia kölcsönösen előnyös energiaszállítási lehetőségeit, másrészt javítja a KGST-or- szágok egyesített energia- rendszerének üzemvitelét és i biztonságát. Decemberben — nem kevés probléma után — áramot termelt a Dunamenti Hőerőmű Vállalat bővítésének keretében az első 215 mega­wattos gépegység, a kormány február 14-i ülésén az ötödik ötéves terv energetikai előké­szítéséről tárgyalt... Magyarországon december­ben fogy a legtöbb villany­Több mint egymilliós árukészlet r r Uj ABC-áruház nyílt Szigetszentmártonban Zöldborsó zártrendszerben Nagyhálán Rövidesen bárány export A nagykátai Magyar—Ko­reai Barátság Termelőszövet­kezetben Szécsy György, a gazdaság elnöke újdonságként elmondotta, hogy az idén 232 hektáron a Nagykőrösi Kon­zervgyárnak zárt rendszerben zöldborsót termelnek. A nagy­kátai termelőszövetkezet tag- j • több társulásnak is, amely előírja a korszerű termelési módozatok és technológia szi­gorú betartását. Tagjai a nád­udvari KITE cukorrépa-ter- mslő egyesülésnek, 172 hektá­ron termelnek iparszerűen cu­korrépát. Ezenkívül a Marton- vásári Kutatóintézet számára 180 hektáron törzskukoricát termelnek. A gazdaság szarvasmarha­telepén 2 és fél millió forintos költséggel korszerűsítik az épületeket. A szarvasmarha­programhoz járulnak hozzá a bővülő vöröshere- és lucerna­területek, amelyek az idén már elérik a 343 hektárt. A sertéstelepen 900 hízót nevel­nek az idén, ezenkívül 240 da­rabot a szövetkezeti tagság ré­szére vágnak le nyár elejétől a központi majorban saját vá- góhídjukon. Az enyhe időjárás lehetőséget ad arra, hogy a tavaszi vetések alá készítsék a földeket, és szinte vala­mennyi erőgép már a határ­ban dolgozik. A Magyar—Ko­reai Barátság Tsz-ben a ki­lencszázas anyaállományt még ebben az évben ezerkétszázra növelik, hiszen ha megszüntet­nék a juhászatukat, azzal a nagy területtel, ami csak juh- legelőnek alkalmas, nem tud­nának mit kezdeni. A juhá­szati ágazat Nagykátán azért is kifizetődő, mert a juhokról országosnál nagyobb mennyi­ségű gyapjút nyírtak. A szö­vetkezet az idén ezeregyszáz pecsenyebárányt exportál és a közeli hetekben indul az első szállítmány exportra. Kép és szöveg: Koppány György • Sokan várakoztak tegnap reggel a szigetszentmártoni új ÁBC-áruház megnyitására. A községi tanács és a Szi- getszentmárton és Vidéke ÁFÉSZ közös beruházásából két éve kezdték meg az építé­sét. Gedei István juhász az exportra szánt pecseny »bárányokkal. Koppány György felvétele Az üzletet Pásztor Gyula, az ÁFÉSZ elnöke adta át rendel­tetésének, majd Pásztor Jenő, a községi tanács elnöke el­vágta a bejárat előtt feszülő szalagot, a vásárlók nevében vette át az új áruházat. Az ÁBC alapterülete 360 négyzetméter, ebből az eladó­tér 186 négyzetméter. (A : gi kis önkiszolgáló bolté 68 négy­zetméter volt.) A korszerű üz­let építése 2 millió forintba ke­rült, míg a berendezésre 1 mil­lió 300 ezer forintot fordítot­tak. összesen 10 dolgozó és 1 millió 200 ezer forint értékű árukészlet várta a vevőket. Szigetszentmárton nem tar­tozik a nagy községek közé, hiszen lakóinak száma még a kétezret sem éri el, azonban májustól október elejéig, az üdülőszezonban a hétvégéken gyakran hat-nyolcezer ember is felkeresi. Sok itt a vikend- ház és a horgásztanya. Ellátá­suk eddig nem volt zökkenő- mentes. Az új áruház, mely hús- és töltelékárun, tej és tejterméken kívül fűszert,' ke­nyeret és más pékárut, vala­mint zöldséget, gyümölcsöt és mirelitet is tart, sokat javít a helyzeten. Az eladótér egy részében iparcikket is árusítanak. áram, a csúcs 1973-ban 3784 megawatt volt. A hazai ter­melés ennél kevesebb. A za­vartalan ellátást az egyesí­tett rendszer s a szovjet vil­lamos energia importja bizto­sítja. Előzmény: Göd—Munkács A harmadik ötéves tervben, 1966—1970 között több mint négyszeresére növekedett a Szovjetunióból importált vil­lamos 'energia mennyisége. Ma majdnem annyi — 750 megawatt — szovjet villamos energiát használunk fel, mint amennyi a bővítés előtti Du­namenti Hőerőmű teljesítmé­nye. Sajószöged és Munkács között 1962-ben épült meg a 220 kilovoltos távvezeték. Az országban először 400 kilovol­tos vezetéket — aimi nemzet­közileg is a nagyok közé tar­tozik — 1969-ben helyeztek üzembe: Gödöt Munkáccsal kapcsol ta össze. E két, vala­mint egy köziben megépült 220 kV-os távvezeték szállít­ja az olyannyira nélkülözhe­tetlen energiát a Szovjetunió­ból számunkra. S most egy újabb vastag ér kialakítása kerül napirendre. Aminek kü­lön érdekessége, hogy 750 kV- os távvezeték Európában ed­dig csak a Szovjetunióban volt fellelhető, például a ko- nakovói erőművet és Moszk­vát köti össze ilyen. A Szovjetunió jelenleg un. déli villamosenergia-rend- szerének ívom körzetével — Belorusz Köztársaság, Nyu­gat-Ukrajna, Moldvai Köztár­saság — vesz részt a KGST- országok egyesített energia­rendszerének működésében. Az új, nagy teljesítmények át­vitelére alkalmas vezeték — amelynek nyugati végpontja Göd után a megye egy másik települését, Albertirsát teszi jelentős villamoshálózati cent­rummá — módot teremt arra, hogy két óriás összekapcso­lódjék. * Óriások találkozója Nem túlzás az óriás kifeje­zés? A KGST-országok egye­sített energiarendszere 1,1 millió négyzetkilométer terü­letet ölel fel, s teljesítőképes­sége 60 ezer megawatt. A ke­let-nyugati irányú, a szovjet területen mintegy 1100 kilo­méter, a magyar szakaszon 285 kilométer hosszú vezeték — az ukrajnai Vinnyica és Albertirsa végpontokkal — a Szovjetunió egész európai ré­szének egységes energiarend­szerét köti a fentebb említett­hez. Ez pedig több mint 600 erőműveit, 105 ezer megawatt termelési képességet fog ösz- sze, azaz majd’ kétszeresét az egyesített rendszer teljesít­ményének! Így már talán szemlélete­sebb a döntés jelentősége, az ügy fontossága. Persze, lévén szó eddig nem járt útról, az átviteltechnikai teendők épp­úgy nem becsülhetők le, mint az automatizálási feladatok, a beruházási költségek. Az Al- bertirsán fölállítandó, össze­szerelendő transzformátorok, megszakítók olyan termékek — sok mással egyetemben —, amilyeneket hazánkban még nem készítettek. A szellemi, anyagi ráfordítások tehát je­lentősek, de örök igazság: va­lamit valami fejében. A 750 kV-os vezeték kapacitása ugyanis lehetővé teszi kétezer megawatt energia továbbítá­sát — ami annyi, mint a Du­namenti Hőerőmű teljes, bőví­tésének befejezése utáni ka­pacitása — és segítségével a tervek szerint 1980-ra hazánk 1350 megawatt szovjet villa­mos energiát „csapolhat le”, a 6001 megawattal nagy erőmű egyenlő.. nek már üzemelnie kell a rá­fordított mintegy 140 milliárd rubel fejében. Ez minden érin­tettől, így a magyar szakaszt s az albertirsai alállomást építő valamennyi vállalattól nagy­fokú szervezettséget, gyors technikai, technológiai fejlesz­tést — licencvásárlás segíté­sével is — kíván meg. Mi indokolja magát a veze­ték építését? A villamosenergia-ellátás biztonsága elengedhetetlen, a váratlan áramszünet, a tartós áramhiány súlyos zavarokat okozhat mind a termelésben, mind a közlekedésben,, a la­kosság életében. Márpedig egy-egy nagy gépegység, eset­leg erőmű hibája, leállása — mint volt erre példa Százha­lombatta, a Dunamenti Hőerő­mű esetében is — bekövetkez­het, s természetesen tervszerű javításrá, karbantartásra szin­tén szükség; van. Kölcsönösség, biztonság A KGST-országok egyesített energiarendszere lehetőséget nyújt arra, hogy országonként mérsékeljék a tartalékok épí­tését. A csúcsterhelés orszá­gonként számított teljes össze­ge ugyanis 2000—2500 mega­wattal nagyobb, mint az egye­sített rendszer teljesítőképes­sége, mégsincs szükség e „hi­ányzó” erőművek felépítésére, mert a rendszer rugalmassága, terhelési, átkapcsolási lehető­ségei megtaka rít hatóvá teszik ezt. A napi, heti, havi csúcs- terhelések eltérése módot ad az egyes országok időszakosan szabad kapacitásainak haszno­sítására — egy-egy áramter­melő blokk megindítása ugyanis órákba telik —, az együttesen jelenleg 60 ezer megawattos teljesítmény még nagy üzemzavarok esetón is lehetőséget teremt a kisegítés­re. Amire már több esetben sor került... 1971-ben a Szovjetunió há­romszor annyi villamos ener­giát termelt, mint az európai KGST-országok rajta kívül együttvéve! Az arányok azóta sem változtak, az igények vi­szont igen. Hazánkban például tavaly a villamosenergia-ipar nyolc százalékkal több, össze­sen 17,6 milliárd kilowattóra áramot állított elő — érzékel­tetésül: á megyében egy ház­tartás havonta átlagosan 54 kilowattóra villamos energiát használ fel —, de az ellátás csakis úgy volt zavartalan, hogy ehhez még 4,6 milliárd kilowattóra import társult. Számítások szerint a KGST- országok egyesített energia- rendszerének termelési képes­sége 1980-ra mintegy 100—110 ezer megawattra növekszik, s az új vezetékkel ehhez kapcso­lódó szovjet déli energiarend­szer további 60 ezer kilowat­tal a világ egyik legnagyobb villamosenergia-rendszerét al­kotja. A kölcsönösség, a biz­tonság beszédes bizonyítékai az országhatárokon átívelő ve­zetékek, amelyekhez az úgyne­vezett magisztrális hálózat új, s egyben legerősebb tagja, a 750 kilovoltos távvezeték mél­tán csatlakozik 1978-ban. Mél­tán, mert a nagyhoz nagyot kapcsol. M. O. mostaninál többet, ami egy teljesítményével Az Összefogás haszna Említettük: decemberben fogy a legtöbb áram. Idén a csúcs várhatóan már 4070, jö­vőre 4500 megawatt lesz. Ha­sonló gyorsasággal növekednek az igények a többi baráti or­szágban ugyancsak. Így válik érthetővé, hogy a KGST vég­rehajtó bizottságának 66. ülésszakán hozott döntés vi­szonylag szűkös határidőt sza­bott meg. 1978 októberében — a tervek szerint — o vezeték- 1 kérdésekről. KÖZÉLET Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban üdvö­zölte II. Hasszán királyt, Ma­rokkó nemzeti ünnepe alkal­mából. Párdi Imre, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a KB gazdaságpolitikai osztályá­nak vezetője, az SZKP Köz­ponti Bizottságának meghívá­sára hétfőn Moszkvába uta­zott. Dr. Bíró József külkereske­delmi miniszter vezette azt a magyar delegációt, amely teg­nap érkezett haza Líbiából. A küldöttség a XII. Tripoli Nem­zetközi Vásár megnyitásán vett részt. Faluvégi Lajos pénzügymi­niszter március í—3 között Jankó Szmole jugoszláv pénz­ügyminiszter meghívására lá­togatást tett Belgrádban és vé­leménycserét folytatott a két felet közösen érdeklő pénzügyi

Next

/
Oldalképek
Tartalom