Pest Megyi Hírlap, 1974. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-31 / 76. szám

XVIII. ÉVFOLYAM, 76. SZÁM 1974. MÁRCIUS 31., VASÁRNAP Ifjúsági parlament a DCM-ben Nagyobb erőfeszítést kívánó feladatok Százöt fiatal tisztségviselő A DCM művelődési termé­ben, ifj. Guzsik Gyula beveze­tőjével vette kezdetét — több mint kétszáz, 30 éven aluli fiatal részivételével — az if­júsági parlament. A tekintélyes váci gyár if­júsági fórumán megjelent Máté Imre, az MSZMP váci városi bizottságának osztály- vezetője, Pádár Sándor, a KISZ városi végrehajtó bi­zottságának tagja, Bartha István, a Kossuth Katonai Főiskola KISZ-titkára és dr. Kormos Aladár, a CEMÜ ve­zérigazgató-helyettese, vala­mint a gyár párt- és tömeg­szervezeteinek több vezetője. Dr. Mihócs Ferenc, a DCM megbízott igazgatója beszélt a fiatalokhoz. Elmondta, hogy a DCM felépítése a magyar építőipar fontos állomása volt. Az építkezés jelentőségére te­kintettel, a KISZ KB, 1960. májusi határozata alapján, védnökséget vállalt a gyár Maróth Jánosné építése felett, a s a védnök­ségvállalásba az NDK ifjúsá­gi szervezete is bekapcsoló­dott. Az összefogás eredményes volt: a nagy gyár három tech­nológiai vonalát határidő előtt, 1963-ban megindít­hatták, s ennek köszönhe­tő, hogy most, április 4- én, hazánk felszabadulá­sának ünnepén, a DCM átadásának 10. évfordu­lójáról is megemlékezhe­tünk. Ezután a jelen eredményei­ről s tennivalóiról számolt be a fiataloknak dr. Mihócs Fe­renc. Egyebek között elmon­dotta, hogy fennállása óta a legsikeresebb évet tavaly zár­ta a DCM: 1 millió 70 ezer tonna cementet termelt. Az idei esztendőre 30 ezer tonná­val több cement előállítását tervezték, s égetett mészből is szeretnék elérni az 50 ezer tonnás mennyiséget. E terv­feladatok újabb, a tavalyinál is nagyobb erőfeszítéseket kí­vánnak a gyár minden dolgo­zójától, s a DCM vezetői nagy reményeket fűznek a fiatalok lendületéhez, hozzáértő mun­kájához. Beszédének második részé­ben az ifjúsági törvény érvé­nyesítéséről, s a gyári fia­talok helyzetéről szólt dr. Mi­hócs Ferenc. Ismertette, hogy a DCM-ben a 30 éven aluliak száma 505, ebből 203 a nő és 302 a férfi. A DCM jelentős összege­ket fordított a szakmun­kás-utánpótlás biztosításá­ra, az iparitanuló-képzés­re. 1968-tól 1973-ig száz- huszonnégy fiatal szerzett szakmunkás-bizonyít­ványt, a tanulók társadal­mi ösztöndíjára évente 140—150 ezer forintot fi­zet a vállalat. Sajnálatos, hogy egyesek még­sem tesznek maradéktalanul eleget iskolai, tanulmányi kö­telezettségüknek: a félévben az összlétszámból — 110 tanuló — huszonkilencen buktak, kö­zülük néhányan több tan­tárgyból is. — Milyen segítséget tudna adni az ipari tanulók tanul­mányi eredményének javítá­sához vállalatunk fiatal mű­szaki értelmisége? — kérdez­te az igazgató, majd hangsú­lyozta: a jövőben is arra tö­rekednek, hogy a megürese­dett műszaki, gazdasági elő­adói és vezetői munkaköröket a vállalatnál több éven át eredményesen tevékenykedő fiatalokkal töltsék be. Meg­említette azt is, hogy az utóbbi években jóval több fia­tal újító jelentkezett, mint korábban: 1970-ben 23, 1971- ben 5, tavaly és tavalyelőtt összesen már 68 fiatal nyúj­tott be újítást. — A lehetőségeken belül mindent megtett a DCM a fiatalok jogos lakáskérelmei­nek teljesítéséért. Kevés vál­lalatnál mondhatják el a me­gyében, de talán az ország­ban is, hogy a kiosztott 115 vállalati bérlakásból 93-at 30 éven aluli fiatal házasok kap­ták — mondta dr. Mihócs Fe­renc, s így folytatta: — A pártbizottsággal és a társa­dalmi szervekkel közösen, nö­veltük a fiatalok számát a gyári társadalmi szervek ve­zetésében is, a nálunk dolgo­zó félezer fiatal közül százöt valamilyen tisztséget visel. Szeretnénk elérni, hogy minden szintű és rangú vezető, amikor fiatalokat érintő téma adódik a mun­kahelyeken, annak megvi­tatásába, a megoldás ke­resésébe minden esetben bevonja az ifjúság kép­viselőit. A beszámoló utáni első hoz­zászóló Kurucz József fej­lesztő mérnök, a fiatal mű­szakiak és közgazdászok taná­csának vezetője volt: — Mi is úgy láttuk, hogy a szakmunkástanulók tanulmá­nyi eredményei nem a leg­jobbak, ezért a FMKT vál­lalja a rászorulók korrepetá­lását. Az első foglalkozást már meg is tartottuk. Gál Ferenc, a tmk techni­kusa megkérdezte, mi az oka annak, hogy a kétévenként megrendezendő ifjúsági parla­mentre egyes munkahelyi ve­zetők nem engedik el a dol­gozókat? Maróth Jánosné, a szer­kesztés műszaki rajzolója, a fiataloknál sokat hiányolt ak­Dr. Mihócs Ferenc ti vitásról beszélt. Véleménye szerint előfordul, hogy annak, aki társadalmi munkát vál­lal, a munkahelyén hátránya származik. Szóba került a városon kí­vül eső gyár rossz autóbusz­közlekedése is. (A szünetben többen megerősítették, hogy a szendehely—nőtíncsi járat, amely korábban még a gyár bejáratáig is elment, a me­netrendváltozás óta a 2-es fő­útvonalon lévő DCM-megálló- ban sem áll meg. Vajon mi­vel tudják ezt indokolni a MA VAUT illetékesei?) Körmendi Miklós villany- szerelő arra hívta fel a gyár vezetőinek figyelmét, hogy az üzemrészek környezete elha­nyagolt, az üzemzavarok el­hárítása után a sok rossz al­katrészt és hulladékot nem viszik el, továbbá arra, hogy ugyancsak pocsékolják a drá­ga alkatrészeket, nemegyszer nagy értékű nyersmalmi fogaskerekek hevertek hetekig, hóna­pokig az időjárás viszon­tagságainak kitéve. Dr. Mihócs Ferenc minden észrevételre, kérdésre vála­szolt, majd az ifjúsági parla­ment ötvennégy küldöttet vá­lasztott, akik a DCM-et kép­viselik a város üzemeinek if­júsági fórumán. B. J. Közművelődés ma és holnap - Vácott Jubileumi évre készül a város Gyors ütemben épül Vác új művelődési központja, mely nemcsak a közművelődés mo­dern otthona, hanem egyút­tal az összefogás jelképe is lesz. Gyárak, üzemek, intéz­mények mintegy harminc­millió forinttal járultak hoz­zá ahhoz, hogy a megye leg­nagyobb ipari településén méltó épületet emelhessenek a kultúrának, annak a helyes politikának a szellemében, amely a Központi Bizottság közművelődési határozatában így fogalmazódott meg: „Tár­sadalmunk érdeke és sürgető feladata a munkásművelődés következetes fejlesztése”. Vác munkásváros. Tizen­négy nagy ipari üzemében, va­lamint intézményeiben mint­egy huszonháromezer munkás és alkalmazott dolgozik. Mű­velődésükhöz eddig — minden jószándék és igyekezet ellené­re — az igényeknél szerényebb lehetőséget biztosított s bizto­sít jelenleg is az öreg, kor­szerűtlen épületben működő Madách Imre Művelődési Központ, amely a napokban kapta meg munkája elismeré­seként a kiváló címet. Új törekvések Ha szerények is a lehetősé­gek a régóta szülőiek bizo- nyut épületben, a művelődési központ vezetői mindent meg­tesznek annak érdekében, hogy minél több munkást vonjanak be a ház program­jaiba. Szinte nem múlik el hónap, hogy valami új, az ad­diginál vonzóbb, a munkás­embereket fokozottabban ér­deklő műsorral vagy műsor­sorozattal ne jelentkeznének. Januárban indult a havonta jelentkező, Péntek Esti Maga­zin, a művelődési központ élő újságja, amelynek főszerkesz­tői tisztét Réti Ervin, az Es­ti Hírlap rovatvezetője tölti be. Az első alkalommal kül­politikai, a második alkalom­mal művelődési kérdésekről rendeztek vitát, míg a Péntek Esti Magazin napokban „meg­jelent'’ harmadik számában a sport aktuális kérdései kerül­tek napirendre. Az élő új­ság iránti érdeklődés azt bi­zonyítja, hogy az ismeretter­jesztésnek ez az új formája elérte a célját. A város zenekultúrája köz­ismert, s ebben jelentős szere­pe van az 1971. szeptemberé­ben felavatott zeneiskolának, amelyben hatszáz váci diák tanul, s amelynek kétszázöt­ven személyes előadóterme re­mek lehetőséget kínál hang­versenyek rendezésére. A kül­földön is népszerű Vox Hu­mana énekkaron kívül a tíz éve alakult KlSZ^kórus. az úttörő énekkar, a Musica Hu­mana kamarazenekar és a fú­vószenekar is gyakran lép do­bogóra a váci közönség előtt. Az elmúlt két esztendőben több mint tízezren hallgatták KÉZILABDA Vereség az MNK-ban Telefongyár—Váci Híradás 21:10 (13:6) Budapest, Mogyoródi út, száz néző. Váci Híradás: Virágh, Kiss Petre (2), Illés, Kozma (2), Székely (2), Nyári, Márkus, Sári, Petrányi, Berczelly (3), Boczkó (1). Nem kísérte szerencse a Vá­ci Híradás bemutatkozását a Magyar Népköztársasági Ku­Piaci jelentés Vácott a pénteki piacon a burgonya 3,50—6, a tarkabab 24—26, a fehérbab 16—18 fo­rintért kelt el. A zöldség kiló­ját 25—30, a sárgarépáét 5—6. az öreg karalábét 6, a zeller­gyökeret 12 forintra tartották. A savanyított káposzta kiló­jáért 10 forintot kértek. A vöröshagyma kilója 7—10, a fokhagymáé 30 forintba került. A spenót kilóját 10—12, a sós­káét 15—18 forintért mérték. A saláta darabja 2—4, a re­tek csomója 2,50—4, a hagyma csomója 1,50—2 forintért kelt el. Spenótot és sóskát csomó­ra 2 forintért lehetett venni. Láttunk kukoricalisztet, liter­sava- ubor­jét 8 forintért adták. A nyitott paprikát 14. az kát 16 forintért kínálták. A tisztított diót 55—60, a hé­jasat 16—18 forintra tartották. Aszalt gyümölcsöt 10 forin­tért lehetett kapni. Szilva­lekvárért 20—25 forintot kér­tek Az alma kilója 5—14 fo­rintért kelt el. A termelőszövetkezeti áru- dákban 32—34 forintért mér­ték a csirke, kilóját, az előne­velt csirke darálóját 20 fo­rintért adták. A magánkeres­kedők a kiskacsát 25 forin­tért kínálták. A tojást, bár nagy volt a felhozatal, 1,20— 1,30-ra tartották. pában. A későn érkező váciak bemelegítés nélkül mentek a pályára, és meglepte őket a fővárosiak gyors, korszerű, tervszerű játéka. Már a mér­kőzés elején tetemes előnyt szereztek a hazaiak, melyet befejezésig még növelni is tudtak. Az NB Il-es gárda elleni gyenge védekezés gyá­moltalan. erőtlen, sok hibá­val fűszerezett támadással pá­rosult. A váciak közül csak a két kapus, Virágh és Kiss tel­jesítményét lehet dicsérnünk. A Híradás ma, vasárnap, 10 órakor Felszabadulási Ku­pa-döntőt vív a Váci Fonóval, majd április 5-én Tiszavasvá- •on kezdi meg bajnoki sze­replését. ___________ Or vosi ügyelet Hétfőn dr. Kreiner Lenke, kedden dr. Pap Miklós, szer­dán dr. Bucsek Tibor, csü­törtökön dr. Gosztonyi Jenő, pénteken dr. Gulyás Zoltán, szombaton és vasárnap dr. Kreiner Lenke tart ügyeletes orvosi szolgálatot Vácott, a Köztársaság útja 30. szám alatti központi rendelőben. Az ügyeletesek a 11-199-es telefonszámon is hívhatók. A beosztás "hét közben meg­változhat. Ilyen lesz Vác új művelődési központja. hangversenyeiket. A zene iránt fokozódó érdeklődés adta az ötletet — aki a zenét szereti, az énekelni is szeret —, az Éneklő Vác programsorozatá­nak megrendezésére. Már az első alkalommal — januárban — csalinem kétszázan gyűltek össze a zeneiskola hangver­senytermében, hogy Makiári József Liszt-díjasnak, a Vox Humana karnagyának dirigá­lásával dalokat tanulj anak, énekeljenek. A résztvevők többsége váci munikás volt. A napokban alakult meg a műszaki szakmunkásklub, amelyet a Híradástechnikai Anyagok Gyárával közösen szervezett a művelődési köz­pont. — A technika fejlődésével lépést kell tartani, de leg­alábbis tájékozódni a fejlődés irányairól, ez a műszaki dol­gozók, szakmunkások egyik legnagyobb próbatétele nap­jainkban, s egyre inkább azzá válik a jövőben. A . műszaki szakmunkásklub létrehozásá­val ehhez kívánunk segítsé­get nyújtani — fogalmazta meg a klub feladatát Oláh Ferenc, a művelődési központ igazgatója. — Bár a klub a Híradástechnikai Anyagok Gyárának segítségével ala­kult, szívesen látott vendégek a többi váci gyár műszaki dolgozói is. Többször tapasz­taltuk már, hogy több válla­latnál is azonos technikai­műszaki kérdés megoldásán dolgoztak szinte egyidőben, ezért úgy gondoljuk, hogy a klubban rendezett kötetlen eszmecserék, a különböző in­formációk átadása, megvita­tása valamennyi műszaki em­bernek egyaránt érdeke. E vi­ták vezetéséhez elsősorban a szocialista országok hazánk­ban tevékenykedő technikai, tudományos és kulturális in­tézményeinek vezetőit, mun­katársait kérjük fel. Ugyancsak új kezdemé­nyezés a most szerveződő s áprilisban hivatalosan is meg­alakuló magnósklub, amely több kíván lenni a zenét ked­velő fiatalok találkozóhelyé­nél. — Most olyan klubot szer­vezünk — mondta Oláh Fe­renc —, amely a zenehallga­táson túl, műszaki ismeretek­kel gazdagítja a munkájában részt vevő fiatalokat. A klub magnetofonból, lemezjátszó­ból, erősítőkből összeállított leadó-felvevő berendezését a DCM Lőwy Sándor szocialis­ta brigádja szereli össze, tár­sadalmi munkában. A klub alakuló ülését, amelyen már technikai ismereteket nyúj­tó előadás is lesz, április 5-én tartjuk. A munkások művelődését természetesen még sok más nrnnram keretében is bizto­sítják. Reális tervek A város közművelődése ter­mészetesen sokszínűbb a mű­velődési központ program­jainál. A művelődési köz­ponttal, a zeneiskolával és a könyvtárral együtt, mind na­gyobb szerepet kap a képző- thűvészet is. A város vezetői­nek reális törekvése a tehet­séges, fiatal művészek lete­lepítése. Mizser Pál, Hídvégi Valéria, Cs. Nagy András, Nagy B. István, Monos Jó­zsef festő. Sáros András Mik­lós grafikus, Blaskó János és Gyurcsek András szobrász ma már a város lakója. Az emikori görög templom ma kiállítóterem, s a tervek sze­rint. a két szomszédos épüle­tet is megvásárolja a tanács hogy a Vak Bottyán Múzeu-n is megfelelő környezetbeke­rüljön. A város ötödik ötéves ter­viben megénül az új könyv­tár, Deákváron pedig egy tizenhat tantermes, új iskola, amely egyúttal a városrész művelődési bázisa is lesz. — A Központi Bizottság közművelődési határozata is hangsúlyozza az iskolai és közművelődési tevékenység kapcsolatának erősítését. E törekvés jelei már eddig is megtalálhatók voltak váro­sunkban — mondta Venesz Ernő, a városi tanács műve­lődésügyi osztályának veze­tője —, például a Báthory ut­cai általános iskola napközije a művelődési központban mű­ködik, ahol a tanulók a mű­velődési központ minden kul­turális szolgáltatását igény­be vehetik. Az említett kap­csolatot kívánjuk erősíteni azzal, hogy Deákváron olyan iskolát építünk, amely a na­pi tanítás befejezése után a lakosság kulturális igényei­nek kielégítését is szolgálja majd. A reális tervek közé tarto­zik az az elképzelés is, mely szerint felnőttoktatási köz­pontot kívánnak létrehozni a városban. — öt nagyüzemmel és a váci járással közösen olyan négy tantermes oktatási bá­zist szeretnénk, amely a fel­nőtt munkások részére nem­csak az általános iskolai vég­zettség megszerzését biztosí­taná, hanem a rendszeres szakmunkásképzést is — fo­galmazta meg a felnőttokta­tási központ feladatát Ve­nesz Ernő. Az évforduló esztendeje Vác a város alapításának 900. évfordulójára készül. A jubileumi esztendőt is, amely ez év december 8-án, a város felszabadulásának 30. évfor­dulóján kezdődik, a közműve­lődés fejlesztésének szolgá­latába kívánják állítani a város vezetői. Ezt bizonyítja a már elkészült gazdag prog­ram is. Somogyi József Kossuth- díjas szobrászművész felsza­badulási emlékművének ava­tása indítja majd a jubileu­mi eseménysorozatot. A ze­neiskola ad otthont az orszá­gos klasszikus gitárverseny­nek. Ugyancsak ott rendezik meg a megye zeneiskoláinak zenekari fesztiválját, vala­mint a X. Dunakanyar-dalos- találkozót. A görög templom­ban a kiállítások egész sorát láthatja majd a váci közön­ség: Vác a századfordulón, Váci festők a XIX. századtól napjainkig, Mizser Pál tárla­ta, népművészeti kiállítás, a Duna-műhely tárlata, Vác munkásmozgalma, hogy csak néhányat említsünk a gaz­dagnak ígérkező programból. Pedagógiai napok, város- politikai fórum, az Urbanisz­tikai Társaság ülése, tudo­mányos orvosnapok, szocia­lista brigádok várostörténeti vetélkedője, a Történelmi Tár­sulat ülése, üzemi napok egé­szítik majd ki a jubileumi esztendő gazdag eseménvsoro- zatát. amely az új művelő­dési központ felavatásával fejeződik be. Prukner Pál Vác, Kossuth Tsz Jubileumi közgyűlés A váci Kossuth Mezőgazda- sági Termelőszövetkezet ápri­lis 2-án, kedden délután egy órakor tartja 25. jubileumi közgyűlését a Fegyveres Erők Klubjában, Vácott. A termelőszövetkezet veze­tőségének ünnepi beszámoló­ját a szövetkezet npmzedszá- zados működéséről és fejlő­déséről Sápi Imre tsz-elnök tartja.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom