Pest Megyi Hírlap, 1974. március (18. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-31 / 76. szám
1974. MÁRCIUS 31., VASÁRNAP PEST HEGYEI ^JCirlav AMI TEGNAP MÉG GYORSNAK TŰNT, AZ MA MAR LASSÚNAK SZÁMIT A HÍRKÖZLÉSBEN, AZ ÜZENETEK, ESEMÉNYEK TOVÁBBÍTÁSÁBAN. E HETI TUDOMÁNY-TECHNIKA ÖSSZEÁLLÍTÁSUNKBAN a hírközlés EGYRE GYORSABB ÜTEMŰ FEJLŐDÉSÉRŐL SZÁMOLUNK BE OLVASŐINKNAK. Vác után Crossbar-központ Cegléden Elektronikus vezérlésű, mellékutas-rendszerű A Budapestvidéki Postaigazgatóság a megyében Vác után Cegléden is létesített Crossbar távbeszélő-központot, melynek műszaki átadása tavaly december 20-án megtörtént, s 1974. január 5-én üzembe helyezték a berendezést. A Crossbar-rendszert a svéd Ericsson cég fejlesztette ki jelenlegi formájára, s licence- vásárlás alapján hazánkban a Beloiannisz . Híradástechnikai Gyár állította elő. A BHG- nek ez az első ilyen automatikus telefonközpontja. Két típusból Cegléden, a postaépületben elhelyezett berendezés két tiLiliputi tv-kamerák Francia szakemberek^ hordozható miniatűr tv-kamerál terveztek. A kamera átmérője 35 milliméter, hossza 20 milliméter. A külön tokban elhelyezett erősítőberendezés valamivel nagyobb. Egy angol cég is gyárt miniatűr tv-ka- merát. Ezt azonban nem lehet összehasonlítani a francia készülékkel, mivel nincs benne vákuum-adócső. A képet 10 000 félvezető elemből álló lemez alakítja át elektromos jelzésekké. A továbbított kép kevésbé éles, mint a hagyományos ikonoszkóp-cső használata esetében, de a kamera ipari televízió céljaira nagyon megfelelő. pusból tevődik össze: az ARF 102-esből, mely a helyi hívásokat bonyolítja le, az ARM 201-es pedig az automatikus távbeszélgetések kapcsolására alkalmas. Huszonnyolcmillió forint beruházási összeget igényelt a kétezres kapacitású központ, amely egyidejűleg harminchat érkező és induló távhívást tud fogadni. Két tárcsahangos rendszerrel működik, vagyis Cegléd esetében a 06-os számcsoport hívásával bejövő búgó hang után a 20-as körzetkijelölő számot, majd az előfizető öt számjegyét kell tárcsázni. Az elektronikus vezérlésű Crossbargépekből álló berendezés mellékutas rendszerű, markerek segítségével keres vonalat, azaz szabad utat a hívó és a hívott összekapcsolásához. A markerekkel tehát sok beszéd- utat lehet nyerni. Speciális töltőberendezés látja el árammal a központot, melynek elektronikája nagyon érzékeny a túlfeszültségre, maximális áramerőssége ezen Új feladatot kap Lakihegy Épül az új Kossuth-adó A hazai rádiózás egy régi problémája oldódik meg 1976- ban: új adóállomás épül a Kossuth rádió műsorának sugárzására, amelynek adását az ország minden pontján jól lehet majd venni. A több mint 500 millió forintot felemésztő beruházást az teszi szükségessé, hogy a Kossuth rádió vételi lehetősége évről évre romlik, és ma már csak az ország területének 55 százalékában lehet jól venni, hallaná az adást. A vételi lehetőségek romlását részben az idézte elő, hogy az elmúlt évtizedek során több olyan adóállomást állítottak üzembe Európában, amelyek a Kossuth-adóéval azonos, vagy közel azonos hullámsávon sugároznak. Másrészt a technikai fejlődés következtében egyre több zavaró hatás árasztja el az étert, amelyek mind gyengítik a vevőkészülékek felé „igyekvő” rádióhullámokat. (A Petőfi-adó műsorának vételével kapcsolatban mind itthon, mind külföldön sokkal kevesebb panasz hangzik el, egyszerűen azért, mivel rövidebb hullámhosszon sugároz, amire kevésbé hatnak a zavaró tényezők.) A dicsőséges előd A Kossuth rádió műsorát ma a Pest megye Csepel-szigeti részén levő lakihegyi nagyadó sugározza. Talán kevesen tudják, hogy 40 esztendővel ezelőtt, amikor megkezdte a .Budapest I” műsor szórását, Európa legnagyobb rádiótornya volt. Az óriás „szivar” magassága 314 méter, acélszerkezetének súlya 230 tonna. A tornyot nyolc acélsodrony horgonyozza ki, amelyek mindegyike egy-egy 80 tonnás, földbe ásott betontömbbe kapaszkodik. A toronyhoz derékban csatlakozó sodronyok egyenkénti súlya nyolc tonna. Ha összeadjuk a vasszerkezet súlyát, a sodronykötelek terhét, valamint azt a feszítőerőt, ami a toronyra hat, kiderül, hogy 410 tonna nehezedik arra a porcelán szigetelőtömbre, amelyen a torony áll. Mindezt annak érzékeltetésére mondtuk el, hogy milyen nagy műszaki feladatot jelent egy ilyen hatalmas toronynak a megépítése. A lakihegyi nagyadó 1944- ben történt felrobbantásáig 120 kilowatt teljesítménnyel sugárzott műsort. A felszabadulást követő újjáépítéskor 135 Ilyen hatalmas betontömbhöz horgonyozzák ki az acélból készült toronykolosszusokat. kilowattra növelték a teljesítményét. 1968-ban felújították a tornyot, és ezzel egyidejűleg 300 kilowattra emelték az adóteljesítményt. (Ugyanakkor a környező külföldi adóállomások között már szép számmal akadnak ezer kilowattosak is.) Romlik a vétel A mérések bizonysága szerint a Kossuth-adó műsorait 1949-ben az ország területének 89, a felújítást megelőzően 64, a teljesítménynövelést követően 77 százalékán lehetett élvezhetőén fogni. Napjainkban — mint említettük — Magyar- ország területének alig több mint a felén hallgatható zavarmentesen a program,. Különösen éjjel, a Nyugat-Du- nántúlon, az ország déli és keleti részén rosszak a vételi lehetőségek. Bebizonyosodott, hogy az ország területén középhullámon csak minden eddiginél nagyobb teljesítményű adóállomás üzemben tartásával lehet a jelenlegi hatásfokromlást megállapítani.'' így határozták el az új 2000 kilowattos (2 megawattos) adó építését. Ehhez azonban új antennatorony is kell. Ennek helyét egy földrajzilag megfelelőbb helyen, a Bács-Kiskun megyei Solt nagyközség határában, a településtől mintegy négy kilométerre jelölték ki. Szovjet segítséggel A jelentős beruházás szovjet segítséggel valósul meg. Hazánkban ugyanis még sohasem gyártottak 150—300 kilowattnál nagyobb teljesítményű adót. Igaz, hogy ilyen különleges méretű berendezést eddig még a Szovjetunióban sem készítettek, de a szovjet szakemberek mégis elvállalták a speciális adóállomás terveinek elkészítését és berendezéseinek leszállítását. A 300 méter magas acéltorony alkatelemei is a Szovjetunióból érkeznek majd, s a Ganz-MÁVAG szakemberei fogják összeszerelni azokat. A torony — a lakihe- gyitőll eltérően — nem szivar alakú lesz, hanem egyenletes keresztmetszetű. A 2000 kilowattos rádióadóállomás létesítéséről szóló kormányközi megállapodást az elmúlt év derekán írták alá. Solt térségében máris folyik a rádióállomás építésének helyszíni előkészítése, a tereprendezés, valamint az úthálózat, a víz- és elektromosenergia-ellá- tás létesítményeinek kiépítése. Az adó energiaellátását 120 kilovoltos vezetéken — többszörös biztosítással — oldják meg. A jövő év végéig két, egyenként 1000 kilowattos berendezést szállítanak a Szovjetunióból, így külön-külön, a főidőben pedig párhuzamosan kapcsolva lehet majd sugározni a programot 1976-tól, az ország minden pontján jól fog- hatóan. A Solt közelében épülő nagyadó mellett egy kisebb adótornyot is építenek, ultrarövidhullámú műsor sugárzására. A régi lakihegyi „szivar” pedig valami új feladatot Imp, más középhullámú adást sugároz majd. Érdekes, hogy Lengyelország is hasonló gondokkal küzd a rádióműsor szórása terén. Nekik is új adótornyot kell építeniük az ország centrumában. Az ebben az évben elkészülő 644 méteres óriás a világ íe- magasabb rádióadó-tornya lesz. amper. Negyven kategóriát különböztet meg a Crossbarközpont, többek között megfigyelő szervizasztalának segítségével műszerek regisztrálják a berendezés működését, A feljegyzett rögzített jelekből leolvasható, hogy hány eredményes, illetve hibás hívás ment végbe egy bizonyos idő alatt. A műszerészek a mennyiségből már következtetni tudnak arra, hol kell beavatkozniuk, ha elakad választás vagy ha nem megy ki a csengetés stb. Ez a statisztikai karbantartás kisszámú műszerészgárdával meg oldható annál is inkább, mivel a berendezés hibaszázaléka jóval egy ezrelék alatt van. A budai járásba is A gépek többszörös, a helyi hívásoknál három- és hatpercenkénti számlálásra képesek, ezenkívül a távhívásoknál a háromféle díjövezetnek megfelelően a nappali és éjszakai hívások időtartamát is megállapítják, díjazzák. Cegléd jelenlegi 1200 telefontulajdonosának nagy előnyt jelent az automata központ létrejötte, mivel az előfizetők közvetlen részt tudnak venni az ország távhívásában, ugyanígy a Crossbar-hálózatba bekapcsolt megyékből s Budapest lágymányosi körzetéből is hívhatók. Pest megyében közvetlenül elérhető számukra Vác, Érd, Tárnok és Sóskút is. A ceglédi Crossbarközpont a környék távközlési forgalmát is gyorsítja. Segítségével Nagykáta, Manor, Nagykörös postahivatalaiban a kezelők közvetlen tárcsázással hívhatják az országos automata rendszerbe kapcsolt állomásokat. Arra azonban vigyázni kell a posták, illetve a vállalatok, intézmények telefonkezelőinek, hogy a Crossbar-rendszerben irtesfél perc a csengetési idő, s letelte után a készülék automatikusan bont, tehát sietniük kell a telefonkagylók felvevésével. A közeljövőben még több Cegléd környéki falut vonnak be a Crossbar távbeszélő-hálózatba — köztük Csemőt, Albert- irsát, Nyársapátot —, a körzetesítés kiterjesztésével valósággal fellélegeznek az eddig rossz telefon-összeköttetéssel rendelkező községek. Az idén: bővíiés Amíg tavaly hálózat-rekonstrukcióra összpontosította anyagi erőit a Budapest-vidéki Postaigazgatóság, addig most, az idén kétmillió forintot tervezett hálózatbővítésre, mely az új lakótelepeket is kedvezően érinti. II. A. Gépesített postahivatalok A postai munka nemcsak hazánkban, de a világ sok más országában is korszerűsödött. A gépesítés alapja mindenütt a mienkhez hasonló irányítószám-rendszer. Naponta 5 millió levelet, 600 ezer újságot és folyóiratot, valamint 75 ezer csomagot képes feldolgozni a moszkvai Ka- zanyi pályaudvar mellett nemrég átadott új postahivatal. A hivatal helyiségeiben 15 félautomata levélosztályozó berendezés, több mint 20 szállítószalag és több félautomata csomagosztályozó működik. A szállítószalagok hosszúsága eléri a 3,5 kilométert. A diszpécserszolgálatot ellátták televíziós kamerákkal, ahonnan a levelek és csomagok osztályozásának minden fázisa kényelmesen nyomon követhető. A képen látható automatikus szelektáló és osztályozó gépsort a norvég posta állította üzembe. Ez az „okos” berendezés mindenekelőtt szétválogatja a gépi feldolgozásra alkalmas, szabványos méretű küldeményeket és az ezektől eltérőket. A következő lépésben a gép azt ellenőrzi, hogy a súly és méret szerint osztályozott leveleken van-e, illetőleg a megfelelő helyen van-e a bélyeg. Az automatasor következő feladata az, hogy a levelekre kézzel írt irányítási számokat géppel érzékelhető jelekké alakítsa át, és az első számjegynek megfelelő jel szerint szétosz- sza őket. Az elsőt a kódoló, a második feladatot az előzetes szétosztó gépegység végzi. Az írógéphez hasonló külsejű kódolóban a levelek egyenként egy ablak elé kerülnek. A kezelő a billentyűkön lekopogtatja a levélre írt irányítószámot, ezt a gép rögtön jelrendszerré alakítja, és lumineszkáló festékkel rányomja a borítékra, Az előzetes szétosztó berendezés azután az első számjegynek megfelelő gépi jel — kódjel — alapján osztályoz. Természetesen a további számjegyek szerinti osztályozást is elvégezheti a gép. Fotoeljárásos szedőgép Gyorsabban készül az újság Hasonló módon a dobosi nyomdában is A nyomdatechnikának a szedés a „szűk keresztmetszete”. A nyomdai előkészítés sokszorosan több időt vesz igénybe, mint maga a nyomtatás. Ma a mélynyomással vagy ofszetnyomással kiadott sajtótermékek elkészítésekor a szöveget betűzve szedik ki, majd fotorepro- dukciót készítenek róla. A legújabb fotoeljárásos szedőgépek viszont közvetlenül filmszalagon adják meg a szükséges szöveget. A Szovjetunióban sorozatgyártásra előkészített fotoszedögép olyan üvegkoronggal van ellátva, amelyen a betűk negatív fotografikus képe látható. Szedés közben a korong forog, a szükséges betű az optikai rendszer objek- tívja elé kerül, amely azt a kívánt nagyságban lefényképezi. A berendezés olyan sebességgel dolgozik, amelyre a legkiválóbb szedő sem képes a hagyományos mechanikus módszerrel. Az automatika működését bonyolult elektronikus rendszer biztosítja. Hasonló eljárással dolgoznak a még jelenleg is épülő dabasi nyomdában.
