Pest Megyi Hírlap, 1974. március (18. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-28 / 73. szám
1974. MÁRCIUS 28., CSÜTÖRTÖK MEGYEI i Ö BONT ÁS [ID Népességnövekedés A Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának egyik elmúlt év végi anyaga népességnövekedés tekintetében Pótot, Dunakeszit, Pomázt, Budakalászi, Budakeszit és Érdet emeli ki. Pedig e településeken a népesség növekedése az elmúlt 13 év alatt csak 61,86, Szigethalom népességnövekedése 1960—73 évek között viszont 182,84 százalékos. Az abszolút növekedés tekintetében is csak Érd, Dunakeszi és Főt előzi meg lényegesen községünket. 1960-ban még mindössze 3000-en laktak Szigethalmon. A hirtelen növekedés miatt Szigethalom az agglomerációs övezetnek, de talán Pest megyének is az egyik legproblematikusabb községe. A kialakult helyzet nagy feladatok sürgős megoldását követeli meg. A község évenkénti bevétele 250—300 ezer forint, melyből a villanyhálózat fejlesztése is nehéz, és akkor még nem szóltunk például az iskoláról. A tanulók száma 1950be«n 236 volt, 10 év múlva 469, 20 év múlva 730, jelenleg 810. A születések alapján számolva a létszám a továbbiakban így fog alakulni: 1974—75-ös tanévre 830 tanuló, majd 910, 950, 1010, és az 1979—80-as tanévre 1200 tanuló. És mindehhez csupán egy háromtantermes iskolánk van. Somodi Gyula Szigethalom Ünnep a szőlőben A nagykátai határban. Erdőszőlőn a tanyai iskola egyik osztálytermében látta vendégül a környék idős embereit a helyi vörösikeresztes szervezet. A meghívottakat fiatalok köszöntötték a bejáratnál rággal, később dallal-vers-s™ műsorral. Utána a községi, majd a nagykátai járási vöröskeresztes titkár beszélt. Az ifjúsági Vöröskereszt tagjai a három legidősebb embert még külön csokoládéval és virággal köszöntötték, akik nevében a 87 éves Odó Sándor válaszolt. Vacsora után az idős embereknek is jó kedve kerekedett, Dunakeszi mozaik Az 1-es számú iskolában tűzoltóra} alakult, mely 7—7 fős fiú- és lánycsoportokból áll. Kéthetenként jönnek ösz- sze a tanulók. Először az elméleti kérdéseket beszélik meg, Lukács Sándor hadnagy- gyal, majd a gyakorlatban is megismerkednek a tűzoltás fortélyaival, és azzal, hogy miként előzhető meg a tűz keletkezése. Egyik összejövetelükön én is részt vettem. Megkérdeztem vezetőjüket: milyen céllal alakult a tűzoltóraj? — Utánpótlásként szerveztük meg ez', a csapatot. A gyerekekkel megismertetjük még az egyes tűzoltói kifejezések jelent' ét is — mondta Kővári József, a raj vezetője. — Versenyeken is részt fognak venni? — Igen. A járási versenyekre szeretnénk menni, de még sokat kell tanulni ahhoz, hogy sikeresen helytálljunk. A vezető még azt is elmondta, hogy a legjobb ifjú tűzoltó Szabó József VII. osztályos tanuló. Csőré Margit Dunakeszi Dunakeszin, a Béke út 2-es számú ^ház mellett álló felvonulási épületet lebontották. A homokhalmaz és a törmelék viszont ott maradt, és egyre inkább szemétgyűjtő teleppé lesz. Az emeletes házak között nem nyújt valami szép látványt ★ Az 1-es számú iskolában ünnepélyes keretek között adták át a Szabad Föld Kupát az iskola rejtvényfejtő úttörőklubjának abból az alkalomból, hogy az országban első helyet értek el a sakkfeladványok megfejtésében. ★ A Dunakeszi Járműjavító dolgozói részére 200 személyes munkásszállás és ipari tanuló kollégium épül. Solymosi László Dunakeszi Kényelmes otthon: Meleg Önnek is másodpercek olatt rendelkezésére áll a mosogatáshoz, áztatáshoz. takarításhoz, kézmosáshoz szükséges meleg víz. Az 5 liter/perc teljesítményű, gázüzemű vízmelegítő biztonságos kezelése egyszerű. Kéménybekötóst nem igénylő kivitelben is kapható. Nagy lehetőség! Ha PB-gázzal működtethető, 5 literes vízmelegítőt szándékozik vásárolni, most soron kívül kaphat kiutalást 11 kg-os PB-palackra a lakóhelyén illetékes gázszolgáltató vállalattól. A készüléket gyártja: a FÉG Fegyver- és Gázkészülékgyár Vásárolható: vas-műszaki szaküzletekben, iparcikk-áruházakban. amit bizonyít, hogy többen közülük régi dallokkal-versekkel szórakoztatták társaikat. Farkas László Nagykáta Mérlegen egy év Megtartotta 1973. évi mérlegzáró közgyűlését a nagykátai járási építő szövetkezet. ^^3 Visegrádi József elnök a több mint 100 főnyi tagság előtt elmondotta, hogy 1968 után a fellendülés évei következtek a szövetkezet életében. Tavaly az árbevételi tervük 16,5 millió forint volt, amelyet 24 millió 628 ezer forintra teljesítettek. Az egy főre jutó jövedelem a tervezett 31 ezer 500 forint helyett elérte a 33 ezer 400 forintot. A nyereségrészesedést, 2—5 ezer forintot a közgyűlés végén fizették ki. A nőpolitikái határozatok végrehajtása sem maradt ki a vezetőség beszámolójából. A női dolgozók hűtőszekrényt kaptak munkahelyükön, segélyben részesítették az arra rászorulókat, megajándékozták a gyermekeket, és a Balázsi brigád 10 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett a kókai óvodában, hogy ezzel is könnyítse a dolgozó anyák helyzetét. Elkészült a szövetkezetben a törzsgárdaszabályzat is. Ezt Király István főkönyvelő ismerhette, és a közgyűlés egyhangúlag el is fogadta. Mindezeken kívül egy igen fontos kérdésben kellett döntenie a közgyűlésnek. A nagykátai szolgáltató ktsz 25 évi működés után a súlyos, több millió forintos mérleghiány miatt kénytelen volt saját magát felszámolni. Ez a felszámolás 80 dolgozót érintett volna kellemetlenül, ha nem segít a járási építő szövetkezet. A KI- SZÖV felkérésére átvette a szövetkezet a szolgáltató ktsz részlegeit, így ezek továbbra is zavartalanul működhetnek, a lakosság szinte észre sem veszi a változást. Kaposi István Nagykáta Hozzászól az olvasó Köszönetemet szeretném kifejezni a Postabontásnak az Abony és a muzsika című cikkért, amelyben az abonvi zeneiskola védelmére keit. Tíz évig dolgoztam az abonyi művelődési házban, zenével kapcsolatos munkakörben. Láttam a zeneiskolát nehéz körülmények között, megalapításának küzdelmes napjaiban. Ezért írok, és szállók vitába a cikk kiindulásául szolgáló levél írójának minden alapot nélkülöző és a zeneisre. Márpedig, egyetértve a cikkíróval, határozottan állítom, hogy napról napra nagyobb szükség van a zeneiskola fejlesztésére. Népünk kulturális fejlődésében jelentős eredményeket értünk el városon és falun egyaránt. Nagymértékben növekedett a zenét ismerni vágyók tábora. Ma már nem elérhetetlen egy hangszer vásárlása sem. De kérdem: mit ér miruiez, ha nem rendelkezik valaki megfelelő zenei ismeretekkel. És itt van Abonynak óriási szerepe: a zeneiskola az oktatást a környező falvakra is kiterjesztette, és a muzsikálás ezeken a helyeken is igen nagy népszerűségnek örvend. Nem fogadható el dr. Nagy Sándornak a zenével kapcsolatos azon véleménye sem, hogy valami feltűnési vagy nagyzási vágy ösztönzi a tanulókat a zenei ismeretek elsajátítására. Sokkal inkább a zene szeretete. A nagyközség lakói között egyre többen hangszeres zenetanulásban, társas zenélésben keresnek alkalmat a hasznos továbbképzésre. Ez nem káros tevékenység, mert kitartásra, pontosságra, a szép tiszteletére neveli a zenével ismerkedőket. Az abonyi zeneiskola igazgatója, a tanulók által tisztelt és szeretett Szabó Sándor a zene megismertetéséért végzett fáradhatatlan munkájával kivívta a nagyközség és a környező falvak lakóinak elismerését. Mari László Törtei Szerkesztői üzenetek B. J„ Felsőgöd: Köszönjük levelét, sajnos későn kaptuk m%g a tudósítást. F. B., Hévízagyörk: Kérjük, írja meg teljes nevét és pontos címét. „Egy előfizető”: Felhívtuk a panaszra az illetékes művelődési központ vezetőjének figyelmét. K. J., Gödöllő: A jó idő megoldotta a problémát. F. T., Kiskuntacháza: Észrevételeire levélben válaszolunk. F. B„ Gyömrő: Panaszával foglalkozunk, visszatérünk rá. Válaszol az illetékes Megoldódott a lapterjesztés kola szerepét tévesen megítélő nézeteivel. Dr. Nagy Sándor az állítja, hogy ismeri Abony kulturális életét, és szerinte nincs szükség zeneiskolára, és annak fejlesztéséFebruár 7-i Postabontásunkban Bajok a hírlapterjesztéssel címmel közöltük Darvasi Pál- né országgyűlési képviselő és Tinka György dunakeszi lakosok levelét. Ezekre kaptunk választ az illetékes Budapest- vidéki Postaigazgatóság igazgatóhelyettesétől, Neer Józseftől: « „Abban a kézbesítői járásban, melyben a levélírók laknak, munkaerőhiány miatt a hírlapkézbesítés hosszabb idő óta szünetelt. A postahivatal és az illetékes helyi szervek minden erőfeszítése ellenére a munkaerőt jelentkező hiányában nem sikerült pótolni, ezért az előfizetői példányokat nem tudtuk házhoz kézbesíteni. 1974. március 1-től kezdődően új dolgozót vettünk fel, s ezzel a korábbi probléma megoldódott. Remény van arra is, hogy a kézbesítés folyamatos ellátása eredményeként a terjesztési munkában is javulás következik be. A munkaerőhiányból adódó kellemetlenséggel kapcsolatban a Pest megyei Hírlap olvasóinak szíves elnézését és megértését kérjük.” TELEK, HÁZ, KERÍTÉS Engedéllyel és bírsággal Az utóbbi időben mind többen vásárolnak telket, építkeznek. A telekvásárlás, a házépítés azonban sokszor zökkenőkkel jár: sajátos és korábban ritkán jelentkező problémák forrásává vált. Ezt tükrözi egyebek közt az is, hogy a szerkesztőségünkhöz érkező ilyen jellegű levelek száma ugrásszerűen megnőtt. Közös érdek Marosi Antal (Inárcs, Árpád út 10.) levelében — melyet még ötvenhatan (!) írtak alá — olvasóink arról panaszkodnak, hogy a tervrajz nélkül építtetett kerítés, melléképület, ól miatt bírsággal sújtják őket. A levélírók ezt sérelmesnek tartják, mert szerintük nemcsak egyéni érdek, hogy a faluban rőzsekeríté- sek helyett egyre több helyen rendes kerítés legyen, rossz ól helyett jóban hízzanak a sertések, hogy rendbehozzák a melléképületeket. Valóban, de éppen ezért kell figyelembe venniük az építésügyi szabályokat. Ezek megtartásának, illetve meg- tartatásának célja, hogy a lakó- és üdülőépületek, a hétvégi házak a műszaki és esztétikai követelményeknek egyaránt megfeleljenek. Mindez fontos közérdek: a jogszabályokat szükség esetén hatósági eszközökkel is érvényre kell juttatni. Amit szabad Az építésügyi és városfejlesztési miniszter 10/1969. (VI. 8.) számú rendelete az építési engedélyezési eljárásról egyebek között kimondja, hogy csak építési engedély alapján lehet kerítést emelni. Építési engedély nélkül lehet építeni — ha a telek nem üdülő- területen és nem főútvonal mentén található — tizenkét négyzetméternél kisebb alap- területű, három méternél alacsonyabb párkánymagasságú, nem lakás céljára szolgáló épületet: fás- és szerszámkamrát, ólat, fészert, pajtát. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy mindenki kedve és tetszése szerint építhet, még ilyen épületeket sem. Ezeket a munkákat is csak a város- és községrendezési tervek, továbbá az általános érvényű építésügyi és más hatósági (például közegészségügyi, tűzrendésze,ti) előírások megtartásával szabad végezni. Ennek megsértése ugyanolyan bírságolást von maga után, mint az építési engedélytől eltérő módon kivitelezett építkezés. Jogos intézkedés Radnóti Antal (Göd, Radnóti Miklós utca 35.) levelében arról ír, hogy ötszáz forintot kell fizetniük a 10, 20, 30 évvel ezelőtt szabályszerű építési engedéllyel épült családi házak melléképületeinek fennmaradási engedélyéért. Ide is az előbb említett rendelet vonatkozik. Az 1016/1965. (V. 1.) kormányhatározat 2. pontja szerint Göd igazgatási területét üdülőterületi védőövezetnek kell tekinteni, tehát kérni kell a fennmaradási engedélyt, ha korábban nem volt építési engedély. A tanács élhetne azon jogával is, hogy lebontatja az engedély nélkül épített különféle építményeket. Ha szükséges, ilyen módszerrel kell elérni, hogy a már említett műszaki és esztétikai követelményeknek megfelelő épületek maradjanak csak meg. A tervrajz elfogadható Csőke József (Tápiógyörgye, Hajnal út. 9.) levelében arról ír, hogy elhatározták: szobakonyhás házukat átalakítják két szoba, konyha, fürdőszobás modern házzá: „Lévai József építésszel készíttettem 1973. novemberében rajzot 550 forintért. Az építész javaslatára csak idén mutattam be a tanácsnál, mert ebben az évben építkezünk. A tanácson Miskolczi József építési előadó azt mondta, hogy a rajzot nem fogadhatja el, mert Lévai Józsefet még 1973. decemberében letiltották. így aztán itt állok: az építési rajzzal nem tudok mihez kezdeni, az újhoz pénzem sincs, építési engedélyt pedig nem kapok.” A levelet továbbítottuk a Pest megyei Tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályához. Dr. Gulyás Ilona csoportvezetőtől kapott válasz szerint, mivel a terv még a letiltás előtt szabályosan elkészült, a járási hivatal pénzügyi osztályának pénztárkönyve alapján olvasónk részére a Lévai József által készített tervrajzot a tápiógyörgyei tanács elfogadhatja. Bíróság dönthet Illés Kálmán (Verőce, Árpád út 43.) levelében azt panaszolta, hogy a tanács építési osztálya ügyében határozatot hozott anélkül, hogy őt meghallgatták volna. Fellebbezése eltűnt. Grauszmann Ferencnétől, a verőcei tanács szakigazgatási szervének helyettes vezetőjétől kaptuk a következő felvilágosítást: „Illés Kálmán verőcei lakos telekszomszédja ellen irányuló panasza több évre visszamenő, a Pest megyei Tanács elnöke panaszfokon hozott határozata az akkori sérelmet rendezte. Nevezett 1973-ban újabb panasszal fordult első fokon a községi tanácshoz, és a fellebbezési eljárás folyamán a váci járási hivatal műszaki osztálya 1974. február 22-i határozatában az első fokú határozatot hatályában fenntartotta, a fellebbezést elutasította. Véleményünk szerint — ezt egyébként a panaszossal személyesen is közültük — Illés Kálmán és Klein László közötti vita kifejezetten telekhatár-probléma, és így az bírósági hatáskörbe tartozik. Ezt igazolja egyébként az ügyben hozott több mint féltucat határozat is.” Alapos panasz Klinkó István kiskunlac- házi olvasónk levele kerítéssel kapcsolatos: „Szomszédom két és fél méter magas tömör kerítést húzott betonszelvényekből, és ez körülbelül, 12 négyszögölet elórnyékol a kertemből. Ezt a területet így nem tudom hasznosítani.” Olvasónk birtokháborításért panaszt emelhet a tanácsnál, a polgári törvénykönyv 100. paragrafusa ugyanis kimondja, hogy a tulajdonos köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen szomszédait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel „jogaik gyakorlását veszélyeztetné”. Pintér Béláné (Vecsés, Ki- kindai u. 44.) azt kérdezi, hogy a teleknek melyik oldalát kell a tulajdonosnak bekeríteni. Válaszunk: az építési szabályok szerint a telek tulajdonosa a teleknek az úttal párhuzamos homlokvonalát, az útra merőleges határát, továbbá a telek hátsó határvonalán a jobboldali telekhatártól a telek közepéig terjedő telekhatárt köteles bekeríteni. D. G. G.
