Pest Megyi Hírlap, 1974. március (18. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-27 / 72. szám
Monori-erdó'n Százezer forint - óvodabővítésre Ha más is segít... A Minőségi Vegyi Ktsz néhány évvel ezelőtt Monori- erdőn új telepet létesített. Monori-erdő dinamikusan fejlődik. Nem régen elkészült óvodája, bár szép és korszerű, már szűk, egyre több kérelmezőt kell elutasítani: nincs hely a gyermekek számára. A vegyi ktsz is sokat tett az óvodáért. Nem múlt el egyetlen év sem, hogy több ezer forintot ne költött volna játékokra, berendezésre, sőt arra is volt példa, hogy az óvoda vezetőjét megjutalmazta. A jelenlegi helyzetben ismét a ktsz igyekszik segíteni: 100 ezer forintot ajánlott fel a bővítés céljára. Természetesen az összeg nem elegendő, de a helyi szervezetek, a lakosok összefogása, társadalmi munkája kiegészítheti, s akkor felépül az új óvodarész. (szatti) MQMOMIim A P f S .T M EGY E I H I R t A P K U L Ö N K I A D A S A XVI. ÉVFOLYAM, 72. SZÁM 1974. MÁRCIUS 27., SZERDA ANYA NÉLKÜL Együtt tanulnak — Foglaljon helyet nálunk — fogad K. Tibor, és a gáztűzhelyhez szalad, hogy eloltsa a zubogó víz alatt a lángot. Kis helyiség: konyha, ebédlő és hálóhelye is a kéttagú családnak. — Télen ide húzódunk be — mutat körbe a házigazda »—, minek fűtsük a nagy szobát? Erzsiké estig az iskolában van, én pedig dolgozom, nappal nincs itthon senki. ★ — Jól mondta a tanára, Hogy több tejhez jussanak... Szeptember óta új fajtával A Monori Állami Gazdaság farkasdi üzemegységébe látogató vendégek programjából nem maradhat ki a tehenészet megtekintése. Nemrég filmesek jártak ott: az új tenyésztési módról, a Hols- tein-Friz fajtájú borjakról, nevelésükről készítettek szak- filmet. A belépő fehér köpenyt kap, s Gattyán István üzemmérnök kalauzolásával, sok mindent tudhat meg a gazdaság szarvasmarha-állományáról. ötszázharminc tbe-mentes fejőstehenük van, 4500—4600 liter tejet fejnek tőlük naMutnóí.ilvy Adorján felvétele ponta: a Budapesti Tejipari Vállalat tankkocsija kétszer jelenik meg, s tele tartállyal távozik. Hogy több tejhez jussanak, tavaly szeptember óta új fajtával, a Holstein-Friz- zel kísérleteznek. A fekete-tarka bocik már a gazdaságban születtek. Ebben a hónapban 35 kisborjú jött a világra, s az infralámpás nevelőbe új ketreceket kellett rendelni. Az újszülöttek s~ímot kapnak, 7—10 napig maradnak a nevelőben, ahol ötven szakember ügyel rájuk, illetve a gazdaságban a teljes állományra. (zs.) Pálya széli jegyzet Nem tudták helyzeteiket kihasználni A területi labdarúgás Gyömrő—Dabas mérkőzése egyperces gyászszünettel kezdődött, a lelkes sportbarát, Sárospataki Lajos emlékére. Már a 7. percben vezetéshez jutott a lelkesebben játszó da- basi csapat balszélsője jól ugrott ki, s a gyömrőiek csak szabálytalanul tudták szerelni őt a 16-oson belül. A 11-est biztosan értékesítették a vendégek, 0:1. Feljött Gyömrő, de támadásai nem sok veszélyt jelentettek a kapura. Dabas a 25 percben tovább növelte előnyét: egy korszerű támadás végén, ismét a balszélső lőtt nagyszerű gólt a bal alsó sarokba 0:2. Eleredt az eső, erősített a hazai csapat. Tóth J. beadását a hálóba fejelte Dusek de Töreki játékvezető nem adta meg a gólt, mivel a labda már elhagyta az alapvonalat. A 38 percben Tóth J. tisztára játszotta magát, 14 méterről azonban csúnyán fölé lőtt. Szünet után, szemerkélő esőben, kétszáz néző előtt folytatódott a játék. A gyöm- rőieknek több helyzetük is adódott, azokat azonban nem tudták kihasználni az enervál- tan játszó csatárok. A végeredmény: 2:0, Dabas javára. Jók: Sárközi, Fitos. Gyömrő ifi—Dabas ifi 2:2 (2 0). Oldal Árpád két góljával már 2:0-ra vezetett a gyömrői csapat, de a második 45 percben kiegyenlítettek a lelkes dabasiak. Péteri—Ceglédbercel 4:0 (2:0). (—é—) Férfi kézilabda Újpesti Cérna—Gyömrő 25:15 A IV. kerületi felszabadulási villámtornán a gyömrőiek első találkozójukon gyenge játékkal szenvedtek vereséget. A mendei erdészet AZONNAL FELVESZ GYAKORLOTT BÉRELSZÁMOLÓT Fizetés megegyezés szerint. mert egyéves korától csakugyan én nevelem Erzsikét, — Az anyja, még féléves sem volt a kislány, elkezdett csavarogni. Előbb tagadta, de később nyíltan is bevallotta ... Nem részletezem, ez csak ránk tartozik, de gondolhatja, milyen volt, ha a bíróság nekem, az apjának ítélte a gyereket. — Amennyire tőlem tellett, pótoltam Erzsikének az anyját, ha egyáltalán lehet pótolni az édesanyát. Én vittem el a bölcsődébe, én mostam rá, mert Vecsésen akkor még nem volt Patyolat. Vasárnap ebédet készítettem. Sóhajt egyet. — Aztán jött az óvoda. A skarlát, a kórház. Amikor iskolás lett, egyetlen szülői értekezletet sem mulasztottam el. Hányszor előfordult, hogy a sok asszony között egyedül voltam férfi! Még restelltem is magamat. ★ Erzsiké felgyűri piros pulóvere ujját és mosogatni kezd. — És azt nem mondod, apu — nevet hucutkodva —, hogy a mosogatás az én dolgom? És hogy vasárnap már teljesen egyedül főztem meg a húslevest? — Anyukád tudja ezt? — kérdezem. — Az anyu? — húzza el a szót Erzsiké —, valahol Franciaországban él, négy éve disszidált. Fényképet kért, de én nem küldök neki. — Esté mindig Erzsikével vagyok. Együtt tanulunk. — Apu az oroszt szereti a legjobban — mondja ismét Erzsiké, de mivel az apja leinti, szótlanul mosogat tovább. — Sokszor egészen késő estig nem gyújtunk villanyt. Olyankor kinyitom a kályhaajtót, és beszélgetünk. Szombaton vagy vasárnap elmegyünk a testvéremékhez. K. Tibort nemcsak az iskolában, hanem a vecsési újtelepen is, az egész környéken nagyon szorgalmas embernek ismerik. — Él-hal a gyerekéért — mondta az egyik szomszédja, amikor érdeklődtem a lakása után. — Miért nem nősült meg? — kérdezem, amikor Erzsiké kimegy, hogy kiöntse a mosogatóvizet. — Nem akartam mostohát, így olyan harmonikus az életünk, hátha elrontanám. ★ — Az újságban akar írni rólam? — fogad Üllőn a másik apa, aki szintén egyedül neveli gyermekét. — Szó sem lehet róla! És tiltakozóan gesztikulál. — De mégis, miért? — faggatom. — Szégyenli, hogy maga neveli a gyermekét? — Azt nem. — Hát akkor? — Dicsőség az, ha egy férfit elhagy a felesége egy másik férfiért? Többet nem beszél. Sajnálkozva távozom, pedig olyan sok jót hallottam róla is. Hogy milyen szeretettel neveli gyermekét, még az utcára is kimegy vele focizni. Elvált feleségének az anyjától hallottam, aki ma is jobban szereti őt, mint a saját lányát Kovács György Férfi és női kórus, citerazenekar Sikertelenek a TIT-elöadások Űri község lakóinak többsége Pestre jár dolgozni. Munka után az emberek fáradtan térnek haza: szükségük van kultúrált szórakozásra, pihenésre. A községben művelődési otthon és mozi működik. A mozi berendezése elavult, 2005-ös keskenyfilm-vetítőgé- pe sok bosszankodásra ad okot, ezért nem csoda, ha az emberek elkerülik a filmszínházat. A művelődési otthonban inkább talál elfoglaltságot magának a szórakozni vágyó. Főleg a fiatalság. Hol a művelődési otthon, hol a KISZ- alapszerv rendez bálokat, hétvégi táncmulatságokat. A helyi MHSZ a művelődési otthon megbízásából segédmotorvezetői tanfolyamot indított. Műkedvelő művészeti csoportok vannak kialakulóban, például férfi- és női kórus. Nagy sikere van az úri cite- razenekarnak, olyannyira, hogy bekerült a járási kulturális csoportba. Május 5-én tartják a helyi Ki mit tud? vetélkedőt, amelyre életkortól függetlenül lehet ielentkezni. A művelődési otthon programjában TIT-előadások is szerepelnek, melyek sajnos, nem népszerűek a lakosság körében. Jellemző, hogy az első előadáson még voltak néhányan, ám az azt követőkre a kellő propaganda ellenére senki sem ment el. Lilik Márta JEGYZET Nemcsak belül — az utcán is ellemes, napsütéses az idő. Igazi tavasz van. Délutánonként, hétvégeken mozgalmassá válnak a kertek, udvarok: a hulladék, a száraz avar égetése, az ásás, veteménye- zés, a ház körüli csinosítás — a tavasz jöttének megannyi biztos jele. S ha esetleg ásás közben izomlázat is kapunk, mégis felfrissítenek a tavaszi munkák, örömet lelünk megszépült portánkban. De ne feledjük, hogy a kerítésen kívüli rész, az utca rendjéért is mi vagyunk felelősek. Ha árkot tisztítunk, parkosítunk, nemcsak magunknak dolgozunk: a teljes község javára válik munkánk, mert, bizony, nincs lehangolóbb látvány, mint a kerítésen belüli szép, virágos kert — együtt a gyomos, elhanyagolt utcarészszel. A községbe vetődő vagy az átutazó idegen is az utca rendje, tisztasága alapján ítél, általánosít. Ne mulasszuk el tehát a házunk előtti rövidke utcarész rendben tartását, csinosítását sem. Ültessünk minél több díszcserjét, virágot. S e munkára hívás szószólói legyenek a községek tanácstagjai, segítsenek, mozgósítsanak a Hazafias Népfront, a Vöröskereszt-szervezet aktívái. T egyenek tiszták, virágosak utcáink — valamennyiünk örömére. (jandó) MŰSOR si ! MOZIK Maglód: Akinek van egy unokatestvére Bronxban. Mo- nor: Jog az ugrásra. Nyáregyháza: Megvárom, míg ölsz. Vecsés: Hét tonna dollár. MŰVELŐDÉSI HÁZ Monoron, 20 órától: Játszótársunk, mondd, akarsz-e lenni? rímmel, rendezvény az ifjúsági klubban. A megyében elsőként Úttörő polgári védelmi raj alakult ~ A napokban alakult meg Pest megyében elsőként, az országban harmadikként, a polgári védelmi úttörőraj, a monori Kossuth-iskolában, a 7/a osztály úttörőiből. A Pest megyei Polgári Védelmi Parancsnokság nevében Gémesi István őrnagy adta át a rajzászlót, az emlékserleget, ismertetve a raj feladatait, majd Kertész Károly alezredes, a járási polgári védelmi törzsparanesnok a megyei parancsnokság könyvajándékát nyújtotta át. Az ünnepség után akadály- verseny kezdődött, amely késő délutánig tartott. Forgalmas délelőtt Könyvek és olvasók © ról, hogy Szalui Tibor fia hat évig Leningrádban tanult, ottani kislányt vett feleségül, s most nagy az öröm: hazaérkeztek, végleg itthon maradnak. A nagy ablakokon besüt a nap. Fénycsíkok pásztázzák a színes könyvborítókat. Kint, az utcán, piacnapi, nyüzsgő forgatag, itt, bent, tárban, csend, az válogatás csendje. a könyvelmélyült O Benda Lajosné ma az ügyeletes könyvtáros. Átvevő pultján toronymagasan állnak a könyvek. A kis Petrovai András ágaskodik, böngészget, aztán leül velem egy percre a forgó fotelba. 1 Azt mondja, egy éve jár a könyvtárba, barátja, Artz Laci hozta el először. Harmadikos. Megszeppenve felelget, akkor oldódik csak fel, amikor piros hálószatyrából az asztalra rakja az új könyveket. Egy hét alatt elolvassa mindkettőt, akkor újra jön. Nagyon szeret olvasni. Rakó Éva mesekönyveket cserél. — Meg verseket! Ebben, itt. hátul, tetszik látni, itt is vannak versek. Második osztályos. — Majd akkor jövök legközelebb, ha letelik a három hét. Van két testvérem, egy 17 és egy 19 éves, nekik is én v:szek olvasnivalót. Tudom, persze, hogy miket kell vinnem, a 17 évesnek krimit, m—t azt nagyon szereti, a 19 évesnek meg útikönyveket. Nekik nem akaródziik eljönniük, de örülnek, ha viszek valamit, hogy olvashassanak. Szalai Tibor nyugdíjas, törzstag már a könyvtárban, évek óta jár ide, hetenként néha kétszer is, de egyszer biztosan. Útleírást, történelmi regényt olvas szívesen. — És krimit. Csak krimiből kevés van. Sok az időm, előfordul, hogy hét-nyolc könyvet is kiviszek egyszerre. Persze, a feleségem is könyvtári tag. — Szalai bácsi — szól közbe Benda Lajosné —, a nagyfiáról beszéljen. A könyvtáros tud a könyvet kölcsönzők ügyes-bajos dolgairól, panaszairól, örömeiről is, így értesülök ar© Csukódik, nyílik az ajtó. Forgalmas könyvtári délelőtt, cserélődnek a könyvek, válogatnak az olvasók. A most készített statisztika szerint, a monori járási könyvtárnak ezerkétszáz olvasója van: négyszázzal több, mint tavaly. K. Zs. Több mint félmillió forintba került a monori járási könyvtár bővítése, felújítása. Ékes János felvétele