Pest Megyi Hírlap, 1974. március (18. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-03 / 52. szám
6 J\KMap 1914. MÁRCIUS 3., VASÄRNTAP PJ l meguei barangolaóo láóoh------------------------------- 108. PI LIS SZENTKERE SZT rült XI. századi palmettaso- ros kőpárkány nyilván még a vadászlak adományozását megelőző királyi építkezésből szár- mazhatik, a községtől nyugatra, de közvetlen szomszédságában elterülő tisztáson található, rendkívüli kiterjedésű rommező, az úgynevezett „klastromkert” földjében nagyértékű régészeti leletek lappanghatnak. Az Országos Műemléki Felügyelőség nemcsak a templomromok feltárását folytatja, hanem ásatásokat A pilisszentätereszti modem kfubkönyvtár, magyar és szlovák felirattal, szédos apátságok, kolostorok közötti kapcsolatokban sok az ellentmondó elem, még azonosításuk körül is tartanak a viták. A két egyházi intézményt és a köröttük sarjadt falut a XVI. század elején a törökdúlás elpusztította. Hogy a megsemmisült községet akkor már Pilisszentkeresztnek nevezték-e, az nem valószínű. Oklevelesen annyi bizonyítható, hogy IV. Béla király a Pilis-tisztásán lévő vadász- kastélyát 1270-ben a pálos remetéknek ajándékozta monostor céljaira és itt alakult ki a rend központja. A helyrajzi elemekből — Pilis — Szent Kereszt remetéi — tevődhetett össze a török által romhadön- tött építmények közelében a XVITT. század eleién úiiáéoí- tett Piliszentkereszt község neve. A község területén előkeVíz-, gáz- és fűtésszerelő. ívhegesztő, automatahegesztö, kőműves, asztalos, villanyszerelő, burkoló, lakatos, ács, vasbetonszerelő, tetőfedő és szigetelő, bádogos, festő, parkettás, műanyagpadló - burkoló, gépkocsiszerelő, autóvillamossági szerelő, könnyűgépkezelő szakmunkásokat, gépkocsivezetőket, betanított és segédmunkásokat (16 életévüket betöltött fiúkat is) rakodoókat, kubikosokat azonnali bplépéssel FELVESZÜNK Jelentkezni lehet: a „PROSPERITÁS” KSZ munkaügyi osztályán Budapest IX., Viola u. 45. Gárdos Katalin felvétele végez ez évben a kolostor- maradványok területén. A hozzávetőlegesen 2oo éve újjáépített Filisszentkereszt beköltözőinek zöme szlovák nemzetiségű volt. Művelődési politikánk megfelelő érvényesülési lehetőséget ad ennek a ma is léte2ő kétnyelvűségnek: a középületek kétnyelvű feliratai, a hivatalos nyelv- használat egyenrangúsága teszi eleven valósággá a nemzeti ségről-nemzetköziségről vallott szocialista felfogást. A teljes egyetértésben ösz- szeolvadt pilisszentkeresztiek, ha távolabbi munkahelyekről is, busás jövedelmet hoznak haza. A helyi turistaház lé tesítésén felül becsületükre válik, hogy lakóházaik 10—15%-a teljesen új, modem, fürdőszobás, ellátva technikai komforttal — 3 forrásból táplálkozó törpe vízmüvük 21 közkutat lát el és a lakóépületek 80%-ába már be is kö tötték a kifolyó csöveket. Az 1968-ban épült klubkönyvtár sok mindenről beszél. Udvarán kőtár idézi a múltat, szabad polcain bőséges az olvasnivaló és a legfrissebb testnevelési irányelvek megvalósítására az utóbbi időben termét délelőttönként az iskolásoknak engedik át testnevelési órák tartására. Ép testben — ép lélek: a fontos elv kifejlesztéséhez azonban nem elég a tiszteletdíjas kul- túrotthon-vezető feszítő ereje. Olyan minimális a tiszteletdíj. hogy a pedagógusok nem nagyon tülekednek erre a fárasztó, fantáziát és kitartást igénylő megbízatásra. Dobjunk fel egy ötletet. Nem lehetne két szomszéd községnek eavütt egy függetlenített művelődési vezető számára új státust teremteni, úgy, hogy valamc’-ik pedagógus csökkentett iskolai óraszám mel- ’ett vállalná, mondjuk, Pilis- szen tVereszt és Pilisszenf1 ászló ké+nvelvű kulturális életének fellendítését, Békés István Tizenegy nő egy szobában ablakai, j amelyek- j hez hétfőn este nyolc óra tájban Dán- szentmiklóson Ambrus Béláné- val, a Monori Állami Gazda- j ság gondnoknőjével közeled- j tem, még világosak voltak, j Körülötte már sötétségbe burkolózott a gazdaság irodaháza, egy volt kastély és a szomszéd épületek, műhelyek, gépszínek. A nők épületrészében a talán négyszer-ötméteres szobában tizenkét, emeletes ágy állt és csak egynek nem volt gazdája. A levegő a kora este ellenére, kissé elhasznált volt, az asztalon mosatlan üvegek csoportja hevert, - egyikben ételmaradék, a padlón kopott, régi kókuszszőnyeg. Kissé sáros volt, pedig napok óta nem esett. A nők mentegetőztek, hogy nem vártak látogatóit. A szobában volt egy férfi is, mint kiderült, az egyik asz- szonynak a férje, aki a gazdaság egy másik munkásszállásán lakik. Enyhén ittasan is illedelmesen viselkedett. pongyolában, fürdőköpenyben, melegítőben ülnek vagy fe- küsznek az ágyakon. Többségük negyven-ötven év körülinek látszik, hárman-négyen fiatalabbak. — Hová valók? — Hatan Borsodszentgyörgy- ről, négyen Zabarról, egy meg Födémesről. Tehát valamennyien az Özd és Salgótarján közti vidékről. Kiderül, hogy ennek több oka is van. Az egyik, hogy a gazdaság munkásszervezője szintén onnan származik. A másik, hogy arrafelé az asszonyok nem tudnak idénymunkához jutni. A harmadik, hogy ide, Dánszentmiklósra nem először jönnek. Megszokták és meg is szerették ezt a gazdaságot. — Hányán férjezettek és családosak? — Majd elmondom — pattan fel a férfi —, mert itt én tudom a legtöbbet... —• de alig tudja befejezni, mert a nők felzúdulnak, hogy mit akar, mikor a vendégeket az ő sorsuk érdekli. Legjobban a felesége haragszik. Végül felszólítanak egyet maguk közül, Kiss Lászlóné nevűt, hogy legyen a szószólójuk. — Miért őt választották? — kérdeztem. — Mert neki van a legtöbb gyereke, négy — mondja egy idősebb asszony. — A férje meg juhász a szentgyörgyi téeszben — teszi hozzá egy másik. Kissné gyors számvetést készít. Tizen asszonyok, hatnak otthon a férje, kettőé, a gazdaságban, egy leány van köztük, kettőnek meg már nincsen férje. Ügy tűnik, tapintatból fogalmaz így, homályban hagyva, hogy elváltak-e vagy özvegyek. A szoba lakói A munkásszállás A keresetükről érdeklődöm. — Az a teljesítménytől függ. Almát meg krumplit kell válogatnunk. Vagy nyárfadugványt vágunk. Ezzel olyan napi száz forintot érünk el. — Milyen a koszt? — A gazdaság naponta háromszor ad étkezést, összesen 12 forintért. Ma ebédre például tejfölös krumplileves volt, meg pörkölt tésztával. Elég nagy adagok — mondja Kissné. A többiek hallgatnak. — Kultúra, szórakozás? — A televízió itt van nem messze, rádiónk nincsen, újság ide nem jár. ősszel jöttek énekesek, akit érdekelt, olcsón nézhette őket. — Kívánság? Panasz? Nem felelnek, csak csendesen hümmögnek. Pedzegetem még egy kicsit a rossz levegőt, meg a zsúfoltságot, azt mondják rá, hogy ők olyan szobában laknak, amilyent kapnak. Nem izgatja őket a kérdés. Talán mert későre jár. Nem látom értelmét, hogy tovább erőltessem a beszélgetést. Elmondom, hogy két nap múlva jövök az üzemegység vezetőjéhez, akkor ismét meglátogatnám őket.------.---------- és a körülméA véletlen I nyék folytán----------------- két nap múlva az asszonyokat nem a gondnoknőve!, hanem a férjével, Ambrus Bélával látogatom meg, aki történetesen az egész vállalat szakszervezeti bizottságának a titkára. Előzőleg hosszas beszélgetést folytattunk Acsády Árpád üzemegységvezetővel, aki szerint nem a vezetőkön múlik, hogy a nők miként laknak. Elhelyezték őket már külön szobákban is és másnap az egyik helyiség lakói átcipelték ágyaikat a másikba, nem törődve, hogy így túlzsúfolt lesz a szoba. Szerinte most se költöznének széjjel. Este hét óra lehet, mire az asszonyok szállására érünk. Egészen más kép fogad, mint két napja. Rend mindenütt, a kopott vaságyakat fényesre dörzsölték, a szőnyegeket tisztára seperték, a nők fésültek, frizurásak, jólöltözöttek. — Én is eljöttem megkér- deeni, hogy milyen problémáik vannak — mondja az szb-tit- kár. Nem várok különösebb választ a kérdésre, hiszen két napja is volt alkalmuk minden lényegeset elmondani. Közben azonban történhetett valami, mert most hirtelen egyszerre kezdenek beszélni ketten, hárman. Most nem jelöltek ki szószólót. Kinyílnak a zsilipek, megindul a vélemények áradata. A vendégekhez tiszteségesen, sőt udvariasan szólnak, de arra nem sok^t adnak, hogy egymás szavait megvárják. Legfeljebb, aki úgy érzi, hogy nem értették meg, amit mondott, az még egyszer elmondja ugyanazt.-----------------r sokasodnak. A jegyzetek | „Kettős-----------------------könyvvitel”, mert az szb-titkár is sebesen ír. — Mikor jöttünk, három zuhanyunk voit, most egy van. — Egy hétén háromszor hideg vacsorát adnak. — Reggelenként mindig csak szalonna. Az itteni disznókból nincsen kolbász? — Nem rosszak az ennivalók, csak egyoldalúak. — Aztán csak tea meg tea. Itt, ahol vagy háromszáz tehén van. — Az egyik reggel itt a szállás előtt ki volt kötve egy tehén. Már a Mariska néni azt mondta, megfeji, mondtuk neki, nem nyúlhat hozzá. Az állami tehén. — A dugványmetszésért meg egyhatvanat ígértek köte- genként, de tegnap valaki már csak 92 fillért mondott. — A metszőolló meg olyan életlen, hogy a combunkhoz kell szorítani. Csupa kék folt vagyunk ott. Megmutatnám, ha nem szégyelleném. — Azelőtt kéthetes időszakok végén rögtön elszámolták a bérünket. Most meg kát-há- rom napot benntartanak, de azt se kapjuk meg rögtön a következő hét eleién. Közben csitítják is, meg buzdítják is egymást, aztán szinte egyszerre hallgatnak el. Úgy látszik, mindent kimondták. ami bántbaf+n ő^et. Most már csak a mi kérdésünk van hátra. — A vezetők itt azt mondják, hogy maguk akarnak ilyen zsúfoltan lakni. Tegye fel a kezét, aki egy szobában maradna akkor is, ha akár még másik kettöt-hármat is kapnának. Megszámoljuk a szavazatokat. Hét-négy azok javára, akik a zsúfolt szobára voksolnak.-------------;—; nagy parkján A gazdaság I át caplatm.k-----------------.... az szb-titkárra l visszafelé a községbe. A házak némák, sötétek, mindenütt alhatnak már. — Hétfőn még semmit se mondtak, ma meg mindent kitálaltak — mondom az szb- titkárnak. — Érti ezt, Ambrus elvtárs ? — Én igen — mondja a kísérőm igaz meggyőződéssel. — Azt is hallottam, a felesége mondta, aki meg hiteles személytől, a munkásszervezőtől tudja, hogy ezek az asszonyok odahaza szinte mindnyájan takaros, tágas szobákban laknak. Hűtőgépek, porszívók, tévé, új bútorok között. Itt meg a zsúfoltságra szavaznak. Hát ezt érti-e? — Ezt bizony én sem egészen — vallja be a titkár. — Talán ha teljesen köztük élne az ember, a brigádjukban, meg a szálláson ... — Hát niszen üres náluk a tizenkettedik ágy — tréfálkozom barátiam — Noiszen — mondja a titkár mélyről kacagva. Aztán egyszer csak hirtelen átvált és dühösen mondja. — Hanem holnap reggel kiküldőm ide a munkásellátásiakat. Ezt itt mind rendbe hozatjuk. Az étlapot meg minden hétre előre ellenőriztetni fogom. Keménység van a hangjában. A csillagok szelíden fénylenek a február végi estében, de mivel korán jöttek, jó idők, s a levegőben tavaszi ízek. érződnek. Pacsay Vilmos A DUNÁNTÚLI TALAJJAVÍTÓ ÉS TALAJVÉDELMI VÁLLALAT MEGYEI IRODÁJA (Cegléd, Pesti út 76.) FELVÉTELRE KERES C 100 AS GÉPVEZETŐKET Azoknak a jelentkezőknek, akiknek nincs meg a kellő szakképzettségük, 1 éven belül biztosítjuk a gépvezetői vizsga letétélét, a vállalat költségén. Kereseti lehetőség a kollektív szerződés szerint. FELVESZÜNK TOVÁBBÁ V ONTATÓVEZETŐKET ÉS KOTRQGÉP-ALSÓKENŐKET Jelentkezni lehet szombat kivételével mindennap, Cegléd, Pesti út 76. szám alatt. ÁRLESZÁLLÍTÁS Selyem és kötött hurkolt méterárukat függönyöket melltartókat, fűzőket, nyakkendőket sálakat, kendőket OLCSÓBBAN VÁSÁROLHAT wo/o-kai, a ^st megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat i9,i% kai, szaküzleteiben 27.9%-kol, 1 é « A község múltja bonyolult, s egészében mindmáig tisztázatlan. A dobogókői határban római őrtorony maradványait figyelték meg, a mai település a XII. század végén alapított cisztercita (pilisi) apátság és a XIII. század derekán létesült, Szent Keresztről elnevezett pálos monostor környékén jött létre. A szomMcgkéidezle — pMsszentkereszti barangolásom alkalmával — egy odavalósi ismerős: tudom-e, hogy Pilisszent- kereszt a „takarítónők városa”? Nem tudtam. Nos: ekkor közölték velem, hogy a 2100— 2200 lélekszám körüli község asszonyainak-lányainak jelentős százaléka, mintegy 150 —200 fő rendszeresen bejár takarítani Pestre. Vállalatokhoz, magánosokhoz, ki hogyan helyezkedik el, Pomázig buszon, onnan HÉV-vel a fővárosba, oda-vissza 2 óra. (Van, aki Budapesten a lakásától a munkahelyéig még többet is furikázik naponta.) A községen kívül munkába járás egyébként egyik legfőbb jellemzője Pilisszentkeresztnek. A Pilisi Állami Parkerdőgazdaság munkahelyei sem a község közepén vannak: s az irtás, favágás, telepítés, parkosítás, sétányformálás munkájában megközelítőleg száz szentkereszti dolgozó vesz részt. Ugyanennyi, községbeli nőt és férfit foglalkoztatnak a közigazgatásilag Pilisszentke- reszthez tartozó Dobogókő idegenforgalmi és vendéglátóipari intézményei, az üdülők, éttermek, presszók és különösen a nemrég megnyílt Nimród Szálló. Ide tartozik a további perspektívából adódó munkaerő-szükséglet emelkedésének valószínűsége is. Az 1964-ben kialakított dobogókői fejlesztési tervből 1973- ban megvalósult a csatornázás, továbbiakban elkészül majd a vízhálózat, az utcaburkolás, az autóparkoló — ha elkészül. A „ha” szócska az anyagi lehetőségek korlátáira utal, amelyek olyan község esetében, mint Pilisszentke- reszt, Dobogókő üdülőhelyi díjával megtoldott 70 00Ö forintos évi községfejlesztési kerettel, rendkívül szorosak. A fejlesztési tervek realizálását nem is azért említettük, mintha Pilisszentkereszten bárkinek törnie kellene a fejét, hogy miből éljen meg. A pomazi Petőfi Mgtsz, az ürömi bánya, a környező községek üzemei, köztük a Budakalászi Lenfonó, az Óbuda: Hajógyár és még több más vállalat teljesen felszívja a kínálkozó munkaerőt.
