Pest Megyi Hírlap, 1974. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-27 / 72. szám

1974. MÁRCIUS 27., SZERDA rtJT UECYEI '^/Ctríap Napirenden az üzem- és munkaszervezés, az üzemi demokrácia, a jövedelempolitika Megkezdődött a II. országos niunkagazdasági konferencia Karakas László munkaügyi miniszter bevezető előadásával kedden az Építők Házában megkezdődött a II. országos munkagazdasági konferencia. A tanácskozáson részt vett dr. Tímár Mátyás, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, dr. Csikós Nagy Béla államtitkár, az Országos Anyag- és Árhi­vatal elnöke, Buda István munkaügyi minisztériumi, dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi minisztériumi államtitkár, az ágazati minisztériumok több más vezető képviselője, vala­mint Herczeg Károly, a SZOT titkára és Főcze Lajos, a KISZ KB titkára is. Több mint ezer hazai köz­gazdász és a témában érde­kelt más szakember, valamint számos meghívott szocialista brigádvezető gyűlt össze, hogy öt szekcióban megvitassa a foglalkoztatás-politika és munkaerő-gazdálkodás; az üzem- és munlcaszervezés; a jövedelempolitika és bérgaz­dálkodás; a szakemberképzés és továbbképzés, valamint az üzemi demokrácia időszerű kérdéseit. Karakas László vitaindítója Karakas László miniszter vitaindítójában elmondotta, hogy a nemzeti jövedelem 1961—67 közötti évi 5,3 száza­lékos átlagos növekedési üte­mével szemben, 1968-tól, a gazdaságirányítási rendszer re­formjától 1973 végéig évente 6—7 százalékkal nőtt, lényegé­ben azonos, illetőleg valame­lyest csökkenő létszámmal, a munkatermelékenységek nö­vekedésével egyidejűleg. A lét­számemelésre épülő termelés- növelés gyakorlatát ugyanis nem lehetett tovább folytatni. A jelen tervidőszakban és az elkövetkező években az ipar­ban foglalkoztatottak száma a tervezett alatt marad ugyan, de ez a lassúbb létszámgyara­podás nem akadályozza a ter­melés növekedését, mert jelen­tős technikai fejlesztések tör­ténnek, s a jobb üzem- és munkaszervezés eredménye­ként az élőmunka termelé­kenysége gyorsabban nőhet a számítottnál. A gazdasági szerkezet kor­szerűsödése az ágazatok közöt­ti hasznos munkaerőmozgás erősödéséhez vezetett, ami hoz­zájárul a munkaerő-egyensúly megteremtéséhez, az új mun­kahelyek létszámmal történő feltöltéséhez. A káros munka­erőmozgás megszüntetésére viszont központi intézkedése­ket hoztak, s ezek, valamint a javuló vállalati gazdálkodás eredményeként az egészségte­len vándorlás lassan mérsék­lődni kezdett és 1973-ra az 1967. előtti évek szintjére csök­kent. Egészében a gondok azonban ma sem szűntek meg; a fővárosban és körzetében az igények változatlanul megha­ladják a munkaerőforrást, tíe — néhány iparág kivételével — a feszültségek a korábbi évekhez képest nem fokozód­tak. — Megkezdődött az ötödik ötéves terv előkészítése, az előzetes számítások szerint eb­ben az időszakban a nemzeti jövedelem évi átlagos növeke­dési üteme megközelítően azonos lesz a jelen tervidő­szakével — folytatta a mun­kaügyi miniszter. Annak azon­ban, hogy ez o gyakorlatban is teljesüljön, előfeltétele, hogy az iparban a termelés növeke­désének 90—95 százalékát, az építőiparban pedig 80 százalé­kát a termelékenység emelésé­vel biztosítsuk. A közlekedés­ben és a kereskedelemben a hatékonyságot műszaki fej­lesztéssel, korszerű szállítási módszerekkel, a nehéz fizikai igénybevételt jelentő munka- folyamatok további gépesítésé­vel kell fokozni. A mezőgazda­ságban elsősorban ar zárt ter­melési rendszerek kialakításá­val, további erőteljes gépesí­téssel kell megvalósítani a ha­tékonyság növelését. A munkaerőhelyzet alaku­lásával összefüggésben emlí­tette meg a miniszter, hogy 1973 végén már mintegy két és fél millió ember dolgozott heti 44 órás vagy ennél rö- videbb munkaidőben. Az ötö­dik ötéves terv első éveiben, a mezőgazdaság szövetkezeti szektorát kivéve, az egész népgazdaságban befejeződik a heti 44 órás munkaidőre való áttérés. A csökkentett mun­kaidő és a kedvező mun­karend az életszínvonal növe­lésének egyik fontos eszköze. Ám az eddig végrehajtott és az elhatározott csökkentés egy esztendőben csaknem egymil- milliárd órával kevesebb munkaidő-felhasználást jelent. A kieső munkaidőalap pótlá­sa nagy erőfeszítéseket igényel a vállalatoktól és a népgazda­ságtól is. A miniszter az üzem- és munkaszervezésről, mint fejlődésünk egyik köz­ponti kérdéséről szólt. — A szervezés középpontjá­ban mindig a dolgozó ember­nek kell állnia, akinek mun­káját minden lehetséges esz­közzel könnyíteni kell, hogy mindennapi tevékenysége ne csak hatékonnyá, de kulturál­tabbá és kellemesebbé is vál­jék. Szólott a lakosság életszíh- vonalát legközvetlenebbül érintő jövedelempolitikai in­tézkedésekről, kiemelt fon­tossággal a Központi Bizott­ság 1972 novemberi határozata alapján a múlt év márciusá­ban végrehajtott bérintézkedé­sekről. Ezeket az eredményes, kedvező hatású intézkedéseket 1974-ben néhány újabb is kö­veti, döntően a munkások és egyéb területen fizikai muni kát végző dolgozók előnyére. Az MSZMP KB 1972. no­vemberi határozata alapján a bérszabályozás új rendszeré­nek kialakításával kapcsolatos munkák jelenleg még tarta­nak. Az ötödik ötéves terv időszakában előreláthatólag egyidejűén kerül alkalmazásra a vállalati teljesítményhez kö­tött (relatív) bérszínvonal­szabályozás; az ugyancsak vál­lalati teljesítménytől függő bértömeg-szabályozás, végül pedig az egyes vállalatoknál központilag szabályozzák majd a bérszínvonalat. Természete­sen mindhárom bérszabályozá­si formánál továbbra is fenn­marad a nyereségrészesedés rendszere. Elosztási rendsze­rünk jelenlegi kérdéseiről szólva említette a miniszter az országos szakmai bértáblá­zat elveiről és bevezetéséről szóló kormányhatározatot. Karakas László • szólott a szociálpolitika további megol­dandó feladatairól; ilyen a mi­nimális nyugdíjak, a házastár­si pótlék, továbbá a különböző időpontban megállapított ala­csony nyugdíjak differenciált növelése. Beszélt a szociálpoli­tika vállalati feladatairól is. Jelentős helyet kapott a vitaindítóban a koAzerűsödő szakmunkásképzés. Végezetül a miniszter hangsúlyozta: a munkásosztály vezető szerepé­nek biztosítása céljából — fi­gyelemmel a Központi Bizott­ság múlt év novemberi hatá­rozatára — fontos követel­mény, hogy a tehetséges mun­kás- és parasztfiatalok meg­felelő előkészítéssel és képzés­sel, megfelelő beosztásba ke­rüljenek. Szólott arról is, hogy vezetőképzési rendszerünk elő­segítette a vezetői munka ha­tékonyságát és hozzájárult a közgazdasági szemlélet erősí­téséhez, a gazdaságirányítási rendszer jobb működéséhez. A miniszter a továbbképzés erő­teljesebb fejlesztését fontos feladatként jelölte meg. Dr. Tímár Mátyás felszólaiása Tímár Mátyás, a Miniszter- tanács elnökhelyettese a kor­mány nevében üdvözölte a konferenciát, majd hangsú­lyozta: — Köztudott, hogy a Köz­ponti Bizottság március 19— 20-i ülése behatóan foglalko­zott a munkásosztály helyze­tével, s ennek során több olyan feladatot jelölt meg, amelyek megoldása a munka­ügyi szakemberek feladata is. — Visszatekintve a közel­múlt évekre, a munkaügy te­rületén számos eredményt mu­tathatunk fel. A jövedelmek alakulásáról szólva emlékeztetett arra, hogy jelentős intézkedésekre került sor, amelyek közül kiemelke­dik az ipari és építőipari mun­kásság bérének 1973. évi emé- lése. A munkásosztály ked­vezően fogadta ezt az intézke­dést, hatása lemérhető volt a termelékenység növekedésé­ben, a munkaerőmozgás mér­séklődésében is. — Kidolgoztak néhány olyan intézkedést is — mondotta Tímár Mátyás —, amelyek hosszabb távon is szolgálják a munkaerő- és bérgazdálkodás javítását. Mi — annak ellené­re, hogy bérgazdálkodásunk alapjaiban bevált — a rend­szert nem tekintjük befeje­zettnek. A továbbfejlesztési elképzelések kimunkálása már megkezdődött. A továbbiakban arról be­szélt, hogy az ország munka­erő-tartalékai kimerülőben vannak, s ezért kell fokozott mértékben gondoskodni a meglevő belső tartalékok fel­tárásáról, hasznosításáról. A munkásképzés és tovább­képzés fontosságáról szólva kiemelte: — Fontos feladat a szakmai képzés, továbbképzés mellett az alapműveltség emelése is. Az üzemi demokráciával kapcsolatban a miniszterel­nök-helyettes megemlítette, hogy nálunk nagyon sok in­tézménye és fóruma van a munkásvélemények megisme­résének. A különböző vállala­toknál, munkahelyeken azon­ban más-más súllyal foglal­koznak ezzel. Elérkezett az ideje annak, hogy szervezet­tebb kereteket kapjon az üze­mi demokrácia gyakorlása, ami alapvető feltétele annak, hogy a munkások tulajdonosi érzete növekedjék, s hogy ak­tívabban vehessenek részt a közös ügyek intézésében, a döntésekben. A párt, a szak- szervezetek és a KISZ ez irá­nyú tevékenységét az állami munka oldaláról is elő kell se­gíteni. Végezetül Timár Mátyás hangsúlyozta: népgazdaságunk egészségesen fejlődik, az el­múlt év eredményei pedig sok tekintetben kiemelkedőnek mondhatók. Mindez alapul szolgált a párt politikájához igazodó életszínvonal-növeke­dési intézkedésekhez, amelyek elsősorban a munkásosztály érdekében születtek. Gazda­ságirányítási rendszerünk alapjaiban bevált, legfőbb fel­adatunk annak további tökéle­tesítése. A II. országos munkagazda- ségi konferencia ma a szek­ciók vitájával folytatja mun­káját. Tanácskozás az ifjúság honvédelmi neveléséről Az ifjúság honvédelmi neve­lésének időszerű kérdéseiről tartott tanácskozást kedden a KISZ Központi Bizottságának székházában az Ifjú Gárda Országos Tanácsa. A megbe­szélésen, amelyen részt vettek a munkásőrség országos pa­rancsnokságának képviselői is, az elkövetkező időszak legfon­tosabb tennivalóit, az együtt­működés kérdéseit vitatták meg a részvevők. A Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői katonai tanácsának ülése Kedden a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erői kato­nai tanácsának soron levő ülé­sére megérkezett Budapestre I. I. Jakubovszkij, a Szovjet­unió marsallja, az egyesített fegyveres erők főparancsnoka, Sz. ,M. Stemenko hadseregtá­bornok, az egyesített fegyveres erők törzsfőnöke, és az egye­sített fegyveres erők- katonai tanácsának tagjai. A vendégeket Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi mi­niszter, valamint a Honvédel­mi Minisztérium más vezetői fogadták. Kedd este Czinege Lajos vezérezredes, a Néphadsereg Központi Klubjának nyári he­lyiségében vacsorát adott a magas rangú vendégek tiszte­letére. A vacsorán megjelent Borbándi János, az MSZMP KB tagja, a kormány elnök- helyettese. UNíIEPI ULES AZ Mim JUBILEUMÁN Országunk pénzügyi helyzete stabil, kei az összhang a kereslet és a kínálat között Kedden a Magyar Kereske­delmi Kamara dísztermében ünnepi ülést tartottak a Ma­gyar Nemzeti Bank alapításá­nak 50. évfordulója alkalmá­ból. A jubileumi ülés egyben a nemzetközi pénzvilág jelen­tős találkozója volt. Huszonöt európai országból 150 bank 250 képviselője érkezett ez al­kalomra Budapestre, köztük több nemzetközi bankszerve- zet vezetője. Az ünnepi ülésen jelen volt V. Vorobjov, a KGST Nemzetközi Beruházási Bankjának elnöke, dr. J. Zijlstra, a Nemzetközi Fizeté­sek Bankjának elnöke, aki egyben a Holland Bankinak is elnöke, T. Gancsev, a Nemzet­közi Gazdasági Együttműkö­dési Bank képviselője, vala­mint a Magyar Nemzeti Bank­kal szívélyes kapcsolatokat fenntartó, s vele együttműkö­dő sok európai jegybank, il­letve jelentős és nagy befolyá­sú kereskedelmi bank elnöke, vezérigazgatója, vezető képvi­selője. A magyar kormányt az ülésen Huszár István, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese és dr. Faluvégi Lajos pénz­ügyminiszter képviselte. Je­len volt Ligeti László, a KPVDSZ főtitkára, ott voltak a hitelpolitikai tanács tagjai, a magyar gazdasági élet sok ismert személyisége. Pulai Miklós, a Magyar Nemzeti Bank első elnökhe­lyettese nyitotta meg a jubi­leumi ülést, majd dr. László Andor államtitkár, a Magyar Nemzeti Bank elnöke mon­dott jinnepi beszédet. László Andor ünnepi beszéde Rámutatott, hogy az 1924- ben alapított Magyar Nemzeti Banknak, vagyis az első ön­álló magyar jegybanknak kez­dettől fontos szerepe volt a magyar nemzetgazdaság, « űéjtghzdfsáü 'kiépülésében, an-“ nak idején az első világhábo­rút követő inflációs folyamat megállításában, a pengő-valu­ta megteremtésében, e vaduta értékállandóságának viszony­lag sikeres védelmezésében mindaddig, amíg az 1938-as Darányi-féle program kereté­ben inflációs módszerekkel kezdetét vette a magyar gaz­daságnak a hitleri háború elő­készítésébe történő bekapcso­lása. Az 1929—33-as gazdasági válság után, amikor a nemzet­közi gazdasági kapcsolatok új­rateremtése volt a fontos cél, a Magyar Nemzeti Bank ha­marosan megtalálta azt a módszert — a bilaterális kli- ringet —, amely lehetővé tet­te a külkereskedelem élénkí­tését. Az első ilyen egyez­ményt a világon Magyaror­szág kötötte Svájccal A TIZENOTEZREDIK Dr. László Andor a továb­biakban a második világhábo­rú gazdaságilag is súlyos kö­vetkezményeiről, az öt évi nemzeti jövedelmünknek meg­felelő anyagi \ javak pusztulá- sárót s3vtt~ s*fciémelté, hogy" a súlyos károk ellenére, alig 15 hónappal az ország felszaba­dulása után, 1946. augusztus 1-én sikeres stabilizációt haj­tottunk végre. Űj szakasz kez­dődött a bank tevékenységé­ben, amikor az mióban a nemzet, a nép bankja lett. E folyamat során különösen ne­vezetes volt az 1947-es év, amikor a ma is érvényes rész­vénytársaságként működő Magyar Nemzeti Bank ma­gyar kézben levő részvényei állami tulajdonba, a külföldi részvények pedig később visszavásárlásra kerültek. Ez megteremtette annak lehető­ségét, hogy a Magyar Nemze­ti Bank, az egész magyar bankrendszer a tervgazdálko­dás fontos eszközévé váljon. A magyar bankok együtt fej­lődtek a népgazdasággal. Ezután részletesen taglalta a magyar népgazdaság fejlődé­sét, kiemelve, hogy eredmé­nyeinkben igen nagy a jelen­tősége a KGST-országokkal való együttműködésnek. Első­sorban a szövetséges szocialis­ta országokkal kialakult s egyre fejlődő kapcsolataink tették lehetővé, hogy külke­reskedelmi forgalmunk igen dinamikusan fejlődik. A 60-as évek végétől kezd­ve a kelet—nyugati kereskede­lem á.talános fellendülése ke­retében megélénkültek gazda­sági kapcsolataink a nyugati országokkal is, különösen Európában. Az MNB elnöke rámuta­tott, hogy országunk pénz­ügyi helyzete stabil. Kellő az összhang a kereslet és a kí­nálat között, mind a terme­lőeszközök, mind a fogyasz­tási cikkek tekintetében. A forgalomban lévő készpénz nálunk az áruforgalom nö­vekedésének arányában emel­kedik. Kereskedelmi mér­legünk mind a KGST-or­szágokkal, mind a nem szo­cialista országokkal aktív. Bizakodással tekintünk a következő időszak elé. Ag­gaszt viszont bennünket a nemzetközi inflációs fo­lyamattal párosuló tőkés válutáris bizonytalanság, amely megnehezíti az üzleti kalkulációkat. Végül kifejezte reményét, hogy a nemzetközi életben az atmoszférát továbbra is a bé­kés egymás mellett élés és a gazdasági együttműködés szelleme határozza meg. Huszár István felszólalása Az isaszegi Lignifer Ktsz öt éve készít automata írólap­tartó szerkezeteket. A napokban készült el a tizenötezredik darab, mely csakúgy, mint a megelőző összes szériák, a Szov­jetunió különböző tanácskozó termeibe kerül. A KGST-palo- tában, a Kongresszusi Palotában, Jereván, Alma-Ata, Tbiliszi különböző üléstermeiben egyaránt az isaszegi szövetkezet író­pultjait szerelik fel. Gárdos Katalin felvétele Ezután Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyet­tese a kormány nevében üd­vözölte az ünnepi ülés részt­vevőit. — Hazánk gazdasági fejlő­désében — mondotta — kü­lönösen nagy szerepe van a nemzetközi kapcsolatoknak. Hazánk nyílt gazdaság, a bruttó nemzeti termék kere­ken egyharmadának felel meg kivitelünk, ezért úgy te­kintjük örvendetesen bővülő nemzetközi kapcsolatainkat, mint a hazai gazdasági nö­vekedés fontos tényezőit. Az. idén ünnepeljük a KGST ala­pításának 25. évfordulóját. A bővülő nemzetközi gazdasá­gi és pénzügyi kapcsolatok­nak a gazdasági növekedésre gyakorolt kedvező hatását a KGST-ben szerzett tapaszta­lataink különösen megerősí­tik. A szocialista integráció kibontakoztatása nélkül alig­ha tudtuk volna gazdasági sikereinket elérni. S e folya­mat várható gyorsulásától is azt remélőik, hogy d magyar nénaazdasán erőforrásait egű­re ésszerűbben és egyre haté­konyabban tudjuk felhasznál­ni társadalmi céljaink eléré­séhez. Nincs ez másképpen akkor sem, ha a kelet—nyugati ke­reskedelemről, gazdasági és pénzügyi együttműködésről, termelési és kereskedelmi kooperációról szólunk. — A Magyar Nemzeti Bank jól segíti hazánkban a köz­ponti tervezést, népgazdasági terveink végrehajtását, és jó támogatást ad azoknak a vál­lalatoknak, szövetkezeteknek, amelyek saját kezdeményezé­sükkel is valóra váltói köz­ponti elgondolásainknak. Irá­nyítási rendszerünkben ki­emelkedő szerepet tölt be a bank, más pénzügyi szerveze­tekkel együttműködve abban, hogy fejlesztési elgondolásaink egyre sikeresebben valósulnak meg. Huszár István beszéde után W. Bien, a Lengyel Nemzeti Bank elnöke a szocialista or­szágok bankjai nevében üd­vözölte a Magyar Nemzeti Bank apparátusát. Végül dr. G. Carli, az Olasz Bank kor­mányzója köszöntötte a jubi­láló Magyar Nemzeti Bankot. Fogadás az MNB Jubileuma alkalmából A Magyar Nemzeti Bank jubileuma alkalmából dr. Fa­luvégi Lajos pénzügyminiszter kedd este a Gellért Szállóban fogadást adott a Budapesten tartózkodó külföldi bankveze­tők tiszteletére. A fogadáson megjelent Nyers Rezső, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Magyar Tudományos Akadé­mia közgazdaság-tudományi intézetének igazgatója, dr. Hu­szár István és dr. Tímár Má­tyás a Minisztertanács elnök- helyettesei.

Next

/
Oldalképek
Tartalom