Pest Megyi Hírlap, 1974. március (18. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-27 / 72. szám
1974. MÁRCIUS 27., SZERDA rtJT UECYEI '^/Ctríap Napirenden az üzem- és munkaszervezés, az üzemi demokrácia, a jövedelempolitika Megkezdődött a II. országos niunkagazdasági konferencia Karakas László munkaügyi miniszter bevezető előadásával kedden az Építők Házában megkezdődött a II. országos munkagazdasági konferencia. A tanácskozáson részt vett dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese, dr. Csikós Nagy Béla államtitkár, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke, Buda István munkaügyi minisztériumi, dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi minisztériumi államtitkár, az ágazati minisztériumok több más vezető képviselője, valamint Herczeg Károly, a SZOT titkára és Főcze Lajos, a KISZ KB titkára is. Több mint ezer hazai közgazdász és a témában érdekelt más szakember, valamint számos meghívott szocialista brigádvezető gyűlt össze, hogy öt szekcióban megvitassa a foglalkoztatás-politika és munkaerő-gazdálkodás; az üzem- és munlcaszervezés; a jövedelempolitika és bérgazdálkodás; a szakemberképzés és továbbképzés, valamint az üzemi demokrácia időszerű kérdéseit. Karakas László vitaindítója Karakas László miniszter vitaindítójában elmondotta, hogy a nemzeti jövedelem 1961—67 közötti évi 5,3 százalékos átlagos növekedési ütemével szemben, 1968-tól, a gazdaságirányítási rendszer reformjától 1973 végéig évente 6—7 százalékkal nőtt, lényegében azonos, illetőleg valamelyest csökkenő létszámmal, a munkatermelékenységek növekedésével egyidejűleg. A létszámemelésre épülő termelés- növelés gyakorlatát ugyanis nem lehetett tovább folytatni. A jelen tervidőszakban és az elkövetkező években az iparban foglalkoztatottak száma a tervezett alatt marad ugyan, de ez a lassúbb létszámgyarapodás nem akadályozza a termelés növekedését, mert jelentős technikai fejlesztések történnek, s a jobb üzem- és munkaszervezés eredményeként az élőmunka termelékenysége gyorsabban nőhet a számítottnál. A gazdasági szerkezet korszerűsödése az ágazatok közötti hasznos munkaerőmozgás erősödéséhez vezetett, ami hozzájárul a munkaerő-egyensúly megteremtéséhez, az új munkahelyek létszámmal történő feltöltéséhez. A káros munkaerőmozgás megszüntetésére viszont központi intézkedéseket hoztak, s ezek, valamint a javuló vállalati gazdálkodás eredményeként az egészségtelen vándorlás lassan mérséklődni kezdett és 1973-ra az 1967. előtti évek szintjére csökkent. Egészében a gondok azonban ma sem szűntek meg; a fővárosban és körzetében az igények változatlanul meghaladják a munkaerőforrást, tíe — néhány iparág kivételével — a feszültségek a korábbi évekhez képest nem fokozódtak. — Megkezdődött az ötödik ötéves terv előkészítése, az előzetes számítások szerint ebben az időszakban a nemzeti jövedelem évi átlagos növekedési üteme megközelítően azonos lesz a jelen tervidőszakével — folytatta a munkaügyi miniszter. Annak azonban, hogy ez o gyakorlatban is teljesüljön, előfeltétele, hogy az iparban a termelés növekedésének 90—95 százalékát, az építőiparban pedig 80 százalékát a termelékenység emelésével biztosítsuk. A közlekedésben és a kereskedelemben a hatékonyságot műszaki fejlesztéssel, korszerű szállítási módszerekkel, a nehéz fizikai igénybevételt jelentő munka- folyamatok további gépesítésével kell fokozni. A mezőgazdaságban elsősorban ar zárt termelési rendszerek kialakításával, további erőteljes gépesítéssel kell megvalósítani a hatékonyság növelését. A munkaerőhelyzet alakulásával összefüggésben említette meg a miniszter, hogy 1973 végén már mintegy két és fél millió ember dolgozott heti 44 órás vagy ennél rö- videbb munkaidőben. Az ötödik ötéves terv első éveiben, a mezőgazdaság szövetkezeti szektorát kivéve, az egész népgazdaságban befejeződik a heti 44 órás munkaidőre való áttérés. A csökkentett munkaidő és a kedvező munkarend az életszínvonal növelésének egyik fontos eszköze. Ám az eddig végrehajtott és az elhatározott csökkentés egy esztendőben csaknem egymil- milliárd órával kevesebb munkaidő-felhasználást jelent. A kieső munkaidőalap pótlása nagy erőfeszítéseket igényel a vállalatoktól és a népgazdaságtól is. A miniszter az üzem- és munkaszervezésről, mint fejlődésünk egyik központi kérdéséről szólt. — A szervezés középpontjában mindig a dolgozó embernek kell állnia, akinek munkáját minden lehetséges eszközzel könnyíteni kell, hogy mindennapi tevékenysége ne csak hatékonnyá, de kulturáltabbá és kellemesebbé is váljék. Szólott a lakosság életszíh- vonalát legközvetlenebbül érintő jövedelempolitikai intézkedésekről, kiemelt fontossággal a Központi Bizottság 1972 novemberi határozata alapján a múlt év márciusában végrehajtott bérintézkedésekről. Ezeket az eredményes, kedvező hatású intézkedéseket 1974-ben néhány újabb is követi, döntően a munkások és egyéb területen fizikai muni kát végző dolgozók előnyére. Az MSZMP KB 1972. novemberi határozata alapján a bérszabályozás új rendszerének kialakításával kapcsolatos munkák jelenleg még tartanak. Az ötödik ötéves terv időszakában előreláthatólag egyidejűén kerül alkalmazásra a vállalati teljesítményhez kötött (relatív) bérszínvonalszabályozás; az ugyancsak vállalati teljesítménytől függő bértömeg-szabályozás, végül pedig az egyes vállalatoknál központilag szabályozzák majd a bérszínvonalat. Természetesen mindhárom bérszabályozási formánál továbbra is fennmarad a nyereségrészesedés rendszere. Elosztási rendszerünk jelenlegi kérdéseiről szólva említette a miniszter az országos szakmai bértáblázat elveiről és bevezetéséről szóló kormányhatározatot. Karakas László • szólott a szociálpolitika további megoldandó feladatairól; ilyen a minimális nyugdíjak, a házastársi pótlék, továbbá a különböző időpontban megállapított alacsony nyugdíjak differenciált növelése. Beszélt a szociálpolitika vállalati feladatairól is. Jelentős helyet kapott a vitaindítóban a koAzerűsödő szakmunkásképzés. Végezetül a miniszter hangsúlyozta: a munkásosztály vezető szerepének biztosítása céljából — figyelemmel a Központi Bizottság múlt év novemberi határozatára — fontos követelmény, hogy a tehetséges munkás- és parasztfiatalok megfelelő előkészítéssel és képzéssel, megfelelő beosztásba kerüljenek. Szólott arról is, hogy vezetőképzési rendszerünk elősegítette a vezetői munka hatékonyságát és hozzájárult a közgazdasági szemlélet erősítéséhez, a gazdaságirányítási rendszer jobb működéséhez. A miniszter a továbbképzés erőteljesebb fejlesztését fontos feladatként jelölte meg. Dr. Tímár Mátyás felszólaiása Tímár Mátyás, a Miniszter- tanács elnökhelyettese a kormány nevében üdvözölte a konferenciát, majd hangsúlyozta: — Köztudott, hogy a Központi Bizottság március 19— 20-i ülése behatóan foglalkozott a munkásosztály helyzetével, s ennek során több olyan feladatot jelölt meg, amelyek megoldása a munkaügyi szakemberek feladata is. — Visszatekintve a közelmúlt évekre, a munkaügy területén számos eredményt mutathatunk fel. A jövedelmek alakulásáról szólva emlékeztetett arra, hogy jelentős intézkedésekre került sor, amelyek közül kiemelkedik az ipari és építőipari munkásság bérének 1973. évi emé- lése. A munkásosztály kedvezően fogadta ezt az intézkedést, hatása lemérhető volt a termelékenység növekedésében, a munkaerőmozgás mérséklődésében is. — Kidolgoztak néhány olyan intézkedést is — mondotta Tímár Mátyás —, amelyek hosszabb távon is szolgálják a munkaerő- és bérgazdálkodás javítását. Mi — annak ellenére, hogy bérgazdálkodásunk alapjaiban bevált — a rendszert nem tekintjük befejezettnek. A továbbfejlesztési elképzelések kimunkálása már megkezdődött. A továbbiakban arról beszélt, hogy az ország munkaerő-tartalékai kimerülőben vannak, s ezért kell fokozott mértékben gondoskodni a meglevő belső tartalékok feltárásáról, hasznosításáról. A munkásképzés és továbbképzés fontosságáról szólva kiemelte: — Fontos feladat a szakmai képzés, továbbképzés mellett az alapműveltség emelése is. Az üzemi demokráciával kapcsolatban a miniszterelnök-helyettes megemlítette, hogy nálunk nagyon sok intézménye és fóruma van a munkásvélemények megismerésének. A különböző vállalatoknál, munkahelyeken azonban más-más súllyal foglalkoznak ezzel. Elérkezett az ideje annak, hogy szervezettebb kereteket kapjon az üzemi demokrácia gyakorlása, ami alapvető feltétele annak, hogy a munkások tulajdonosi érzete növekedjék, s hogy aktívabban vehessenek részt a közös ügyek intézésében, a döntésekben. A párt, a szak- szervezetek és a KISZ ez irányú tevékenységét az állami munka oldaláról is elő kell segíteni. Végezetül Timár Mátyás hangsúlyozta: népgazdaságunk egészségesen fejlődik, az elmúlt év eredményei pedig sok tekintetben kiemelkedőnek mondhatók. Mindez alapul szolgált a párt politikájához igazodó életszínvonal-növekedési intézkedésekhez, amelyek elsősorban a munkásosztály érdekében születtek. Gazdaságirányítási rendszerünk alapjaiban bevált, legfőbb feladatunk annak további tökéletesítése. A II. országos munkagazda- ségi konferencia ma a szekciók vitájával folytatja munkáját. Tanácskozás az ifjúság honvédelmi neveléséről Az ifjúság honvédelmi nevelésének időszerű kérdéseiről tartott tanácskozást kedden a KISZ Központi Bizottságának székházában az Ifjú Gárda Országos Tanácsa. A megbeszélésen, amelyen részt vettek a munkásőrség országos parancsnokságának képviselői is, az elkövetkező időszak legfontosabb tennivalóit, az együttműködés kérdéseit vitatták meg a részvevők. A Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői katonai tanácsának ülése Kedden a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erői katonai tanácsának soron levő ülésére megérkezett Budapestre I. I. Jakubovszkij, a Szovjetunió marsallja, az egyesített fegyveres erők főparancsnoka, Sz. ,M. Stemenko hadseregtábornok, az egyesített fegyveres erők törzsfőnöke, és az egyesített fegyveres erők- katonai tanácsának tagjai. A vendégeket Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, valamint a Honvédelmi Minisztérium más vezetői fogadták. Kedd este Czinege Lajos vezérezredes, a Néphadsereg Központi Klubjának nyári helyiségében vacsorát adott a magas rangú vendégek tiszteletére. A vacsorán megjelent Borbándi János, az MSZMP KB tagja, a kormány elnök- helyettese. UNíIEPI ULES AZ Mim JUBILEUMÁN Országunk pénzügyi helyzete stabil, kei az összhang a kereslet és a kínálat között Kedden a Magyar Kereskedelmi Kamara dísztermében ünnepi ülést tartottak a Magyar Nemzeti Bank alapításának 50. évfordulója alkalmából. A jubileumi ülés egyben a nemzetközi pénzvilág jelentős találkozója volt. Huszonöt európai országból 150 bank 250 képviselője érkezett ez alkalomra Budapestre, köztük több nemzetközi bankszerve- zet vezetője. Az ünnepi ülésen jelen volt V. Vorobjov, a KGST Nemzetközi Beruházási Bankjának elnöke, dr. J. Zijlstra, a Nemzetközi Fizetések Bankjának elnöke, aki egyben a Holland Bankinak is elnöke, T. Gancsev, a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank képviselője, valamint a Magyar Nemzeti Bankkal szívélyes kapcsolatokat fenntartó, s vele együttműködő sok európai jegybank, illetve jelentős és nagy befolyású kereskedelmi bank elnöke, vezérigazgatója, vezető képviselője. A magyar kormányt az ülésen Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese és dr. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter képviselte. Jelen volt Ligeti László, a KPVDSZ főtitkára, ott voltak a hitelpolitikai tanács tagjai, a magyar gazdasági élet sok ismert személyisége. Pulai Miklós, a Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyettese nyitotta meg a jubileumi ülést, majd dr. László Andor államtitkár, a Magyar Nemzeti Bank elnöke mondott jinnepi beszédet. László Andor ünnepi beszéde Rámutatott, hogy az 1924- ben alapított Magyar Nemzeti Banknak, vagyis az első önálló magyar jegybanknak kezdettől fontos szerepe volt a magyar nemzetgazdaság, « űéjtghzdfsáü 'kiépülésében, an-“ nak idején az első világháborút követő inflációs folyamat megállításában, a pengő-valuta megteremtésében, e vaduta értékállandóságának viszonylag sikeres védelmezésében mindaddig, amíg az 1938-as Darányi-féle program keretében inflációs módszerekkel kezdetét vette a magyar gazdaságnak a hitleri háború előkészítésébe történő bekapcsolása. Az 1929—33-as gazdasági válság után, amikor a nemzetközi gazdasági kapcsolatok újrateremtése volt a fontos cél, a Magyar Nemzeti Bank hamarosan megtalálta azt a módszert — a bilaterális kli- ringet —, amely lehetővé tette a külkereskedelem élénkítését. Az első ilyen egyezményt a világon Magyarország kötötte Svájccal A TIZENOTEZREDIK Dr. László Andor a továbbiakban a második világháború gazdaságilag is súlyos következményeiről, az öt évi nemzeti jövedelmünknek megfelelő anyagi \ javak pusztulá- sárót s3vtt~ s*fciémelté, hogy" a súlyos károk ellenére, alig 15 hónappal az ország felszabadulása után, 1946. augusztus 1-én sikeres stabilizációt hajtottunk végre. Űj szakasz kezdődött a bank tevékenységében, amikor az mióban a nemzet, a nép bankja lett. E folyamat során különösen nevezetes volt az 1947-es év, amikor a ma is érvényes részvénytársaságként működő Magyar Nemzeti Bank magyar kézben levő részvényei állami tulajdonba, a külföldi részvények pedig később visszavásárlásra kerültek. Ez megteremtette annak lehetőségét, hogy a Magyar Nemzeti Bank, az egész magyar bankrendszer a tervgazdálkodás fontos eszközévé váljon. A magyar bankok együtt fejlődtek a népgazdasággal. Ezután részletesen taglalta a magyar népgazdaság fejlődését, kiemelve, hogy eredményeinkben igen nagy a jelentősége a KGST-országokkal való együttműködésnek. Elsősorban a szövetséges szocialista országokkal kialakult s egyre fejlődő kapcsolataink tették lehetővé, hogy külkereskedelmi forgalmunk igen dinamikusan fejlődik. A 60-as évek végétől kezdve a kelet—nyugati kereskedelem á.talános fellendülése keretében megélénkültek gazdasági kapcsolataink a nyugati országokkal is, különösen Európában. Az MNB elnöke rámutatott, hogy országunk pénzügyi helyzete stabil. Kellő az összhang a kereslet és a kínálat között, mind a termelőeszközök, mind a fogyasztási cikkek tekintetében. A forgalomban lévő készpénz nálunk az áruforgalom növekedésének arányában emelkedik. Kereskedelmi mérlegünk mind a KGST-országokkal, mind a nem szocialista országokkal aktív. Bizakodással tekintünk a következő időszak elé. Aggaszt viszont bennünket a nemzetközi inflációs folyamattal párosuló tőkés válutáris bizonytalanság, amely megnehezíti az üzleti kalkulációkat. Végül kifejezte reményét, hogy a nemzetközi életben az atmoszférát továbbra is a békés egymás mellett élés és a gazdasági együttműködés szelleme határozza meg. Huszár István felszólalása Az isaszegi Lignifer Ktsz öt éve készít automata írólaptartó szerkezeteket. A napokban készült el a tizenötezredik darab, mely csakúgy, mint a megelőző összes szériák, a Szovjetunió különböző tanácskozó termeibe kerül. A KGST-palo- tában, a Kongresszusi Palotában, Jereván, Alma-Ata, Tbiliszi különböző üléstermeiben egyaránt az isaszegi szövetkezet írópultjait szerelik fel. Gárdos Katalin felvétele Ezután Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese a kormány nevében üdvözölte az ünnepi ülés résztvevőit. — Hazánk gazdasági fejlődésében — mondotta — különösen nagy szerepe van a nemzetközi kapcsolatoknak. Hazánk nyílt gazdaság, a bruttó nemzeti termék kereken egyharmadának felel meg kivitelünk, ezért úgy tekintjük örvendetesen bővülő nemzetközi kapcsolatainkat, mint a hazai gazdasági növekedés fontos tényezőit. Az. idén ünnepeljük a KGST alapításának 25. évfordulóját. A bővülő nemzetközi gazdasági és pénzügyi kapcsolatoknak a gazdasági növekedésre gyakorolt kedvező hatását a KGST-ben szerzett tapasztalataink különösen megerősítik. A szocialista integráció kibontakoztatása nélkül aligha tudtuk volna gazdasági sikereinket elérni. S e folyamat várható gyorsulásától is azt remélőik, hogy d magyar nénaazdasán erőforrásait egűre ésszerűbben és egyre hatékonyabban tudjuk felhasználni társadalmi céljaink eléréséhez. Nincs ez másképpen akkor sem, ha a kelet—nyugati kereskedelemről, gazdasági és pénzügyi együttműködésről, termelési és kereskedelmi kooperációról szólunk. — A Magyar Nemzeti Bank jól segíti hazánkban a központi tervezést, népgazdasági terveink végrehajtását, és jó támogatást ad azoknak a vállalatoknak, szövetkezeteknek, amelyek saját kezdeményezésükkel is valóra váltói központi elgondolásainknak. Irányítási rendszerünkben kiemelkedő szerepet tölt be a bank, más pénzügyi szervezetekkel együttműködve abban, hogy fejlesztési elgondolásaink egyre sikeresebben valósulnak meg. Huszár István beszéde után W. Bien, a Lengyel Nemzeti Bank elnöke a szocialista országok bankjai nevében üdvözölte a Magyar Nemzeti Bank apparátusát. Végül dr. G. Carli, az Olasz Bank kormányzója köszöntötte a jubiláló Magyar Nemzeti Bankot. Fogadás az MNB Jubileuma alkalmából A Magyar Nemzeti Bank jubileuma alkalmából dr. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter kedd este a Gellért Szállóban fogadást adott a Budapesten tartózkodó külföldi bankvezetők tiszteletére. A fogadáson megjelent Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Magyar Tudományos Akadémia közgazdaság-tudományi intézetének igazgatója, dr. Huszár István és dr. Tímár Mátyás a Minisztertanács elnök- helyettesei.
