Pest Megyi Hírlap, 1974. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-26 / 71. szám

HLCtF.I ^Miriap 1974. MÁRCIUS 26., KEDD f[»Jkusz Kissinger a Kremlben SZ. BEGLOV, az APN szov­jet hírügynökség kommentá­tora szellemes és találó ha­sonlattal él, amikor megálla­pítja: a világ valamennyi ré­szében rendszeresen és buz­gón mérik a szovjet—ameri­kai kapcsolatok hőmérsékle­tét így igaz. Nincs olyan or­szág és nincs olyan ideoló­giai-politikai alapállás, amely­nek nevében hitelesen kétség­be lehetne vonni azt az alap­vető tényt, hogy a szocialista és a kapitalista világ legna­gyobb hatalmának kapcsolata nem egyszerűen szovjet—ame­rikai, hanem nemzetközi nagy­ságrendű kérdés. Ez az általános magyaráza­ta annak a megkülönböztetett érdeklődésnek, amellyel a vi­lág közvéleménye Henry Kis­singer moszkvai tartózkodását kíséri. A tanácskozások szov­jet részről a legmagasabb szinten, Leonyid Brezsnyev részvételével kezdődtek meg a Kremlben. Az általános és alapvető okon kívül számos konkrét, aktuális körülmény teszi in­dokolttá a tanácskozások iránt megnyilvánuló nagy figyelmet. Az egyik az, hogy dr. Kissin­ger — Leonyid Brezsnyev je­lenléte részben ezzel magya­rázható — Richard Nixon el­nök moszkvai látogatását ké­szíti elő. Az eddigi szovjet—amerikai csúcstalálkozók tapasztalatai jók. Bebizonyosodott, hogy mind Leonyid Brezsnyev wa­shingtoni, mind az amerikai elnök moszkvai látogatása so­kat lendített a szovjet—ameri­kai kapcsolaton — és ezzel a nemzetközi enyhülés, a feszült­ség érezhető csökkentése — ügyén. Nagy jelentőségű megállapo­dások jelzik az eddig meglett utat. Okmányt írtak alá a nukleáris háború megakadályo­zására vállalt szovjet—ameri­kai együttműködési kötelezett­ségről. Nem túlzás azt állítani, hogy ez a dokumentum, ha washingtoni részről is hűek maradnak betűjéhez és szelle­méhez, a világbéke egyik zá­loga lehet. Megállapodás szüle­tett bizonyos közös erőfeszíté­sekre a fegyverkezési hajsza 1 AfAlrP7.i> cprp _ Ebből a célkitűzésből eleve következik, hogy a két nagy ország közös akcióinak rádiu­sza messze túlterjed a szovjet és az amerikai határokon. Hi­szen ha Moszkvának és Wa­shingtonnak sikerül valóban érdemleges lépéseket tennie egyfajta fegyverkezési stop fe­lé, ez — a politikai légkör ja­vulásán túl — hatalmas, a fej­lődő országok támogatására és az emberiség közös feladatai­nak megoldására fordítható összegek felszabadítását is je­len tli éti. NAGY VONALAKBAN ezek az eredmények és remények. A kép teljességéhez azonban hozzátartoznak a problémák és a nehézségek is. Az Egyesült Államokban változatlanul nagy erőt képviselnek a — mindenekelőtt Jackson szená­tor köré csoportosuló —szov­jetellenes, hidegháborús erők, amelyek minden eszközzel a szakadékpolitikához való visz- szatérés irányában igyekeznek befolyásolni az amerikai kor­mányzatot. Egyik jellemző ténykedé­sük az a hadjárat, amit a törvényhozásban az ellen vív­nak, hogy a Szovjetunió és más országok részesüljenek az úgynevezett legnagyobb ked­vezmény elvében. Mint Pato- licsev szovjet külkereskedel­mi miniszter egy amerikai he­tilapnak adott nyilatkozatá­ban hangsúlyozta: ne essék félreértés, a legnagyobb ked­vezmény megadása nem vala­miféle különleges kegy, ha­nem a nemzetközi kereskedel­mi normák alapvető mércéje, egyenlő lehetőség. Nem több, de nem is kevesebb. Ennek a megadása nemcsak gazdasági, de politikai feltéte­le is az 1973-ban másfél mil­liárd dolláros szovjet—ameri­kai kereskedelmi forgalom to­vábbi gyors emelkedésének. K. S. VASÁRNAP BAGDADBAN megnyílt az Afro-ázsiai szo­lidaritási szervezet tanácsá­nak II. ülésszaka. Az ülés­szakon 67 ország, valamint nemzetközi és országos szer­vezet mintegy 400 képviselő­je vesz részt Következtetések és dokumentumok Helsinkiben, Chiléről Helsinkiben, a chilei katonai junta bűneit vizsgáló nemzetközi bi­zottság ülésiáneik végeztével, az ülésen részt vett chilei szeméi' iségek válaszolnak, az újságíróik kérdéseire. Balról aiz első Aj;ende elnök leánya. A munkáját vasárnap Hel­sinkiben beiejező, a chilei ka­tonai junta bűntetteit kivizs­gáló nemzetközt bizottság első ülésszaka számos tényezőből azt a következtetést vonta le, hogy a külföldi érdekcsopor­tok nyomást gyakoroltak Chi­lére, Allende kormányának megbuktatása érdekében. Az Egyesült Államok különféle pénzügyi csoportjai — való­színűleg a kormány hallgató­lagos jóváhagyásával — köz­reműködtek a chilei gazdaság megfojtásában. A Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (Világbank), az ENSZ szakosí­tott intézménye megtagadott Chilétől mindennemű pénz­ügyi támogatást Az amerikai nyomás itt világosan érvénye­sült Bizonyítékok állnak ren­delkezésre arról is, hogy az amerikai ITT társaság terve­ket dolgozott ki a chilei gaz­dasági élet káoszba taszításá­ra, a kormány megbuktatásá­ra. Ezekről a tervekről az amerikai központi hírszerző hivatal, a CIA is tudott. A katonai puccs végrehajtá­sa egybeesett azzal a nagysza­bású hadgyakorlattal, amelyet az amerikai haditengerészet egységei hajtottak végre, chi­lei hadihajók bevonásával. A katonai államcsíny végre­hajtásakor a puccsisták önké­nyesen és válogatás nélkül embereket végeztek ki, csak azért, hogy megfélemlítsék és leigázhassák a népet. Számta­lan embert letartóztattak, megkínoztak — esetenként ha­lálra kínoztak. Sok személy­nek végig kellett néznie azt is, hogyan kínozzák szerettei­ket, hozzátartozóikat. A kato­nák nőket erőszakoltak meg, gyermekeket raboltak el szü­leiktől, hogy zsarolják velük őket. A katonai vésztörvényszé­kek olyan cselekedetekért is felelősségre vontak embereket, amelyeket a junta hatalomra jutása előtt követtek el poli­tikai meggyőződésből: ezt a nemzetközi jog tiltja. Teljesen megszüntették a sajtószabadságot, rendkívül szigorú cenzúrát vezettek be. A könyvégetések jelzik a jun­ta kuítúragyűlöletét. A rezsim alapvető jellegze­tessége a munkásosztály ke­gyetlen elnyomása, a mun­kások szakszervezeteinek be­tiltása. A junta hatalomra ju­tása óta fokozódott a munká­sok kizsákmányolása: befa­gyasztották bérüket, és fizetés nélküli többletmunkára kény­szerítették őket. A junta jel­legzetes vonása az idegengyű­lölet: fajgyűlölete megnyilvá­nul a mapuche indiánok és a cigányok üldözésében. Az események a német fa­sizmus hatalomra jutásának napjait idézik. A politikai következteté­sekben a továbbiakban meg­állapítják, hogy a junta becs­lések szerint 7000 embert zárt börtönbe, koncentrációs tábo­rokba. Sok foglyot arra biz­tattak, hogy „meneküljön el”, majd lelőtték. Sok foglyot tit­kos helyeken őriznek, a junta emberei a nemzetközi mentel­mi jog megsértése árán is ül­dözték a menekülteket, diplo­máciai missziókra hatoltak be, és tüzet nyitottak az oda me­nekültekre, néhányat közülük meg is öltek. Az ülésszak számos doku­mentumot fogadott el. Az egyik dokumentumban fel­hívja a világ közvélemé­nyét, valamennyi ország kor­mányát és minden nemzetkö­zi szervezetet, hogy ítéljék el a juntának az emberiség el­len elkövetett bűntetteit, és az imperializmus beavatko­zását Chile belügyeibe, ne nyújtsanak semmiféle támo­gatást a juntának. Ugyanak­kor részesítsék aktív támo­gatásban azt a harcot, ame­lyet a chilei nép vív a tör­vényes kormány visszaállí­tásáért. A nemzetközi bizottság fel­hívással fordult a világ köz­véleményéhez, sürgősen lép­jenek közbe Luis Corvalán­nak, a Chilei Kommunista Párt főtitkárának és a junta börtöneiben sínylődő más po­litikai foglyoknak a szaba­don bocsátásáért. „Minden­kinek, aki szereti az életet és gvűlöli a fasizmust, köteles­sége védelmére keim Luis Corv,alánnak” — hangzik a felhívás. A bizottság felhívással for­dult a világ jogászaihoz, a bírákhoz, hogy harcoljanak a chilei junta bírói önkénye ellen. A nemzetközi bizottság erélyesen tiltakozik a chilei hadsereg tiszti csoportja el­len készülő per miatt. Ezek a tisztek — mint ismeretes — hűek maradtak a Népi Egy­ség kormányához és ezárt most halálos ítélet fenyegeti őket. A bizottság figyelmez­teti a chilei koncentrációs tá­borok és börtönök parancs­nokait, hogy súlyos felelős­ség hárul rájuk a foglyokkal való bestiális bánásmódért. A nemzetközi bizottság jö­vőre vonatkozó terveit tag­laló külön dokumentum meg­állapítja: a bizottság titkár­sága mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy a bi­zottság minél ismertebb sze­mélyiségek bevonásával még az idén ismét összeüljön. Moszkva Brezsnyev feáia a japán—szovjet gazdasági együttniűksdési bizottság vezetőit Leonyid Brezsnyev, a Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtit­kára hétfőn Moszkvában fo­gadta a japán—szovjet gazda­sági együttműködési bizottság vezetőit, Uemura Kogorót, a Japán Gazdasági Szervezetek Szövetségének elnökét és Nagano Sigeót, a Kereske­S ef tin den Elvetélt puces Kampalából és Is Nairobiból érke­ző jelentések sze­rint vasárnap dél­utánra teljes mér­tékben helyreállt a rend az ugandai fővárosban. / A rádióban el­hangzott hivata­los magyarázat szerint a vasárnap éjszakai fegyveres incidensekre úgy került sor, hogy a |i hadsereg eddig meg nem nevezett tisztjei azt híresz- telték, a főváros­ban kormányel­lenes zavargások kezdődtek, s erre több katonai alakulat Kampalába vonult, hogy meg­védje az elnököt és kormá­nyát. Kampalai diplomáciai for­rások azonban kétségbe von­ják ennek az állításnak való­diságát, hisz — teszik fel a kérdést — ha csak rémhír volt a lázadás, kikkel folytattak hatórás tűzpárbajt a kor­mányt támogató páncélos egy­ségek? Véleményük szerint valószínűbb az. hogy vasárnap éjszaka katonai puccskísérle­tet hiúsítottak meg az ugan­dai fővárosban. A lázadás Etióp ellentmondások Hailé Szelasszié császár a múlt hét végén jóváhagyta az új takarékossági intézkedése­ket előirányzó költségvetést ismertető kor­mányjelentést, A költségvetési tervezet foglalkozik a ka­tonák által követelt zsoldemeléssel, valamint az olajtermékek hazai árának csökkentése miatt keletkező 15 millió amerikai dollár nagyságú hiánnyal. A legfontosabb takaré­kossági intézkedések a minisztériumok és kormányszervek kiadásai 30 százalékos csök­kentéséről intézkednek; nem érintik a fegy­veres erőket és a rendőrséget. Ez utóbbiakat kérik, hogy „lehetőség szerint” csökkentsék költségeiket. Hétfőn délelőtt ejtőernyős egységek vet­ték körül az Addisz Abebától 40 kilométerre levő Debra Zebit-i katonai légitámaszpontot — jelenti az AFP megbízható forrásokra hi­vatkozva. A lépés okát azzal magyarázzák, hogy az ejtőernyősök védelmükbe akarják venni azokat a tiszteket, akiket letartóztatás veszélye fenyeget a hadsereg megmozdulá­saiban való részvételük miatt. Hétfőn délelőtt katonai védőőrizet alá he­lyezték a főváros külkerületeibep működő rádióállomásokat. Az akció azt megelőzően történt, hogy Endelkacsev Makonnen minisz­terelnök fontos rádióbejelentésre készült. Az etiópiai munkásszervezetek szövetsége (CELU) semmisnek nyilvánította a munkál­A kormányt támogató csapatok leverték az Mi Amin ugandai élniük kormánya ellen fellázadt katonai egységek puccskísérletét. Felvételünkön: Mi Amin államfő. mögött szerintük a hadsereg­nek azok az egységei állottak, melyek a közelmúltban vizs­gálatot követeltek Michael On- goda alezredes, volt külügymi­niszter halála körülményei­nek tisztázására. Az alezredes holttestét a hónap elején talál­ták meg a Nílus partján. Ugandában a hét végi elve­télt katonai puccsot követően hétfőn ismét nyugalom ural­kodott. Reggel újra megnyi­tották a város nemzetközi re­pülőterét. Nyugati diplomáciai megfi­gyelők szerint Idi Amin ál­lamfő ura a helyzetnek. Meg alig ült el az utolsó lövések zaja, máris megkezdte műkö­dését az elnök által felállított különleges haditörvényszék, hogy ítélkezzék a puccs rész­vevői felett. A kampalai rádió vasárnap Charles Arube dandártábor­nokot, volt vezérkari főnököt nevezte meg a hatalomátvéte­li kísérlet fő szervezőjeként. A közlemény szerint Arube, miután „ártatlan emberek szá­zainak halálát okozta”, va­sárnap reggel öngyilkosságot követett el. és kórházba szál­lítása után meghalt. Idi Amin a puccs leverését tatók szövetségének a szakszervezet ellen indított jogi akcióját, s felszólította a mun­káltatókat: ne súlyosbítsák tevékenységükkel az ország jelenlegi tragikus helyzetét. A munkáltatók szövetsége kijelentette: nem fo­gadja el a kormány és a CELU között létre­jött 17 pontos megállapodást, mivel azt a munkaadók megkérdezése nélkül kötötték. Az eritreai felszabadítási front egy külö­nítménye szombaton éjjel támadást intézett a japán—etiópiai társaság tulajdonában levő debaroai rézbánya ellen. Az amhara nyelven adó etióp rádió közlése szerint a támadók megölték a lelőhelyet őrző két katonát, be­hatoltak a bánya területére, s plasztikbom- .... bákat helyeztek el különböző pontjain azzal j követően tisztogatásokat ren- a céllal, hogy minél több létesítményt a le- f.e^e* ra hadseregben. Nyuga vegőbe röpíthessenek. Néhány perc múlva kigyulladtak az üzem­anyagtartályok, felrobbant a főtárna bejá­rata, s ennek következtében az akna alján levő teherfelvonó is. A társaság szóvivője szerint a károk helyreállítása legalább hat hónapot'vesz igénybe. A múlt hét végén több összetűzés zajlott le az etióp hadsereg egy­ségei és a felszabadítást front tagjai között. Az összecsapások során az etióp fegyveres erők több halottat vesztettek. Aszmarában, Eritrea fővárosában a rend­őrség hétfő délelőtt megtámadta a város­háza előtt összegyűlt tüntetők csoportját. A városban továbbra is tart a sztrájk. Több mint 5000 tonna banán és paprika rothad a repülőtéren, mert nem továbbítják Euró­pába. ti megfigyelők szerint a láza­dásban való részvétellel gya­núsított tisztek közül máris többet leváltottak, sokukat haditörvényszék elé állítottak, de sokan — Arube példáját követve — öngyilkosságot kö­vettek el. Megfigyelők szerint a kato­nai hatalomátvételi kísérlet erősen aláásta Amin helyzetét hiszen uralmának fő bázisa éppen a hadsereg volt. Meg­ingott pozícióit igyekszik most „aládúcolni” azzal, hogy mi­előbb felszámolja a katonai lázadás tűzfészkét — véleked­nek a megfigyelők. delmi és Ipari Kamara elnö­két. A tárgyszerű, konstruktív légkörű beszélgetés során megvitatták a szovjet—japán gazdasági kapcsolatok kérdé­seit, valamint á japán üzleti körök és az illetékes szovjet szervezetek szerepét a két or­szág kereskedelmi-gazdasági együttműködésének bővítésé­ben. A beszélgetésen jelen volt Ivan Szemicsasztnov szovjet külkereskedelmi miniszterhe­lyettes is. Prága Megbetegedett Ludvik Svoboda Prágában az elnöki kancel­lária bejelentette, hogy Lud­vik Svoboda hadseregtábor­nok, a Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaság elnöke meg­betegedett, s ezért átmeneti ideig nem fogad látogatókat. Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára a prágai állami sza­natóriumban meglátogatta az elnököt, és a CSKP KB El­nöksége, valamint a maga nevében mielőbbi gyógyulást kívánt Ludvik Svobodának. LAOSZ Utolsó simítások... A Laoszi Hazafias Front egyik szóvivője vasárnap meg­erősítette: Szuíanuvong, a Laoszi Hazafias Front veze­tője szerdán Vientianebe küldi Phoumi Vongvichitet, a párt központi bizottságának főtit­kárát, aki Souvanna Phouma- val, a laoszi királyi kormány elnökével „elvégzi majd az utolsó simításokat" a Vientia­ne semlegesítésére és az új koalíciós kormány megalakí­tására vonatkozó megállapo­dásokon. Vientianeban akkreditált külföldi diplomaták feltétele­zik, hogy az új kormány áp­rilis 11-e, a laoszi újév előtt megalakul. Saipiii bomba­támadások a fogolycsere színhelyéül kijelölt három helység ellen A dél-vietnami felek kétol­dalú katonai vegyes bizottsá­gának DIFK-tagozata március 21-én jegyzékben kérte a nem­zetközi ellenőrző és felügyelő bizottság e havi elnökét, hogy a nemzetközi testület sürgősen indítson vizsgálatot a fogoly­csere színhelyéül kijelölt há­rom helység ellen intézett saigoni bombatámadások ügyében, A felszabadulás hírügynök­ség által vasárnap ismertetett jegyzékből kitűnik, hogy a több hullámban végrehajtott légitámadások során 35 sze­mély életét vesztette, illetve megsebesült és súlyos anyagi károk keletkeztek. Bratteli norvég miniszterelnök hazautazott a Szovjetunióból Trygve Bratteli norvég miniszterelnök, befejezve hivata­los látogatását a Szovjetunióban, hétfőn hazautazott Lenin­grad ból. Hétfőn Moszkvában közös (közleményt adtak ki Trygve Bratteli norvég miniszterel­nök március 18—25-i hivata­los szovjetunióbeli látogatá­sáról. A közlemény a többi kö- i zott hangoztatja: A Szovjetunió és Norvégia | ■tevékenyen közreműködik ab- , ban, hogy az európai bizton- ' sági és együttműködési ér­tekezlet minél hamarabb és eredményesen fejeződjék be. A felek síkraszáiltak azért, hogy a politikai enyhülésre irányuló lépések a katonai j enyhülést előmozdító intéz- > kedésekkel egészüljenek ki. A felek annak a vélemény­nek adtak kifejezést, hogy a vietnami és a laoszi béke helyreállításáról szóló meg­állapodások reális lehetősé­get biztosítanak e térség meg­bízható békéje számára. A közlemény rámutat, hogy az elmúlt években tovább fej­lődtek a hagyományosan bé­kés és jószomszédi szovjet— norvég kapcsolatok. A norvég kormányfő hiva­talos látogatásra hívta meg Alekszej Koszigin szovjet mi­niszterelnököt, aki a meghí­vást elfogadta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom