Pest Megyi Hírlap, 1974. március (18. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-24 / 70. szám
P£SI »ie erei kJCíHííp 1974. MÁRCIUS 24., VASÁRNAP A végrehajtás alapjai Az oktatáspolitikai határozat megvalósításának nyomában A tárgyi és személyi feltételek Pest megyében Iskoláink legfontosabb feladata, ma és a következő években; az MSZMP KB oktatáspolitikai határozatának megvalósítása. A feladat erőpróba is: el tudjuk-e érni a a határozat által kijelölt, egyelőre még távoli célokat, az új rendszerű oktatás és nevelés bevezetésével át tudjuk-e alakítani az iskolát? | A végrehajtás nem pusztán ; elhatározás kérdése. Anyagi ! alapjai, tárgyi és személyi fel- i tételei vannak. Ezek hiányá- > ban a legmagasabbra törő ; szándékok sem juthatnak I messzire. I I Hogyan állunk e feltételek- ' kel Pest megyében? Lépést tartani A megye sajátos helyzetéből kell kiindulnunk. A főváros közelségéből, a körülötte kialakult robbanásszerűen fejlődő és változó agglomerációs gyűrű viszonyaiból. Abból, hogy itt jóval több az ellentét és ellentmondás, a régi és az új, a túlhaladott és a korszerű együttes jelentkezése, mint másutt, más megyékben. Hogy itt egymáshoz egészen közel találkozhatunk hihetetlen gyorsan fejlődő településekkel, amelyeknek lélekszáma az utolsó tíz évben valósággal megduplázódott, és olyanokkal, amelyekben a létszámnövekedés megállt, sőt visszafejlődött. Lépést tartott-e, sőt egyáltalán lépést tarthat-e ezekkel a nem mindenütt és nem mindig robbanásszerű, de feltétlenül élénk változásokkal az iskola? Követheti-e ezt a gyorsulást az oktatáspolitika, amely természeténél fogva nehézkesebb, hiszen egyszerre jelent iskola- és óvodaépítést, tamerőbiztosítást, szemléltetőeszköz-ellátást és még sok mást is. Legyőzhetjük-e ennek az ilyen méretekben sehol sem tapasztalható egyenlőtlen fejlődésnek különleges ellentmondásait? A valóság, a tényleges helyzet azt bizonyítja, hogy Pest megye mindezekkel a nehézségekkel bátran szembenézett és — bár összehasonlíthatatlanul nagyobb erőfeszítésekkel, mint másutt — úrrá lett a gondokon. Méghozzá igen sokszor kiemelkedő eredményekkel. Ahol a legnagyobb a szükség... Ismerjük a közmondást: ahol a legnagyobb a szükség, ott a legközelebb a segítség. Vitathatatlan, hogy e mondás mindkét fele vonatkozik Pest megyére, a „nagy szükség” és a „gyors segítség” is. Az iskolaügy támogatására és fejlesztésére, ha tetszik, a nehézségek legyőzésére például egyetlen megyében sem fogtak össze olyan hatékonysággal és eredménnyel a társadalmi erők, mint nálunk, sehol sem vált olyan kézzelfoghatóan hasznossá az üzemek, gazdaságok, termelőszövetkezetek, intézmények segítő tevékenysége, mint Pest megyében. Ne szerénykedjünk: ebben sikerült megelőznünk a többi megyét. S a roppant nehézségek ellenére megelőztük még másban is. Nem véletlen például, hogy nálunk egy óvodai hely költségvetési fenntartása 500, egy általános iskolai tanuló- csoport költsége. 4 ezer forinttal kevesebb, mint az országos átlag. Egyenlőtlen fejlődés Az 1970—73-as esztendőkben a legnagyobb gondokat az óvodai helyek iránti igény okozta. A nagymértékű bevándorlás következtében rendkívül gyorsan nőtt az óvodások száma, s ezzel a változással igen nehéz volt lépést tartani, s magától értetődően még ma sem köny- nyű. Annak ellenére, hogy terveinket — ez az adat önmagában bizonyíték a nem mindennapos erőfeszítésekre — több mint száz százalékkal túlteljesítettük: 2005 kisgyerek helyett 4661-nek sikerült óvodai helyet biztosítani. Helyesebben, jóval többnek, hiszen az agglomerációs övezet túlzsúfolt községeiben a helyek kihasználtsága nagyobb a megyei átlagnál, néhol 140 százalékos. Ez az „egyenlőtlen fejlődés” a megye általános iskoláira, legalábbis egy részükre, feltétlenül jellemző. Az építési terveket itt is túlteljesítettük, 220 helyett már eddig 278 tantermet építettünk, s ezzel ösz- szefüggésben — nagyobb eredmény ez, mint talán első pillantásra látszik — növeltük az általános iskolai tanulócsoportok számát is. S magától értetődően nemcsak ezt. A kisebb létszámú osztályokban a tanulás és a tanítás hatékonysága, eredményessége egyaránt növekedett. Pest megye sajátos helyzetéből következően igen nagyok a különbségek az egyes iskolák között a taneszközellátásban is. Az alapfelszerelésnek minősített 113 féle eszközből több mint 25 millió forintos itt a hiány. Bár ez lényegesen kevesebb, mint az 54 százalékos országos átlag, ráadásul biztosra vehető, hogy a csaknem 8 millió forintos központi és 6 milliós megyei támogatással az esztendő végére a hiányt felszámolják, de még ennek tudatában is fontos feladatokra figyelmeztető adat a Pest megyei hiány. Gimnázium, szakmunkásképző A Pest megyei általános iskolásoknak körülbelül 50 százaléka tanul tovább megyei intézményekben. A többiek a fővárosban és kisebb részben más megyékben folytatják tanulmányaikat. A középiskolák további fejlesztését azonban ez az 50 százalék is indokolttá és szükségessé teszi. A tervek szerint e tekintetben elsősorban minőségi változásokról van és lesz szó, bár a végrehajtás itt akadozóbbnak látszik, mint az általános iskolák és főképpen az óvodák környékén. Elmaradt például 8 gimnáziumi .tanterem építése Gödöllőn, s a tervezett 16 szakközépiskolai műhelyteremből csak 8 épült fel. Nem sokat változtat ezen, hogy Ráckevén viszont terven felül épült fel 3 tanterem; ott is nagy szükség volt rá. Jobb a helyzet a szakmunkásképző intézetekben. Halász- | telken, Érden és Szigethalmon például 19 tanterem épült. Legfontosabb feladat Az iskolák személyi feltételeit is a már említett egyenlőtlen fejlődés jellemzi. A szaktanárok számának növekedésével együtt*— hogy csak egy példát említsünk — a képesítés nélküli tanítók száma nem csökkent, sőt bizonyos mértékben emelkedett. Ezzel kapcsolatos gond a szülési 'szabadságon levő pedagógusnők helyettesítése is: szerződéssel, többnyire, csak képesítés nélküliek hajlandók munkát vállalni. A gondok enyhítésére Pest megyében — egyébként az országban elsőként — megvalósították az úgynevezett patronáló rendszert. Ez azt jelenti, hogy a párhuzamos osztályokban tanító diplomás nevelők segítik a képesítés nélküli nevelőket. Pest megyében a közoktatás tárgyi feltételei dinamikusan javulnak. A következő esztendőkben — főképpen az általános iskolákban — a személyi feltételek javítására kell az eddiginél nagyobb figyelmet fordítani. Ökrös László Emlékülés Szombaton az Országos Közegészségügyi Intézetben tudományos emlékülést tartott a Magyar Higiénikusok Társasága. Dr. Tarján Róbert egyetemi tanárnak, az Országos Élelmezési és Táplálkozástudományi Intézet igazgatójának, a társaság elnökhelyettesének elnökletével tudományos előadások keretében emlékeztek meg a magyar köz- egészségügy egykori kiemelkedő személyiségeiről, Fodor Józsefről és Fenyvessy Béláról. A társaság Fodor József emlékéremmel tüntette ki dr. Fodor Ferenc egyetemi tanárt, az orvostudományok kandidátusát, s az elhunyt dr. Mórik Ferenc egyetemi tanárt. A Fenyvessy Béla emlékérmet dr. Predmerszky Tibor kandidátus, az Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutatóintézet igazgatóhelyettese kapta. Az átadást követően a kitüntetettek megtartották emlékelőadásaikat. Az ülés után a részvevők megkoszorúzták az Országos Közegészségügyi Intézet épületének falán elhelyezett Fodor József-dom borművet. TV-FIGYELŐ Magyarország muzsikál. Az osztrák és a magyar televízió Magyarország muzsikál című közös filmje, amelyet csütörtök este láttunk, a mi szempontunkból nemcsak azért érdekes, mert szerepel benne — méghozzá milyen jól! — az érdi asszonykórus, hanem főképpen azért, mert fontos zenei dolgokban próbált ez a műsor eligazítani. A népzenéről, magyar nótáról (cigányzenéről) és a cigányfolklórról volt szó az elsősorban osztrák nézőknek, tehát azoknak szóló filmben, akik még most is, ma is úgy tudják, a magyar muzsika egyenlő a cigányzenével. A film sok szemléletes zenei példával magyarázta nézőinek — ilyenfajta felvilágosítás természetesen nálunk sem fölösleges —, hogy a népzene, a magyar nóta (cigányzene) és a cigányfolklór három teljesen különböző valami és ha vannak is közöttük érintkezési pontok — meri vannak — lényegében és minőségileg mások. A Lengyelfi Miklós és a Stephan Vajda rendezte egyórás szórakoztató film, azt hisszük, tulajdonképpen megfelelt feladatainak. Kitűnő volt a film szellemes-ötletes bírálata az érzelmes-szentimentális cigányzenéről, magyar nótáról. Az egész film is kitűnő volna, ha a magyar népzenét egy kissé hangsúlyosabban szerepelteti. Mennyiségben és minőségben is. A gitáros feldolgozások helyei, például több eredeti reprezentatív anyagot ad. De a film még így is biztosan jelentékenyen hozzájárult és hozzájárul ahhoz, hogy a nézők, még egyszer hangsúlyozzuk, elsősorban a külföldiek, az osztrák nézők körében helyes felismerések szülessenek. Ahhoz tehát, hogy a kép, amely bennük a magyar zenéről él, közelebb kerüljön az igazsághoz és a valósághoz. ö. L. Országos fotófesztivál Szaporodó gyűjtemény Ékes János felvétele A zsámbéki Borús Ferenc ismert lámpagyűjteménye egyre szaporodik. A gyűjtő most arra kérte a községi tanácsot: ha lehetséges, biztosítson megfelelő elhelyezést az értékes tárgyaknak, hogy az érdeklődőik zavartalanul megtekinthessék a község egyik nevezetességét. Ma: díjniosz.ús A gödöllői Agrártudományi Egyetemen szomoaton a/, iv : ->y László reá torhelyei te* nyitotta meg az országos egyetemi és lőiSKolai foto- fesztivált. Az egyetemen zajló kollégiumi napok keretűben rendezett kiállításra 33 felsőoktatási intézménybői csaknem — 1200 fotót és diaképet küldtek be, s a zsűri közülük 300-at választott ki bemutatásra. A művészi felvételek többsége a hétköznapok eseményeit, érdekes pillanatait örökíti meg. A fesztivál érdekessége, hogy külön bemutatják azokat a fotókat és diaképeket is, amelyek a zsűri szerint még nem ütötték meg a mércét, de szeretnék, ha ezeket, a képeket is megvitatnák, értékelnék a lá- t igátok. A fesztivál megnyitása után a résztvevők „fotóssétát” tettek Gödöllőn, este pedig bált rendeztek az egyetem KlSZ-pinceklubjá- ban. A verseny díjait ma adják át. A záróünnepségen műsort ad a növi sadi egyetem néptáncegyüttese. Reális program Hogyan lehet lakáshoz jutni Szentendrén? Sokak szerint a címben megfogalmazott kérdés, konkrétsága ellenére, meglehetősen szónoki s mi több — költői. Mások a prózai választ is csalhatatlanul tudni vélik: sehogyan. Az igazság a két véglet között szerénykedik, a tájékozódni rest álmodozók, s a mindenre legyintő szkeptikusok megérzésével ellentétben így hangzik: lehet, de nem könnyen. S mindjárt hozzá kell biggyeszteni; ez nem opportunista, vagy éppenséggel manipulált igazság, amit alkalmasint úgy is értelmezhetnének, hogy: lehet, de nem mindenkinek. Szentendre lakáspolitikai jelene kétségtelenül kedvezőtlenebb a megve másik öt városánál, ez azonban távolról sem jelenti, hogy belátható időn belül nem orvosolható. A város vezetőinek erőfeszítése, a gondok kendőzetlen feltárása, s a lakossággal történő ismételt megvitatása a legméltóbb garancia erre. Kérdések fóruma A tanács végrehajtó Dizott- sága tavaly több száz példányban megjelentetett, s terjesztett egy semmivel össze nem téveszthető zöld füze- tecskét. A kis káté címe: Tájékoztató a lakásigénylés módjáról, a lakásigények kielégítésének formáiról Szentendre városában. Az írásbeli tájékoztatót szóbeli követte a városháza zsúfolásig megtelt dísztermében, ahol a tanács és az OTP vezetői fáradhatatlanul válaszoltak az ismételt kérdésekre, panaszokra, s nemegyszer kérelmezésekre. Szót kapott három gyermekét egyedül nevelő anya; telek- tulajdonos, akinek vállalkozó kedvét építési tilalom fékezi; összedőléssel fenyegető ház lakója; nyugdíjasok, akik 'tanácsi bérlakásra nem jogosultak, a szövetkezeti törlesztését viszont nem bírná a zsebük- az igazgatási osztály régi ismerősei, s újabbak, kérve, hogy a lakásügyi társadalmi bizottság győződjön meg róla, milyen körülmények között élnek; gépkocsitulajdonos, aki drágálja az OTP-lakásokat, azt kérdezte, miért kizáró ok az igényjogosultságnál az autó; megint más arra várt választ, miért nem támogatja jobban az állam a magánépítkezőket; szentendreiek, környékbeliek, fővárosiak. A válaszok a helyzet és a lehetőségek értő ismeretében fogalmazódtak, s így nem egy reménykedőnek feltehetően csalódást okoztak. A fórum célja azonban nem is lehetett az, hogy onnan mindenki lakáskulccsal vagy legalább biztató, konkrét válasszal a tarsolyában távozzon. Lakott lakha'atlsn Milyen hát a lakáshelyzet 1974 elején Szentendrén? Áttekintéséhez tudni kell — amint azt dr. Mikó Tibor, a városi tanács igazgatási osztályának s egyben lakásügyi hatóságának vezetője elmondta —, hogy az állami és a magántulajdonban lévő öreg házak zöme már betöltötte a háromszázadik életévét, s ál- 1: ....k a hosszú hűséges helytál lás folyamán jócskán megrongálódott. Vonatkozik ez a diagnózis elsősorban a város szívében lévő, felbecsülhetetlen műemléki értéket képviselő veterán házakra, amelyeknek állóképességét nap mint nap kikezdik a falaikat csaknem súroló teherautóóriások. Így aztán nem lehet csodálkozni, hogy az igazgatási osztály nyilvántartásában folyamatosan harminc-negyven életveszélyessé vált lakás szerepel. Lakóik feje fölé soron kívül kell valamilyen fedelet biztosítani. Igenám. csakhogy a bérleti jog megszűntével. elhalálozással, vagy elköltözéssel közel sem üresedik meg annyi lakás, ahány ■Metveszélvesisé válik. Ezért az is mer’°sík. hnov már szanálásra ítélt lakást neveznek ki szükséglakásnak. Példa van erre, nem is egy. A Rákóczi út 7. szám alatti házat korábban életveszélyesnek minősítette a műszaki osztály, most is alá van dú- colva. Közben a városban leégett egv ház, más megoldás nem kínálkozott, lakóit beköltöztették a szanált ház két, viszonylag veszélytelenebb lakásába. Vagy: Szentendre szégyenfoltjának tartják a Duna-parton a hajóállomással szemben lévő lesüllyesztett épületet. Lakói hét évvel ezelőtt elhagyták életveszélyessé vált otthonukat, bontásra sor még sem került, mert időközben két- három lakást kénytelen volt lakhatónak minősíteni a műszaki osztály, hogy azokba egy ízbégen összedőlt ház lakói beköltözhessenek. Ma is ott élnek, jóllehet, kormány- rendelet van arra vonatkozóan, hogy szükséglakásban egy évnél tovább nem szabad lakni. Igénylők előtt, szanáltak Nehezíti a tizenhárom tagú lakásügyi társadalmi bizottság munkáját, hogy Szentendrén gyakorlatilag 1971 óta állami lakást nem adtak át. A negyedik ötéves terv lakásügyi programja úgy alakul, hogy csak az utolsó két évében, idén és jövőre kerül sor 188 tanácsi bérlakás, illetve 260 tanácsi értékesítésű lakás kulcsátadására a Felszabadulás lakótelepen. Amennyiben ez az OTP-lakások rovására megemelt terv megvalósul, az esetben átmenetileg nagy kő esik le a lakásügyi hatóság szívéről, hiszen január elsején „mindössze” 194 tanácsi bérlakásra és 320 tanácsi értékesítésű lakásra vonatkozó igény szerepelt a nyilvántartásában. A jogos lakásigénylők jelentkezése azonban ezzel még koránt sem ért véget, az eltelt majdnem három hónap alatt csak- n.m félszázan kopogtattak a hivatal ajtaján, s ez a szám várhatóan továbbra is jelentősen fog emelkedni. S ugyanakkor nem szabad megfeledkezni a városmagot tehermentesítő, úgynevezett belső körút nyomvonalán végrehajtandó nagyszabású szanálásokról. Maga a tanácselnök, Marosvölgyi Lajos mondta a Fórumon adott egyik válaszában, hogy „a soron következő szanálásokra is kell az épülő lakásokból tartalékolni, ezek minden egyes esetben megelőzik a jogos igények kielégítését”. A komfort nem olcsó A jogosultság megítélésénél Szentendrén is előtérbe helyezik a nagycsaládokat — több népesedéspolitikai ankét határozta ezt el. A tanács az öt- vagy annál több tagú családoknak fog is biztosítani megfelelő méretű bérlakást, nagy kérdés azonban, hogy ezek a családok hogyan lesznek képesek megfizetni az összkomfort után járó bért, a fűtési és a melegvíz-szolgáltatási díjat, nem is beszélve a villanyszámláról, amelyet az elektromos tűzhely használata ugyancsak felsrófol majd. Köztudott ugyanis, hogy Szentendrén az áram nem olcsó szórakozás — az Elektromos Művek kirendeltsége itt húsz fillér híján két forintot kasz- szíroz kilowattjáért. Előnyös szövetkezés „A tanácsi értékesítésű lakások után a legkedvezőbb építési, illetve hitelezési forma a lakásépítő szövetkezetek szervezése” — olvashatjuk a már említett zöld füzetecs- kében. Az első ilyen lakótélén már javában épül a Vasvári Pál úton. Életre, hívására a városi pártbizottság és a városi tanács végrehajtó bizottsága közösen tettek javaslatot, majd a tanács biztosította a területet, terveket készíttetett s elvégeztette saját költségén az előkészületi
