Pest Megyi Hírlap, 1974. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-22 / 68. szám

1974. MÁRCIUS 22., PÉNTEK rESi élte KbfCírlap 3 Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának március 19-20-i üléséről (Folytatás az 1. oldalról) újjáválasztása során növelni kell a fizikai munkások ará­nyát a párt különböző szintű vezető testületéiben. A Köz­ponti Bizottság szükségesnek tartja erősíteni azt a folyama­tot, amelynek során a közéleti tapasztalatokkal rendelkező munkások társadalmunkban tervszerűen vezető funkció­ba kerülnek. O A Központi Bizottság rá­mutatott, hogy az üzemi demokrácia a szocialista de­mokrácia része. Az üzemi de­mokrácia fejlesztésének leté­teményesei a párt-, a szak- szervezeti és az ifjúsági szer­vezetek. Abból kiindulva, hogy a munkásosztály vezető szerepét politikailag a párt érvényesíti, az üzemi demok­rácia fejlesztésében is alap­vetőnek kell tekinteni a párt szerepét. A pártszervezetek­nek kell kialakítaniuk az érin­tett szervezetek tevékenységé­nek egységét. O A Központi Bizottság szükségesnek tartja olyan átgondolt intézkedési rendszer kidolgozását, amelynek ered­ményeképpen fokozatosan nö­vekszik a munkások súlya a társadalom mindennapi életé­ben Tudatosan arra kell tö­rekedni, hogy a munkában ki­emelkedő munkások egyszers­mind közéleti emberré is vál­janak, szavuknak súlya le­gyen, s közéleti fórumokon is mind gyakrabban nyilvánítsa­nak véleményt üzemük, az or­szág és a világ kérdéseiről. Növelni kell a munkásoálya erkölcsi megbecsülését, javí­tani kell a munkásokkal fog­lalkozó személyzeti munkát, és könnyíteni kell helyzetüket mindennapos ügyeik intézésé­ben. El kell érni, hogy a munkáspálya egész életre szó­ló érdekeltséget, vonzóerőt, megbecsülést és előrejutási lehetőséget biztosítson. © A Központi Bizottság rá­mutatott: a munkás­osztály naponta bizonyságot szolgáltat arra, hogy osztály- öntudatával, helytállásával, áldozatos munkájával, fegyel­mezettségével, szervezettsé­gével a társadalmi haladás irányát meghatározó erő. Tár­sadalmunk számbelileg is legnagyobb osztályának, a munkásosztálynak a felelős­sége, helytállása, a nemzeti jövedelemhez való döntő hoz­zájárulása jelentős szerepet játszott abban, hogy az utób­bi másfél évtizedben rend­szeresen emelkedett minden dolgozó osztály és réteg élet- színvonala; az egész társada­lom érdeke, előrehaladásunk fontos záloga, hogy a munkás- osztály életkörülményei is rendszeresen javuljanak. A Központi Bizottság leszö­gezte: biztosítani kell, hogy a munkásosztály életszínvona­lának javítására a negyedik ötéves tervben előírt célokat elérjük. A Központi Bizottság alá­húzta, hogy a munkásosztály legszilárdabb magja a nagy­üzemi munkásság. A párt úgy véli, hogy a nagyüzemi mun­kásság helyzetének fokozatos és rendszeres javítása a köz­ponti szervektől összehangolt, átfogó intézkedéseket és meg­különböztetett figyelmet igé­nyel. A munkásosztályon be­lül sajátos helyzetük s je­lentőségük miatt külön is foglalkozni kell a munkásnők és a munkásfiatalok problé­máival. O A Központi Bizottság is­mételten kifejezte, hogy társadalmunk szocialista fej­lődésének fontos feltétele a dolgozók, mindenekelőtt a munkások általános művelt­ségének emelése, szakmai kép­zésének és továbbképzésé­nek javítása. Fokozottabb tá­mogatást kell nyújtani a szakmunkásképzés tökélete­sítéséhez. Fontos feladat a felnőtt korú munkások felső­fokú képzésének és tovább­képzésének kiterjesztése. A párt elvi, politikai kérdésnek tekinti, hogy a munkások, a fizikai dolgozók gyermekei is megkülönböztetett módon tá­mogatást kapjanak a tanulás­ban "♦ és továbbtanulásban. O A Központi Bizottság el­várja, hogy a munkás- osztály társadalmi szerepének fejlesztéséről, helyzetének to­vábbi javításáról elfogadott irányelveket az illetékes párt-, végrehajtása jelentős eredmé­nyeket hozott, a párt politikai vonala népünk túlnyomó több­ségének támogatását élvezi, s a kongi'esszusi felkészülés so­rán is e vonalat kell követni. — A belpolitikában a párt alapvető törekvése továbbra is a munkásosztály vezető szere­pének erősítése, a munkás-pa­raszt szövetségnek, tái'sadalmi rendünk szilárd alapjának fej­lesztése, a szövetségi politika folytatása, a szocialista de­mokrácia további sokoldalú, erőteljes kibontakozásának elősegítése. — A gazdaságpolitikában a párt folytatja a népgazdaság tervszerű, arányos fejlesztését, a nép életszínvonalának a ter­melő munka eredményeivel összhangban történő rendsze­res emelését. A párt továbbra is fontos feladatának tekinti a szocialista mezőgazdaság vív­mányainak megszilárdítását és továbbfejlesztését. Megerősíti és tovább tökéletesíti a gazda­sági élet irányításéinak bevált rendszerét. — A kulturális politikában az összes alkatóerőt tömörítve a párt folytatja a gyakorlat által igazolt tevékenységét. Az ideológiai munkában a szocia­lizmus öntudatos híveinek szé­les körére támaszkodva, az antimarxista nézeteket eluta­sítva a párt folytatja a tudo­mányos szocializmus eszméi­nek terjesztését, a gyakorlat­ban felvetődő új kérdések megválaszolását. — A külpolitikában a párt nemzeti érdekeink szolgálatá­ban, az internacionalizmus ta­laján állva, továbbra is a ha­zai szocialista építőmunka nemzetközi feltételeinek meg­teremtésére, a szocializmus, a haladás, a béke ügyének előse­gítésére törekszik. ★ A Központi Bizottság meg­győződése, hogy a párt XI. kongresszusa tovább fogja erő­síteni a párt-, a munkásosz­tály vezető szerepét, a dolgozó osztályok szövetségét, a szocia­lista nemzeti egységet, újabb lendületet ad majd a szocia­lizmus építésének. A Központi Bizottság fel­szólítja a pártszervezeteket és a párt tagjait, hogy a X. kong­resszus határozatainak jó vég­rehajtásával, példamutató munkával, kommunista helyt­állással készüljenek a párt XI. kongresszusára. 1975 tavaszán, a kongresszus évében lesz ha­zánk felszabadulásának 30. év­fordulója is. A Központi Bi­zottság felhívja a munkásosz­tályt, a szövetkezeti parasztsá­got, az értelmiséget, egész dol­gozó népünket, hogy az évfor­dulóhoz közeledve az ország- építő munka lendületes folyta­tásával, szocialista céljaink tá­mogatásával segítse további előrehaladásunkat a szocializ­mus teljes felépítésének útján. Pártbizottsági ülések A Magyar Szocialista Mun­káspárt Budapesti Bizottsága március 21-én ülést tartott, amelyen meghallgatta Biszku Béla tájékoztatását az MSZMP Központi Bizottságának 1974. március 19—20-i üléséről. A pártbizottság Németh Károlyt, a Politikai Bizottság tagjárt; — más fontos megbízatása miatt — felmentette első titkári első titkárnak Katona Imrét, a Központi Bizottság tagját. Ülést tartott az MSZMP Csongrád megyei Bizottsága, amelyen Pullai Árpád tájékoz­tatót tartott az MSZMP Köz­ponti Bizottságának 1974. már­cius 19—20-i üléséről. A me­gyei pártbizottság Győri Imrét, a Központi Bizottság tagját — más fontos megbízatása miatt — felmentette első titkári tisztségéből és megválasztotta tisztségéből. A Hazafias Népfront elnökségének ülése A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának elnöksége Kállai Gyula elnökletével március 21-én ülést tartott, amelyen meghallgatta Kádár János tájékoztatóját az MSZMP Központi Bizottságá­nak 1974. március 19—20-i üléséről. Az elnökség elfogadta a nyugállományba vonuló Bencsik István felmentését a főtitkári tisztségből, s megvá­lasztotta az elnökség tagjává. Egyidejűleg Sarlós Istvánt megválasztotta a Hazafias Népfront főtitkárává. Az el­nökség támogatta az MSZMP Központi Bizottságának javas­latát a Minisztertanácsban ja­vasolt személyi változásokról. Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa március 21-én ülést tartott. Az Elnöki Tanács a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének javasla­tára nyugdíjazásuk miatt fel­mentette a Minisztertanács el­nökhelyettesi tisztségéből Fe­hér Lajost és Ajtai Miklóst, s egyben megválasztotta a Mi­nisztertanács elnökhelyettesé­vé Aczél Györgyöt és Borbán­di Jánost. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt Aczél György és Borbándi János letette a hivatali esküt. Az eskütételen je­len volt Kádár János, asz MSZMP KB első titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke és Kállai Gyula, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának elnöke, valamint Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára. Aczél György életrajza Aczél György 1917-ben szü­letett Budapesten, munkás­családból származik. 1935 óta vesz részt a munkásmozga­lomban, azóta párttag. A fel- szabadulás után évekig Bor­sodban és Baranyában a me­gyei pártbizottsági titkár funkcióját töltötte be. 1956-tól az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja. 1957-ben műve­lődésügyi miniszterhelyettessé nevezték ki, 1958-tól 1967-ig mint a művelődésügyi minisz­ter első helyettese dolgozott. 1967. április 12. óta az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra volt. 1970 óta a párt Politikai Bizottságának tagja. 1958 és 1963 között Baranya megyét képviselte az ország- gyűlésben, 1971-ben Pécs 1. számú választókerületében is­mét országgyűlési képviselővé választották. Borbándi János életrajza Borbándi János 1923-ban született, munkáscsaládból származik, 1945 óta párttag. 1949-ig géplakatosként Csepe­len dolgozott. 1949-től a Fém­áru- és Szerszámgépgyárban üzemi párttitkárként, majd a pártközpontban politikai mun­katársként tevékenyekedett. 1953-tól 1955-ig a diósgyőri Lenin Kohászati Művek párt- bizottságának titkára. 1955 és 1958 között elvégzi az SZKP főiskoláját. 1958-tól 1961-ig a Budapest II. kerületi pártbi­zottság első titkára, 1961-től 1966-ig honvédelmi miniszter- helyettes, 1966-tól az MSZMP Központi Bizottsága közigaz­gatási és adminisztratív osztá­lyának vezetője. 1962-től 1966- ig országgyűlési képviselő, az MSZMP VIII. kongresszusán — 1962-ben — a Központi El­lenőrző Bizottság tagjává vá­lasztották, s 1970 óta tagja a párt Központi Bizottságának. Közgazdaság-tudományi egye­temet végzett. i III. A közművelődés helyzetéről , és fejlesztésének feladatáról A Központi Bizottság áttekintette a közművelődés hely­zetét és határozatot hozott továbbfejlesztéséről. állami és társadalmi szervek munkájában következetesen érvényesítsék. A Központi Bizottság meg­bízta a Politikai Bizottságot, az irányelvekkel kapcsolatos konkrét tennivalók kidolgo­zásával. A jelentést, a hatá­rozatot az illetékes párt-, állami és társadalmi szervek rendelkezésére bocsátja tanul­mányozásra és a szükséges in­tézkedések megtételére. deltetésüknek megfelelőer használják fel. A folyamatos es allandc művelődés szükségességénél felismertetésében kulcsszere­pe van a munkahelyi veze­tésnek. Kötelezettségei terjed­jenek ki a dolgozók művelő­désének segítésére. Nagy fi­gyelmet kell fordítani a nők művelődési lehetőségsinek nö­velésére. Döntő kérdésnek kell tekinteni az ifjúság művelő­dési lehetőségeinek növelé­sét, különös tekintettel azok­ra, amelyek a szocialista kö­zösségi életre nevelik. A Központi Bizottság szük­ségesnek tartja, hogy a köz­művelődési tevékenységben minden szinten következete­sen jusson érvényre a párt el­vi, eszmei, politikai irányítá­sa. A pártszervezetek a kul­turális nevelést tekintsék a pártmunka szerves részé­nek, teremtsenek szorosabb kapcsolatot a közművelődés és a tömegpolitikai munka kö­zött. A Központi Bizottság kife­jezve elismerését a fáradha­tatlan és eredményes mun­kásságért, további céltudatos erőfeszítésre hívja fel a mű­velődésügy, a közművelődés minden dolgozóját a szocialis­ta tudatformálás szolgálatá­ban, ★ A Központi Bizottság fel­hívja a kormányt a határo­zatból adódó állami feladatok kimunkálására, a közművelő­dés egységes felügyeleti rend­szerének kialakítására. Kéri a társadalmi és tömegszerveze­teket, szövetségeket, hogy dol­gozzák ki saját távlati köz- művelődési terveiket. A Központi Bizottság in­dokoltnak tartja közművelő­dési törvény megalkotását. A Központi Bizottság a köz- művelődés helyzetéről szóló jelentést, valamint a Köz­pont’ Bizottság határozatát nvilvánossáera hozza. O A felszabadulás a ma gyár nép művelődés tör tcueteoen is új korszakot nyi­tott azzal, hogy megszüntet­te az egykori uralkodó osztá­lyok kulturális monopóliu­mát. Népünk művelődési hely­zete az ország társadalmi, po­litikai, gazdasági átalakulásá­val összhangban gyökeresei megváltozott, műveltsége je­lentősen gyarapodott, gazda­godott. A társadalmat mind­inkább áthatja a marxista vi­lágnézet, a szocialista közgon­dolkodás. Társadalmunkba! olyan szocialista kultúra var) kibontakozóban, amely magá­ban foglalja a hazai és az ál­talános emberi kultúra min­den haladó hagyományát. A dolgozó osztályok, réte­gek között legnagyobb mérték­ben a munkásság műveltsé­ge emelkedett. A szocialista brigádokban mind teljesebben érvényesül a „szocialista mó­don dolgozni, élni, művelődni" követelménye. A mezőgazda­ság szocialista fejlődése meg­változtatta a parasztság gon­dolkodásmódját, erősödött a közösségi szellem. Tovább emelkedett az értelmiség ál­talános és szakmai művelt­sége, s növekszik a szerepe és felelőssége a kultúra, a mű­veltség terjesztésében. ■ Az iskolai és közművelődési tevékenység kapcsolata erő­södött és tudatosabbá vált a Központi Bizottság 1972. évi oktatáspolitikai határozata óta. A műveltségi színvonal eme­lésében az iskolai oktatás mellett alapvető szerepet ját­szott a közművelődés terüle­tén dolgozók munkája. Jelen­leg mintegy 40 ezer dolgozó tevékenykedik ezen a terüle­tein. A továbbtanulás, az önmű­velés széles körben az élet­forma részévé vált. Könyvtá­raink, 2,3 millió olvasót tarta­nak nyilván. A múzeumokat évente több mint 8 millióan látogatják. Az öntevékeny művészeti, ismeretszerző, tu- dományos-búvárkodó mozgal­makban, a különféle szakkö­rök, klubok tevékenységében több százezren vesznek részt. Az országban ma 2825 mű­velődési otthon működik, és mintegy 8700 közművelődési könyvtár, összesen 27 millió kötettel szolgálja a folyama­tos művelődés lehetőségeinek biztosítását. A műveltség ter­jesztésében. közvetítésében és a művelődés szervezésében kiemelkedő szerepet tölt be a televízió és fontos feladato­kat lát el a rádió és a sajtó. O A közművelődés azonban a jelentős eredmények el­lenére elmarad a szocialista építőmunka mai követelmé­nyeitől, a lehetőségektől. Ezért a Központi Bizottság szüksé­gesnek tart’a a közművelődési tevékenység továbbfejlesztését. A közművelődésnek a kul­túra, az ismeretek terjeszté­sén túl fontos feladata: a szo­cialista életszemlélet és ma­gatartás kialakításának segí­tése; a szakmailag jól kép­zett. a munkáját magasfokú öntudattal végző, a közéletben szerepet vállaló szocialista ember formálása; az önműve­lés fontosságának felismerte­tése, lehetőségeinek bővítése; a növekvő szabad idő hasznos, tartalmas eltöltésének előmoz­dítása. A művelődés központi kér­dése: a munkásság műveltsé­gének színvonala. Társadal­munknak érdeke és sürgető feladata a munkásművelődés következetes fejlesztése, ezért alapvető fontosságúnak kell tekinteni. Elsősorban a nagy­üzemekben. a szocialista bri­gádokban már kialakult, aktív művelődési igényekkel ren­delkező közöfiaéfzekre kell fn­O A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kong­resszusát 1975 márciusra ösz- szehívja. A Központi Bizottság úgy határozott, hogy ki kell dol­gozni a párt új programnyi­latkozatát. A Központi Bi­zottság a párt új program- nyilatkozatának előkészítésé­re Kádár János elvtárs veze­tésével bizottságot küldött ki. A Központi Bizottság úgy döntött, hogy a kongresszus elé terjesztendő határozati ja­vaslatát megfelelő időben a párttagság rendelkezésére bo­csátja és nyilvánosságra hoz­za. A Központi Bizottság kije­lölte a kongresszus előkészí­tésével kapcsolatos politikai munka fő irányát, és a párt- szervezetek konkrét tenni­valóit. O A Központi Bizottság elhatározta, hogy a gya­korlati munka követelményei­nek megfelelően, egyes veze­tő tisztségekben káderátcso­portosítást hajt végre: A part- és társadal­mi szerveknél a) Aczél György elvtársat, a Politikai Bizottság tagját .— más, fontos megbízatása miatt — felmenti a Központi Bi­zottság titkári tisztsége alól. — Győri Imre elvtársat, a Központi Bizottság tagját megválasztja a KB titkárá­nak. b) Komócsin Zoltán elvtár­sat, a Politikai Bizottság tag­ját, a KB titkárát, megbízza a Népszabadság szerkesztő bizottságának vezetésével. — Sarlós István elvtársat, a Központi Bizottság tagját, fel­mentve a Népszabadság fő- szerkesztői tisztsége alól. ja­vasolja a Hazafias Népfront főtitkárának. — Tudomásul veszi, hogy Bencsik István elvtársat nyug­állományba vonulása miatt felmentik a Hazafias Nép­front főtitkári tisztsége alól. c) Nyers Rezső elvtársat, a Politikai Bizottság tagját, fel­menti a Központi Bizottság titkári tisztségéből és javasol­ja a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudo­mányi Intézete igazgatójá­nak. d) Németh Károly elvtár­sat, a Politikai Bizottság tag­ját megválasztja a Központi Bizottság titkárának. — Javasolja, hogy Katona Imre elvtársat, a Központi Bizottság tagját válasszák meg a budaoesti pártbizott­ság első titkárának. A MINISZTERTANÁCSNÁL a) Ajtai Miklós eílvtársat, a Központi Bizottság tagját ja­vasolja felmenteni a Minisz­tertanács elnökhelyettesi tiszt­sége alól, és tudomásul veszi nyugállományba helyezését. b) Fehér Lajos elvtársat, a Politikai Bizottság tagját, ja­vasolja felmenteni a Minisz­tertanács elnökhelyettesi tiszt­sége alól és tudomásul veszi nyugállományba helyezését. c) Aczél György elvtársat, a Politikai Bizottság tagját, ja­vasolja megválasztani a Mi­nisztertanács elnökhelyettesé­nek. d) Borbándi János~ elvtár­sat, a Központi Bizottság tag­ját, felmentve a Központi Bi­zottság osztályvezetői tisztsége alól, javasolja megválasztani a Minisztertanács elnökhelyet­tesének. A Központi Bizottság a munkaköri változásoknak megfelelően módosította a Központi Bizottság mellett működő bizottságok és mun­kaközösségek összetételét. Eze­ket a változásokat a Pártélet :ímű folyóirat közli. O A Központi Bizottság a XI. kongresszus előkészí­tésekor abból indul ki, hogy a K. kongresszus határozatainak IV. Az MSZMP XL kongresszusának összehívásáról A Központi Bizottság megvitatta a párt soron levő kong­resszusának összehívására vonatkozó javaslatot, és a szerve­zeti szabályzatból fakadó kötelezettségének megfelelően el­határozta : maszkodni. A munkáslakta városi peremkerületekben, az új lakótelepeken mielőbb lét­re kell hozni a még hiányzó közművelődési intézményeket. A falusi lakosság körében a közművelődési munkával elő kell segíteni, hogy a művelt­ségi színvonalban és a műve­lődési lehetőségekben meglévő történelmi hátrányt falun is leküzdjük. A közművelődés akkor fe­lelhet meg növekvő társadal­mi feladatának, ha a párt-, az állami, a társadalmi szer­vek és szervezetek együttesen készítik elő a gyorsabb fejlő­dést, ha határozott marxista eszmeiség és távlati koncep­ció alapján emelik magasabb szintre a művelődésügyi mun­kát. E célok érdekében a köz- művelődés egész intézmény- rendszerét, valamennyi eszkö­zét összehangoltan, nagyobb következetességgel és haté­konysággal kell felhasználni. A településfejlesztési ter­vekkel összhangban — az 1990-ig terjedő hosszútávú népgazdasági terv részeként — ki kell dolgozni a közmű­velődés távlati fejlesztési ter­vét. A művelődéspolitikai cé­lok megvalósítását fokozot­tabban kell segíteni gazdasá­gi, anyagi eszközökkel, s biz­tosítani kell, hogy az elő­irányzott pénzeszközöket ren-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom