Pest Megyi Hírlap, 1974. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-21 / 67. szám

NAPLÓ A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A VÁCI JÁRÁS ÉS VÁC VÁROS RÉSZÉRE XVIII. ÉVFOLYAM, 67. SZÁM 1974. MÁRCIUS 21., CSÜTÖRTÖK Bőséges készlet várja a vásárlókat Tavaly háromszáznegyvenezer mázsa tüzelőanyagot értékesítettek A hét elején a váci üzemek­ben megkezdődött azoknak a dolgozóknak az összeírása, akik részt akarnak venni az idei tüzelőakcióban: a SZOT kezdeményezése az idén is megkönnyíti a beszerzésit, és | lehetővé teszi, hogy már a ta­vaszi-nyári hónapokban a kamrákba, pincékbe kerüljön a téli fűtőanyag. A Budapestkörnyéki TÜZÉP Vállalat 2304-es számú raci telepén Paluska Ferenc telep­vezető megmutatja a felhal­mozott árut: — Brikettféléből jelentős a készletünk, 13 ezer mázsa van az NDK-ból, 10 ezer mázsa tataiból, dorogiból, nyolc­ezer mázsa berentei koc­kaszénből és háromezer mázsa a berentei dióból. Mintegy 30 vagon fát is táro­lunk. így felkészülten várjuk az akció kezdetét. — Hogyan zárták a múlt évet? — Tavaly 340 ezer mázsa tü­zelőt juttattunk a váci és Vác környéki lakásokba. Igaz, hogy a tél enyhe volt, de egyébként is aránylag ütemesen érkezett az utánpótlás. Fél év óta szál­lítószalag könnyíti meg a ne­héz fizikai munkát — Fejlesztettek, korszerűsí­tettek is? — Központunk segítségé­vel és a városi tanács tá­mogatásával, új olajkutat létesítettünk Deákváron: ötvenezer literes tartályt süllyesztettünk a föld alá. A benne levő mennyiség elég a régi DCM-lakótelep, a KISZ-házsorok és az OTP-há- zak lakosai számára. A fűré­szelt fa kiszolgálása néha nem volt zavarmentes, a gép gya­kori elromlása miatt, de re­méljük, azt is sikerül majd zökkenőmentessé tennünk. — A váci telepről dicsérőleg szóltak Budapesten. LABDARÚGÁS Sok kihagyott gólhelyzet Váci Híradás-Salgótarjáni Kohász 1:1 (1:1) Vác: Drajkö, Molnár I., Kriska, Fidler, Szunyogh, Menczel, Pálinkás, Balogh, Fedor, * Kovács, Bednárik, Molnár II. Már a 2. percben gólt érhe­tett volna el a Híradás, de Szunyogh, 6 méterről, tiszta helyzetben mellé lőtt. Inkább az ellenfél térfelén folyt a já­ték, jóval többet támadtak a hazaiak. A 12. percben Mol­nár II. a bal oldalról beívelt, s Fedor higgadtan a hálóba továbbította a labdát (1:0). Ezután Balogh Borossal csa­pott össze, a salgótarjáni já­tékos megsérült. Míg a kö­zéphátvédet a kapu mögött ápolták, szabadrúgáshoz ju­tottak a vendégek. A szabad­rúgást Marcsók, a sorfal mel­lett, a hálóba nyeste (1:1). A 39. percben Pálinkás ta­lált a hálóba, de Tompa já­tékvezető, a partjelző bein- tésére, nem adott gólt. A 43. percben Balogh parádés csel­sorozata után, Molnár II. lö­vése mellé szállt. A második félidőben is töb­bet kezdeményezett a Vác, de a kapu előtt a legjobb hely­zetekben is hibáztak. A 60. percben felcsillant a lehető­ség a vezető gól megszerzé­sére: 11-eshez jutott a Hír­adás. A büntetőnek Kriska futott neki, de lövése a kanu fölé szállt. Továbbra is a Hír­adás rohamozott. Pálinkás nagv lövését ütötte szöglet­re Vári. Az utolsó negyedórá­ban fergetegesen támadott a hazai csanat a győztes gól megszerzéséért, de ismét jobb­nál jobb helvzetek marad­tak kihasználatlanul. A látottak alapján győzel­met érdemelt volna a csapat, de a kapu előtti határozatlan­ság és a be nem rúgott 11-es egy pontba került. A csapatból Fidler, Fedor, Molnár II, Kovács és az első félidőben Balogh játszott jól. — Nyolctagú kollektívánk az 1972-es munka és az elért eredmény alapján, tavaly el­nyerte a kiváló telep címet. Most értékelik a múlt évi munkát. ' Ami biztató: egyetlen pa­naszt nem írtak a panasz­könyvbe, nem érkezett bí­rálat sem a közületek, sem a magánháztartásak részé­ről, pedig az eladott mennyiség értéke megközelíti a 19 millió forintot. — Mire hívják fel a vásár­lók figyelmét? — Lehetőleg a tüzelőakció kezdetétől, folyamatosan vált­sák be a kiadott utalványo­kat. Az idén is fa, szénféle, fűtőolaj egyaránt beszerezhető az utalványokra, viszont, a torlódások elkerülése végett, jobb. ha már áprilisban meg­kezdhetjük a szállítást, és nem vár senki az őszi esős, sáros időre. P. R. Csimbaf, szátva, konkol/ozó Verőcsényi padlásokon Akit a Börzsöny lábánál elterülő vagy a völgykat­lanokba zárt hegyi községek élete és múltja érdekel, Perőcsényben sok érdekes tapasztalatra tehet szert. Vegyük mindjárt a legfontosabbat, a kenyeret. A ke­nyér meghatározó szerepe évezredek alatt sem sokat változott, inkább csak a gabona termesztésének és a kenyér elkészítésének módja korszerűsödött. Az azon­ban nagyot. Ezért meglepő, hogy Perőcsényben vi­szonylag még sok , udvaron látni kenyérsütésre épített kemencét. Ismerkedés kemencenézés közben A kemencének köszönhetem, hogy megismerkedtem Koczó Gézával, aki sok érdekességet tartogatott számomra. Az is­merkedés úgy zajlott le, hogy álltam az egyik' ház kerítése előtt, és néztem a szép, fehér­re meszelt kemencét, ő arra jött, és én megszólítottam: — Van-e még sok ilyen ke­mence a faluban? — Ilyen nincs. Mindegyik másfajta, de belőlük még szép számmal akad. — Aztán rendszeresen ebben is sütik a kenyeret az asszo­nyok? — Már nem. Csak rango­sabb ünnepeken. Bolti kenye­ret eszik mindenki. — Gondolom, sok régiség, régi tárgy akad még a házak­ban. — Azt nagyon rosszul gon­dolja. mert a régiségesek meg a falukutatók lerámolták a padlásokat. Miért kérdezte? — Mert szeretnék felmenni néhány padlásra, olyan ember kíséretében, aki iránt itt biza­lommal vannak. — Ne haragudjék, maga vagy falukutató, vagy régisé- gies. — Miből gondolja? — Mondtam már, azok jár­ták a padlásokat. — Más a szándékom. Meg szeretném kérdezni a tulajdo­nost, milyen emléke fűződik, SZABAD SZOMBATOKON Három ház — a kiü A 22. sz. Volán Vállalat építőrészlegének Szabó Pálról el­nevezett aranykoszorús szocialista brigádja teljes létszámmal építi brigádtársának, Tóth József Örbottyán, Fő utca 52. szám alatti házát. Az összetartó kollektíva Pátyon és Gyálon is segít egy-egy brigádtag házának felépítésében. Rózsavölgyi felvétele JEGYZET Vízhordók TJárom hete az alsóváro- si sírkertben jártam. A régi szivattyús kút felső nyílásába valaki faágat dugott. Megtehette, nincs már szükség rá, gondoltam, hiszen tavaly óta vízveze­téki kutak vannak a teme­tőben. Vizet ugyan nem adtak ottjártamkor, de nem csodálkoztam rajta, sőt okos intézkedésnek tar­tottam a kutak téli víztele­nítését, elzárását: február­ban minek a temetőben víz? Ma azonban furcsa lát­vány ejtett gondolkodóba. Öntözőkannát óvatosan ci­pelő asszonyokra lettem figyelmes. Csak nem vizet visznek a temetőbe? Bizony, azt vittek. Megérkezett a tavasz. Felhantolják a sírokat, vi­rágokat ültetnek Tájiak, s a virágültetés víz nélkül nem lehet eredményes. Én közelről tudnék vizet vinni a rokonaim sírjára, mert az egyik vejem a Földvári téri lakótelepen lakik, de hirtelen egy jobb megoldás ötlött fel ben­nem: befizetek egy bizo­nyos összeget a sír öntözé­sére, s nem kell cipeked- nem. Kérésemre a temetőőr felesége széttárt karokkal ezeket mondta: — Nem tudjuk vállalni, öregek vagyunk, meg az-' tán víz sincsen, és ki tudja, mikor lesz. A hhoz, hogy Alsóvároson ne csak temető, ha- sírkert is legyen, víz jó lenne, ha az ott kutak mielőbb adná­nem kell: levő nak. Galambos Ferenc mondjuk, egy cserépedényhez, egy rokkához vagy egy fa krumplinyomóhoz. A terv füstbe ment Régóta forgattam már fe­jemben ezt a tervet, s nem is gondoltam, hogy Perőcsény­ben milyen bizarr ötletnek hat majd. Mert Koczó Gézával több padláson is jártam, né­hány valóban öreg használati tárgyat fedeztem fel, de, saj­nos, azok az idős emberek, akikéi voltak, bizony, már nem emlékeztek, hogyan is kerültek a házukba, lehet, hogy a szüleik vagy azok szü­lei vették vagy csinálták. Ter­vem tehát füstbe ment. Ám a füsttel kapcsolatban elmondhatom, olyat láttam, amivel kevés városi, főleg fia­tal vagy középkorú ember di­csekedhet. — Jöjjön el az édesapám­hoz, ott még láthat egyet s mást — invitált Koczó Géza. Sonka a kéményben Azt a laikus is láthatja a dombra támaszkodó, de patyo- latfehórre meszelt, parányi ablakszemeivel pislogó pa­rasztházról, hogy több száz éves. — Már az édesapám apja is úgy vette. Van ez tán három­száz éves is — mondta a 83 éves Koczó István. — Fény­képezték, filmezték, méricskél­ték már elölről, hátulról. — Tavaly itt járt egy tudós régész professzor, mert vala­hol a konyhaajtó előtt, az ud­varon kell lennie a régi, be­temetett verem lejáratának — folytatta a fia. — Feltúrtuk az egész udvart, hiába, nem leltük meg. — Kerüljünk beljebb — in­vitált az aggastyán. Az ajtón belépve, elcsodál­koztam. Mintha utókornak megmentett, skanzenbeli ház­ba léptem volna, azzal a kü­lönbséggel, hogy nem népraj­zos, hanem a tulajdonos ka­lauzolt. Számomra a legérté­kesebb látvány a nyitott ké­mény volt, mely a konyha tel­jes alapterületéből indult ki és felfelé fokozatosan keskenye- dett, a szurkosra füstölődött falak közt pedig, vasrúdon, még sápadt sonka lógott. Limlom alatt — Nyárra színt kap — mondta az idős ember, aki a lakás megtekintése után meg­mutatott egy régi gépet is, amelyből ugyancsak kevés akad manapság. Konkolyozó: gabonát tisztítottak rajta. A pajta sarkában, limlom alatt kallódik. Fél évszázada még nagy érték, nagyon hasznos masina volt. Ma? Ritkaság. Oldalán a fém táblán ez áll: Mezőgazdasági Gépgyár és Vasöntöde UMRATH és Tsa. Prága, Bubna és Budapest. — Ez meg a véka — mutat­ta a fadézsát a házigazda. — Száz véka búza régen elegen­dő volt vetőmagnak is, ke­nyérnek is. A padláson egy 25 literes, zománc js öntöttvas fazekat ta­láltam. — Mire emlékszik a fazék­kal kapcsolatban? — kérdez­tem Koczó Istvánnét. — Jaj, lelkem, mire is em­lékszem?... Jóformán sem­mire Talán arra, hogy vala­hol itt vettem a közelben. Hol is? Azt hiszem, Ipolyságon. Pokrócszövők Szüleitől Varga Józsefek­hez vitt el kísérőm, aki úgy hallotta, hogy Vargáék pokró­cot szőnek. (Pokrócnak mond­ják a rongyszőnyeget.) Magát a műveletet már nem, csak a ' kész szőnyeget láttuk, melyet a fiatalabb kor­osztályhoz tartozó Varga Jó- zsefné készített. Nem közis­mert, csíkos rongyszőnyegeket láttunk a fia szobájában, ha­nem nagyon szép és nagyon komplikált mintázatúakat. — Bizony, kívülem talán egy vagy két asszony tud ilyen mintás szőnyeget szőni, az egészen fiatalok meg egyál­talán nem értik a szövést. Édesanyja gyönyörű házi- szőtteseket mutatott: a piros csíkos kender és pamut keve­rékéből készült csimbatból még most is garmadával áll a szekrényben. Láttam olyan hímzést is, mely 1913-ban ké­szült, és még mindig használ­ják. — Négy esztendeje még kendert készítettünk ki, abból a fonalból szőttünk. Ma már az is kiment a divatból. Vargáék nem szegények, jutna nekik kész szőnyegre is, de a megszokás ... Régen a tönkrement ruhákból, rongy­ból télen csíkokat téptek, azo­kat összevarrták, tavasszal pedig megszőtték. A hegyi embereket nem kényeztette el a régi élet, a szorgalom, a ta­karékosság vérükké vált. Talán utoljára Vargáéknál megtudtuk, hogy Lázár Józsefek házában még munkában van a szátva. így mondják itt a szövőszéket. Valóban a több száz éves, szúette alkalmatosságon Lázár Józsefné, aki szintén a fiata­labb korosztályból való — dolgozott. — A minták lassan mennek, a csíkozással viszont jól hala­dok — mondta. Tőle tudtam meg, hogy még a kenderkikészítéssel sem hagytak fel egészen Perő­csényben Nekik is van ken­derük, meg is fonják majd a télen. — Talán utoljára szövök csimbatot saját fonalból — jegyezte meg Lázámé. A fia, aki traktoros a tsz- ben és motorral hazaugrott ebédelni, csak mosolygott. (bognár) Úttörő-rendezvények Ma reggel 8 órától országos expedíciós riadó. Az úttörő- csapatok akadályversenyeket rendeznek. Holnap, 22-én, 10 órakor, megyei szaktárgyi ver­seny kezdődik matematika, fi­zika és orosz tárgyakból. Március 26-án, délután 2 óra­kor, a városi tanács tanács­termében rendezik meg az út­törővezetők konferenciáját. Másnap, 27-én, délután 2 órá­tól az úttörők kulturális sereg­szemléje zajlik le a váci zene­iskolában. Ingyenes jogi tanácsadás Ma, március 21-én, délután öt órától ingyenes jogi tanács­adás lesz a szakmaközi bizott­ság szervezésében Vácott a párt- és tömegszervezeti szék­ház első emeletén: a Váci Já­rási Ügyvédi Munkaközösség ügyeletese ad tanácsot a hoz­zá fordulóknak. Március 15-től 31 -tg ÁRENGEDMÉNYES VÁSÁR A váci Naszály Áruházban A legmodernebb Videoton televíziókészülékek, olajkályhák, olajbojlerek, olajkazánok 10-15-20 százalékos árengedménnyel. NAGY VÁLASZTÉK, KEDVEZMÉNYES HÁZHOZ SZÁLLÍTÁS 1 Góldobók: Nyári, Pálinkás (5—5), Illés, Arany (4—4), Ad a mesék, Kosdi-Nagy (3—3), Tóth (1), illetve: Kreesik (5), Laczkovich (3), Molnár (2), Lestyán, Illés. Máthé (1—1). Váci Híradás—Nagymaros 23:18 (11:9) Nagymaros, 150 néző. Váci Híradás: Seres, Virágh, Szalontai (2), Együd (3), Bocz- kó (3), Petrányi (8), Berczelly (5), Kozma (1), Sári (1), Petre, Márkus. Gyengén kezdett a Híradás, a hazaiak jól tartották magu­kat. Az első játékrész fej fej melletti eredménye után ma­gára talált a vendégcsapat, és biztosan húzott el megyei baj­nokságban játszó ellenfelétől. Petrányi István ellenállhatat­lan volt, valósággal szétbom­bázta az ellenfél kapuját. Se­res pedig nagyszerűen védett. A nagymarosi csaDatból az eredményes Jeszenszki és Hor- nyák emelhető ki. T. — B. Megkezdődött a kézilabda Felszabadulási Kupa verseny- sorozata. Az első fordulóban a Váci Fonó az Ikladi IM Va­sassal, a Híradás II a Rádi SE-vei játszott. A Híradás-pályán lejátszott két mérkőzés a szép időben 150 nézőt csalogatott ki a pá­lyára. Váci Fonó—Ikladi IM Vasas 26:22 (11:10) A harmadik percben már 4:0-ra vezetett a Fonó, de a vendégek kiegyenlítettek. Az utolsó 10 percig fej fej mel­lett haladt a játék, amikor a. Foöó, gyors indításaival, vaj lamint büntetőivel, 4 gólos előnyt szerzett, s azt a mér­kőzés befejezéséig megtartotta. Góldobók: Török (9), Toldi (7), Danyi, Pápa (3—3), Rácz (2), Veres F.. Veres L. (1—1). Híradás II—Rádi SK 28:13 (17:9) Végig fölényben játszott a Híradás a lelkes és sportszerű rádi fiatalok ellen. Sikeres rajt a Felszabadulási Kupában

Next

/
Oldalképek
Tartalom