Pest Megyi Hírlap, 1974. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-21 / 67. szám

1974. MÁRCIUS 21.. CSÜTÖRTÜK 7 Karta/i mozaik A Magyar Nők Országos Tanácsának meghívására bol­gár küldöttség érkezett ha­zánkba. A delegáció Rusica Gocseva, a Bolgár Tudomá­nyos Akadémia munkatársa vezetésével először Tolna me­gyébe látogatott el, majd Pest megyébe: Karlalra. Itt tanul­mányozták a községben élő nők helyzetét. Beszélgettek Sőregi János tanácselnökkel, Boros Károly és Fekete Já- nosné községi tanácstagokkal. Ezután meglátogatták az óvo­dát és a korszerű gyógyszer­tárat. ★ Kartalon tartotta értékelési részközgyűlését az aszódi ÁFÉSZ. Ismertették a tavalyi eredményeket: nyereséggel zá­rult az esztendő. Szép példák bizonyítják, hogy a szövetke­zet a községi tanáccsal együtt­működve mi mindenre képes. Az ÁFÉSZ 28 ezer forint ér­tékben kályhákat ajándéko­zott az óvodának. A szövetke­zet az általános iskolások ré­szére isikolatejet és kakaót szállít. Az ÁFÉSZ-nek köszönhető az is, hogy az eszpresszóban minden szombat és vasárnap zenés műsorral várják a szó­rakozni vágyókat. Az idén az üzlethálózatot szeretnék bő­víteni és korszerűsíteni. Szó volt arról is, hogy a kartali Sportegyletet is támogatják anyagiakkal. Gergely Margit Kartal Nagykátai tervek A Hazafias Népfront nagy­kátai bizottsága beszámoló ülést tartott, melyen értékel­ték ,az 1973. év eredményeit és fogyatékosságait, valamint ismertették azokat a feladato­kat, amelyek 1974-ben a nép­frontaktívákra várnak. Az ülés megnyitása után kegyelettel emlékeztek meg az időközben A HALÉRTÉKESITÖ VÁLLALAT Nagykereskedelmi Telepére SZÁLLÍTÓ- ÉS RAKODÓMUNKÁST, RAKTÁRI MUNKÁST ÉS ADMINISZTRÁTORT keres felvételre. Jelentkezés: Budapest IX., Csarnok tér 5. elhunyt dr. László Pál és Édes István bizottsági tagok­ról. 1973-ról a beszámoló meg­állapította, hogy a Hazafias Népfront aktivistái lényegé­ben elvégezték azokat a fel­adatokat, amelyeket az elnök­ség célul tűzött ki. Jól készüli­tek fel a választásokra és az ünnepségekre, jelentős értékű társadalmi munkát végeztek, és mozgósították is erre a la­kosság elég nagy hányadát. Az 1974-es feladatok között sze­repel a nagyközség központjá­nak fásítása és parkosítása. Március 15-től április 15-ig mozgalmat indítanak a „tisz­ta nagyközségért”. Nyltrai Ferenc, a nagyköz­ségi tanács elnöke ismertette a lakásépítési helyzetet, a gyermekintézmények fejlesz­tési programját, és azokat a feladatokat, melyeket a lakos­ság állandóan növekvő gazda­sági, kulturális, egészségügyi igényei megkövetelnek. Öröm­mel mutatta be az elnök az ifjúsági park terveit a nép- frontbizottságnak. E terveket a Pest megyei Tervező Iroda ifjú mérnökei készítették el díjtalanul, társadalmi munká­ban, a KISZ-szervezettel kö­tött szocialista szerződés értel­mében. A terveket közszemlé­re tették ki, hogy a lakosság is megtehesse észrevételeit, javaslatait A munka lépcső­zetesen, több éven keresztül tart majd. Villanásként az egyéb elképzelésekről: atléti­kai, röplabda, kézilabda, te­niszpályák, kispuskás lőtér, er­dei játszóterek, pihenőkert, kocogópálya, szabadtéri szín­pad, ifjúsági ház, strand 3 medencével, rutinpálya az autóvezető tanulóknak, röpte­tő és autómodelHező pálya és park létesítése. Mindezek megvalósításához nem elég csak a pénz, hanem szükséges, hogy a nagyközség apraja- nagyja segítsen társadalmi munkával is. Kaposi István Nagykáta A garázdák ellen Megyeszerte sokat tesznek az óvodák, bölcsődék fejlesz­téséért. Sok esetben a lakos­AZ AUTOKER WARTBURG BLKATEÉSZ SZAKÜZLETÉNEK CÍT.3E: BUDAPEST VL, SZÉKELT MIHÁLY D. IS. Telefon: 421-944. WARTBURG ALKATRÉSZEK ság is társadalmi munkában segít, hogy minél előbb meg­oldódjon sok szülő problémá­ja. Öröm nézni, amikor egy- egy ilyen épület kiemelkedik a földből, az azonban már egy cseppet sem szép látvány, ha a már meglevő létesít­ményt rongálják hagyják tönkremenni. Ez történt Gö­döllőn is a János utcai óvodá­val, amelyet évekkel ezelőtt erdészeti épületből alakítottak át sok munkával. A nem is olyan rég szép épület ma már nem az: sok helyen leverték a vakolatot, sőt egyes helye­ken még a téglafalat is meg­bontották. Lépjünk fel hatá­rozottan a garázdák ellen, és védjük az épületek állagát! Az idő éppen eléggé pusztítja a házakat, ne segítsünk a rombolásban, hanem tegyünk meg mindent a pusztítók el­len. Kelemen János Gödöllő Albertirsa — kétszer A március 7-i Postabontás­ban Virág Mihály albertirsai levélíró szóvá tette, hogy az utasellátó pavilonban tejet is árusíthatnának, sőt egy hűtő­pult beállításával még jobban lehetne növelni az áruválasz­tékot. Ezzel a levéllel kapcso­latban szeretném megjegyezni, hogy az állomás mellett 100 méteres körzetben található egy élelmiszerüzlet, valamint a Dimitrov Tsz tej bolt ja. Nem tudom, hogy a levélíró miért akar a cigarettát, újságot, cu­korkát árusító pavilonban te­jet venni. Egyébként is a pa­vilon olyan kis méretű, hogy Áramingadozás Válaszol az illetékes — és egy újabb panasz az elárusító is alig fér el ben­ne. Hogy lehetne ide még egy hűtőpultot is elhelyezni? if j. Halmos Sándor Albertirsa Községünkben a Pesti út 40. szám alatt működik a Szoli­daritás Háziipari Szövetkezet. Szorgos kezek varrják itt a kesztyűket, ruhákat és egyéb konfekclós árut. A húszéves múltra visszatekintő szövetke­zet termékeit külföldön is jól ismerik. A bedolgozókkal együtt sok fiatal és idősebb helybéli jut így keresethez vagy nyugdíjkiegészítéshez. Sipőcz Feremcné Albertirsa Január 24-i Postabontá­sunkban közöltük ifj. Balázs Gusztáv levelét Aramhiány Bagón címmel. Olvasónk a bagi Malom utca lakóinak ne­vében arról panaszkodott, hogy gyakran volt áramkima­radás a községnek ezen a ré­szén annak ellenére, hogy máshol égett a villany. No­vemberben és decemberben már hetente mérgelődtek az áramhiány miatt. „Ma, amikor az elektromos energia min­dennapi életünkhöz nékülöz- hetetlen, tarthatatlan a jelen­legi helyzet, és kérjük az il­letékeseket: mielőbb intézked­jenek” — fejeződött be a lel vél. A kérés nem volt hiábavaló. A Magyar Villamos Művek Tröszt főosztályvezető jogta­nácsosa, dr. Kecskés József arról tájékoztatott, hogy ki­vizsgálták a levélben foglal­takat, és az illetékes áram­szolgáltató vállalat az alábbi jelentést adta: ★ „Ba? községben, a Malom utcá­ban 1973 novemberében túlterhelés miatt többször is kiolvadt a bizto­síték. Hatvani kirendeltségünk ta­valy decemberben az érintett há­lózatszakaszon terhelésmérést vég­zett. A mérés eredményeképpen a transzformátorállomástól kiindul­va a biztosítékok nagyságát a ki- rendeltség módosította. Ennek eredményeként a hibák megszűn­tek. Ezt a tényt a községi tanács vb-titkára, másrészt a panaszos hozzátartozója is megerősítette.’' ★ Dunabogdányoan, a Kos­suth Lajos utca 105-ös szám­tól kezdve a község végéig (körülbelül 40 házról van szó) problémák voltak a villany­nyal. Most, hogy az Északdu­nántúli Áramszolgáltató Vál­lalat megjavította, délután 3-tól reggel 8-ig olyan nagy az áramingadozás, hogy a tévé és rádió meg se szólal. Herr Bernát Dunabogdány Szerkesztői üzenetek M. T., Cegléd: Köszönjük a be­számoló levelet. M. Gy.-né, Tápiégyörgye: A le­írt esetből még nem kell általá­nosítani, sem az áruházát, sem pe­dig egy korosztályt illetően. F. B., Szigetújfalu: A küldött hirt köszönettel megkaptuk. Az eseményről azonban elmúlt heti Postabontásunkban már beszá­moltunk. R. A., Göd, P. B.-né, Ve esés, M. A., Inárcs, és G. F., Gödöllő: Pa­nasza ikkal foglalkozunk. Szíves türelmüket kérjük. Sz. L. Nagykőrös: Levelét továb­bítottuk a Pest megyei Tanács egészségügyi osztályához. Sz. A., Gyál: A szakmunkás- vizsgával kapcsolatos kérdéseire levélben válaszolunk. A grund és a cseresznyéskerl Mit jelent a magiódNy ár fás ? Nem volt a Pál utcai fiúk grund ja, bocsánat: Grund ja cseresznyéskert, sőt: Cseres­nyéskert sem. Mert ugyebár más egy grund valahol, és más az édes Grund, melynek ma már oly mindegy, hogy a századfordulón valóban ott ásított-e a budapesti Pál utca és Mária utca sarkán, a fara­kásokkal A Grund, Molnár Ferenc regényének egyik fő­szereplője jelkép lett. A már akkor bolondul kavargó és rohanó, füstös nagyváros kö­zepén egy darabka föld: a szabadság, a természetesség, játék, jókedv jó értelemben vett „birtoka”, a felhőtlen, gondtalan gyermekkor jelké­pe, amelyért érdemes volt él­ni, harcolni. A Cseresnyéskert, Csehov immár klasszikus értékű drá­májának alaphelyszíne sem „csak” egy kert, benne cse­resznyefákkal. Már csak azért sem, mert az eredeti műben meggyfákról van szó. De hisz oly mindegy, milyenek a szimbólumkert fái: így is, úgy is a darabban pusztulás­ra vannak ítélve, mint a la­kók a céltalan, boldogtalan dzsentrik. Jelképpé vált a két valósá­gos helyszín, a két írói gon- drlatvilág pedig találkozott Pest megyében, egy harma­dik, immár újra valóságos he­lyen, mely aligha nevezhető bérházak közé zárt grundnak vagy gyümölcsfákkal teli kertnek És mégis: eszmeileg mindkettő. Nyárfás — így hívják a maglódiak, és így szerepe! Zámolyi László (Maglód, Kossuth Lajos utca 120) levelében is: A levél „Községünkben megszünte­tésre ítélt a tanács egy ősfás, eddig a kicsinyek által ját­szótérnek, a nagyobbak, sőt a felnőttek által pedig labdázó- témek használt területet. Nagysága körülbelül 2500 négyszögöl. Mint hírlik, 1200 négyszögöl állítólag megma­radna, de ekkora terület pihe- nőhe’ynek és játszótérnek nem elegendő. Nem beszélve arról, hogy így elveszti jelle­gét a térség, mely a község egyetlen ilyen fajta tere. Ház­helyeknek való telkeket par­celláztak ki. Az így szerzett bevételt a tanács egy torna­terem felépítésére fordítja. Erről beszámolt egyébként a Pest megyei Hírlap január 30-i száma Társadalmi össze­fogással felépül a tornate­rem címmel. Dicséretes, hogy a maglódi üzemegységek dol­gozói ennyire önzetlenül tá­mogatják a tervet, készek se­gíteni a kivitelezésben, de... A cikkből kitűnik, hogy a há­rom „nagyon költséges” terv­ből a monorihoz hasonlót fo­gadták el. Miért kerül az építkezés itt egymillióba, ha Monoron csupán 700 ezer volt az összköltség? Ügy érzem, kötelességem hangot adni többszáz maglódi lakos és természetesen a ma­gam véleményének: ellenez­zük a tervet, amely csak a természet megcsonkítása árán valósítható meg. Ez a környe­zetvédelem, melyről annyi szó esik, melyről annyit ír a Pest megyei Hírlap is? A február 7-i számban például olvastam arról a társadalmi akcióról, melynek célja újabb játszó­terek építése, a március 15-i számban pedig társadalmi szervek felhívását a közelgő nemzetközi gyermeknap alkal­mából: játszóteret, játszóker­tet a gyermekeknek! Két egyformán értékes tö­rekvés áll szemben egymással: szükséges a tornaterem, de ha csak így lehet hozzá az anya­giakat megteremteni, inkább várjanak vele. Ne áldozzanak fel egy többé nem pótolható, sokfajta igényt kielégítő térsé­get, amelyet inkább fejlesz­teni kellene, nem elpusztítani. A lelkes hozzállás és segíteni készség azt bizonyítja, hogy a község beliek egyetértenek a tornaterem létesítésével. De ugyanúgy szeretnének tovább­ra is örülni a Nyárfásnak, hogy az az eljövendő nemze­dékeknek is még hosszú ideig kedves játszó- és szórakozó­helye legyen.” Két vélemény Boka János, a Pál utcai fiúk vezére és a gigerli Csele néz­hetett úgy végig a vörösinge- sekkel vívott csata napján a grundon, ahogy szemrevételez­tem én a Nyárfást. Az idén ta­lán az első igazi tavaszi nap volt ez. A fű már itt-ott zöl- dellt. Az óriás nyárfák alatt törpének éreztem magam. Te­kintetemmel végigkövettem egy-egy törzset. Föl, föl egy­re vékonyodik, szétágazik, át­fonja, behálózza a kék eget. Szédültem. Tyúkok kotkodá- csolása, kutyacsaholás és vala­milyen tompa ütések zaja hí­vott vissza a földre. Egy fekete kutya kergetett egy szárnyast, de aztán béké­sen elváltak, így ez utóbbi tulajdonosa, az itt lakó 78 éves Dalíos Alajosné megnyugo­dott. Csak akkor lett újra Iz­gatott, amikor a Nyárias rój kezdtem faggatni. — Kivágják ezeket a szép fákat — panaszolta. — A ta­nács eladta a területet, a te­lektulajdonosok építkezni akarnak: a fák útjukat állják (miként Lopahin, a jobbágy­ivadékból lett gazdag keres­kedő a Cseresnyéskertben ki­vágatja a fákat, miként A Pál utcai fiúk regény végén fel­ássák a Grundot: készül a ház­alap). Régen itt fociztak, kü­lönféle rendezvényeket tartot­tak, játszottak, labdáztak a gyerekek. — Hol futkározhat ezután a fiatalság, hol játszhat bujócs- kát — szegezd nekem a kér­dést Zámolyi Lászlóné. — Hol találkozhat közvetlenül a ter­mészettel? Ilyen fákkal?! Halott fák Kanalas Mihály a kivágott fákon munkálkodik. Megvette őket. — Nem jó fa ez — berzen­kedik. — öreg, sok benne a csomó. Teknőnek méig meg­teszi. — Halott fák — summázza később Kovács József tanács­elnök, pedig nem beszéltek össze. — Ha vihar dúl, külö­nösen balesetveszélyesek. Belül üresek. Nem élnek már, értse meg! Nem lehet őket feltá­masztani ... Semmire se jók. Tíz évvel ezelőtt már a gyufa­gyárnak sem kellettek. A tornateremre pedig szükség van! Lehetetlen állapot, hogy a kisdiákok csak akkor talál­kozhassanak a bordásfallal és egyéb szerekkel, amikor kö­zépiskolába kerülnek. így kul­turáltabb körülmények között sportolhatnak, játszhatnak. A tornaterem az egyik iskola mellé épül, és a másik kettő­től sem lesz messze: 1200— 1200 méterre. Azért kerül töb­be, mert sokmindenben eltér a monoritól. Például hagyo­mányos téglafallal épül. Alap­területe 12-szer 30 méter lesz. A tornateremhez zuhanyozó, öltöző, szertár is csatlakozik. A fűtési rendszere sem lesz azonos a monoriéval. Dr. Dü- csö Csaba építészmérnök ve­zetésével folyik majd a mun­ka. Szűcs Tibor, a Vasipari Vállalat termelésvezetője irá­nyításával a vasszerkezeteket a szocialista brigádok társa­dalmi munkában készítik el és állítják fel. A falazást a téesz házi építőbrigádja vállalta-, a Vas- és Fémipari Ktsz az aj- tók-ablakök, a víz és a fűtés szerelését. Részt vesznek a munkában a helyi építő kis­iparosak, Ladányi János isko­laigazgató vezetésével a peda­gógusok, szülők, diákok, és a sportkör tagjai is. Tervezzük egy színpad felállítását is a te­remben, így különféle rendez­vények fedett és fűthető szín­helye is lenne az új építmény. Az egymilliós Összköltségből 550 ezret a tanács ad. — A Nyárfás eladásával..« — Nem gazdaságos az állo­más mellett azt a területet úgy hagyni. — És ha a gyerekek a sza­badban is szeretnének spor­tolni? — Most, hogy fokozottan előtérbe került a testkultúra, az egészséges életmódra neve­lés kérdése, a minél jobb ered­mények elérésére terven kívül nemcsak a tornatermet épít­jük fel. Gondoltunk a termé­szet kedvelőire is. A Nyárfás egy része megmarad, de nem így. Ligetté, játszóparkká ala­kítjuk át. A jelenleg elhanya­golt területre platánt és hárs­fát ültetünk, s ha ezek a fák megerősödnek, akikor vágjuk ki a régieket. ...és ültetni Halálra ítélte a fejlődés a Grundot: bérházat vett a há­tára — kivágták a cseresznye- fákat, hogy aztán felparcelláz­zák a kertet és nyáralóteleppé építsék ki — megszűnik a Nyárfás. De nemcsak házak épülnek a helyén: új fákat is ültetnek. És ez a maglódi fa­ültetés éppen úgy valós, mint ahogy jelképes is. Nem kell ragaszkodni a költői, de ma már időszerűtlen vágyak szim­bólumához, a halódó vagy már eltűnt jót, az egykori boldog­ságot kergetni, inkább elül­tetni a jelen és a jövő szépsé­gét, boldogságát. Dalos Gábor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom