Pest Megyi Hírlap, 1974. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-01 / 50. szám

1974. MÁRCIUS 1., PÉNTEK PEST MEG IBI c/CíHap A Minisztertanács (Folytatás az 1. oldalról) litikai és Oktatási Tanács je­lentését az ifjúsági törvény végrehajtásáról, valamint az ötödik ötéves tervben megva­lósítandó ifjúságpolitikai fel­adatokra vonatkozó javasla­tát. A jelentés megállapítja, hogy mind a központi, mind a helyi intézkedések jól szolgál­ták az ifjúságpolitikai célki­tűzések megvalósítását, ame­lyek nyomán javultak a fia­talok életkörülményei. To­vábbra is biztosítani kell a fiatalok megfelelő lakáshoz juttatását, elő kell segíteni a családalapítás, pályakezdés, továbbtanulás, a tömeges test­edzés, a lakóterületi szabad­idő-eltöltés feltételeinek javí­tását. A kormány a jelentést tudomásul vette. Felhívta a miniszterek és az országos hatáskörű szervek vezetőit, a fővárosi és a megyei tanácsok elnökeit, hogy fokozott ellen­őrzéssel segítsék az ifjúsági törvény előírásainak megtar­tását. Az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács jelentést tett a kormánynak az egyete­meken és főiskolákon tanuló házaspárok szociális helyzeté­ről. A jelentés megállapítja, hogy a nappali tagozatokon tanuló házaspárok, bár érde­kükben több intézkedés tör­tént, a társadalombiztosítás, a szociális támogatás, a kollé­giumi elhelyezés és az utazási kedvezmények területén hát­rányos helyzetben vannak. A kormány a jelentést elfogadta és úgy határozott, hogy az egyetemeken és főiskolákon tanuló házaspárokra kiterjesz­ti a családipótlék-jogosultsá- got, továbbá a táppénz, a ter­hességi és a gyermekágyi se­gély kivételével ugyanolyan betegségi biztosítási szolgálta­tásokra jogosultak, mint a munkaviszonyban álló dolgo­zók. Egyben felkérte a KISZ központi bizottságát, hogy fo­lyamatosan kísérje figyelem­mel a felsőoktatási intézmé­nyekben tanuló házaspárok helyzetét. A Minisztertanács megtár­gyalta a mezőgazdasági és élelmezésügyi, valamint a belkereskedelmi miniszter, to­vábbá az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének a burgo­nya-, zöldség- és gyümölcster­melés, -ellátás és -áralakulás problémáiról szóló együttes előterjesztését. Az ellátás ja­vítása és az árszínvonal emel­kedésének mérséklése össz­pontosított erőfeszítéseket igé­nyel. A Minisztertanács úgy határozott, hogy ennek érde­kében fokozottan törekedni kell a friss fogyasztású zöld­ség termelésének fejlesztésére, Újabb 260 ezer dolgozó béremelése Az életszímvonal rendszeres emelésének koncepciója alap­ján, a népgazdaság teherbíró­képességével összhangban köz­ponti intézkedésekkel is gon­doskodik a párt és a kormány arról, hogy a dolgozók vala­mennyi rétegének reálbére nö­vekedjék. Csupán az elmúlt három évben emelték többek között a pedagógusok, az or­vos-egészségügyiek, a vasuta­sok, a tanácsi, közművelődési dolgozók, egyes igazságüevl dolgozók, a helyi közlekedés sok dolgozójának jövedelmét. Az utóbbi évek legjelentősebb központi bérintézkedése tavaly március 1-én lépett életbe, amikor az iparban és az álla­mi építőiparban dolgozó mun­kások és közvetlen termelés- irányítók részesültek központi béremelésben. A Minisztertanács csütörtöki ülésén elhatározott béremelé­sek szorosan kapcsolódnak a tavaly március elsején életbe lépett intézkedésekhez. Április elsejétől ugyanis azok az ipari és kivitelező építőipari munká­sok és közvetlen termelésirá­nyítók kapnak béremelést, akik az iparon és építőiparon kívüli állami vállalatoknál vég­zik munkájukat, s ezért tavaly béremelésben nem részesülhet­tek. Az április elsején életbe lépő központi intézkedés több mint 300 000 munkást és közvetlen termelésirányítót érint. A mi­nisztériumoknak a béremelésre megszabott kereteket oly mó­don kell felosztaniuk, hogy ab­ból vállalatonként az ipari szakmunkások és az ipari egy­ségek közvetlen termelésirá­nyítói átlagosan 8, az ipari egységek betanított és segéd­munkásai 4, az építőipari szak­munkások és az építőipari egy­ségek közvetlen termelésirá­nyítói 6,5, az építőipari egysé­gek betanított és segédmunká­sai átlagosan 3 százalékos bér­emelést kaphassanak. A köz­ponti keretet a vállalatoknak saját erőből további összeggel úgy kell kiegészíteniük, hogy az átlagosan legalább egy szá­zalékkal „ növelje a béremelés mértékét. A vállalatok a szakszervezet véleménye alapján maguk ha­tározzák meg, hogy az említett átlagokon belül egy-egy mun­kás vagy közvetlen termelés- irányító mekkora emelést kap­jon. A döntésnél a legfőbb irányadó a végzett munka. A bérek közötti arányoknak az eddigieknél jobban kell tük­rözniük a munka szintbeli kü­lönbségét. Mindenesetre a köz­ponti keretet csak az érintett dolgozók béremelésére szabad fordítani. Ugyancsak április 1-től az ál­lami iparban és az állami ki­vitelező építőiparban dolgozó kisegítő alkalmazottak bérét is emelik, beleértve az itt dolgo­zó nyugdíjasokat és részmun­kaidős dolgozókat is. A bér­emelés 5 százalékos, de leg­alább havi 80 forinttal kell emelni az alapbéreket. Ez a mérték csupán azoknak a dol­gozóknak az esetében nem kö­telező, akik 1973-ban már kap­tak ehhez hasonló, vagy na­gyobb béremelést. Mintegy 50— 60 ezer kisegítő alkalmazott bérének rendezéséről van szó, közéjük tartoznak az őrök, portások, hivatalsegédek, s olyan, kis fizetésű fizikai dol­gozók is, mint például az iro­da takarító személyzet vagy a sokszorosítók dolgozói. A felügyeleti szervek a bér­emelési kereteket és a felosz­tásra vonatkozó irányelveket március 20-ig közük a vállala­tokkal. A Minisztertanács határozata érteimében április elsejétől a színházak és színházi jellegű zenei intézményeik dolgozóinak bérét is rendezik. E dolgozók ugyanis — egyes kisebb cso­portoktól eltekintve — utoljára 1957-ben részesültek általános béremelésben, a bérek elma­radtak és aránytalanságok ala­kultak ki. Jelenlegi formájá­ban nem vált be a színészek, vidéki magánénekesek és ma- gántáncosok, rendezők részére 1966-ban bevezetett úgyneve­zett szolgálat-számrendszer, amely egy- egy színiházi évadra előírja a fellépések, rendezések számát, és az ezt meghaladó szolgálatokért teszi lehetővé az úgynevezett túlszolgálati díj fizetését. A megszabott fellépé­sek, rendezések száma ugyanis túlságosan magas, teljesíteni csak kevesen tudják, így a túl­teljesítésért járó összeg vi­szonylag alacsony. Különösen hátrányos helyzetben vannak a vidéki művészek, főként a szí­nészek, magánénekesek, ma­gántáncosok, akiknek megle­hetősen alacsony a bérük, a sok bemutató, felújítás és kö­telező tájelőadások miatt na­gyok a kötelezettségeik. A színházi dolgozók tekintélyes hányadát a színpadi és műsza­ki szakemberek alkotják, akik­nek bére különösen elmara­dott, munkaidő-beosztásuk pe­dig kedvezőtlen. A Minisztertanács határozata értelmében a színházak vala­mennyi dolgozójának alapbérét legalább 8 százalékkal föleme­lik, jövedelmük növekedése azonban ennél nagyobb, mert további, átlagosan 7 százalék­kal emelik a különböző, ala­csony keresetű munkakörök­ben és személyeknél az alap­béreket. Ezenkívül például a színházi művészek kötelező fel­lépésszámait mérséklik, s a túlfellépési díjakat differen­ciáltan növelik. Ezzel a művé­szeket arra ösztönzik, hogy főként annál a színháznál sze­repeljenek, ahova szerződtek, s csökkenjen a számukra is terhes, de a saját színházuk szempontjából is hátrányos vendégfellépéseik száma. A színházi és a zenei terűiét dol­gozói részére új munkaköri bértáblázatot és besorolási fel­tételeket is kidolgoznak. A béremelés végrehajtásáról a Művelődésügyi Minisztérium és a Munkaügyi Minisztérium a Pénzügyminisztériummal, va­lamint a Művészeti Szakszer­vezetek Szövetségével egyetér­tésben intézkedik. A most elhatározott három bérintézkedés összesen mint­egy 260 000 dolgozót érint. Mint ismeretes, a közelmúlt­ban a Minisztertanács a kuta­tóintézetek dolgozóinak bér­emeléséről is határozatot ho­zott. Velük együtt csaknem 300 000 dolgozó bérét emelik április 1-én. Az év hátralevő részében majdnem félmilliárd forinttal magasabb bért kap­nak az említett kategóriák dol­gozói. A Minisztertanács felkérte a SZOT főtitkárát, hogy a szak­szervezetek nyújtsanak haté­kony segítséget a bérpolitikai intézkedések végrehajtásához. a termelés gépesítésére. A növényházak és fóliatelepek létesítéséhez a szövetkezetek meghatározott feltételek mel­lett — 70, illetve 50, a háztáji gazdaságok fóliaházak építé­séhez 30 százalékos támoga­tást kaphatnak. Azok a ter­melőszövetkezeti tagok, akik a háztáji gazdaságukban ter­melt zöldséget a szervezett kereskedelem vagy a közös gazdaság útján értékesítik, nyugdíjnap-jóváírásban része­sülnek. Intézkedéseket tesznek a zöldség-, gyümölcskereske­delem megerősítésére, szerve­zettségének, kulturáltságának növelésére. A közlekedés- és postaügyi, a pénzügy-, a kohó- és gép­ipari miniszter, valamint az Országos Tervhivatal elnöke jelentést tett a kormánynak a közületi tehergépkocsi-állo­mány jelújításának végrehaj­tásáról, a gazdaságtalan üzemi gépjárművek rendkívüli mű­szaki felülvizsgálatáról és a forgalomból történő kivonásá­ról. A selejtezést pénzügyi in­tézkedésekkel is elősegítették. A kormány a jelentést jóvá­hagyólag tudomásul vette. A közlekedés- és postaügyi miniszter előterjesztése alap­ján a kormány jóváhagyta a KGST európai tagállamainak megállapodását a nemzetközi fuvarozást végző gépjárművek számára nyújtandó műszaki és egyéb segítségről. A megálla­podás elősegíti a szocialista országok közötti nemzetközi autóbusz- és tehergépjármű- forgalom biztonságos lebonyo­lítását. A munkaügyi, valamint az építésügyi és városfejlesztési miniszter javaslatot terjesztett a kormány elé az NDK-ból ér­kező fiatalok magyar vállala­toknál történő foglalkoztatásá­ra. A Minisztertanács úgy ha­tározott, hogy a foglalkozta­tást kísérleti jelleggel már 1974-ben .meg kell kezdeni. A Magyarországon dolgozó NDK- t állampolgárokat a magyar dol­gozókkal azonos bérezés, jo­gok és kötelezettségek illetik meg. Alkalmazni kell rájuk mindazokat a feltételeket, amelyekben az NDK-ban dol­gozó magyar fiatalok részesül­nek. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Tanácskozott az országgyűlés ipari bizottsága Csépányi Sándor elnökleté­vel csütörtökön a Parlament­ben ülést tartott az országgyű­lés ipari bizottsága. A képvise­lők a hazai földgáztermelés és -felhasználás helyzetéről ta­nácskoztak — a témáról dr. Lőrincz Imre nehézipari mi­nisztériumi államtitkár tájé­koztatta a bizottság tagjait. Egyebek között elmondotta, hogy a tőkésországok energia- válságának hatásaival termé­szetesen az iparág vezetői is fokozott figyelemmel foglal­koznak, s megteszik azokat a preventív intézkedéseket, amelyek a magyar energiafo­gyasztókat, felhasználókat vé­dik. A tájékoztatót követő vitá­ban a képviselők a terveket, prognózisokat megnyugtatónak találták, szóvá tették viszont, hogy még nem teremtették meg a korszerű mezőgazdasági nagyüzemek fokozottabb gáz­felhasználásának technikai fel­tételeit. A vitában felszólalt dr. Vida Miklós, Herczeg Károly, Weiszböck Rezsőné, Inokai János, Fáik Miklós, Fodor Mihály, dr. Varga Pálné, Rujsz Lászlóné, Valaska Lász­ló, Karkus Sándor, Magyar Sándor (Pest megye), Varga István és Jazbinsek Vilmos országgyűlési képviselő. Felmentés, választás Cegléden Az MSZMP Cegléd városi bizottsága ülést tartott. Az ülésen részt vett Jámbor Miklós, az MSZMP Pest me­gyed bizottságának titkára és előterjesztette a megyei párt­végrehajtóbizottság javaslatát, hogy Babinszki Károlyt — más fontos megbízatása miatt — érdemed elismerésével mentse fel a városi pártbizott­ság első titkári tisztségéből. A városi pártbizottság a ja­vaslatot elfogadva, érdemei el­ismerésével felmentette Ba- binszkd Károlyt, majd Gyigor Józsefet választotta meg a ceg­lédi városi pártbizottság el­ső titkárának. A párt neveiőnwnkéjának tényezői: A munkásmozgalmi hagyományok N agy jelentőségű a nevelő­munkában a hagyomá­nyok rendszere. Ez igaz akkor is, ha a nevelést társa­dalmi méreteiben és folyama­taiban vizsgáljuk, nemcsak le­szűkítve, például az iskolai nevelőmunkára. Szándékosan hangsúlyozom a rendszer fo­galmát, mert ez egyben, előre­látást, tervszerűséget jelent, amelyben a nevelési tevékeny­ség egyes elemei nemcsak egyszerűen egymás mellett lé­teznek, hanem egymáshoz szervesen kapcsolódnak, egy­mást kölcsönösen áthatják. A hagyományok a kisebb vagy nagyobb közösségek —. köztük számosán az egész nemzeti kö­zösség — belső lényegéhez tartoznak, mindenekelőtt az értelmi, érzelmi, akarati s in­dulati hatások formálják, ala­kítják. A hagyományok jelen­tősége abban is megmutatko­zik, hogy a közösségek formá­lódásában, alakulásában, ne­velésében az esetlegességeket, a véletlenszerűségeket, a spontaneitást és velük gyak­ran együttjáró negatív hatá­sokat csökkenti vagy teljesen ki is küszöböli. A hagyomá­nyoknak ugyanis írott és írat­lan törvényei vannak, meg­tartásuk a felnőtteknek és fia­taloknak egyaránt kötelező, i többségük rendszeresen ismét­lődő eseményekhez kapcsoló­dik, melyeknek formái közis­mertek. Tartalmuk, ezért bő­víthető és okos, előrelátó ter­vezéssel hatásuk évről évre növelhető. Jelentősége van a hagyományoknak nem utolsó­sorban abban is, hogy haté­konyabban biztosítják a tu­datformálást, általában a ne­velőmunka sikerét. így a munka megosztható, a közös­ség tagjai a hagyományápo­lásba kapcsolhatók, a siker biztosítása széles körben ér­dekeltté válik. A hagyományok — jellegük­nél fogva — különböző fajtá- júak. Adódik ez abból, hogy valamennyinek történelmi múltja van, fennmaradásukat a kisebb vagy nagyobb közös­ségek biztosítják. A hagyo­mány állandó kapcsolatban van mai életünkkel, benne szervesen kötődik a múlt jele­nünkhöz. Ezért fontos, hogy hagyományainkat, a hagyo­mányápoló tevékenységünket újra és újra felülvizsgáljuk, elemezzük, rangsoroljuk, ki­emeljük azokat az elemeket, amelyeket a jelen társadalom számára megkülönböztetetten hasznosíthatónak tartunk. P est megye, ezen belülszű- kebb otthonunk, a rác­kevei járás is, gazdag munkásmozgalmi hagyomá­Budai járás: félmilliárdos gyarapodás A budai járás községei a ne­gyedik ötéves terv során 289 millió forint értékű fejlesztést irányoztak elő és tavaly év vé­géig 285 millió értékűt valósí­tottak meg. így tehát a járás ötéves tervét gya­korlatilag három év alatt teljesítette. Az idén 117 millió forint ér­tékben terveztek fejlesztést s ha ezt az ütemet tartani tud­ják, az ötéves terv végére mintegy félmilliárd forint ér­tékkel lesz gazdagabb a járás. A legdinamikusabb fejlődés az óvodai hálózatban mutatko­zott, öt év alatt eredetileg 600 új helyet szándékoztak létesí­teni és az elmúlt három év alatt ennek megközelítően a kétszerese épült meg. Igaz, az igényeket járásszerte még így is csak 75 százalékban tudják kielégíteni, ez az arány azon­ban máris magasabb az orszá­gos átlagnál. Az elmúlt évek­ben nagyarányú vízvezeték­építés jellemezte a járást, a negyedik ötéves tervben sze­replő 30,5 kilométer vízveze­tékkel szemben eddig 32,3 ki­lométer épült meg. Hasonló jó eredmények vannak a vil­lany, az út és a járda építésé­ben is. Néhány község a járási át­lag jó eredményeit is túl­szárnyalta. Solymár az öt évre eredetileg tervezett 5,9 millió forint ér­ték helyett már eddig 16,5 millióval, Pilisvörösvár 10,1 miliő forint érték helyett 22,2 millióval, Nagykovácsi 7,2 mil­lió forint érték helyett már 15,2 millió forint értékkel gya­rapodott. A járás megyei tanácstagjai legutóbbi ülésükön is foglal­koztak ezekkel az eredmé­nyekkel. Feltették a kérdést: hogyan sikerült ilyen, a járás történetében példa nélkül álló eredményeket produkálni? A vitában úgy tűnik, kikristályo­sodott a helyes válasz: a taná­csok jól éltek önállóságukkal, megragadtak minden bevételi lehetőséget és ami ennél lé­nyegesebb, társadalmi segítsé­get. Jellemző például, hogy ta­valy a járásban levő üzemek, vállalatok, gazdaságok 23 mil­lió forinttal, illetve ilyen érté­kű anyaggal és munkával siettek a községek segítségére. Ismeretes a lakosság társadal­mi munkájának pontos vég­eredménye is. Ez meghaladja a 33 millió forintot. E tíz- és százmilliók elle­nére is van még természetesen gond a budai járásban. A me­gye területileg legnagyobb já­rásáról van szó és a községnek több mint a fele az agglome­rációhoz tartozik. Ott van például Érd, amely a maga 35 ezer lakosával semmiképpen nem tud az igényekkel lépést tartani. Ugyancsak jelentős felada­tok vannak járásszerte a tan­teremépítésben. Mondhatjuk: az eredmények olyanok, amelyekre a járás minden lakosa büszke lehet. Büszke, ha ismerik azokat. Itt azonban még van tennivaló. Beszélni kell az eredmé­nyekről, mert ez is újabb lendületet ad a további munkához. Az ered­ményeinkkel való politizálásra pedig éppen ezekben a napok­ban jó alkalmak adódtak, il­letve adódnak. A községi taná­csok munkájukról falugyűlé­seken számoltak és számolnak be, most vannak a községek­ben a tanácsülések, befejezé­séhez közelednek a tanácsta­gok fogadóóra- és beszámoló- sorozatai. D. G. Százhalombattáért is NDK-állampolgárok magyar kitüntetése Dr. Csanádi György közle­kedés- és postaügyi miniszter a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztár­saság együttműködése elmé­lyítésében végzett eredményes munkájáért a közlekedés ki­váló dolgozója kitüntetést adományozta dr. Heinz Schmidt miniszterhelyettes­nek, a Deutsche Reichsbahn (az NDK vasúti társasága) ve­zérigazgató-helyettesének, Christian Könignek, az NDK közlekedésügyi minisztériuma nemzetközi főosztály vezetőjé­nek, Günther Thielének, a közlekedésügyi minisztérium közúti főigazgatósága vezető­jének és Alfred Krügernek, a Mitropa vezérigazgatójának. Dr. Szekér Gyula nehézipa­ri miniszter a Dunai Kőolaj­ipari Vállalat új, hárommillió tonna évi kapacitású atmosz­férikus és vákuumdesztillációs üzeme átadása alkalmából Horst Voigtnak, az SKL mag- deburgi nehézgépgyár terve­zőmérnökének, a beruházás kivitelezésében végzett ki­emelkedő munkájáért a nehéz­ipar kiváló dolgozója kitünte­tést adományozta. A kitüntetéseket csütörtök délután Kovács Imre, hazánk NDK-beli nagykövete nyújtot­ta át. • nyokkal rendelkezik. A Pest megyei pártbizottság felhívá­sára 1969-ben igen szorgalmas kutató-, feltáró munka indult meg. Az írásos anyagok ta­nulmányozása azt mutatja, hogy a kutatómunkába a he­lyi pártszervek és pártszerve­zetek intenzíven bekapcsolód­tak. Főleg a Magyar Tanács- köztársaság és az azt követő fehérterror idejéből tártak fel emlékeket. E munkában fel­használták a már meglevő írá­sos kiadványokat, a helytör­téneti monográfiákat, a tör­vényszéki iratokat és jelentős részben az élő személyek visz- szaemlékezéseit. A járási pártvezetés 1971 februárjában munkacsoportot alakított, mely hivatott volt a tevékeny­ség irányítását megszervezni, a hagyományápolás módoza­tait kidolgozni. Javaslatok születtek emléktáblák elhelye­zésére, a munkásmozgalom mártírjairól utcák és terek el­nevezésére, kiadványok, füze­tek szerkesztésére. Esemény- naptár készült 1971 novembe­rére a rendszeresen ápolt munkásmozgalmi hagyomá­nyokról. Pártmunkások, társadalmi és tömegszervezeti vezetők kö­zött egyre több szó esik fel- szabadulásunk 30. évfordulója ünnepségeinek előkészítéséről. Az országos és megyei intéz­kedések e feladat módozatait jelentős mértékben meghatá­rozzák majd, de keressük a feladat sajátos tennivalóit is. A munkásmozgalmi hagyomá­nyok ápolása ebben megkü­lönböztetett szerepet kaphat. A munkabizottság tevékenysé­gét újra élővé kívánjuk tenni a korábban kimunkált elgon­dolások, javaslatok megvalósí­tását — erőtől függően —se­gíteni kívánjuk. Rendszerez­zük a tennivalókat a helyi községi üzemi, járási szinte­ken. Koordinálni kívánjuk a különböző szervek tevékeny­ségét annak érdekében, hogy a munkásmozgalmi hagyomá­nyok a párt nevelőmunkájá­ban élő, mélyen ható ténye­zők legyenek. F olyamatot jelentenek ezek a feladatok munkánkban: s időről időre visszatérő tennivalókat. így például most a közeli napokban is lesz ez­zel kapcsolatos esemény. A Magyar Tanácsköztársaságot követő fehérterror, valamint az 1956-os ellenforradalom mártírjai közül ugyanis szá­mosán járásunk területén szü­lettek, éltek, dolgoztak. Né­hány szervezetünk mártír ne­vét is vette fel. így munkás- őr-zászlóaljunk az 1956-os el­lenforradalom áldozatai egyi­kének, Lakatos Péternek ne­vét viseli. Most vasárnap lesz 50. születési évfordulója, me­lyet munkásőrségünk vezetői­nek ünnepi összejövetelén, majd század-összejöveteleken kívánunk méltatni. Róla és a többi mártírjainkról — élet­útjaikat ismertetve — rend­szeres ismertetéseket kívá­nunk közreadni a Pest megyei Hírlapban is azzal az elgon­dolással, hogy jövőre az írá­sokat összefoglaló kiadvány­ban jelentetjük meg. Remél­hetően forradalmi múltunk a ma forradalmiságának e ki­advány által is segítője lesz. JÓNÁS ZOLTÁN az MSZMP Ráckevei Járási Bizottságának első titkára

Next

/
Oldalképek
Tartalom