Pest Megyi Hírlap, 1974. március (18. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-01 / 50. szám
1974. MÁRCIUS 1., PÉNTEK PEST MEG IBI c/CíHap A Minisztertanács (Folytatás az 1. oldalról) litikai és Oktatási Tanács jelentését az ifjúsági törvény végrehajtásáról, valamint az ötödik ötéves tervben megvalósítandó ifjúságpolitikai feladatokra vonatkozó javaslatát. A jelentés megállapítja, hogy mind a központi, mind a helyi intézkedések jól szolgálták az ifjúságpolitikai célkitűzések megvalósítását, amelyek nyomán javultak a fiatalok életkörülményei. Továbbra is biztosítani kell a fiatalok megfelelő lakáshoz juttatását, elő kell segíteni a családalapítás, pályakezdés, továbbtanulás, a tömeges testedzés, a lakóterületi szabadidő-eltöltés feltételeinek javítását. A kormány a jelentést tudomásul vette. Felhívta a miniszterek és az országos hatáskörű szervek vezetőit, a fővárosi és a megyei tanácsok elnökeit, hogy fokozott ellenőrzéssel segítsék az ifjúsági törvény előírásainak megtartását. Az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács jelentést tett a kormánynak az egyetemeken és főiskolákon tanuló házaspárok szociális helyzetéről. A jelentés megállapítja, hogy a nappali tagozatokon tanuló házaspárok, bár érdekükben több intézkedés történt, a társadalombiztosítás, a szociális támogatás, a kollégiumi elhelyezés és az utazási kedvezmények területén hátrányos helyzetben vannak. A kormány a jelentést elfogadta és úgy határozott, hogy az egyetemeken és főiskolákon tanuló házaspárokra kiterjeszti a családipótlék-jogosultsá- got, továbbá a táppénz, a terhességi és a gyermekágyi segély kivételével ugyanolyan betegségi biztosítási szolgáltatásokra jogosultak, mint a munkaviszonyban álló dolgozók. Egyben felkérte a KISZ központi bizottságát, hogy folyamatosan kísérje figyelemmel a felsőoktatási intézményekben tanuló házaspárok helyzetét. A Minisztertanács megtárgyalta a mezőgazdasági és élelmezésügyi, valamint a belkereskedelmi miniszter, továbbá az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének a burgonya-, zöldség- és gyümölcstermelés, -ellátás és -áralakulás problémáiról szóló együttes előterjesztését. Az ellátás javítása és az árszínvonal emelkedésének mérséklése összpontosított erőfeszítéseket igényel. A Minisztertanács úgy határozott, hogy ennek érdekében fokozottan törekedni kell a friss fogyasztású zöldség termelésének fejlesztésére, Újabb 260 ezer dolgozó béremelése Az életszímvonal rendszeres emelésének koncepciója alapján, a népgazdaság teherbíróképességével összhangban központi intézkedésekkel is gondoskodik a párt és a kormány arról, hogy a dolgozók valamennyi rétegének reálbére növekedjék. Csupán az elmúlt három évben emelték többek között a pedagógusok, az orvos-egészségügyiek, a vasutasok, a tanácsi, közművelődési dolgozók, egyes igazságüevl dolgozók, a helyi közlekedés sok dolgozójának jövedelmét. Az utóbbi évek legjelentősebb központi bérintézkedése tavaly március 1-én lépett életbe, amikor az iparban és az állami építőiparban dolgozó munkások és közvetlen termelés- irányítók részesültek központi béremelésben. A Minisztertanács csütörtöki ülésén elhatározott béremelések szorosan kapcsolódnak a tavaly március elsején életbe lépett intézkedésekhez. Április elsejétől ugyanis azok az ipari és kivitelező építőipari munkások és közvetlen termelésirányítók kapnak béremelést, akik az iparon és építőiparon kívüli állami vállalatoknál végzik munkájukat, s ezért tavaly béremelésben nem részesülhettek. Az április elsején életbe lépő központi intézkedés több mint 300 000 munkást és közvetlen termelésirányítót érint. A minisztériumoknak a béremelésre megszabott kereteket oly módon kell felosztaniuk, hogy abból vállalatonként az ipari szakmunkások és az ipari egységek közvetlen termelésirányítói átlagosan 8, az ipari egységek betanított és segédmunkásai 4, az építőipari szakmunkások és az építőipari egységek közvetlen termelésirányítói 6,5, az építőipari egységek betanított és segédmunkásai átlagosan 3 százalékos béremelést kaphassanak. A központi keretet a vállalatoknak saját erőből további összeggel úgy kell kiegészíteniük, hogy az átlagosan legalább egy százalékkal „ növelje a béremelés mértékét. A vállalatok a szakszervezet véleménye alapján maguk határozzák meg, hogy az említett átlagokon belül egy-egy munkás vagy közvetlen termelés- irányító mekkora emelést kapjon. A döntésnél a legfőbb irányadó a végzett munka. A bérek közötti arányoknak az eddigieknél jobban kell tükrözniük a munka szintbeli különbségét. Mindenesetre a központi keretet csak az érintett dolgozók béremelésére szabad fordítani. Ugyancsak április 1-től az állami iparban és az állami kivitelező építőiparban dolgozó kisegítő alkalmazottak bérét is emelik, beleértve az itt dolgozó nyugdíjasokat és részmunkaidős dolgozókat is. A béremelés 5 százalékos, de legalább havi 80 forinttal kell emelni az alapbéreket. Ez a mérték csupán azoknak a dolgozóknak az esetében nem kötelező, akik 1973-ban már kaptak ehhez hasonló, vagy nagyobb béremelést. Mintegy 50— 60 ezer kisegítő alkalmazott bérének rendezéséről van szó, közéjük tartoznak az őrök, portások, hivatalsegédek, s olyan, kis fizetésű fizikai dolgozók is, mint például az iroda takarító személyzet vagy a sokszorosítók dolgozói. A felügyeleti szervek a béremelési kereteket és a felosztásra vonatkozó irányelveket március 20-ig közük a vállalatokkal. A Minisztertanács határozata érteimében április elsejétől a színházak és színházi jellegű zenei intézményeik dolgozóinak bérét is rendezik. E dolgozók ugyanis — egyes kisebb csoportoktól eltekintve — utoljára 1957-ben részesültek általános béremelésben, a bérek elmaradtak és aránytalanságok alakultak ki. Jelenlegi formájában nem vált be a színészek, vidéki magánénekesek és ma- gántáncosok, rendezők részére 1966-ban bevezetett úgynevezett szolgálat-számrendszer, amely egy- egy színiházi évadra előírja a fellépések, rendezések számát, és az ezt meghaladó szolgálatokért teszi lehetővé az úgynevezett túlszolgálati díj fizetését. A megszabott fellépések, rendezések száma ugyanis túlságosan magas, teljesíteni csak kevesen tudják, így a túlteljesítésért járó összeg viszonylag alacsony. Különösen hátrányos helyzetben vannak a vidéki művészek, főként a színészek, magánénekesek, magántáncosok, akiknek meglehetősen alacsony a bérük, a sok bemutató, felújítás és kötelező tájelőadások miatt nagyok a kötelezettségeik. A színházi dolgozók tekintélyes hányadát a színpadi és műszaki szakemberek alkotják, akiknek bére különösen elmaradott, munkaidő-beosztásuk pedig kedvezőtlen. A Minisztertanács határozata értelmében a színházak valamennyi dolgozójának alapbérét legalább 8 százalékkal fölemelik, jövedelmük növekedése azonban ennél nagyobb, mert további, átlagosan 7 százalékkal emelik a különböző, alacsony keresetű munkakörökben és személyeknél az alapbéreket. Ezenkívül például a színházi művészek kötelező fellépésszámait mérséklik, s a túlfellépési díjakat differenciáltan növelik. Ezzel a művészeket arra ösztönzik, hogy főként annál a színháznál szerepeljenek, ahova szerződtek, s csökkenjen a számukra is terhes, de a saját színházuk szempontjából is hátrányos vendégfellépéseik száma. A színházi és a zenei terűiét dolgozói részére új munkaköri bértáblázatot és besorolási feltételeket is kidolgoznak. A béremelés végrehajtásáról a Művelődésügyi Minisztérium és a Munkaügyi Minisztérium a Pénzügyminisztériummal, valamint a Művészeti Szakszervezetek Szövetségével egyetértésben intézkedik. A most elhatározott három bérintézkedés összesen mintegy 260 000 dolgozót érint. Mint ismeretes, a közelmúltban a Minisztertanács a kutatóintézetek dolgozóinak béremeléséről is határozatot hozott. Velük együtt csaknem 300 000 dolgozó bérét emelik április 1-én. Az év hátralevő részében majdnem félmilliárd forinttal magasabb bért kapnak az említett kategóriák dolgozói. A Minisztertanács felkérte a SZOT főtitkárát, hogy a szakszervezetek nyújtsanak hatékony segítséget a bérpolitikai intézkedések végrehajtásához. a termelés gépesítésére. A növényházak és fóliatelepek létesítéséhez a szövetkezetek meghatározott feltételek mellett — 70, illetve 50, a háztáji gazdaságok fóliaházak építéséhez 30 százalékos támogatást kaphatnak. Azok a termelőszövetkezeti tagok, akik a háztáji gazdaságukban termelt zöldséget a szervezett kereskedelem vagy a közös gazdaság útján értékesítik, nyugdíjnap-jóváírásban részesülnek. Intézkedéseket tesznek a zöldség-, gyümölcskereskedelem megerősítésére, szervezettségének, kulturáltságának növelésére. A közlekedés- és postaügyi, a pénzügy-, a kohó- és gépipari miniszter, valamint az Országos Tervhivatal elnöke jelentést tett a kormánynak a közületi tehergépkocsi-állomány jelújításának végrehajtásáról, a gazdaságtalan üzemi gépjárművek rendkívüli műszaki felülvizsgálatáról és a forgalomból történő kivonásáról. A selejtezést pénzügyi intézkedésekkel is elősegítették. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. A közlekedés- és postaügyi miniszter előterjesztése alapján a kormány jóváhagyta a KGST európai tagállamainak megállapodását a nemzetközi fuvarozást végző gépjárművek számára nyújtandó műszaki és egyéb segítségről. A megállapodás elősegíti a szocialista országok közötti nemzetközi autóbusz- és tehergépjármű- forgalom biztonságos lebonyolítását. A munkaügyi, valamint az építésügyi és városfejlesztési miniszter javaslatot terjesztett a kormány elé az NDK-ból érkező fiatalok magyar vállalatoknál történő foglalkoztatására. A Minisztertanács úgy határozott, hogy a foglalkoztatást kísérleti jelleggel már 1974-ben .meg kell kezdeni. A Magyarországon dolgozó NDK- t állampolgárokat a magyar dolgozókkal azonos bérezés, jogok és kötelezettségek illetik meg. Alkalmazni kell rájuk mindazokat a feltételeket, amelyekben az NDK-ban dolgozó magyar fiatalok részesülnek. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Tanácskozott az országgyűlés ipari bizottsága Csépányi Sándor elnökletével csütörtökön a Parlamentben ülést tartott az országgyűlés ipari bizottsága. A képviselők a hazai földgáztermelés és -felhasználás helyzetéről tanácskoztak — a témáról dr. Lőrincz Imre nehézipari minisztériumi államtitkár tájékoztatta a bizottság tagjait. Egyebek között elmondotta, hogy a tőkésországok energia- válságának hatásaival természetesen az iparág vezetői is fokozott figyelemmel foglalkoznak, s megteszik azokat a preventív intézkedéseket, amelyek a magyar energiafogyasztókat, felhasználókat védik. A tájékoztatót követő vitában a képviselők a terveket, prognózisokat megnyugtatónak találták, szóvá tették viszont, hogy még nem teremtették meg a korszerű mezőgazdasági nagyüzemek fokozottabb gázfelhasználásának technikai feltételeit. A vitában felszólalt dr. Vida Miklós, Herczeg Károly, Weiszböck Rezsőné, Inokai János, Fáik Miklós, Fodor Mihály, dr. Varga Pálné, Rujsz Lászlóné, Valaska László, Karkus Sándor, Magyar Sándor (Pest megye), Varga István és Jazbinsek Vilmos országgyűlési képviselő. Felmentés, választás Cegléden Az MSZMP Cegléd városi bizottsága ülést tartott. Az ülésen részt vett Jámbor Miklós, az MSZMP Pest megyed bizottságának titkára és előterjesztette a megyei pártvégrehajtóbizottság javaslatát, hogy Babinszki Károlyt — más fontos megbízatása miatt — érdemed elismerésével mentse fel a városi pártbizottság első titkári tisztségéből. A városi pártbizottság a javaslatot elfogadva, érdemei elismerésével felmentette Ba- binszkd Károlyt, majd Gyigor Józsefet választotta meg a ceglédi városi pártbizottság első titkárának. A párt neveiőnwnkéjának tényezői: A munkásmozgalmi hagyományok N agy jelentőségű a nevelőmunkában a hagyományok rendszere. Ez igaz akkor is, ha a nevelést társadalmi méreteiben és folyamataiban vizsgáljuk, nemcsak leszűkítve, például az iskolai nevelőmunkára. Szándékosan hangsúlyozom a rendszer fogalmát, mert ez egyben, előrelátást, tervszerűséget jelent, amelyben a nevelési tevékenység egyes elemei nemcsak egyszerűen egymás mellett léteznek, hanem egymáshoz szervesen kapcsolódnak, egymást kölcsönösen áthatják. A hagyományok a kisebb vagy nagyobb közösségek —. köztük számosán az egész nemzeti közösség — belső lényegéhez tartoznak, mindenekelőtt az értelmi, érzelmi, akarati s indulati hatások formálják, alakítják. A hagyományok jelentősége abban is megmutatkozik, hogy a közösségek formálódásában, alakulásában, nevelésében az esetlegességeket, a véletlenszerűségeket, a spontaneitást és velük gyakran együttjáró negatív hatásokat csökkenti vagy teljesen ki is küszöböli. A hagyományoknak ugyanis írott és íratlan törvényei vannak, megtartásuk a felnőtteknek és fiataloknak egyaránt kötelező, i többségük rendszeresen ismétlődő eseményekhez kapcsolódik, melyeknek formái közismertek. Tartalmuk, ezért bővíthető és okos, előrelátó tervezéssel hatásuk évről évre növelhető. Jelentősége van a hagyományoknak nem utolsósorban abban is, hogy hatékonyabban biztosítják a tudatformálást, általában a nevelőmunka sikerét. így a munka megosztható, a közösség tagjai a hagyományápolásba kapcsolhatók, a siker biztosítása széles körben érdekeltté válik. A hagyományok — jellegüknél fogva — különböző fajtá- júak. Adódik ez abból, hogy valamennyinek történelmi múltja van, fennmaradásukat a kisebb vagy nagyobb közösségek biztosítják. A hagyomány állandó kapcsolatban van mai életünkkel, benne szervesen kötődik a múlt jelenünkhöz. Ezért fontos, hogy hagyományainkat, a hagyományápoló tevékenységünket újra és újra felülvizsgáljuk, elemezzük, rangsoroljuk, kiemeljük azokat az elemeket, amelyeket a jelen társadalom számára megkülönböztetetten hasznosíthatónak tartunk. P est megye, ezen belülszű- kebb otthonunk, a ráckevei járás is, gazdag munkásmozgalmi hagyomáBudai járás: félmilliárdos gyarapodás A budai járás községei a negyedik ötéves terv során 289 millió forint értékű fejlesztést irányoztak elő és tavaly év végéig 285 millió értékűt valósítottak meg. így tehát a járás ötéves tervét gyakorlatilag három év alatt teljesítette. Az idén 117 millió forint értékben terveztek fejlesztést s ha ezt az ütemet tartani tudják, az ötéves terv végére mintegy félmilliárd forint értékkel lesz gazdagabb a járás. A legdinamikusabb fejlődés az óvodai hálózatban mutatkozott, öt év alatt eredetileg 600 új helyet szándékoztak létesíteni és az elmúlt három év alatt ennek megközelítően a kétszerese épült meg. Igaz, az igényeket járásszerte még így is csak 75 százalékban tudják kielégíteni, ez az arány azonban máris magasabb az országos átlagnál. Az elmúlt években nagyarányú vízvezetéképítés jellemezte a járást, a negyedik ötéves tervben szereplő 30,5 kilométer vízvezetékkel szemben eddig 32,3 kilométer épült meg. Hasonló jó eredmények vannak a villany, az út és a járda építésében is. Néhány község a járási átlag jó eredményeit is túlszárnyalta. Solymár az öt évre eredetileg tervezett 5,9 millió forint érték helyett már eddig 16,5 millióval, Pilisvörösvár 10,1 miliő forint érték helyett 22,2 millióval, Nagykovácsi 7,2 millió forint érték helyett már 15,2 millió forint értékkel gyarapodott. A járás megyei tanácstagjai legutóbbi ülésükön is foglalkoztak ezekkel az eredményekkel. Feltették a kérdést: hogyan sikerült ilyen, a járás történetében példa nélkül álló eredményeket produkálni? A vitában úgy tűnik, kikristályosodott a helyes válasz: a tanácsok jól éltek önállóságukkal, megragadtak minden bevételi lehetőséget és ami ennél lényegesebb, társadalmi segítséget. Jellemző például, hogy tavaly a járásban levő üzemek, vállalatok, gazdaságok 23 millió forinttal, illetve ilyen értékű anyaggal és munkával siettek a községek segítségére. Ismeretes a lakosság társadalmi munkájának pontos végeredménye is. Ez meghaladja a 33 millió forintot. E tíz- és százmilliók ellenére is van még természetesen gond a budai járásban. A megye területileg legnagyobb járásáról van szó és a községnek több mint a fele az agglomerációhoz tartozik. Ott van például Érd, amely a maga 35 ezer lakosával semmiképpen nem tud az igényekkel lépést tartani. Ugyancsak jelentős feladatok vannak járásszerte a tanteremépítésben. Mondhatjuk: az eredmények olyanok, amelyekre a járás minden lakosa büszke lehet. Büszke, ha ismerik azokat. Itt azonban még van tennivaló. Beszélni kell az eredményekről, mert ez is újabb lendületet ad a további munkához. Az eredményeinkkel való politizálásra pedig éppen ezekben a napokban jó alkalmak adódtak, illetve adódnak. A községi tanácsok munkájukról falugyűléseken számoltak és számolnak be, most vannak a községekben a tanácsülések, befejezéséhez közelednek a tanácstagok fogadóóra- és beszámoló- sorozatai. D. G. Százhalombattáért is NDK-állampolgárok magyar kitüntetése Dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság együttműködése elmélyítésében végzett eredményes munkájáért a közlekedés kiváló dolgozója kitüntetést adományozta dr. Heinz Schmidt miniszterhelyettesnek, a Deutsche Reichsbahn (az NDK vasúti társasága) vezérigazgató-helyettesének, Christian Könignek, az NDK közlekedésügyi minisztériuma nemzetközi főosztály vezetőjének, Günther Thielének, a közlekedésügyi minisztérium közúti főigazgatósága vezetőjének és Alfred Krügernek, a Mitropa vezérigazgatójának. Dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter a Dunai Kőolajipari Vállalat új, hárommillió tonna évi kapacitású atmoszférikus és vákuumdesztillációs üzeme átadása alkalmából Horst Voigtnak, az SKL mag- deburgi nehézgépgyár tervezőmérnökének, a beruházás kivitelezésében végzett kiemelkedő munkájáért a nehézipar kiváló dolgozója kitüntetést adományozta. A kitüntetéseket csütörtök délután Kovács Imre, hazánk NDK-beli nagykövete nyújtotta át. • nyokkal rendelkezik. A Pest megyei pártbizottság felhívására 1969-ben igen szorgalmas kutató-, feltáró munka indult meg. Az írásos anyagok tanulmányozása azt mutatja, hogy a kutatómunkába a helyi pártszervek és pártszervezetek intenzíven bekapcsolódtak. Főleg a Magyar Tanács- köztársaság és az azt követő fehérterror idejéből tártak fel emlékeket. E munkában felhasználták a már meglevő írásos kiadványokat, a helytörténeti monográfiákat, a törvényszéki iratokat és jelentős részben az élő személyek visz- szaemlékezéseit. A járási pártvezetés 1971 februárjában munkacsoportot alakított, mely hivatott volt a tevékenység irányítását megszervezni, a hagyományápolás módozatait kidolgozni. Javaslatok születtek emléktáblák elhelyezésére, a munkásmozgalom mártírjairól utcák és terek elnevezésére, kiadványok, füzetek szerkesztésére. Esemény- naptár készült 1971 novemberére a rendszeresen ápolt munkásmozgalmi hagyományokról. Pártmunkások, társadalmi és tömegszervezeti vezetők között egyre több szó esik fel- szabadulásunk 30. évfordulója ünnepségeinek előkészítéséről. Az országos és megyei intézkedések e feladat módozatait jelentős mértékben meghatározzák majd, de keressük a feladat sajátos tennivalóit is. A munkásmozgalmi hagyományok ápolása ebben megkülönböztetett szerepet kaphat. A munkabizottság tevékenységét újra élővé kívánjuk tenni a korábban kimunkált elgondolások, javaslatok megvalósítását — erőtől függően —segíteni kívánjuk. Rendszerezzük a tennivalókat a helyi községi üzemi, járási szinteken. Koordinálni kívánjuk a különböző szervek tevékenységét annak érdekében, hogy a munkásmozgalmi hagyományok a párt nevelőmunkájában élő, mélyen ható tényezők legyenek. F olyamatot jelentenek ezek a feladatok munkánkban: s időről időre visszatérő tennivalókat. így például most a közeli napokban is lesz ezzel kapcsolatos esemény. A Magyar Tanácsköztársaságot követő fehérterror, valamint az 1956-os ellenforradalom mártírjai közül ugyanis számosán járásunk területén születtek, éltek, dolgoztak. Néhány szervezetünk mártír nevét is vette fel. így munkás- őr-zászlóaljunk az 1956-os ellenforradalom áldozatai egyikének, Lakatos Péternek nevét viseli. Most vasárnap lesz 50. születési évfordulója, melyet munkásőrségünk vezetőinek ünnepi összejövetelén, majd század-összejöveteleken kívánunk méltatni. Róla és a többi mártírjainkról — életútjaikat ismertetve — rendszeres ismertetéseket kívánunk közreadni a Pest megyei Hírlapban is azzal az elgondolással, hogy jövőre az írásokat összefoglaló kiadványban jelentetjük meg. Remélhetően forradalmi múltunk a ma forradalmiságának e kiadvány által is segítője lesz. JÓNÁS ZOLTÁN az MSZMP Ráckevei Járási Bizottságának első titkára
