Pest Megyi Hírlap, 1974. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-17 / 64. szám

Olajkút hűtőpult Jól forgalmazó üzletek A Maglód és Vidéke ÁFÉSZ mendei boltegységei, mint Horváth Sándor főosztályve­zető elmondotta, 1973-ban 14 százalék nyereséghez jut­tatták a szövetkezetét, ami a megelőző évhez viszonyítva, kitűnő eredmény, a jó szer­vezésnek s a dolgozók lelkiis­meretes munkájának köszön­hető. A felügyelő oizktság is kitűnően látta el felada­tát. A mendei 25. számú vas és edénybolt tízmillió forint­tal több bevételre tett szert, mint a megelőző évoen: az 1972 végén felújított üzlet, nagyobb árukészlettel és több eladóval, végre gazda ságosan működik. Annak, hogy a nyereség nem több, egyik okozója a mendei 23. számú ruházati bolt, amely évek óta veszte­ségesen zárja az évet. A szö­vetkezet vezetősége az üzlet megszüntetését tervezi. Vesz­teséggel zárt a TÜZÉP-telep is. Kertész Károly, a szövetke­zet felügyelő bizottságának elnöke elmondotta, hogy az ÁFÉSZ vezetésében fellelhető bajokat, vagyonkezelési hibá­kat a bizottság időben észre­vette, és megszüntette, tete­mes anyagi kártól mentve meg a szövetkezetei, ezért az idén Mendén jut pénz az olaj­kút megépítésére és a legfor­galmasabb élelmiszerboltban mirelit hűtőpultot állíthatnak üzembe. L. M. Csak betétgyűjtő Megduplázták a nyereséget Szentesi Lászlónétól, az ecseri takarékszövetkezet fő­könyvelőjétől megtudtuk, hogy mendei kirendeltségük jól dolgozott az 1973-as esz­tendőben: az előző évhez ké­pest, nyereségét megduplázta. Mendén csak betétgyűjtő pénztár működik, mely saját területén nem képes valóra váltani a hozzá fűzött remé­nyeket: mindenképpen fontos lenne kétszemélyes kirendelt­séggé fejleszteni. XVI. ÉVFOLYAM, 64. SZÁM 1974. MÁRCIUS 17., VASÁRNAP Kezdeti sikerek Gépesítéssel, vegyszeres gyomirtással sok fiatal erdő pusztult ki, nagy károkat okozva a nép­gazdaságnak. Lehetőleg olyan fájú erdőt kell telepíte­nünk, amely kevésbé vízigé­nyes. A fenyő igen alkalmas, egy hátránya van: lassan nő, a többi fajtához képest dupla idő múlva válik kitermelhetővé. — A másik probléma: míg a többi iparág gépesítése fel­lendült az utóbbi években, az erdő munkásai még mindig ötven évvel ezelőtti munka­módszerekkel dolgoznak. Emi­att nálunk is kevés a mun­káskéz. A helyzeten országos szinten próbáltak segíteni, a munka jobb megszervezésé­vel, az úgynevezett szakosí­tással: az eddigi erdészterüle­tek néhányát összefogva, egy- egy erdész felügyeletével bi­zonyos munkafolyamat elvég­zésére, csoportokat speciali­záltak. A szakosítás enyhített a mi gondunkon is. ugyanis kissé szétszórtak területeink. A szakosítást az idén januárban fejeztük be. — Van még egy problé­mánk, amely szintén csak miénk. A tél végével, sajnos, tetemes kárt állaoítottunk meg: az ugyancsak elszaporo­dott üregi nyúlak sok fenyő- csemete-ültetvényünket pusz­tították ki. Az erdészet a va­dásztársasággal semmilyen hi­vatalos kapcsolatban nem áll, annak ellenére, hogy tudnánk segítséget kérni tőle, vagy jó tanácsokat adni neki. Szívügy: a csemetekert — A környéken nagy erdő­ségek találhatók, miért éppen Mendén kapott helyet a köz­ponti iroda? — Régi erdészeti hagyomá­nyai vannak a községnek, s itt van az állami csemetekert. mely nagy területeket lát el facsemetével. A hozzánk tar­tozó községekben, Üllőn, Pé­teriben, Gyomron, Mendén, Öcsán, a nagykátai járás ál­lami területein és a dabasi já­rás néhány községében mi in­dítjuk el a fásítási mozgal mat, és adunk hozzá cseme­tét. A csemetekert egyébként szívügyem, amiként kollégá­imnak is. Műszakilag az or­szág egyik legjobban ellátott gárdája vagyunk, három er­dőmérnökünk is van. — A már említett talajvíz hiány miatt csemetekertünket fenyőfák nevelésére szakosít­juk. A fenyő faként ugyan nem vízigényes, annál inkább kell azonban locsolni cseme­teként, -az egyik legnehezeb­ben nevelhető fafajta, s az igen kicsiny csemetének ezer nyi ellensége van, a verebek­től a gombás megbetegedé­sig. Szeretnénk a gépesítést és a vegyszeres gyomirtást meg­oldani. s annak ellenére, hogy vannak kezdeti sikereink, tud­juk. sokat kell még dolgoz­nunk. míg elképzeléseinket valóra válthatjuk. Utópia Lovász László egy ma még utópisztikusnak tűnő gondo­lattal fejezi be a beszélgetést: — Nagyon szívemen vise­lem az erdő gondját-baját, az erdészet nemcsak munkám, hi­vatásom is. Mende környéke nagyon szép. nem tartom le­hetetlennek. hogy tíz év múl­va az erdő tiszta levegőjét, üdítő nyugalmát kereső kelet- budábéStrék üdülőtérüléte lesz a gödöllői dombvidék e gyö­nyörű nyúlványa. Lilik Márta Az új állomásfőnök Nagy forgalmat irányítani Biztonságos fénysorompó Háromszor kerestük a Buda­pest—Cegléd közötti vasútvo­nal legfiatalabb áliomásfőnö- két, Jacsó István főintézőt, míg sikerült vele találkoz­nunk. Tárgyalt, ellenőrzött, és egyéb teendők kötötték le. Gyermekkocsi a sínek között Jacsó István jód ismeri az üllői állomást, ahol öt évig teljesített forgalmi szolgálatot, megszerette munkahelyét és Üllő községet is. Telket vásá­rolt, lakóházat épített, s 1966 óta üllői lakos. Életútjáról be­szélgettünk. — Pontosan visszaemlék- szam, 1955. július 2-án léptem a MÁV szolgálatába. Azóta több állomáson voltam forgal­mista, gyakorlatot és tapaszta­latot szereztem, legtöbbet a Hatvanban töltött két eszten­dő alatt. A sorkatonai szolgá­lat után egy évig a monori állomáson is dolgoztam, köz­ben elvégeztem az egyéves vasúti tiszti tanfolyamot. 1962- től 67-ig Üllőn voltam forgal­mista, legutóbb, 1968-tól 1973. szeptember 5-ig, Kőbánya te­herpályaudvarán rendelkező MŰSOR MOZIK Ecser: Az Anderson magnó­szalagok. Gomba: Kakuk Mar­ci. Gyömrő: Harmadik nekifu­tás: H.: Válás amerikai módra. Maglód: Vakmerőség. H.: Elefántkirály. Mende: Ele­fántkirály. H.: Vakmerőség. Monor, v-h.: Volt egyszer egy vadnyugat I—II. Nyáregyháza: Várunk, fiú! H.: A kis nagy ember. Péteri: Modern idők. Pilis: Egy srác fehér lovon. H.: Mint egy dal... Tápiósáp: Harmadik nekifutás. Űri, v-h.: Mese Szaltán cárról. Üllő: A betörés. H.: Bob herceg. Vecsés: A hetedik töltény. Ma­tiné: A dzsungel ösvényein. H.: Fogják el Oichit élve vagy holtan. MŰVELŐDÉSI HÁZAK , Gyömrőn, 9 órakor: motor­vezetői tanfolyam, 10-kor: tánciskola, 19-kor: táncos klubest, Gombán, 17-től 22-ig: disc jockey műsor, vezeti Zen- tai Zoltán, Monoron, 18-tól 23-ig: disc jockey műsor, ve­zeti Csiló István, hétfőn, 19- től: szabad foglalkozás az if­júsági klubban, az utazók klubjában pedig filmvetítéssel egybekötött előadás, Pécs — Mecsek címmel, Üllőn, 17-től 22-ig ötórai tea, játszik a Ga­laxis együttes, Mendén, 19-kor: a tápiószecsői művelődési ház és ÁFÉSZ táncegyüttese, vala­mint irodalmi színpada ven­dégszerepei (a Cigányélet cí­mű műsort saját gyűjtésű da­lok és táncok, Bari Károly versei és korabeli dokumentu­mok felhasználásával állítot­ták össze; ugyanezt a műsort délután Sülysápon is bemutat­ják). forgalmi tisztként működtem, onnét kerültem Üllőre főnök­nek. — Ügy hallottuk, hogy üllői szolgálata idején életmenté­sért dicséretben részesült? — Az állomás előtti síne­ken egy tíz év körüli fiú ko­csiban kisbabát tolt át a má­sik oldalra. A sínek között a kocsi elakadt. Én a gyorsvo­natot fogadtam, és csak any- nyi időm maradt, hogy a gye­rekkocsit a sínek közül kirán­tottam, a következő pillanat­ban a vonat már ott is volt. Szép feladat — Hallhatunk még valamit a munkájáról? • — Számomra élmény volt a forgalmi szolgálat. A kőbá­nyai teherpályaudvaron, a mindig kifogástalanul működe berendezések között, a nagy forgalom irányítása volt iga­zán szép feladat. Szeretek az emberekkel foglalkozni. Min­den jó dolgozóra szükség van, megbecsülöm a munkámat és a lelkiismeretes munkást. Az állomásra kellene még egy forgalmista és egy váltókezelő. Szívesen felvennénk üllői fiatalokat e munkakörökbe, — A gyömrői úti átjáróhoz fénysorompót helyeznek. Mi lesz az előnye? — A biztonságos munka A sorompó leengedése és felnyi­tása a vonat közlekedésekor, illetve távolodásakor automa­tikus. A berendezés a forgal­mista szolgálatát könnyíti. (em) Ügyeletes orvos Gombán, Bényén és Káván: dr. Nagy Márta (Káva, tanács- háza), Gyömrőn, Mendén és Péteriben: központi ügyelet (Monor, Petőfi S. u. 30., tele­fon: 207), Maglódon és Ecse- ren: dr. Pápes Tibor (Maglód), Pilisen, Nyáregyházán, Csév- haraszton és Vasadon: dr. II- landcz Elemér (Pilis, Rákóczi u. 13.), Sülysápon és Úriban: dr. Zoleisz László (Sülysáp), Üllőn: dr. Balázs László, Ve­csésen : dr. Tury István tart ügyeletet. Ügyeletes gyógyszertár: Mo­noron a főtéri, Vecsésen az Andrássy telepi. Beteg állatok bejelentése a járásban: vasárnap reggel 8- tól 13-ig, illetve délután 15-től 19 óráig Moronon, a főtéri gyógyszertárban. Megiijhodva, megerősödve Még tartalmasabb KlSZ-élclct akarnak teremteni Emlékműsor, vita a ma forradalmiságáról A tagkönyvek érvényesíté­se után, e héten tartotta első ülését o sülysápi Petőfi Sán­dor KISZ-szervezet vezetősé­ge, mely nagy munkát vál­lalt magára: céljának tűzte ki az eddigi tapasztalatok fel- használásával a jövő prog­ramjának kialakítását. Farkas Sándor KISZ-titkár elemezte az elmúlt időszakot. Az alapszervezet tavalyi nehéz helyzetében új vez Hő­séget választott, amelynek teljes bizalmat szavazom;. Negyvenötén voltak, leg­alább is ennyien szerepeltek a nyilvántartásban, a valóság­ban azonban a vezetőség csak jóval kevesebb tevékeny tag­ra számíthatott. A február első napjaiban lezajlott tagkönyv-érvényesí- tés során nem kérték tagsá­guk mfeghosszabbítását az ad­dig is távol maradók, de töb­ben jelentkeztek munkára a korábban kevésbé aktívak közül. Néhány átigazolást is végrehajtottak, s így alakult ki a huszonhárom tagú új alapszervezet. A vezetőség értékelése sze­rint tenni akarókból, tartal­mas KISZ-életre vágyókból áll a jelenlegi tagság. A múlt szombaton Ho Si Minh-emlékműsort rendeztek. A forradalmi ifjúsági napok rendezvénysorozata március 23-án, ünnepélyes taggyűlés­sel ér véget, melyen a ma forradalmiságáról vitatkoz­nak. Gazdag sportprogrammal pályáznak a FIN-kupára: me­zei futás és összetett honvé­delmi verseny, isaszegi ke­rékpártúra szerepel terveik között. A jó kapcsolatok ápo­lásában is nagy szerepet ját­szik a labdarúgó- és kézi­labda-mérkőzés a 2. számú is­kola úttörőcsapatával, amely az alapszervezet utánpótlá­sát adja. Lukács István AZ MHSZ SZERVEZESEBEN KRESZ-tanfolyam - járművezetőknek A nyolcadik KRESZ-tanfo- lyamot szervezik meg az idén Vecsésen. Az előzőket a szak­maközi bizottság szervezte. Minden alkalommal sokan je­lentkeztek, előfordult, hogy a művelődési ház nagytermét kellett igénybe venni. A vizs­gabiztosok elé alkalmanként félszáznál is többen kerültek és akik sikeresen vizsgáztak, segédmotor, munkagép és ál­lati erővel vontatott jármű vezetésére jogosító igazolványt kaptak. Egyre több a gépjármű-, a kismotortulajdonos, az utakon növekszik a balesetveszély, ezért egyre szigorúbban el­lenőrzik a forgalomban részt­vevőket. Számos járművezető akad még, aki KRESZ-vizsga nél­kül közlekedik. Különösen a kismotorosok idéznek elő sú­lyos kimenetelű karambolokat, mert a közlekedés szabályai­nak ismerete nélkül vágnak neki az útnak, nemcsak a sa­ját életüket, hanem másokét is veszélyeztetve. Vecsésen, az MHSZ szék­házában, március második fe­lében indul az oktatás. Fel­tétel a 14. életév betöltése, felső korhatár nincs. Az érdeklődőket Budai Zol­tán már tájékoztatta. 1975-től a kerékpárosok is kötelesek KRESZ-vizsgát tenni. (—e—a) Esélylatolgatás Kétgólos győzelemre számítanak A tavaszi forduló kezdete előtti utolsó edzésen keres­tem fel az üllői csapatot. Az együttes villanyfényben, nagy kedvvel végezte a gyakorlato­kat. Az edzőt, Szőnyi Feren­cet kértem meg, hogy beszél­jen a Pomáz elleni mérkőzés esélyeiről. — ősszel, balszerencsés kö­rülmények között, 3:l-re kap­tunk ki. Még a félpályáról is rúgtak nekünk gólt, pedig a csapat nem játszott rosszul, csak a támadások befejezése nem sikerült. Itthon győz­nünk kell, legalább két gól­lal. A csapat hangulata na­gyon jó, bizakodó. Remél­jük, megtörjük a Pomáz elle­ni nyeretlenségi sorozatot, mert az eddigi négy találko­zón idegenben vereséget, itt­hon pedig döntetlent értünk el. — Csorba lesz újra a ka­pus. A védelemben Kovács, Antal, Tóth Sándor és Jámbor játszik majd, Rakó és Viczlkó a fedezet, a csatársort pedig Kriskó, Tóth Béla, Dobos, Házler alkotja. Valószínű, hogy a mérkőzésen helyet kap még a csapatban Kamasz és Nagy Lajos is. — Jó játékot, kitartó küz­delmet és természetesen győ­zelmet várok a vasárnapi ta­lálkozótól. Pesti Imre Erős vízsugárral MONOR A vasárnap sportja A megyei területi spartakiád asztalitenisz-döntője ma déi- előtt 9 órakor a gimnázium tornatermében, sakkdöntője a sportszékház emeleti helyisé­gében. MB III. férfi kosárlabda­mérkőzés 11-kor: a Monori Sportegyesület a Székesfehér­vári Építőkkel találkozik a Kossuth iskola tornacsarnoká­ban. Délután 3-kor Vecsés—Mo­nor megyei labdarúgó-bajnok­ság Péteriben, előtte ifjúsági mérkőzés: Vecsés ifi—Monori ifi. (v.) A Monori Állami Gazdaság autószervizében feladata, hogy tisztává mossa a gépkocsikat. Függ József Kényelmes ülőbútorok A ceglédi Stylus Faipari Szövetkezet júliustól új típu­sú bútorok gyártását kezdi meg. Az* egyik az Ari elneve­zésű, háromdarabos ülőgar­nitúra, a másik egy modern vonalú heverő lesz. Mindket­tőre a BÜTORÉRT-től, illet­ve a Fővárosi Bútor-, Hang­szer és Sportszer Kiskereske­delmi Vállalattól kaptak na­gyobb megrendelést. Egyre több kirándulócso­porttal találkozunk: az erdők­be mennek, vagy onnan jön­nek, egyelőre csupasz ágakat szorongatva, de nemsokára rü- gyes, majd virágos ágakkal térnek haza. Iparág is — Milyen jó az erdésznek! — mondjuk Lovász Lászlónak, a Nagykunsági Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság erdészete vezetőjének. — Valóban szép az erdészek munká'a. és hozzátartozik az is, amit a nem szakmabeliek tartanak róla. De az erdőgaz­dálkodás iparág, a faipar fon­tos alapja, jelentős felada­tokkal, nehéz problémákkal kell megküzdenie. Gondoskod­nia kell például az erdőután­pótlásról, miután a régi erdő elérte a maximális teljesítő- képességét. — Mindannyian tudjuk, mit nevezünk teljesítőkénesség­nek, ha például a sportról van szó, de az erdő teljesítményeit nem ismerjük. — A faipar számára meg- fel lő fákat kell adnia. Az ér­tékesítésre kész fa előállításáig az erdésznek igen sok a fel­adata. Csak példaként emlí­tem: az erdész nem azért jár­ja az erdőt, hogy a természet szépségeit élvezze, hanem, hosv kiválogassa a legalkalmasabb egyedeket, s megteremtse szá­mukra a megfelelő életlehe­tőségeket. Jobb munkaszervezéssel — És a problémák? — Az egyiket a mezőgazda­ságnak oly hasznos csatorná­zás okozza. Az öntözőcsator­nák hatalmas területekről ösz- szegyűjtik a talajvizet, s el­vonják az erdők gyökérzete alól is, következésképp sok-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom