Pest Megyi Hírlap, 1974. március (18. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-17 / 64. szám
6 ‘"k/CvtÍop 1974. MÁRCIUS 17., VASÁRNAP Ped L mecf tyei barancjolcióo fdóoL no. TAKSONY A község felszabadulásának 30. évfordulóján, az idén november 29-én, először adományozzák majd azt a TAKSONYÉRT elnevezésű emlékérmet, amelyet — a helyi pártvezetőség kezdeményezése nyomán — a községi tanács a társadalmi és gazdálkodó szervekkel egyetemben alapított, Taksony ezeréves fennállása alkalmából. Taksony fejedelem — Árpád. unokája, Géza apja, akinek vezetése alatt a kalandozó magyarok Dél-Itáliáig, az Atlanti-óceánig hatoltak, s akii balkáni hadjáratokkal is megkísérelte a már önveszélyessé vált rabló-kalandozások folytatását — ugyancsak elálmélkodnék, ha valamiféle Üj Zrínyiász . feltámadt hőséhez hasonlóan, belecsöppenne a nevéről elnevezett emlékérem alapítóinak világába. Bár a fejedelem a Csepelhez tartozó, vagy attól alig elválasztott hajdani Ilbő szigetének e helyén vett szállást, tőszomszédságban az Árpádnemzetség csepeli székhelyével, halálának feltételezett évében: 972—973-ban aligha sejtette, hogy megalapítója lett a később nevét hordozó Taksony községnek. A TOK- SUN, TOGSUN, TAXON, THAXON írásformában megemlített települést a XIII. században V. István király hercegi földekből kiszakítva a nyúlszigeti apácáknak ajándékozza — tehát ekkor már ajándékozni való érték volt, s értékes birtoka maradt századokon át világi és egyházi urainak. Történetének különös mozzanata: nem a török alatt pusztult el, hanem a törökellenes háborúk idején — 1690-ben, területén se háznak, se embernek nyoma sem található. A közeli nádasokban, mocsarak zsombékösai között alighanem néhány esztendeig lappangott még az elmenekült magyar őslakosság némi maradéka, de ezek lassan kihaltak, vagy akik megmaradtak, békésebb vidékekre húzódtak el. A XVIII. század elején a császári kamara támogatásával württembergi és bajorországi telepeseket verbuváltak Taksonyba is, mint a környék egyéb elnéptelenedett községeibe. Ez az egynemzetiségű jelleg csak a felszabadulás után változott meg. amikor a fasizmus felett győztes hatalmak potsdami szerződése értelmében Taksonyból félezernél több személyt telem'tettek vissza német őshazáiába. elsősorban a náci Volksbund tagjait és az innen származó SS-lesények hozzátartozóit.. Helyükbe hevesi földtelen parasztok, bukovinai csángók, csehszlovákiai felvidékről bevándorló maavarok kerültek — s megkezdődött a keveredés nem könnvű, elés hosszadalmas folyamata. Néhány reflektoradat. Az 5200 lélekszámú Taksony lakóinak fele kereső, s a fiatal átlagéletkorú község kereső lakosságának fele helyben dolgozik. Az eljárók legnagyobb számú csoportja a Csepel Autógyárban, a többi Du- naharasztin és a főváros déli kerületeiben talált foglalkoztatást. S bár 100 családra csak 107 gyermek esik. a beköltözők és elköltözők hullámzását is figyelembe véve, Taksony lakosainak száma 10 esztendő alatt 15%-kal növekedett. Rendkívül figyelemre méltó, hogy a be- és elköltözések elég nagy számával jellemzett peremközségben jelenleg csak 2 jogos lakásígénvlést tartanak számon, az 1971-ben értékesített 100 telek máig beépült. 1974-ben 71 lakóházingatlant osztanak ki — fölös telek nincs — s a tanács kizá-, rólag modern. építészetileg, esztétikailag megfelelő, a higiénia követelményeit kielégítő otthonok építésére ad engedélyt. Taksonyban nincs albérlet. A község 1200 lakóA helyi erőből épült tornateremben edzenek az új „helyi erők”. Gárdos Katalin felvétele épületében 1370 lakás van, s majdnem mindenki saját házában lakik. Az eddigi törpe vízmű helyett a tökéletes ivó- vízellátást biztosító kútrend- szer 22 kilométeres hálózata, amelynek terve februárban alakult ki véglegesen, csak másfél esztendő alatt készül el: ez jelenleg az 1000 éves Taksony legnagyobb bánata ... A község munkavállalói három helyi góc körül csoportosulnak, mind a háromra az eredményes termelés és a jó jövedelem jellemző. A három szövetkezetből egyesült duna- varsányi Petőfi Tsz mintegy 600 taksonyi dolgozót állít be a termelésibe. A 8 községre kiterjedő tevékenységű Taksony és Vidéke ÁFÉSZ központja 850 személyt foglalkoztat és a Háziipari Szövetkezet 200 főnyi belső és a bedolgozó brigádja, hagyományos nád- és vesszőkosarakból, hímzésből és női fehérnemű konfekcióból — felében exportra — évi 7 millió forintot forgalmaz. Ezekhez kapásból még néhány számottevő munkahely: az isaszegi központú Lignifer Ktsz elektromos híradástechnikai eszközöket gyártó részlege, vagy a szigetszentmikló- si szolgáltató vállalat taksonyi asztalos-, lakatos-, kárpitos-,,különítménye”, amely utóbbi nem csekélyebb megrendelésieket teljesített, mint a budapesti Hungária kávéház, az újpesti Árpád mozi és más nagy létesítmények berendezése. így aztán megértjük, hogy miből adódik a 9 millió forintos helyi betétállomány, hogyan kerekedik a főváros szomszédságában az élelmiszer-, ruházati- és iparcikkboltok évi 60 milliós forgalma és a 125 személyautó. Jó érzéssel látogattuk meg az egykori kocsmából, csibe- keltetőből, akkumulátorra,k- tárból tavaly saját erővél létesített modern, tágas, világos tornatermet. S kicsit irigyeljük a 3 részen parcellázott, az „üdülői tájbizottság” kezelésében szívvel és szigorral gondozott üdülőtelepet, amelynek beéoített J00 telkén 40%-ban helyi, 60%-ban „idegen” tulajdonosok pihenhetik ki fáradalmaikat. Irigyeljük kicsit azok helyett, akik szívesen szereznének taksonyi üdülőtelket — csakhogy a tanács és az „üdülői tájbizottság” kénytelen volt kitenni a „megtelt” táblát.. . Békés István Bírság, lebontás, fennmaradás Az elmúlt évtizedben, de különösen az utóbbi néhány évben országszerte egyre többen építenek maguknak új lakóházat, vagy bővítik régi épületeiket. Sokan — anyagi lehetőségeikhez mérten — üdülő vagy hétvégi ház építésével szándékoznak maguk és családjuk pihenését, felüdülését biztosítani. E törekvésekkel együtt sajnos, lazult az építési fegyelem. Jó néhányan vannak, akik nem kérték meg a jogszabályokban előírt építési engedélyt, mások az építési engedélytől eltérő módon építkeztek. Az építésügyi szabályok azt hivatottak biztosítani, hogy a lakó- és üdülőépületek, a hétvégi házak a műszaki és esztétikai követelményeknek megfeleljenek, lakóiknak megfelelő életkörülményeket biztosítsanak és városaink, községeink rendezettebbek, szebbek legyenek. Mindez olyan fontos közérdek — a magánérdek mellett! —, hogy a jogszabályokat szükség esetén az állam hatósági eszközeivel is érvényre kell hogy jutassa. Tíz évre visszamenően Pest megyében — a nagy számú agglomerációs település és a jelentős üdülőterületek folytán — az építési igazgatási feladatok ellátására a tanácsokra és szerveikre különösen nagy feladatot ró. 1972-ben a tanácsi építésügyi hatóságok összesen 38 356 I. fokú határozatot hoztak, hétnyolcad részüket a városokban, a nagyközségekben és a községekben. Egy jellemző friss példa: Pomázon az idén, március 15-ig mintegy 1000, főszámon iktatott építéshatósági ügyet kellett elintézni, illetve vár elintézésre, s mindehhez a munkához van — egy műszaki ügyintéző. S más helyen is hasonló a helyzet. Hogy a helyi tanácsok szak- apparátusa a hatalmas felaA TÁRGYALÓTEREMBŐL // ...mert másképp történt” Egy 36 éves férfi ül a vádlottak padján, előredőlve, egykedvű tekintettel bámul maga elé. Olykor sértődötten csattan fel a hangja: „Nem értettem meg az ügyészi vádat, mert másképp történt az egész! Nem felel meg a valóságnak, hogy italtól befolyásolt állapotban voltam. Amit a vér- vizsgálat kimutatott, nem igaz. Nem érzem magam bűnösnek a gyermektartásdíj kifizetésének elmulasztásáért sem, mert még nincs megálla-, pítva, kié a gyerek. Ez a tanú személyi bosszúból vall ellenem. Az a tanú pedig utólag jelentkezett a rendőrségen, biztos valaki felkérte rá .. Szomorú viszontlátás Dr. Ács András tanácsvezető bíró szinte alig győzi rend- reutasítani Tekes János volt autószerelő kisiparost. Hiszen kérdései itt mindenekelőtt a bíróságnak és az ügy szenvedő alanyainak lehetnek. A tárgyalás reggel 9 órakor kezdődött a Pestvidéki Járás- bíróságon, és az ebédidőt leszámítva, egyfolytában, megállás nélkül folyik. Belép Barabás Zoltánná tanú, a CP 27—64 rendszámú Zastawa akkori utasa. Elnézést kér, de nem tudja állva megtenni tanúvallomását. Széket hoznak neki. Tavaly október 21-től még nem heverte ki sérüléseit. Beteg, attól az esős vasárnaptól kezdve, amikor eredetileg tervezett jugoszláviai autóútjuk Nagykőrösnél tragikus módon félbeszakadt. Istványi József tanú — zakója bal hajtókáján fekete szalag, a feleségét gyászolja — botjára támaszkodva sántít a bírói emelvény elé. A történtekre alig emlékszik. Lábtörésén kívül súlyos agyrázkódást is szenvedett. Csak rémlik az egész: a lakott területen megengedett sebességgel haladnak. Zuhog az eső. Bekapcsolja a Zastawa ablaktörlőjét és a városi világítást. Aztán hirtelen elborul előtte minden. A kórházban tér magához. Kislányával, akit szintén ugyanott kezeltek, csak napok múltán találkozott. Felesége meghalt a balesetnél. A kacsázó Moszkvics Bartók Lázár, a Zastawával szembejövő IM 67—83 Zsiguli vezetője világosabban emlékszik, így idézte fel az eseményeket : — ... Délután */42-kor indultam Kecskemétről. Nagykőrös határában megpillantottam egy Moszkvics 407-es gépkocsit. Ezt vezette a vádlottak padján ülő, „semmit nem értő” férfi, a 36 éves Tekes János. — ... eredetileg meg akartam előzni, de észrevettem: az autó ide-oda kacsázik. Megerősödött a gyanúm; a gépkocsivezető ittas. Lemondtam tehát előzési szándékomról és követtem az autót. A Moszkvics egyszer csak balra kanyarodott az úton. Ékkőt jött szembe, szabályosan a Zastawa. Vezetőjének még sikerült a Moszkvicsot kikerülni... Én fékeztem. A síkos úton megcsúsztam. A Zastawa az én gépkocsimnak ütközött. Néhány kiragadott mondat a megidézett dr. Szabó Sándor igazságügyi gépjárműszakértő véleményéből: — ... A Moszkvics váratlan balra kanyarodása mindkét vezetőt megzavarhatta, irány- változtatásra kényszerítette. Ezért ütközött hát össze a két vétlen vezető kocsija. Bartók Lázár megúszta bordatöréssel. Pálinkára bort Az összeütközés színhelyére érkezp dr. Kulin Sándor nagykőrösi orvos tekintetét is magára vonta Tekes János. Tanúként így vall erről a bíróságon. — Ittasságát orvosi gyakorlatom alapján ekkor még közepesnek ítéltem. De amikor, körülbelül egy órával később, újra találkoztunk már a rendőrségen, alig bírt megállni a lábán, szinte támogatni kellett. E vallomással összecseng az az orvosszakértői vélemény, amely szerint Tekes János közepes, de inkább súlyos alkoholos befolyásoltság alatt állt. Következésképpen Tekes valahogy úgy próbálta kimenteni magát a felelősség alól, hogy közvetlenül a baleset megtörténte. után a korábban fogyasztott pálinkára bort ivott. Hátha azt hiszik: csak a baleset után ivott. Tekes különben az előző éjjel ivott és szórakozott. Vasárnap — rövid hajnali pihenő után — pálinkát ivott. De persze, a vasárnapi karambol „másképp történt”... Tekes János az egész tárgyalás folyamán tagadott és ellentmondásokba keveredett. De a tanúvallomások — köziük is döntően egy motorkerékpárosé — minden formában az autószerelő ellen szólnak. A gyerekét sem Egyébként az sem fordul elő a bíróságon mindennap, hogy együtt tárgyaljanak egy ittas állapotban, gondatlanul okozott közúti baleset és egy tartási kötelezettség elmulasztása miatti vádat. Tekes János, aki ez idáig mintegy 11 ezer forintot nem fizetett, itt, ezen a tárgyaláson, egy régebbi jogerőre emelkedett ítélet ellenére nyivánosan letagadta gyerekét, kijelentve, nem ő az apja, és azt sem tudja, mikor jött a világra. Ugyanaz a Tekes János beszélt így arcizomrebbenés nélkül, aki miatt egy asszony meghalt és a baleset négy sérültje közül kettő maradandó testi fogyatékosságot szenvedett. Az ítéletet a bíróság március végén hirdeti ki. Pless Zsuzsa dattal — az alacsony létszám, a közismert bérezési és fluktuációs problémák ellenére is — eredményesen birkózott, bizonyítja, hogy 1972-ben az érintettek a határozatoknak csupán nem egészen öt százalékát fellebbezték meg. 1973-ban az építési ügyek száma növekedett. Ennek fő oka, hogy az építésügyi és városfejlesztési miniszter 3/1973. számú rendelete folytán felül kellett vizsgálni 10 évre visz- szamenően az építési engedély nélkül, vagy engedélytől eltérően épített lakó- és üdülőépületeket és egyéb építményeket. Az elvégzendő feladat nagyságát szemléltetően mutatja, hogy a megyében csaknem 350 000 telek, ezen belül mintegy 50 ezer üdülőtelek van. Az üdülőtelkek tulajdonosainak 80 százaléka nem helybeli, többségében budapesti lakos. Személyi körülményeiket (név, lakcím stb.) csak alapos, egyedi felkutatás alapján lehetett megállapítani. Ez a tanácsi dolgozóktól gyakran szombati és vasárnapi szabad idejük feláldozását kívánta, hiszen a telektulajdonosokat csak akkor tudták — akkor is csak az üdülési szezonban — ingatlanukon felkeresni. Számos helyen — így pl. Szentendrén, valamint a váci járáshoz tartozó településeken — társadalmi erők mozgósításával siettek a tanácsok dolgozóinak segítésére. A felderítő munka alapján 9136 engedély nélküli építkezés ügyében kellett döntést hozni. (Budapest területén ugyanakkor 4304, a Bala- ton-vidékén — Somogy és Veszprém megyében együtt — 5156 ügyben.) Egységes szellemben A megyei tanács szervei sokoldalú elvi és gyakorlati segítséget nyújtottak a helyi tanácsoknak és a járási hivataloknak munkájukhoz. A Pest megyei Tanács közlönyében közölték az engedéiv nélküli építkezések felülvizsgálata során alkalmazandó fontosabb rendelkezéseket, és irányelveket adtak ezen építkezések felméréséhez, felszámolásához és a folyamatos ellenőrzéshez. Eligazító értekezleteken, munkamegbeszélésen egyeztették a menet közbeni tapasztalatokat és foglaltak állást a vitás kérdésekben. A közelmúltban a megyei tanács elnöke azoknak a városoknak és járásoknak a tanácsi vezetőivel és műszaki szakembereivel, amelyekben a legtöbb engedély nélküli építkezés fordult elő, áttekintették a felmérő munka és az I. fokú határozatok kiadásának tapasztalatait, egységes iránymutatást alakított ki a fellebbezések, panaszok elbírálására. Hasznos kezdeményezések történtek az építési fegyelem megszilárdításával kapcsolatos intézkedéseknek a lakossággal való megbeszélésére. A dabasi járásban például erre a falugyűléseken került sor, amelyeken nemcsak a tanácsi vezetők, hanem a felszólaló tanácstagok és más állampolgárok is elismerték ezeknek az intézkedéseknek a társadalmi szükségességét, és elmarasztalták a mulasztókat. Szentendrén pedig több állampolgár felkereste a tanácsot és kérte ügyének a számára is megnyugtató elintézését. A feltárt engedély nélküli építkezések többségében az építésügyi hatóság — ahol erre lehetőség nyílt — az épületre fennmaradási engedélyt adott, és egyidejűleg az épület értékének tíz százalékát kitevő összegű építésrendészeti bírságot szabott ki. Az esetek kisebb részében az építési hatóság elrendelte az épületek lebontását. A hatóságok által érintett államnolgárok egy része megnyugtatónak tartotta a jogszabályon alapuló hatósági döntést; a kiszabott építés- rendészeti bírság hatvan százalékát a kötelezettek már be is fizették. Tény az is, hogy sokan éltek a fellebezés lehetőségeivel. Többer közülük az épületérték megállapításával, a bírság összegével nem értettek egyet. Mások azt kifogásolták, hogy az I. fokú eljárás során nem hallgatták meg őket. Elvétve olyan eset is előfordult, hogy hatósági építési engedéllyel rendelkező személyre róttak ki büntetést, vagy olyan állampolgárra, akit egyidejűleg az építmény lebontására is köteleztek. Néhány tulajdonos a jogszabályok sajátos magyarázata, vagy különböző vállalati prospektusok megalapozatlan információja alapján hitte azt, hogy éoítkezéséhez nem kell engedélyt kérnie. Megslőzés, épílési fegyelem A megyei értekezleten nyomatékos hangsúlyt kapott, hogy az állampolgárok bontási kötelezettségére, illetőleg építés- rendészeti bírságra vonatkozó fellebezéseit, panaszait igen körültekintően kell elbírálni. Ennek során — a jogszabályok következetes betartása mellett — alkalmazni kell az államigazgatási jogalkalmazás jogpolitikai irányelveit, tekintette! kell lenni az állampolgárok jogos egyéni érdekeire. A fellebbezést, panaszt elbíráló tanácsi szervek minden ügyben személyesen meghallgatják az érintett állampolgárt is. E körültekintő ügyintézési módszer, tekintettel a tanácsi dolgozók egyébként is igen nagymérvű munkájára, hosszabb időt vesz igénybe. Előfordulhat, hogy az államigazgatási eljárási törvényben megszabott 30 napos határidőt is túl kell lépni egyes ügyekben. Ilyen esetekben az érintettek a törvényben előírt előzetes értesítést megkapják. A tanácsapparátus megyénkben — a különböző okok miatt előfordult fogyatékosságok ellenére is — e politikailag fontos, bonyolult, munkaigényes feladatot sikerrel oldotta meg. Bebizonyosodott, hogy a régi szervezeti keretek mellett, decentralizáció nélkül a viszonylag kevés dolgozót foglalkoztató járási hivatalok e fontos feladatot nem tudták volna megoldani. A budai járásiéivá tál 4 műszaki ügyintézőjének például a járásban mintegy 7000 ingatlant kellett volna felülvizsgálni és 2200 engedély nélküli építmény sorsa felöl kellett volna döntenie. E nagy munkának csupán egy szakasza zárult le. Hasznos, előremutató állásfoglalások alakultak ki a megyei megbeszélésen a munka további menetét illetően is. A jövőben is fontos követelmény az építésügyi szabálytalanságok megelőzése, az építési fegyelem megszilárdítása. Mindebben a tanácsok dolgozóinak, vezetőinek, az állampolgároknak is vannak további tennivalóik. Arany István, a Pest megyei Tanács vb-titkára Környezetvédelmi jogszabálygyűjtemény A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium környezetvédelmi jogszabálygyűjteményt adott ki. Ebben részletesen felsorolják egyebek között az általános egészségvédelmi, talajvédelmi. növényvédelmi, állategészségügyi és vízvédelmi rendeleteket, valamint a levegő tisztaságával, a vadgazdálkodással s az erdőkkel kapcsolatos környezetvédelmi jogszabályokat. Szövetkezeti tagnak férfi munkaerőt betanított munkára felveszünk. Jelentkezés: Gumiipari Szövetkezet Budapest XIII., Reitter Ferenc u termelőüzem. 13. 1 i A
