Pest Megyi Hírlap, 1974. március (18. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-17 / 64. szám
Tanácskozás a Pest megyei pártbizottságon a lakásépítésekről, műemlékvédelemről Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter megbeszélése megyei vezetőkkel Az MSZMP Pest megyei bizottságának székházába látogatott Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter, hogy közösen tekintse át a megye párt- és állami vezetőivel a IV. ötéves terv lakásépítkezésein belül az 1974. évi feladatokat, problémákat. A tanácskozás Cser- venka Ferencné nek, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a megyei pártbizottság első titkárának, dr. Mondok Pálnak, a megyei tanács elnökének, dr. Bíró Ferenc nek, a megyei pártbizottság titkárának, valamint az e területen illetékes megyei párt- és tanácsi vezetőknek a részvételével folyt. Megállapították, hogy az évenként átadásra kerülő lakások mennyisége ütemsze- rűen növekszik, noha, főként a telepszerű lakásépítéseknél az eredeti tervhez képest, elsősorban pénzügyi okokból bizonyos lemaradások is mutatkoztak. Az eredetileg tervezett lakásmennyiség azonban időarányosan teljesült. Miközben ugyanis a több szintes telepszerű lakásépítésben kisebb lemaradás jelentkezik, a családiház-, társasházépítésben viszont túlteljesítés tapasztalható. Az idén — mint korábbi adatokból ismeretes — telepszerű, több szintes lakóházban összesen 1548 lakást kell S zűz, föltáratlan terület a városi tanácsok és a járási hivatalok kapcsolata. Ügy tűnik, ma még inkább az ösztönösség, mintsem a tervszerű tudatosság alakítja ezt a viszonyt, azt azonban senki nem vitatja, hogy a jövő a tervszerű együttműködést, sőt, bizonyos kérdésekben az ésszerű munkamegosztást szabja teendőként. Vác Város Tanácsa és a megyei tanács vb váci járási hivatala — a városi és a járási pártbizottság ösztönzésére — több területen már hasznos munkakapcsolatokat kovácsolt ki. Így például a város zöldságel- látásában a szükséges javulás egyik forrása a járási hivatal közreműködése, a járás termelőszövetkezeteinek megnyerése érdekében. Ésszerűnek bizonyult az a munkamegosztás, melyet a megyei tanács javasolt Szentendre esetében. A városnak egyetlen termelő- szövetkezete van, tehát az állami felügyeletet jobban elláthatja a járási hivatal, ahol kellő tapasztalatok halmozódtak fel, hiszen a járásban több termelőszövetkezet és szakszövetkezet működik. Sértené ez Szentendre Város Tanácsa önállóságát, jogkörét? Tágítva szemrevételezésünk körét: a városi tanácsok és a járási hivatalok együttműködése vajon simán, zökkenők nélkül kialakulhat? Esetleg számolni kell féltékenységgel, a rosszul értelmezett tekintély védelmezésével, a közigazgatási határok értelmetlen, sőt káros, merev hangsúlyozásával? Minden bizonnyal fölbukkannak ilyen vonások is — ahogy eddig sem maradtak láthatatlanok —, de hiba lenne ezeket fölnagyítva, jellemzőnek tartani. Ma inkább az a jellemző, hogy esetleges egy-egy ügyre, konkrét teendőre korlátozódó a kapcsolat, s ahogy a járási hivatalok, úgy a városi tanácsok sem érzik még igazán az együttműködés szükségszerűségét. E lképzelhető a járás közlekedésének javítása a város bevonása nélkül? Kialakíthatók reális oktatási, egészség- ügyi, kulturális fejlesztési tervek úgy. hogy a járási hivatal és a városi tanács nem folytat párbeszédet? Hiszen a helyi tanácsok önállósága — azaz a községi, nagyközségi tanácsok önállósága is — nem úgy értelmezendő, hogy menjenek a maguk feje után, csináljanak azt. amit gondolnak! A tervszerűség, az egyeztetett fejlesztés nem ellensége, sőt, erősítője az önállóságnak. Gödöllő üzemeiben, intézményeiben a dolgozók többsége nem a város lakója. A város üzleteinek, köz- intézményeinek forgalmát jelentős részben a járás községeinek népe teszi ki. A szakmunkás tanulók nagyobb része megintcsak a járás fiataljai közül kerül ki... Szónoki kérdés lenne, hogy a városi tanács és a járási hivatal teendők seregét elvégezheti-e külön- ltülön? Sűrűn esik szó napjainkban a közigazgatási munka színvonalának növekedéséről, a követelmények fokozódásáról, a szocialista demokrácia határozottabb érvényesítéséről. Tagadhatatlan, hogy sokat javult a közigazgatási tevékenység, a demokratizmus növekedésének is van néhány jele, de a napi ügyek áradatában, az új és újabb jogszabályok duzzadó folyamában mintha elfáradnának az izmok. Kevésbé képletesen szólva: a szükségesnél kisebb figyelem, erő jut csak az összefüggésekre, a közigazgatási és más kapcsolatok elemzésére, a távlati elképzelések egyeztetésére. Része van mindezekben atinak, Jiogy a városoknál is, a járási hivataloknál is a szakigazgatási apparátus túlterhelt, s még nagyobb terhek viselésére kényszerülnek a vezetők. „Viszi a sodrás az embert” — fogalmazta meg egyikük, s nem lehet sem őt, sem a többieket elmarasztalni érte. Elgondolkozni rajta azonban kötelesség. A város kisugárzása — ahogy hivatalosan fogalmazzák: vonzáskörzete — nem ér ott véget, ahol a közigazgatási határt jelző tábla áll. S a járás gondjai, bajai is „beutaznak” a városba, mert magukkal viszik az ott dolgozók, az oda vásárolni, gyógykezelésre, tanulni járók. Az egyes területdaraboknak, azaz a városnak is, a járásnak is megvannak a maga zárt, máshoz, másokhoz nem kapcsolódó feladatai, ám a teendők egy része csakis akkor oldható meg sikerrel, ha város és járás társakként keresik a lehetőségeket, a módszereket, az eszközöket. Ehhez azonban nem elég az óhaj, sőt még a fölismerés sem. Az szükséges hozzá, hogy a városi tanácsok, a járási hivatalok vezetőinek, a megyei tanács szak- igazgatása irányítóinak több ideje, lehetősége legyen az átfogó kérdések tanulmányozásához, a lényegi folyamatok elemzéséhez, s kevesebb energiát követeljenek a napi ügyek, a rutinértekezletek, a formális megbeszélések. Átformálódik a tanácsok tevékenysége, s ezt a ma még szinte fölmérhetetlen jelentőségű fejlődést az új tanácstörvény indította el. Nem szabad türelmetlenkedni, hiszen a törvény csupán most hároméves. Az eltelt idő ahhoz azonban mindenképpen elegendő, hogy szembetűnjenek a szűz területek, a gyenge szálak, azaz az eddig figyelmen kívül hagyott teendők. S főként az, hogy e teendők minősége más, mint a korábbiaké, a megszokottaké. Mészáros Ottó felépíteni, ebből 1059 tanácsi értékesítésű és 389 OTP-köl- csönnel készül. Ezekhez járulnak természetesen továbbra is a családiház-építkezé- sek. Hangsúlyosan szerepelt a megbeszélésen, hogy az idén megnehezítette az indulást, hogy a vállalatok kevesebb építőblokkra számíthatnak, mint amennyire a terv ismeretében igényt tartottak, s ez nyilvánvalóan lassítja a lakások elkészülését. Ígéretet tett az építésügyi és városfejlesztési miniszter arra, hogy megvizsgálja, milyen segítséget nyújthat e probléma megoldásához és biztosíttatni igyekszik a szükséges blokkmeny- ny is éget. A megbeszélésen munka- és üzemszervezési kérdések is szóba kerültek, s megtárgyaltak egyes kínálkozó lehetőségeket, az állami és a tanácsi építőiparban a felkészültebb, szervezettebb munkára, a feladatok még jobb ellátására. Ugyancsak a megyei párt- bizottságon folyt le az a tanácskozás is, amelyen Pest megye műemlékeinek helyzetéről, megóvásáról, restaurálásáról tárgyaltak. Ezen a megbeszélésen Szabó János építésügyi és városfejlesztési minisztériumi államtitkár vett részt, valamint az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség vezetői, a megye részéről pedig Cservenka Ferencné, dr. Mondok Pál, dr. Bíró Ferenc és a témakörben illetékes párt- és tanácsi vezetők. A mi megyénkben különösen nagy jelentőségű e kérdés vizsgálata, hiszen Pest megye köztudottan igen gazdag műemlékekben, amelyek egy része még most kerül évről évre feltárásra. Mindezek megóvása, állandó karbantartása rendszeres feladat, amelyhez párosul az a törekvés, hogy berrrntaTS'Sukat, Iá-' togathatásukat elősegítsük, s ezáltal is közkinccsé tegyük. Ennek módjait körvonalazták most a tanácskozás résztvevői, s megállapodtak abban, hogy a meglévő lehetőségek figyelembevételével, a szerteágazó feladatok közül néhányat kiemelten kezelnek. A jövőben kiemelt terület lesz: a visegrádi műemlékegyüttes, a zsámbéki középkori templom, Szentendre város műemlékjellegének megőrzése, valamint Ráckeve településközpontjának műemléki megóvása a volt Savoyai-kas- téllyal együtt. A minisztérium, a műemlékvédelmi felügyelőség és Pest megye vezető képviselői elhatározták, hogy öt, illetve tíz évre szóló konkrét tervezetet dolgoznak ki, s e koncepción belül intézkedési tervet, az évenkénti feladatok, a műmelékfeltárás, -megóvás tervszerűsége, rendszeressége érdekében. PEST MEGYEI VIIÄG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK I AZ M$ZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM, 64. SZÄM ÁRA I FORINT 1974. MÄRCIUS 17., VASÄRNAP Vetőmag, gép, műtrágya Tavaszi határszemle JÓL TELELTEK A VETÉSEK Benépesült a határ, a gazdaságok élnek az enyhe időjárás nyújtotta lehetőséggel, pótolják — ahol kell — az elmaradt őszi mélyszántást, fej- trágyázzák a kalászos vetéseket. Az enyhe télnek köszönhető, hogy az őszi gabonák tábláin szinte sehol I nem tapasztaltak kifagyást, pusztulást, csupán az elmúlt hetek hűvösebb napjai fogták vissza a zsenge növénykék fejlődését. Cseppet sem kedvező, hogy a nagy hidegek mellett elmaradtak a kiadás havazások is, és immár harmadik esztendő kezdődik szárazsággal. Az időjárás ilyetén alakulásán fölösleges lenne hosszan meditálni — bizakodjunk, majd csak fordul a kocka —, célszerű azonban fölmérni, hogy milyen körülméftyek között végezhetik el a tavaszi munkákat a Pest megyei gazdaságok. A megyei tanács mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztályához beérkezett jelzések szerint kellő mennyiségű és minőségű vetőmag áll a termelőszövetkezetek rendelkezésére a tavaszi kalászosokból, kukoricából. A tengeri több fajtája még hiánycikk ugyan, viszont azonos tulajdonságú — érési idejű, szárszilárdságú — fajták vetőmagjaihoz hozzájuthatnak a ! gazdaságok. A fölmérések sze- j rint a takarmány- és egyéb gazdasági növények — cirok, napraforgó, takarmányborsó, lucerna, vöröshere. baltacin. szudáni fű — vetőmagvaiból is az igényelt mennyiséget szállítják. Kevés a jó minőségű burgonya-vetőgumó, a hiányt importból pótolják. A műtrágyaellátásban valószínűleg fönnakadást okoz majd a világpiaci helyzet, de még így is mintegy 10 százalékkal nagyobb mennyiséget használhatnak fel a gazdaságok, mint korábban — tavaly 6 százalékos volt a növekedés —, ám mindenképpen jó lenne, ha a termelőszövetkezetek illetékes vezetői nyomon követnék a műtrágyafölhasználás teljes folyamatát, s ügyelnének arra, hogy a szállítás, rakodás során ne pocsékolódjék a drága vegyianyag. A növény védőszer-ellátás és az alkatrészellátás kielégítőnek ígérkezik. Néhány mezőgazdasági erőgépből az idén nem tudják kielégíteni a keresletet, de — hasonlóképpen a vetőmaghelyzetben kínált megoldáshoz — más típusú, hasonló teljesítményű gépekkel igyekszik pótolni a hiányt a kereskedelem. A szántás, a magágy-előkészítés és a már elkezdődött borsó- és napraforgóvetés mellett számos teendő akad a szántóföldi kertészetekben is. A répát, petrezselymet már elvetették, kiplántázták a melegágyi salátát. A tavaszi munkák zöme még ezután esedékes, ám máris akad még néhány igen sürgető teendő is. A legfontosabb: üzemkész állapotba helyezni az öntözőberendezéseket, kitisztítani a csatomarendsze- ket, s ha még sem változna az időjárás, mielőbb hozzákezdeni a vetések, rétek öntözéséhez. A. Z. mintegy KISZ-es végzett. Budakalászon és az ISG-ben Kommunista műszakok A Petőfi és a Martos Flóra brigád kezdeményezésére kommunista műszóikat rendeztek tegnap a Lenfonó és Szövőipari Vállalat budakalászi gyárának szövödéjében. A ötven, elsősorban fiatal jó munkát Kunsági Sándor üzemvezető elmondotta, hogy a kommunista műszak nyolc órája alatt 4500 négyzetméter szövetet gyártottak. A munkadíjat a KISZ-szervezet kirándulásaira és az üzemi óvoda támogatására fordítják. Kommunista műszakot rendeztek tegnap az Ipari Szerelvény és Gépgyár budapesti és vidéki gyáregységeiben is, amelyen a vállalat fizikai és alkalmazotti dolgozóinak 83 százaléka jelent meg. Az ezen a napon megkeresett munkabért a vállalat szociális létesítményeinek fejlesztésére fordítják. Gyógyszertárfejlesztés ’74 Szentendrén új patika épül Ötven épületet tataroznak A Pest megyei Tanács Gyógyszertári Központjának idei fejlesztési alapja 1,2 millió forinttal több a tavalyinál, kereken tízmilliót tesz ki. Az idén azonban csak egy új gyógyszertár építését kezdik meg, mégpedig Szentendrén, ahol a két gyógyszertár egyikének épülete már elavult. A három és fél milliós beruházás munkálataiba még ebben a hónapban belefognak, de az áthúzódik a jövő esztendőre. A megye 112 gyógyszertárának csak 50—60 százaléka működik új, vagy korszerűen átépített, illetve megfelelően karbantartott épületben. A gyógyszertárak jelentős risze régi épületekben van, s az évek során nem egyet életveszélyes állapota miatt végleg vagy ideiglenesen más épületbe kellett költöztetni. Ezért működik a kemencei már másfél éve a községi művelődési házban, és a valkói egy magántulajdonban lévő épületben. Most folynak a tárgyalások a két gyógyszertár és emellett még néhány másik felújításának építési megoldásáról. Tavaly 36 gyógyszertár épületét tatarozták, ez idén 50 tatarozását tervezik. A nagykőrösi „Arany János” és a gödöllői Dózsa György úti gyógyszertárat teljesen új berendezéssel látják el. Mint ahogy tavaly, szükség esetén, ahol kell a községi vízmű építéséhez az idén is hozzájárul a gyógyszertári központ. Ócsán és Nyáregyházán a gyógyszertár udvarán fúrtak kutat. A gyógyszerforgalom jelentős növekedése következtében a székházban levő központi raktár már szűknek bizonyul. Bővítésére az ad lehetőséget, hogy a széntüzelésű központi fűtést gázfűtésre alakítják át, a széntárolót pedig másfél milliós költséggel raktárrá építik át. Eddig a gyógyszereket bérelt teherautón szállították vidékre, idén saját teherautót szerez be a Gyógyszertári Központ és ezzel a gyógyszerellátás gyorsabb és biztonságosabb lesz. A Gyógyszertári Központ tehát — bár sok jogos kívánságnak nem tud eleget tenni — ebben az esztendőben is jelentősen fejleszti a hálózatot. Ugyanakkor megkezdte az V. ötéves terv fejlesztési tervének kidolgozását is. Amint elkészül, a tervet egyeztetni fogják az érdekelt tanácsokkal. Sz. E. ÉFÉSZ-mérleg Már szedik A nagykőrösi Szabadság Termelőszövetkezetben már szedik a szépen fejlett salátát. A termelőszövetkezet a MÉK-kel szerződött; a fóliasátrakban és a később a szabadban termelt salátát teljes egészében neki szállítja. Koppány György felvétele Tizennyolcmillió a tagságnak Pest megye fogyasztási szövetkezeteinél befejeződött az évi rendes mérlegmegállapító és jóváhagyó közgyűlési ciklus. A szövetkezetek küldött- gyűléseket és részközgyűléseket rendeztek, amelyeken megbeszélték a tagsággal a tavalyi eredményeket és az idei üzletpolitikai feladatokat. A szövetkezetek 5 milliárd 255 millió forintos árbevételi forgalmat bonyolítottak le 1973-ban Pest megyében. Ez nyolc százalékkal nagyobb az 1972-es árbevételi forgalomnál. A gazdálkodás eredményéből több mint 11 millió forinttal járultak hozzá a községek fejlesztési alapjához. A tagság részére jutó szociális és kulturális támogatás, valamint a részjegyek kamata és a vásárlások utáni visszatérítés együttes összege több mint 18 millió forintot tesz ki. A Társak
