Pest Megyi Hírlap, 1974. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-16 / 63. szám

XVra. ÉVFOLYAM, 63. SZÁM 1974. MÁRCIUS 16., SZOMBAT Szorgos munka a szűk műhelyekben Országszerte ismert és keresett termékek készülnek A fejlesztés kérdőjelei Műhelygyakorlaton A Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskola diákjai műhelygyakorlaton — Boros Lajos tanár segítségével — tanul* ják meg a konzervipari gépek szerelését, kezelését. Képünkön: Bársony Ilona a cemtrifugagéppel ismerkedik, Tóth Mária a félautomata zárógép beállítását, Polreisz Judit és Vízteleki Erika a csomagprés működési elvét tanulmányozza. Varga Irén felvétele > _ _ ' ' _ SP ORT A PEDAGÓGUS-ATLÉTÁK SZEREPELTEK A LEGJOBBAN «* tvotJittűi auvj un.au A kérelmek elbírálása után — indokolt esetben — törölték a hozzájárulást A MÜZEUMBARÄTOK KI­RÁNDULÁSA. Kirándulni mennek nyáron, júniusban a múzeumbarátok. A túra útvo­nala: Nagykőrös, Kecskemét, Dunaföldvár, Székesfehérvár, Várpalota, Veszprém, Város- lőd, Pápa, Kapuvár, Fertőd, Sopron, Nagycenk, Kőszeg, Szombathely, Kám, Jánosháza, Sümeg, Tapolca, Badacsony, Tihany, Siófok, Enyíng, Cece, Dunaföldvár, Kecskemét, Nagykőrös. Az autóbuszú ton, tehát a Dunántúl legjelentő­sebb műemlékeinek és legszebb tájainak megismerésére nyí­lik lehetőség a részvevőknek. Mi lesz a jéggel? A szesz- és szikvízüze- met átvette a Konzervipa­ri Tröszt. Leszerelték a jéggyártáshoz szükséges gépeket, azokat elszállítot­ták a városból, így a la­kosság, illetve a vendéglá- tóipar és a MÉK jégszük­ségletét most Kecskemét­ről kell beszerezni. A városi tanács végre­hajtó bizottsága legutóbbi ülésén foglalkozott a jég- ellátás várható gondjai­val. Ezekre utal például, hogy a primőráruk va­gonba rakásához a MÉK- nek napi 120 mázsa jégre van szüksége. De innen vitték korábban a környék községeibe és Ceglédre is a táblákat. Naponta Kecs­kemétről szállítani a jeget nem megnyugtató megol­dás. Talán akadna jobb is. —t Mit látónk ma a moziban ? Hét tonna dollár. Színes magyar filmvígjáték. (16 éven felülieknek.) Kísérőműsor: Legenda a ka­lapácsról. Előadások kezdete: 5 és 7 érakor. Éjszakai előadás Vihar délen. Előadás kezdete: 9 órakor. Kopognak a Kisegítő Isko­la irodájának ajtaján. Szomo­rú, nyúlánk fiú lép be, isko­latáskával. \ — Tessék engem felvenni a 7. osztályba! — kéri az igaz­gatót. — Miért akarsz ebbe az is­kolába jönni, méghozzá fél­évkor? — Több tárgyból megbuk­tam az általános iskolában. Azt hallottam, hogy itt keve­sebbet kell tanulni, és köny- nyebb a tanulnivaló... Könnyebb elvégezni — Valóban így van ez? — teszem fel a kérdést Szluka Ferencnének, az iskola igaz­gatójának. — Igen. Nálunk kevesebb a tantárgy, kevesebb a tanulni­való. Könnyebb elvégezni a nyolc osztályt. De ebből az iskolából nem lehet tovább­tanulni középiskolában. — Kiknek a részére tartja fenn városunk ezt az iskolát? — Minden tanköteles kor­ba lépő gyermeket egy orvo­sokból és pedagógusokból ál­ló bizottság vizsgál meg, hogy testileg, idegileg, értelmileg bírja-e az általános iskola megterhelését? Alikalmas-e arra. hogy folyamatosan el­végezze a nyolc osztályt? Meg vannak-e azok a képességeik, amelyek alapján „iskolaérett­nek” nyilvánítható. Sajnos, a megvizsgált gyer­mekek egy része nem üti meg a kívánt szintet. Ebben az A sivító, gyorsan pörgő var­rógépek mellett ülő asszonyok divatos kabátokat, zakókat varrnak. Havonta több mint 3 ezer darab kerül ki a kezük alól. A NÍVÖ kisipari szövet­kezet nagykőrösi üzemének termékei az egész országban ismertek és keresettek Pápá­tól Jászberényig, Nagykani­zsától Budapestig. Az elmúlt évben összesen 40 ezer darab különféle kabát hagyta el a meglehetősen szűk varrómű­helyt. Pozsár Ferenc üzemvezető­vel eredményeikről, a mun­kakörülmények alakulásáról beszélgettünk. Elmondta, hogy évről évre nő termékeik mennyisége, és bővül a vá­A múlt esztendőben, a me­gye többi városaihoz hason­lóan, a tanácsháza bejáratánál ügyfélszolgálati irodát nyitot­tak, mely nemcsak a félfoga­dási napokon, hanem minden munkanapon nyitva tart. így a külterületeken lakók sem hiába jönnek be a városba hi­vatalos ügyeikben tanácsot kérni. Az irodában Aranyos László adófelügyelő és Csípő Balázs- né műszaki ügyintéző tart ál­landó szolgálatot. Ha éppen nincs ügyfél, akkor saját hi­vatali dolgukat intézik. — Hogyan alakult a forga­lom a múlt esztendőben? — Eleinte statisztikát ve­zettünk róla, de nem győztük. Csúcsforgalom idején naponta 150—200-an is megfordultak itt, s csendes napokon is van 20—30 vendégünk. — Mikor van csúcsforga­lom? ecetben egyéves halasztást, felmentést kapnak. A fel­mentett gyermekek egy ré­sze valóban megerősödik, is­kolaéretté válik. Vannak azonban olyanok is, akik már születésüktől fogva gyengébb kénességűek. Nekik nem pi­henésre, hanem különleges képzésre van szükségük. Minél korábban Ezek a gyermekek fejlődé­sükben eltérnek a normális képességűektől. Például sza­bálytudatuk nem alakult ki, önállóan munkavégzésre kép­telenek, gátlásosak, értelmi képességük gyengébb, vagy alig fejlett, gyakran beszéd­hibásak, csatlakozó fogyaté­kosságok is jelentkezhetnek: látási, hallási zavarok formá­jában. Az értelmi fogyatékosság nem betegség, hanem egy sa­játos állapot, amelyet az or­vostudomány mai állása sze­rint nnógykezeléssel vagy mű­téti úton megszüntetni nem lehet. Egyedüli segítséget a speciális gvógyoeda'tógiai ok­tatás-nevelés biztosít. S ezt minél korábban kell elkezde­ni ahhoz, hogy valóban mu­tatkozzon eredmény. Mert van eredmény! Régebbi növendékeink kö­zül többen megszerezték a kőműves szakmában a képe­sítést, de van közöttük aszta­los és öntő is. Sokan a gyár- b—i dolgoznak. Iskolánk egyik lényeges feladata, hogy tanu­lasztéka. Igyekeznek a min­denkori divattal lépést tarta­ni, a vidéki és fővárosi áru­házak igényeit kielégíteni. Tavaly például 23 millió forint értékben készítet­tek férfi-, női kabátokat, zakókat, blézereket. A nyereség jóval meghaladta az előző évit, több mint 4 millió 200 ezer forintot tett ki. A dolgozók év végén pe­dig átlagosan 40 napi bérnek megfelelő részesedést kaptak. A munkával, az igyekezettel tehát nincs baj, a feltételek viszont már kevésbé kedve­zőek. Régi megoldatlan gond pél­dául a megfelelő öltöző és mosdó hiánya. A központi — Például március 15. és szeptember 15. előtti napokon, amikor még pótlékmentesen lehet befizetni a félévi adó­kat, ilyenkor besegítünk az adóhivatalnak, befizetési la­pokat adunk, s ha kívánják, ki is töltjük. — Miben kémek a felek ta­nácsot? — A legtöbben műszaki, építési és különféle adóügyek­ben. Kérdezik, hogy hova, mi­lyen épületet lehet építeni, milyen terveket kell csinál­tatni, hogyan kell megfogal­mazni az építési engedélyt. Sokan tanácsot kémek a szomszédokkal támadt külön­böző vitáik eldöntéséhez is. Az ügyfélszolgálati irodán figyelmesen, barátságosan fo­gadják a feleket. Nem vélet­len, hogy az intézmény rövid idő alatt népszerűvé vált, va­lóban megkönnyíti az ügyes­bajos dolgok intézését. — kopa — lóink számára biztosítsa az alapfokú műveltség elemeit, másrészt pedig az, hogy élet­re nevelje őket, gyakorlati munkával. Ezért tanulóink a nyári szünetben — sőt, a ta­nítási idő alatt is részt veszr nek a termelő munkában, s iskolánknak megbecsülést szereznek szorgalmukkal, megbízhatóságukkal. Az anya­gi megbecsülésük sem marad el. Például tavaly nyáron har­minc tanuló napi 6 órás mun­kaidőben 40 ezer 780 forintot keresett. Kézzelfogható fejlődés — Melyek azok a körül­mények, amik ebben az isko­lában a gyengébb képességű gyermekek fejlődését bizto­sítják? — Iskolánk kis létszámú, egy-egy osztályban 12—15 gyermek tanul. Tehát meg­van a lehetőség az egyéni foglalkozásra és a tanulók hiányos képességeinek fej­lesztésére. Játékosan, sok szemléltetéssel tanulnak. A tananyag kevesebb, mint az általános iskolában, a hala­dás lassúbb. A lassúbb ész­járású, kisebb képességű gyer­mek is együtt haladhat tár­saival, sikeres tanulása to­vábbi erőfeszítésre sarkallja. ★ Mi lett a jelentkezett diák sorsa? — Az az elkeseredett 7. osztályos fiú, sajnos, nem ke­rülhetett iskolánkba, mert az értelmi képességek kifejlesz­tését nem 13 éves korban — hanem jóval korábban kell kezdeni... Dr. Szabó Károlyné műhelyben 44 ember dolgo­zik, nagy részük nő, akik egy szükségből összetákolt, egyéb­ként is szűk raktár leválasz­tott helyiségében öltöznek. A vízvezetéket a városgazdálko­dási vállalat nemrégen egé­szen az épületig vezette. A ház falánál azonban véget ért az vízvezeték, ugyanis nincs hely a mosdónak. Korábban kérték már a városi tanácstól, hogy a műhely előtt húzódó ve­randát beépíthessék mos­dónak, öltözőnek. A vá­lasz azonban késik. A raktározási gondok is egyre súlyosbodnak. Az udva­ron panelekből ugyan felépí­tettek két kisebb raktárai, de ezek csak időlegesen könnyí­tik a helyretet. Amíg nincs megfelelő helyiség, addig a termelés növelése is nehéz. A közelmúltban vásárolt TEX- TIMA gyorsvarrógépek és a nagy teljesítményű gőzvasa­lók ugyan nagyot lendítettek a munkán, de a jövőben ez már csak létszámbővítéssel érhető el. Erre viszont meg­felelő helyiség hiányában nincs mód. A műhely mellett levő la­kás kiválóan megfelelne erre a célra, és a szövetkezet vál­lalta. hogy az ott lakó család részére egy új lakást vásárol, de az érvényben levő rende­letek értelmében lakást üzem­bővítésre felhasználni nem le­het. Ügy tűnik tehát, hogy helyben nincs lehetőség további bővítésre, pedig a varróműhely termelési perspektívái igen bizta­tóak. Jó lenne, ha a szövetkezet vezetősége és a városi tanács közösen mindenki számára el­fogadható megoldást találna. K. A. A Széchenyi téren van a Magyar Hirdető nagykőrösi kirendeltségének irodája, melynek negyedik éve Gorócz Lászlóné a vezetője. Tőle ér­deklődtem, milyen városunk­ban a hirdetési forgalom, kik és mit hirdetnek. — A forgalom nagyon kü­lönböző. Van, hogy naponta csak öten-hatan, s máskor 15— 20-an is megfordulnak az iro­dában — mondotta a vezető. — A havi forgaiom 15 ezer fo­rint körül mozog. A hirdetés­nek is van szezonja. — Mikor van legtöbb hirde­tés? — Nyár elején, amikor nya­ralni készülnek az emberek. Hogy elegendő pénzhez jussa­nak, házat, telket, autót, bú­tort, motorkerékpárt és más egyebeket is igyekeznek el­adni. — Melyik újságba adnak fel Kőrösön hirdetéseket? — A legtöbbet a Pest me­gyei Hírlapba, utána a kecske­méti Petőfi Népe, a Szabad Föld, a Népszabadság és a Magyar Nemzet következik. — Mibe kerül az újsághir­detés? — A feladott hirdetések csaknem kizárólag apróhirde­tések. A Pest megyei Hírlap­ba egyszeri hirdetés 10 szóig 30 forint, s minden további szó 3 forint, vasár- és ünnepnap .56 forint, s a további szó 5,60 forint. A vastag betűs szó dup­lán számít. A feladott hirde­tés, a megyei hírlapban 8—10 nap múlva, a többi pesti lap­ban 3—4 hétre jelenik meg. — A Pest megyei Hírlapban mindenfélét, a Petőfi Népében főleg használati tárgyakat kí­A Nagykőrösi Pedagógus és a Toldi ITSK, valamint a Ceg­lédi VSE összesen 118 fiatal­ja vetélkedett városunkban a múzeum előtti füves területen megrendezett járási mezei fu­tóbajnokságon. A 14 verseny­számot 3 óra alatt bonyolí­tották le. Az egyéni és csapat- versenyben a Nk. Pedagógus 13, a ceglédiek 12 elsőséget szereztek. A körösiek dobogós helyezései: Férfiak. Serdülő A-kategó- ■ ria, 1958-as születésűek (kb. 3 ezer méter, öt befutó): 1. Murár Ferenc 11:02 (Ped.), 2. Kocsis (Toldi) 11:09,8 perc. nálnak, s a Szabad Földbe és a Magyar Nemzetbe Kőrösről is számos házassági apróhirde­tést adnak fel. — Kik akarnak házasodni és férjhez menni? — Többnyire elvált és öz­vegy asszonyok, s idősebb, egyedül élő férfiak, de leány és fiatalember is fordult már ehhez a módszerhez. — És az eredmény? — A hirdetést feladják. - A jeligés válaszokért bejönnek, de a továbbiakról nem szá­molnak be a hirdetők. — Kedveltek-e még a hir­detőtáblák? — Kisebb ingatlanokat, ki­adó szobákat és használati tárgyakat, utcai hirdetőtáb­láinkon is elég sokan kínál­nak, az ilyen díja két hétre 14—16 forint. — A plakátokat is a kiren­deltség ragasztatja? — Igen. Minden hónapban 300—1000 darab pesti és helyi hivatalos plakátot ragasztunk ki az oszlopokra és táblákra. — a — ó A Pest megyei Szolgáltató es Csomagoló .Vállalat Nagykőrösi Textiltisztító üzeme felvételre keres SZAKKÉPZETT VARRÓNŐT ÉS MUNKASNÖT. Jelentkezni személyesen lehet a telepvezetőnél. Cím: NAGYKŐRÖSI TEXTILTISZTÍTÓ ÜZEM Batthyány u. 50. Serdülő A, 1959-esek (kb. 2500 m, 10 befutó): 1. Kovács Jó­zsef 8:51,6 (Ped.) ...3. Simó (Ped.). Serdülő B, 1960-asok (kb. 2000 m, 12 befutó): 1. Csányi Csaba (Ped.) 7:18;... 3. Vadas (Ped.) 7:51,6. Gyer­mek, 1962-esek (kb. 1000 m. 21 befutó): ... 3. Molnár. Gyer­mek, 1963-asok (kb. 800 m, 21 befutó): ... 3. Gyurcsó. Nők: Ifjúságiak (1951—57- esek, kb. 1500 m, 4 befutó): 1. Hanny Judit 5:50,4; ...3. Bod- zsár. Serdülő A, 1958-asok (kb. 1400 m, 4 befutó): ... 2. Sándor (Toldi) 5:52,8; 3. Apró (Toldi). Serdülő B, 1960-asok (kb. 1000 rra, 12 befutó): ...2. Komló* 3:54,6; 3. Kancsár. Serdülő B. 1961-esek (kb. 800 m, 16): Vö­rös Anikó 2:55,2; 2. Dudás 3:03,8. Gyermek, 1962-esek (kb. 600 m, 13): ...3. Vincze. Az első ez évi körösi atlétikai ver­seny jól sikerült. Községi tekézők A ceglédi járás községeinek tekespartakiádját Kocsér és Nyársapát 22 férfi és 9 női ver­senyzőjével Kocséron rendez­ték. A férfi egyénit 60 dobás­ból a hazai Bender Alajos (221) nyerte földije, Bálint Ernő (220) előtt. A nőknél is kocsé- riak jutottak tovább. Eredményes tornászok 1973-ban jól szerepeltek a nagykőrösi tornászok. Pest megyei összesítésben a férfi vonalon a Pedagógus tornászai voltak a legjobbak, míg a nők­nél a feljövőben lévő Toldi ITSK a 2. helyen végzett az éves összesítés szerint. Barátságos mérkőzés Gödöllői Ganz Vasas—Nk. Kinizsi 17:8. Biztosan nyertek a hazaiak a tartalékos Kini­zsi ellen, a két NB III-as csa­pat találkozóján. A körösiek összeállítása: Köházi, Szabó J., Szabó T., Perlaki (2—2) és Pörge volt SZOMBATI MŰSOR Kézilabda Kinizsi-sporttelep, 16: Nk. Kinizsi—Kiskundorozsmai MEZŐGÉP, barátságos férfi mérkőzés. Kosárlabda Bp.: Nógrádi SE—Nk. Pe­dagógus NB III-as férfi baj­noki mérkőzés. S. Z. Reménytelen? A TANÁCSHÁZÁN Népszerű az ügyfélszolgálati iroda Kik és mit hirdetnek?

Next

/
Oldalképek
Tartalom