Pest Megyi Hírlap, 1974. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-15 / 62. szám

1974. MÁRCIUS 15., PÉNTEK “"'K^Círlrm 3 Játszóteret, játszókertet a gyermekeknek! A társadalmi szervek felhívása a közelgő nemzetközi gyermeknap alkalmából Minden gyermeknek joga van az élethez, a nap melegé­hez, a természet gazdag szí­neihez, a művelődéshez — mindenekelőtt természetes, magától értetődő jussa van a játékhoz! Minden szülő, min­den felnőtt, minden értelme­sen gondolkodó ember így vallja, s erre buzdít József Attila is: .. .„jó szóval oktasd, játszani is engedd szép, komoly fiadat!’’ A közelgő nemzetközi gyer­meknap — amelyet az idén 25. alkalommal ünnepiünk meg — ismét figyelmeztet kö­telességeinkre a világ minden gyermeke iránt és kötelezett­ségeinkre hazánk ember pa­lántáinak közvetlen jövőjéért. A gyermek — egyben hol­napunk, szocialista jövőnk — egészséges testi és szellemi fejlődése, harmonikus nevelé­se nemcsak megkívánja, ha­nem egyenesen megköveteli a játék sokoldalú, egyéni és kö­zösségi formáit. Mindehhez tér kell, a tár­sakkal való együttlét: játszó­pajtások és játékterek. Te­remtsünk mi, felnőttek, mi­nél több helyet a gyermekek mozgása számára. Szerető gondoskodással építsünk több játszóteret, játszókertet a gyermekeknek! Sok száz játszótér, játszó­kért épült tavaly, nagy ré­szük éppen a két évvel ez­előtti társadalmi felhivás ösz­tönzésére. A falvakban & a városokban sok tízezernyi gyermek él és mozog az új játszóhelyeken, futkározik a füvön, bujócskázik a fák kö­zött, építi a homokdombokat, és fürdik a szabadtéri,meden­cékben. Iskolai játszóhelyeket varázsoltak elő a fiatalok és a szülői munkaközösségek. Er- I dei sétáló-pihenő ligetek, tor- I napályák létesültek a városok I közvetlen közelében, a vizek- folyók és tavak partjain. Nemzeti érdekünk a testben és lélekben egészséges nemze­dékek felnevelése: építsünk több játszóteret, játszókertet gyermekeinknek! Felhívjuk ezért a nemzetközi gyermek­nap közeledtével a szülőket és a pedagógusokat, az ifjakat és a felnőtteket, az ipar, a köz­lekedés és a mezőgazdaság szocialista brigádjainak tag­jait, a kertészeket és erdésze­ket s mindazokat személy sze­rint, akik a gyermekek és a természet igaz s őszinte bará­tai : segítsenek, tervezzenek, építsenek! Felkérjük a községi, nagy­községi, városi és fővárosi ke­rületi tanácsokat és minden társadalmi szervezetet: adja­nak meg ehhez minden lehet­séges hivatalos és társadalmi segítséget! Az 1974. évi nemzetközi gyermeknap az öt világrészt átfogó ünnep 25. évfordulója legyen alkalom arra, hogy egész társadalmunk együtt ünnepeljen. Építsünk több játszóteret, játékkertet a gyermekeknek! A Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Magyar Nők Országos Tanácsa, a Kommunista Ifjúsági Szövetség központi bizottsága, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Több politikai könyv - szebb kiállításban Díjkiosztás a nyomdák versenyében Csütörtökön az MSZMP Bu­dapesti Bizottsága Villányi úti oktatási igazgatóságán Kozári József, a Központi Bizottság osztályvezetője értékelte a po­litikai könyvek előállításában részt vevő nyomdák közötti verseny eredményét. Értéke­léséből kitűnt, hogy a ver­senyforma bevált, s ennek eredményeként tavaly a ko­rábbinál több politikai könyv jelent meg szebb kiállításban és gyorsabb nyomdai átfutás, sál. A második alkalommal ki­írt versenyben a Zrínyi és az Athenaeum Nyomda első dí­jat, a Kossuth Nyomda har­madik díjat nyert. Különdíjat kapott a Szikra Lapnyomda, dicsérő oklevélben részesült a Franklin Nyomda. A díjakat az ünnepségen megjelent Nyers Rezső, a Po­litikai Bizottság tagja, az MSZMP KB titkára adta át. Ott volt Katona István, a Központi Bizottság osztályve­zetője is. Chilei szolidaritási nagygyűlés Nagygyűlést rendezett csü­törtökön a Magyar Szolidaritá­si Bizottság az Almásfüzitői Timföldgyárban. Az üzem kultúrtermét zsúfolásig meg­töltötték a munkások. A gyű­lés előadója Rostás István, a Magyar Szolidaritási Bizottság chilei akcióbizottságának el­nöke volt. Mamák szalagja Szükség van a dolgos kezükre A dolgozók több mint ki­lencven százaléka nő a Május 1. Ruhagyár ceglédi gyáregy­ségében, éppen ezért a város­ban ez az egyik olyan munka­hely, amelyet leginkább érint a nőpolitikái határozat. A gyáregységből jelenleg mint­egy 150 asszony van otthon gyermekgondozási, vagy szü­lési szabadságon. Közülük a legtöbben csak az eltelt három év után kerülnek vissza a munkaasztal, vagy a varrógép mellé. Korszerű gépek — javuló kereset A gyár természetesen szá­mít azokra, akik három év után a munkába visszatér­nek, hiszen saját érdeke is — kapacitását csak jó mun­kaerők segítségével tudja megfelelően növelni. A gyer­mekgondozási szabadságról visszatérőket nemcsak a szí­vük, hanem a jobb munkale­hetőség is visszahúzza a gyárba. Az utóbbi két év­ben javult a kereseti lehető­ség, az átlag most 1850 fo­rint. Korszerű gépek, jó munkaszervezés segít a telje­sítmények elérésében és ter­mészetesen az általános han­gulat is olyan, ami jó irány­ban befolyásolja a munkát. A megoldás: a második negyedévben A ceglédi gyáregységben minden lehetőt megtesznek a kisgyermekesekért. Mivel a városban csak csökkent, de meg nem oldódott a bölcsőde­gond (Cegléden a felmérések szerint ezer gyereknek mind­össze hatvan hely jut: ez a legrosszabb megyei arány), a munkahely igyekszik ebben is segíteni, amennyire csak lehet. A gyermekgondozásról vissza­térő anyákat nem két, hanem egy műszakban foglalkoztat­ják. Az ő munkájuk nem reg­gel hatkor, hanem fél 8-kor kezdődik és délután fél 4-ig tart. Természetesen ennek a munkabeosztásnak megfele­lően rövidebb a szombati mű­szakjuk és ők is megkapják minden második héten a sza­bad szombatot. Természetesen így sem volt könnyű dolgozta­tásukat a Munka Törvény- könyve szerinti időben megol­dani, éppen ezért a gyár ve­zetői elhatározták, kismama­szalagot indítanak, ahol a visszatérők teljesítménye ér­tékelhetően mérhető lesz, idő­beosztásuk továbbra is egy műszakos és a kívánt telje­sítmény pedig olyan, ame­lyet mindenki el tud érni. A fiatal mamák szalagja az év második negyedében el is készül a gyárban, megkezd­hetik a munkát. A szalagon mintegy 20—25 asszonynak adnak feladatokat és ide ke­rülnek azok a terhesanyák is, akiknek az egészsége érde­kében fontos, hogy a meg­szokottnál kíméletesebb üte­mű legyen a munkájuk. A gyár központjának mun­kaügyi osztályán a teljesít­mény kérdését is hamarosan rendezik, úgy, hogy mire a szalag indul, ez is rendelke­zésre álljon. A tervek sze­rint a mamák szalagján 80 százalékos. teljesítményt 100 százaléknak értékelnek majd. További szabadság is A Május 1 Ruhagyár gyer­mekgondozási szabadságon le­vő asszonyai közül többen azért vannak gondban: a sza­badság leteltével nem tudják megoldani kicsinyük bölcsődei elhelyezését, vagy rokoni fel­ügyeletét. Ezek az asszonyok fizetés nélküli, több hónapos szabadságot kérnek, s kapnak is. őket épp úgy visszavár­ják, mint azokat, akik a há­rom év letelte után munká­ba állnak. E. K. Háromszoros megrendelés A Taurus Gumiipari Vállalat váci gyárában tavaly még csak 22 ezer négyzetméter mezőgazdasági padlót gyártottak; az idén már 70 ezer négyzetméterre kaptak megrendelést a csehszlovák partnerektől. Gárdos Katalin felvétele Káderpolitikánk alapelveiről Bizalommalnyíltsággal p Az MSZMP Központi Bizottsága 1973. no­vember 38-i ülésén tárgyalta a párt káder- í politikájának helyzetét, valamint fő felada- [ tait. Határozatában megerősítette a Politikai f, Bizottság 1967. május 9-1 határozatát. A párt káderpolitikájának érvényesítése érdekében tekintjük át a főbb alapelveket, ezzel is elö­lj segítve a demokratizmus erősödését a káder- i munkában is. A szocializmus építésének adott szaka­szában a káderek kiválasztásának, megítélé­sének alapelvei, valamint a vezetőkkel szem­ben támasztott követelményeket alapvetően meghatározza a pártnak a munkásosztály, az egész dolgozó nép törekvéseit kifejező poli­tikai irányvonala, a társadalom, a gazdaság, a kultúra fejlettségi foka, s az ebből adódó követelmények, valamint a rendelkezésre álló vezetők száma és színvonala. A párt X. kong­resszusa hosszú időre szóló útmutatást fo­galmazott meg: „a pártmunka továbbfejleszté­sének és az ország egész fejlődésének alap­vető követelménye a kádermunka javítása”. Ezért is ajánlotta a Központi Bizottság, hogy a kádermunkával foglalkozó valamennyi szerv az eddigieknél következetesebben munkál­kodjon az 1967-es határozat végrehajtásán. Legfőbb alapelv, a kádermunka fő feladata a munkásosztály hatalmának, a párt vezető szerepének erősítése. Ez azt követeli meg, hogy minden fontos vezető poszton a mun­kásosztály, a szocializmus ügyét szolgáló, a párt politikáját értő és azt végrehajtani ké­pes és kész káderek dolgozzanak. A vezető posztokon továbbra is helye van tehát mindazon eddig tevékenykedett, sok tapasztalattal rendelkező, kipróbált káderek­nek, akik maradéktalanul eleget tesznek fel­adatuknak, valamint a felnövekvő, magas szakmai képzettséget szerzett új szakembe­reknek is. Kádermunkánk fő törekvésének kell lennie, hogy az eddiginél több, arra al­kalmas, művelt és képzett fizikai munkás ke­rüljön vezető posztokra. Ennek érdekében Pest megyében a KB 1972. novemberi hatá­rozatát követően bizonyos erjedés indult' meg a vállalatok pártszervezetei, a járási, városi pártbizottságok egyre nagyobb figyel­met fordítanak a vezetésre képes, nagy ta­pasztalattal rendelkező fizikai munkások be­iskolázására, képzésére. A fizikai munkások megfelelő politikai és szakmai előképzése az előfeltétele beállításuknak vezető posz­tokra. A vezetők kiválasztásának másik alap­elve, hogy minden tisztség betöltésénél a po­litikai, szakmai és vezetőkészségbeli követel­mények együttes, a konkrét tennivalókkal összhangban álló érvényesítése szükséges. A kiválasztás három alapkövetelményének tel­jesen egyenrangúnak kell lennie, egyik sem elhanyagolható, vagy a másik rovására elő­térbe helyezhető. Mindhármat együttesen kell alkalmazni. Ha bármelyik követelmény teljesítése hiányzik, akkor a jelöltet nem szabad vezető beosztásba helyezni; A hatás- körileg illetékes pártszervek feladata, hogy személyi döntések esetében e követelménye­ket betartsa, illetve betartassa és szigorúan egyéni elbírálást kívánjon meg minden szervtől, aki káderjavaslattal él. Az elmúlt években Pest megyében a hatásköröket de­centralizáltuk és ennek eredményeként je­lentősen növekedett azok száma, akik az alsóbb szervek hatáskörébe kerültek. Ez azt eredményezte, hogy a káderekről ott dönte­nek, ahol legjobban ismerik őket. Minden tisztséget, a párttisztséget kivéve, pártonkívüliek is betölthetnek. Ez is alapelv, melynek érvényesítése rendkívül fontos a párt szövetségi politikájának eredményes megvalósítása érdekében. Ennek megfelelően a párt arra törekszik, hogy a pártonkívülie- ket is képességüknek, tudásuknak és tehet­ségüknek megfelelően állítsa vezető posztok­ra, ahol a legtöbbet tudják nyújtani a társa­dalomnak. Mindenkit óvni kell attól, hogy ezen alapelv realizálása során a statisztikára törekedjen. Minden esetben aszerint kell dön­teni a pártonkívüli vagy párttag jelölt mel­lett, hogy melyik felel meg jobban a köve­telményeknek. Az emberek iránti bizalom káderpoliti­kánk fontos alapelve továbbra is. Az őszinte­ség és a nyíltság. Pártunk politikájával össz­hangban vallja, hogy emberek ügyeivel fog­lalkozni csak a bizalom, a nyíltság és őszin­teség légkörében lehet. A párt- és tömegszer­vezeti testületeknek, valamint az állami szer­vek illetékes vezetőinek állandó feladata fi­gyelemmel kísérni, ellenőrizni, hogy a fel­ügyelete alá tartozó káderek, vezetők tárgyi­lagosan, a valóságnak megfelelően vegyék számba, értékeljék a hatáskörükbe tartozó embereket, erényeiket és hibáikat, s nyíltan, őszintén közöljék velük. Tehát a párt politi­káját a kádermunkában is a tömegek iránti kölcsönös bizalom jellemzi. A vezetők megítélésének alapja csak mun­kájuk és magatartásuk, tehát a tényleges te­vékenységük lehet. Az elvszerű kádermunka követeli meg azt, hogy a vezetőket minden esetben objektiven, végzett munkájuk és magatartásuk alapján értékeljék. A megíté­lés fő mércéjének azt kell tekinteni, hogy az illető vezető milyen eredménnyel valósítja meg a párt politikáját a rábízott területen, mennyire segíti tevékenysége, magatartása, munkastílusa a kollektíva munkáját, a be­osztott vezetők fejlődését, eleget tud-e ten­ni a fejlődés által diktált követelmények­nek. Ennek az objektív értékelésnek a meg­valósulását szolgálja a kádermunka demok­ratizmusának fejlesztése is. Az elmúlt évek­ben tovább nőtt a pártfórumok, tömegszer­vezeti vezető testületek szerepe a személyi ügyek eldöntésében. Az esetek többségében kollektívák foglaltak állást és ez nagyban hozzájárult, hogy csökkenjenek a szubjektív elemek veszélyei a kádermunkában. A KB novemberi határozatának megfele­lően Pest megyében is arra törekszünk, hogy a személyi hatáskörök végleg megszűnjenek és minden esetben a káderek sorsáról ve­zető testületek döntsenek. Ezt a célt szolgál­ja a lehetőséghez képest a több hatáskör­ben levők decentralizálása egy vezető tes­tülethez. Nem elkii öniilt a gyakorlattól, nem munkától elválasztott tevékenység, ha­nem a vezetés szerves része, egyik legfontosabb állandó jellegű feladata. Ez is alapelve a kádermunkának. Szo­cialista építőmunkák során az élet minden területén politikai és jogi értelem­ben is a vezetők felelősek a rájuk bízott te­rületen a munkáért, a párt- és kormányha­tározatok végrehajtásáért. Ennek a feladat­nak olyképpen tudnak eleget tenni, hogy po­litikai és gazdasági tekintetben egyaránt megfelelő döntési joggal rendelkeznek. Eb­ből következik az is, amit a KB novemberi ülése ismételten megerősített, hogy min­denütt a terület vezetője az elsőszámú fele­lős a párt káderpolitikájának megvalósítá­sáért. A káder- és személyzeti apparátus csak segítője az eredményes kádermunkának. Az élet követeli, hogy megvalósuljon az az alapelv, amely az idősebb, tapasztalt káderek és a fiatal, energikus, fejlődőképes erők har­monikus együttműködését, összhangját igényli a vezetésben. A Politikai Bizottság említett határozata külön is hangsúlyozza annak szük­ségességét, hogy a tapasztalt káderek mellett bátrabban kell előléptetni szocialista szem­léletű, felkészült, a pátt politikáját értő és megvalósításáért küzdeni kész fiatalokat. Ez az alapelv érvényesül a megyei pártbizottság káderpolitikájában, melyet az igazol, hogy a függetlenített pártapparátus felét 40 év alatti fiatal, tettrekész káderek képezik. A tsz-ek területén is találkozni kedvező jelenségek­kel. Néhány 30 év alatti, vagy azt alig meg­haladó tsz-elnök, ennél több főagronómus, üzemágvezető példája igazolja, érdemes bíz­ni, a fiatal, tettrekész káderekben. Sajnos kevés esetben tapasztalható, hogy munkában elfáradt, vagy megöregedett vezetők — fő­leg az állami, ipari üzemekben, ktsz-ekben — az igényeknek és követelményeknek meg­felelő teret adnának a fiatalok előlépésére. Az elmúlt években kevés olyan példa mu­tatkozott a megyében, amikor a nyugállo­mányba vonult, vagy áthelyezett elsőszámú vezető helyére a helyettes vagy az üzemben nevelkedett — arra egyébként a követelmé­nyeknek megfelelő — fiatal került. A KB novemberi határozata ismételten aláhúzza, hogy minden vezető addig maradhat beosz­tásában, amíg tudása legjavát adja, s min­den vonatkozásban megfelel a vele szemben támasztott követelményeknek. Amikor a kö­vetelményeknek már nem tud eleget tenni, és nála munka- és vezetőképesebb, tehetsége­sebb vezető nőtt ki, akkor, adja át helyét az utánpótlásnak. Ezt követeli a fejlődés törvé­nye és o káderpolitikai elvek megvalósí­tása. A kommunista emberiesség ;s az MSZMP káderpolitikájának alapelve. Az élet gyakor­latában a párt és szervei hivatottak arra, hogy a káderekkel való foglalkozás megha­tározója a szocialista humanizmus legyen. A párt a becsületesen dolgozó embereket megbecsüli, érdemeiket elismeri, neveli őket és sokoldalú képzésük nyomán érdemeiknek megfelelően lehetővé teszi előrelépésüket. Megérti az emberi problémákat, a lehetőség határain belül segít megoldásukban. A párt kádertevékenységét arra építi, hogy az em­berek nevelhetők, fejlődőképesek, s ezért azokat, akik hibákat követnek el bírálja, de lehetővé teszi számukra azok kijavítását. Amikor egy vezető feladatát nem tudja el­látni, mert megahaldja erejét és képessé­geinek megfelelő más munkahelyre teszik, akkor az ilyen lépést is a humanizmus el­vének megfelelően, körültekintően, minden körülményt figyelembe véve kell megoldani. A párt kádermunkájának fejlesztése szem­pontjából rendkívül fontosnak tartja, hogy a káderek kiválasztásának és megítélésének elveit, a vezetőkkel szemben támasztott kö­vetelményeket mindenütt egyformán értel­mezzék. A KB 1973. novemberi határozata mi­közben megállapítja, hogy a káder- és sze­mélyzeti munka a párt korábbi határozatai­nak megfelelően jelentősen fejlődött és egé­szében biztosított az alapelvek érvényesí­tése, kritikailag szóvá teszi, hogy az elvek gyakorlati érvényre juttatásában több álta­lános és egyedi probléma tapasztalható. Meg­állapítja, hogy a megítélés mércéje — a hár­mas követelmény egységes értelmezése — nem mindenütt azonos. Ez a megállapítás Pest megyére is helytálló. Eltérés tapasztal­ható a hármas követelmény értelmezésében az állami, a párt-, gazdasági szervek között, több esetben a pártszervezet között is. ARATÓ ANDRÁS, az MSZMP Pest megyei végrehajtó bizottságának tagja (A cikk második részét — A hármas követelmény címmel — holnapi lapunk­ban közöljük.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom