Pest Megyi Hírlap, 1974. március (18. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-13 / 60. szám
I MSI MEGYEI K^Círiap 1974. MÁRCIUS 13., SZERDA Vallomás a szentendrei könyvtárban Báb a gyermek kezében Ahogy nyílik az ajtó, a szobába belépő tekintete akaratlanul is egy terpeszkedve ülő macskabábura esik. Papírból, dobozból készült teste bordó bőrrel fedett. Macskaszemei villognak, nyakában vékony szalagon kis tábla, rajta felirat: „Beiratkoztál már erre az évre? Ha nem, legközelebb hozzál magaddal egy forintot!” Gyermekkönyvtár — Szentendre. Kicsi, kopott helyiség, mégis hangulatos. A polcokon, a könyvek előtt bábok; papírból, bőrből, filcből, a sarokban egy nagy „szabálytalan” tv-oaraván. a könyvespolcok fölött mesefigurák és síkbábok tömege. Véletlenül Szokatlan környezet egy gyermekkönyvtárban... Pethő Zsoltné, a könyvtár vezetője már magyaráz is: — Aki gyerekekkel foglalkozik. tudja, hogy a gyerekek mennyire játékosak, s nekünk. akiknek az olvasóvá nevelés érdekében minden eszközt fel kell használnunk, érdemes ezt a játékosságot kihasználni. Az irodalmi művek megértetésére, az olvasás megszerettetésére ■ és az esztétikai nevelésre is — a bábozást jó lehetőségnek tartom. Tapasztalatból tudom, bogy a gyerekek mennyire megváltoznak, amint bábot vesznek a kezükbe. — Még kevés tapasztalatom van a bábozásban. Nyáron kerültem először kapcsolatba vele, amikor tíznapos tanfolyamon vettem részt Péce- len. Ezeket a bábostanfolyamokat a Pest megyei Népművelési Tanácsadó minden nyáron megszervezi, és bárki részt vehet a foglalkozásokon. Én véletlenül kerültem oda ... Itt, Szentendrén nem volt a pedagógusok között jelentkező, ezért a városi tanács engem küldött el. Bevallom, ettől egy kicsit megijedtem, hiszen azelőtt sohasem foglalkoztam bábozással. Mit fogok kezdeni több mint négyszáz gyerekkel, ha visszajövök onnan? Ma már bátran állíthatom, hogy tíz nap alatt tanultam annyit, hogy hazaérve hozzá mertem kezdeni a könyvtárban a bábozáshoz. A pásztói kísérlet — A polcokon látható bábokat a gyerekekkel közösen készítjük. Mesedélutánokon az elolvasott mese után például megadott formákból, de saiát fantáziájuk szerint csinálhatnák a szereplő bábokat. Sok-sok ötletet kapok a gyeCEGLÉD, Szabadság CEGLÉD. Kamara NAGYKÖRÖS, Arany János MÁRCIUS 14-TÖL 20-IG 14—17: Az ezredeseket akarjuk 18—20: Jelszó: a puszták angyala 14—17: Sutjeska 18—20: Lopott csókok 14—17: Hét tonna dollár* 18— 20: Az ezredeseket akarjuk ÉJSZAKAI ELŐADÁS 16: Vihar Délen 14—17: Fogják el Oichit élve vagy holtan 18: Végül 19— 20: A tűz meghódítása I—IL 14—15: Locsolókocsi 16—17: Jó megjelenésű ausztráliai feleséget keres 18—20: Hét tonna dollár* ÉJSZAKAI ELŐADÁS 16: A félszemű seriff 14—15: Volt egyszer egy vadnyugat I—II. 16—17: A három kövér 18—20: ^u nem látok, te nem beszélsz, ő nem hall 14—15: Száguldás a semmibe* 16—17: Pókháló 18—19: A „Saturnus” csapdájában I—II. 14—15: A magyar ugaron 16— 17: Jelszó: a nuszták angyala 18—39: M*»se Szaltán cárról 20: A kétéltű ember ÉJSZAKAI ELŐADÁS 16: Szelíd motorosok* 11—14: A tűz meghódítása I—n. 18: Alom luxuskivitelben 20— 21: Chato földje* 14— 17: rsinom Palkó 18—19: Harmadik nekifutás 14: Szent Teréz és az ördögök 15— 16: rhato földje* 17— 18: Várunk, fiú! 14—15: A „Saturnus” csandájában I—II. 16— 17: Harmadik nekifutás 18— 19: Kis nagy ember* 14— 15: Tö megjelenésű ausztráliai feleséget keres 16—20: Volt egvszer egy vadnyugat I—n. ÉJSZAKAI ELŐADÁS 16: Szent Péter hadművelet 74—17: Felszarvazzák őfelségét 18—20: Némó kapitány és a víz alatti város 15— 17: Wusa 18—iq: Mindenki szén. mindenki kedves 20: A munkásosztály a paradicsomba megy* 14— 15: Harmadik nekifutás 16— 17: éti nem látok, te nem beszélsz, ő nem hall 18—19: Jó megjelenésű ausztráliai feleséget keres 15— 17: Elátkozottak** 18—20: A hetedik töltény 14—15: Pókháló 16— 19: Felügyelő életveszélyben 14—17: A hetedik töltény 18—20: Fogják el Oichit élve vagy holtan ÉJSZAKAI ELŐADÁS 16: Egy kínai viszontagságai Kínában •Csak 16 éven felülieknek! »•Csak 18 éven felülieknek! Jó szórakozást kíván a PEST MEGYEI MOZIÜZEMI VALLALAT SZENTENDRE ABONV BUDAÖRS DUNAHARASZTI DUNAKESZI. Vörös Csillag ÉRD FŐI GYAl KISTARCSA MONOR NAGYKATA PILISVÖROSVAR POMAZ RÁCKEVE SZIGETSZENT MIKLÓS VECSES rekektől és sok hulladékanyagot is hoznak, nehogy megrekedjünk a munkában. — A rövidebb elbeszéléseket, meséket és kitalált vagy az életből ellesett jeleneteket ebben a tv-alakú paravánban játsszuk. Mint már említettem, még én is tapogatózom ezen a területen. 1971 óta dolgozom itt, mint gyermekkönyvtáros, bár csak most végzem a könyvtáros szakot az ÉLTE bölcsészkarán. Azelőtt a pásztói gimnáziumban tanítottam a magyar és orosz szaktárgyakat. Emlékszem, hogy Pásztón, közvetlen az egyetem elvégzése után, ösz- szeállítást írtam Mikszáth novelláiból, amelyet izgalmas előkészületek után élő is adtunk a diákokkal. Azért írtam színpadra Mikszáth néhány elbeszélését, mert észrevettem, hogy a gyerekek kevés érdeklődést tanúsítanak művei iránt. Az előadás után megelégedéssel tapasztaltam a felélénkülő figyelmet. ök kezdeményezték a beszélgetéseket a oalóc íróról és műveiről, eevmás után kölcsönözték ki elbeszél <Sseit az iskola könyvtáréból. Ezt csak oéldá- nak említettem, mert a lényeg itt is u«vanaz: a szerep átélése fo1kelti az érdeklődést a szereplő iránt, s rajta keresztül a mű iránt. Nem bábelőadás Pethő Zsoltné egy tanulmánygyűjteményt mutat, _ címe: Csoportos foglalkozások a gyermekkönyvtárakban. — Nagy segítség volt számomra ez a kézikönyv. Ajánlom minden kollégának, nagy hasznát vehetik. Talán sok gyermekkönyvtáros kezdeti félelmét eloszlatná, ha tisztában lennének néhány speciálisan könyvtárosibábos alapgondolattal. Hadd idézzem Diósi Györgynél, a tanulmánygyűjtemény egyik szerzőjét: „A gyermekkönyvtári bábfoglalkozás módszere még nem alakult ki. Talán azért, mert nem tudtak elszakadni a bábelőadás gondolatától. A bábfoglalkozás nem bábelőadás. Nem kell hozzá együttes, drága felszerelés, még paraván sem szükséges. Nem báb darabot választunk hozzá, hanem mesekönyvet és a foglalkozás középpontjában a könyv áll. Nem olvasunk. A foglalkozás abból áll, hogy a választott müvet élőszóval elmesél iük. eljátsszuk, bábok segítségével”. — Bízom benne, hogy több gyermekkönyvtárosnak megjön a kedve a bábozáshoz, hiszen ez a foglalkozás — bár művészet — nem kíván abszolút tehetséget egyikünktől sem. Egészséges kezdeményezőkészség, ötlet, jól kiválasztott mesék — ezek a könyvtári bábfoglalkozás kellékei. Merjük a többit a gyerekekre bízni! Szabó Éva Fővárosi kiállításokon Sződtől a budai várig Szobor, grafika, karikatúra a tárlatkörsétán Szódon született, s kétszeres Kossuth-díjas kiváló művész lett Mi us Sándor, akinek alkotásai hazánk köztereit mintegy félszáz helyen díszítik. Így Pest megyében is, ahol megpillantotta a napvilágot, találkozhatunk a Csepel Autógyár, Vác, Vecsés térségében emlékművével és nagy méretű bronzaival, s hamarosan felavatják Abonyban azt a békességet és méltóságot jelképező szobrát, mely nőt ábrázol galambbal. Mikus Sándor életművének most a budai várban kiállított szobrai között arról győződhettünk meg, hogy a maguk rendszerén belül hibátlanok, romlatlan derűt, és józanságot tükröznek. A tevékeny ember teljességét tárják fel: az anyaságeszmét a munka számtalan elágazását, s a felemelő pihenés táncra, énekre tagolt állomását. Ehhez társulnak történelmi sorsfordulókat szimbolizáló Küzdelem csoportjai és tárgyilagosan elmélyült portrésorozata. Művészetében az ember jó, egészséges és erős, epikai hitellel jeleníti a Derkovits-képekben kezdődött szociális tematikát, melyet a Szenes fiú, Merengő munkása^szony alakjával folytat. A játékra, derűre, idillre is tartalmas szobrászi gesztusokat talál, különösen a táncoló lányok bája ragadja meg, melyről sok vázlat készülődése után köztéri szobrot is készített. Szobrai megközelítik az élet teljességét. Igazolja ezt az is, hogy hiteles plasztikai beszámolókban rögzíti édesanyja és kortársai arcmását, sikeresen találja meg Leszabó László grafikája. Mikus Sándor: Küzdelem. nin meghitt alakját, Petőfi eszmei szilárdságát. Megfeszített erővel dolgozott az utóbbi évtizedekben, és sokat tett azért, hogy új életünk munkáshétköznapjainak heroizmusát szobraival, érmeivel, köztéri alkotásokkal kísérje. Kaubek Péter fiatal szobrász, szintén a realizmus ki nem merített hagyományait építi tovább anatómiailag indokoltan túlméretezett műveiben, melyeket a Stúdió Galériában láthatunk. Ezek a formai „túlzások” nem egyszerűen a méret többletét jelentik, hanem a Birkózó, az Ülő figura egyedi testi állapotát rögzítik. Vajon igaza van-e Mikus Sándor karikatúraszobrainak, ezen töprengtem á Műcsarnokban, azon alkalomból, hogy kulturális egyezmény keretében mutatták be a mai svájci festők és szobrászok alkotásait. Igaza van-e, amikor a modernizmust ostorozza a deformált alakzatok anarchiáiért? Ebben feltétlenül helyes ítéletet mond, de ez nem jelenti, nem jelentheti azt, hogy az újszerűén bólintó, mozgó, hangokat hallató kinetikus szerkezeteket és mobilokat egyértelműen ki- rekesszük. A minőség dönti el alapvetően nemcsak a művek értékét, hanem gyönyörködésre és gondolati továbbte- remtésre használható alkalmasságát. Ami a svájci művészetet illeti, túlságosan képletek alapján gondolkodik és eszmél. Ha jó a képlet, akkor a mű is jó, de az öntörvényekre hallgatás nem mindig jelentkezik. Ha igen, akkor jelentős alkotók műveit dicsérhetjük, akiknek nemcsak megfelelő ízléssel, hanem szükséges művészi egyéniséggel is rendelkeznek. Le Corbusier, a magyar származású Kemény Pest megyei írások a Honismereti Híradóban Vaskos, 200 oldalas kötet fekszik előttünk, a Honismereti Híradó most megjelent 1973. évi 3—4. száma. Egész sereg értékes tanulmány, érdekes cikk foglalkozik benne a Hazafias Népfront Országos Tanácsa által néhány éve megindított, immár az egész országot behálózó honismereti mozgalommal. A közzétett írások sokféle tárggyal foglalkoznak, hiszen a mozgalom maga is sokrétű, felöleli a helytörténeti kutatómunkát. a községi és üzemi krónikaírást, a távoli és a közelmúlt tárgvi emlékeinek gyűjtését, ami sok esetben már a nénrajzhoz tartozik, amint a helyi szokások megörökítése írásban, vagy a népdalok gyűjtése is. Részletesen még felsorolni is nehéz lenne. mi mindent fed a honismeret cző, hiszen a műemlékek és a táj, a természeti kincsek, ritkaságok felkutatása, ismertetése és védelme szintén a hon ismeretéhez tartozik. A szerteágazó tárgyköröket azonban a megyék és járások honismereti bizottságai és a községekben egyes intézményeken, üzemeken és iskolákon belül alakult honismereti szakkörök általában mindenütt jól fogják össze. Valamennyi sokat meríthet a Honismereti Híradóból. Lapunk időről időre ismerteti a Pest megyében szépen virágzó honismereti mozgalom kérdéseit. Most arról adhatunk hírt, hogy a Honismereti Híradóban, a mozgalom országos sajtóorgánumában három írás is foglalkozik Pest megye eredményeivel. Egey Tibor, a megyei levéltár csoport- vezetője a tsz-ek megalakulásának 25. évfordulójára Pest megyében meghirdetett tsz- krónika pályázatról írt cikket. Halász Péter dicsérő szavakkal méltatja Dabas nagyközség krónikás évkönyveit, amelyekből eddig kettő, az 1970. és 1972. esztendei jelent meg. Pest megye egyik legjobb, több pályázaton is díjazott krónikaírója, Győré Pál, Abony nagyközség vb-titkára pedig megírja, milyen módszerrel készíti el a havonta nyilvánosságra hozott helyi krónikát a nagyközség harminc krónikása. A Honismereti Híradó egyébként viszonylag kis példányszámban jelent meg, és így, sajnos, nem juthat el valamennyi érdeklődő kezébe, pedig meg kellene, hogy kapja, minden községi könyvtár és iskola, esetleg honismereti szakkör is. Könyvárusi forgalomba nem kerül a Híradó, pénzért nem is vásárolható meg, Pest megyében díjtalan elosztásra a megyei levéltár kapott belőle néhány példányt. Éppen ezért ezúton kéri fel a szakköröket, hogy igényüket minél előbb jelentsék be a levéltárban. Zoltán és Jean-Francois Commet elvetnek minden slam- posságot, a technika túlzott imádatát, az ötletek túlhaj- szolását és intellektuális fegyelemmel érintik, közelítik, sugározzák az új, európai művészet lehetőségeit. A szobor mellett a hét fő-, városi tárlatainak másik főszereplője o grafika. A pest- erzsébeti Csiliben Csohány Kálmán a rajznyélv uj távlataid nyitja meg ieij essegre es toKeretes- segre toreiivo incegran. for- maioan. A madar es virág so- rozaiáoain sűrűbb összefoglalást jelent, raise latesteKnel társul, hogy Kopernikus igazi lényét kuejeznesse rajzi környezetben, hogy egyetemesebb hírt adhasson a Pásztorok nagy kincshez közelítő magatartásáról. Különös kör- kapcsolást is megfigyelhetünk: Csohány Kálmán annak a Fehér Ferencnek raj- zosítja meg költeményeit, aki Illés Árpád festményeitől ihle- tődött az elmúlt időszakban. A grafika izmosodó műfa- ja a karikatúra. Ugyancsak a XX. kerületben győződhetünk meg erről, ha a Pesterzsébeti Múzeumban megtekintjük Dallos Jenő szellemesen gúnyoros rajzi vér leményét divatról, környezet* védelemről, az urbanizáció ártalmairól. A Ludas Matyi ka- rikatúristája már eddig is szép sikereket ért el, elég ha a szarajevói I. Nemzetközi Karikatúra Kiállítás első díját említjük. Képeiről nemcsak az ötletek záporoznak, hanem intenzív gondolkodás, mely rajzi úton figyelmeztet a civilizáció veszélyeire. Ellenszer a rend és a harmónia. Mindez már Szabó László linóleummetszeteinek alapja és törvénye. A Ferencvárosi Pincetárlaton bemutatkozó debreceni művész a népművészet és szűkebb környezetének látomáséra látványaiból merít, virágot, csillagot, őszi leveleket analizál. Mindez azonban nem egyszerűen növények tükörképét jelenti, hanem megszakadt és keringő vonalhálózattá alakítja a természet ősi jeleit. Losonci Miklós Gyömrői tervek Sok újdonság jelzi: gondosan felkészültek az idei esztendőre Gyömrö kulturális életének vezetői. Kismamaklubot indítanak a gyermekgondozási segélyen lévő fiatal- asszonyok számára. Bővítik a Pál család szoborkertjét. A nyáron • zebegényi mintára — zenés vasárnap délutánokat rendeznek itt. Rövidesen megkezdi működését a kertbarátok köre. Tervezik egy audiovizuális nyelvlaboratórium létesítését is. S már most készülnek az országos ifjúsági klubtalálkozóra, amelyet május 23—26. között rendeznek Gyomron. Addig szeretnének elkészülni a művelődési ház parkjában létesítendő mini sportteleppel is.
