Pest Megyi Hírlap, 1974. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-12 / 59. szám

VÁCI NAPLÓ A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A VÁCI JÁRÁlS ÉS VÁC VÁROS RÉSZÉRÉ® XVIII. ÉVFOLYAM, 59. SZÁM 1974. MÁRCIUS 12., KEDD Kritikus értékelés; felelősségérzet Tovább javítani a szervezeti tevékenységet Az MHSZ-klukok működésének tapasztalatai Az MHSZ-klubok idei köz­gyűléséin a honvédelmi szö­vetség jubileumi évét értékel­ték. A közgyűlések tapaszta­latairól, s a közeljövő íelada- tairól beszélgetünk Gál Fe­renccel, a honvédelmi szövet­ség járási vezetőjével. — .. járásban mújrödő 31 lövészklub összesen 22 köz­gyűlést tartott. A közös ta­nácsú községekben működő klubok, valamint a nagyköz­ségek klubjainak munkáját összevontan elemeztük. A köz­gyűlést mindenütt fegyelme­zetten, az előírásoknak meg­felelően tartották meg, négy helyen azonban az alacsony létszám miatc el kellett ha­lasztani. Tizenegy helyen a járás társadalmi aktivistái, több helyen a megyei veze­tők ellenőriztek, hat helyen jómagam vettem számba a végzett munka eredményeit. Elmondhatom, hogy általában igen kedvezőek a tapasztala­tok. A közgyűléseken a tag­ság 70—80 százaléka vett részt, a megjelentek 10 százaléka kért szót. Tetszett, hogy a felszólalók többsége nyíltan elmondta vé­leményét a klub vezetőinek, s nem személyeskedés, hanem a végzett munka kritikus ér­tékelése, az ügyért érzett fe­lelősség jellemezte a felszó­lalásokat. A közgyűléseken nagy számban jelen voltak a politikai és társadalmi veze­tők. Ez a honvédelmi nevelő­munka fontos szerepének el­ismerését jelzi, azt. hogy a lövészklubok munkájával. a szövetség törekvéseivel egyre többen rokonszenveznek, te­vékenységét anyagilag, erköl­csileg egyaránt segítik. A be­számolók önkritikusok voltak, s általában a feladatok jobb és eredménvesebb teljesíté­sének módját mutatták meg. Esy beszámoló csak akkor éri el célját, ha azt mélyrehatóan elemzik, ha annak alapján a résztvevők közösen alakítják ki elképzeléseiket a jövőre vonatkozóan. Elmondhatom, elégedett vagyok a tapasztal­takkal. — Kérem, válasszon ki né­hány közgyűlést a huszonket­tőből, s értékelje azokat! — Elsőnek a Dunakeszi Járműjavítót említem meg, bár a nagyközség többi lövészklubja is igen jól működik. Demeter Ernő klubtitkár követésre mél­tón, vetítéssel színesítette a jó beszámolót. Év közben 8 milliméteres fel­vevőn örökítették meg egy- egy feladat elvégzését. Vác- hartyánban a televízió mun­katársai készítettek felvétele­ket a klub tevékenységéről, felidézték a lőtérépítés nehéz munkáját — Jól sikerült a kóspallagi közgyűlés is. Több mint hat­van MHSZ-tag volt jelen. Az elmúlt két évben kilencven foglalkozást tartottak, több mint háromezer résztvevővel. — Tervek, célok? — Tovább szeretnénk ja­vítani klubjaink szervezeti te­vékenységét. Színesebbé, ötle­tesebbé. élőbbé tesszük a kluh- tanácsokat. emeljük az elő- és utókéozés minőségi színvo­nalát. Február 7-éin, a tanács­adó testület ülésén a járás ve­zetői támogatásukról biztosí­tották szövetségünket. A további munka a társa­dalmi aktivistákra vár. Ötlet akad bőven. Csorná­don, társadalmi összefo­gással, megkezdték egy hat lőállásos tereplőtér építését. Lukács György vezetésével újításként bevezettük a sor­kötelesek Vezess kiválóan ve­télkedőjét, melyen a gépjár­művezetéssel kapcsolatos fel­adatok megoldása után. a leg­jobb versenyző jutalmul visz- szakapja a gépjárművezetői tanfolyam teljes költségét So­JEGYZET Számomra rejtély P'Hhetetlen számomra, ■*-* hogy az ország egyet­len fotokémiai gyára, a Forte, miért nem látja el jobban, nagyobb válasz­tékkal a helyi fotocikk- boltot? Ma már nem cél­talan időtöltés és szórako­zás, hanem a szabad idő hasznos eltöltésének na­gyon jó módja a fényképe­zés, s ahhoz a szükséges feltételeket megteremteni sem gazdaságtalan. Tapasztalatból tudom, hogy a Forte gyártmányai versenyképesek, jók. Az új színes anyagok, ha drágák is, nekem például megfe­lelőek. Éppen ezért nagynevű üzemünknek olyan „kicsi­ségre” is ügyelnie kellene, hogy egy-egy anyagának csomagolásán feltüntesse a tartalom adatait. Csak egy példát: vettem egy doboz Reprofort elnevezésű fil­met, hogy a munkámhoz szükséges reprodukciókat arra fényképezzem. Az ára ugyan ott szerepelt rajta, de a film fényérzékenysé­gére utaló érték, az úgyne­vezett DIN-szám, bizony, nem. Fellapoztam Lukácsovics Ferenc Hazai negatívanya­gok című könyvét, amely­ben megtaláltam a Repro- fortot, mégpedig 6/10 D- ben jelölve. Ez az adat azonban 1959-es. Kérdés, hogy a mai gyártmányra érvényes-e? Bosszankodásom még fo­kozódott, amikor érdeklőd­tem neves gyárunk egyik szakemberétől a rejtélyes anyag felől. Bár ne tettem volna! — Felesleges, hogy a kérdéses adatot feltüntes­sük a csomagoláson, hi­szen aki Reproforttal dol­gozik. ismeri — kaptam meg a választ és egyben a kioktatást is. í 'sak apróság az egész? De képzeljék el, ha a konzerveken csak a súly és a fizetendő ár szerepelne, és a felhasználáskor derül­ne ki, hogy sólet helyett málnabeföttet vásároltunk. Azon is kesereghetnénk, ha az áruházi cipőn nem*talál­nák meg szembeötlő helyen a méretszámát, vagy a vil­lanyégő erőssége a haszná­latkor derülne ki. Nem apróságról van szó, mert a zsákbamacska csak kivételes alkalmakkor tá­masz bennünk derűt, kü­lönben bosszant, és örö­münket ürömmé teszi. (cs. 1.) kát várunk a most indított út törő-tehetségkutató verseny­től, mely azt hivatott előse­gíteni, hogy szorosabbá vál­jék a kapcsolat az iskolák és az MHSZ-szervezetek között, lövészsportunk, MHSZ-bázi- saink utánpótlása pedig biz­tosított legyen. Kovács Tibor Óvoda Dunakeszin - társadalmi összefogással A dunakeszi nagyközségi pártbizottság kezdeményezésé­re, új óvoda épül a Tábori út Hunyadi út sarkán. A múlt év ben kétszázhárom óvodáskorú gyereket nem tudtak elhelyez­ni Dunakeszin: a jeléntkezők 44 százalékának jutott csak hely az óvodákban. A házgyári elemekből épülő, százötven személyes óvoda építését ápri­lisban kezdik meg, és 1975. április 4-én akarják átadni az intézményt rendeltetésének 11,3 millió forintba kerül. A nagyközségben levő válla­latok jelentős anyagi hozzájá­rulással segítik az akciót, pél­dául a Mechanikai Labor 13 helyet váltott meg pénzben és társadalmi munkában, egyet- egyet 75 ezer forintért. — Nőnapi ünnepségét a váci szakmaközi bizottság ma, ked­den délután tartja a váci párt­házban. Hétfőn megnyílt Gazdabolt a piactéren Még vasárnap is rámolták az árukat a polcokra, rendez­ték az eladóteret, csinosítot­ták a helyiséget: hétfőn dél­előtt megnyílt a Váci ÁFÉSZ gazdaboltja. A Naszály Áruház építése után, a vasárurészleg is átköl­tözött a Csikós József utcába: a váci piacon üres maradt a régebbi vasbolt helyisége. Kéthónapos munkával, 400 ezer forintos költséggel alakí­tották át az árkádsor szélén lévő üzletet gazdabolt céljára: új bútort kapott és szociális helyiségeket. Jól mutat a sok színes mű­anyagfonál, a védőszerek fény­képes-feliratos zacskóinak so­kasága. Az üzletben mezőgaz­dasági kisgépeket, kertiszer­számokat is árusítanak. Tóth Mihály és felesége áru­sít a gazdag készletből. V bolti és a raktári anyag érté­ke meghaladja a félmillió fo­rintot. Reggel héttől délután há­romig lesz nyitva a forgalmas piac legfiatalabb üzlete. (p.) Számon tartják Mérlegen: a falugyűlések Főként kosos gondokról Az idén, január 11-e és feb­ruár 28-a között, harminc fa­lugyűlést és hat réteggyűlést tartottak a vád járásban. E gyűlések tapasztalatairól ér­deklődtünk Űjfalvi Istvántól, a Hazafias Népfront járási bizottságának titkárától. — Ácsán, Csővárott és Vá- mosmikolán még a múlt év őszén megtartották, Szödlige- ten és Vácdukán pedig, köz­bejött akadályok miatt, még csak ezután tartják meg a gyűlést. — A koráblbi évek bebizo­nyították, hogy községeinkben már számontartják az ese­ményt, mint olyan alkalmat, mely a község vezetőivel lét­rejövő, közvetlen találkozás révén lehetőséget ad a lakos­ságot foglalkoztató gondok megvitatására. Nyilván ennek köszönthető, hogy háromezer-hatszázhetve- nen vettek részt a talál­kozókon, négyszázé tven- ketten tartották fontos­nak, hogy nyilvánosan, a falu közössége előtt mond­ják el véleményüket a mindannyiukat érintő feladatokról. A felszólalók többsége a köz­művesítés tennivalóiról szó­lott, hatvanhétén beszéltek új járda- és csatoraépítésről, öt- venketten kút- és vízellátási gondokról, negyvenketten is­kola- és óvodaépítésről. A ke­reskedelmi ellátás hiányossá­gaival negyvenötén, a közle­kedés gondjaival harminc­egyen, egészségügyi és szociá­lis kérdésekkel huszonegyen foglalkoztak. — Számunkra a legörvende- tesebb az volt, hogy a szólásra emelkedők kö­zött szinte alig akadt olyan, aki magántermé­szetű gondot vetett volna fel. Sokan sürgették a közvagyon rongálóinak az eddiginél szi­gorúbb megbüntetését, java­solták, hogy a község lakossá­ga maga lépjen fel a szocia­lista együttélés szabályait megsértők ellen. — Mindent egybevetve, úgy érezzük, a Hazafias Népfront helyi bizottságai és a taná­csok helyesen teszik, amikor immár évről évre fórumot te­remtenek a község fejlődé­séért, szépítéséért aggódó s azért tenni akaró lakosságnak. (—sz —i) AZ IDÉN HETEDSZER Ezer jelentkezési lap den részébe: várják a régi részvevőket és toborozzák az új jelentkezőket a július nyol- cadikától augusztus negyedi­kéig tartó szabadiskolára. A felvett hallgatókat június 20-ig értesítik. A művészeti igazgató az idén is dr. Végvári Lajos egye­temi tanár lesz, szervezési igazgató Dániel Kornél, művé­szeti főtanácsadó Hincz Gyula Kossuth-díjas kiváló művész. A tíztagú tanári testületben található majd a váci Mizser Pál festőművész is. Négy témakör, illetve tanul­mányi egység szerepel az idei tantervben: képgrafika és al­kalmazott grafika, festés és mozaikrakás, kerámia és tűz­zománc, szobrászat és forma- tervezés. Aki végig kitart, lá­togatási bizonyítványt kap, melynek alapján részt vehet az iskola keretében működő felsőfokú szakképzésben. Szakelőadások A foglalkozásokat speciális szakelőadások egészítik ki, neves művészettörténészek — dr. Végvári Lajos, Pap Gábor, Petényi Katalin, Németh La­jos — az előadók. Augusztus elsején Barinkai Oszkárné, az MSZMP Pest me­gyei Bizottságának titkára tart előadást általános kultúrpoliti­kai kérdésekről. (papp) Újjászervezik a felnőttek zenei klubját Március 14-én lesz a megnyitó Hosszabb idő óta nem mű­ködött Vácott a felnőttek zenei klubja, szünetelt a zenekedve­lők rendszeres találkozása. A Szakszervezetek Pest me­gyei Tanácsa körzeti könyvtá­rának kezdeményezésére most újjászervezik a klubot, mely­nek vezetésére Gábry Györ­gyöt, a neves zenetudóst kér­ték fel. Március 14-én, csütörtökön, délután öt órára várják mind­azokat, akik érdeklődnek a ko­moly zene iránt és részt akar­nak venni a további munká­ban. Az első találkozáson meg­beszélik a programot, s meg­hallgatnak egy-két lemezt a több százas gyűjteményből. A zenei klub tagjai és más érdeklődők számára a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat váci boltja lehetőséget nyújt kedvezményes lemezvásárlás ra. 1968 nyarán vetődött fel Ze- begényben, a Szőnyi István Emlékmúzeum vezetőiben a gondolat: júliusban—augusz­tusban képzőművészeti szabad­iskolát kellene rendezni a ter­mészeti szépségekben gazdag, alkotásra és oktatásra kiválóan alkalmas környezetben. Kezdet - és folytatás Sokan figyelték együttérzés­sel, rokonszenvvel a kísérlete­zést, s a kezdetnek folytatása lett a következő esztendőkben is: Zebegény neve fogalom lett itthon és a határon túl egy­aránt, a negyedik évben már külföldi jelentkezők is helyet kaptak a szabadiskolában. Dániel Kornél festőművész- múzeumigazgató, a szabadisko­la agilis szervezési igazgatója, azt vallja, hogy sikerült meg­valósítaniuk az eredeti elkép­zeléseket. Az elsődleges cél kezdettől fogva olyan művé­szetszerető, korszerű vizuális műveltséggel rendelkező, a művészetet értő réteg kiműve­lése, amely ismeri a mai alko­tó elveket, a művészetben használatos eljárásokat és technikákat. A látáskultúra fejlettebb formáinak ismerete elvezeti a növendékeket a mai ízlés és kifejezésmód megérté­séhez és igenléséhez. Az ország minden részéből Március közepén ezer pél­dányban szétküldik a jelent­kezési lapokat az ország min­Hagyományai vannak Harminc tanulóval Kitelepítésre várva ígérni, nem adják fel régeb­bi munkahelyüket. A szakmun­kás-utánpótlást saját nevelé­sű ipari tanulóinkból próbál­juk biztosítani. Húsz-harminc tanulónk van. — Mivel foglalkozik a rész­leg? — kérdeztük Szirtes Jó­zsef üzemvezetőtől. — Gépjavítással, és a kő­bányai gyárnak új szerszám­gépekhez tartozékokat, alkat­részeket is készítünk. Az arány fele-fele. A gépjavítás termelési értéke, s az alkat­részgyártásé is 15—15 millió forint. — Milyen fajta és típusú szerszámgépeket javítanak? — A gépeket három cso­portba lehet sorolnunk: esz­terga jellegű szerszámgépeket, MVE, EU, E—400, E2N, EIN típusokat, valamint _ haránt- gyaluikat és keretes fűrészeket javítunk. Két-három évvel ez­előtt több típust is javítottunk, de a darabszám növelése ér­dekében csökkentettük a tí­pusok számát. — Hányán dolgoznak a nagymarosi üzemben? — Száznyolcvanán. — Mióta van a nagyköz­ségben szerszámgyár? — Nagyon régóta. Már a felszabadulás előtt is megvolt és ilyen profillal foglalkozott ez a telep, a Halápi-féle gép­gyár. A gépgyártásnak Nagy­maroson hagyományai van­nak. (bognár) be a részbe mi is beleesünk — kihirdették az építési tilal­mat, ezért évek óta áll min­den, de most már legalább azt tudjuk, hogy 1980-ig kite­lepítenek bennünket, és a nagyközség más részén épül majd új telepünk. — Ez a bizonytalanság mi­lyen egyéb kihatással volt az üzemre? — A legérzékenyebben az érintett bennünket, hogy ép­pen a bizonytalanság miatt nem kaptunk új szakmunká­sokat. Nagyon sokan járnak el Nagymarosról, de addig, amíg biztosat nem tudunk Nagymaroson úgy mondják, gépgyár. Valójában azonban a SZIM Kőbányai Szerszámgép- gyárának nagymarosi részle­ge. Kis üzemecske a Duna partján. A kapun belépve valahogy úgy éreztük, nem véletlenül mutat ilyen elhanyagolt kül­sőt a gyártelep. Gelle Imre termelési vezető megerősítette ezt az érzésünket. — A Visegrád—Nagymaros közötti vízi erőmű tervezésé­vel egy időben, a nagymarosi Duna-part egy részén — s eb-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom