Pest Megyi Hírlap, 1974. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-10 / 58. szám

Célszerű már idény előtt öntözni Még peregnek az orsók, Vizet — esőben is! Szomjas földek FEST MEGYEI VRAG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! ie már nem sokáig: hamarosan becsukja kapuit a budakalászi len­fonó gyár. Az 1935-fis születésű, G. Josephys Érben Bielske gyárt­mányú veterán fonógépek június végén nyugdíjba vonulnak. Gaz­dáik, a fon önök. átképzés után a pomázi gyárba kerülnek, ahol jó­val korszerűbb, termelékenyebb gyűrűsfonógépeket fognak kezelni. Gárdos Katalin felvétele A második tél múlt el szá­mottevő csapadék nélkül, s voltaképpen az utóbbi két esztendő egyéb évszakai sem bővelkedtek a föádáztató eső­vel. A Duna menti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat dunaharaszfci üzeme főmérnökségének szakembe­rei műszeres talajnedvesség­méréseket végeztek s megálla­pították, hogy a tavaly szeptember óta lehullott csapadék csupán 50 százaléka a sokévi át­lagnak. A talaj víztartaléka kevés ah­hoz, hogy mezőgazdasági nö­A laikus annyit lát: a két nagy csövet egy­másba tolják, gumi­gyűrű övezi a találkozási pontot. Kész is, következ­hetnek a további csodara­bok. A szakember úgy mondja: az öt méter beépí­tési hosszúságú csövek to­kos-csapos végződésűek, a csőkötést ■ gumigyűrűvel hozzák létre. A laikus any- nyit lát: gyors így a mun­ka. A szakember azt rpond- ja: a feszítettbeton nyomó­cső korszerű termék. Szentendrén, a Beton- és Vasbetonipari Müvek gyá­rában állítják elő ezeket a csöveket, licenc, azaz kül­földi szabadalom fölhasz­nálásával lehetővé tevő, megvásárlással megszerzett jog alapján. Az 500 és 1200 milliméter közötti belső át­mérő /el készíthető csövek kétségtelen újdonságként bukkantak fel a hazai mélyépítőiparban, nyomás­tartományuk, élettartal­muk jóval nagyobb, mint a hasonló célra gyártott ko­rábbi termékeké. Ugorjunk egy nagyot, az egyeditől az általánosig: a kohó- és gépipar vállalatai­nak tervei szerint jövőre már 17 milliárd forint érté­kű terméket állítanak elő a megvásárolt szabadalmak teljes körű alkalmazásával. Ügy tűnik, csupán kelle­metlen emlékké halványul­tak azok a szópárbajok, melyek hét-nyolc esztende­je zajlottak a licenciák, a külföldről esetleg megvásá­rolandó szabadalmak je­lentősége, fontossága körül; a viták végére az' élet tett pontot. Lassanként fölfe­dezünk valamit, amit jó­szerével rágóta ismerünk, csak éppen nem használ­tuk, nem éltünk vele. A nemzetközi, munkamegosz­tás egyik lehetősege ez, s hogy régóta ismerjük, bi­zonyítja az 1906. évi sta­tisztika. Eszerint például a precíziós gépgyártásban fölhasznált félkész termé­kek 15 százaléka, az elekt­rotechnikai iparban 20 szá­zaléka származott külföldi eljárások alkalmazásából s vásárlásokból. N e bolygassuk, miként fogalmazódott meg s tartotta magát hosszú időn át az a vélemény, hogy nem ékeskedünk mások eredményeivel, ami­re szükségünk van, azt ki­találjuk magunk. Ma már aligha szorul bizonyításra, hogy egy gyártási eljárás megvásárlása üzlet, semmi több, hiba lenne a dolog­nak politikai jelentőséget tulajdonítani. E szemlélet- változásnak. s nem kevésbé a gazdasági reform támasz­totta igényeknek köszönhe­tő, hogy a ma alkalmazott külföldi gyártási eljárások háromnegyede 1968 után került be az ipar vérkerin­gésébe, s egyebek között licencia segítségével oldot­ta meg a vasoxid hazai elő­állítását a Híradástechni­kai Anyagok Gyára, a kon­denzátorgyártás korszerű­sítését a Mechanikai Mű­vek, az írószerek tőkésex­portjának ugrásszerű növe­lését a Pest megyei Vegyi és Divatcikkipari Vállalat. Lassanként fölfedezünk valamit ;— írtuk korábban, s amennyire örvendetes a fölfedezés ténye, annyira elgondolkoztató a lassúság. Hiszen végül is az egész kohó- és gépiparban 150 licencet alkalmaznak, holott a külföldi gyártási eljárásokból ez a terület mondhatja magáénak a legtöbbet! Azaz másutt még kevesebb van, s a las­súság egyben a tagadha­tóan technológiai elmara­dottság fölszámolásának nagyon mérsékelt lépteit is mutatja. Mert legtöbbször nem pusztán annyi a haszna a megvásárolt eljárásnak, hogy a gyár, a vállalat új termékkel rukkolhat elő, hanem legalább annyira az is, hogy az újdonság meg­mozgatja a gyártásszerve­zést. friss elemeket kény­szerít ki a gyártásfejlesz- tésben, anyagokban, eljá­rásokban meghonosít addig nem ismerteket, nem hasz­náltakat. M indezek alapján arra a következtetésre jut­nánk, hogy a licen- cekkel az ipar csodaszert importál? Csodaszerek az iparban — ahogy másutt sem — nincsenek. Az elektronikus számítógép körül kavargó ájult csodál­kozások sem bizonyultak tartósnak a fejlett orszá­gokban, s még kevésbé tulajdoníthatunk varázsla­tos szerepet egy-egy gyár­tási eljárásnak, bár olykor az valóban nagyon eredeti, nemzetközi viszonylatban is újdonság. Ilyen például a gondolatmenetünk elején említett Sentab-rendszerű csőgyártás technikája és technológiája, de ettől a szentendrei gyár nem lett a világ közepe. Olyannyira nem. hogy keserves küzdel­mekkel kényszerült szem­benézni, míg végre-valahá- ra elfogadtatta az új ter­méket, megismertette elő­nyeit. indokolta használati értékéből következő árát. Föltehetően része van a minden új iránti ellenér­zésnek abban, hogy mind a termelők, mind a fölhasz­nálok a kívánatosnál las­sabban élnek a licencek vásárlásának lehetőségével. Ám tévedés lenne csupán erre az okra hagyatkozni. Mert nemcsak szemlélet­beli, hanem gazdasági okok szintén föllelhetők. Ez pe­dig a verseny hiánya, a ve­vőért, fölhasználóért foly­tatott versenyfutás kény­szere. ami ma még alig be­folyásolja a vállalati maga­tartást. Napjainkban a vállala­toknál már körvonalazzák az ötödik ötéves terv leg­főbb jellemzőit. Arra van szükség, hogv e jellemzők kialakításakor az eddiginél fokozottabban vegyék fi­gyelembe a licencek kínál­ta lehetőségeket. Ennél na­gyobb szükség már csak arra van. hogy a gazdasági környezet, szabályozórend­szer tudassa, érzékeltesse a vállalatokkal: e lehető­séggel élni kell. Mészáros Ottó vónykultúráink megfelelően fejlődjenek. A biztonságos termelés a magas termésered­mények érdekében célszerű, ha valamennyi öntözőberende­zéssel rendelkező gazdaságban minél előbb igyekeznek mes­terségesen pótolni a hiányzó esőket. — Régen megdöntött elv, hogy csak a kukoricát, illetve a rizst kell öntözni — mondja Varga Árpád, a vállalat üzem­mérnöke. — Az intenzív gaz­dálkodás módszerei szerint példáui az őszi búza vetés előtti úgynevezett tározó ön­tözése és a tavasszal a földek­re juttatott 30—40 mim-es csa­padéknak megfelelő vízmeny- nyiség 15—20 százalékkal több termést eredményez. A búza öntözése mellett szól­nak az üzemgazdasági szem­pontok is, hiszen akkor kell pótolni termőterületének víz­készletét, mikor más növény- kultúrákat már, vagy még nem öntöznék. A szakember szerint már a kora tavasszal Indokolt a mes­terséges gyepek és a pillan­gósok öntözése is a megfelelő műtrágyázás mellett, hogy megfelelő fűhozamot takarít­hassanak be a gazdaságok. Jó lenne, ha egyetlen termelő- szövetkezetben sem maradna kihasználatlanul az öntözőka­pacitás a hagyományos öntö­zési idény kezdetéig sem. AZ M$ZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEG XVIII. ÉVFOLYAM, 58. SZÁM ÁRAI FORIIVT 1974. MÁRCIUS 10., VASÁRNAP Üj típusú motor kísérletei a Csepel Autógyárban Sivatagban vizsgázott a D—566-os E hírcsokor a nagyüzem mindennapjairól, eseményeiről érdekes bepillantást ad a Cse­pel Autógyár életébe. összefoglalónk élére kíván­kozik, hogy az elmúlt hónap­ban ért vissza izgalmas és ese­ményekben gazdag útjáról a gyár két dolgozója, Nagy László mérnök és Ribári Lász­ló művezető a D—566-os te­herautóval — messze földről. Ugyanis mindketten iraki és kuwaiti tehergép­kocsi-bemutatón vették részt. Az 566-os jól vizsgázott, a si­vatagban is zökkenő nélkül, hibátlanul rótta a kilométere­ket. Irakban mindjárt meg is rendeltek százat ebből a tí­pusból. A kuwaitiak úgy vél­ték — a szigetszentmiklósi ko- • esi jobb, mint amerikai társa, csak az árajánlatot sokallot- ták... A tárgyalások még folynak. Az itthoniaknak a március elseje is ünnepnek számított, mert akkor fizették ki a dol­gozóknak a nyereségrészese­dést. A tavalyi munka után elért vállalati nyereség az idén 18,7 fizetett napnak megfelelő munkabérösszeg — összesen 17 millió 853 ezer forint. Ebből a hűségjutalmakat is fedezni kellett. Az idei részesedés egyéb­ként 1,3 napi bérrel több, mint a tavalyi. Figyelembe véve az elmúlt esztendő vállalati szinten nyújtott 11,6 százalékos bér- fejlesztést, valamint a kifize­tett nyereségrészesedést, az egy dolgozóra jutó jövedelem 33 ezer 378 forintot tesz ki, amely 1972-höz viszonyítva 12 százalékos emelkedést jelent. A harmadik hír a jövőé, az­az a Csepel Autógyár új mo­tortípusáé, melynek próbái már hónapok óta folynak, de sorozatgyártása valószínűleg | csak 1975-ben kezdődik meg. A D—615-ös jelzésű motor rend­kívül jó paramétereket mutat. Az idei műszaki fejlesztési terv szerint a kísérleti és kuta­tási főosztálynak kiírt feladat: prototípus-szintig elkészí­teni, speciális gépkocsikba építve, az új motort. Azaz: a „klinikai” kísérletek után rövidesen megkezdődik a gyakorlati vizsga is. A moto­rok fekvő- és álló változatban I készülnek. Fogyasztásuk jóval kisebb, mint hasonló elődeiké: 12 százalékkal kevesebb üzem­anyagfogyasztásnál 11,4 száza­lékkal nagyobb a teljesítmé­nyük a régebbi típusénál. húsz vasasizemben is Napirenden: a kollektív szerződések A váci IIAGY-ban megkezdődtek a munkásgyűlések Pest megyében pillanatnyi­lag húsz vasasüzemben kez­dődtek meg a tanácskozások a kollektív szerződések módosí­tásáról. A jelek szerint a meg­beszélések sokrétűek és alapo­sak, ennek ellenére azonban valamennyi gyárban legkésőbb április közepéig befejeződnek a megbeszélések. A váci Híradástechnikai Anyagok Gyárában például ugyancsak nagy körültekintés­sel járnak el. A több mint 1500 alkalmazottat foglalkoztató vá­ci és a 150 dolgozóval termelő romhányi gyáregységben már­cius 23-ig mintegy 16 munkás­gyűlést tartanak, majd a mun­kaügyi osztály és az szb meg­bízottai összesítik a gyűlése­ken elhangzott észrevételeket. A kollektív szerződésre vonat­kozó kikristályosodott javasla­tot március 31-ig terjesztik a vállalati szakszervezeti tanács elé. Az eddig lezajlott gyűlések arra engednek következtetni, hogy nem lesz szükség lénye­ges módosításra. Néhány dolog azonban megváltozik. A dolgo­zók javaslatainak megfelelően az eddiginél pontosabban rög­zítik: miként módosulnak a bérek áthelyezés esetén. Ha­sonlóan világosabban fogal­mazzák meg a helyettesíté­sekre vonatkozó szabályzato­kat. Néhány modernizált üzemrészben a 18 éven aluliak foglalkoztatását is engedélye­zik. A már megtartott és a terve­zett gyűléseken úgynevezett vállalati ajánlás» formájában terjesztették elő a gyár új munkaver seny-szabályzatát. Ennek egyik pontja, hogy a ki­váló dolgozó jelvénynek há­rom fokozata lesz. Újítás: mi­szerint az első fokozatot elnye­rők — a kollektíva mérlegelése alapján — oklevelet is kap­nak és egyhónapi keresetének megfelelő jutalmat. A váciak — minden jel arra mutat — elégedettek a módo­sítási tervezetekkel. Korszerű tekercselő csarnokkal bővült az IkJadi Ipari Müszergyár. Az új gépek segítségével több mint háromszorosára növelhető a rész­leg napi termelése, ami évi egymillió motort jelent. A hazai elekt­romos kismotorok 95 százalékát az ikladi gyárban állítják elő. Egymillió évente Otthon - családi ünnepek társadalmi rendezésének Tavaly az albertirsai nagy­községi pártbizottság kát ízben is foglalkozott a családi ün­nepek társadalmi megrende­zésének helyzetével. A párt- bizottság megállapította, hogy a lakosság jelentős százaléka igényli a társadalmi esküvő­ket, névadókat, szükséges azonban az ezekhez méltó feltételeket megteremteni. Most bővítik a tanácsházát, és az új épületrészben egy minden igényt kielégítő há­zasságkötő termet is kialakíta­nak. A társadalmi szerveikkel együtt a tanács is szorgalmaz­za egy kórus megszervezését, és szeretnének egy szónoki gárdát is kinevelni. A társadalmi ünnepségek rendezésében résztvevők a kö­zeljövőben tapasztalatcsere­látogatásra mennek: a jól dol­gozó váci, családi ünnepeket szervező iroda munkáját szán­dékoznak tanulmányozni. 1 gép — 150 művelet Vecsés határában láttuk ezt az ördöngös masinát — a KPM Közúti Igazgatóság: ceglédi útmestersé- grének új szerzeményét. Ez a Mercedes gyártmányú univerzális úttisztító gép 150 műveletre képes. A ceg­lédiek négy adaptert vásároltak hozzá. A képen is látható szalagkorlát-tisztítót, az útszéljelző köveket tisztító berendezést, fűkaszát és két hómarót. Gárdos Katalin felvétele KÖZÉLET Alekszej Koszigin, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke táviratban mon­dott köszönetét Kádár János­nak, az MSZMP Központi Bi­zottsága első titkárának és Fock Jenőnek, a Miniszterta­nács elnökének, a 70. szüle­tésnapja alkalmából hozzá n- tézett jókívánságokért. Karakas László munkaügyi miniszter hivatalában fogad­ta Mii jen Popovicsot, a Jugo­szláv Szövetségi Munka- és Szociálisügyi Titkárság tit­kárhelyettesét, valamint kísé­retét. A delegáció, amely há­rom napig tanácskozott Bu­dapesten. tegnap elutazott a fővárosból. Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának el- . löké vezeti azt a, magyar kül- L'ttséget. amely a Vietnami Nőszövetség 4. kongresszusán vet részt Hanoiban. A ma­gyar delegáció haza indult Bu­dapestre. Lehetőség

Next

/
Oldalképek
Tartalom