Pest Megyi Hírlap, 1974. február (18. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-09 / 33. szám
V 1974. FEBRUAR 9., SZOMBAT Harminc féléből timhárommillió A zöldség-gyümölcs forgalmazás és raktározás munkájához évente 30—10 millió ládára, rekeszre van szüksége a népgazdaságnak. A legnagyobb szállító, a Gyümölcszöldség Göngyölegellátó és Gyártó Országos Szövetkezeti Vállalat (GEV). Az idén körülbelül 12—13 millió faládát és rekeszt készít 30—35 féle nagyságban a belföldi és export rendeltetésű áruk csomagolásához. A GEV-nek az ország különböző részein működő 9 gyáregységében és 14 telephelyén évente mintegy 180 ezer köbméter fát dolgoznak fel az egyre korszerűbb géppark segítségével. Nagy összegeket fordítanak arra, hogy megkönnyítsék a fűrésszel dolgozók, a szegezők és pántolok, anyagmozgatók munkáját. Zúrtkerlrendezés Gödi labdák Dániába Tízezer hektár föld - 56493 tulajdonos Vendégeit várja a madárszálló Rövidesen befejeződnek az előkészületek a kisbalatoni rezervátumba néhány hét múlva visszatérő vándormadarak fogadására. A kócsagok, gémek, kormoránok és egyéb vfziszárnyasok az ősszel elhagyott, háborítatlan tanyájukat keresik. Nyugtalanul fogadják az emberi beavatkozást. Ezért — a természetvédelmi hivatal előírása szerint — a szigorúan védett rezervátum, az úgynevezett madárszálló nagy részében érintetlenül meghagyják a nádat. Az avas nád azonban felújításra szorul, tehát a népgazdaság négyévenként szakaszosan felújítja a fészkelő helyül szolgáló nádas* is. Idén a madárszálló egynegyedét tatarozzák. A múlt év utolsó napjáig kellett befejezni Pest megyében is a meglévő zártkertek rendezését és ahol erre szükség volt, új zártkertek kialakítását. Az öt esztendőn át folyt munkáról, a megyei földhivatal napokban elkészült összefoglaló jelentéséből kiderül, hogy a rendezés 90 községet és hat várost érintett, s 14 101 hektár területre terjedt ki. A rendezés során megszüntettek 300 hektárnyi zárt- kertet, az így fennmaradt 13 166 hektár tulajdoni viszonyai pedig eként alakultak: 17 144 termelő- és szakszövetkezeti tagé 3502 hektár 39 849 egyénié pedig 6616 hektár. Vagyis Pest megyében 10 118 hektár mezőgazdasági ingatlan van 56 493 személy birtokában, a fennmaradó zártkertek pedig közületek tulajdonai. Miért volt szükség a rendezésre ? A rendezés részben a zártkert személyi tulajdonosainak érdekét szolgálta. Sokan közülük bizonytalannak érezték tulajdonjogukat, és ezért csak ímmel-ámmal, vagy egyáltalán nem művelték meg földjüket. Ahol a rendezés megtörtént, a tulajdonosok munkához láttak, sokfelé újra telepítették a kipusztulóban lévő szőlőt, málnát és szamócát, gyümölcsfákat ültettek. A rendezés szükséges volt a közös gazdaságok érdekében is. Több helyen tagok vagy kívülállók zártkertnek minősülő tulajdona ékelődött a gazdaság földjébe és megnehezítette a táblás művelés kialakítását További ok: nem egy tsz-tag zártkert ingatlana na- gyobb volt nemcsak a személyi tulajdonban tartható földnél, Üj, korszerű tejüzem, tiszta, higiénikus munkakörülmények! A BUDAPESTI TEJIPARI VALLALAT KELET-PESTI TEJÜZEME (Budapest X., Keresztúri út 210.) azonnali belépéssel felvesz még betöltetlen munkahelyekre- MUNKASNÖKET, SEGÉDÉS BETANÍTOTT MUNKÁRA- FÉRFI RAKODÓMUNKÁSOKAT, BELSŐ ANYAGMOZGATÓKAT Továbbtanulási lehetőség. Az új üzem a metró Örs vezér téri végállomásától 8 perc. Megközelíthető a 61 Y, a 62 Y és a 67-es jelzésű autóbuszokkal. Jelentkezés a helyszínen: Budapest X., Keresztúri út 210. sz. alatt, a munkásfelvételi irodán vagy Budapest VII., Rottenbiller u. 31. sz. alatt, az erzsébetvárosi tejüzem munkaügyi csoportjánál. Telefon: 225-905, 229-Ö31, 19-es mellék. A Budapesti Közlekedési Vállalat járműveinek üzemeltetéséhez és karbontartásához, az 1974/75-ös oktatási évre Budapesten vagy környékén lakó, az általános iskola 8. osztályát végző FIÚKAT HÍV SZAKMUNKÁSTANULÓKNAK a következő szakmákba: villamosjármű-szerelő, gépszerelő, karosszérialakatos, autószerelő, villanyszerelő, gépi forgácsoló, csőhálózat-berendezésszerelő, fényező és mázoló, asztalos, valamint kárpitos. Az elméleti oktatás a szakmának megfelelő MüM Intézetekben, o gyakorlati képzés pedig a BKV jól felszerelt tanműhelyeiben, majd üzemeiben történik. Tanulóink ösztöndíjat, kedvezményes áron ebédet, munkaruhát, a tanulmányi eredménytől függően társadalmi ösztöndíjat, valamint autóbuszra, villamosít a HÉV-re, a fogaskerekűre és o metróra érvényes, díjtalan utazási igazolványt kapnak. A jelentkezőket várja és a ayakorlati képzés vállalásár igazoló nyilatkozatot kiadja a BK'* OKTATÁSI OSZTÁLY Budapest Vll„ Akácfa u. 15. II. em. 211. de a zártkerttel nem rendelkező tagok háztáji területénél is, amiből néhol egyenetlenség támadt a tsz tagjai között A zártkertterület határát ezért egyik-másik helyen, például Biatorbágyon és Tá- piószelén növelni is kellett, hogy kielégíthessék a zártkertre jelentkezők igényét. Ahol nem kellett a fold A gödöllői járás két községében, Galgamácsán és Valkón a zártkerteket a rendezés során meg kellett szüntetni. Mindkét községben a földrendezéskor a belterülettől túlságosan távol, 4—5 kilométerre jelölték ki a zártkertek területét és emiatt azokat tulajdonosaik elhagyták. A tsz-ta- gok inkább a közös művelés alatt álló területből kívántak és kaptak háztájit, ami nemcsak közelebb esett lakóházukhoz, de annak megművelésében csekély ellenszolgáltatás fejében a tsz is segítségükre van. Az egyéni tulajdonosok távolfekvő földjeiket már csak lófogat hiányában sem művelhették meg, most pedig felajánlották a termelő- szövetkezetnek. Oalzamácsán a tsz erdősítéssel. Valkón gtrü- •mnlcsös televítéssel hasznosítja a személyi tulajdonban volt zártkerteket. Még egy megvebeli község, a nagvkátai járásban lévő Tá- viógvörgye maradt személvi tulajdonban lévő zártkert nélkül. A község tsz-tag lakóinak szőlőkertjei a szomszédos Tá- piószele határába estek, ahol most ezzel a területtel is növelték a helyi igények kielégítésére a zártkertterületet. Helyettük a györgyeieknek községük termelőszövetkezetének területéből jelöltek ki zárt- kertingatlant, amit azonban a tagók nem vettek át, mire e földek zártkert jellegét megszüntették és a tsz továbbra is közös művelésben hasznosítja. Ahol a zártkert meghaladta a személyi tulajdon mértékét, területét csökkenteni kellett. Erre főként a váci járásban került sor, éspedig Fót, Kösd, Rád, Vácbottyán és Vdc- hartyán községekben, ahol ösz- szesen 314 hektárral apadt ezáltal a zártkertterület. A községbeli tsz-tagok nem igényeltek ilyen tulajdont, a terület viszont nagyüzemi művelésre alkalmas, tehát mindenütt használatba vették a tsz-ek. Gond a tsz-nek Másutt viszont, szétszórtan a megyében 776 hektárnyi zártkert maradt tsz-tulajdon- ban, 1808 hektár pedig a tsz- ek kezelésében. Állami gazdaságok, tanácsok és egyéb közületek is rendelkeznek 1240 hektár zártkerttulajdon- nal. A tsz-ek kezén levő zártkertek túlnyomó többsége alkalmatlan a táblás művelésre, leginkább háztáji földnek, vagy haszonbérbe adják ki. Sok idős zártkerttulajdo- nos ajánlotta fel ingatlantulajdonát, főleg szőlőjét a községbeli termelőszövetkezetnek. Megművelni már nincs erejük, szőlőjük is kiöregedett, újra kellene telepíteni. A nagyrészt szétszórtan fekvő apró parcellák megművelése azonban a tsz-nek sem gazdaságos. Az ilyen esetek legtöbbje Monoron, Gyömrőn és Gombán fordult elő. Másik feljegyzésre méltó adat. hogy elég sok, a személyi ingatlan tulajdon mértékét meghaladó zártkert tulajdonosát többletterületének záros határidőn belüli elidegenítésére szólították fel. Az üdülőhelyi községekben és a Duna mentén máshol is, már a határidő lejárta előtt rendben haladt a többletterületek eladása, átruházása Másfelé viszont az étékesítés jóformán lehetetlen. Ezért az elidegenítésre haladékot adtak például Ceglédbercelen, Inárcson, Pusztavacson, Öcsán. Az ösz- szes zártkert-többlettulajdon- nal rendelkezők száma mindössze 750 és a töbhletterület 279 hektárt tesz ki. Túrán a rendezés során nagy izgalmat váltott ki a tsz-nek a zártkertterület csökkentésére irányuló szándéka. A rendező bizottság azonban körültekintő felülvizsgálat után az eredeti terület fenntartása mellett döntött, ami megnyugtatta a lakosságot. Általában megnyugvással fogadták a földhivatal döntéseit mindenütt. Határozataival szemben elenyészően kevés, mindössze 689 beadott fellebbezés közül 296-nak helyt adtak. Legfőbb a szőlő és a szántó A zártkertek tudvalevőleg csak kis részben fekszenek belterületen, legnagyobb részük külterületi ingatlan. A személyi tulajdonban levők között művelési ág tekintetében a legtöbb, 5138 hektár a szőlő, s 3799 hektárnyi a szántó. Gyümölöcsös és kert 2704, rét és legelő 796 hektár. A megye különböző területein apró foltokban 191 hektár erdőbirtok is zártkertterületre esik, míg 538 hektár a mező- gazdasági művelés alól kivont terület. A személyi tulajdonban levő zártkertterület legnagyobb a budai járásban, ahol 9970 hektárt tesz ki, és ezen 1642 tulajdonos osztozik. A legtöbb zártkerttulajdonos, 2021 fő, a nagykátai járásban található, tulajdonuk 9467 hektár. A zártkertek területe a dabasi járásban a legkisebb, csupán 125 hektár. Ugyanitt található a megye járásai közül a legkevesebb, mindössze 623 tulajdonos is. Az egész megyében az egy személyre eső átlag zártkerti terület: 0,1791 hektár, azaz 498 négyszögöl. Szokoly Endre Így kezdődik: méretre «táncolják a különböző színű bőröket. A labdák az ősszrorarrás után Mt kapják meg végleges formájukat. Koppány György képriportja A Fővárosi Kézműipari Vállalat két évvel ezelőtt létesítette Gödön működő labdarészlegét. Kivétel nélkül valamennyi innen kikerülő termék kézzel varrott, és lényegesen tartósabb, mint a géppel készített, ezért is van bőven megrendelése ennek az üzemnek. Egész évi termelésüket lekötötte az 50-es évek dán labdarúgó-válogatottjának híres kapusa, Nilsen: kétszázezer darab sportszert rendelt. Jelenleg 80 állandó munkása ván a gödi üzemnek, valamint az ország különböző részeiből még 200-an vállalnak bedolgozást. Azonban — főleg a környékről — még szívesen foglalkoztatna az üzem további bedolgozókat. Az elmúlt napokban — egy hét alatt — csaknem 70-en jelentkeztek munkára a labdaüzemnél. Közülük már 30-an tanulják a 32 szeletes labda készítését. Nem könnyű munka a marhabőrrel dolgozni, azonban aki ügyes, könnyen elsajátítja. Az állandó dolgozók közül a legtöbb nő. Viszonylag megnyugtató Pest megyében a tavalyi járványstatisztika Ezekben a napokban, az idei' influenzajárvány kezdetén készítette el a Pest megyei KÖJÁL járványügyi csoportja a fertőző betegségek tavalyi statisztikáját. Ezzdl kapcsolatban megkérdeztük dr. Adamis Éva főorvost, a csoport vezetőjét, milyen volt az influenzától eltekintve a megyében a járványügyi helyzet? Csökkenő tendenciák — Viszonylag megnyugtatóan alakult az 1973-as év járványstatisztikája, bár egyes fertőző betegségek az előző évnél mégis gyakrabban fordultak elő. Mindenesetre örvendetes. hogy tavaly sem akadt egyetlen egy kiütéses tífuszmegbetegedés sem és a fertőző májgyulladás jelentősen csökkent. 1972-ben 885, 1973ban azonban csak 724 esetet jelentettek be. Hastífuszban ellenben nyolcán betegedtek meg, egy évvel előbb csupán -légven. Ellenben a többi bélfertőzés kevesebbszer fordult elő Paratífuszos például csudán egy akadt. Fertőző betegségek — Egyéb fertőző betegségek? | — Gondot jelent, hogy noha az állategészségügy erőfeszítései segítségével egyre több a brucellózismentes tehenészet a megyében, tavaly három ember kapta meg ezt az állatokról átragadó betegséget. Más esztendőben ennyien még soha Nálunk már évtizedek óta elő nem fordult betegségek is munkát adtak nekünk. Kolerával fertőzött területekről hazatérő 235 megyebeli lakost kellett megfigyelés alatt tartanunk és laboratóriumi vizsgálat alá vetnünk. Egy férfi pedig a trópusokról maláriát hozott haza. — A fertőző gyermekbetegségek. . . — Gyermekbénulás ezúttal sem volt. A tavalyelőttinél azonban valamivel több gyermek, összesen 1076 esett skarlátba. Megint akadt egy dif- téria is, ismét olyan gyermek betegedett meg, akit szülei nem vittek el az oltásra. Á gyermekek között legkomolyabb járvány a kanyaró volt Elérte az első kötelező védőoltás előtt 1969-ben fellépett nagy kanyarójárvány szintjét összesen 4589 gyermek, túlnyomó többségben alsótagozatos kisiskolások kapták meg, olyanok, akik koruknál fogva már nem részesültek védőoltásban. Az év utolsó negyede óta először kötelező a mumpsz és a rubeola bejelentése. Három hónap alatt 681 mumpsz- és 323 rubeolaeset fordult elő a megyében. Vigyázzunk a sérülésekre! — Okoztak-e halálesetet a különböző fertőző betegségek? — Sajnos, ez elkerülhetetlen, de viszonylag alacsony arányban. Fertőző betegség következtében összesein 24 ember halt meg. Megdöbbentő azonban, hogy közülük öttel a tetanusz végzett, holott ösz- szesen kilencen estek ebbe a betegségbe. Csaknem valamennyien mezőgazdasági dolgozók és egészen jelentéktelen sérülés, nem egy esetben csupán horzsolás útján fertőződtek meg. A legfiatalabb 37, a legidősebb 71 éves volt, tehát olyan korosztálybeliek, akik gyermekkorukban még nem részesültek védőoltásban. A már beoltott fiatalabbak közül hosszú évek óta egy sem '-■ptegszik meg tetanuszban. Ehhez a valóban megdöbbentő számadathoz hozzá kel! fűznünk. hogy amikor olyan kitűnő hatású az oltás, talán kötelezővé kellene tenni felnőttek részére is. Elsősorban a legjobban veszélyeztettek számára, a tetanusszal fertőzött talajon dolgozó mezőgazdasági és általában földmunkások részére. SZ. E. A PEST MEGYEI TANÁCSI ÉPÍTŐIPARI VALLALAT gödöllői építésvezetőségére felvételre keres építőipari technikust, építőipari művezetőt, építőipari * anyagkezelőt, adminisztrátort. Jelentkezni lehet a Személyzeti és Munkaügyi Osztályon. Vác, Bartók Béla u. 14.
