Pest Megyi Hírlap, 1974. február (18. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-08 / 32. szám
PEST HEGYEI 1974. FEBRUÁR 8., PÉNTEK FÓKUSZ Tavaszi offenzíva JAPÁN politikai és sajtóköpök véleménye szerint válságos méreteket ölt az országban a Tanaka miniszterelnökkel és kormányával szemben megnyilvánuló bizalmatlanság. Tanaka nemrég lezajlott délkelet-ázsiai körútja nemhogy csökkentette volna, de még foltozna a „bizalmi válságot”. A japán közvélemény úgy ítéli meg, hogy bármihez nyúl a miniszterelnök, az csak kudarccal végződhet. így értékelik Tanaka diplomáciai és belpolitikai tevékenységét egyaránt. A FÉKTELENÜL KIBONTAKOZÓ infláció és az ezzel járó áremelkedések országos elégedetlenséget idéztek elő. Ilyen helyzetben az ellenzéki pártok kormányellenes támadásai a parlamentben — és azon kívül — élénk visszhangra találnak a japánok körében. Hozzájárult a miniszterelnök és a kormány népszerűségének rohamos hanyatlásához, hogy a nagytőke kihasználva az „olajválságot”, az áremelkedések, az árulel'halmozás és a spekuláció eszközéhez folyamodott, hogy növelje profitját. Időközben pedig kiderült, hogy Japán az „olajválság” hónapjaiban több olajat importált, mint bármikor azelőtt. Logikus tehát a közvélemény ama következtetése, hogy a Tanáka-kormány és a nagytőke összejátszásáról van szó a fogyasztóki, azaz a lakosság kárára. MINDEZT TETÉZI, hogy a szakszervezetek az idén erősen politikai jellegű tavaszi offenzívára készülnek. A hagyományos béremelési követelések mellett ezúttal fokozottan hangot kaj5 az az általános igény, hogy fel kell váltani a konzervatív hatalmat egy haladó koalíciós kormánynyal. A Japán Szaksíaervezeti Főtanács (SOHYO) kétnapos rendkívüli országos tanácskozásán egyhangúan hagyta jóvá a több mint négymillió munkást és alkalmazottat magában foglaló szakszervezeti szövetségnek az idei tavaszi offenzíva lebonyolítására vonatkozó akcióprogramját. A PROGRAM egyebek között előírja a bérek emelését, a kormányalkalmazottak sztrájkjogának kivívását és minimális bér megállapítását a kiskeresetű dolgozók részére. A SOHYO főtitkára bejelentette a tanácskozáson, hogy február közepén megkezdik a tárgyalásokat a kormánnyal a következő követelések alapján: 1. a béreket a közszükségleti cikkek árának emelkedése szerint módosítják; 2. fagyasszák be a közszolgáltatások díjait; 3. a kormány leplezze le az árdrágító nagytőkés vállalatokat és korlátozza az ilyen vállalatok tevékenységét. A SOHYO értekezletének döntése szerint, ha a kormány és a nagytőke nem teljesíti a szakszervezetek követeléseit, áprilisban általános sztrájkra kerül sor Japánban. A Japán Szakszervezeti Főtanács vezetői kilátásba helyezték, hogy ha a Taaiaka-kormány nem gátolja meg a közszükségleti cikkek árának további emelkedését, akkor számítania kell egy „őszi béroffenzívára” is. Jokert ismét útra Lázadás Jordániában A MARINER—10 amerikai mesterséges hold, amely március 29-én „randevúzik” a Merkúrral, szerdán TDO 000 kilométerre volt a Venustól és fényképfelvételeket küldött a földi központnak a bolygóról. Az amerikai tudósok kiváló minőségűeknek mondták a fotókat. A Mariner—10 fedélzetén két televíziós kamerát is elhelyeztek. Jobert francia külügyminiszter jelenleg Irakban tárgyal. Felvételünk akkor készült, amikor szerdán — közvetlenül indulása előtt — bejelentették: ő képviseli Franciaországot a washingtoni olajkonferencián. Michel Jobert francia külügyminiszter szerdán este az iraki fővárosba, Bagdadba érkezett háromnapos hivatalos látogatásra. A francia külügyminiszter alig tíz napja fejezte be három országot érintő első közel-keleti körútját. A csütörtöki párizsi lapok vezető helyen közük a kormánynak azt a döntését, hogy Jobert külügyminiszter részt vesz majd a jövő héten tartandó washingtoni értekezleten. A Figaro szerint a kormány azért döntött így, mert a washingtoni konferencia már elvesztette Kissinger által tervezett „kivételes jellegét”. A lap azonban arra figyelmeztet, a brüsszeli értekezleten kialakult kompromisszum még nem jelenti azt, hogy a kilenc közös piaci ország között már teljesen helyreállt az egység, érdekeik továbbra is különbözőek s így vigyázniuk kell, hogy elkerüljék a washingtoni konferencián jelentkező kelepcéket. Az Humanité vezércikkében rámutat arra: Jobert külügyminiszter a múlt hónapban még provokációnak nevezte a washingtoni értekezletet s a kormánynak most magyaráznia kell a bizonyítványát, hogy miért küldi el Palesztinái gerillaforrásokból származó híradások szerint a jordániai hadsereg kebelében lázadás tört ki öt nap- ( pal ezelőtt. A hadsereg két ■ j dandárja, amelyek a főváros- ! I tói 20 kilométerre levő Zerka városánál, illetve Amman kör- . nyékén állomásoznak, Zaid Rifai miniszterelnök és Zaid Ben Saker vezérkari főnök elmozdítását követelik, s a tisztek illetményének emelését szorgalmazzák. Jordániából származó értesülések alapján tudni vélik azt is, hogy a hadsereg lázadó egységei négy napot adtak követeléseik teljesítésére Husszein királynak, aki állítólag éppen e katonai megmozdulás miatt volt kénytelen lemondani tervezett amerikai útját, s Londonból visszatérni Ammanba. A jordániai katonai zendülésről szóló információk szerint a kormány ellen fordult katonai egységek megszállták a főváros külterületeinek kulcsfontosságú épületeit, s. a pártütést kezdeményező 40. dandár körülzárta az ammani rádió épületét, megszállt egy olajfinomítót a főváros közelében, valamint elfoglalta a hadsereg főhadiszállását. Egyes hírek szerint egy száz tankból álló csapategység élén maga Husszein király ment volna a Zerkánál állomásozó egységekhez tárgyalásokra. A kormányhű és kormányellenes csapatok közti fegyveres ösz- szetűzésről mindeddig nem érkeznek jelentések. A külföldi hírügynökségek megjegyzik, hogy csupán bejrúti információkra támaszkodhatnak, mivel Jordániából ^ az országban kialakult helyzet | miatt semmiféle közlemény j sem érkezik. 1 BECS A plenáris ülés elmaradt Csütörtökön elmaradt a bécsi haderőcsökkentési tárgyalások tervezett plenáris ülése. Értesülések szerint a résztvevő államok delgációi közösen határozták el, hogy csütörtökön mégsem tartanak ülést. E héten is folytatják azonban a két- és többoldalú eszmecseréket. A sajtóközpontban közölték, hogy a csütörtökön elmaradt ülés helyett keddre terveznek plenáris tanácskozást. .1 btt pb Bt£ politika Grenada tannia királynőjét — az általa kinevezett főkormányzó képviseli. Grenada tagja lesz a brit nemzetközösségnek. Az 1972-ben megtartott parlamenti választások eredményeképpen a szigeten az Egyesült Munkáspárt jutott hatalomra, és annak vezetője, Eric Cl Gairy alakított kormányt. A szigetországból érkező közlemények szerint a függetlenség kikiáltása alkalmából rendezett ünnepségek feszült légkörben folynak. Gre- nadában már öt hete tart a közszolgáltatási dolgozók általános sztrájkja. Mindenütt szünetel a villamosenergiaszolgáltatás, nem működik' a telefon, zárva tartják az üzletek többségét, s a Saint Ge- orges-i kikötőben áll a munka. Az NSZK-ban, de az ország határain túl is újabban gyakori téma a nyugatnémet koalíciós pártok, az SPD és az FÚP viszonya. Egyesek borúlátóan ítélik meg ezt a kapcsolatot, főleg ami a távolabbi jövő kilátásait illeti. Erről és néhány nagyfontosságú bélés külpolitikai kérdésről nyilatkozott Willy Brandt kancellár a Stern legfrissebb számában. A kancellár higgadtságra intett, s burkoltan arra emlékeztetett. hogy a legutóbbi választásokon az FDP sikerét nem csekély mértékben a szociáldemokratáknak köszönhette. Ezért — mint a bonni megfigyelők a Stern-interjú közvetett mondanivalóját magyarázzák — Brandt most arra figyelmeztette szövetségeseit, hogy ne támasszanak túlzott követeléseket. Cűrűn vitatott téma az is, vajon Scheel külügyminiszter államelnökké választása után ki tölti majd be jelenlegi tisztségét a külügyi tárca és az FDP élén. Az interjúban Willy Brandt közölte: csak az elnökválasztások után lehet szó a nyugatnémet kormány átalakításáról, különös ‘tekintettel az új külügyminiszter kijelölésére. Közvetve azonban ennél többet sejtetett, nevezetesen azt, hogy Scheel örökébe valószínűleg Utódlási hadműveletek Argentínában A 78 esztendős Peron egészségügyi állapota már hónapokkal ezelőtt megrendült. Először kisebb szívroham döntötte ágyba, majd november után egyelőre még enyhe lefolyású tüdőödéma, miatt kellett távolmaradnia az ország ügyeitől. Az agg elnök — akit 1955-ben katonai puccs távolított el a hajalomból, s aki tavaly a peronista Campora néhány hónapos elnöksége után tartott új választás eredményeként térhetett vissza madridi száműzetéséből az elnöki székbe — a leggondosabb orvosi felügyelet ellenére is mind nehezebben tudja ellátni feladatát. Akkor is, ha nem betegeskedik, legfeljebb napi két-három órára kell korlátoznia aktív tevékenységét. Peron és a szűkebb környezete éppen ezért mái; a jövőt készítgeti elő, és azon munkálkodik, hogy az elnök még hátralévő ideje alatt minél jobban megszilárdíthassa a peronista mozgalmat. A cél, hogy azt a nimbuszt, amely még öve- ai az agg vezért, felhasználják az utódlás minél zökkenőmen- tesebb előkészítésére. Peront — halála esetén — feleségének, Isabelitának kell követnie a hatalom csúcsán. Peronnal egyidejűleg választották meg alelnöknek. Személyében Argentína és egész Latin- Amerika történetében első ízben került nő az ország második legnagyobb közjogi tisztségébe. Kérdés azonban, hogy Peron halála után elfogadják-e majd a politikában teljesen járatlan, a kormányzás ügyeihez nem értő asszonyt az ország legfőbb vezetőjének? Nem hullik-e majd gyorsan szét egymással viszálykodó frakciókra az a széteső peronista mozgalom, amelyet jelenleg csakis Peron személyes tekintélye, a múlt iránti nosztalgia képes összetartani? Az a jobboldali csoport, amely Peron új elnökségét előkészítette, s amely a baloldali irányzatok elnyomásával akar új egységet teremteni a peronista mozgalomban, tudatában van a vezér halála után fenyegető válságnak. Peron és közöttük teljes az egyetértés: Isabelitának reájuk támaszkodva kell majd kormányoznia, illetve mindenben követnie „útmutatásaikat”. Ehhez azonban Peronnak még életében minden olyan politikai erőt ki keli „iktatnia”, amely veszélyeztetheti felesége utódlását. Peron és jobboldali csoportja először a justicialista mozgalom vezető tisztségeiből szorította ki a baloldali irányzatok képviselőit. Hector Camporát, aki tiszavirágóletű elnöksége idején radikális nyitásokat kezdeményezett balfelé, sürgősen Argentína mexikói nagykövetévé nevezték ki. A következő célpont Raul Carcagno tábornok, a szárazföldi hadsereg főparancsnoka volt. A tábornok, akit még Campora emelt az egyik legfontosabb argentínai fegyvernem élére. Peron elnöksége idején is megtartotta kapcsolatait a justicialista mozgalom baloldali irányzataival. A tábornok elsősorban antiimpe- rialista megnyilatkozásainak köszönhette népszerűségét. Élesen bírálta az Egyesült Államok irányítása alatt álló úgynevezett „ameri kaközi védelmi szervezetet”, és határozottan követelte a külföldi katonai, missziók távozását Argentínából. Jobboldali körökben nagy port vert fel, amikor kijelentette, hogy a gerilla tevékenységnek Argentínában mélyen gyökeredző gazdasági okai vannak. Amikor pedig a hadsereg árvíz elleni nagyszabású akciójához engedélyezte a baloldali peronis- ta csoportok csatlakozását, a Peron köré tömörült jobboldal úgy érezte, betelt a mérték. Olyan körülményeket teremtettek, amelyből egyetlen kiút kínálkozott a hadsereg-főparancsnok számára: a lemondás. Carcagno helyére egy jobboldali peronista főtiszt került. Az utódlás érdekeit szolgálta a haditengerészet főparancsnokának és 11 tengernagynak kényszer- nyugdíjaztatása is. A haditengerészet vezető tisztségeibe természetesen a Peronhoz hű jobboldali csoport bizalmi emberei kerültek... Ezután kezdődött meg az idén januárban az „utódlási hadművelet” utolsó menete: a fegyveres gerillamozgalmak elleni frontális támadás. A túlnyomórészt ultrabal jelszavakkal tevékenykedő anarchista fegyveres csoportok Peron minden felhívása ellenére folytatják az egyéni terror politikáját. (Egy év alatt 170 emberrablás történt és az utóbbi két évben mintegy 80 millió dollárt fizettek ki váltságdíj fejében a gerilláknak.) A kormányzatot aggasztja, hogy a külföldi iparmágnások elrablása következményeként a nemzetközi monopóliumok megszüntetik helyi leányvállalataikat. Itt tart tehát jelenleg az agg elnök és híveinek versenyfutása. A helyzet ismeretében aligha képzelhető el azonban, hogy az utódlás bármiféle gondos megszervezése eltüntethetné azokat a súlyos problémákat, amelyek Argentínában Peron halála után bekövetkeznek. Árkus István Genscher, a mostani belügyminiszter lép, akivel „jó és bizalomteljes” a kancellár együttműködése. Az utóbbi időben mind több bírálat éri a bonni koalíciót, amelynek népszerűsége erőteljesen visszaesett. Azt vetik a szemére: 1973-ban tétlenkedett. Ezt a vádat Brandt visz- szautasította, s ígéretet tett, hogy a kabinet igyekszik majd a munkahelyek biztonságát megőrizni. Annak veszélyét azonban nem zárta ki, hogy a munkanélküliség az NSZK- ban is növekszik majd. 1/ ülpolitikai vonatkozásban az interjú elsősorban a keleti politika folytatására tett ígéret miatt jelentős. Derűlátóan ítélte meg a kancellár a két német állam kapcsolatainak alakulását is. és reményét fejezte ki, hogy fél év múlva az alapszerződés a jelenleginél erősebb mértékben érezteti majd hatását. Ugyancsak a keleti politika folytatásának új fejezeteként említette, hogy az év első felében Bonnba látogat Edvard Gierek és Tito elnök. Egyben megerősítette azokat a híreket, amelyek szerint őma- ga még az első félévben folytatja Moszkvában, a szovjet vezetőkkel megkezdett párbeszédét. Mindezek eredményeként minden bizonnyal tovább erősödnek a gazdasági és egyéb jellegű kapcsolatok az NSZK és Kelet-Európa között — állapította meg a kancel- lár. TITO jugoszláv elnök az indiai szubkontinensen és Szíriában tett 15 napos körútjáról hazaérkezett Belgrádba. A TERVEKNEK megfelelően folyik a Szuezi-csatorna mentén az egyiptomi és az izraeli csapatok szétválasztása. Országos hálózattal rendelkező élelmiszernagykereskedelmi vállalat lehetőleg egyetemi vagy főiskolai végzettségű és ellenőri gyakorlattal rendelkező munkaerőt keres ellenőrzési osztályvezetői munkakörbe. A részletes szakmai önéletrajzokat „Demigros" jeligére, az alábbi címre kérjük: 1397 Budapest, Pf. 543. Csütörtökön hivatalosan független állammá nyilvánították Gremada-szigetet, amely a Ka- rib-tenger délkeleti részében helyezkedik el. A 120 000 lakosú, 344 négyzetkilométer területű sziget * brit gyarmat volt, majd 1067-től „Nagy-Britannia társult államának” státusával rendelkezett. Ennek alapján joga volt bizonyos autonómiára, de hadügyi és külügyi kérdései az angol kormány hatáskörébe tartoztak. A nemzeti függetlenségi mozgalom 1373 végén arra kényszerítette az angol parlamentet, hogy törvényt hozzon Grenada függetlenségének megadásáról. Az alkotmány értelmében Grenada monarchis- ta rendszerű állam marad, ahol az államfőt — Nagy-Brimégis külügyminiszterét Washingtonba. Ez a magyarázkodás azonban neifi meggyőző s vitathatatlan, hogy a washingtoni értekezlet kifejezetten neokolonialista jellegű. Ezt a jelleget még csak aláhúzták azok a hivatalos amerikai nyilatkozatok, amelyek gazdasági megtorlással, sőt fegyveres beavatkozással fenyegették meg az olajtermelő országokat.
