Pest Megyi Hírlap, 1974. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-08 / 32. szám

PEST HEGYEI 1974. FEBRUÁR 8., PÉNTEK FÓKUSZ Tavaszi offenzíva JAPÁN politikai és sajtókö­pök véleménye szerint válsá­gos méreteket ölt az országban a Tanaka miniszterelnökkel és kormányával szemben meg­nyilvánuló bizalmatlanság. Tanaka nemrég lezajlott dél­kelet-ázsiai körútja nemhogy csökkentette volna, de még fo­ltozna a „bizalmi válságot”. A japán közvélemény úgy ítéli meg, hogy bármihez nyúl a miniszterelnök, az csak ku­darccal végződhet. így értéke­lik Tanaka diplomáciai és bel­politikai tevékenységét egy­aránt. A FÉKTELENÜL KIBON­TAKOZÓ infláció és az ezzel járó áremelkedések országos elégedetlenséget idéztek elő. Ilyen helyzetben az ellenzéki pártok kormányellenes táma­dásai a parlamentben — és azon kívül — élénk vissz­hangra találnak a japánok körében. Hozzájárult a miniszterelnök és a kormány népszerűségé­nek rohamos hanyatlásához, hogy a nagytőke kihasználva az „olajválságot”, az áremel­kedések, az árulel'halmozás és a spekuláció eszközéhez fo­lyamodott, hogy növelje pro­fitját. Időközben pedig kide­rült, hogy Japán az „olajvál­ság” hónapjaiban több olajat importált, mint bármikor az­előtt. Logikus tehát a közvé­lemény ama következtetése, hogy a Tanáka-kormány és a nagytőke összejátszásáról van szó a fogyasztóki, azaz a la­kosság kárára. MINDEZT TETÉZI, hogy a szakszervezetek az idén erő­sen politikai jellegű tavaszi offenzívára készülnek. A ha­gyományos béremelési köve­telések mellett ezúttal foko­zottan hangot kaj5 az az álta­lános igény, hogy fel kell vál­tani a konzervatív hatalmat egy haladó koalíciós kormány­nyal. A Japán Szaksíaervezeti Fő­tanács (SOHYO) kétnapos rendkívüli országos tanács­kozásán egyhangúan hagyta jóvá a több mint négymillió munkást és alkalmazottat ma­gában foglaló szakszervezeti szövetségnek az idei tavaszi offenzíva lebonyolítására vo­natkozó akcióprogramját. A PROGRAM egyebek kö­zött előírja a bérek emelését, a kormányalkalmazottak sztrájkjogának kivívását és minimális bér megállapítását a kiskeresetű dolgozók részére. A SOHYO főtitkára bejelen­tette a tanácskozáson, hogy február közepén megkezdik a tárgyalásokat a kormánnyal a következő követelések alap­ján: 1. a béreket a közszük­ségleti cikkek árának emelke­dése szerint módosítják; 2. fagyasszák be a közszolgálta­tások díjait; 3. a kormány leplezze le az árdrágító nagy­tőkés vállalatokat és korlátoz­za az ilyen vállalatok tevé­kenységét. A SOHYO értekezletének döntése szerint, ha a kormány és a nagytőke nem teljesíti a szakszervezetek követeléseit, áprilisban általános sztrájkra kerül sor Japánban. A Japán Szakszervezeti Főtanács veze­tői kilátásba helyezték, hogy ha a Taaiaka-kormány nem gátolja meg a közszükségleti cikkek árának további emel­kedését, akkor számítania kell egy „őszi béroffenzívára” is. Jokert ismét útra Lázadás Jordániában A MARINER—10 amerikai mesterséges hold, amely már­cius 29-én „randevúzik” a Merkúrral, szerdán TDO 000 kilométerre volt a Venustól és fényképfelvételeket küldött a földi központnak a bolygó­ról. Az amerikai tudósok kivá­ló minőségűeknek mondták a fotókat. A Mariner—10 fedél­zetén két televíziós kamerát is elhelyeztek. Jobert francia külügyminiszter jelenleg Irakban tárgyal. Felvéte­lünk akkor készült, amikor szerdán — közvetlenül indulása előtt — bejelentették: ő képviseli Franciaországot a washingtoni olajkonfe­rencián. Michel Jobert francia kül­ügyminiszter szerdán este az iraki fővárosba, Bagdadba ér­kezett háromnapos hivatalos látogatásra. A francia külügyminiszter alig tíz napja fejezte be há­rom országot érintő első kö­zel-keleti körútját. A csütörtöki párizsi lapok vezető helyen közük a kor­mánynak azt a döntését, hogy Jobert külügyminiszter részt vesz majd a jövő héten tartandó washingtoni érte­kezleten. A Figaro szerint a kormány azért döntött így, mert a washingtoni konferen­cia már elvesztette Kissinger által tervezett „kivételes jelle­gét”. A lap azonban arra fi­gyelmeztet, a brüsszeli érte­kezleten kialakult kompro­misszum még nem jelenti azt, hogy a kilenc közös piaci or­szág között már teljesen helyreállt az egység, érde­keik továbbra is különbözőek s így vigyázniuk kell, hogy el­kerüljék a washingtoni kon­ferencián jelentkező kelepcé­ket. Az Humanité vezércikké­ben rámutat arra: Jobert kül­ügyminiszter a múlt hónap­ban még provokációnak ne­vezte a washingtoni értekez­letet s a kormánynak most magyaráznia kell a bizonyít­ványát, hogy miért küldi el Palesztinái gerillaforrások­ból származó híradások sze­rint a jordániai hadsereg ke­belében lázadás tört ki öt nap- ( pal ezelőtt. A hadsereg két ■ j dandárja, amelyek a főváros- ! I tói 20 kilométerre levő Zerka városánál, illetve Amman kör- . nyékén állomásoznak, Zaid Rifai miniszterelnök és Zaid Ben Saker vezérkari főnök el­mozdítását követelik, s a tisz­tek illetményének emelését szorgalmazzák. Jordániából származó értesülések alapján tudni vélik azt is, hogy a had­sereg lázadó egységei négy napot adtak követeléseik tel­jesítésére Husszein királynak, aki állítólag éppen e katonai megmozdulás miatt volt kény­telen lemondani tervezett amerikai útját, s Londonból visszatérni Ammanba. A jordániai katonai zendü­lésről szóló információk sze­rint a kormány ellen fordult katonai egységek megszállták a főváros külterületeinek kulcsfontosságú épületeit, s. a pártütést kezdeményező 40. dandár körülzárta az ammani rádió épületét, megszállt egy olajfinomítót a főváros köze­lében, valamint elfoglalta a hadsereg főhadiszállását. Egyes hírek szerint egy száz tankból álló csapategység élén maga Husszein király ment volna a Zerkánál állomásozó egységekhez tárgyalásokra. A kormányhű és kormányellenes csapatok közti fegyveres ösz- szetűzésről mindeddig nem ér­keznek jelentések. A külföldi hírügynökségek megjegyzik, hogy csupán bej­rúti információkra támasz­kodhatnak, mivel Jordániából ^ az országban kialakult helyzet | miatt semmiféle közlemény j sem érkezik. 1 BECS A plenáris ülés elmaradt Csütörtökön elmaradt a bé­csi haderőcsökkentési tár­gyalások tervezett plenáris ülése. Értesülések szerint a résztvevő államok delgációi közösen határozták el, hogy csütörtökön mégsem tarta­nak ülést. E héten is foly­tatják azonban a két- és többoldalú eszmecseréket. A sajtóközpontban közölték, hogy a csütörtökön elmaradt ülés helyett keddre tervez­nek plenáris tanácskozást. .1 btt pb Bt£ politika Grenada tannia királynőjét — az álta­la kinevezett főkormányzó kép­viseli. Grenada tagja lesz a brit nemzetközösségnek. Az 1972-ben megtartott par­lamenti választások eredmé­nyeképpen a szigeten az Egye­sült Munkáspárt jutott hata­lomra, és annak vezetője, Eric Cl Gairy alakított kormányt. A szigetországból érkező közlemények szerint a füg­getlenség kikiáltása alkalmá­ból rendezett ünnepségek fe­szült légkörben folynak. Gre- nadában már öt hete tart a közszolgáltatási dolgozók ál­talános sztrájkja. Mindenütt szünetel a villamosenergia­szolgáltatás, nem működik' a telefon, zárva tartják az üz­letek többségét, s a Saint Ge- orges-i kikötőben áll a mun­ka. Az NSZK-ban, de az ország határain túl is újabban gyakori téma a nyugatnémet koalíciós pártok, az SPD és az FÚP viszonya. Egyesek bo­rúlátóan ítélik meg ezt a kap­csolatot, főleg ami a távolab­bi jövő kilátásait illeti. Erről és néhány nagyfontosságú bél­és külpolitikai kérdésről nyi­latkozott Willy Brandt kan­cellár a Stern legfrissebb szá­mában. A kancellár higgadtságra in­tett, s burkoltan arra emlékez­tetett. hogy a legutóbbi vá­lasztásokon az FDP sikerét nem csekély mértékben a szo­ciáldemokratáknak köszön­hette. Ezért — mint a bonni megfigyelők a Stern-interjú közvetett mondanivalóját ma­gyarázzák — Brandt most ar­ra figyelmeztette szövetségese­it, hogy ne támasszanak túl­zott követeléseket. Cűrűn vitatott téma az is, vajon Scheel külügymi­niszter államelnökké válasz­tása után ki tölti majd be je­lenlegi tisztségét a külügyi tárca és az FDP élén. Az in­terjúban Willy Brandt közöl­te: csak az elnökválasztások után lehet szó a nyugatnémet kormány átalakításáról, külö­nös ‘tekintettel az új külügy­miniszter kijelölésére. Köz­vetve azonban ennél többet sejtetett, nevezetesen azt, hogy Scheel örökébe valószínűleg Utódlási hadműveletek Argentínában A 78 esztendős Peron egészségügyi állapota már hó­napokkal ezelőtt megrendült. Először kisebb szívroham dön­tötte ágyba, majd november után egyelőre még enyhe lefo­lyású tüdőödéma, miatt kellett távolmaradnia az ország ügyei­től. Az agg elnök — akit 1955-ben katonai puccs távolított el a hajalomból, s aki tavaly a peronista Campora néhány hó­napos elnöksége után tartott új választás eredményeként tér­hetett vissza madridi száműzetéséből az elnöki székbe — a leggondosabb orvosi felügyelet ellenére is mind nehezebben tudja ellátni feladatát. Akkor is, ha nem betegeskedik, leg­feljebb napi két-három órára kell korlátoznia aktív tevékeny­ségét. Peron és a szűkebb környezete éppen ezért mái; a jövőt készítgeti elő, és azon munkálkodik, hogy az elnök még hátralévő ideje alatt minél jobban megszilárdíthassa a pero­nista mozgalmat. A cél, hogy azt a nimbuszt, amely még öve- ai az agg vezért, felhasználják az utódlás minél zökkenőmen- tesebb előkészítésére. Peront — halála esetén — feleségének, Isabelitának kell követnie a hatalom csúcsán. Peronnal egyidejűleg választot­ták meg alelnöknek. Személyében Argentína és egész Latin- Amerika történetében első ízben került nő az ország második legnagyobb közjogi tisztségébe. Kérdés azonban, hogy Peron halála után elfogadják-e majd a politikában teljesen járat­lan, a kormányzás ügyeihez nem értő asszonyt az ország leg­főbb vezetőjének? Nem hullik-e majd gyorsan szét egymás­sal viszálykodó frakciókra az a széteső peronista mozgalom, amelyet jelenleg csakis Peron személyes tekintélye, a múlt iránti nosztalgia képes összetartani? Az a jobboldali csoport, amely Peron új elnöksé­gét előkészítette, s amely a baloldali irányzatok elnyomásával akar új egységet teremteni a peronista mozgalomban, tudatá­ban van a vezér halála után fenyegető válságnak. Peron és közöttük teljes az egyetértés: Isabelitának reájuk támaszkod­va kell majd kormányoznia, illetve mindenben követnie „út­mutatásaikat”. Ehhez azonban Peronnak még életében min­den olyan politikai erőt ki keli „iktatnia”, amely veszélyez­tetheti felesége utódlását. Peron és jobboldali csoportja először a justicialista moz­galom vezető tisztségeiből szorította ki a baloldali irányzatok képviselőit. Hector Camporát, aki tiszavirágóletű elnöksége idején radikális nyitásokat kezdeményezett balfelé, sürgősen Argentína mexikói nagykövetévé nevezték ki. A következő célpont Raul Carcagno tábornok, a szárazföldi hadsereg fő­parancsnoka volt. A tábornok, akit még Campora emelt az egyik legfontosabb argentínai fegyvernem élére. Peron elnök­sége idején is megtartotta kapcsolatait a justicialista mozga­lom baloldali irányzataival. A tábornok elsősorban antiimpe- rialista megnyilatkozásainak köszönhette népszerűségét. Éle­sen bírálta az Egyesült Államok irányítása alatt álló úgyne­vezett „ameri kaközi védelmi szervezetet”, és határozottan kö­vetelte a külföldi katonai, missziók távozását Argentínából. Jobboldali körökben nagy port vert fel, amikor kijelentette, hogy a gerilla tevékenységnek Argentínában mélyen gyökered­ző gazdasági okai vannak. Amikor pedig a hadsereg árvíz el­leni nagyszabású akciójához engedélyezte a baloldali peronis- ta csoportok csatlakozását, a Peron köré tömörült jobboldal úgy érezte, betelt a mérték. Olyan körülményeket teremtet­tek, amelyből egyetlen kiút kínálkozott a hadsereg-főparancs­nok számára: a lemondás. Carcagno helyére egy jobboldali peronista főtiszt került. Az utódlás érdekeit szolgálta a hadi­tengerészet főparancsnokának és 11 tengernagynak kényszer- nyugdíjaztatása is. A haditengerészet vezető tisztségeibe ter­mészetesen a Peronhoz hű jobboldali csoport bizalmi emberei kerültek... Ezután kezdődött meg az idén januárban az „utód­lási hadművelet” utolsó menete: a fegyveres gerillamozgal­mak elleni frontális támadás. A túlnyomórészt ultrabal jel­szavakkal tevékenykedő anarchista fegyveres csoportok Peron minden felhívása ellenére folytatják az egyéni terror politi­káját. (Egy év alatt 170 emberrablás történt és az utóbbi két évben mintegy 80 millió dollárt fizettek ki váltságdíj fejében a gerilláknak.) A kormányzatot aggasztja, hogy a külföldi iparmágnások elrablása következményeként a nemzetközi mo­nopóliumok megszüntetik helyi leányvállalataikat. Itt tart tehát jelenleg az agg elnök és híveinek ver­senyfutása. A helyzet ismeretében aligha képzelhető el azon­ban, hogy az utódlás bármiféle gondos megszervezése eltün­tethetné azokat a súlyos problémákat, amelyek Argentínában Peron halála után bekövetkeznek. Árkus István Genscher, a mostani belügy­miniszter lép, akivel „jó és bi­zalomteljes” a kancellár együttműködése. Az utóbbi időben mind több bírálat éri a bonni koalíciót, amelynek népszerűsége erő­teljesen visszaesett. Azt vetik a szemére: 1973-ban tétlenke­dett. Ezt a vádat Brandt visz- szautasította, s ígéretet tett, hogy a kabinet igyekszik majd a munkahelyek biztonságát megőrizni. Annak veszélyét azonban nem zárta ki, hogy a munkanélküliség az NSZK- ban is növekszik majd. 1/ ülpolitikai vonatkozásban az interjú elsősorban a keleti politika folytatására tett ígéret miatt jelentős. Derűlá­tóan ítélte meg a kancellár a két német állam kapcsolatai­nak alakulását is. és reményét fejezte ki, hogy fél év múlva az alapszerződés a jelenleginél erősebb mértékben érezteti majd hatását. Ugyancsak a keleti politi­ka folytatásának új fejezete­ként említette, hogy az év első felében Bonnba látogat Ed­vard Gierek és Tito elnök. Egyben megerősítette azokat a híreket, amelyek szerint őma- ga még az első félévben foly­tatja Moszkvában, a szovjet vezetőkkel megkezdett párbe­szédét. Mindezek eredménye­ként minden bizonnyal tovább erősödnek a gazdasági és egyéb jellegű kapcsolatok az NSZK és Kelet-Európa között — állapította meg a kancel- lár. TITO jugoszláv elnök az in­diai szubkontinensen és Szí­riában tett 15 napos körútjáról hazaérkezett Belgrádba. A TERVEKNEK megfele­lően folyik a Szuezi-csatorna mentén az egyiptomi és az iz­raeli csapatok szétválasztása. Országos hálózattal rendelkező élelmiszer­nagykereskedelmi vállalat lehetőleg egyetemi vagy főiskolai végzettségű és ellenőri gyakorlattal rendelkező munkaerőt keres ellenőrzési osztályvezetői munkakörbe. A részletes szakmai önéletrajzokat „Demigros" jeligére, az alábbi címre kérjük: 1397 Budapest, Pf. 543. Csütörtökön hivatalosan füg­getlen állammá nyilvánították Gremada-szigetet, amely a Ka- rib-tenger délkeleti részé­ben helyezkedik el. A 120 000 lakosú, 344 négy­zetkilométer területű sziget * brit gyarmat volt, majd 1067-től „Nagy-Britannia tár­sult államának” státusával rendelkezett. Ennek alapján joga volt bizonyos autonó­miára, de hadügyi és kül­ügyi kérdései az angol kor­mány hatáskörébe tartoztak. A nemzeti függetlenségi moz­galom 1373 végén arra kény­szerítette az angol parlamen­tet, hogy törvényt hozzon Gre­nada függetlenségének meg­adásáról. Az alkotmány értel­mében Grenada monarchis- ta rendszerű állam marad, ahol az államfőt — Nagy-Bri­mégis külügyminiszterét Wa­shingtonba. Ez a magyaráz­kodás azonban neifi meggyő­ző s vitathatatlan, hogy a washingtoni értekezlet kife­jezetten neokolonialista jel­legű. Ezt a jelleget még csak aláhúzták azok a hivatalos amerikai nyilatkozatok, ame­lyek gazdasági megtorlással, sőt fegyveres beavatkozással fenyegették meg az olajter­melő országokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom