Pest Megyi Hírlap, 1974. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-27 / 48. szám

f£41 ét EC <J£ívlap 1974. FEBRUÁR 27., SZERDA Nagydiák iesz a hátrányos helyzetű kisdiákokból A megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet akciója A Pest megyei Tanács Pá­lyaválasztási Tanácsadó Inté­zete néhány napja úttörőmun­kát fejezett be, ez évben elő­ször és a hasonló intézetek kö­zül az országban elsőnek igye­kezett intézményesen elősegí­teni az általános iskola VIII. osztályát most végző veszé­lyeztetett, azaz különösen hát­rányos helyzetben levő gyere­kek továbbtanulását. Mert az intézet igyekszik kerülni a „veszélyeztetett” szót, rossz a csengése. Hallatára általában mindenki erkölcsileg veszé­lyeztetett fiatalokra gondol. Holott az élet ezer veszélye között sok minden egyéb gát és akadály létezik. Olyan is nagy számban, ami a gyerek tanu­lását, különösen továbbtanulá­sát veszélyezteti. Számítanak a szocialista brigádokra A különösen hátrányos hely­zetű gyermekek továbbtanulá­sának egyengetése volt tehát a cél, amihez decemberben a megyei Gyermek és Ifjúsági Felügyelettel közösen fogott hozzá az intézet. Abból a tény­ből indultak ki, hogy a külö­nösen hátrányos helyzetben levők még ha kedvük lenne is hozzá, gondolni sem mernek a továbbtanulásra és legtöbbjük olyan körülmények között él, hogy szinte lehetetlen tovább­tanulnia. Természetesen mindenek­előtt azt kellett megtudni, hányán vannak a megyében, akiknek nemcsak tanács, ha­nem az útmutatás mellett gya­korlati segítség is kell a pálya- választáshoz, hogy a szükséges tanulmányok megkezdését és folytatását zavaró tényezők elháruljanak. Körlevél ment hát az általános iskolák igaz­gatóihoz azzal a kéréssel, kö­zöljék különösen hátrányos helyzetben levő növendékeik nevét. Például több gyermeket nevelő egyedülálló nők vagy nagy családú, esetleg kis nyug­díjas, illetve beteg szülők gyer­mekének nevét, valamint a ve­szélyeztetettek listáját. Továbbá a tanköteles korban levő, de szociális okok miatt a rend­szeres iskolalátogatás alól fel­mentettekét is. Mialatt a válaszokat várta, az elhelyezési lehetőségekről törekedett gondoskodni a Pá­lyaválasztási Tanácsadó Inté­zet. Felkutatta a megyében és a fővárosban is a kollégiumot biztosítani tudó középiskolá­kat, szakmunkásképző intéze­teket és azok számára, akik nyomban munkába akarnak állni, az olyan üzemeket, ahol egy-egy szocialista brigád vállalja a patronálásukat. Aztán megjöttek a vála­szok, összesen 113 gyermek ne­vét tartalmazták, örvendete­sen kicsiny, de nagyon való­CEGLÉD, Szabadság CEGLÉD, Kamara NAGYKOROS Arany János SZENTENDRE ABONY BUDAÖRS FEBRUAR 28-TOL MÁRCIUS «-IG 28— 3: Hét tonna dollár* 4— 6: Fogják el Oichit élve vagy holtan 28— 3: Farkashorda 4— 6: Szenvedély 28— 3: Fogják el Oichit élve vagy holtan 4— 6: Jelszó: a puszták angyala ÉJSZAKAI ELŐADÁS 2: Hyppolit, a lakáj 28—3: Volt egyszer egy vadnyugat I—II. 4— 6: Mindenki szép, mindenki kedves 28— l: Mi, férfiak 2— 3: Jelszó: a puszták angyala 4— 6: Macbeth* ÉJSZAKAI ELŐADÁS 2: Queimada 28— 3: Száguldás a semmibe* 4— 6: Mi, férfiak DUNAHARASZTI DUNAKESZI, Vörös Csillag ÉRD FÓT GYAL KIST ARCS A MONOR NAGYKATA P1LISVÖRÖSVAR POMA2 RÁCKEVE SZIGETSZENT. MIKLÓS VECSES 28— 1: Ion kapitány nyila 2— 5: Kis nagy ember* 28— 3: Némó kapitány és a víz alatti város 4— 6: Jó megjelenésű ausztráliai feleséget keres ÉJSZAKAI ELŐADÁS 2: Fogd a pénzt és fuss! 27— 28: öten az égből 2— 4: Modern idők 6— 7: Ion kapitány nyila 28— 3: Betörés 4— 5: A vörös tulipánok völgye 28: Agathe asszony nagy utazása 1— 2: Nincs idő 3— 4: Kamaszkorom legszebb nyara* 7: Érett cseresznye 28— 1: Fellini-Róma* 2— 3: A tűz meghódítása I—II. 4— 5: Pókháló 28— 1: Jelszó: a puszták angyala 2— 3: Mi, férfiak 4— 6: Hét tonna dollár* ÉJSZAKAI ELŐADÁS 2: A hét mesterlövész 28— 3: Az Anderson magnószalagok 4— 6: A sziklabarlang titka 27: A vörös tulipánok völgye 1— 3: Az Androméda törzs 4— 6: Halálgyár az őserdőben I—II. 28— 1: Egy kis hely a nap alatt 2— 3: Macbeth* 4— 5: Felszarvazzák őfelségét 27: Kis nagy ember* 1— 3: Pókháló 4— 6: Volt egyszer egy vadnyugat I—n. 28— 1: Macbeth* 2— 3: Régi idők focija 4— 5: A tűz meghódítása I—n. 28— 3: Felszarvazzák őfelségét 4: Sutjeska 5— 6: Harmadik nekifutás ÉJSZAKAI ELŐADÁS 2: Lépj olajra! •Csak 16 éven felülieknek! Jő szórakozást kíván a PEST MEGYEI MOZIÜZEMI VÁLLALAT színűtlen szám. Hihetetlen, hogy az egész megyében csu­pán ennyi lenne a tízezernél több nyolcadikos között a különösen hátrányos helyzet­ben levő. Például, hogy a nagykátai járásban mindössze ketten volnának. Személyes megbeszélés Inkább feltételezhető, hogy az iskolaigazgatók egyike-má- sika félreértette a körle'/elet, többen pedig megnyugtatónak láthatták a be nem jelentett hátrányos helyzetűek jövendő sorsának alakulását. Bár a szinte évről évre megjelenő és egyre hatásosabb gyermek- és ifjúság-, valamint családvédel­mi intézkedések kétségkívül csökkentik a társadalmi gon­doskodásra szoruló gyermekek számát, ennyire kevesen még­sem lehetnek. Arra azonban, hogy a beje­lentéseket gondosan ellen­őrizhessék és a felkérést meg­ismételhessék, ebben az iskolai évben már nem volt idő. A VlII.-osok jelentkezési lapját február 15-ig ki kell tölteni. A Pályaválasztási Tanácsadó In­tézet tehát a különösen hát­rányos helyzetben levőket já­rásonként, szüleikkel együtt egy-egy községbe megbeszélés­re hívta. Mindnyájan, negy­ven lány és hetvenhárom fiú, megjelentek, de alig ötven szá­zalékukat kísérte el apjuk vagy anyjuk, illetve gondozó­juk. Legtöbben éppen azért vannak hátrányosabb helyzet­ben, mert szüleik kisebb vagy nagyobb mértékben elhanya­golják őket. Középiskola és szakma Tanulmányi előmenetele en­nek ellenére is jó több mint negyvenüknek. Még kitűnő és jeles diák is nem egy akad közöttük. A Pályavalásztási Tanácsadó Intézetnek ez az akciója tehát az elkallódás veszélyének kitett tehetségek megmentését is eredményezte. A megbeszéléseken megjelent kisdiákok közül három gimná­ziumba, tizenöt pedig szakkö­zépiskolába kerül. Az a kislány is, akit nyolc idősebb testvére tart el. Az ap­juk meghalt, anyjuk magára hagyta gyermekeit. Két nővére kísérte el a beszélgetésre a jó tanuló kislányt és kijelentet­ték, hogy szerény keresetükből ezután is, egész tanulmányi ideje alatt ruházzák húgukat, aki kívánságára szakközépis­kolába és ugyanott kollégium­ba jut be. Kilencvenketten a legkülön­bözőbb szakmák tanulására vállalkoznak. Jó néhányan vá­lasztottak úgynevezett hiány­szakmát és mezőgazdasági fog­lalkozást is. Mindössze hár­man, két kislány és egy fiú viszont az azonnali munkába állás mellett döntött. Támo­gatni akarják keresetükből a családjukat. A Pályaválasztási Tanácsadó Intézet egyébként továbbra is figyelemmel kíséri mindegyi­kük sorsát. Ha valamelyiküket mégsem vennék fel az ajánlott szakmát oktató tanintézetbe, akkor eljár ügyében és min­denképpen gondoskodik elhe­lyezéséről. A jövő iskolaévben pedig korábban kezd hasonló akciót, hogy a továbbtanulás­ban bármily okból veszélyez­tetett, különösen hátrányos helyzetben levő gyermekek sorsát megkönnyíthesse. Szokoly Endre FŐVÁROSI KIÁLLÍTÁSOK Téli tájak tárlatainkon A Dunakanyar és a ráckevei Kis-Duna festői ösztönzése A tél nálunk általában fe­hér évszak, melyet jól érzékel­tet Petőfi havas pusztája, vagy Szimyei Marsé Pál hóal- vadása. Az idei tél melegebb, színesebb volt, melyet a Csók István Galériában és a Csont- váry-teremben bemutatott téli tájak is jeleznek. A Képcsar­nok e két reprezentatív intéz­ménye azonos időben és azo­nos témában tart bemutatót. Ez önmagában is érdekes vál­lalkozás, bár a szerzőkben alig mutatkozik váltakozás — a mai derékhad mindkét kiállítási te­remben téli tájakkal szerepel. A bemutatott művek annál változatosabbak, még akkor is, ha a tematika a Dunakanyar­hoz, a Balatonhoz kapcsolódik elsősorban, örvendetes, hogy egy-két kép erejéig szerepel a Bükk és a Bakony. A Mátra és Sopron környéke kimarad a festői vizsgálatból, s ez min­denképpen hiányt jelent. Itt az ideje, fesitőileg értelmezni olyan elfelejtett tájakat, ame­lyeket eddig nem érintett a költészet, a képzőművészet és a zene. Mindez azonban nem csök­kenti a tényleges értékeket. Elsősorban art, hogy a Duna­kanyar továbbra is teljesítmé­nyekre ösztönzi festészetünket. Dunabogdány, Visegrád térsé­géből több mű indul ki, így Vén Emil, Eigel István, Rido- vics László alkotásai. Láto­más erejével emelkedik ki Hock Ferenc művészete, a Du- nabogdányban élő festő ön­megújulása tovább tart, amit két remekül szerkesztett képe igazol. Ha a kiugró teljesítmények hiányoznak is, magas az átlag- színvonal, a kiállító festtők sa­játos témaválasztással dolgoz­nak. Göllner Miklós szentend­rei hótócsája kék mederágy­ban helyezkedik el, a váci ol­dal festői köziül Nagy B. Ist­ván téli erdőt figyel, Gaál Im­re tárgyakká tömöríti a kör­nyezet színeseményeit. A csendéletek közül kiemelkedik Kántor Lajos festménye, aki Dunakanyart társít asztalon elhelyezett tárgyaihoz, és Csík István alkotása, amelyen fe­hérrel átitatott színes tárgyak jelenítik az évszakot. A Kis-Duna is mgejelenik a vásznakon. Patay László bar­násvörös szürke felülettel idé­zi a dömsödi tanyavilágot és a ráckevei mólók téli magá­nyát a híddal és a röpülő si­rályokkal. E madarak tiszai hangulattal jelennek meg No­vas hegyei, Bőd László, Pata­ki Ferenc alkotásai. Drámai hangvételével kitűnik Szurcsik János, aki az emberábrázolás­ban jeleskedik. A télutón bemutatott téli tá­jak tüzes színessége azt is jel­zi, hogy festészetünk további megújulását újszerű témákkal és vonalvezetéssé! hozzá kell kapcsolnunk az elfelejtett ha­zai tájak megörökítéséhez. így. érhetjük el, hogy megszokott modellek és beidegződések he­lyett mindig új és friss művek Hock Ferenc egyik, a Dunaikanyar ihlette képe, a Télutó. vak András képén, amelyen Patay Lászlóhoz hasonlóan szintén az ezüstös színek do­minálnak. Számtalan érdekes változat örvendeztet, így töb­bek között Kántor Andor ha­szülessenek, melyek méltók az élet egyre magasabb színvona­lú újjáteremtődésében kelet­kezett emberi ideálokhoz, az egyre humanizáltabb valóság összetett arculatához. Fotóművészeti utazás Gink Károly felvételei a Szovjet Kultúra Házában Gink Károly eddig tudásá­val érvelt. Műveltsége, magas fokú technikai képessége volt az, mely gondolkodásra kész­tetett. Hogy o fotó több, mint a valóság hű tükrözése, hogy kiemelései révén az élet rej­tett csatornáinak feltárását is jelenti, arról Gink Károly mostani sorozata ad meggyőző bizonyítékot, azon utazása, mely Moszkva kupoláiban történelmi atmoszférát érint. Gink Károly bejárta Ör­ményország, Grúzia, Üzbe­gisztán tájait, s több felfede­zést közvetít szákiunkra a fo­tóművészet egyre árnyaltabb eszközeivel, mely napjainkban a magas színvonalú technika mellett egyre inkább tisztázott világszemléletet és egyedi ma­gatartást igényel. Az elhagyá­sok és kiemelések boldogíta­nak, hogy Gink Károly len­cséje, pontosabban szellemisé­ge elkap egy meredő ívet, s benne, általa megpillantja, láttatja áz örmény százado­Kétszáz meghívott — huszonegy tanulmány Tudományos konferencia a dolgozók társadalmi• gazdasági ösztönzéséről A dolgozók ösztönzésének és érdekeltségének problémáival sok tudományág foglalkozik, egyebek között a -közgazda­ságtan, a politikai gazdaság­tan, a pedagógia, az etika, a pszichológia, a szociológia, a filozófia, a fiziológia, a mun­kaegészségtan, a vezetés- és szervezéstudomány, de mind­egyik más oldalról vizsgálja az ösztönzés és az érdekek megnyilvánulásait, okait.- E tudományágak képviselői azonban alig ismerik egymás munkájának eredményeit J. Iwaszkiewicz magyar kitüntetése Kedden délután a varsói magyar nagykövetségen ben­sőséges ünnepség keretében Németi József nagykövet át­nyújtotta a Magyar Országos Béketanács kitüntető jelvé­nyét a 80. születésnapját ün­neplő Jaroslaw Iwaszkiewicz- nek. A nagykövet meleg szavak­kal köszöntötte az ünnepel­tet, a lengyel irodalom „nagy öregjét”, a kitűnő írót és köl­tőt, neves közéleti személyi­séget, a Lengyel írószövetség elnökét, a Lengyel Országos Békebizottság alelnökét. Ez­után felolvasta és átadta dr. Sik Endrének, az Országos Béketanács elnökének Iwasz- kiewiczhez írt levelét. Jaroslaw Iwaszkiewicz meg- hatottan mondott köszönetét a kitüntetésért, s népeink év­ezredes, mély barátságának jelentőségét hangsúlyozta. Az ünnepségen jelen voltak a LEMP KB több osztálya, az írószövetség, az országos bé­kebizottság, a kultúra és mű­vészetügyi, valamint a kül­ügyminisztérium képviselői is. Ezért jelentős, hogy kép­viselőiknek először nyí­lik alkalmuk átfogó ta­pasztalatcserére és vitára, „A dolgozók társadalmi-gaz­dasági ösztönzése” címmel március 4-én megnyíló két­napos tudományos konferen­cián, amelyről kedden a Ma­gyar Tudományos Akadémia tudósklubjában sajtótájékoz­tatón számoltak be az MTA munkatudományi bizottságá­nak képviselői. A konferen­cia témaköréből előzőleg 21 tanulmányt készítettek az ér­dekelt tudományágak képvi­selői, s e munkákat valameny- nyi meghívottnak is elküldték, hogy érdemben jól felkészül­hessenek a vitára, javasla­tok előterjesztésére. A tanulmányok szerzői­nek jelentős része konk­rét javaslatokat is tesz az ösztönzés különböző módszereinek javítására. A konferenciára a kutatóinté­zetek, egyetemek, miniszté­riumok, főhatóságok, társa­dalmi szervek, tanácsok és nagyvállalatok csaknem 200 képviselőjét hívták meg, s a tudományos tanácskozás anya­gát nyomtatásban is kiadják, s javaslataikat eljuttatják az illetékes szervekhez. kát. Bizonyos találkozási pontokra bukkanunk, hiszen a tabáni Krisztus zsugorított román emléke az örmény vál­tozatokban még a XV. szá­zadban is tovább él a Kauká­zusban meghosszabbodott kö­zépkor szobrászi nyomaként. A művész fotós alkotásai töb­bet jelentenek impressziók­nál, még ha ez is kiállításá­nak címe. Sokkal inkább az emberi kultúra és élet nyom­keresését jelentik e fotók bokharai, khivai környezet­ben, ahol faragott kapu, s a két szemablakra felnyíló vá­roskép vezet be abba a közép­ázsiai világba, melyet az el­múlt időszakban Borodin ze­néje érzett meg igazán. A puszta, a sivatag széle Gink Károly teve alakú fájában is szimbolikus erővel tör fel, ki­csit Csontváryra, kicsit Boro- dinra emlékeztető szuggeszti- vitással. Mennyi rokonság ta­lálható a formákban, a geg- hardi kolostor oroszlánjai, ne­künk Jakról ismerős szeppent erwberarccal tekintenek ránk! Gink Károly a közös forma­kincset keresi meglepő inven­cióval, Ázsia és Európa kéz­fogását a művészet rétegei­ben. Azt bizonyítják e fo- tografált képek, hogy nem­csak összehasonlító^ nyelvtu­domány létezik, hanem össze­függéseket kutató és felmutató fotóművészet is. E ponton vál­nak belső utazássá, itt éri el a fénykép a tanulmány mély­ségét, itt válik az összeveté­sek eredményeiben e segéd­művészetnek titulált műfaj fontos és ma már egyre nél­külözhetetlenebb segédtudo­mánnyá. Határterület ez a javából, s betölteni ezt a tisz­tét, valódi hivatása. Ezért töb­bek a kiállított művek merő impressziónál, fényképre han­golt sejtelmes finomságoknál, melyet az Álomkép fáinak ághálózata érzékeltet. Meg­rendítő Tolsztoj szobájának gyertyára és lámpára redu­kált csendélete, Szárján ör­mény festőművész elmosódó arca a csontos ujjak hátteré­ben, s különösen a szamar- kandi tojáskereskedő, aki fehér szakállal, turbánnal te­kint ránk, s közben szorgos kezej tojások közt matatnak. Ez a pillantás több egy em­ber tekinteténél. Gink Károly mesteri tömö­rítésében maga az élet sugár­zik e bölcs öreg szemeiből, az élet, mely figyel, vizsgál minket, akik a fotóművészet jóvoltából messzi utazáson vettünk részt. Losonci Miklós

Next

/
Oldalképek
Tartalom