Pest Megyi Hírlap, 1974. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-26 / 47. szám

( A fiút visszavárják Gyermekek az otthonban Megtanulják a munka becsületét A PESTME&YEI HÍRLAP KPLÓNKIAOASA XVIII. ÉVFOLYAM, 47. SZÁM 1974. FEBRUÁR 86., KEDD Eredményesen zárta a múlt évet a TRAKIS A NAPOKBAN egy nagykő­rösi olvasónk levelet írt szer­kesztőségünknek. „Ezelőtt kb. két évvel az önök újságjában cikk jelent meg az abonyi Jó­zsef Attila nevelőotthonról. Sötét képet festett, az akkori állapotoknak megfelelően.” A továbbiakban arról ír, hogy időközben, mint nevelőszülő, önmaga is megismerkedett az intézettel. Az általa nevelt kis­fiú az intézetbe került, tanul­mányi eredménye és magatar­tása sokat javult — írja levél­írónk, majd így fejezte be le­velét: „A téli szünetben itthon töltött két hét alatt olyan ki­fogástalanul viselkedett a gyermek, hogy az otthon pe­dagógusainak elismerésünket fejeztük ki. A közelmúltban ismét az abonyi otthonban jártunk, s láttuk az előnyös változás kül­ső és belső jeleit. Magyar Sándor igazgatóval beszélget­tünk, aki korábban mint a helybeli Gyulai Gaál Miklós általános iskola tanára okta­tott nevelőotthoni diákokat. 1972 nyarán foglalta el be­osztását az új igazgató. A ti­zenhárom pedagógus helyén mindössze hat nevelőt talált, ötven felnőtt dolgozóra lett volna szükség, de csak har­minchat emberük volt. Az el­hanyagolt intézményre jobban illett a rideg intézet szó, mint az otthon. A nem megfelelő körülmé­nyeken viszonylag gyorsan le­hetett változtatni, a nevelési módszerek felcseréléséhez, a kedvező hangulat kialakításá­hoz több idő kellett, de az eredmények már a kívülálló számára is felmérhetőek. Az eltelt idő igazolta, hogy koráb­ban sem a gyermekekben volt a hiba. Ezt példázta az egyik eset. Autóbuszhoz jutott a nevelő- otthon, garázsra volt szükség. Egy tégla- és kőrakás a park­ban éktelenkedett. Az igaz­gató szólt a gyerekeknek, vá­logassák ki az anyag javát, és hordják a kijelölt helyre. Az alkalmi segítők duzzogva lát­tak munkához, mint kiderült, ők ezt a kupacot az eltelt évek során többször hordták ide- oda, céltalanul, csupán bünte­tésből! Magyar Sándor néhány szó­val elmagyarázta a feladat ér­telmét, s ezután egymással versengve dolgoztak. Is­mét beigazolódott: a kétkezi munkát meg kell szerettetni, nem szabad büntetőeszközzé silányítani. Azóta már á diá­kok önként keresnek feladato­kat, ajánlanak tennivalót. A faültetés, a parkrendezés is ezt példázza. Kitüntetés, ha valamelyik osztályt megbízzák valamivel. A tapasztalat szerint az is­kola elvégzése, az otthon el­hagyása után is megállják a helyüket. Legtöbbjük rendsze­resen ír, visszajár. A híradá­sokból kitűnik, hogy többsé­gük szakmát tanul, például a vendéglátó iparban, a főváros­ban az Erzsébet Szállóban és a Gundelben. Műszerészek, la­katosok, gépszerelők, burko­lok, ácsok, állványozók lesz­nek. A munkát az otthonban szerették meg. Az eltávozok igénylik, hogy továbbra se vonja meg törődé­sét tőlük az otthon. Leveleik­re választ kapnak, az oktatók távoli szülőkként adnak taná­csokat, dicsérnek és korhol­nak, ha kell. A tavaly végzet­tek már rendeztek egy találko­zót otthon. Van, aki szeptem­ber óta öt alakolmmal kopog­tatott be. AZ IGAZGATÓ nem titkolja, két éve még gyakoriak voltak a szökések. Az okot kutatták. Rájöttek, sok szökés megaka­dályozható, ha figyelembe ve­szik: .hazakívánkozik egy-egy tanuló. 1972. november hete­dikére harmincnál több gyere­ket engedtek haza, próbakép­pen. Mindannyian időben, rendben visszatértek. A kará­csonyi szünetre a 145 növen­dékből nyolcvannégyen távoz­hattak. A pedagógusok iránt biza­lommal vannak a gyermekek, elmondják gondjaikat, bajai­kat, kinyílik a gyermeklélek. A büntetés mindig nevelő szán­dékú. Nem megszégyenítés, nem súlyos fenyítés. Próbál­ják a modern pedagógiai elvek szerint a család szerepét be­tölteni. A fiúkat, életkori sajá­tosságaikat figyelembe véve, bevonják a közös feladatokba, így jutottak el addig, hogy ma már nincs tudatos rongá­lás. Az otthontanács, az ifjú­ság önkormányzati szerve, kri­tikus, szigorúan bíráló, hasz­nos segítséget ad a nevelők­nek. A szabad idő eltöltésére a fiúk subaszőnyeket, bőrből összeállított, üvegre festett fa­li képeket készítenek. Tányé­rokat festenek, fotóznak, fil­meznek, magnóznak, művé­szeti szakkörökbe járnak. Az elkészített tárgyak kinek-ki- nek saját tulajdonába kerül­nek. Egy ideig az otthonkiál­lításon láthatók, az emeleten­ként elhelyezett vitrinekben, később a lakószobák falát dí­szítik. Jó eredményeket érnek el a sportolásban is; legked­veltebb a labdarúgás, az asz­talitenisz és a súlyemelés. Az idény jellegű mezőgazdasági munkákból is becsülettel ki­veszik a részüket. A GYEREKEK közül né­hány önálló megbízatást kap, az egyik fiú a kutyákkal tö­rődik: a háromtagú magyar agár családot gondozza. Az akváriumok ugyancsak a gyer­mekek gondjaira vannak bíz­va. Jövőre már galambokkal és nyulakkal is foglalkoznak. Általában a legnehezebben ne­velhető gyerekek kapnak fel­adatot. Sokan tanulnak ze­nét. A szükséges hangszerek beszerzése után nyolcvan nö­vendékkel fúvószenekart ala­kítanak. Végigjártuk mindkét emelet szobáit. A tanulóhelyiségek és a hálószobák egyaránt tiszták, gondozottak, jó ízléssel díszí­tettek. A gyerekek alkotásai, a képek, kézimunkák otthonias légkört teremtenek, megszűnt a rideg, menekülésre késztető környezet. Az intézetnek a Posta Ve­zérigazgatóság szakszervezeti csoportja az egyik fő támo­gatója. Szoros kapcsolatot épí­tettek ki az egyik alakulat kis- katonáival is. A fiúk felnőtt barátokra leltek, tetszik, ne­kik a férfias, katonás fegye­lem. Elbeszélgetnek velük a pályaválasztásról, a katona­életről. A katonák műsorokat adnak. Jelentős segítséget kapnak a Mechanikai Művek abonyi gyárától, a szövőüzemtől, a PEVDI-től, Szolnok megyéből a Nagyalföldi Kőolajtermelő Vállalat szocialista brigádjá­tól a szolnoki MÁV-fól. A postásoktól például nyolcszáz kötet ifjúsági könyvet kap­tak és rengeteg játékot. A szocialista brigádok az iskolát befejezőket maguk mellé ve­szik ipari tanulónak, felügyel­nek rájuk, a közösség alakítja, formálja őket. SZÁZÖTVEN ÁLLAMI GONDOZOTT gyermek él az abonyi nevelőotthonban. Aki elkerült közülük, az is vissza­kívánkozik. Egy művészi ké­nességekkel rendelkező diák­juk a fóti Gyermekvárosból írt levelet. (Azért került oda, hoev megfelelő szakemberek ké- Dezhessék.j Arra kéri az igaz- j eatót. tegye lehetővé vissza­térését a szerényebb abonvi otthonba. Hiányzik a megszo­kott társaság, a megkedvelt környezet. Azóta elment a vá­lasz: a fiút visszavárják. Tamasi Tamás Anyakönyvi hírek Született: Huffner Ferenc és Pálfi Margit: Tamás, Ondó Mihály és Káldi Katalin: Attila, Kis István és Palásti Piroska: István, Flórián Ferenc és Fe­hér Mária: Mónika1 Cseri Kálmán és Bocsai Hona Gábor, Nagy György és La- bancz Katalin: Péter nevű gyermeke­Névadót tartott: Szűcs István és Fodor Éva: István nevű gyermekének. Házasságot kötött Borbály János és Kisgyörgy Anna, Szűcs Sándor és Szűcs Ilona­Meghalt: Tóth Istvánné Szűrös Ju­lianna (Gyopár u. 12 ), Nagy Pálné Sáfrány Ilona (Örkény u. 50.) Huszár Balázsné Bako­nyi Eszter (Kalocsa Balázs u. 12.), Varga Sándor (Bástva u- 2.). Mit látunk ma a moziban? Macbeth. Színes, szinkroni­zált, angol film. 16 éven felü­lieknek ! Kísérőműsor: Magyar hír­adó. Előadások kezdete: 5 és 7 órakor. KISKÖRZETI MOZI AZ ÄRBOZI ISKOLÁBAN Ljubov Jarovaja. Szovjet film. Előadás kezdete: fél 7-kor. A fővárosban 15 esztendeje eredményesen dolgozó TRA- KIS elektromosipari szövet­kezet, öt évvel ezelőtt a vas­út melett, fióktelepet létesí­tett, amely azóta szépen fejlő­dik. A szövetkezetnek ötszáz tagja van, közülük 267 — nagyrészt nő — a körösi tele­pen dolgozik. A szövetkezet 1973. évi mun­kájáról és eredményeiről Bor­sos Jenő elnök számolt be a közelmúltban megtartott köz­gyűlésen. Elmondotta, hogy bevételük meghaladta a százmillió forintot, mely­ből csaknem 20 millió a nyereség. Megnagyobbították a telep területét. így megfelelő helyet biztosíthattak a festő- és imp­regnálóüzemnek, korszerűsítet­ték a lakatos- és esztergályos­műhelyt, s bővítették a teker­cselőhelyiséget. A március 8-i nőnapra elkészül az új étterem is, ahol bevezetik az olcsó üze­mi étkeztetést. Fokozott szerepet szánnak a szövetkezet életében a fiatal­ságnak, figyelembe veszik a véleményét. Támogatják a KISZ-szervezetet, mely a szövetkezet Tiszakécskén épülő üdülőjének létesíté­sében is szerepet vállalt. Dürr Albert a felügyelő bi­zottság jelentésében kiemelte, hogy a nyugdíjasoknak és rá­szorulóknak 81 ezer forint se­gélyt osztottak ki. Két körösi és egy budapesti tagnak lakás- építési kölcsönt adtak. Vida Lászlóné, a nőbizottság elnöke felszólalásában megállapította, hogy a szövetkezetben az átla­gosnál többet törődnek a nők gondjaival. Bodrogi István, a városi pártbizottság osztályve­zetője pedig a szövetkezet te­lepének a város fejlődésében betöltött szerepéről beszélt. Végül az elnök bejelentette, hogy a tagok az év közben ki­Mint ismeretes, a KISZ vá­rosi bizottsága és a Nagykő­rösi Híradó szerkesztősége 1970 óta minden évben megkérdezi az újságolvasókat és a sport- szakembereket: kiket tarta­nak az év legjobb nagykőrösi sportolójának, illetve csapatá­nak. Mivel az eddigi rekord- mennyiségű, 3992 újságolvasói szavazat összeszámolása és rendszerezése hosszabb időt vett igénybe, mostanra alakult ki a sorrend. Harminc szak­ember küldte be javaslatát, ők kategóriánként az első 3 je­löltet nevezhették meg, amiért az előző évinek megfelelően 30—20—10 pont jár. Minden egyes újságolvasó véleménye osztott 854 ezer forint jutalom után, most 8,3 százalék nyere­ségrészesedést, továbbá tagsági osztalékot és hű­ségjutalmat kapnak. A szövetkezet jövő évi árbe­vételi tervét 142—160 millió fo­rintban állapították meg, eb­ből 24—26 millió nyereséget várnak. K. L. I—1 pontot ért. Így alakult a sorrend, az 1973. évi teljesít­mények alapján. Férfiak: 1. Molnár Csaba 3610, 2. Bozán Károly 644, 3. Sárosi Tibor 484, 4. Harsányi Gábor 252, 5. Juhász Béla 141, 6. Szabó Sándor 119 pont. Nők: 1. Hanny Judit 2508, 2. Kollár Éva 2451, 3. Bielik Katalin 142, 4. Klingl Györ­gyi 131, 5. Pálfi Anikó 90, 6. Papp Teréz 80 pont. Csapatok: 1. Pedagógus fér­fi felnőtt kosárlabda 2699, 2. Pedagógus férfi ifjúsági torna 730, 3. Kinizsi férfi felnőtt kézilabda 654, 4. Pedagógus női ifjúsági 4X100-as váltó 644, 5. Pedagógus női felnőtt ko­sárlabda 315. 6. Pedagógus női ifjúsági kosárlabda 158 pont. A győzteseknek a vándor- serlegeket — vésetés után — ünnepélyes keretek között ad­ja át a KISZ-bizottság. Hárman jutottak tovább Száz körüli indulólétszám­mal Kecskeméten rendezték a keleti területi (ezúttal a Ti­szántúl és a Duna-Tisza köze, valamint az északi megyék tartoztak ide) ifjúsági bir­kózóinak válogató versenyét Két fogásnemben, két évjá­ratban négy fő képviselhette a Nk. Kinizsit. Erős mezőny volt, 3 körösi jutott tovább: az 1— 3. helyen végzettek. 1956-os születésűek, szabad­fogás, 48 kg: Varga Gyula, 56 kg: 4. Szőke István, 70 kg: 2. Kovács György (remekül sze­repelt). 1956-os születésűek, kötött­fogás: 60 kg: 3. Kára Sándor. A szigets^ntmiklósi felnőtt országos versenyre betegség miatt nem utaztak el a körö­siek. Keddi műsor Kosárlabda Gimnáziumi labdajátékte­rem, 10: Nk. Gimnázium—Sze­gedi Tiszaparti Gimnázium női I. korcsoportbeli középiskolás országos középdöntő mérkő­zés. S. Z. Köszönetét mondunk mindazok­nak a rokonoknak, ismerősöknek, akik szeretett férjem, édesapánk, nagyapánk, id. Sebestyén Pál te­metésén megjelentek, sírjára ko­szorút vagy virágot helyeztek, ez­úttal bánatunkon enyhíteni igye­keztek. A gyászoló család. Nagykőrösi gimnazisták a monori színpadon Amint lapunk negyedik oldalán levő tudósításunkban megírtuk, vasárnap rendez­ték meg Monoron a Szóljatok, játszók, regöl ők vetélkedő megyei döntőjét, melyben hat együttes szerepelt, köztük a nagykőrösi Arany János Gimnázium irodalmi színpada, mely a Piros cső című játékot mutatta be. Koppány György felvétele SPORT Az élen: Molnár, Hanny és a férfi kosárlabdázók Sl.MVNk

Next

/
Oldalképek
Tartalom