Pest Megyi Hírlap, 1974. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-03 / 28. szám

4

““sbfCíriap

1974. FEBRUAR 3., VASÁRNAP

Változó tájon változó emberek

TV-FIGYELŐ

Közművelődés a nagy kát a i járásban

A nagykátai járásiban változatlanul nincs könnyű dolga a népművelőknek. Annak ellenére, hogy a járás arculata alapvetően megváltozott az elmúlt tíz-tizenöt esztendőben: a korábban tipikusan mezőgazdasági jellegű táj keresőképes la- j koinak hatvan százaléka ma már az iparban dolgozik — a közművelődésben lényegesen lassúbb volt az előrehaladás. A járás tizenöt községe közül mindössze kilencben működik művelődési intézmény, de ezek közül is legfeljebb három-négy rendelkezik megfelelő épülettel és a munkához feltétlenül \ szükséges felszereléssel. Szentlőrinckátán korábban sem volt művelődési ház, Tápiószelén két esztendeje lebontották, Tá- pióságon, Tápiós'zőlősön és Pán dón pedig 1972 végén megszüntették a teljesen korszerűtlen, az alapvető közművelődési feladatok ellátására is alkalmatlan művelődési otthont. A hatodik — pillanatnyilag intézmény nélküli — község Tápió- bicske, ahol most van épülőben az új művelődési ház, amelynek átadására a tervek szerint még az idén sor kerül.----------------- ez a helyJe

lenleg | zet a nagy- kátai járásban. Mégis, ennek ellenere, az elmúlt esztendő végén a megyei tanács művelődésügyi osztálya — valamennyi járás komplex beszámoltatása után — megállapította, hogy ebben a járásban sikerült a leghamarabb az átállás a tanácstörvény bevezetését követően. A hivatal művelődésügyi osztálya az új helyzetben is megtalálta az irányítás, ellenőrzés és segítés új módszereit, igaz, hogy ehhez a hivatal vezetése is minden támogatást megadott. A művelődésügyi osztálynak — ennek következtében — szinte az első hetektől kezdve rendszeres és zökkenő- mentes a kapcsolata a községi tanácsokkal. Elsősorban komplex felügyeleti és témavizsgálataikkal kívántak és kívánnak segítséget nyújtani az új hatáskörök egész sorával rendelkező községi tanácsoknak. Ezekbe, a helyszínen tartott vizsgálatokba mindig bevonják az adott település vezetőit, ugyanakkor rendszeresen részt vesznek a községi tanácsoknak azon ülésein, amelyeken a közművelődés egyik vagy másik ágazatának munkáját beszélik meg vagy éppen döntenek fontos közművelődési kérdésekben.

.--------------------------- tehát a

I Ahol adottak | közmű-------------------------------velődési munka feltételei, ott sikerült előbbrelépni az elmúlt esztendőkben. Több községben indult TIT szabadegyetem. Nagykátán és Tápiószecsőn vezetők akadémiáját szerveztek. Ugyancsak Nagykátán, valamint Tápiószentmárton- ban megkezdte munkáját a kiskerttulajdonosok akadémiája. A műszaki-technikai műveltség növelése, a szakoktatás támogatása és a közhasznú technikai ismeretek bővítése érdekében különböző kiállításokat, tanfolyamokat, tanácskozásokat rendeztek Nagykátán, Tápiószecsőn, Tápiószent- mártonban és Tóalmáson.

Állami zeneoktatás kezdődött Farmoson, Tápiógyörgyén, Nagykátán, Tápiószelén, Újszilváson és Tápiószentmár- tonban. Amíg korábban csak Nagykátán vezették be a színházi bérletrendszert, ezt kiterjesztették Szentmártonká- tára, Tápiószentmártonra, Tóalmásra és Újszilvásra is. A Tápió menti nyár hagyományos rendezvénysorozata évről évre gazdagodik. S új színfoltot jelentenek a járás életében a Tápiógyörgyén, Tápiószelén rendezett szabadtéri hangversenyek is.

A Röpülj páva mozgalom nyomán Tápiószecső nevét megismerte az ország. És a tá- piószecsői eredmények hatására sorra alakultak a Pávakörök: ma már Kókán, Szent- mártonkátán és Szentlőrinckátán is eredményesen működnek.------------------------. nem siAm

iben még | került------------------------- a várt

mó

don elöbbrelépniük: ez a művelődési intézmények közös fenntartása. Ahol sikerült megvalósítani, ott szinte ugrásszerűen változott a munka, így például Tápiószentmár- tonban, ahol a tanácson kívül részt vállalt a művelődési központ fenntartásában a két termelőszövetkezet, az ÁFÉSZ és a Takarékszövetkezet is. így ennek az intézménynek az évi támogatási összege két- ■zázharmlncezer forint, amely

már elégséges nem csupán a rezsiköltségek fedezésére, hanem a művelődéspolitikai célkitűzések megvalósulását támogató programok finanszírozására is. Itt a fenntartók nem érték be azzal, hogy évente bizonyos összeggel hozzájárulnak a művelődési központ munkájának támogatásához, hanem létrehozták a közművelődési társulás igazgatóságát, amely egész évben figyelemmel kíséri a művelődési központ munkáját és természetesen részt vállal az éves tervek összeállításából is. Az eredmény : a tápiószentmártoni művelődési központnak híre van nem csupán a járásban, de a megyében is. A megyében is egyedülálló kerámiaszakkörük például az utóbbi hónapokban három kiállításon is bemutatkozott.

1 Az együttműködés |

másik szép példája: Nagykáta gazdasági egységei évi száznegyvenezer forintot biztosítanak a Tápió menti ifjúsági együttes fenntartására. A négy esztendeje alakult együttes máris sok sikert vallhat a magáénak, nemcsak szűkebb pátriájában, hanem országosan, sőt külföldön is.

Korábban, éppen a mező- gazdasági jellegből adódóan, a nagykáta! járást tréfásán alvó járásnak nevezték, mivel a keresőképes lakosság többsége

Két

Három, magáról ritkán hallató községet kerestünk fel az elmúlt napokban, a Ráckevé- vel közös tanácsú Szigetbecsét, s a tőle jobb, illetve bal karnyújtásnyira települő két szomszédját, Lórévet és Alakadót. Együttes lélekszámúkat hallván, még egy hátulgom- bolós nagyközség is öcsémnek szólítaná bármelyiküket. Valamivel több, mint háromezer ember él a Csepel-sziget déli csücskében, nap mint nap hamisítatlan, szennyezetlen levegővel táplálva tüdejét. De a levegő mellé kenyér is akad

— garancia erre mindhárom községben egy-egy tsz és egy állami gazdaság. Sokan mégis, köztük nagycsaládosok, asszonyok, hajnalról hajnalra vándorbotot vesznek a kezükbe, a fiatalok jó részét pedig még maga az úristen sem lenne képes szülőföldjükhöz pányvázni — alighogy pity- mallik valami az agyukban, máris magába szippantja őket a város.

Kerékpárral Aporkára

A régi iskolába menjenek

— tanácsolja a falu küszöbén egy nagyothalló bácsi —, ott vannak a töltőtollasok. És valóban, aki az első sarok után balra fordul, már ott is van Szigetbecse történelmének első ipari létesítményében. Telepítője az Elzett Fémlemezipari Művek írószer Gyáregysége. A részleg február elsején múlt négyhónapos.

— Két műszakban ötven asszony, lány dolgozik itt — mondja a törzsgyári Bodor Erzsébet, aki a három betanító egyike. — Van közöttük olyan, aki nem látott még

a főváros gyáraiban, üzemeiben dolgozott, s csak az éjszakákat töltötték odahaza. Bár ma is sok még a bejáró munkás a nagykátai járásban, számuk azonban csökkent a járás gyorsuló ipari fejlődésével. De mert a bejárók művelődése változatlanul gond ma is, több művelődési ház együttműködési szerződést kötött azokkal a budapesti üzemekkel, amelyekben a legtöbb helyi lakos dolgozik. Az együttműködési szerződések alapján lehetőség nyílik arra, hogy a művelődési ház és az üzem közös közművelődési programokat biztosítson a dolgozók számára.

A fizikai dolgozók művelődését természetesen még sok más módon is támogatják, segítik a nagykátai járásban. A nagykátai ifjúsági klub tagjai például zömmel fiatal fizikai dolgozók, akik eddig rendszeresen nem olvastak. Amióta létrejött a kapcsolat a klub és a könyvtár között, megváltozott a helyzet. A könyvtár író—olvasó találkozót rendezett számukra s egy háromszáz kötetes mini könyvtárat biztosítottak a fiataloknak a klub helyiségében. Azóta szívesen veszik a kezükbe s forgatják a könyveket. Vagy például : Tápiószentmárton volt az első község az elmúlt esztendőben a járás területén, ahol olvasótábort rendeztek a termelőszövetkezetekben dolgozó fiatalok és szakmunkás- tanulók részére — sikerrel.-----------------j bizonyítja,

l Mindez | hogy az adott------------------ lehetőségekhez képest egyre tartalmasabb, sokszínűbb lesz a nagykátai járásban is a közművelődés. Hatására — ha még nem is olyáfi "ütettibéir :a*..tájjal együtt változnak az emberek

gyárat belülről. Termelő- munkát többen végeztek, de teljesítményben nem dolgoztak. Hiába, a normát szokni kell.

Szokják — ha az &ső órában nem is. Műanyag vonalzófestés, körző- és hegyezőszerelés a pillanatnyi repertoár a „töltőtollasoknál”. Egyenes vonalzóból száznegyvenhat darab egy órára a norma, ami nyolc forint órabérnek felel meg. Az asztalon valóságos vonalzóhegy, három asszony púpozza. „Filccel be kell kenni mindegyiket, aztán flanellal letörölni — ennyi az egész”. Nem éppen szórakoztató munka, de majdnem boldogan csinálják. Egyikük, Kausitz Károly- né, három gyereket már felnevelt, s csak most negyvenegy éves korában jutott el oda. hogy kiválthassa a munkakönyvét.

Az olajkályhával fűtött „tanterem” túlsó végében a hegyező egyik alkatrészét szereli Grill Andrásné.

— Ma kezdtem ezt a munkát csinálni, és ni, már milyen sokat összeszereltem. Azelőtt a harminckét kilométerre lévő Aporkára jártam télen-nyáron kerékpárral dolgozni. Ott kétezer volt a fizetésem, itt meg ezernyolcszáz a múlt hónapban, csakhogy innen gyalog öt percre lakom.

A részleg benjaminja a tizenhét éves Horváth Mária, az egyik Grill-fiú menyasszonya. A nyolc általános elvégzése után az Aranykalász Tsz- hez szegődött. Most a körzőforgatógombokat tördeli fáradhatatlanul — ezerötszáz darab óránként a norma. Barátjára talált benne ez a

Ki voll Leonardo? Nem vagyunk Leonardo-szakértők. A reneszánsz nagy mesteréről, mielőtt a tévé remek filmsorozatával megismerkedtünk volna, alig tudtunk többet, mint amire középiskolás tankönyveinkből emlékeztünk. Hogy Leonardo mindenekelőtt festő volt, és mellékesen foglalkozott sok minden más tudományokkal, az anatómiával, a technikával, a városrendezéssel.

Most aztán kiderült, hogy mindez egyáltalán nem mellékes valami volt a mester életében. Renato Castellani kitűnő filmje átalakította Leo- nardo-képünket. Leonardo, persze, festő is volt, méghozzá a legnagyobbak közül való. De nem jellemző-e hogyan dolgozott? Egyáltalán nem a megszállottak szenvedélyével és aszkézisével. Hosszadal- masan, nehézkesen, valósággal aggodalmaskodva festette képeit, minduntalan húzva- halasztva a befejezést. S ha találkozott valami számára izgalmasabb tennivalóval,

azonnal elhagyta képeit; sajnálhatjuk, hogy jó néhányhoz vissza sem tért többé.

Láttuk a filmet, most már tudjuk, mi minden érdekelte A hadászat és az építészet, a fegyvergyártás és a csatornázás, a repülés és az ejtőernyő, a levegő és a víz, a föld és az ég, az egész világ. Hogyan van, hogy mi mégis elsősorban, mint festőre emlékezünk rá? Nemcsak azért, mert Leonardo Írásai, rajzai évszázadokon át kallódtak, hanem azért is, mert a technika eredményei bizony múlandób- bak, mint a művészeteké. A Mona Lisa ma is utolérhetetlen festmény. „Szebb” képet ma sem tudunk festeni. De mit szólhatunk ebből a szempontból Leonardo tankjaihoz. ejtőernyőjéhez, „repülőgépéhez”? 1 Pedig,,akkor ezek a találmányok is éppoly eredetiek, tökéletesek és elsők voltak, mint a Mona Lisa. De ma

munka — mondja nekipirulva —, ha rajta múlik, élete végéig ezt csinálná.

Mikor híre kelt, hogy a régi iskolában milyen kényelmes munkalehetőség lesz, aki szoknyát visel a faluban, mind oda akart kerülni. Akinek a felvétele akkor nem sikerült, rövidesen megint reménykedhet — tavasszal további egységgel bővül az Elzett Fémlemezipari Művek írószer Gyáregységének szigetbecsei részlege.

Tej, zöldség

— Amit másutt még csak terveznek, az Szigetbecsén már rég megvalósult — mondja Jónás Zoltán, a ráckevei járási pártbizottság első titkára. — Példaként állíthatom a szigetbecsei Új Élet Termelőszövetkezetet, amely a község lakosságának ellátásában is élen jár. De kérdezzék meg a helybeliektől, esetleg Kiss Jenő elnöktől, ő majd beszámol, mit tettek az elmúlt esztendőkben a községért.

— Két évvel ezelőtt, augusztus 20-án nyitottuk meg a község tejboltját Egy régi ku- bikgödör helyén (1000 köbméter földet kellett feltöltenünk) épült fel saját költségből az új tej- és zöldségbolt. Azelőtt Alsónémediből hozták a tejet, ha hoztak, de sohasem eleget. Volt is panasz elég, ezért szántuk el magunkat az építkezésre. A tejellátást megoldottuk, most étterem épül a község centrumában, ahol megáll a busz, ahová az üdülők érkeznek nyáridőben — mond(ia Kiss Jenő. az Űj Tsz elnöke. Az üdülőkörzet ellátását is vállaltuk, márciusban

már nem kezdhetünk velük semmit, sem a földön, sem a levegőben. Legfeljebb csodálhatjuk alkotójuk zsenialitását. A Mona Lisa azonban ma is eleven élmény, kultúránk szerves tartozéka.

Hatalmas tárgyi tudással, nem jelentéktelen eredeti kutatómunkával és nemes szándékokkal készült az olaszok több részes Leonardo- filmje. S bár voltak érdektelenebb, részletekbe vesző per- cei-pillanatai is, vitathatatlan, hogy nemcsak az újat közlés izgalmassága tette jelentőssé ezt a filmalkotást, hanem az is — s ezt külön hangsúlyoznunk kell —, hogy kriminél népszerűbbé tett egy száraznak hitt műfajt: a tudományos ismeretterjesztést.

Mert bármennyire hihetetlen is, a gyorsan népszerűvé vált izgalmas olasz film műfajának ez az igazi neve.

Mindennapok forradalmiba.

Nagyon aktuális témákról beszélgetett csütörtökön este Király István egyetemi tanár, kétszeres Kossuth-díjas irodalomtudóssal Hernádi Miklós: a mindennapok forradalmisá- gáról. Égető kérdések kerültek szóba, azok a dolgok, amelyek a hétköznapi társalgásban is minduntalan íel-fel- bukkannak: mit jelent ma a forradalmi magatartás, hogyan kell értékelnünk a fogyasztói mentalitást nálunk, mi az anarchia és bürokrácia, mi az ifjúság szerepe, s mi a szocialista brigádmozgalom jelentősége.

Nemcsak érdekes, hanem nagyon tanulságos beszélgetés részesei voltunk. Király István a realitás talaján állva és a tudomány felől közeledve szólott a fontos és sokszor vitatott kérdésekről, jelentősen hozzájárulva tisztázásukhoz, a közvélemény helyes irányú formálásához. S ez elé annál inkább várakozással tekinthetünk, mert a televízió — továbbra is napirenden tartva a ,mindennapok forradalmisáideiglenes épületben itt is nyílik tej bolt es falatozó.

A szigetbecsei termelőszövetkezet 161 helybelinek ad munkát A tagság állagéletkora 30 év, a férfiak, traktorosok, szerelők egyaránt megtalálják itt a számításukat A lányok inkább eljárnak dolgozni, pedig nekik is jutna itt munka, a kertészetben vagy a melléküzemágban, ahol a Duna cipőgyárnak készülnek a cipődíszek, csatok, karikák. A másik üzemben pedig exportra a szövőgéphez vetélőfogakat gyártanak. Az egymillió forintot előteremtő részlegben is könnyű munka vár a nőkre: csiszolgatják a vetélőfogakat. A szövetkezet profilja: a növénytermesztés, állattenyésztés. Az elmúlt évben összesen 17 millió forint volt a tervük, s ezt 20 millióra sikerült teljesíteni.

— Nézzenek csak körül, menynyi új házat látnak — szól a tsz elnöke. Évről évre szaporodik a gépkocsitulajdonosok száma a faluban. Persze, mindent mégsem oldottunk meg: itt van például az iskola. A régiben a töltőtollasok kaptak helyet. És az új még csak ígéret A gyerekek, most a művelődési házban és tanácsházán tanulnak. A tsz telke.t ajánlott fel az új könnyűszerkezetes iskola építéséhez. Ennek már másfél éve. de talán idén őszszel. . . . Reméljük.

Két iskola

Négy utca — négyszázhat lélek. A népesség hatvan százaléka szerb, negyven százaléka magyar anyanyelvű. A járás legkisebb községe két év múlva ünnepli hétszázadik születésnapját.

Lórév az 1920-as években volt a legnépesebb, akkoriban hétszázan lakták a szi- getcsücski kisközséget. Később sokan elvándoroltak, a háború se vonult el nyomtalanul, s különösen a szerbek kötötték az ebet a karóhoz, hogy

Prukner Pál

*

__ rr

RÁ

CKEVÉTÓL DELRE

víz között

gának” problémakörét — visszatér a beszélgetésre, s külön adásokban elemzi a kérdéskör részleteit.

Puskás Tivadar. Pénteken

este Gyárfás Endre tévéjátékét láthattuk Puskás Tivadarról, a nyugtalan és mozgalmas életű feltalálóról. Puskás az „élet csúcsait”, a pénzt és a világhírt hagyta Amerikában és Párizsban, amikor a múlt század végén hazatért, hogy itthon, hazájában valósítsa meg terveit. Akciói azonban csak részben sikerültek. Az elmaradottság értetlen légkörében a hajszolt munka és a hiábavaló erőfeszítések gyorsan felőrölték szervezetétA Markos Miklós rendezte nagy szakmai tudással szerkesztő tt-komponált — tévéjáték Puskás Tivadarnak ezt a konok és minden pátosz nélküli hazafiságát állította a középpontba. Szinte olyan tárgyilagos hangvétellel, amilyen tárgyilagos csak egy technikai eszköz, mondjuk egy telefon lehet. Mégis, sőt talán éppen ezért meggyőzőnek és hitelesnek hatott a játék főképpen legfontosabb mondanivalójának. a „mégis érdemes volt” gondolatának kifejezésében.

Puskás Tivadar szerepét Bánffy György játszotta. Alakítása kitűnően teremtette meg a tárgyilagosság és aha- zafiság egységét. Bánffy Puskása nem romantikus lélek, hanem műszaki szakember. De olyan, aki szereti hazáját Csak nála ezt a hazafiságot nem a szavak, hanem tettek jelentették.

Méltó partnere volt a pá- tosznélkiUiíégben a felesége szerepét játszó Medgyesi Mária. Ez az alakítás is kitűnően építette fel az ellentétek egységét, a pénztől és a híresség izgató légkörétől nehezebben szabaduló nő hiteles figuráját állította elénk.

ö. L.

egy gyereknél több ne szülessen a családban. Még a hatvanas évek derekán is kevesen szültek errefelé, s elmúlt úgy esztendő, hogy egyszer sem hívták vajúdó asszonyhoz a bábát. Az utóbbi fél évben viszont — amint azt Lukács Lászlóné védőnőtől megtudjuk —, öt kismama szült, s ugyanennyi egy éven aluli kis srác készül az első lépésekre. Változatlanul jó inspiráció a lélekszám emelkedésére az új népesedéspolitikai törvény, s ugyanakkor a Dunamenti Tsz furnértelepe is sok egykori lórévit visszacsalogat szülőfalujába.

— Azelőtt a bíró mindig szerb, a jegyző magyar volt, az új tanácstörvényig meg is tartottuk ezt a szokást — mondja a mindenki által Szve- ti bácsinak szólított vb-titkár, Nedelkov Szvetozár, aki korábban két évtizedig állt a tanács élén. — Most, velem együtt, a társadalmi elnök szerb, a község párttitkára és a tsz elnöke pedig magyar.

A községnek külön szerb és magyar összevont alsótagozatos iskolája van, előbbit hét; utóbbit tíz tanuló látogatja — a felsősök Ráckevére járnak. Ma már a szerb gyerekek mindkét nyelvet egyformán jól beszélik. Radasin Bogo- lyubné, a szerb iskola nevelője még hozzáteszi, hogy a nemzetiségi óvodában szerbül és magyarul is foglalkoznak a gyerekekkel.

Amiről naponta beszélnek ' í

i

Az 1023-as kormányrendelet

1973. januárjában a soroksári és a ráckevei Duna-ágat üdülőterületté nyilvánította. A makádi tanácsházán is állandóan erről folyik a szó, amikor megérkeztünk, akkor is a terveket forgatják. Amíg a tanácselnökre, Bráda Elekre várakozunk. aközben is csak az üdülőterületről hallhatunk/