Pest Megyi Hírlap, 1974. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-03 / 28. szám

4 ““sbfCíriap 1974. FEBRUAR 3., VASÁRNAP Változó tájon változó emberek TV-FIGYELŐ Közművelődés a nagy kát a i járásban A nagykátai járásiban változatlanul nincs könnyű dolga a népművelőknek. Annak ellenére, hogy a járás arculata alap­vetően megváltozott az elmúlt tíz-tizenöt esztendőben: a ko­rábban tipikusan mezőgazdasági jellegű táj keresőképes la- j koinak hatvan százaléka ma már az iparban dolgozik — a közművelődésben lényegesen lassúbb volt az előrehaladás. A járás tizenöt községe közül mindössze kilencben működik művelődési intézmény, de ezek közül is legfeljebb három-négy rendelkezik megfelelő épülettel és a munkához feltétlenül \ szükséges felszereléssel. Szentlőrinckátán korábban sem volt művelődési ház, Tápiószelén két esztendeje lebontották, Tá- pióságon, Tápiós'zőlősön és Pán dón pedig 1972 végén meg­szüntették a teljesen korszerűtlen, az alapvető közművelődési feladatok ellátására is alkalmatlan művelődési otthont. A ha­todik — pillanatnyilag intézmény nélküli — község Tápió- bicske, ahol most van épülőben az új művelődési ház, amely­nek átadására a tervek szerint még az idén sor kerül.----------------- ez a hely­Je lenleg | zet a nagy- kátai járás­ban. Mégis, ennek ellenere, az elmúlt esztendő végén a megyei tanács művelődésügyi osztálya — valamennyi járás komplex beszámoltatása után — megállapította, hogy ebben a járásban sikerült a leghama­rabb az átállás a tanácstör­vény bevezetését követően. A hivatal művelődésügyi osztá­lya az új helyzetben is megta­lálta az irányítás, ellenőrzés és segítés új módszereit, igaz, hogy ehhez a hivatal vezetése is minden támogatást meg­adott. A művelődésügyi osz­tálynak — ennek következté­ben — szinte az első hetektől kezdve rendszeres és zökkenő- mentes a kapcsolata a községi tanácsokkal. Elsősorban komp­lex felügyeleti és témavizsgá­lataikkal kívántak és kíván­nak segítséget nyújtani az új hatáskörök egész sorával ren­delkező községi tanácsoknak. Ezekbe, a helyszínen tartott vizsgálatokba mindig bevonják az adott település vezetőit, ugyanakkor rendszeresen részt vesznek a községi tanácsoknak azon ülésein, amelyeken a közművelődés egyik vagy má­sik ágazatának munkáját be­szélik meg vagy éppen dönte­nek fontos közművelődési kér­désekben. .--------------------------- tehát a I Ahol adottak | közmű­-------------------------------velődé­si munka feltételei, ott sike­rült előbbrelépni az elmúlt esztendőkben. Több község­ben indult TIT szabadegyetem. Nagykátán és Tápiószecsőn vezetők akadémiáját szervez­tek. Ugyancsak Nagykátán, valamint Tápiószentmárton- ban megkezdte munkáját a kiskerttulajdonosok akadémiá­ja. A műszaki-technikai mű­veltség növelése, a szakoktatás támogatása és a közhasznú technikai ismeretek bővítése érdekében különböző kiállítá­sokat, tanfolyamokat, tanács­kozásokat rendeztek Nagyká­tán, Tápiószecsőn, Tápiószent- mártonban és Tóalmáson. Állami zeneoktatás kezdő­dött Farmoson, Tápiógyörgyén, Nagykátán, Tápiószelén, Új­szilváson és Tápiószentmár- tonban. Amíg korábban csak Nagykátán vezették be a szín­házi bérletrendszert, ezt ki­terjesztették Szentmártonká- tára, Tápiószentmártonra, Tó­almásra és Újszilvásra is. A Tápió menti nyár hagyomá­nyos rendezvénysorozata év­ről évre gazdagodik. S új szín­foltot jelentenek a járás éle­tében a Tápiógyörgyén, Tápió­szelén rendezett szabadtéri hangversenyek is. A Röpülj páva mozgalom nyomán Tápiószecső nevét megismerte az ország. És a tá- piószecsői eredmények hatá­sára sorra alakultak a Páva­körök: ma már Kókán, Szent- mártonkátán és Szentlőrinc­kátán is eredményesen mű­ködnek.------------------------. nem si­Am iben még | került------------------------- a várt mó don elöbbrelépniük: ez a művelődési intézmények közös fenntartása. Ahol sikerült megvalósítani, ott szinte ug­rásszerűen változott a munka, így például Tápiószentmár- tonban, ahol a tanácson kívül részt vállalt a művelődési központ fenntartásában a két termelőszövetkezet, az ÁFÉSZ és a Takarékszövetkezet is. így ennek az intézménynek az évi támogatási összege két- ■zázharmlncezer forint, amely már elégséges nem csupán a rezsiköltségek fedezésére, ha­nem a művelődéspolitikai cél­kitűzések megvalósulását tá­mogató programok finanszíro­zására is. Itt a fenntartók nem érték be azzal, hogy évente bi­zonyos összeggel hozzájárul­nak a művelődési központ munkájának támogatásához, hanem létrehozták a közműve­lődési társulás igazgatóságát, amely egész évben figyelem­mel kíséri a művelődési köz­pont munkáját és természete­sen részt vállal az éves tervek összeállításából is. Az ered­mény : a tápiószentmártoni művelődési központnak híre van nem csupán a járásban, de a megyében is. A megyében is egyedülálló kerámiaszakkö­rük például az utóbbi hóna­pokban három kiállításon is bemutatkozott. 1 Az együttműködés | másik szép példája: Nagykáta gazdasági egységei évi száz­negyvenezer forintot biztosí­tanak a Tápió menti ifjúsági együttes fenntartására. A négy esztendeje alakult együttes máris sok sikert vallhat a magáénak, nemcsak szűkebb pátriájában, hanem országo­san, sőt külföldön is. Korábban, éppen a mező- gazdasági jellegből adódóan, a nagykáta! járást tréfásán alvó járásnak nevezték, mivel a keresőképes lakosság többsége Két Három, magáról ritkán hal­lató községet kerestünk fel az elmúlt napokban, a Ráckevé- vel közös tanácsú Szigetbe­csét, s a tőle jobb, illetve bal karnyújtásnyira települő két szomszédját, Lórévet és Ala­kadót. Együttes lélekszámúkat hallván, még egy hátulgom- bolós nagyközség is öcsémnek szólítaná bármelyiküket. Va­lamivel több, mint háromezer ember él a Csepel-sziget déli csücskében, nap mint nap ha­misítatlan, szennyezetlen le­vegővel táplálva tüdejét. De a levegő mellé kenyér is akad — garancia erre mindhárom községben egy-egy tsz és egy állami gazdaság. Sokan még­is, köztük nagycsaládosok, asszonyok, hajnalról hajnal­ra vándorbotot vesznek a ke­zükbe, a fiatalok jó részét pe­dig még maga az úristen sem lenne képes szülőföldjükhöz pányvázni — alighogy pity- mallik valami az agyukban, máris magába szippantja őket a város. Kerékpárral Aporkára A régi iskolába menjenek — tanácsolja a falu küszöbén egy nagyothalló bácsi —, ott vannak a töltőtollasok. És valóban, aki az első sarok után balra fordul, már ott is van Szigetbecse történelmé­nek első ipari létesítményé­ben. Telepítője az Elzett Fém­lemezipari Művek írószer Gyáregysége. A részleg feb­ruár elsején múlt négyhóna­pos. — Két műszakban ötven asszony, lány dolgozik itt — mondja a törzsgyári Bodor Erzsébet, aki a három beta­nító egyike. — Van közöttük olyan, aki nem látott még a főváros gyáraiban, üzemei­ben dolgozott, s csak az éjsza­kákat töltötték odahaza. Bár ma is sok még a bejáró mun­kás a nagykátai járásban, számuk azonban csökkent a járás gyorsuló ipari fejlődé­sével. De mert a bejárók mű­velődése változatlanul gond ma is, több művelődési ház együttműködési szerződést kö­tött azokkal a budapesti üze­mekkel, amelyekben a legtöbb helyi lakos dolgozik. Az együttműködési szerződések alapján lehetőség nyílik arra, hogy a művelődési ház és az üzem közös közművelődési programokat biztosítson a dol­gozók számára. A fizikai dolgozók művelő­dését természetesen még sok más módon is támogatják, se­gítik a nagykátai járásban. A nagykátai ifjúsági klub tagjai például zömmel fiatal fizikai dolgozók, akik eddig rendsze­resen nem olvastak. Amióta létrejött a kapcsolat a klub és a könyvtár között, megválto­zott a helyzet. A könyvtár író—olvasó találkozót rende­zett számukra s egy három­száz kötetes mini könyvtárat biztosítottak a fiataloknak a klub helyiségében. Azóta szí­vesen veszik a kezükbe s for­gatják a könyveket. Vagy pél­dául : Tápiószentmárton volt az első község az elmúlt esz­tendőben a járás területén, ahol olvasótábort rendeztek a termelőszövetkezetekben dol­gozó fiatalok és szakmunkás- tanulók részére — sikerrel.­-----------------j bizonyítja, l Mindez | hogy az adott------------------ lehetőségek­hez képest egyre tartalmasabb, sokszínűbb lesz a nagykátai járásban is a közművelődés. Hatására — ha még nem is olyáfi "ütettibéir :a*..tájjal együtt változnak az emberek gyárat belülről. Termelő- munkát többen végeztek, de teljesítményben nem dolgoz­tak. Hiába, a normát szokni kell. Szokják — ha az &ső órá­ban nem is. Műanyag vonal­zófestés, körző- és hegyező­szerelés a pillanatnyi reper­toár a „töltőtollasoknál”. Egyenes vonalzóból száz­negyvenhat darab egy órára a norma, ami nyolc forint órabérnek felel meg. Az asz­talon valóságos vonalzóhegy, három asszony púpozza. „Filccel be kell kenni mind­egyiket, aztán flanellal letö­rölni — ennyi az egész”. Nem éppen szórakoztató munka, de majdnem boldogan csinál­ják. Egyikük, Kausitz Károly- né, három gyereket már fel­nevelt, s csak most negyven­egy éves korában jutott el oda. hogy kiválthassa a mun­kakönyvét. Az olajkályhával fűtött „tanterem” túlsó végében a hegyező egyik alkatrészét szereli Grill Andrásné. — Ma kezdtem ezt a mun­kát csinálni, és ni, már mi­lyen sokat összeszereltem. Az­előtt a harminckét kilomé­terre lévő Aporkára jártam télen-nyáron kerékpárral dol­gozni. Ott kétezer volt a fi­zetésem, itt meg ezernyolc­száz a múlt hónapban, csak­hogy innen gyalog öt percre lakom. A részleg benjaminja a ti­zenhét éves Horváth Mária, az egyik Grill-fiú menyasszo­nya. A nyolc általános elvég­zése után az Aranykalász Tsz- hez szegődött. Most a körző­forgatógombokat tördeli fá­radhatatlanul — ezerötszáz darab óránként a norma. Ba­rátjára talált benne ez a Ki voll Leonardo? Nem va­gyunk Leonardo-szakértők. A reneszánsz nagy mesteréről, mielőtt a tévé remek filmso­rozatával megismerkedtünk volna, alig tudtunk többet, mint amire középiskolás tan­könyveinkből emlékeztünk. Hogy Leonardo mindenekelőtt festő volt, és mellékesen fog­lalkozott sok minden más tu­dományokkal, az anatómiával, a technikával, a városrende­zéssel. Most aztán kiderült, hogy mindez egyáltalán nem mellé­kes valami volt a mester éle­tében. Renato Castellani ki­tűnő filmje átalakította Leo- nardo-képünket. Leonardo, persze, festő is volt, méghoz­zá a legnagyobbak közül va­ló. De nem jellemző-e hogyan dolgozott? Egyáltalán nem a megszállottak szenvedélyével és aszkézisével. Hosszadal- masan, nehézkesen, valóság­gal aggodalmaskodva festette képeit, minduntalan húzva- halasztva a befejezést. S ha találkozott valami számára iz­galmasabb tennivalóval, azonnal elhagyta képeit; saj­nálhatjuk, hogy jó néhány­hoz vissza sem tért többé. Láttuk a filmet, most már tudjuk, mi minden érdekelte A hadászat és az építészet, a fegyvergyártás és a csatorná­zás, a repülés és az ejtőernyő, a levegő és a víz, a föld és az ég, az egész világ. Hogyan van, hogy mi mégis elsősor­ban, mint festőre emlékezünk rá? Nemcsak azért, mert Leo­nardo Írásai, rajzai évszáza­dokon át kallódtak, hanem azért is, mert a technika ered­ményei bizony múlandób- bak, mint a művészeteké. A Mona Lisa ma is utolérhetet­len festmény. „Szebb” képet ma sem tudunk festeni. De mit szólhatunk ebből a szem­pontból Leonardo tankjai­hoz. ejtőernyőjéhez, „repülő­gépéhez”? 1 Pedig,,akkor ezek a találmányok is éppoly erede­tiek, tökéletesek és elsők vol­tak, mint a Mona Lisa. De ma munka — mondja nekipirul­va —, ha rajta múlik, élete végéig ezt csinálná. Mikor híre kelt, hogy a ré­gi iskolában milyen kényel­mes munkalehetőség lesz, aki szoknyát visel a faluban, mind oda akart kerülni. Akinek a felvétele akkor nem sikerült, rövidesen megint reményked­het — tavasszal további egy­séggel bővül az Elzett Fémle­mezipari Művek írószer Gyár­egységének szigetbecsei rész­lege. Tej, zöldség — Amit másutt még csak terveznek, az Szigetbecsén már rég megvalósult — mondja Jónás Zoltán, a rác­kevei járási pártbizottság el­ső titkára. — Példaként ál­líthatom a szigetbecsei Új Élet Termelőszövetkezetet, amely a község lakosságának ellátásában is élen jár. De kérdezzék meg a helybeliek­től, esetleg Kiss Jenő elnök­től, ő majd beszámol, mit tet­tek az elmúlt esztendőkben a községért. — Két évvel ezelőtt, augusz­tus 20-án nyitottuk meg a köz­ség tejboltját Egy régi ku- bikgödör helyén (1000 köbmé­ter földet kellett feltöltenünk) épült fel saját költségből az új tej- és zöldségbolt. Azelőtt Alsónémediből hozták a tejet, ha hoztak, de sohasem ele­get. Volt is panasz elég, ezért szántuk el magunkat az épít­kezésre. A tejellátást megol­dottuk, most étterem épül a község centrumában, ahol megáll a busz, ahová az üdü­lők érkeznek nyáridőben — mond(ia Kiss Jenő. az Űj Tsz elnöke. Az üdülőkörzet ellátá­sát is vállaltuk, márciusban már nem kezdhetünk velük semmit, sem a földön, sem a levegőben. Legfeljebb csodál­hatjuk alkotójuk zsenialitá­sát. A Mona Lisa azonban ma is eleven élmény, kultúránk szerves tartozéka. Hatalmas tárgyi tudással, nem jelentéktelen eredeti kutatómunkával és nemes szándékokkal készült az ola­szok több részes Leonardo- filmje. S bár voltak érdekte­lenebb, részletekbe vesző per- cei-pillanatai is, vitathatat­lan, hogy nemcsak az újat közlés izgalmassága tette je­lentőssé ezt a filmalkotást, hanem az is — s ezt külön hangsúlyoznunk kell —, hogy kriminél népszerűbbé tett egy száraznak hitt műfajt: a tu­dományos ismeretterjesztést. Mert bármennyire hihetet­len is, a gyorsan népszerűvé vált izgalmas olasz film mű­fajának ez az igazi neve. Mindennapok forradalmiba. Nagyon aktuális témákról be­szélgetett csütörtökön este Ki­rály István egyetemi tanár, kétszeres Kossuth-díjas iroda­lomtudóssal Hernádi Miklós: a mindennapok forradalmisá- gáról. Égető kérdések kerül­tek szóba, azok a dolgok, ame­lyek a hétköznapi társalgás­ban is minduntalan íel-fel- bukkannak: mit jelent ma a forradalmi magatartás, ho­gyan kell értékelnünk a fo­gyasztói mentalitást nálunk, mi az anarchia és bürokrácia, mi az ifjúság szerepe, s mi a szocialista brigádmozgalom je­lentősége. Nemcsak érdekes, hanem nagyon tanulságos beszélgetés részesei voltunk. Király István a realitás talaján állva és a tudomány felől közeledve szó­lott a fontos és sokszor vita­tott kérdésekről, jelentősen hozzájárulva tisztázásukhoz, a közvélemény helyes irányú formálásához. S ez elé annál inkább várakozással tekinthe­tünk, mert a televízió — to­vábbra is napirenden tartva a ,mindennapok forradalmisá­ideiglenes épületben itt is nyí­lik tej bolt es falatozó. A szigetbecsei termelőszö­vetkezet 161 helybelinek ad munkát A tagság állagéletko­ra 30 év, a férfiak, traktoro­sok, szerelők egyaránt megta­lálják itt a számításukat A lányok inkább eljárnak dol­gozni, pedig nekik is jutna itt munka, a kertészetben vagy a melléküzemágban, ahol a Duna cipőgyárnak készülnek a cipődíszek, csatok, karikák. A másik üzemben pedig ex­portra a szövőgéphez vetélő­fogakat gyártanak. Az egy­millió forintot előteremtő rész­legben is könnyű munka vár a nőkre: csiszolgatják a veté­lőfogakat. A szövetkezet pro­filja: a növénytermesztés, ál­lattenyésztés. Az elmúlt évben összesen 17 millió forint volt a tervük, s ezt 20 millióra si­került teljesíteni. — Nézzenek csak körül, meny­nyi új házat látnak — szól a tsz elnöke. Évről évre szapo­rodik a gépkocsitulajdonosok száma a faluban. Persze, min­dent mégsem oldottunk meg: itt van például az iskola. A régiben a töltőtollasok kaptak helyet. És az új még csak ígé­ret A gyerekek, most a műve­lődési házban és tanácsházán tanulnak. A tsz telke.t ajánlott fel az új könnyűszerkezetes is­kola építéséhez. Ennek már másfél éve. de talán idén ősz­szel. . . . Reméljük. Két iskola Négy utca — négyszázhat lélek. A népesség hatvan szá­zaléka szerb, negyven száza­léka magyar anyanyelvű. A járás legkisebb községe két év múlva ünnepli hétszázadik születésnapját. Lórév az 1920-as években volt a legnépesebb, akkori­ban hétszázan lakták a szi- getcsücski kisközséget. Később sokan elvándoroltak, a hábo­rú se vonult el nyomtalanul, s különösen a szerbek kötöt­ték az ebet a karóhoz, hogy Prukner Pál * __ rr RÁ CKEVÉTÓL DELRE víz között gának” problémakörét — visszatér a beszélgetésre, s kü­lön adásokban elemzi a kér­déskör részleteit. Puskás Tivadar. Pénteken este Gyárfás Endre tévéjáté­két láthattuk Puskás Tivadar­ról, a nyugtalan és mozgalmas életű feltalálóról. Puskás az „élet csúcsait”, a pénzt és a világhírt hagyta Amerikában és Párizsban, amikor a múlt század végén hazatért, hogy itthon, hazájában valósítsa meg terveit. Akciói azonban csak részben sikerültek. Az el­maradottság értetlen légköré­ben a hajszolt munka és a hiábavaló erőfeszítések gyor­san felőrölték szervezetét­A Markos Miklós rendezte nagy szakmai tudással szer­kesztő tt-komponált — tévéjá­ték Puskás Tivadarnak ezt a konok és minden pátosz nél­küli hazafiságát állította a kö­zéppontba. Szinte olyan tár­gyilagos hangvétellel, amilyen tárgyilagos csak egy technikai eszköz, mondjuk egy telefon lehet. Mégis, sőt talán éppen ezért meggyőzőnek és hiteles­nek hatott a játék főképpen legfontosabb mondanivalójá­nak. a „mégis érdemes volt” gondolatának kifejezésében. Puskás Tivadar szerepét Bánffy György játszotta. Ala­kítása kitűnően teremtette meg a tárgyilagosság és aha- zafiság egységét. Bánffy Pus­kása nem romantikus lélek, hanem műszaki szakember. De olyan, aki szereti hazáját Csak nála ezt a hazafiságot nem a szavak, hanem tettek jelentették. Méltó partnere volt a pá- tosznélkiUiíégben a felesége szerepét játszó Medgyesi Má­ria. Ez az alakítás is kitűnően építette fel az ellentétek egy­ségét, a pénztől és a híresség izgató légkörétől nehezebben szabaduló nő hiteles figuráját állította elénk. ö. L. egy gyereknél több ne szüles­sen a családban. Még a hatva­nas évek derekán is kevesen szültek errefelé, s elmúlt úgy esztendő, hogy egyszer sem hívták vajúdó asszonyhoz a bábát. Az utóbbi fél évben viszont — amint azt Lukács Lászlóné védőnőtől megtud­juk —, öt kismama szült, s ugyanennyi egy éven aluli kis srác készül az első lépésekre. Változatlanul jó inspiráció a lélekszám emelkedésére az új népesedéspolitikai törvény, s ugyanakkor a Dunamenti Tsz furnértelepe is sok egykori lórévit visszacsalogat szülőfa­lujába. — Azelőtt a bíró mindig szerb, a jegyző magyar volt, az új tanácstörvényig meg is tartottuk ezt a szokást — mondja a mindenki által Szve- ti bácsinak szólított vb-titkár, Nedelkov Szvetozár, aki ko­rábban két évtizedig állt a ta­nács élén. — Most, velem együtt, a társadalmi elnök szerb, a község párttitkára és a tsz elnöke pedig magyar. A községnek külön szerb és magyar összevont alsótagoza­tos iskolája van, előbbit hét; utóbbit tíz tanuló látogatja — a felsősök Ráckevére járnak. Ma már a szerb gyerekek mindkét nyelvet egyformán jól beszélik. Radasin Bogo- lyubné, a szerb iskola nevelő­je még hozzáteszi, hogy a nem­zetiségi óvodában szerbül és magyarul is foglalkoznak a gyerekekkel. Amiről naponta beszélnek ' í i Az 1023-as kormányrendelet 1973. januárjában a soroksári és a ráckevei Duna-ágat üdü­lőterületté nyilvánította. A makádi tanácsházán is állan­dóan erről folyik a szó, ami­kor megérkeztünk, akkor is a terveket forgatják. Amíg a ta­nácselnökre, Bráda Elekre vá­rakozunk. aközben is csak az üdülőterületről hallhatunk/

Next

/
Oldalképek
Tartalom