Pest Megyi Hírlap, 1974. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-22 / 44. szám

Készülnek a filmszemlére A konzervgyár filmstúdiója is készül a IV. országos egész­ségügyi filmszemlére, melyet városunkban rendeznek meg. Karsay István, a film készítője és operatőre is munkához lá­tott, tizenöt perces filmet forgatnak. Foto: Pa-IOLai József Segítenek a brigádok Van abban valami fel­emelő, hogy emberek napi nyolc órai munka után so­kan a második műszak ter­heivel hátukon is derűs kedvvel tudnak dolgozni. Nem a háztáji veteményes­ben, a fusigyártmányokon, pénzes másod-, harmadál­lásokban — hanem köszö­nöm fizetségért társadalmi munkában. Segítenek ott, ahol a támogatás gyorsasá­gával megsokszorozzák an­nak értékét. Szocialista brigádtagok­ról van szó, akik nyitott szemmel iárnak a város­ban, s figyelik, hol van szükség munkájukra. Asz- szonyok a TRAKIS-ból, akik takarítást ajánlottak fel a városi könyvtárnak, férfiak, akik munkagépre ülnek, hogy utat egyenges­senek a Tormásban, fát ültetnek a városban ... S hogy hányán vannak, mikor hol segítenek? Talán még a brigádnaplók sem őrzik pontosan ennek nyo­mát. Talán ők maguk sem érzik fontosnak, hogy az önzetlenségnek papíron is nyoma maradjon, hiszen még a köszönetét is szerény félszegséggel fogadják: ter­mészetesnek érzik, hogy se­gítettek. Amikor a napközi otthon konyháján elromlott a vil­lanysütő, több száz gyerek étrendjének változatossága vált bizonytalanná. Mert a gyerekek szeretik a frissen sült kalácsot, buktát, ah­hoz pedig jó sütő kell... Egyetlen telefonhívásra megjelentek a konzervgyár Kandó Kálmán szocialista brigádjának tagjai és meg- iavították az elromlott be­rendezést. Az üzemekben városszer­te nao mint nap sokan helytállnak a munkában. Közöttük a szocialista bri­gádtagok is. Ezúton is sze­retném megköszönni a lel­kes társadalmi munkások­nak a hasznos segítséget. Jó érzés tudni azt, hogy számíthatunk rájuk. Sz. M. éled a Vízpart Csinosítják, bővítik a horgászparadicsomot \ Hétkilós harcsa a horgon — Pontyot, amurt telepítettek A hófúvásos, hideg téli na­pokban a jégpáncél alatt az iszapba bújva alszanak, hor­gásznyelven szólva „vermel­nek” a halak. Ám a korai ta­vasz, a lassan felmelegedő víz kicsalta őket rejtekhelyeikről. Éled a vízpart is, mind töb­ben szorgoskodnak a Budai úti tavaknál. Horgásztanyákat építenek, festenek, kertészkednek, megkezdődött a vízi idény. A ceglédi horgászegyesület húsz éve alakult harminckét taggal. A február 10-én tar­tott zárszámadó közgyűlésen már több mint kétszázötven tagnak számolt be a vezetőség az elmúlt évi eredményekről. Az egyesület harminc holdon, három tóegységen gazdálko­dik, ebből kettő horgászvíz, egy nevelőtó. Tavaly is jelen­tős összeget fordítottak hala- sításra. Több mázsa pontyivadék­kal, méretes, azaz kifog­ható ponttyal és amurral gazdagították a halállo­mányt. Ennek köszönhető, hogy 1973- ban az egy főre jutó halkifo­gás 13,8 kiló volt. Az elmúlt évben az egyesület legboldo­gabb horgásza minden bizony­nyal L oós Sándor volt, aki 6,80 kilós pontyot fogott. De horogra akadt 4 kilón felüli amur és egy 7 kilós harcsa is. Az egyesület tagjai rendsze­resen részt vesznek az orszá­gos halfogási és dobóverse­nyeken. A dobóversenyeket füves pályán vagy teremben bonyolítják le, ahol a sporto­lók a horgászbottal célba és távolba dobó tudásukat mérik össze. Az országos válogatott keretnek Ceglédről négyen is tagjai, közülük egy nő. Az or­szágos első osztályú csapat- bajnokságon másodikak let­tek, a második osztályban pe­dig első helyezést értek el. A Krakkóban megrende­zett junior ifjúsági világ- bajnokságon a két Hor­váth testvér, Zsuzsa és György harmadik helye­zett lett. Az egyesület használatában levő terület gondozásából, fá­sításából, útjainak karbantar­tásából a tagok aktívan kive­szik részüket. Együttes mun­kával építették fel a központi horgásztanyát is, amelynek klubhelyiségében számos han­gulatos összejövetelt tartottak. 1974-ben a horgásztanyák szá­mát hetvenre növelik. 1700 négyszögöles területen az egyesület tagjai tár­sadalmi munkával kispá­lyás labdarúgópályát épí­tenek, amelyet úgy alakítanak ki, hogy az edző- és versenypá­lyául is szolgáljon dobóver­senyzőinek. Ügy tervezik, h<5gy a városban működő öt üzemi horgászszakosztályuk labdarúgó-mérkőzéseit az idén már itt tartják meg. Az egye­sület vezetősége, a tagsággal, együttműködve, mindent meg­tesz a gondozott, kulturált környezet megteremtéséért, azért, hogy a tavak hét végi pihenő-, kirándulóhelyül szol­gáljanak. A vezetőség számára nagy gond, hogy a viszonylag kis vízterület miatt nem tudnak újabb jelentkezőket fogadni, pedig jelenleg is negyvenki­lencen várják felvételüket az egyesületbe. Szeretnék terüle­teik növelésével a további I igényeket is kielégíteni. 1 Kőhalmi Dezső Bevezették az ágazati gazdálkodást Korszerűbb munkaszervezés — biztató eredmények Az Arany János Tsz zárszámadó közgyűlése Az Arany János Termelő- szövetkezet megtartotta zár­számadó közgyűlését. Ezen a volt Petőfi és az 1973. október 31-én vele egyesült Rákóczi termelőszövetkezetek adtak számot múlt évi munkájukról és eredményeikről. Az egye­süléskor hozzájuk csatlakozott régi Arahy János Termelőszö­vetkezet ugyanis még önállóan fejezte be az évet, és csak 1973. december 31-től lett tag­ja az egyesülésnek. A közgyűlésen a vendégek között foglalt helyet S. Hege­dűs László, Pest megye 24. számú szentendrei választóke­rületének országgyűlési képvi­selője, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára. A beszámolót Bárány Lajos elnök terjesztette elő. Elmon­dotta, hogy a gyenge adottsá­gú, volt Petőfi Termelőszö­vetkezetnek 1971-ben öt évre évi 1 millió 194 ezer forint visz- sza nem térítendő állami támogatást adtak, ami elő­segítette megerősödését­Tavaly országszerte sok ki­sebb termelőszövetkezet egye­sült, s előtérbe került a nagy­kőrösi közös gazdaságokban is az egyesülés gondolata. A szomszédos Rákóczi és Arany János termelőszövetkezetek­ben olyan elgondolás született, hogy a magasabb színvonalú munkaszervezés, az eredmé­nyesebb gazdálkodás érdeké­ben egyesüljön a város három termelőszövetkezete. Októbertől a Petőfi és a Rá­kóczi termelőszövetkezetek már közös vezetés alatt dol­goztak. Bevezették az ágazati gazdálkodást, folytatják asza- badtartásos szarvasmarha-te­nyésztést, több mint 100 va­gon szőlőt és sok gyümölcsöt szüreteltek. Az egyesült termelőszövet­kezetnek 732 tagja van, közü­lük 347 nyugdíjas és járadé­kos, 243 pedig alkalmazott. összes földterületük 4327 hek­tár. A vagyonuk értéke meg­haladja a 100 millió forintot, melyben 11 millió forintot képvisel a volt Rákóczi Ter­melőszövetkezet befejezetlen szakosított szarvasmarhatele­pe. A mérlegbeszámoló szerint az egyesült termelőszövet­kezet összes bevétele 41 millió 269 ezer forintot tett ki, melyből egymillió 960 ezer forint a nyere­ség. Közel 15 millió forintot fordí­tottak a tagok és alkalmazot­tak járandóságának hiányta­lan kifizetésére. Egy munka­napra 103 forint 81 fillér tag­részesedés esik. Fejlesztésre 4 millió 591 ezer forintot tarta­lékoltak, 6 milliót helyeztek letétbe biztonsági tartalék­ként, 246 ezer forintot fordíta­nak szociális és kulturális cé­lokra. Ebből az alapból a nyugdíjasokat tavaly is 150 ezer forinttal segítették. Külön szakmunkásképzési alapot is teremtettek 25 ezer forinttal. A volt Rákóczi Termelőszö­vetkezet és a volt Petőfi tag­jai egyformán részesülnek a járandóságokból, az utóbbi ál­tal az egyesüléskor magával hozott 3 millió forint veszte- I séget a biztonsági alapból pó­tolták. Az ellenőrző bizottság jelen­tését Fakan János bizottsági elnök terjesztette elő, majd 18 új tagot vettek fel. A felszó­lalók sorában — többi között — Cseh János azt javasolta, hogy igyekezzenek a termelő­szövetkezetet, az itteni mun­kát megkedvelteim a fiatal­sággal. Hajdú Ambrus pedig a Nyilasi út kijavítását sürgette. Felszólalt a közgyűlésen S. Hegedűs László is. Mint mon­dotta — örömmel hallgatta az eredményeket tükröző beszá­molót, ami utal a következő év feladataira is. Hangsúlyoz­ta többi között a korszerű szarvasmarha­tenyésztés fejlesztésének fontosságát, a rétek és le­gelők öntözésének, a víz- gazdálkodásnak, az örege­dő gyümölcs, és szőlőtele­pítések pótlásának jelen­tőségét. Ehhez a munkához sok sikert kívánt a vezetőknek és a tag­ságnak. A gyűlés után több mint kétmillió forint nyereségrésze­sedést, prémiumot és jutalmat fizettek ki. Minden közös mun­kában ledolgozott 10 órás munkanap után 7 forint ki­egészítő pótlékot kaptak a dol­gozók. Városnézés, üzemlátogatás Csehszlovák vendégek Nagykőrösön A Magyar Honvédelmi Szö­vetség meghívására hazánk­ba érkezett a csehszlovák testvéri szövetség, a SVA- ZARM Melniki küldöttsége, amely — csütörtökön Nagy­kőrösre látogatott. A küldöttséget a városi pártbizottságon Takács Jenő első titkár fogadta. A kölcsö­nös megismerkedés után vá­rosnézés következett, majd a vendégek és a vendéglátók megtekintettek a konzervgyá­rat és a városi MHSZ-lőteret. A: lőtér néhány év alatt tár­sadalmi összefogással épült, s Pest megye egyik legkor­szerűbb, legszebb ilyen MHSZ-bázisa. Csaknem két­millió fprint társadalmi mun­ka ölt testet benne. Ezen a napon adták át a lőtér mellet­ti gondnoki lakást is, amely szintén az üzemek, intézmé­nyek dolgozóinak önzetlen segítségével került tető alá. A vendégek a mai délutánt a Toldi Miklós Élelmiszer­ivari Szakközéviskolában töl­tik. Holnap délelőtt pedig meglátogatják az ország egyetlen pipagyárát. Városi könyvtár AZ EZREDIK GYERMEKOLVASÓ A Tanulók az olvasó népért mozgalom egyre népszerűbbé válik, s ma már nem szüksé­ges annak biztosítása, hogy csak akkor lesz mindennapi szellemi táplálékká a könyv hazánkban, ha idejében, még a gyermekkorban megisme­rik a betű örömét az embe­rek. A napokban a városi könyv­tár gyermekkönyvtárába be­iratkozott az ezredik olvasó, Kerekes Zoltán, az Arany Já­nos Általános Iskola 3/a. osz­tályos tanulója, aki ebből az alkalomból ajándékkönyvet K. L. kapott. SPORT jFer&mlé észilcE hdis, Nagytakarítás a parkban A városi tanács parkgondozói hozzáfogtak a tavaszi nagy- takarításhoz. A képen Balogh Ferenc és G. Nagy Ambrus a tanácsháza előtti sétányt csinosítja. Apáti-Tóth Sándor felvétele A tervezett 38 mérkőzésből 39 eredménye már eldőlt a vá­rosi KISZ-es teremkézilabda- vetélkedő első 6 fordulójában. Legutóbb ez történt a Toldi- tornacsarnokban: Női A-csoport. Egészségügyi Szakiskola—Toldi D 9:7 (4:3). Férfi A-csoport. Toldi C— ITV 13:12 (5:5). Férfi B-csoport. VGV—Toldi B 12:6 (7:3). Gimnázium—224. Szakmunkásképző 13:10 (5:4). A női A-csoport végeredménye: 1. Toldi A 3 3 ------- 54- 4 6 2. 2 1-es Volán 3 1—2 5-19 2 3. Toldi C 3 1—2 4-21 2 4. Gépjavító 3 1 — 2 4-23 2 A női B-csoport végeredménye: 1. Toldi B 2 2 -------- 23-14 4 2. E ü. Szakiak. 2 1 — 1 20-23 2 3. Toldi D 2-------2 10-16 — 4. K onzervgyár (kétszer nem állt ki, ezért törölték.) A csoportok első három, azonos helyezettjei között dől el a végső sorrend. Rajt a sakk­csapatbajnokságban A Nk. Kinizsi sakkcsapata (2—3 évi kihagyással) 1951-től 1964-ig játszott a megyei 1. osztályú csapatbajnokságban, ahol többször is bajnokságot nyert. A Nk. Építők 8 évig szerepelt a megyei II. osztály­ban, legutoljára 1967-ben. ami­kor bajnok lett. Azóta a nagy­kőrösi sakkozók csak tömeg­sport-vetélkedőn indultak. Egy éve lelkes — főleg fia­talokból álló — gárda gyűlt össze helyi sakkozókból. A Nk. KIOSZ helyiséggel is segíti őket. Ebben az évben már be­neveztek a megyei I. osztályú csapatbajnokságba (IV. osztá­lyú versenyzőkkel). A nyitány­ra és egyúttal a kísérleti, 2—2 mérkőzéses rajtra itthon ke­rül sor. Tápiószentmártoni KSK— Nk. KIOSZ 7,5:2,5. A körösiek összeállítása: Kovács I., Mo­gyoró, Pallagi, Nagy (1), Kis L. (fél), Barta. Horváth, Bakó, Búz Gy., Kis S. (1). A vissza­vágót is a rutinosabb,, 4 éve versenyző, a múlt évben me­gyei II. osztályú csapatbajnok­ságot nyert, ceglédi és nagy- kátai játékosokkal megerősí­tett, kilenc III. osztályú ver­senyzővel kiálló vendégek nyerték, 7:3 arányban. A he­lyiek összeállításában az volt az eltérés, hogy a 9. táblán Hévízi játszott. A 3 pontot Ko­vács I., Nagy és Horváth sze­rezték. A nyitány ' tanulsága, hogy a sakkelmélettel min­denkinek többet kell foglal­koznia. PÉNTEKI MŰSOR Kosárlabda Szeged: Sz. Tisza-parti Gimn.—Nk. Gimnázium (női I. korcsoportbeli középiskolás or­szágos középdöntő). Sakk KlOSZ-székház, 18: III. osz­tályú minősítő egyéni verse­nyek mérkőzései. S. Z. Mit látunk ma a moziban ? Volt egyszer egy vadnyugat. Színes, amerikai—olasz ka­landfilm. Kísérőműsor: A szög. Előadások kezdete: 3 és fél 7-kor. KISKÖRZETI MOZI A LENCSÉSI ISKOLÁBAN A rend gyilkosai. Francia film. Előadás kezdete: fél 7-kor. Köszönetét mondunk mindazok­nak a rokonoknak, ismerősöknek, akik szeretett édesanyánk, özv. Tóth Pálné Eszenyi Teréz teme­tésén megjelentek, sírjára ko­szorút. virágot helyeztek, ezúttal bánatunkon enyhíteni igyekeztek. A gyászoló család.

Next

/
Oldalképek
Tartalom