Pest Megyi Hírlap, 1974. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-02 / 27. szám

GOD Készül a Fészek teljes története Régi adósság törlesztésére vállalkozott egy helytörténész munkacsoport: teljes részle­tességgel feltárja a gödi mun­kásmozgalom krónikáját, a Fészek izgalmas és érdekes históriáját. Dr. Bánkuti Sándor így nyilatkozott a készülő munká­ról: — Szorgalmasan dolgozunk, igyekszünk tanulrr '.nnyá for­málni a rendelkezésünkre álló, hatalmas és gazdag anyagot. A nagy terjedelmű műnek nemcsak az a része készül el az idén, amelyet az MSZMP Pest megyei bizott­ságának pályázatára kívá­nunk benyújtani, hanem a teljes tanulmány, amelynek megírására három évvel ez­előtt vállalkoztunk. — A Fészek történetét kol­lektív munka eredményeként szeretnénk megjelentetni, s úgy tervezzük, hogy a mun­káskultúra eddigi ismeret- anyagát bővítjük erőfeszíté­sünkkel. A Párttörténeti Inté­zettől sok segítséget kapunk, s az írásos dokumentációs anyagokat kiegészítik a ma élők visszaemlékezései. Dr. Bánkuti Sándor 1938 óta a párt tagja, a Szocialista Hazáért Érdemrend tulajdo­nosa. Mint egykori szerve­zett bőripari szakmunkás és „gödi ifi”, a szemtanú köz­vetlen hitelességével segítheti a mű megalkotását (P-) Váci kórus a rádióban A Kóruspódium műsorában a váci városi KISZ-kórus kül­földi szerzőik műveiből össze­állított, 10 perces műsorát közvetítette a Kossuth rádió­in. EGÉSZSÉGÜGYI BÁL. Áz idei farsang alkalmával is érdekes eseménynek ígérke­zik a Szőnyi Tibor Kórház szakszervezeti bizottsága és társadalmi szervei által pat­ronált III. egészségügyi bál, melyet márcitfs ’ másodikárt rendeznek a DCM kultúrter­meiben. A bál elnöke dr. Kol­lár Lajos igazgató-főorvos, tiszteletbeli bálelnök dr. Ko­rona Árpád. A nyitótáncot a Géza király téri gimnázium tánckara mu­tatja be. VÁCI NAPLÓ A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A VÁCI JÁRÁS ÉS VÁC VÁROS RÉSZÉRE XVIII. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM 1974. FEBRUÁR 2., SZOMBAT Tervek Vác fennállása évfordulójának m Beszélgetés a városi tanács művelődési osztályvezetőjével Vác 900. évforduló-emlék­bizottsága csaknem négy éve működik. Célul tűzte ki: „... ismerjék meg a város lakói a több évszázados múlt értékeit, de az ünneplés ne a múlton merengő, hanem a jelenben mozgósító, a jövő szá­mára is értékeket teremtő le­gyen. Mozgósítsa az évfordu­ló a város lakóit a közéletbe való aktív bekapcsolódásra, és mutassa meg az országnak, amit múltunk és jelenünk nyomán közkinccsé tehetünk. A színvonalas ünneplés szerény, tudatformáló és ne parádés legyen”. Venesz Ernő, a városi ta­nács művelődési osztályveze­tője a felkészülésről a követ­kezőket mondta: — A bizottságban a város- szépítés és az évfordulós ren­dezvények albizottsága mű­ködik, neves közéleti szemé­lyekkel és művészekkel. A ter­vek szerint a jubileumi év megnyitását összekötjük vá­rosunk felszabadulásának 30. évfordulójával. December 8- án közös pártbizottsági és ta­nácsülés lesz. melyet össze­kapcsolunk a felszabadulási emlékmű leleplezésével, a nemrég kialakított Dísz téren. Ugyanakkor nyitjuk meg a várostörténeti kiállítást. A kö­zös ünnepi ülésre meghívjuk a várost felszabadító szovjet csapatok parancsnokát, vala­mint testvérvárosunk, Jéna polgármesterét — Ügy értesültünk, hogy az ünnepségeket nemzeti ünnepségeink köré csopor­tosítják. — Igen. Március 15. és áp­rilis 4. között főként ifjúsági, május elsején üzemi ünnepé­lyek, augusztus 20-án főként várospolitikai rendezvények, REKLÁMNAK SEM ROSSZ A Vox Humana — új ruhában Mostanában új öltözékben lép fel a már külföldön is egy­re jobban ismert váci Vox Hu­mana női énekkar: téglaszín, rövid, legyezőujjú ruhában. Csupán ennyi a hír, amely az olvasót érdekelné, s hogy a ruhavásárlás, ez az eléggé szokványos dolog mégis töb­bet érdemel három sornál, azt az alábbi kis történet bizo­nyítja. A Vox Humana tagjai el­határozták ugyan, hogy új ru­hában lépnek a jövőben a kö­zönség elé, de hiába járták be szinte az ország minden áruházát, nem leltek elképze­lésüknek megfelelő „egyenru­hára”. Végre Debrecenben ta­lálták meg, amit kerestek, de, sajnos, az is csak mintadarab volt. Nagyon meglepődtek azonban, amikor megtudták, hogy a váci Kötöttárugyár mintadarabja. Azonnal felkeresték a gyár vezetőit, akik a legnagyobb készséggel álltak rendelkezé­sükre, a dolgozók pedig öröm­mel készítették el a város büszkeségeinek az új, tégla­színű jersey ruhákat. A Vox Humana vezetői megköszönték a Kötöttárugyár dolgozóinak a jó lokálpatrió­tákhoz illő segítséget, de a gyáriak is elégedettek, hiszen új gyártmányaiknak, a jersey konfekciós ruháknak keresve sem találhattak volna jobb reklámot. M. Gy. november 7-én szocialista bri­gádvetélkedők lesznek. Az ün­nepélyes megnyitó és záróün­nepséget városunk felszaba­dulásának évfordulóján ren­dezzük. — Részleteiben is elké­szültek már a műsorter­vek? — Igen, de hangsúlyozom, még csak tervek. December 8-án lesz az ünnepélyes meg­nyitás, az ünnepi közös párt­bizottsági és tanácsülés. Akkor kerül sor a felszabadulási em­lékmű felavatására, este a vá­ci együttesek hangversenyére. 1975. február 10-től országos klasszikus gitárhangverseny, március 15-től úttörő- és KISZ- parlamentek, történeti vetél­kedők, politikai, művészeti rendezvények, tábortüzek, fák­lyás felvonulás szerepel a tervben. Április 3-tól rendezr zük az ifjúsági kórusok feszti­válját. A május 1-i felvonulás a jubileum nevében, a város történetét bemutatva zajlik le, s üzemi napokat is rendezünk, május 20-án a Pest megyei zeneiskolák hangversenye, jú­niusban a X. Dunaka­nyar dalostalálkozó, jú­liusban a váci együttesek koncertje a vácrátóti bota­nikus kertben s még ugyan­abban a hónapban országos kézilabda- és sakkversenyek lesznek. Augusztus 20-án kon­ferenciák, találkozók és szín­pompás vízikamevál szerepel a programban. Augusztusban még országos evezős-, szem- tembérbé'n országos atlétikái és országos úszóversenyeket rendezünk. A Duna partján augusztusban térzenét hallgat­hatnak az érdeklődők, novem­berben pedig kamarazenekari hangversenyek lesznek a vá­rosban. Az ünnepélyeket 1975. december 8-án zárjuk, dísz- hangversennyel, melyre külön oratórium megírására adtunk megbízást. — A terv szép és tartal­mas. Valóra váltására ed­dig milyen intézkedéseket tettek? Vastag dosszié kerül elő: az évforduló okmányai. — Elsőként kell említenem a váci járási pártbizottság és a járási hivatal, valamint Gö­döllő város tiszteletre méltó felajánlásait társadalmi mun­kára, közös helyi rendezvé­nyekre. Várostörténeti vándor- kiállítást szervezünk. Könyv alakban megjelentetjük Vác város monográfiáját, melynek szerkesztősége már megala­kult, és rendszeres üléseket tart. Készül városunk törté­nete. Az ünnepségekre zenei szignál megírására hirdettünk pályázatot: 31 pályamű érke­zett. Elkészült a jubileumi pla­kát és embléma, de mivel az emlékbizottság egyiket sem tartotta megfelelőnek, a helyi művészeket kérte fel elkészí­tésükre. Tárgyalást folytatunk a televízióval, hogy készítsen filmet Vácról. Az idegenveze­tő tanfolyamot nagy sikerrel megindítottuk. Tárgyalások folynak a posta vezérigazgató­ságával váci bélyeg és alkal­mi bélyegző biztosítására. Vá­ci útikalauzt, diapozitívokat tartalmazó emléktömböket, színes levelezőlapokat, váci képeskönyvet, hanglemezt je­lentetünk meg. Eredményes tárgyalásokat folytatunk a ju­bileumi programba való be­kapcsolódásról a váci püspök­ség képviselőivel. A jubileumi évben városjelvényt, váci ci­garettát, tollat, mappát és emblémát szeretnénk értéke­síttetni. — A találkozókról és a konferenciákról is hall­hatnánk? — A tervek szerint tudomá­nyos orvosnapok, pedagógiai napok megszervezésére kerül sor, szülők parlamentje, az Urbanisztikai Társaság konfe­renciája teszi még ünnepé­lyessé jubileumunkat. Meg­hívjuk városunk szülötteit, az ismert közéleti és művészeti személyeket. Felkérjük a me­gyei tanács művelődési osztá­lyát, hogy az 1975-ben esedé­kes jelentősebb megyei ren­dezvényeket lehetőség szerint Vácott szervezze meg. Végül hadd említsem meg a nagy ér­deklődéssel várt tárlatok meg­rendezését. ★ Városunkban voltak már országraszóló iinr.enélyek, egy ilyen alkalomból építtette fel Migazzi püspök Vácott az or­szág egyetlen diadalkapuját, a „Kőkaput", de ilyen tartalom­mal, lelkesedéssel még egy ünnepélyt sem készítettek elő. Az ünnepségek már decem­berben kezdődnek, tehát ez az év a felkészülés éve, mely feladatot és felelősséget jelent Vác teljes lakosságának, de főként kulturális együtte­seinknek, sportegvcsületeink- nek, hiszen azok eddig is fém­jelezték városunk nevét. Min­denkinek ki kell vennie ré­szét a nagy munkából. Mészáros Gyula Vác felszabadulásának harmincadik jubileumára Az élelmiszer-kiskereskedelem versenyfelhívása A Vác és Környéke Élel­miszer Kiskereskedelmi Vál­lalat dolgozói Vác felszaba­dulásának 30. évfordulója, 1974. december 8-a alkalmá­ból versenyfelajánlást tettek, s kérik, hogy ahhoz a város összeg vállalata és szövetkeze­te csatlakozzék. A verseny kiterjed az idei termelési terv teljesítésére, a szocialista brigádok szervezé­sére, az évfordulóval kapcso­latos tennivalókra. Az Idei termelési terv tel­jesítése: Az 1973. évi bázishoz vi­szonyítva, áruforgalmunkat 8,5 százalékkal, a nyereséget 12 százalékkal, a termelékeny­séget 3,2 százalékkal növel­jük. A szocialista brigádok szervezése: A szocialista címért ver­senyző brigádok számát, jó politikai munkával, 10 száza­lékkal növeljük, a szocialista brigádok részére helytörté­neti vetélkedőt szervezünk. Az évfordulóval kapcso­latos tennivalók: A vállalat területét csino­sítjuk, rendezzük, az évfordu­lóra ünnepi külsőt biztosí­tunk, hat váci boltunk kö­zött kirakatversenyt rende­zünk, és az ünnepélyek előtt két héttel a hat bolt egy-egy kirakatát az évfordulóra vo­natkozó ünnepi dekorációval látjuk el; bekapcsolódunk a tanács fásítási mozgalmába, és a virágos város program­jába; a felszabadulási ünnep­ség befejezése után felkészü­lünk városunk fehnállásánalt 900. évfordulójára. Az élelmiszer-kiskereskede­lem az idén bevezetendő munkaidő-csökkentés után is biztosítja a zavartalan áru­ellátást, tejből, tejtermékek­ből, valamint a korszerű táp­lálkozást igénylő árucikkek­ből vásárlóink részére ele­gendő mennyiséget biztosí­tunk. A dolgozók képviseletében; A Vác és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat párt-, szakszervezeti és gazdasági vezetői ★ Készséggel közöltük a váci vállalatokhoz és szövetkeze­tekhez szóló versenyfelhí­vást, amelytől nemcsak a vá­rospolitikai tervek, hanem a vállalatok, szövetkezetek gaz­dasági terveinek teljesítését, illetve túlteljesítését is remél­hetjük. Talán helyénvaló, ha meg­jegyezzük, hogy a Vác és Kör­nyéke Élelmiszer Kiskeres­kedelmi Vállalat áruforgal­mának 8,5 százalékos növelé­se 52 milliós forgalomnöveke­dést, a 12 százalékos nyereség növelése pedig 3,1 millió fo­rint nyereségtöbbletet jelent. JEGYZET Ne pénteken A POSTÁSOK MUNKÁJÁT tavaly nagyban megkönnyítet­te az irányítószámok alkalma­zása, azaz főleg az irányító munkát végző és a vonatokon dolgozó mozgópostásoknak je­lentett segítséget, a kézbesí­tők azután sem éreztek sem­miféle könnyebbséget. Az új esztendőben a postai kézbesítőknek is engedélyez­ték a szabad szombatot. Most már ők sem panasz­kodhatnak — gondolhatják sokan. Aki nem beszélget el néha az esőben, sárban, hóban és fagyban egyaránt helytálló de­rék postásokkal, az valóban azt hihetné, hogy örömük tel­jes. Hát nem így van? Bizony, nem. A kézbesítők előre meghatározott menetvo­nalon hordják szét naponta a jót, rosszat, örömet, bánatot tartalmazó leveleket és a pénzküldeményeket. Körzetük­ben mindenkit ismernek. Tud­ják, kinek kell a postaládájá­ba, kinek az ablakába, kinek az ajtaja alá bedugni az ér-' kezett küldeményt. Tudják, kik szoktak a rossz szomszé­dok miatt eléjük menni leve­leikért. De vajon tudják-e mindezt azok a postai dolgozók, akik a kézbesítőket szabad szom­batjukon helyettesítik? Hát honnan is tudhatnák? Remek kezdet, mely folytatást kíván Az első délután Nem hirdették plakátok, mégis majdnem teljesen megtilt a zeneiskola hang­versenyterme az „Éneklő Vác” első délutánján: gye­rekek és felnőttek, aktív zenészek és a zene hódolói gyűltek össze közös ének­lésre A másfél órás együttlét minden részvevőnek nagy élményt adott: népdalok csendültek fel, kánonok éneklése egyesítette a je­lenlevőket. preklasszikus dallamokkal ismerkedhet­tek meg, ízelítőt kaptak a népdalfeldolgozás módsze­réről, s egy-egy kórusmű elemzése során feltárult a zenei nyelv sok-sok rejtett szépsége. Együtt tanult a terem hallgatósága, együtt énekelt: közös élményekkel gazdagabban, egy igen han­gulatos délután emlékével öjjcsúztak el egymástól a részvevők, a februári vi­szontlátásig. Nagyszerű kezdeménye­zés tanúi lehettünk, ami folytatást kíván. Művelődés és szórakozás, elemzés és összegezés. tehát magas színvonalú kulturális ese­ménysorozat kezdődött vá­rosunkban, amire, hisszük, másutt is felfigyelnek majd (—gh) fi'meleti ablakunkból nem láttunk messzire eddig, Csupán tíz-tizenkét méterre, a szemben levő tetőig. A tető mögül a nagytemplom kupo­lája emelkedett a távolban, azon kívül más látvány nem volt. Most minden megváltozott. Hosszú deszkapalánk húzó­dik az üres tizes bolttól a 11-es házig, s annak a tetejét szorgos kezek már leszedték. Mindez csupán innen, fent- ről látható, a járókelők alig­ha látnak be a kerítés mögé, ahol munkások igyekeznek, vagy éppen ácsingóznak, ki­ki vérmérséklete szerint. Figyelem a bontási munkát. Már csak a falak állnak, öt ember hatalmas födémgeren­dát feszeget. Alig telik el pár perc: a gerenda lecsúszik a falról, porfelhő száll a pa­lánk mögül, s az emberek to­vább lépnek a következő szálfáig. Belátok a halott szobák bel­sejébe. Rózsaszín és alma­zöld falak, fehér konyhák és éléskamrák. Valaha itt embe­rek éltek, szenvedtek, és örül­tek, sokuknak itt múlott el élete, s innen vitték őket a temetőbe. Most a falak is meghalnak hamarosan. Egy­ABLAKBOL Bontják a régit két napig még hordozzák a régi élet megfakult nyomait. Világos foltok látszanak még a falakon, talán esküvői vagy katonakori emlékképek függtek ott, aztán markológé­pek vasfoga ragadja meg az avítt téglát, vályogot, s el­egyengetett terep vár az épí­tőkre. Aki két év múlva jön ide, nem ismer a régi Széchenyi utcára: m dülédező házsor he­lyén úf üzletek magasodnak majd, szélesebb lesz az út­test, nagyobb helyet adva a forgalomnak. T egősibb utcáját építi újjá a város, a néhai Sáros utcát, amelyet a városfal ke­resztezett valaha, s ahol a Hatvani kapu állt. Ott volt vége és kezdete a városnak, már a török időkben is. A váci történelem egy része volt, szomorú és vidám napo­kat látott. Nem is olyan ré­gen, a századforduló előtt, Mikszáth balassagyarmati fu­varosa abrakoltatott a Korona beszálló udvarán, később a ti- zenkilences fiatalok tartot­ták ott lelkes gyűléseiket, ab­ban a házban, a sarkon, ame­lyet most bontanak a palánk mögött. Az ablakból nézem a bon­tási munkát. Egy padlás még áll, akár menedék a romfa­lak fölött. A szél egy tv-doboz fedelét csattogtatja, régi tu­lajdonosa hagyta ott. Talán Balogh nénié volt, a szotyola- árusé. A munkások már elmentek, s én egészen a távoli térig látok, pedig már sötéte­dik. Eltűnt a szemben levő tető, holnap eltűnnek a falak. Aztán a palánk mögött elké­szül az új alap, majd hama­rosan a kerítés fölé nőnek az új falak, s azokban új abla­kok ragyognak, amelyek mö­gül még messzebbre láthat majd az ember. Csankó Lajos És a baj itt kezdődik. Ä vállalatok, üzemek, hivatalok postáik zömét legtöbbször pén­teken adják fel, tehát éppen szombatra jut a legtöbb kéz- besítenivaló, amikor nem be­gyakorlott postai dolgozók jár­ják a körzeteket. Miért izgatja ez a szabad szombatosokat? A MAGYAR POSTÁSOKAT izgatja. Szeretnének helyette­seik munkáján is könnyíteni. S könnyíthetnének is, ha a nagy levelezést lebonyolító kö- zületek küldeményeiket lehe­tőleg nem pénteken, hanem a hét bármely más napján ad­nák fel, a halaszthatatlanul sürgősek kivételével. Galambos Ferenc Orvosi ügyelet Hétfőn dr. Kreiner Lenke, kedden dr. Pap Miklós, szer­dán dr. Bucsek Tibor, csü­törtökön dr. Gosztonyi Jenő, pénteken, szombaton és va­sárnap dr. Gulyás Zoltán tart ügyeletes orvosi szolgá­latot Vácott, a Köztársaság útja 30. szám alatti körzeti rendelőben. (A 11—199-es te­lefonszámon is hívhatók.) A beosztás hétköziben meg­változhat______________ Piaci jelentés A pénteki piacon a burgo­nya 2,90—6, a tarkabab 22— 26, a fehérbab 16—18 forintos áron kelt el. A kelkáposzta 7, a fejes 3,40—4,50, a savanyí­tott 7 és 9 forintba került ki­lónként A zöldséget kilóra 12, a sárgarépát 5,50—7, a zeller­gyökeret 9, a fekete retket 6, a karalábét és céklát 4,50, a tormát 14 forintért mérték. A vöröshagyma kilójáért 5—8, a lila csemegehagymáért 10—12, a fokhagymáért 28, a dug- hagymáért 20 forintot kértek. Az Alkotmány Tsz árudájá­ban a spenót kilója 20, a salá­ta darabja 3, a retek csomója 1 forint 60 fillérbe került. Az alma ára, fajtától és nagyságtól függően, 5—12 fo­rint között változott. A körtét 7—14 forintra tartották. A gesztenyéért 28 forintot kér­tek. Láttunk aszalt gyümöl­csöt, kilóját 12 forintra tartot­ták. A halászok 16 és 20 forintért mérték portékájukat. Az őstermelők a tisiztított liba kilóját 40 forintért kínál­ták. Kacsát, nagyságtól füg­gően, 100—14*0 forintért lehe­tett venni. A termelőszövetke­zeti árusok az élő csirke ki­lójáért 32 forintot kértek. A téeszeknél a tojás 1,80, a falusiaknál 1,50-be került.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom