Pest Megyi Hírlap, 1974. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-21 / 43. szám

1974. FEBRUÁR 21., CSÜTÖRTÖK “"k/Cwíop 5 Újabb fényezők, tisztítók Újabb aerosolos' termékek sorozatgyártását kezdte, il­letve kezdi meg a BUDA- LAKK pusztavámi gyára. Hozzáláttak az úgynevezett motortisztító spray készítésé­hez. s rövidesen megkezdik a víztaszító hatású Budasil spray gyártását is. A tervek szerint a második negyedév­ben tovább bővítik a korsze­rűen csomagolt termékek kö­rét. az autófényező spray és a bútorfényező spray előállí­tását. Mindkét termék nagy hatásfokú, kitűnő tisztító-, fényezőszer. Császármadarak | Villany, óvoda Lakás nagycsaládosoknak Összefog a falu - Új fejlesztési terv A borsodi erdőségek sokszí­nű állat- és madárvilágának egyik érdekessége a már rit­kaságnak számító császárma­dár. A fogoly nagyságú, szín­pompás tollazatú madarakat a kipusztulás veszélye fenyeget­te. A szigorú védelem ered­ménye, hogy most ismét el­szaporodott a ritka erdőlakó. az erdészek nyolc, tíz szár­nyasból álló császármadár- csapatokat figyeltek meg az Aggtelek környéki karsztvidék erdőségeiben, a Bükk hegy­ségben L étrástető környékén is, valamint a Bán-patak völ­gyében. A fészkelőhelyeket a vadászok és erdészek most, a költés előtt fokozott gonddal óvják. Bugyi idei községfejlesztési tervéről beszélgettünk Rácz Sándor községi tanácselnök­kel. — Az idei fejlesztési tervet — mondotta —, miután a vég­rehajtó bizottság elfogadta, a Hazafias Népfront által ösz- szehívott falugyűlés elé vit­tük a múlt héten, és csak az­után került most, szerdán a tanácsülésre, amely ugyancsak elfogadta. Ezúttal is IKLAD, IPARI MŰSZERGYAR Munkában a bizalmiak csaknem kivétel nélkül a választói jelölőgyűléseken elhangzott kívánságok, ja­vaslatok megvalósítására törekedtünk, mégis helyénvaló, hogy a la­kosság a falugyűlésen hozzá­szólhatott a tervhez. Egyhan­gúlag hozzájárult a népes gyűlés, hogy az idén Bucka választóinak jogos követelése, lakótelepük villanyhálózatá­nak megépítése teljesüljön. Ezáltal négy kilométerrel bő­vült községünk elektromos há­lózata. A munka költsége 900 ezer forint. A község még név­telen, új településén 60, rész­ben már beépült házhelyre az áram csak jövőre jut el, de még ez idén megrendeljük a hálózatbővítés erre vonatkozó tervdokumentációját. — A régebben készült, nem megfelelő távlati fejlesztési terv helyett a Pest megyei Ta­nács Tervező Intézeténél újat rendeltünk 350 ezer forintért, áprilisban lesz készen. — A falugyűlés éppúgy, mint a tanácsülés, magáévá tette ezt a fejlesztési tervet. A falugyűlésen azonban többen is kérték, hogy csa­ládi házakhoz változato­sabb típusterveket bocsás­sanak az építeni szándé­kozók rendelkezésére. A tanács, hogy a nagyobb vá­laszték érdekében több típus­terv legyen, megszívlelendő javaslatnak tartja, és tovább­terjeszti illetékes helyre. Sz. E. Textilnemez szűri a zajt A sok lakásból álló több emeletes épületek lakóinak gyakori panasza az egyik la­kásból a másikba átszűrődő zaj. A legtöbbször a felsőbb szinten lakók cipőjének kopo­gása zavarja az alsóbb lakás lakóit. Ennek megszüntetésé­re a szegedi Kenderfonó és Szövőipari Vállalat új termé­ket állít elő, a textilnemezt. Szövés nélküli technológiával, viszonylag olcsón gyártják a Szovjetunióból behozott gép­sorok. A vastag textilanyagot a parketta alá helyezik, s az lényegesen csökkenti a lakás­ból kiszűrődő zajokat. A vál­lalat az első ilyen textilszál- lítmányt az óbudai lakótelep­re küldte gyakorlati kipróbá­lásra. Készülődés az országos tanácskozásra A Legfelsőbb Bíróság állásfoglalása Mi tekintendő mezőgazdasági ingatlannak? Fokozódik a hazai és a kül­földi kereslet az ikladi Ipari Műszergyár villamos kismo­torjai iránt. Exportjuk több tízmillió forint értékű, és itt­hon is hatalmas a felhaszná­lás, mert például valameny- nyi mosógépbe, hűtőgépbe, porszívóba vagy az Ikarus-au- tóbuszok ablaktörlőihez Ik- ladon készített motorokat sze­relnek A gyár mintegy négyezer dolgozót foglalkoztat, és ellá­tásukról igyekszik minél ki­elégítőbben gondoskodni. Tá­mogatják egyéni lakásépítke­zéseiket, óvodájuk és bölcső­I déjük évente csaknem egy­millió forintba kerül, az étke­zési hozzájárulások megha­ladják a 2 és fél millió forin­tot. A távoli környékekről is bérelt autóbusszal szállítják munkásaikat. Az emberek egyéni problémáinak megol­dását is igyekeznek elősegí­teni. Mindebben nagy szere­pe van a gyár szakszervezeti bizottságának és az irányítá­sával tevékenykedő 169 bizal­minak. Növekvő tekintély A nők aktivitását mutatja, hogy míg a vállalatnál foglal­koztatottaknak alig valami­vel több, mint a fele nő, ad­dig a 169 bizalminak csak­nem kétharmada — 111 a leány és asszony, akiknek többsége az utóbbi években sajátította el. a szakszervezeti munkához szükséges ismere­teket. Munkájuk eredményes­ségét mutatja, hogy a tagszer­vezettség a három év előtti 82 százalékról 96-ra emelkedett. A jó bizalmi tevékenység je­le. hogy a vállalati munka­ügyi döntőbizottság mind több esetben egyetért a dolgozók felszólalásával. A bizalmiak ugyanis egyrészt felvilágo­sítják munkatársaikat, hogy esetleges sérelmeikkel megke­reshetik a döntőbizottságot, másrészt megfelelő tanácso­kat is adnak a panaszok be­nyújtásának és indoklásának módjaira. A bizalmiak nö­vekvő tekintélyét mutatja, hogy a ' gazdasági vezetők is többször kérik i véleményüket a személyi bérek megállapí­tásánál. Két tűz között A legutóbbi összbizalmi megbeszélésen elhangzottak jogos igények is. Például, hogy a bizalmiak jobban fejt­sék ki saját véleményüket még akkor is, ha az nem egye­zik a főnökükével. Ezzel egy­részt tovább erősítik saját helyzetüket és megbecsülésü­ket, másrészt kevesebb dol­gozó fordul a panaszokkal külső szervekhez, amelyeket azok egyébként — az esetek többségében — amúgy is visz- szaküldenek intézésre, vagy véleményezésre a helyi, vagy szakmai szervezeteknek. Egyes üzemrészekben kifogásolha­tó, hogy túllépik a túlórázta­tásnak a kollektív szerződés­ben foglalt határait. Ilyenkor a bizalmi szinte két tűz közé kerül, mert a helyi gazdasági vezetés is túlóráztatni akar és a dolgozók is igénylik a többletkeresetet. A termelési taná^kozásokkal kapcsolat­ban is van tennivaló, mert a gazdasági vezetők sok javas­latot nem valósítanak meg, sőt nem is térnek rá vissza a következő tanácskozásokon. Az egész megyében Az Ipari Műszergyárban le­zajlott összbizalmi értekezlet nemcsak azért jelentős, mert naiíy létszámú gárda képvi­selte több ezer dolgozó érde­keit. hanem, mert szerves ré­sze volt az egész megyében zajló nagy munkának. A je­lenleg 37 ezer dolgozót foglal­koztató húsz Pest megyei va­sas üzemben ugyanis minde­nütt tanácskozást tartottak, amely egyben része az áprili­si vasas országos bizalmi érte­kezletre való felkészülésnek. Ikladon is választottak két küldöttet és egy tanácskozási joggal résztvevőt, akik mun­katársaik véleményét, tapasz­talatait és igényeit az orszá­gos tanácskozáson képviselni fogják. P. V. — Kora tavasszal megkezd­jük az új óvoda építését 75 gyermek részére. A meglevő belterületi és a két külterüle­ti óvodával együtt jövő év április 4-től, ami­korra az új elkészül, már 245 apróság részére bizto­síthatunk napközis óvodát és ezzel az igényeket hosszú időre ki is elégíthetjük. Az új óvoda 1 millió 200 ezer forintot kitevő építési költségéhez a ta­nácsnak mindössze negyed- millióval kell hozzájárulnia. Nagy szó ez, hiszen összesen 1 millió 700 ezer forint a fej­lesztési alapunk, és abból sok minden sürgős munkát el kell végeznünk. Társadalmi össze­fogás segítségével építhetjük csak meg az óvodát. A Tesse- dik Sámuel Tsz és az Egye­sült Szakszövetkezet anyagot, fuvart, munkát ad hozzá, a telefongyár egy épület bontá­si anyagát és természetesen a lakosság társadalmi munkát. Egyébként a tervdokumentá­ció is társadalmi munkában készült, a községben alakult építészkor tagjai csinálták meg. Vízről sem kell gondos­kodnunk, azt meg az ÁFÉSZ adja mélyfúrású kútjából nemcsak az építkezés alatt, de később is, mindig díjtalanul. — A közeli hetekben meg­kezdődik és 1975. december 31-ig be­fejeződik a nyolc kétszin­tes, egyenként négylaká­sos bérház építése. A lakásokból kettő pedig pe­dagógus szolgálati lakás lesz, a többit a tanács utalja ki sokgyermekes családoknak. Ezt az építkezést különben a me­gyei tanács kétmillió forinttal támogatja. — Én kérek egy fél kiló tömjént! — mondta az egyik király. — Én húsz deka mirrhát ké­rek — tolakodott előre a má­sodik király. — Nekem egy kis rúd arany kell. Lehet 17 karátos is — lel­kendezett a pultnál a harma­dik király és mindhárman lök­dösődve készítgetni kezdték iszákjukat, hogy imsárlandói- kat abba helyezzék el. — Tömjén nincs! — mondta az eladó egykedvű arccal, szemmel láthatóan mit sem törődve az egyik király meg­hökkenésével. — Nincs tömjén? — hülede- zett a király — Az nem lehet, kérem hogy ne legyen. Nekem nagyon fontos, hogy legyen. Tetszik tudni, azért kell, mert... — najolt közelebb az eladóhoz bizalmasan és segít­ségkérőén. — Hallja, kedves király úr, nekem hiába mondja, hogy így Betlehem, meg úgy jászol... Tömjén nincs. Elfogyott. Még mindig elég nagy a fogyasztás, s az iqényekkel nem tud lépést tartani a tömjéntermelés. Hiába — tárja szét a karját az eladó, és máris a második ki­rályhoz fordult. — Mit is kért maga? A kisajátítással kapcsolatban fontos állásfoglalás hangzott el a Legfelsőbb Bíróságon. Egy Pest megyei mezőgazda- sági termelőszövetkezet föld­jéből a városi tanács négy ka- tasztrális hold és 230 négy­szögöl szántót kisajátított. A földért négyszögölenként 10 forintos egységár figyelembe­vételével 66 300 forintot aján­lottak fel. A tsz további 928 200 forintot kért és köve­telése érvényesítésére pert in­dított. Keresetében kifejtette, hogy a szóban forgó ingatlan a városnak magánerőből tör­ténő beépítésre kijelölt részén terül el, ezért négyszögölen­ként 150 forintot ér. A Pestvidéki Járásbíróság a tanácsot 274 ezer forint meg­fizetésére kötelezte. A földet mezőgazdasági Ingatlanként értékelte, de a szakértői vélemény alap­ján a kisajátítási árat a tanácsénál magasabban ál­lapította meg. A Pest megyei Bíróság, a szö­vetkezet keresetének megfele­lően, az összeget 928 200 fo­rintra emelte. Döntését azzal indokolta, hogy tévedett a já­rásbíróság, amikor a földet mezőgazdasági ingatlannak te­kintette, mert a telek a város központjában, közvetlenül a tanácsháza mellett van, széles utcai fronttal rendelkezik, ki­épített közút húzódik előtte, részben közműves, beépítésre alkalmas — sőt időközben egy részét már be is építették —, — Én, kérem szépen, mirr­hát ... Ha lehetne — mondta a másik király, és büszkén né­zett az elsőre, mint ahogyan a győztes tekint a vesztesre. — Mirrha? Az van. Csak nem illatos. Illattalan mirr- hánk van. Exportból maradt vissza, kérem, és így olcsóbb is. Mennyit kér a ked­ves vevő? — izgett-mozgott lelkesebben most az eladó. — Hogyhogy nem illatos? — hökkent meg a második ki­rály és így nem vette észre, hogyan vigyorog az egyik ki­rály, megelégedetten dörzsöl- getve kezeit a palástja alatt. — Ügy, hogy nincs illata. Ez kérem, olyan, amit a fejlevá- gók szektájának szoktunk kül­deni, s azok nem szeretik, ha a mirrha illatos. Tudniillik prüszkölne tőle az áldozat. S azért van ebből most nekünk, mert az ipar kissé többet gyár­tott, mint ami kellett volna az exportra ... Nos, mennyit ad­jak? — Semennyit — méltatlan­kodott a második király. Ki hallott még illattalan mirrhát? Az olyan lenne, kérem, mint pipafüst pipa nélkül.. Hát most mi lesz? — nézett kese­rűen és reménytelenül a püf- feszkedő harmadik királyra. tehát nem nyilvánítható me­zőgazdasági ingatlannak. A legfőbb ügyésznek a jogerős ítélet ellen emelt törvényessé­gi óvására a Legfelsőbb Bíróság mindkét alsófokú ítéletet hatályon kívül helyezte és a Pestvidéki Járásbíróságot új eljárásra, valamint új ha­tározat hozatalára utasította. A határozat indokolása sze­rint tény, hogy az ingatlan a város belterületén van, de a rendelkezésre álló adatok sze­rint a magánerőből történő beépítésre kijelölt részhez so­hasem tartozott: azon a tsz mezőgazdasági termelést foly­tatott. Egymagában az a körül­mény, hogy a telek a vá­ros belterületén fekszik, még nem zárja ki, hogy ne mezőgazdasági ingatlan­ként értékeljék. Ettől eltekinteni csak akkor van mód, ha valóban a ma­gánerőből beépítésre kijelölt lakó- vagy magánterületen fekszik. Az új eljárásban ezt meg kell állapítani, ugyanígy azt is, hogy az ingatlan utcai frontra eső része azonos érté­kű-e a vége felé eső résszel. Ugyanis a Pest megyei Bíró­ságon elhangzott szakértői vé­lemények szerint az ingatlan egyik fele értékesebb, mint a másik. Csak ezek tisztázása után lehet az ügyben érdemi döntést hozni. — Arany, remélem van? — így a harmadik. — Hogyne, kérem. Az van. Hattól huszonnégy karátig. Bármilyen mennyiségben óhajt, uram és királyom, már viheti is — udvariaskodott az eladó, hogy a harmadik király sem tudott elnyomni egy győz­tes, ám kissé sajnálkozó mo­solyt. — Ó nem kell sok ... bár most, hogy se tömjén, se mirr- ha ... nekem kell pótolnom ezeket is — intett a két csüg­gedt királyra a harmadik... — Legyen akkor egy rúd hu­szonnégy karátos, azt majd én viszem el, s két rúd tizen­négy .. nem, két rúd tizenhét karátos aranyat... Ezeknek itt — bökött a harmadik király a másik kettőre és a zsebébe nyúlt, hogy fizessen. Az eladó ijedten kapta el a kezét: — Dollárért? Uram, kirá­lyom, ez lehetetlen. Szívesked­jék forintra átváltani. Nem? Sajnálom — és már dugta is vissza a rudakat a pult alá. A másik két király boldogan né­zett fel a csillagos égre és egy­szerre mondották: — Uram, nagy a te igazsá­god — és elindultak hazafelé. Így és ezért maradt el annak idején állítólag °gy érdekesnek induló névadó ünnepség. Gyurkó Géza AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZÜNK építőgép-szerelőt, építőgép- és daru-villanyszerelőt, szakképzett panther autódaru-vezetőt és -kezelőt, kiskotrógép-kezelőt (BH—0,15-ös, illetve E-1514-es gépekre, vezetői jogosítvánnyal), továbbá szerkezeti technikust (gépipari technikumi végzettséggel), épületlakatost, gyors- gépirónőt, bérelszámolót, adminisztrátort, munkahelyi összekötőt, portást (nyugdíjast is). Jelentkezni lehet: a „PROSPERITÁS" KSZ munkaügyi osztályán Budapest IX., Viola u. 45. A Fővárosi 4. sz. Építőipari Vállalat az 1974-75-ős tanévre FIATALOKAT VESZ FEL kőműves bádogos épületburkoló tetőfedő műkőkeszitő vasbetonkeszitő ács-állványozó épületasztalos- fapadlózó-műanyagburkoló- villanyszerelő- víz-gázszerelő- vas- és fémszerkezet-lakatos- szobafestő-mázoló-tapetázó- építőgep-szerelő szakmunkás-tanulónak. A vidéki szakmunkás-tanulókat tanulóotthonban helyezzük el. Ösztöndíjon, szerszámon, munkaruhán, védőfelszerelesen kívül kulturális es sportolási lehetőseget is biztosítunk. A kőműves, ács-állványozó, tetőfedő tanulók o fenti juttatáson kívül havi 200 Ft ösztöndíj-kiegeszitést is kapnak. Külön szerződés alapján társadalmi ösztöndíjat is fizetünk, havi 250 Ft-tól 500 Ft-ig. lelentkezhetnek: jelenleg Vili. osztályos tanulók, valamint azok a fiatalok, akik a 17. életévüket meg nem töltötték be. Jelentkezni lehet: Levélben: vállalatunk személyzeti és oktatási osztályán, 1450 Budapest, Pf. 34. Személyesen: vállalatunk tanulóotthonában, Budapest Vili., Bláthy Ottó u. 6-8. II. E. A háromkirályok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom