Pest Megyi Hírlap, 1974. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-02 / 27. szám

Kukorica - e?erkétszáz hektáron A maglódi Univerzál Tsz két amerikai John Deer gépsort vásárol az idén. Egy-egy gép­sorral 600—600 hektárt takarí­tanak be, illetve művelnek meg. Százhúsz mázsa méz A Maglód és Vidéke ÁFÉSZ gyömrői méhészszakcsoport­ja megtartotta évi első gyűlé­sét, A csoport tizennyolc tag­ja tavaly 60 mázsa mézet adott el, az idén pedig már 120 mázsára kötött szerződést a szövetkezettel. G V FI H Í R L A P K Ü LÖN K I A D A;S A XVI. ÉVFOLYAM, 27. SZÄM 1974. FEBRUAR 2., SZOMBAT JEGYZET Mi, utasok egy évtizede nyílt meg MfSOR MOZIK Gomba: Sztrogoff Mihály. Gyömrő: Búcsúzz a tegnaptól. Maglód: A lángoló tenger. Mende: Mária, a skótok ki­rálynője. Monor: Halálgyár az őserdőben 1—II. Pilis: A hölgy az autóban, szemüveggel és puskával. Tápiósáp: A siker lovagjai. Üllőn: Az Ezüsttó kincse. Vecsés: Áldd meg az állatokat és a gyermekeket. Éjszakai előadás: Szent Péter hadművelet. MŰVELŐDÉSI HAZAK Gyömrő, 14 órakor: a ba­lettcsoport bemutatója: 19 óra­kor: klubest. Mende, 18-tól 23 óráig: táncest, játszik a Cu-Ki együttes. Monor, 17 órától: disc jockey műsor, vezeti Mu- csi András. Pilis, 19-től 24 óráig: táncest, helyi zenekar közreműködésével. Minden segítségei megkapnak Megfelelő az orvosi ellátás is Gyomron, elsőként a mono- ri járásban, 1964-ben nyílt meg az öregek napközi ott­hona. A létszám nem válto­zott, húszán vannak ma is, mint az alakuláskor, de a be­rendezések és az ellátás an­nál inkább. A napi egyszeri étkezést kétszeri váltotta fel, és ja­vult az étel minősége is. Az iskolai napközi otthon me­nüje sokkal jobban megfelel az idős embereknek, mivel nem annyira fűszeres, mint a vendéglői koszt, és bőségesebb is. Baranyi Pálné, az otthon vezetője elmondotta, hogy a teljes térítési díj napi 6 fo­rint és 80 fillér, ezen kívül a fenntartási költséghozzájáru­lás, amely nyáron havi 15, té­len 30 forint, de jelenleg csak hét személy fizet teljes térí­tést, kettő ötven százalékosat, a többiek, mivel havi jövedel­mük nem éri el az 500 forin­tot. ingyen jutnak mindenhez. Az öregek napközi ottho­nát a tanács tartja fenn évi 133 ezer forint költség­gel, de sokat segítenek a gazdasági és társadalmi szervezetek is. Például a helybeli szociális otthontól asztalokat, székpár­nákat és futószőnyegeket kap­tak, a szabó ktsz ablakpárná­kat készített és takarókat varrt, a PEVDI vöröskeresz­tes brigádja évről évre, nő­nap és karácsony alkalmából, kis csomagokkal kedveskedik az öregeknek. A papírüzem ta­valy karácsonykor modern rá­diót ajándékozott nekik, a Vas- és Fémipari Ktsz védő­korlátot készített a lépcsőjá­rókhoz és segített több más intézmény is. v A Pest megyei Tanács egészségügyi osztálya 20 ezer forintot adott, mely­ből a belső berendezéseket korszerűsítették. Megfelelő az orvosi ellátás, és vannak szórakozási lehető­ségek is. Mivel az idős emberek több­sége egyedülálló, részükre minden évben családias kará­csonyi ünnenséget rendeznek. Baranyi Pálné befejezésül elmondta:-nagyon örül, hogy a legutóbbi vizsgálat alkal­mával a járási népi ellenőrök a gyömrői öregek napközi ott­honát találták a járás legszebb és legkellemesebb otthoná­nak. Kovács György Más a tanmenet Kötetlen beszélgetés Az he* osztálylétszám huszon- iood lenne, úe tizenöt gyereket fel kellett menteni családi okok miatt, vagy azért, mert túl koros, s itt, a negye­dikesek közötte már nem ma­radhatott. A többség még így is 11—12 éves. A tanító néni, Czunyi Lász­lóim másodikos korukoan kezdett velük foglalkozni. Ak­kor még olyan gondjai voltak, hogyan szoktassa rá őket, az eoed előtti kézmosásra, ho­gyan csalogassa be az utcáról a kártyapartiba merült sráco­kat. Most is előfordul, per­sze, hogy Jancsi számtanom­ról kikéredzkedik, és kint fe­lejti magát. De már nem rit­ka, hogy reggel korábban be­jönnek, mossák az ablakot a táblatörlő szivaccsal, hadd le­gyen tiszta. Ez az osztály a volt mono- ri napközi otthon épületében — cigányosztály. ★ Környezetisme réti óra, s folytatása, röviu szünet után, kötetlen oeszélgetés o család­ról , az iskoláról. Csillognak a nagy fekete sze­mek. Jó ez, mint a számtan. — Bár érdekes — mondja a tanítónő —, a számtan megy a legnehezebben, azzal kell a legtöbbet foglalkozniuk, mé­gis azt szeretik a legjobban. Az első kérdés: — Ki szeret ebbe az iskolá­ba járni? A fél osztály magasba eme­li a kezét. — Miért? — Én azért, mert az anyu- kámék nem tudnak írni és ol­vasni. ha levél jön. nekem Szólnak. Szeretek írni. Fogal­mazni is. Ma a disznóölésről fogalmaztunk. Azt írtam, hogy reggel áthívjuk a vendégeket, akik segítenek lefogni a disz­nót. . Elmeséli végig. Azt is meg­jegyzi. olyankor sok bor kell. hogy jól érezzék magukat az emberek. És hozzáteszi: — De én csak pálinkát iszom! A többiek nevetnek. öt gyerek emeli fel a kezét p—q * kérdésre, kinek a szü­lei tudnak írni-olvasni? A töb­bi “k Rángatnak. — Mi* szerettek mén az is­kola han't — A vetítést! Ha vetítenek! Az osztály minden tagja rendszeresen jár moziba. Van, aki azt mondja, hetenként négyszer is mozizik. Tizen­egyen mondják, hogy televí­ziójuk van, a mesefilmeket és a rajzfilmeket szeretik. Meg A fekete várost! — Ki írta? — Mikszáth Kálmán! — És a „Mégis mozog a föl­det”? — Jókai Mór! Belemelegszenek, egymás szavába vágnak, aztán megint csend. — Ha sok pénzed lenne, mit vennél? — Én ruhát vennék az anyu­kámnak és a testvéreimnek. Magamnak is. Sok ruhát. — Én porszívót. . . Mosógé­pet nem, az van. — Építenék házat! És ven­nék földet, ahol termelhet­nénk. — Ruhákat! — Lemezjátszót! — Házat, de nem ott. ahol most lakunk. Ott nem szere­tek. Elég sok a hulladék a há­zak körül, gyakori a rendet­lenség. Kezek a magasban: kivétel "élkül mindenki el akar köl­tözni a Tanévből, a Cinka Panna utcából. Az érvek ugvanazok. Valamelyik kislány fel is áll, ezt mondja: — Igaz, az anyukámék sze­retnek ott lakni, de én majd elmegyek, én elmennék on­nan. Egy gyerek akad, akinek egy testvére van, a többségnek öt­hat. Egynek: tizenhárom. So­rolja gonddal a neveket: Pis­ta, Borbála, Ági, 'Zoltán. Ilona, ■József, Sándor, László, György, János. . . Elakad. A többiek segíte­nek: — Hát a Pali? — Hát a Péter? A fiú a felsorolás végén ezt mondia: — És az anukám dolgozik Pesten, az Üllői úton. ★ Ebben az iskolában más a tanmenet. Igazítani kellett evakori hiányzásaikhoz. ké- noqségükhöz. Taaz. a hiányzás ritkul, ma csak egy kislány nnrn iött el. Nem szeretik, hosv esész nap bent kell lenniük: dél­után napközis foglalkozás van. Sokan inkább lemondanának az ebédről, csak hazamehetné­nek. Nagy bennük a szabad­ságvágy, nehezen tűrik a kö­töttséget fél napon túl. Magukról szívesen és nyíl­tan beszélnek, a családról ke­vésbé. ★ Tréningruhás kislány kiabál előre az utolsó pádból: — Tanító néni, nekem van otthon kis mackóm! (k. zs.) Farsangi zenés vetélkedőn a rádióban (Tudósítónktól) Az üllői ének-zene tagoza­tos osztályok tanulói gyak­ran szerepelnek a Gyermek­rádió műsorában. Legutóbb negyven felsőtagozatos kapott meghívást a Jelmezbál című vidám vetélkedő felvételére, pestlőrinci, kispesti testvér­iskolásokkal együtt. A színes, érdekes verseny ismereteik alkalmazását és szórakozásu­kat egyaránt szolgálta. Az ügyes versenyzőket a zsűri, amelynek munkájában Árvái Ilona, az iskola ének­tanárnője is részt vett, pon­tozással értékelte, és a győz­tesek értékes díjakat, hangle­mezeket, könyveket kaptak. Külön annak is örültek az üllőiek, hogy a Gyermekrádió a Jelmezbál című vidám, ze­nés farsangi vetélkedőt mű­sorára tűzi: az érdeklődők a Kossuth adón február 24-én, 8 óra 10 perces kezdettel hall­hatják. Keretében a hallgató­ság számára rejtvényeket ad­nak fel, s a beküldött helyes megfejtéseket jutalmazzák. Az adás példa lesz arra is, hogyan lehet úttörőknek, kis­dobosoknak tréfás, tanulságos vetélkedőt rendezni énekből, zenéből. Lapunk hasábjain több­ször szóvá tettük, hogy a buszok rendszertelenül közlekednek, sőt, nemegy­szer már a végállomásról késve indulnak. Némelyik kalauz udvariatlan, ideges. Rosszak az ablakok, nem fűtik a kocsikat, és így to­vább. Vizsgáljuk most meg, milyenek vagyunk mi. uta­sok? A napokban az egyik kis­gyermek az ablak feletti szellőztetőablakba csim­paszkodott. Amikor szépen figyelmeztettem, hogy a tartópántok eltörnek, az anyja így szólt: — Törődjön maga a saját gyerekével. be, ha meggyullad a folya­dék, amely már tócsában állt a kis kanna körül. © buszkalauz, A buszkalauz, indítás után, mivel jelezték, hogy valaki még futva érkezik, megállította a kocsit. A felszálló utas köszönet he­lyett a kalauzra förmedt: — Maguk mindig koráb­ban jönnek egy perccel! A múlt héten egyik is­merősöm és útitársam nad­rágja és bundája csupa olaj lett. Miért? Mert valamelyik utas összeolajozta az ülést. A kalauz, akit már leg­alább tíz éve ismerek és igen jól látja el feladatát, mentegette magát, hogy nem vett észre semmit elő­zőleg. A kocsin utazó mű­szaki ellenőr pedig sajnál­kozását fejezte ki, ígérve, hogy a ruha tisztítási díját a vállalat kifizeti. Kárt szenvedett ismerő­söm mérgelődött: — Jó, jó, de nekem egész délután ebben a nadrágban és kabátban kell járkál­nom, tárgyalnom Pesten, mert Mendére nem szalad­hatok haza nadrágot válta­ni. © © Egy zsúfolásig megtelt autóbusz már a gombai el­ágazásban járt, amikor a gépkocsivezető megállította a kalauz nélküli kocsit, és hátra szólt: ^ — Akinél benzin van, kérem, szálljon le. No, de kinél van benzin? Hosszas huzavona után a vezetőnek kellett befura­kodnia a tömegbe, hogy ki­szimatolja, kinél van ben­zineskanna, amelyből ki­ömlött a benzin. Rágondol­ni is rossz, mi következik A napokban bátyus asz- szony szállt fel a Jávorsz- ki megállóban. Amikor a kalauz figyelmeztette, hogy álljon félre, mert a batyuja csupa sár, és könnyen ösz- székénhet másokat, ezt vá­laszolta: — Akinek nem tetszik a batyum, menjen taxival! © Zsúfolt járműveken, fá­radtan közlekedünk. Ne nehezítsük egymás utazá­sát udvariatlan, figyelmet­len viselkedéssel is. K. Gy. Miért nem sütik? Inkább javítani A környékbe is eljárnak TARLATRA KÉSZÜL Kitartás és kézügyesség Nándor iparművésznél, akire most is szívesen emlékszem vissza. Az Óra- és Ékszeripari Vállalatnál, az Állami Pénz­verőben, majd az Iparművé­szeti Múzeu:..ban modelle­ké: foglalkoztam: sok kel­lemes emlékem fűződik ezek­hez a munkahelyekhez. ★ — Mi kell ahhoz, hogy va­laki ötvös-vésnök lehessen? — Szívós kitartás és termé­szetesen kézügyesség. Nagyon örültem, amikor megbízást kaptam Szent László hermá­jának elkészítésére, de az én általam készített betűk lát­hatók a Győri Technika Há­zának homlokzatán is. Szere­peltem már többször tárlato­kon is. legutóbb a Kilián lak­tanyában mutatkozhattam be. ★ Bevezet szobájába, amely nevezhető akár kis kiállítóte­remnek is: a falon dísztálak, a földön padlóváza, az aszta­lon ezüst tőr, teli díszítéssel. — Szeretném megszerezni a mesterlevelet is a közeljö­vőben — folytatja Jakab Ist­ván. — Gyömrő az idén ün­nepli fennállásának 700. év­fordulóját, örülnék, ha a hely­belieknek is bemutatkozhat- nák, tárlat keretében, a mű­velődési házban. A műhelye­met már berendeztem, remé­lem, megvalósul a tervem. Gér József Ezüstkehely, kövekkel. Monoron, a járási hivatal tanácskozó termét rézdombo­rítás díszíti, amely népköztár­saságunk címerét ábrázolja. Bizonyára kevesen tudják, hogy e munkát Jakab István gyömrői ötvös-vésnök kisipa­ros készítette. ★ — Egy hónapja váltottam ki az ipart — mondja Jakab István Andrássy utcai laká­sán. — Monoron jártam köz- gazdasági szakközépiskolába, aztán kimaradtam. Szerettem rajzolni, éppen ezért oiyan szakmát akartam, amely sok rajzolást igényel, s így lettem ötvös-vésnök tanuló, Mátyási Á pécsi Colombia kávéház számára készült díszítek. megszüntetni kellett volna, ha­nem inkább javítani a nagy­község kenyérellátását oly módon, hogy cseresütödét lé­tesítenek, vagyis a lakosság ■által vitt lisztből is sütnek ke­nyeret. Egyébként a környékben több helyütt, például Üllőn, Pilisen, Káván, Cegléden is működnek sütödék, amelyeket sokan keresnek fel Monorról is (oláh) V endégszereplésen A maglódi Röpülj páva kör negyventagú csoportja szer­dán háromnapos vendégsze­replésre indult. Fellép Pilis- cséven és Kesztölcön is. Február 23-ra, a MOM Mű­velődési Otthonba, a szlovák nemzetiségi bálra szintén meg­hívást kapott. Ügyeletes orvos Gombán, Bényén és Káván: dr. Nagy Márta (Káva, tanács­háza), Gyömrőn, Menden és Péteriben: dr. Halmai Géza, Monoron és Monori-erdőn: központi ügyelet (Monor, Pe­tőfi S. u. 30., telefon: 207.), Maglódon és Ecseren: dr. Pá- pes Tibor (Maglód), Pilisen, Nyáregyházán, Csévharaszton és Vasadon: dr. Csanálosi Jó­zsef (Pilis, Rákóczi u. 63.), Sülysápon és Griban: dr. Gás­pár István (Sülysáp), Üllőn: dr. Balázs László, Vecsésen: dr. Pallinger Georgina tart ügveletet vasárnap. Ügyeletes gyógyszertár: Mo­noron a főtéri, Vecsésen az Andrássy-telepi. Beteg állatok bejelentése a járás területén szombaton 12- től 19 óráig és vasárnap reg­gel 8-tól 13-ig, illetve 15-től 19 óráig Monoron, a főtéri gyógyszertárban. Köszönetünket fejezzük ki a monori-erdei pártszervezetnek, rendőrségnek, MHSz-vezetőségnek és az erdei lövészklubnak, roko­noknak, szomszédoknak. kedves Ismerősöknek, akik szeretett fér­jem, nevelőapánk. nagyapánk, IVlayer Kálmán temetésén megje­lentek. rava^^H^a koszorút, virá­got he’yeztek és fajdalmunkban osztoztok. A gyászok» család. Sok panasz hangzik el a Monoron árusított kenyér mi­nőségére. Nem csoda, hogy az emberek órákig vártak regge­lenként a kenyérszaküzlet előtt az úgynevezett Horváth- kenyérre, amely ízes, ropogós, jó minőségű volt. Egy idő óta azonban nem kapható. Ügy hírlik, megszüntették sütését. Vajon miért? A jó kenyér árusítását nem

Next

/
Oldalképek
Tartalom