Pest Megyi Hírlap, 1974. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-20 / 42. szám

#»£&? MEGYEI <JCírlap 1974. FEBRUÁR 20. SZERDA 1973-ban Könyvek 1,4 milliárdért Elkészült a könyvvásárlás 1973-as gyorsmérlege. Ezek szerint tavaly a könyvvásár­lás értéke meghaladta az 1,4 milliárd forintot. Az előzetes adatok szerint az emelkedés 1972-höz képest 17—18 száza­lékos, ami több mint 200 mil­lióval nagyobb forgalmat je­lent. Az Állami Könyvterjesz­tő Vállalat könyveladása, vagyis a budapesti könyvter­jesztés 19 százalékkal, a vidé­ki városok forgalma, ahol a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat terjeszt, 24 százalék­kal nőtt egyik évről a másik­ra. A Könyvértékesítő Vállalat 1300 millió forint értékű könyvet szállított a könyves­boltok, a könyvtárak és a vi­szonteladók számára. 1973-ban az állami könyvesboltok 2282- féle magyar nyelvű könyvúj­donságot kaptak. Figyelemre méltó a könyv­terjesztés fejlődése is: a Könyvértékestő Vállalat ta­valy 33 millió forinttal több könyvet küldött az ÁFÉSZ- köny vestooltokba, mint az elő­ző évben, s ennek eredménye­ként a falusi vásárlók soha nem válogathattak olyan sok­féle és érdekes kiadványok között, mint éppen 1973-ban. Tizenhárom intézmény, tíz kiállító helyiség Gyarapodó múzeumok Tavaly a tudományos és közművelődési ágazatok közül különösen nagy volt — egyes vélemények szerint ugrássze­rű — a fejlődés a Pest megyei múzeumi munkában. Ezért bi­zonyára érdeklődésre tarthat­nak számot a múzeumok ta­valyi eredményei, az idei és a tavalyi tervek irányai és részletei. Új termek és gyűjtemények Jelenleg már tizenhárom ön­álló intézményből és tíz kiál­lító helyiségből áll a megye hálózata és a látogatottság az előző évinek kétszeresére emelkedett. Rövid idő alatt sok tízezren tekintették meg Szentendrén a tavaly meg­nyílt Kovács Margit-gyűjte- ményt, és a Ferenczy-család új kiállítási termeit. Több he­lyen, például Nagykőrösön, a modernizált Arany János Mú­zeum, Verőcén a Gorka-ház, felújított termekben fogadja a látogatókat. Tavaly került sor a Ferenczy-hagyaték több mint kétezer, és a Szőnyi-ha- gyaték 2500 darabból álló anyagának átvételére. A tudományos munkában je­lentős eredmény, hogy kiadták évkönyvük második kötetét, 32 ív terjedelemben. Gondos munkával nemcsak egyszerű tájékoztatóul, de a műélveze­tek bevezetőjéül és maradan­dó emlékekként 6—15 oldalas, CEGLÉD, Szabadság CEGLÉD, Kamara NAGYKŐRÖS Arany János SZENTENDRE ABONY BUDAÖRS DUNAHARASZTI DUNAKESZI, Vörös Csillag ÉRD FŐT GYAl KISTARCSA MONOR NAGYKATA PILIS VÖRÖSVAR POMAZ RÁCKEVE SZIGETSZENT­MIKLÓS VECSES FEBRUAR 21-TÖL 27-IG 21—24: Mindenki szép, mindenki kedves 25—27: Mese Szaltán cárról 21—24: Macbeth* 25— 27: A halál válogat 21—24: Volt egyszer egy vadnyugat I—n. 25: Ritus** 26— 27: Macbeth* ÉJSZAKAI ELŐADÁS 23: Hétszer hét 21—24: A rendőrség megköszöni* 25—27: Várunk, fiú! 21—22: Jog az ugrásra 23—24: Pókháló 25—27: Volt egyszer egy vadnyugat I—II. ÉJSZAKAI ELŐADÁS 23: A pap felesége 21—24: Csínom Palkó 25—27: A sziklabarlang titka 21— 24: Felszarvazzák őfelségét 25—26: Csínom Palkó 20— 21: Harmadik nekifutás 22— 24: A hetedik töltény 25—27: Pókháló ÉJSZAKAI előadás 23: Lány a pisztollyal 21: Vágta a völgyben 23— 25: Érintés** 27— 28: öten az égből 21— 24: Én nem látok, te nem beszélsz, ő nem hall 25—26: Régi idők focija 21: Messze van az ég 22— 23 Elefántkirály 24— 25: Alom luxuskivitelben 28: Agathe asszony nagy utazása 21—22: Mónika 23— 24: Nyílhegy és aranyöv 25— 26: Felszarvazzák őfelségét 21—22: Pókháló 23—24: Fellini—Róma* 25—27: Mindenki szép, mindenki kedves ÉJSZAKAI ELŐADÁS 23: Bűntény a Via Veneton* 21— 24: Felügyelő életveszélyben 25—27: Te és én 22— 24: Az Anderson magnószalagok 25—27: A vörös tulipánok völgye 21— 22: Valerie* 23— 24: Halálgyár az őserdőben I—II. 25—26: Némó kapitány és a víz alatti város 22— 24: Várunk, fiú! 25—27: Kis nagy ember* 21—24: Némó kapitány és a víz alatti város 25—26: Egy kis hely a nap alatt 21—24: Felügyelő életveszélyben 25—27: Nyílhegy és aranyöv ÉJSZAKAI ELŐADÁS 23: A préri •Csak 16 éven felülieknek! **Csak 18 éven felülieknek! Jő szórakozást kíván a PEST MEGYEI MOZIÜZEMI VÁLLALAT képes katalógust adtak ki va­lamennyi jelentősebb kiállí­tásukra. Történeti adattáruk Az idén folytatni kívánják a megkezdett régészeti ásatáso­kat. Befejezik például a Duna- füred déligátnál lévő római fürdő feltárását, új tudomá­nyos következetetéseket re­mélnek a Tápiószele Papszögi- hídnál kiemelt kelta házré­szekből, a hazánkban még nem eléggé ismert régi tele­pülésszerkezetekre vonatkozó­lag. Hosszabb időt szentelnek az isaszegi szarmata-kori sí­roknál és a váci török vízmű­nél végzendő tudományos munkáknak. A tevékenységek ágazati és területi sokrétűségét egyaránt jelzi, hogy a Börzsöny nép­rajzának, a váci ipari és a ceg­lédi földmunkások mozgalmi emlékeinek gondozásba vétele mellett tovább gyűjtik a szent­endrei és a váci képzőművé­szeti élet adatait és tárgyait, valamint a Petőfire és Arany Jánosra vonatkozó eddig még ismeretlen relikviákat. Össze­állítják a megye történeti és irodalmi adattárát is. Ebben az évben folytatódik a megye régészeti, topográfiai terepbe­járása, amely már befejeződött a szentendrei és budai járás területén. Ez évben a váci já­rásban elsősorban Szob nagy­községet és környékét tanul­mányozzák ebbőd a szempont­ból. A közművelődésért Az idén valamennyi intéz­ményben rendeznek időszaki kiállításokat. Tovább bővítik az állandó kiállításokhoz fű­zött szóbeli ismeretterjesztést és a tavalyinál is több kiad­ványt szerkesztenek. 1975. vé­géig minden állandó kiállí­tásnak elkészül az írásos kiál­lításvezetője. Ez jelentős elő­relépés lesz. Jelenleg Abony- ban, Pencen és Ráckevén nin­csen még állandó kiállítás, ti­zenegy helyen pedig nincs ki­állításvezető. Tizennégy intéz­ménynél rendeznek időszaki bemutatót, közülük hét helyen több alkalommal. Nagyon sokrétű lesz egyéb közművelődési tevékenységük is. A megyei továbbképzési kabinettel együtt szervezik a múzeumi történelmi órákat és közösen munkálkodnak olyan módszerek kialakításán, amely a múzeumok anyagát az isko­lai oktatás részévé teszi. Me­gyei néprajzi és gyűjtőpályá­zatot írnak ki és a Pest me­gyei Levéltárral közösen se­gítik a helytörténetek és a fa­lumonográfiák írását. Az év kiemelkedő program­ja — a szokásos nyári, őszi napok, hetek és a múzeumi hónap mellett — a Vác. város 900. éves jubileumára terve­zett kiállítás és közművelődési rendezvény lesz. Százezer tárgy Pest megye múzeumi éle­tének jellemzője, hogy nincs központi múzeuma. Négy he­lyen : Cegléden, Ráckevén, Szentendrén és Vácott jelentős Intézmények fejlődtek ki ugyan, és nagyon sok más he­lyen létrejöttek kis múzeu­mok, iskolamúzeumok, szak­köri, ereklye- és magángyűj­temények, amelyek több mint százezer tárggyal rendelkez­nek. Ez a szám azonban csa­lóka, mert sok köztük az is­métlődő és nem kellő értékű tárgy. Igaz, még az egész kis mú­zeumi gyűjtések is hoztak fel­színre értékeket. Növelték a néprajzi vagy helytörténeti ér­deklődést, de raktározás, nyil­vántartás és rendszerezés hí­ján nem váltak igazán a me­gyei munka részeivé. A sok helyen lévő tárgyakat nem le­hetett — és még ma sem lehet — jól felhasználni, például ál­landó vagy időszakos közpon­ti kiállításon, egy-egy megye­történeti vagy múzeumi tárgy­kör magas színvonalú bemu­tatására nívós központi kiállí­tásra. Ezért most is cél — és az :dei. továbbá a távlati tervben is szerepel — hogy öt-tíz éven belül, főleg a négy nagy mú­zeum, továbbá Szob, Aszód és Gödöllő révén a tárgyak to­vábbi módszeres válogatásá­val és regisztrálásával érjen el Pest megye oda, ahová más megyék központi múzeumai az egy helyre történt koncentrá­lással jutottak. Mindezek persze továbbra sem zárják ki a kis múzeumok létét, színvonalas helytörténe­ti kiállítások rendezését, vagy azt, hogy lelkes emberek nép­rajzi, szakmai és egyéb gyűj­téseket végezzenek. Az ilyen helyi múzeumbaráti munka különösen fontos a leletmen­tések miatt. A helyi gyűjtők jelzései nyomán már nem egy­szer kerültek értékes emlé­kek a megyei múzeumi köz- nontba is. legutóbb például Ócsárol egy 40 darabból ál­ló bronzkori lelet. Megtörtént viszont ennek az ellenkezője is, becses darabok hosszabb ideig vagy végleg elkallódtak. A településeken élő múzeumba­rátok, tréfásan szólva a Pest megyei Múzeum helyi csőszei­nek vagy előőrseinek tevé­kenysége — a hivatásos mú- zeológusok szerint is —, nem­csak megengedhető, hanem egyenesen nélkülözhetetlen. Pacsay Vilmos Április 19-tol uj folytatá­sos műsorsorozatot indít út­jára a magyar televízió Hazai esték címmel. Liszkay Tamás, a szórakoztató és zenei fő­szerkesztőség helyettes veze­tője ismertette a Művelődés- ügyi Minisztériummal és a Hazafias Népfronttal közösen szervezett programot A mű­sor egyesíti magában a nggy tömegeket mozgató, népszerű vetélkedők legjobb hagyomá­nyait és a nagy területre ki­terjedő, több közvetítőkocsi segítségével sugárzott Jó es­tét Magyarország-típusú adá­sok tapasztalatait. Tulajdon­képpen a Hazai esték játékos, versenyszerű keretek között 20 magyar város tükrében mu­tatja be hazánk értékeit, szép­ségeit. A sorozat havonta egy alkalommal jelentkezik majd a képernyőn, pénteken este 8 és 10 óra között. A július­augusztusban nyári hónapok ki_. hagyásával egészen az 1975. április 4-én sorrakerülő dön­tőig. A műsor vezetője Vitrai Tamás lesz. kát, majd fokozatosan kissé nehezebbeket —, amelyek ká­nonban vagy több szólamban énekelve a dalosokat a közös éneklés örömén túl a harmó­niák eggyé olvadásában ma­radandó művészi élmény ré­szeseivé avatja. A betanítás egyébként fá­radságos munkáját Makiári József önfeledt örömmel, könnyedén végzi, pontosan tudja, meddig terjed hallga­tóinak figyelme, teherbírása, mikor kell új dalt „elővenni”, a régit félretenni, majd ismét újult erővel felidézni, mikor kell a hallgatókat egy-egy ked­ves elismeréssel ösztönözni, vagy egy vidám tréfával a hangulatot fokozni. Az ered­mény minden várakozást fe­lülmúlt, a közönség — kicsik és nagyok egyaránt — válto­zatlan figyelemmel, érdeklő­déssel érezhető örömmel éne­kelt és figyelt. S e másfél óra alatt a részvevők — szinte észrevétlenül, öntudatlanul is — rengeteget tanulhattak ze­netörténetről, stílusokról, a magyar és az európai népze­néről, klasszikus zeneművek­ről. FELMÉRHETTÉK A KÜ­LÖNBSÉGET a kulturált stílusos éneklés és a „nótá- zás” között, s ezután bizonyá­ra maguk is meg tudják kü­lönböztetni otthon a népdalt a népies műdaltól. Makiári József kezdeményezéséről csak a legnagyobb elismerés hang­ján szólhatunk, és kívánjuk, hogy minél több embernek le­gyen része e nagyon kelle­mes, nagyon hasznos vasár­nap délutáni találkozóban, s minél többen énekelhessék a változatos dalok mellett azt a kedves hangulatos kánont, amelyet a mozgalom mintegy mottójául választott: „Száll­jon az ének, szálljon bátran, hallgatom víg zenéd Éneklő Vác.” Korda Agnes AZ HVNYADt I A NŐSRŐL, E R­1>£U VAYDAROUCS ANNAC ILLÉS DOLGAIRÓL. j. a e a Vehti I Tt c licllyrn Sóllinom krl 12 Hunyadi Ijnofnac treíróitól, ét ntmzttfégcról: Nem az Bonfántus Mcílcrr.cc nála Setém: Ha­nem az igxzKííiom derem,mellyec billoituc azzoktokkiknec at- tyoc dolgait! regen 37. Hunyadi Unott,és fut ütközetekben fotg- attanacvflc. Mm az Ólad Bónfinins kcíucskódm akatuán Mátt- yís Király nac, á Romaiaktól hozzá alh az ú eredetit, és Oladc ezt­Ki­„Hazai esték" - a tv-ben NAGYSZERŰ KEZDEMÉ­NYEZÉS született Vácott, melynek ötlete és megvalósí­tása Makiári Józsefet dicséri. A kitűnő karnagy és pedagó­gus számos művészi és tanári elismerés után most városa és a zene szeretetétől fűtöt­ten rendkívüli értékű népmű­velési akciót indított Éneklő Vác címmel. Ennek keretében havonta egy alkalommal, va­sárnap délután a zeneiskola hangversenytermébe invitál­ják a város lakóit közös ének­lésre. A program első hallás­ra semmi rendkívülit nem ígér. Jelentőségét csak akkor tudtam felbecsülni, amikor magam is részt vehettem az Éneklő Vác második összejö­vetelén vasárnap, s együtt énekelhettem a váciakkal, együtt élvezhettem velük Mak­iári József hallgatóihoz inté­zett kedves, derűs szavait. Va­lójában úgy éreztem, mintha egy nagy család ülne együtt vasárnap ebéd után, s a csa­ládfő irányításával örömest énekelnek szebbnél szebb da­lokat, s közben a tréfás ma­gyarázatokon együtt nevetve, szemük, fülük kinyílik a zene és az élet maradandóan szép értékeire. Mert Makiári Jó­zsef hallgatói — egyben dalo­sai — igen sokat kapnak ezen a délutánon. REMEK PEDAGÓGIAI ÉR­ZÉKKEL, bámulatos gyorsa­sággal tanítja be a dalokat — kezdetben egyszerű dallamo­IIUM 1 AHUiltUb a kuiittíTrc mdict, éívgy tattac meg 37 vitád. A-Oiit! Ar.n,ic vtínru, mikor on nagy for Törőkre vtHrntc voio.i *bt- yrjv'Ah tj.N JÍ’V Pcnycimtl < Imrnt A mur.wts lítilu : ki vgy $jluJui.m.is orsívl. mrg, tugy timkgge! sí vitézre, Kuulskct’pcn a lián, Jwguía* Mai kiadásban - hasonmásként Á.z első magyar nyelvű Vannak olyan könyvek, ame- lyeaet az ember nem tud né­mi megilletődés nélkül a ke­zébe venni, hiszen régmúlt ko­rok nagy szellemi tettét látja megtestesülni benne. Ilyen mű az is, amelyet most jelentetett meg az Akadémiai Kiadó: Hel- tai Gáspár jövőre éppen négy évszázados Krónikája, telje­sebb címén: Krónika az ma­gyaroknak dolgairól. Az egé­szen pontos címet, amely a címlapon olvasható (mint il­lusztrációnk mutatja) is hadd írjam ide a maga eredeti pon­tosságában: „Chronica az ma- gyaroknac dolgairól: mintiöt- tec ki a nagy Scythiából Pan­nóniában, És mint foglaltáé magoknac országot: És mint birtác ászt Hertzegről Hertzeg- re, És Királyról Királyra, nagy sok tusakodássockal és szán- talan sok viadallyockal, Mely- lyet HELTA1 GÁSPÁR Meg irta Magyar nyeluen. És ez rendre hoszta, Az Bonfinius Antalnac nagy könyuekböl, nem kiczin munkáual.” Valóban nem kicsiny mun­ka volt, mit a magyar refor­mációnak e kiemelkedő író­egyénisége, a részben tudós, részben politikus, de tulajdon­képpen sem egyik, sem má­sik, hanem kivételes képessé­gű gyakorlati művészegyéni­ség, Heltai Gáspár megvaló­sított: megírva és 1575-ben Kolozsvárott kiadatva az első anyanyelvű teljes magyar tör­ténetet Attillától az 1526-os esztendőig. Történetírását a mohácsi vésszel és a XXXVIII. magvar királynak. II. Lajos­nak halálával zárva. A maga ideiében e korsza­kos jelentőségű mű napjaink­ban is méltó helyet foglal el a magyar történetírás folyama­téban. Megállar'ítésainak nagy része ugyanis korában i»en 'én ve vas szemlélőbe'! plőre- lé-nésf iolonfotr. r-eviiiéiát gZ á'to'^nnsan eltógadoH történelem nek, amely egyébként maga is humanista szellemű revízió­ja volt Kézai Simon XIII. szá­zad végén született magyar történetének. E rendkívül ér­dekes folyamatról a kiadó ál­tal külön füzetben x mellékelt tanulmányban, Kulcsár Péter tollából olvashatunk részle­tesen. méltatva egyben a jeles Heltai Gáspár mestert, kinek prédikátori szenvedélye és anekdotázó kedve, a korabeli népmondák megfelelő felhasz­nálása teszi különösen élve­zetessé — még a mai olvasó számára is — munkáját. Magát az eredeti művet fak­szimile kiadásként tarthatjuk a kezünkben a még Heltai éle­tében megkezdett és saját mű­helyében megjelent első kiadás fotómásolataként, Varjas Béla precíz szöveggondozásával és Sasvári Dezső dicséretesen korhű, nemesen stílusos kö­téstervével. A 7. értékesen szén munka egyébként az Akadémiai Ki­adó Bibliotheca Hungarica An­tiqua sorozatának nyolcadik kötete. E sorozatban már je­lent meg Heltai-mű, a híres Cancionale, azaz históriás énekeskönyv, ezenkívül csupa XVI. századi szerző: Sylvester János, Tinódi Sebestyén, Szé­kely István, Ozorai Imre és Bornemissza Péter egy-egy műve, valamint a Hoffgreff énekeskönyv. A sor méltón folytatódott Heltai Króniká­jával.-szó­Éneklő Vác

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom