Pest Megyi Hírlap, 1974. február (18. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-17 / 40. szám
HUSZONÖT ESZTENDŐ Gyarapodó gazdaságok számadása Közgyűlés a bugyi Tessedik, a kőröstetétleni Vörös Csillag, a nagykörösi Dózsa és a zsámbéki Új Élet tsz-ben Szombaton a Pest megyében negyed század óta fennálló termelőszövetkezetek közül négy tartott közgyűlést. A zárszámadás mindig ünnep, ha jól végződő évről beszél, hét a vezetőség. A négy jubiláló tsz gazdasági eredményei elismerésre méltóak, de ami ezeket a jubileumi közgyűléseket igazán ünneppé avatja, az a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság huszonöt esztendő munkájával, erőfeszítésével küzdelmesen kivívott diadala. E négy tsz sikeres gazdálkodásán is a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődését mérhetjük le Tizenöt szűk év után tíz bőséghozó Milyen nagy idő egy negyed század, és mi minden történik ennyi idő alatt! A kormány és a TOT vándorzászlajával kitüntetett bugyi Tessedik Sámuel Tsz megalakulásának 25. évfordulóján csupán egyetlen alapító tagnak, a 68 esztendős Gendur Károlynak adhatta át Szatmári Gyula elnök a földhöz, a Sajátos... R övid idő alatt már harmadszor használja a címül választott kifejezést a járási hivatal elnöke, így kívánva aláhúzni gondjaik, bajaik jelentőségét, mindannak égető voltát, amivel napról napra szembe kell nézniük. A népesség növekedése sajátos helyzetet teremt, évente községnyi nép, mintegy ezer ember települ le a járásban. A járás gazdasági helyzete sajátos, mert kevés az ipar és közepesek a termelőszövetkezetek. Sajátos gondnak véli az elnök azt is, hogy a bevándorlók nagyobb része fiatal, s a természetes szaporodás így örvendetesen növekszik, ám vele a gond is, hová helyezzék a kisdedeket, a nagyobbacska gyerekeket, mert a bölcsődék, az óvodák ... Sajátos?... Nem vitatkozom az elnökkel. Minek? A gondokra a szó olcsó vigasz. Ám valóban pusztán egy kifejezés tüskéjén akadnék fenn? Mert néhány napja Pécelen az került a jegyzetfüzetembe: „... azzal a sajátos helyzettel kell számolnunk, hogy épül ugyan nyolcvan szövetkezeti lakás, de jelentkező háromszor ennyinél is több van ...” S miért nem épülhet több szövetkezeti lakás? A lakáshoz közműveket képtelen lenne építtetni a nagyközségi tanács, azaz nem járulhat hozzá további otthonok építésének megkezdéséhez. Sajátos helyzet? Ne nyelvészkedjünk. Kutassuk inkább azt a gyökeret, amely a tartalom talajába nyúlik. Az első kapavágásra az bukkan fel, hogy sajátos egyenlő sürgős. A másodikra: sajátos, azaz súlyos. A harmadikra: sajátos, tehát különleges figyelmet kívánó. A negyedikre: sajátos, ezért segítséget érdemlő... S mire napvilágra jut a gyökér, az1 látjuk, hogy napjaink egyik közgondolkodásbeli dilemmájára leltünk. A sajátos kifejezés ugyanis nemcsak az újságíróval folytatott beszélgetésekben hangzik el. Ott szerepel hivatalos előterjesztésekben, felszólalásokban, értekezletek vitaindítójában szintén, s azzal a szándékkal, hogy végre valahára értsék meg gondjainkat, méltányolják nehézségeinket, nyúljanak mélyebben a zsebbe ... S mivel a községek túlnyomó részének jellemzői a növekedésből fakadnak, a községek túlnyomó része hivatkozhat sajátosságaira. Akkor viszont bárhol, bárkik, mit méltányoljanak? Kétségbe vonnánk a települések közötti különbségeket, a járások eltérő helyzetét? Szó sincs róla! Csuoán a másfajta rangsorolást kívánó, sürgető sajátost ítéljük megfontolandónak. Sajátosság az, hogy jó néhány községben az asszonyoknak nem tudnak megfelelő munkát adni? Már a kérdésben benne a válasz, hiszen jó néhány község állíthatja ugyanezt, sőt, város — Százhalombatta — ugyancsak. Sajátos gond az, hogy települések tucatjaiban nincs még egészséges ivóvíz? Ismét kérdésben a válasz. S ezért idegőrlő gond, kínos helyzet, amikor valaki vagy valakik elé tizenöt-húsz olyan előterjesztés, javaslat kerül, amilyet a sajátosság tintájába mártott tollal írtak. Döntsenek? Mi mellett, mi ellen? S tegyük fel, a terveket félretolva igent mondanának a sajátos emlegetésével megfejelt érvekre, nem támadna helyettük száz másik, meghallgatást követelő érv? Pest megye valóban sajátos helyzetet foglal el az ország térképén — a fővárost körülölelve —, s népességnövekedési táblázatán. Ez olyan területi eltérés, amilyet figyelmen kívül hagyni nem lehet. Ám sajátosságát úgy is igyekszik hangsúlyozni, hogy például — kiterjedt társadalmi összefogással —, a negyedik ötéves terv végéig az eredetileg számítottnál háromszor annyi óvodai helyet teremt, s új tantermekből 220 helyett 350-et hoz tető alá. S ez az a kettősség, amit a községeknek csak kisebb csoportja tud felmutatni, a nagyobb rész pusztán sajátosságait véli kamatozó befektetésnek, ha, persze, meghallgatásra talál emlegetése. E lőfordul, hogy ilyen meg amolyan módon még mindig meghallgatásra talál. S ennek bizony híre megy a járásban, a megyében — „kisírták maguknak, elkacsmar- ták ...”, mondják ilyenkor az irigykedve dörmögők —, s óhatatlanul arra biztatja a többieket is, próbálják meg ... Sok a próbálkozó, a pénznek meg ezer helye van. Adni csak úgy lehet, ha valahonnét elveszik. Vegyék? Csak az a fontos, hogy a „mi községünk” gondja enyhüljön? Akadnak vezetők, akik úgy gondolják: csak akkor dolgoznak jól, ha mindent, amit lehet, megszereznek, kikövetelnek. Tényleg ők dolgoznának jól? Vagy inkább a csendesebbek, a helyi erőket minden lehető módon megmozgatok? Azok, akik nem ismételgetik a sajátosságokat érvként, h-nem belátják. elfogadják az ésszerű korlátokat? Kézenfekvő a válasz. A tervszerű munkának. a meglévő eszközök átgondolt felhasználásának ők a letéteményesei. Nehezebb a dolguk? Minden bizonnyal igen. ök szembenéznek a helyi jellemzőkkel, s fokozatosan alakítják azokat. Tudják: a község érdekénél vannak nagyobb érdekek, a község a megve egész testétől nem független valami. hanem rész az egészben. És ők úgv szolgálják a részt, hogy az egészre is ügyelnek. Mészáros Ottó szövetkezethez való hűségével, szorgalmas munkájával kiérdemelt aranygyűrűt. Rajta kívül a tizenöt alapitó közül már csak hárman — másutt dolgozók — jöhettek el a jubileumi közgyűlésre, ök 1956 felfordulásos napjaiban hagyták el a tsz-t, mert bizony a megélhetésüket sem biztosította. Számszerű adatok nincsenek az első esztendők eredményeiről, eredménytelenségeiről, a tsz-t ért hányattatások közepette minden irat eltűnt. A gazdaság elnöke most, az ünnepi közgyűlésen . azonban arról számolhatott be, hogy immár tizedik éve nincs mérleghiány, és minden esztendőben nagyobb nyereséggel zárul a gazdasági év. Az 1552 hektáron gazdálkodó tsz 1973-as mérlege már 19 millió 921 ezer forint bruttó jövedelmet mutathat ki. Macsek Lajos elnökhelyettes arról tájékoztatta a közgyűlést, hogy a két éve megújult — s különösen a fiatalokat vonzó — családiház-építési akcióhoz az idén további összegekkel járul a tsz. A közgyűlés elnökségéből — amelyben helyet foglalt Ihászt József, a dabasi járási pártbizottság első titkára, Boros András, a járási hivatal elnöke és Békési Sándor, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának helyettes vezetője is — elsőként dr. Nyíri Béla, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnökhelyettese szólalt fel, majd Gabányi Lajos, a megyei pártbizottság gazdag ságpolitikai osztályvezetője a jubiláló tsz eredményeinek elismeréséül oklevelet nyújtott át Szatmári Gyula elnöknek. A gazdaság törzsgárdájának húsz tagja jutalomban részesült. Az ország élvonalában A kőröstetétleni Vörös Csillag Termelőszövetkezet ünnepi közgyűlésén dr. Lakos László elnök köszöntötte a tagságot s a körükben megjelent vendégeket, köztük dr. Gaál Lajost, a Pest megyei Tanács mezőgazdasági osztályának vezetőjét, Nagy Imrét, a ceglédi járási pártbizottság első titkárát és Vimola Károlyt, a Dél-Pest megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetségének titkárát. A tavalyi gazdálkodásról számot adva, a tsz elnöke elmondotta, hogy a növénytermesztés 1,9 millió forinttal többet hozott a tervezettnél. A kőröstetétleni tsz az állattenyésztésben elért kimagasló eredményeivel nemcsak a megye, hanem az ország gazdaságai. között is az élen jár. Tehénállományukat saját nevelésű állatokkal gyarapították. A múlt esztendő végén (Folytatás a 3. oldalon) PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ M$ZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII, ÉVFOLYAM, 40. SZÁM ÁRA 1 FORINT 1974. FEBRUÁR 17., VASÁRNAP Megkezdte munkáját a Béke-világtanács szófiai ülésszaka Fock Jenó táviratban üdvözölte a tanácskozás résztvevőit Százhúsz ország, az ENSZ és számos más tekintélyes nemzetközi szervezet közel 600 küldöttének részvételével szombaton megkezdte munkáját a Béke-világtanács szófiai ülésszaka. Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök táviratiban üdvözölte az ülésszak résztvevőit, és kifejezte meggyőződését, hogy az ülésszak munkája hasznos lesz és a bóke-világ- mozgalom további erősödését fogja szolgálni. Fock Jenő, a Magyar Nép- köztársaság kormányának elnöke pedig a következő táviratot küldte Szófiába: „Baráti szeretettel üdvözlöm a Béke-világtanács szófiai ülésének résztvevőit, a haladás és a béke híveinek e fontos [ tanácskozását. A szocializmust építő magyar nép, annak kormánya és a magam nevében kívánom, hogy siker koronázza összejövetelüket a béke ügyének, az emberiség egyetemes érdekének javára. Önök a békeszerető erők moszkvai világkongresszusá- hak, a népek e történelmi jelentőségű közgyűlésének felhívását és ajánlásait kívánják elősegíteni, megvalósítani. Ez igen nagy- felelősséget ró önökre, kedves barátaink, s ezt csak aláhúzza az a szándékuk, hogy a nemzetközi feszültség enyhülésében elért eredményekre alapozva újabb erőket szólítsanak a béke zászlaja alá. Felelősségteljes feladatuk lesz az is, hogy megválasszák a béke-világ- mozgalom új vezetőségét, azokat a köztiszteletben álló személyiségeket, akik kiemelkedő szerepet vállalnak majd száz- és százmilliók küzdelmének szervezésében a békéért, a haladásért, a nemzeti függetlenségért és a népek szabadságáért. A magyar kormány és a békeszerető magyar nép óhaját fejezem ki, amikor szívből kívánom, hogy tanácskozásuk sikerrel tegyen eleget küldetésének. A mostani nemzetközi helyzet a béke védelmében és építésében új erőfeszítéseket követel meg. A tartós enyhülés irányába tett lépéseket még mindig akadályozzák a hidegháborút visszakívánó retrográd erők. Az imperializmus, a kolonializmus, a fajüldözés sötét erői igyekeznek visszaforgatni a történelem óráját, megkísérlik megtörni az enyhülés folyamatát. Éppen ezért sorsdöntő feladat megerősíteni a béke-világ- mozgalmat, annak egyik legerőteljesebb osztagát, a Békevilágtanácsot, magasabb szintre emelni a különböző párt- állású, meggyőződésű, hitű, de egyaránt békeszerető erők összefogását az egyetemes béke érdekében. Meggyőződésünk, hogy a Béke-világtanács, a nemzetközi békemozgalom képes lesz erre a történelmi tettre. Gyümölcsöző, eredményes tanácskozást kívánok mind- annyioknak!” A szófiai ülésszakon Georgi Dimitrov Goskinnak, a Bolgár Országos Békebizottság elnökének megnyitó szavai után Todor Zsivkov üdvözölte az ülés résztvevőit. A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, az államtanács elnöke hangsúlyozta, hogy a békeerők moszkvai világkongresszusával új fejezet kezdődött a nemzetközi békemozgalomban. A történelem véres tanulságai megmutatták — mondotta —, hogy a béke nem hullik ajándékként az emberiség ölébe: megszilárdításához szervezett, céltudatos és következetes erőfeszítésekre van szükség a nemzetközi enyhülés korszakában is. A szófiai pártszékház tanácstermében a küldöttek óriási tapssal fogadták Ro- mesh Chandrának, a BVT főtitkárának beszédét. Chandra köszönetét mondott a bolgár vendéglátóknak az eredményes munka feltételeinek biztosításáért, majd a békemozgalom eddig elért sikereit és lehetőségeit elemezte. A főtitkár hangsúlyozta, hogy a népek véleményének súlya, szavuk ereje ma nagyobb, mint a történelem folyamán bármikor. A megye szolgáltatásfejlesztésére az idén és jövőre Negyvenmilliós Az 1969-ben megjelent 1038- as kormányhatározat nyomán a megyei tanácsoknak, így a Pest megyei Tanácsnak is, külön alap áll rendelkezésére a szolgáltatás fejlesztésének támogatására. A IV. ötéves tervben erre a célra eredetileg 84 millió forinttal gazdálkodott a tanács, szükségesnek látszott azonban a szolgáltatás fejlesztésének a tervezettnél is nagyobb ütemű meggyorsítása érdekében ezt Hibakeresők A Hazai Fésűsfonó pomázi gyáregységében 45 nő dolgozik a kivar-ó részlegben. Munkájuk nagy figyelmet igényel, az áruban keletkezett hibákat kell megkeresniük és kijavítaniuk, mielőtt még a kikészítő üzembe kerülnének a fésűs és kártoltszövetek. Gárdos Katalin felvétele az összeget felemelni. Az ötéves terv eddig eltelt három esztendejében pályázatok nyomán a különböző, szolgáltatással foglalkozó vállalatok és szövetkezetek több mint 66 millió forint támogatáshoz jutottak, az idei és a jövő évre 40 millió forint áll rendelkezésre. Az öt év során a legnagyobb mérvű támogatást, 28,5 millió forintot a textiltisztítás és -mosás kapta, s mivel a megyében gyakorlatilag ezzel egy vállalat foglalkozik, a Pest megyei Szolgáltató és Csomagoló Vállalat, félmillió híján az egész összeg neki jutott. Néhány évvel ezelőtt komoly gondokat okozott az, hogy a meglevő gépkocsiszervizek nem tudták az igényeket kielégíteni. A megyei szolgáltatásfejlesztési alapból ezért a szervizek építésére és bővítésére vállalkozó szövetkezetek 26 millió forintos támogatásban részesülnek. Ma már biztosítottnak látszik, hogy az öt évre tervezett 1 millió óra többletkapacitás megvalósul. A budaörsi Vegyesipari Ktsz a támogatás segítségével várhatóan az idén nyitja meg Budaörsön közepes — szakemberek szerint ideális — kapacitású szervizét. Az igényeknek megfelelően Érden egy úgynevezett kisszerviz épül, Maglódon pedig a meglevőt bővítik. Az elektroakusztikai cikkeik és a háztartási gépek javítási igényét mintegy 80 százalékban a Gelka elégíti ki Pest megyében, de több szövetkezet is foglalkozik javítással. A 10 milliós megyei támogatást is lényegében a Gelka kapta, illetve kapni fogja. Az ötéves terv célkitűzése az volt, hogy a megye minden városában legyen, illetve minden városát lássa el szerviz. Ez a terv is megvalósul 1975 végig. Gödöllőn már működik szövetkezeti szolgáltatás, Százhalombattát az érdi szerviz látja el, Nagykőrösön már megnyitotta a szervizt a helyi Gépjavító és Faipari Ktsz, Nagykáta is túl van a gondon. Nagykátát említettük, holott nagyközség, szintén cél azonban, hogy minden járási székhelyen legyen elektroakusztikai cikkeket és háztartási gépeket javító szerviz. Vácott, Szentendrén és Mono- ron a tervek szerint 1975-ben nyílik meg. A megyei támogatás segítségével Pest megyében a IV. ötéves tervben 14 szolgáltatóház épült, illetve épül, ezenkívül több szolgáltatóházat nyitottak és nyitnak más pénzügyi források segítségével a vállalatok, szövetkezetek. A tervezett 14 szolgáltatóházból öt — Aszódon, Érden, Gödöllőn, Kismaroson és Nagykátán — már megépült, Cegléden, Isaszegen, Pátyon, Piliscsabán és Solymáron jelenleg épül, a dobosinak, a monorinak, a szentendreinek és a szigetszent- miklósinak pedig készülnek a tervei. A lakáskarbantartás részesedése több mint 7 millió forint. A szentendrei Városgazdálkodási Vállalat, a százhalombattai költségvetési üzem és öt építőipari szövetkezet részesült támogatásban. Két gázcseretelep is épült — Cegléden és Péterin — megyei támogatással. d. g.
