Pest Megyi Hírlap, 1974. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-13 / 36. szám

> Megnövekedett létszámmal A kitüntetés kötelez Közös pinceklub Tavalyi munkáját értékel­te legutóbbi taggyűlésén a KISZ Központi Bizottsága Vörös Vándorzászlójával ki­tüntetett kismarosi KISZ- szervezet. Csadó János titkár beszá­molójában kifejtette: a múlt évi eredményes tevékenység alapja a jól előkészített, po­litikailag megalapozott mun­kaprogram volt. Ennek kö­szönhető, hogy sikerrel sze­repeltek a forradalmi ifjú­sági napok rendezvényein és a VIT-re felkészülés során a járásban rendezett vetélke­dőkön, versenyeken. Kiemelt feladatukként tartották szá­mon a tanácsi választásokat: a Hazafias Népfront, a közsé­gi pártszervezet és a községi tanács közös munkaprogram­jából részt vállalva, segítet­ték az előkészítést. E segítés annál is inkább könnyű volt, mert a község valamennyi tömegszervezetében dolgozik a KISZ-szervezetnek képvi­selője. A szavazás napján Kis­maros lakói két KISZ-tagot választottak meg a község ve­zetőtestületébe. Több mint negyedmillió fo­rintos társadalmi munkával és a KISZ Központi Bizottsá­gától kapott 120 ezer forint­tal járultak hozzá a klub­könyvtár és ifjúsági ház épí­téséhez. Most a KISZ—HNF közös pinceklubjának létre­hozásán fáradoznak. Nagyon jó kapcsolatot te­remtettek az Egyesült Izzó váci gyárának KJSZ-szerve- zetével, valamint a verőcei ifjúsági tábor vezetőivel, ta­lálkozókat rendeztek a szov­jet és NDK-beli ifjúsági cso­portokkal. Mindezeknek együtt köszön­hető, hogy a KISZ kismarosi szervezetének létszáma két év alatt harminccal 78-ra emel­kedett, s hogy a járás egyik legjobb ifjúsági szervezete­ként tartják számon a kisma- rosit. k. t. Gulyás József temetése Tegnap délután nagy rész­véttel kísérték utolsó útjára a vác-alsóvárosi temető halot­tasházából Gulyás Józsefet, a Forte-gyár filmkiszerelő rész­legének művezetőjét. Az üzem párt- és gazdasági vezetősége nevében dr. Lenyó László igazgató búcsúzott a régi párt­munkástól, a szakszervezeti bizottság volt titkárától. A sír­nál Kettler László mondott búcsúszavakat a Forte-gyári munkatársak képviseletében. VÁC I NAPLÓ A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁS A A VÁCI JÁRÁS ÉS VÁC VÁROS RÉSZÉRE XVIII. ÉVFOLYAM, 36. SZÁM MS 1974. FEBRUÁR 13., SZERDÁ SZOCIÁLIS, KULTURÁLIS HELYZET ÉS ÜZEMEGÉSZSEGUGY Új oktatási módszereket keresnek Az Egyesüli- Izzóban tartotta ülését a városi tanács végrehajtó bizottsága Az Egyesült Izzó váci gyá­rában tartotta legutóbbi vég­rehajtó bizottsági ülését a vá­rosi tanács, s az ülés egyik napirendi pontjaként megtár­gyalta a gyár dolgozóinak szo­ciális, kulturális, egészség- ügyi és munkabiztonsági hely­zetét. Előtte azonban a vb tagjai, Kerényi László igazgató ve­zetésével megtekintették a vá­ros egyik legnagyobb gyárá­nak műhelyeit, melyek közül nem egy a legkorszerűbb gé­pekkel, technikai felszerelé­sekkel büszkélkedhet, s beszél­gettek a dolgozókkal. A gyár igazgatójának jelen­tését, mely a végrehajtó bi­zottsági ülésre készült, a részt­vevők kérdéseire adott vála­szok tették teljessé. Az Izzó jobbára váci lako­sokból álló dolgozóinak szo­ciális ellátottságáról egyebek között megtudhattuk, hogy kulturált étkeztetésük ér­dekében új, korszerű üze­mi konyhát és éttermet építettek, 5,7 millió forin­tért. A munka utáni tisz­tálkodás, öltözés céljára az elmúlt években négyszáz- személyes fürdő és öltöző készült, s az idén a higa­nyos munkahelyen dolgo­zó nők részére még továb­bi hetven személyt befo­gadó fehér-fekete öltö­ző kerül tető alá. Jelenleg az Izzóban a tényle­ges munkáslétszámot megha­ladó a fürdők, öltözők befo­gadóképessége. A jelentés beszámolt arról is, hogy jelentősen, 40 száza­lékkal csökkent a hárommű­szakos munkahelyek száma a profilváltozás — tv-képcső he­lyett fénycsőgyártás — követ­keztében. Az idén a gyár, a korábbi évekhez viszonyítva, lényegesen több pénzt fordít majd a dolgozók gyermekei­nek óvodai elhelyezésére. Saj­nos, a munkáslakás építésére rendkívül szegényes lehetőség áll a gyár vezetőinek rendel­kezésére. A jóléti alapból évente mindössze 50 ezer forintot és bontási anyagot tudnak biztosítani. Ez a lakásépí­tési támogatás a körülbe­lül kétezerkétszáz embert foglalkoztató üzemben igen , csekély. A szűkös keret csak akkor érthető valamelyest, ha tud­juk, hogy az óriási újpesti gyár milyen nagy részt vállal a fő­városi lakásépítésből: köztu­dott, hogy a budapesti lakás- problémák sokkal súlyosab­bak, mint a vidékiek. Az Izzóban a munkások alapfokú műveltségi színvo­nala okoz gondot. Több mint négyszázan vannak, akik a mai napig még nem végezték el az általános iskola 7. vagy 8. osztályát, s nem sok változás remélhe­tő, hiszen egyre nehezebb rá­venni őket az általános iskola befejezésére. Ezért, ahogyan a vb-ülésen is elhangzott, az oktatás új módszereit kere­sik a gyár vezetői. Az utolsó osztályokkal egyidőben szak­mai képzést is szeretnének a hallgatóknak biztosítani. Ez az iskolaforma sokkal vonzóbb lenne, mondják. A végrehajtó bizottság tag­jai nagyon sok kérdést tettek fel, mert szerették volna tud­ni, hogy egy ilyen szép és to­vábbfejlődő gyárból miért léptek ki az utóbbi évben több mint félezren, milyen lehető­ségük van a fiataloknak a sportolásra, szórakozásra és művelődésre, mivel akar hoz­zájárulni az Izzó a város fenn­állása 900. évfordulójának ren­dezvényeihez lesz-e nőgyó­gyászati szakrendelő a gyár­ban, hiszen több, mint ezer­kétszáz nődolgozója van? És még számtalan egyéb, nem kevésbé fontos kérdést tettek fel a gyár vezetőinek. A válaszokból kiderült, hogy a nagyszámú kilépő elsősor­ban előnyösebb anyagiakért, kedvezőbb kereseti lehetősé­gért változtatott munkahelyet. Az Izzó fiataljainak sportolá­si lehetőségei nagyon mosto­hák. Semmit sem jelent, hogy a gvárral szemben, az úttest másik oldalán terül el a MÁV- soortteleo, mert azt nem hasz­nálhatják. Talán gondolkodó­ba ejti a város vezetőit is, hogy mi fontosabb, az alacsony osz­tályban játszó labdarúgócsa­pat húsz-huszonöt játékosá­nak kísérletezése, vagy a fia­talokból álló, nagy gyár tö­megsportjának megteremtése? A szórakozásra sokkal jobb lehetőségük van a fiataloknak a gyárban, hiszen szép, tágas, ízlésesen berendezett és min­den igényt kielégítő KISZ-klu- bot mondhatnak magukénak. Működésükhöz, a klub fenntartásához, a KISZ- szervezet tevékenységéhez két év alatt több mint 300 ezer forint állt rendel­kezésükre. Természetesen ebben az ösz- szegben a nagyon jó eredmé­nyeket produkáló klub jutal­mai is benne vannak. A város nagy eseményéhez, fennállásának 900. évforduló­ja megünnepléséhez a gyár is hozzájárul a maga módján, el­sősorban termékeinek repre­zentatív kiállításával, s nem utolsósorban társadalmi mun­kával.» Nagy jelentőségű volt még, ami az üzemegészségüggyel kapcsolatban, pontosabban a gyári nőgyógyászati szakren­delővel kapcsolatban elhang­zott. Közös, városi és gyári összefogásból üzemi nőgyó­gyászati szakrendelő műkö­dik majd, mely a gyár körze­tébe tartozó lakossági nőgyó­gyászati ellátást is megoldja. (bognár) Ma es holnap Úszó olimpikonok — filmen A városi-járási sportfel­ügyelőség ma, 13-án, délután 5 órakor és csütörtökön, li­án, este fél hétkor a münche­ni olimpia úszóversenyeiről készített színes filmet vetíti le az érdeklődőknek a fegyveres erők váci klubjában. A kórházigazgatók klubjának februári ülése Országos érdeklődés a gépi adatfeldolgozás iránt Más intézeteknek is segít A kórházszövetség keretén belül működő Kórházigazga­tók Klubja a városi tanács Szőnyi Tibor Kórházában tar­totta februári ülését. Az ülés­re az ország minden tájáról ötvennégy kórházigazgató ér­kezett. A könyvtárszobában helyet foglaló hallgatóság előtt dr. Korona Árpád igazgatóhelyet­tes főorvos nagy érdeklődést keltő előadást tartott. Vázolta a gépi adatfeldolgozási — szá­mítástechnikai módszerek kór­házi alkalmazásának sokrétű lehetőségét. A két és fél éves váci kez­deményezés eredményeiről szólva, beszélt az új típusú kór­lap és dokumentációrend­szer tapasztalatairól, a fel­dolgozás gyakorlati hasz­nosságáról. Példákkal mutatta meg egy- egy adat felhasználását a kór­ház vezetésében, a területi munka szervezésében, a tudo­mányos célú elemzésekben. Az előadáshoz hozzászólók sorában dr. Szentgáli Gyula, a Tolna megyei Kórház fő­igazgatója elismerését fejezte ki az elért eredményekért. Vé­leménye szerint a kórház szakemberei a technikai lehetőségek ha­tárán belül maximális eredményt értek el. Az alkalmazott kórlap más intézetek tevékenységét is se­gíti. Dr. Kollár Lajos váci kór­házigazgató főorvos vitaindí­tó előadásában az általános vezetéselmélet kérdéséről, a modern kórház funkciójáról, a területi munka bevezetésé­ről és továbbfejlesztéséről be­szélt. Jelentősnek tartotta, hegy az öt éve vitatott kér­désben — produktív, termelő munkát végez-e az orvos, a tudós, a kutató — remélhető­leg rövidesen megnyugtató döntés születik. Az egészségügyi dolgozók ' részéről mindjobban je- jelentkezik az igény, hogy a korszerű, új közgazda- sági elmélet alapján ér­tékeljék a kórházak s más egészségügyi intézmények tevékenységét. A második előadást is élénk eszmecsere követte. A vendégek a tanácskozás után megtekintették a Duna­kanyar impozáns egészségügyi intézményét. Papp Rezső HÉTFŐN: Előadás a csonthéjas növények védelméről A gödi József Attila Műve­lődési Központ és a Hazafias Népfront helyi szervezetének Dunakanyar kertbarát klubja hétfőn, február 18-án tartja következő^ összejövetelét, me­lyen Orbán Kálmán növény- védelmi szaktanácsadó a csonthéjas növények védel­méről tart előadást. Félévi beszámolók a marxista középiskolákban A hét elején Vácott meg­kezdődtek a félévi beszámo­lók a marxista középiskolák osztályaiban. A Fortéban Kett­ler László, a Fonógyárban Lu- kácsovits Ferenc, az Izzóban Szalay István hallgatói adtak számot felkészültségükről. A beszámolókon a városi pártbizottság is képviselteti magát. SPORT Híradós a Váci Híradásról A Sportfogadás című heti­lap legutóbbi számában a vá­ci sportélet több ismert sze­mélye nyilatkozott a Váci Hí­radás pillatnatnyilag az Észa­ki csoport kilencedik helyén álló labdarúgócsapatáról. Jágerszky Iván, a szakosz­tály gazdasági vezetője el­mondta, hogy ha a csapat vég­CELKA SZERVIZ Gyorsabb a javítás A dolgozók nyolcvan százaléka törzsgáidatag — A rádiómért jöttem. Olyan csend van otthon, na­gyon hiányzik. Gondoltam, hátha elkészült. — Készen van. Szíveskedjék kifizetni a javítás díját és máris elszállítható. ★ A váci GELKA-szerviz a hét utolsó napján is mindig nyitva, a kora délutáni órá­kig. — A dolgozók felének egyik, a másik felének a kö­vetkező héten biztosítjuk a szabad szombatot — tájékoz­tat Fischer György, a Szé­chenyi utcai kirendeltség ve­zetője. — Sikerült az átfutási időt csökkentenünk, a rádió- készülékek javítása maximáli­san nyolc, a műhelymunkát igénylő tv-karbantartás há­rom-négy nap. A helyszíni televíziójavításolcat a lehető­séghez képest 24 órán belül elvégezzük. Ide hoztuk a rá- diójavító-részleget az Ápri­lis 4. térről, a közönség öröm­mel vette tudomásul. — Sokan nyitják az üzlethe­lyiség ajtaját? — Egy statisztikai adat: ta­valy szeptembertől decem­berig ötezer készüléket javí­tottunk, havonta ezernél töb­bet. Igaz, hogy nagy a kör­zetünk, mienk a teljes Észak- Pest megye, s még Nógrád nyugati helységeiből is meg­keresik a váci GELKÁ-t. — Nincs hiányuk szakembe­rekben? — Az itt dolgozók nyolcvan százaléka törzsgárdatag, ami bizonyítja ragaszkodásukat a munkahelyhez. Igaz, hogy a múlt év második felében né- hányan kiléptek, de sikerült utánpótlásukról gondoskod­nunk. Színes televízióval még nem foglalkozunk, csak majd az Április 4. téri, a tüdőgon­dozó szomszédságába terve­zett új és korszerű helyisé­günkben. — Elegendő az alkatrész? — Nem panaszkodhatunk, csak a képcsőellátás akadozik néha. Központi rendelkezés lehetővé teszi, hogy a KIOSZ révén, a helyi szakmabeli kis­iparosokat is ellássuk alkat­részekkel. Ez is a közös célt szolgálja, a közönségi igé­nyek fokozottabb, gyorsabb kielégítését. (papp) Váljék közkinccsé Megmenteni a fellelhetőt A magyar föld oly sok ér- téket rejt, hogy „nálunk még a pulykák is régészek”, ugratják a történelmi múlt kutatóit, utalva a korábbi évek híres aranykincseire. A szóbe­széd szerint hasonló véletlen folytán akadtak megyénkben a tápiószentmártoni arany- szarvasra: a kubikos brigád­vezető elröpített kalapjával jelölte ki a kutatóárok helyét, s még aznap felszínre került e legjelentősebb lelet, a szkíta ötvösremek, az aranyszarvas. Történelmünk viharos esemé­nyei sokszorozták meg a föld mélyébe került kincseket, de manapság más, újabb értékek kerülnek a föld alá; népi ipar­művészetünk munkái mennek veszendőbe, talán a jövő idők kutatóinak elkövetkező nagy örömére, de a szépet, a mara­dandót szerető mai emberek bánatára. J\/l egviltozik életünk for- mája, új városok, telepü­lések születnek, másutt pedig elöregszenek, egyre gyorsab­ban pusztulnak a házak, az új generációk elhagyják a szülői otthont, szülőföldjüket. Űj éle­tükhöz új formákat keresnek, nem találva helyet benne a múltnak, a hagyományoknak. A falu szoros családi, sajátos életközösségéből a városokba kerülve, a modernnek képzelt életforma modern, vagy több­nyire csak modernkedő tár­gyait gyűjtik maguk köré. Az új formák, arányok, vo­nalak, hatások között nehéz az eligazodás. Az olykor évezre­des harmónia, az idők során kikristályosodott formavilág szétesett, a régi, megszokott anyagok megkopnak, szegé­nyesnek tűnnek. Az új, szo­katlan formák között a csillo­gás, más ízlésének átvétele az irányadó, s közben a bizonyta­lan szépérzéket, a mindenáron újat kereső ízlést kikezdi a giccs. A mai megváltozott élet tényleg sok további változást igényel, változást a munkában, az életritmusban, a lehetősé­gekben, a körülményekben, anyagilag, gazdaságilag, és tu­dati szinten is, de nem a ha­gyományok félreállításában. papjainknak is derűs szín- " foltjai az ősi népszokások felelevenített játékai és a nép­dalok. Űj közösségi reneszán­szát éli az országos rendezvé­nyekben a körök ápolta busó­járás, kiszehajtás, regölés és a határokon is túlrepülő „páva”, a népdal. Előkerülnek a lá­dafiából nagyanyáink sok sze­retettel, gondoskodással és ér­tő kézzel megmunkált, díszes „cifra” ruhái. A padlások vas­tag porrétegs alatt konzerváló­dott eszközök, mázas edények, faragott sulykolófák, mángor­lók előbb csak szemérmesen a pHvarba. előszobába kerülnek, majd dicsekvő büszkeséggel, mert másutt is így látható, a szoba díszhelyére. Ez így is van rendjén, mert ami szép és jó volt, ha régen is csinálták, szép és jó ma is. Formai ará­nyai ma is hatnak, harmóniá­ja megnyugtat, színei, mintái hangulatot varázsolnak, a la­kás egyéni arculatát alakítják. A jó irányba fordult folya­mat eredményeként emelke­dett az érdeklődés a népi ipar­művészet darabjai iránt. Ma az érdeklődő, a szenvedélyes gyűjtő, a számító kereskedő, a múltat vizsgáló történész vagy helytörténeti érdeklődésű köz­művelő, a mozgalmi munkát élvezettel végző úttörő mind ugyanazt keresi, de céljában nem azonos módon. A mi közös célunk — kap­csolatot teremteni a feltáró, a megbecsülés érdekében dolgo­zó emberek között. Megmente­ni a fellelhetőt, helyére tenni az értékeket. Közkinccsé tenni a fából, sásból, fonálból, agyagból készült nemzeti kin­cseket, nem engedni a pusztu­lásnak. Gokan dolgoznak e szép cél ^ érdekében, akad köztük munkás, pedagógus, földműves és orvos, de lehetnének töb­ben is. Segítőkre, támogatókra, személyekre és szervezetekre, társadalmi erőkre van szükség, hogy a munkában a társak egymásra találjanak. (-a -o) legesen gyökeret akar verni az NB II-ben, előbbre kell lép­nie technikailag, gyorsaság­ban, fejjátékban és gólképes­ségben egyaránt. László Attila intéző a Hír­adástechnikai Anyagok Gyára és a Forte sokoldalú támoga­tásáról beszélt. Szigeti Ferenc, az egykori játékos a váci lab­darúgók munkamorálját di­csérte. A csapat emberhiány­nyal küzd. Tavaly gyengült a Híradás, azzal, hogy a Tatabá­nyai Bányász leigazolta tőlük Nédert, a nagyszerű adottságú védőjátékost. (P.) Kézilabda Két győzelem A dunakeszi játékcsarnok- ban a Dunakanyar Kupa má­sodik visszavágó fordulójában a PENOMAH és a Váci Fonó is biztosan győzött. PENOMAH—Dunakeszi SE 30:5 (15:4) PENOMAH: Sluch, Ger­gely (4), Vasvári (2), Kucsa, Tóth (2), Császár (7), Klu- csár, Papp (4), Bonifert (11). Dunakeszi SE: Magyar, Mudrik (4), Orosz, Mákéra (1), Kovács, Hegedűs, Darvasi Pánczél. Végig a PENOMAH veze­tett a tartalékos Dunakeszi ellen. Váci Fonó—Pilisvörösváx 13:8 (5:4) Váci Fonó: Kovács, Cseszár, Király, Toldi (3), Pápa, Veres, Török G. (5), Molnár, Rácz (2), Danyi (2), Veres L., Szabó (1). A visszavágó-mérkőzésen ne­hezen lendült játékba a Fonó. A gyenge védekezés az első félidőt szorossá tette, azon­ban a második félidőben már eredményesebb volt a Fonó támadójátéka.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom