Pest Megyi Hírlap, 1974. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-13 / 36. szám

4-kJOtUmp 1974. FEBRUAR 13., SZERDA Szentendrei ikonok Belládban Nagyértékű műkincseket újított fel a magyar és jugoszláv szakemberek összefogása — Áprilisban Budapesten, a nyáron Szentendrén a gazdag gyűjtemény Méltó helyet a szakkönyveknek Előtérben a munkaszervezés Növekvő választékban és példányszámban a közgazdasági és jogi művek ÍUJ FILMEK Dráma, vígjáték, operett és bűnügy A közelmúltban Szófiában és Berlinben járt fiknátvéteii delegációnk több alkotást vá­sárolt meg hazai forgalmazás­ra. Négy bolgár és hatNDK- beli film reprezentálja a két ország filmművészetének je­lenlegi produkcióit. Az 1923-as antifasiszta fel­kelésről szól az Iván Konda- rev című Nikola Korabov ren­dezte bolgár film, amelyet Emílián Sztamev regényéből készítettek. Az egyik dolgo­zók iskolájában oktató tanár­nő a főhőse A legjobb ember, akit szeretek című színes al­kotásnak. Ötven évvel ezelőtt Dobrudzsában játszódik, kö­zéppontjában egy szerelmi történettel a Nona című szi­rtes produkció, Misa Oszt- rovszkij alkotása. Árván ma­radt egy kisfiú, Miso, akinek gondozását egy egész utca vállalja... Erről szól a Há­zak, kerítés nélkül Georgij Sztojanov rendezte színes al­kotás. A Berlinben átvett filmek a következők: Éva és Ádám, avagy hány csillag van az égen? — Horst E. Brandt ren­dezése társadalmi drámában ábrázolja az elvált szülők gyermekének sorsát. Egy pénz­rablás történetét elmesélő bűnügyi film fordulatos, izgal­mas feldolgozásban A páncél- szekrény. A Hogyan kell egy szamarat etetni című alkotás: szellemes filmvígjáték. A ze­nebarátok számára szerezhet örömet az Offenbach operett­jéből készített Orpheus az al­világban című film. I Óriási közönségsiker és nagy­számú nemzetközi közönség köszöntötte a belgrádi Nemze­ti Múzeum hat termében a minap megnyílt „Magyarorszá­gi szerb templomok ikonjai” című kiállítást, amelyen alábbi cikkünk szerzője Pest megye képviseletében vett részt. A szocialista államok kö­zötti kapcsolatok közül is ki­emelkedő és példamutató az az együttműködés, amelynek eredményeként a jugoszláv szakemberek (elsősorban az újvidéki Matica Srbska mun­katársai) a magyar iparmű­vészet ismerőjével közösen számbavették a magyarorszá­gi szerb ikonokat. Gondos vá­logatás után a legértékeseb­beket — mintegy 320 darabot — Jugoszláviába szállították, korszerűen restaurálták és rendbehozták. A közel két évet igénybevevő előkészítő és ál­lagmegóvó munka után 1973. őszén először — amint arról a Pest megyei Hírlap is be­számolt — Újvidéken mutat­ták be a nagyközönségnek az egvházi műkincsek egy ré­szét. Tudományos feldolgozással A török elleni felszabadító hadjáratok alatt, nagyszámú szerb lakosság menekült Ma­gyarországra, és talált itt új hazát. A letelepült szerbek szellemi-művészeti kincseinek jelentős része templomaikban maradt fenn. Az elnéptelene­dő templomok művészeti anya­gát a tíz éve alakult szentend­rei Szerb Egyháztörténeti Gyűjtemény őrzi. A restaurá­lásra elszállított és Belgrád- ban bemutatott anyag java­részét ezek a szentendrei mun­kák képezik. A Jugoszláviában folyó ál­lagvédelmi munkákkal együtt, tudományos feldolgozó és elemző értékelés is folyt. Több­ségében sikerült tisztázni az ikonok alkotóit és a magyar- országi anyagot előállító fes­tőiskolák működési körét, sze­repét. Az újvidéki Dinkó Dá­vidon vezetésével végzett ku­tatások eredménye reprezen­tatív kiállítású, mintegy 500 oldalas könyvben már meg is jelent. A könyvet 90 képes tábla teszi szemléletessé, ame­lyeknek többsége színes fel­vétel. A mű részletesen elem­zi a magyarországi szerb egy­házművészet becses emlékeit, elhelyezve azokat az anyaor­szág hasonló művészeti mun­kái sorába. A magyar művészettörté­nészek — elsősorban Voit Pál — eddigi vizsgálatai főleg az építkezési kérdésekre, képző- művészetre korlátozódtak. Ma­guk a szerb ikonfestők — szel­lemi és művészeti eredetük­nél fogva — kevésbé voltak ismertek, ezért a munkának ez a része okkal várta a szerb művészettörténészeket. így ke­rült sor a mostani közös ösz- szefogásra. Bár az elemző­munkának nagy része még hátra van, az eddigiek is sok új ismereteket hoztak felszín­re. Művelődéstörténeti felfedezések Megállapítást nyert, hogy a magyarországi szerb templo­mokban dél, kelet és nyugat művészete találkozott. Dol­goztak itt cincár és macedón, délorosz és kijevi festők, és végül a XIX. század elején, a bécsi festőakadémia jeles mesterei. A szerb ikonfesté­szet XVIII. századi reneszán­sza, megújulása, jelentős rész­ben a magyarországi telepí­tésekhez kapcsolódik. Itt foly­tatódott az a művészeti élet, ami Szerbiában a török meg­szállás miatt megakadt. Vonatkozik ez a szerb szel­lemi élet más területeire is. Szentendrén szerb tanítóképző működött (a mai Ferenczy Mú­zeum régi szárnya) és újjá­élesztő je volt ez a város a szerb színházi életnek, zene- művészetnek. Szentendréhez kapcsolódik, Ignatovity Jakov és más írók révén a szerb iro­dalmi élet megindulása, és a szerb irodalmi nyelv kialaku­lása is. A fentiekből követke­zik, hogy Szentendre egyko­ri hét szerb temploma az egy­házművészet központjává is vált. Közülük, legrégebbi a Bükköspatak partján álló Po- zsarewacsfca-templom és be­rendezése. A legújabb pedig a múzeum melletti Blagovesz- tenszka vagy görög templom, amelynek jkonfestőjét, Mihaj­ló Zsivkovicsot éppen a mos­tani kutatómunka tette is­mertté. Zsivkovics, mint a bé­csi akadémia növendéke 1802 —4 között dolgozott Szent­endrén. Ugyanő festette 1815- ben a balassagyarmati szerb templom ikonjait is, amely a legutolsó magyarországi mű­vészeti emlék e témakörben. Az ikonok — vallási tartal­mukon és művészeti értékü­kön túl —, az új hazában szét­Felvételre keresünk géplakatosokat, szerkezetlakatosokat, hegesztőket, férfi és női segédmunkásokat, továbbá x anyaggazdálkodót, anyagkönyvelőt, raktárost. Jelentkezés: a VIZÉP Központi Gépjavító özemében Vecsés, Dózsa György út. szórtan letelepült szerb nép sorsát, szokásait, viseletét, munkáját, lelki világát is tük­rözik. Ugyanakkor a gazdag művészeti anyag feltárásával és számbavételével katolikus barokk-művészetünk mellett a görögkeleti kultúra azonos ko­rú remekeire irányítják a fi­gyelmet. Ez a kultúra a szerb nemzetiségek ősi kincse, és mivel magyar földön fejlő­dött ki, művészetünk sajá­tosan gazdag tárháza is egy­ben. . Újra eredeti pompájukban E művészeti anyagot a ju­goszláv és a magyar kutatók összefogásával, a minden elő­ítélettől mentes, tárgyilagos tudományos állásfoglalás, a két szocializmust építő nép kö­zös összefogása mentette meg és újította fel. A képek és iko­nok jó része, a vizsgálat meg­kezdésekor aggasztóan rossz állapotban volt- A fára fes­tett ikonok mindegyike szú- vas volt, erősen repedezett és az évszázados templomi hasz­nálattól füstös, szennyezett. Az aprólékos, nagy műgonddal és jelentős költséggel végzett ju­goszláviai restaurálás hatal­mas kincset mentett meg a pusztulástól. A több százados remekek újra eredeti pompá­jukban csillognak a kiállítá­son és elbűvölik a látogatót. A felújított művészeti kincs az idén márciusban teljes egé­szében újra útrakel és vissza­érkezik Magyarországra. Az Iparművészeti Múzeumban előreláthatólag áprilisban ke­rül a magyar közönség elé, majd azt követően visszatér a működő templomokba, illető­leg nagy része a szentendrei Szerb Egyháztörténeti Gyűj­teménybe. Szentendrén a nyár folyamán teljes pompájában láthatja majd a közönség az egyetemes művészet e remek példányait. Reméliük, hogy a kiállításo­kat úíabb bemutatók, előadá­sok. és nem utolsó sorban Dinkó Davidov könyvének magyarnyelvű kiadása követi majd. Dr. Ikvai Nándor, a Pest megyei múzeumok igazgatója Nem, nem és nem _ a vá_ lasz. Vajon boldogít-e minden esetben a pénz? Meg lehet-e fizetni mindent forintokkal? Az ember értékét csak az anyagi körülményei határoz. zák-e meg? Egyértelmű taga­dó a felelet ezekre a kérdé­sekre Gerencsér Miklós: Ferde ház círilű drámájában, melyet most mutatott be a Déryné Színház. A címben szereplő ház va­lódi, a férdeség szimbolikus: a kőműves magának és csa­ládjának jó házat épített. A napjainkban játszódó törté­net egy beteljesült vággyal kezdődik: Burján György, a nyugdíjas kétkezi ember gyer­mekeivel immár közös csa­ládi házban élvezi a munka megérdemelt gyümölcsét. És ez nemcsak az a munka, mely- lyel fölépítette a házat: egy keserűségbén, meg'alázottság. ban, jogtalan büntetésben bő­velkedő élet gürcölése tár­gyiasul a nagyon is egyenes falakban, de más is. Benne van a barátok őszinte és önzetlen „komasági” segítsége is. Ám a család többi tagja is kivette részét az építésből a maga módján. Tipikus figurákat egyesít ez a család, és így lesz tipikus. bár lehet, hogy a valóságban ilyen összetételben nem fel­tétlenül talánánk mását: a becsületes munkában meg­őszült papa. a fiú. aki szintén a kezéből él (kőfaragó), de már a ma munkásgyermeke, a jobb házból való úrilány fe­leség. a tervezőnő, a másik gyermek, tanár férjével és az ízie-vérig modem fiatal gim­nazistalány unoka, aki a esa- i ládtagok közül a legjobban Kedd délelőtt Budapesten, a Vörösmarty téri kultúrpalotá­ban sajtótájékoztatót tartott a Közgazdasági és Jogi Könyv­kiadó. A tájékoztató ezúttal in­kább csak a keretét jelentette az összejövetelnek, amely mű­helybeszélgetés jellegű volt. Alaphangját Keresztes Tibor, a kiadó igazgatója adta meg, már bevezetőjében hangsú­lyozva, hogy a szakkönyv he­lyének és rangjának megte­remtését szeretnék a közvéle­ményben. „A könyvkiadásról hallva, az emberek többsége a szépirodalmi művekre gon­dol — mondotta —, pedig a nem szépirodalmi munkák mennyiségben és értékben is meghaladják a szépirodalmia­kat könyvkiadásunkban.” Kilencven szakkönyv Tavaly a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó kilencven szakkönyvet — az előző évi kiadványoknál huszonhéttel többet — jelentetett meg több mint négyszázezer példány­ban. Ez azt jelenti, hogy szak­könyveik átlagos példányszá­ma 4500 volt. Nemzetközi ősz- szehasonlításban, a lakosság számához viszonyítva ez ki­emelkedő eredmény. A kiadott munkák között legtöbb — szám szerint tizenhat — kö­tettel az üzemgazdasági, üzem- szervezési témák szerepeltek, jelezve, hogy a kiadó gazdasá­gi gyakorlatunk időszerű teen­dőinek elméleti, ismereti alá­támasztására törekszik. De közvetlenül vagy közvetetten időszerű szakmai, tudományos vagy gyakorlati ismereteket nyújtott közgazdasági elméleti és jogelméleti, jogszabály-is­mertető és jogi kézikönyvei­vel. belkereskedelmi, élelmi­szer-gazdasági, statisztikai, vi­lággazdasági és pénzügyi ki­adványaival is. Cotel Kornél, a kiadó iro­dalmi vezetője az elmúlt év kiadási sajátosságának jelölte a gazdaságpolitikai munkák körének bővülését. — A gazdaságirányítási re­form bevezetése után el kel­lett telni néhány esztendőnek — mondotta —, amikorra ele­gendő tapasztalat gyűlt össze olyan fontos következtetések­hez, amelyeket az ötödik öt­éves tervre előkészülve le kelett vonni. — így érlelődött meg Tímár Mátyás miniszter­elnök-helyettesnek Gazdaság­megérti és támogatja nagyap­ját. A jelenség — a családi ház építése —. jellemző, a felállás kitűnő. A darabbeli ház is jól sikerült. Sőt túl jól. Olyany- nyira, hogy szemet vetett rá a szomszéd kisiparos. Áraján­latot tesz, melynek elfogadása esetén a kapott pénzen nem­csak új házat lehetne felépí­teni, hanem a családtagok az így nagyobbra nőtt „takaró alatt jobban nyújtózkodhatná­nak”. Az ár több, mint amennyit a ház effektiv ér, kevesebb, mint amennyit va­lójában jelent az öreg Burján­nak és az ő pártjára álló vei­nek és unokának. A család egyik fele hajlik az üzletre, a másik felét viszont nem szé­díti meg a tisztességtelen hasz­not hozó pénz. „Bármilyen ne­héz tett házat építeni, belső világunk megépítése sokkal nehezebb feladat...” — vall­ja helyesen az író. Ezt pedig nem lehet forintokkal meg­venni. Az öreg Burján öngyil­kossága kell ahhoz, hogy minderre a darab hősei rá­jöjjenek. Első dicséretünk a színházé, hogy új magyar színpadi mű bemutatását vállalta. De di­csérjük azonnal a fiatal szer­zőt is, akinek neve nem isme­retlen a mai magyar regény- és drámaírók között: méltó e művével is a bizalomra. Nem tagadja meg a hagyományos színházat és dramaturgiát, az élő párbeszédet, hiszen min­den forma megfelelő tartalom hiányában csak öncélú lehet. Nem a forma a lényeges, ha a tartalom időszerű, izgató, ér­telemre és érzelemre egyaránt ható. éltet, megráz, döntésre késztet. politika Magyarországon 1967 —1973, Faluvégi Lajos pénz­ügyminiszternek Állami pénz­ügyek és gazdaságirányítás, továbbá Biró József külkeres­kedelmi miniszternek A ma­gyar külkereskedelmi politika második kötetének tavaly megjelent munkája. Négy sorozat Az idei esztendőt az új so­rozatok indítása évének jelle­mezte. Elmondta, hogy Idő­szerű közgazdasági kérdések címmel indítanak elméleti so­rozatot. A munka- és üzem- szervezésről szóló párt- és kormányhatározatot kívánják alátámasztani most induló munkaszervezési sorozatukkal. Népgazdaságunkban fontos ku­tatási és gyakorlati program a számítástechnika fejlesztése és alkalmazása. E program megvalósítását két sorozattál kívánják segíteni. A Számító­gép a vállalatban című soro­zat a gyakorlati feladatokat tárgyalja — egyrészt a rend­szerszervezési alapokat, más­részt ,egy-egy ágazati alkal­mazást —, a másik Korszerű matematikai ismeretek gazda­sági szakemberek számára címmel a matematikai hátte­ret tisztázza. Közgazdasági szótár Noha nincs sorozatcíme, vol­taképpen egy sorozat egyik kötetének tekinthető a nem­rég elhunyt Nobel-díjas nor­vég közgazdász, Ragnar Frisch életművét bemutató tanul­mánykötet. Nem ez az első Nobel-díjas közgazdászt bemu­tató munkájuk, s továbbiak fogják követni. Ezenkívül az idei terveikben üzem- és rek­lámpszichológiai, közlekedési büntetőjogi, világgazdasági és más közérdekű témák szere­pelnek, egyebek között négy­nyelvű közgazdasági szótárat adnak ki. A tájékoztatót tartalmas esz­mecsere követte, amelyen egyebek között a népszerűbb, közérthetőbb ismeretterjesztő kiadványok gyarapítását szor­galmazták. Dr. Garam József, a Figyelő főszerkesztője kü­lönösen azt hangsúlyozta, hogy olyan üzem- és munkaszerve­zési kiadványokra lenne szük­ség, amelyek egy-egy üzem jó tapasztalatait teszik közzé. N. F. A rcndCZO, Csongrádi Má­ria pontosan és jól érezte meg a darab problematikáját, elő­nyösen sietett az író segítsé­gére. Tiszta és egyértelmű ha­tásra eredményesen törekedett. A rendezőnő a szereplőkből együttest kovácsolt. Minden szereplő a helyén van — és ez nagy szó. Szalai Károly az apa szerepében éppúgy, mint a gyerekek: Zubor Ágnes, Kör- nyei Oszkár, a meny Kovács Mária, a vej Hável László és az unoka Téren Gizella. Az. ügyes kereskedő minden lele­ményét, az olcsó pénzszerzés gátlástalan fitogtatását kitűnő színekkel tette ellenszenvessé és emberivé Kenessy Zoltán. Az együttes játék erényeihez tartozik a két epizódszereplő, Dobos Katalin és Horváth Fe­renc alakítása; a rendelkezé­sükre álló rövid idő alatt is teljes és találó figurát terem­tettek. A díszlet- és a jelmezmegol­dáshoz kell csupán ellenérzé­seket fűznünk. A díszletterve­ző Wegenast Róbert a szín­padi jelzés és a valóságos áb­rázolás két megoldása között mozog, és így egy sorozatban készült panelházszoba érzetét kelti. A jelmeztervező Rima- nóczy Yvonne sem találta meg az egységes helyénvaló megoldást. ★ Pest megyében a Déryné Színház a Ferde házat már­cius 20-án Örbottyánban, 25-én Bagón, 26-án Szigetújfa­lun, 27-én Százhalombattán, 28-án Dömsödön, május 28-án Aszódon, 29-én Taksonyban, 30-án Táborfalván és 31-én Bugyin játssza. Dalos Gábor CEGLÉD, Szabadság CEGLÉD, Kamara NAGYKŐRÖS Arany János SZENTENDRE ABONY BUDAÖRS DUNAHARASZTI DUNAKESZI, Vörös Csillag ÉRD FŐT GYAL KISTARCSA MONOR NAGYKATA PILISVOROSVÁR POMAZ RÁCKEVE SZIGETSZENT­MIKLŐS VECSÉS FEBRUAR 14-TÖL 20-IG 14—17: Pókháló 18—20: A csendőr nyugdíjba megy 14—17: Te és én 18—20} Ritus*» 14—17: Az Anderson magnószalagok 18—20: Pókháló ÉJSZAKAI ELŐADÁS 16: Minden dalom a tiéd 14—17: A hetedik töltény 18—20: Nyílhegy és aranyöv 14—17: Némó kapitány és a víz alatti város 18—20: Felszarvazzák őfelségét ÉJSZAKAI ELŐADÁS 16: A veréb is madár* 14—17: Felügyelő életveszélyben 18—19: Harmadik nekifutás 20: Banditák hálójában 14—15: Várunk, fiú! 16—17: Mese Szaltán cárról 18—19: Az űzött szamuráj* 14—17: Felügyelő életveszélyben 18—19: A „Saturnus” csapdájában I—II. 20—21: Harmadik nekifutás ÉJSZAKAI ELŐADÁS 16: A kalóz menyasszonya** 13— 14: Hárman a kincs nyomában 16— 18: West Side Story I—II. 20—21: Vágta a völgyben 14— 17: Modern idők 18—19: Mese Szaltán cárról 14—16: Én nem látok, te nem beszélsz, ő nem hall 17— 18: A vörös tulipánok völgye 14: Keresztesek I—n. 16—17: Csínom Palkó 18— 19: Felügyelő életveszélyben 14—17: Felszarvazzák őfelségét 18—20: Némó kapitány és a víz alatti város ÉJSZAKAI ELŐADÁS 16: Belfagor a pokolból* 14— 17: Kis nagy" ember* 18—20: Halálgyár az őserdőben I—H. 15— 17: Álom luxuskivitelben 18—20: Régi idők focija 14: Betyárok bosszúja 15—17: Twiggy, a sztár 18—19: A hetedik töltény 15— 16: Harmadik nekifutás 17: Vadállatok a fedélzeten 18—20: Twiggy, a sztár 14—15: A tojás 16— 17: Várunk, fiú! 18—19: Csínom Palkó 14—17: A rendőrség megköszöni* 18—20: Várunk, fiú! ÉJSZAKAI ELŐADÁS 16: Murphy háborúja Jó szórakozást kíván a PEST MEGYEI MOZIÜZEMI VÁLLALAT •Csak 16 éven felülieknek! ••Csak 18 éven felülieknek! Ferde ház Uj magyar színmű bemutatója a Déryné Színházban

Next

/
Oldalképek
Tartalom