Pest Megyi Hírlap, 1974. február (18. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-10 / 34. szám
CHILE Pinochet a szakszervezetek ellen... A szákszervezeteket örökre száműzni kell Chile politikai életéből — jelentette ki Augusto Pinochet tábornok, a fasiszta junta feje az ország északi részében tett látogatása során. A chuquicamatai rézbánya munkásai előtt Pinochet hangsúlyozta: „A politikai tevékenységet a szakszervezetekben végérvényesen eltemettük — nem két vagy három évre, hanem örökre”. A katonai junta köreiben pénteken egyébként nagy zavart keltett az a bejelentés, amelyben Pinochet tábornok elismerte, hogy a keresztény- demokrata párt vezetői levélben tiltakoztak a politikai tevékenység betiltása, az emberi jogok megsértése, a politikai foglyokkal való kegyetlen bánásmód és az egyre magasabb árak miatt. A junta szóvivője pénteken a levelet úgy próbálta , beállítani, mintha nem a kereszténydemokrata párt, hanem csupán két magánember tiltakozásáról lenne NEFB-nyilatkozat Due Ngh!ep-1 aktió A fogolycsere újabb soigoni manővere Felújították a fogolycserét Dél- likoptereken szállítja a DOTí-nek Mint már jelentettük, több mint féléves kényszerszünet után folytatódott Dél-Viet- namban a párizsi megállapodás által előírt fogolycsere. A most megindult akció során — három szakaszban — összesen csaknem 4200 polgári és katonai foglyot cserél ki a Ritmus P est megye iparában egy-egy foglalkoztatottra hozzávetőleg — bruttó értéket számítva — 250 ezer forintnyi állóeszköz jut. Tekintélyes summa. Persze, van ebben özönvíz előtti szövőszék, negyvenesztendős WM-esztergapad, s van elektronikus számítógép, utóbbi a Dunai Kőolajipari Vállalatnál. Az ötvenes években búcsújárás vjlt abban a műhelyben, amelyben fölállítottak egy új gépet. A hatvanas évtizedben gyorsait a tpclmi- kai változás, de még mindig nagy eseménynek tűnt a friss technika némely követének, képviselői énen bevonulása a gyárakba. Napjainkban a változás ritmusa lett a természetes; ha tetszik, ha nem, erre kell táncolni. Persze, a tánchoz ismerni illik a lépéseket. Mert egyébként az igyekezet nem több, mint suttyó gyerekek ugrabugrája. A hetvenes évek első harmada nemcsak új üzemekkel gyarapította a megyét, hanem a meglevő gyárak is korszerűsítettek. Az ikladi Ipari Műszergyár üzembe helyezte az automata motortekercselő sort, a Pest megyei Műanyagipari Vállalat automatizálta a műanyagláda-gyártást, megteremtette az olefincső- termelés technikai és technológiai feltételeit, ' a Mechanikai Művek az automata zománcoz'’berendezéssel. a Beton- és Vasbetonipari Művek szentendrei gyára a Siómé cső- gvár megszervezésével lendített egyebek mellett — mert hisz’ jó néhány hasonló fejlesztő^ végrehajtottak — a változás ritmusán B ecsülendő tények ezek, s ha még melléjük soroljuk a licenciavásárlásokat — aminek segítségével például a Híradástechnikai Anyagok Gyára a ferrittermelés alapanyagának, a vasoxid- nak hazai előállítását oldotta meg —, az új üzemekbe betelepített modern gépeket, a gyorsabb ritmus gazdagító hatása kétségtelen. Van azonban valami, ami elgondolkoztató ebben a folyamatban. Mégpedig az. hogy a változás legtöbbször kívülről érkezett az üzembe — ami még nem baj, sőt természetesnek is vehető —, s jóval szerényebb azoknak a ritmusgyorsító tényeknek a száma, amelyek bölcsője, felnevelője maga az üzem volt. Holott a kettő összetartozik. A Nagykőrösi Gépjavító és Faipari Szövetkezet kialakította azt a technológiát és berendezést, amelynek segítségével az uborka kézi tisztítása a konzervgyárakban fölszámolható. A lúgos hámozó vegyi anyagokkal puhítja fel a héjat, majd — fürdetés után — kelekkel szabadítja meg az uborkát e felesleges buroktól. Az eljárás, a gép nemzetközi viszony- latoan is újdonság ... pedig „csak” egy szövetkezetben dajkálták. Az Ipari Szerelvény- és Gépgyár műszaki kollektívája dolgozta ki azokat az elektromos vagy pneumatikus hajtóművekkel felszerelt távműködtetésű szerelvényeket, amelyek igazi frontáttörést hozhatnak a hazai felhasználóknál, ha ... Ha majd alkalmazzák azokat. Külföldön sikerük van. itthon még nincsen. Miért? Itt térünk vissza a korábban pedzett gondolathoz: a kívülről érkező s a belül megérlelődött változások összetartoznak. A távműködtetésű szerelvények hasznosítása ugyanis a vásárlótól megköveteli az üzemelési feltételek bizonyos változtatását, csekély többletmunkát a jelentős eredmény fejében. S mégis, ezt a többletmunkát sokan sajnálják. E z az, ami elgondolkoztató, ami érdemes a iigyelemre. Mert a vállalatok, a gyárak — s ez nagyon helyes — fölhagyta« azzal, hogy mindent maguk igyekeznek megoldani, bötyköléssel, pazarló „takarékossággal”. Ma már anekdotának tűnik, hogy némelyik megyei textilgyár gépeket is készített, saját használatra. . Ez a jogos, kívánatos fordulat azonban valahogy elterelte a figyelmet az üzemek, a vállalatok kapuin belül levő szellemi erőkről, azokról a tehetséges műszakiakról, akik jóval többre képesek, mint a napi rutin- feladatok megoldása, az úgynevezett folyó termelés irányítása. A tapasztalatok alapján arra következtethetünk, hogy a vállalati magatartást most a vásárlási törekvések határozzák meg, ■azaz a készen kapott technika, technológia meg- és átvétele. Ami nem baj. A baj az, hogy e vásárlások mellett parlagon hever a házi termőföld, sem erkölcsiekkel, sem anyagiakkal nem biztatják a műszakiakat arra, hogy leljék meg a belső tartalékokat, a ritmust házi eszközökkel gyorsító lehetőségeket, módokat. A szervezet egészének ritmusos mozgásra van szüksége, tehát arra, hogy a vállalat, a gyár minden része összhangban álljon a többivel, s ezt kívülről nem, csakis belülről lehet megteremteni. Amihez elengedhetetlen a műszakiak seregének segítségül hívása, ső<t segítségük igénylése. Mészáros Ottó Vietnamban. A saigoni rendszer he- á tad an dó foglyokat. DIFK és a saigoni kormány. Február 8-án a saigoni hatóságok 200 személyt át is adtak a felszabadító erőknek Loc Ninhben, a DIFK központjában. A fogolycsere felújítására vonatkozó megállapodás nehéz tárgyalások sorozata után született meg. A tényt a délvietnami közvélemény örömmel fogadta. A NEFB az eseményről nyilatkozatot adott ki, és ebben a többi között hangsúlyozza: az ellenőrző bizottság mindenkor nagy jelentőséget tulajdonított a párizsi megállapodás 8. cikkelyének, amely a foglyok kölcsönös szabadon bocsátását írja elő. A NEFB már eddig is jő néhány alkalommal működött közre fogolycserénél. A bizottság reméli, hogy a február 5-én létrejött megállapodást teljes mértékben végrehajtják, ami hasznos hozzájárulást jelent majd a párizsi egyezmény előírásainak tartalommal való megtöltéséhez. A saigoni hadsereg szárazföldi erőkkel nagyszabású támadást indított pénteken a központi fennsíkon a DIFK ellenőrzése alatt álló Dúc Nghiep és környéke ellen. A szárazföldi erőket támogatja a saigoni tüzérség és a légierő is, s mint a főparancsnokság közölte, folyamatosan küldenek erősítéseket. A saigoni támadás azárt is rendkívül súlyos akció, mert Dúc Nghiepet jelölték ki a dél-vietnami felek közös megegyezéssel arra, hogy a fogolycsere keretében átadják a DIFK fogságában levő saigo- niak egy csoportját. Saigoni részről többször folyamodtak már a fogolycsere elodázása céljából hasonló manőverhez: legutóbb például a felszabadított Loc Ninh térségében bombázták az egyik repülőteret, majd arra hivatkozva tértek ki a fogolycsere megvitatása elől, hogy a szóbanfor- gó repülőtér „megrongálódott” és így úgysem lehet szó a csere lebonyolításáról. Dúc Nghiep térségében szombaton is folytatódtak a harcok. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM, 34. SZÄM ARA 1 FORINT 1974. FEBRUÁR 10., VASÁRNAP Nagyobb tsz-jövedelem A zárszámadó közgyűlések tapasztalatai A tavalyi munka eredményeit összesítő számvetést a legtöbb gazdaságban már megvitatták a téesztagok. A zárszámadások a termelőszövetkezetek javuló jövedelmi helyzetéről tanúskodnak Pest megyében is. A termelés dinamikus növekedése — 1973-ban a téeszek bruttó termelési értéke az előző évhez képest országosan 10 százalékkal emelkedett — és 1 a Mltségszint javulása eredményeképpen gyarapodott a gazdaságok jövedelme. A Gödöllő, Ganz Műszerművek Árammérő Gyára Fejlesztés 96 millió forintért A magyar fogyasztásmérőgyártás akkor indult dinamikus fejlődésnek, amikor 1950- ben Gödöllőn felépítették a Ganz Műszerművek Áram- mérőgyárát, amely attól kezdve a kutatás központjává is vált- A felfutást szemlélteti, hogy míg a kezdeti időszakban a gyár harmincmillió forint értékben termelt, addig 1973-ban például — év közben megemelt — 293 millió forintos tervet teljesített. Az idén ezt körülbelül hat százalékkal szeretnék túlszárnyalni. Termékeiknek fele exportra készült, ennek értéke tavaly 141 millió forint volt, 2,2 százalékkal több a tervezettnél- A gyár főképpen fogyasztásmérőket, hitelesítő berendezéseket és kapcsolóórákat exportálA felmérések tanúsága szerint a gyár készítményei iránt körülbelül 15 százalékkal nagyobb az igény, mint ameny- nyit ki tudnak elégíteni. Az idei árualap 90 százalékát máris lekötötték, igy valószínű, hogy minden megrendelésnek neon fognak tudni eleget tenni, legalábbis ez évben nem. Most — éppen a termelés fokozása érdekében — új beruházások kezdődnek a gyárban. A járműprogramba való bekapcsolódáshoz, a további felújításhoz összesen 96 millió forint hitelt kapnak. Az idén új gépek kerülnek majd a szerszámgyártó üzemegységbe, a festöde elkészült csarnokát pedig korszerű berendezésekkel látják el. VÁCI KIS KONTÉNEREK Segítik a kereskedelmet a munkaiüGcsökkentés megoldásában Pörgő orsók — körhurkoló A Magyar Hajó- és Darugyár váci egysége, igazodva a megváltozott igényekhez, mindinkább a kor követelményeinek megfelelő profilokkal bővíti tevékenységét. Az új gyártmányok sorába tartozik a motorkerékpár-ol- dalkocsik gyártása. Főként a Szovjetunióban népszerűek ezek a járművek, amelyekből évente közel 22 000 darabot gyártanak. Miután az előzetes hírek szerint a soron következő, több évre szóló keretszerződésben a szovjet külkereskedelem igénye a jelenleginek két-há- romszorosára növekszik, a gyár már most felkészül ilyen nagy mennyiségű — alumínium alapanyagú oldalkocsi előállítására is. Mind nagyobb szerep jut a A Váci Kötöttárugyár a közelmúltban Pásztón új, modern üzemet létesített, amely 450 környékbeli asszonynak és leánynak nyújt munkalehetőséget. A konfekciórészleg napi 1500 tréningruhát gyárt, a modern körhurkológépeken pedig 200 kg jerseyanyagoí állítanak elő. gyár termelésében a konténereknek is. A svédországi és angliai exportszállítmányok olyan megelégedést kelteitek a megrendelőknél, hogy egyre növekvő igényeket jelentenek be. Erre tekintettel most tanulmánytervet készítenek a gyártás fejlesztésére. Hazai viszonylatban a nagyméretű konténerek igénye — jelentősebb mennyiségben — csak a következő ötéves tervben várható, de — különösen a kereskedelmi dolgozók munkaidejének csökkentése miatt — mind nagyobb érdeklődés mutatkozik olyan kisméretű konténerek iránt, amelyekkel az árut közvetlenül az eladótérben lehet elhelyezni. A váci gyár konstruktőrei, a kereskedelemmel együttműködve, többféle ilyen szállítóegységet terveztek. A közelmúltban elkészült prototípusokat a nagykereskedelmi és kiskereskedelmi vállalatok együttesen próbálják ki a gyakorlatban. A megfelelő tapasztalatok gyűjtése után — előreláthatólag még az idén — megkezdik a főként élelmiszerek szállítására alkalmas kis konténerek gyártását. K. Z. Czincge Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter hazaérkezett Bukarestből, ahol részt vett a Varsói Szerződés tagállamai honvédelmi minisztereinek bizottsági ülésén. Dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter tegnap Komárom megyébe látogatott. Részt vett és felszólalt a baji Vörös Brigád Tsz zárszámadó közgyűlésén. Baczoni Jenő külkereskedelmi államtitkár a francia fővárosban tárgyalásokat folytat a magyar—francia gazdasági kapcsolatok hosszabb távú fejlesztésének kérdéseiről. I mérleg szerinti eredmény a | szövetkezeti szektorban egy év alatt 19 százalékkal lett nagyobb, a tsz-ek bruttó jövedelme pedig csaknem kilenc —• megyénkben hét — százalékkal haladta meg az 1972. évit. , A jövédelem növekedésével összefüggésben változtak a jövedelem felosztásának arányai. A jövedelemből képezhe- j tő fejlesztési alap a szövetkezeti, szektorban 12 — Pest megyében 14 — százalékkal nőtt ' 1973-ban. Kedvező, hogy — amint ez a zárszámadásoknál bebizonyosodott — a fejlesztési alapot a szövetkezetek többségében a korábbinál kisebb arányú hitelvisszafizetési kötelezettség terheli. Emelkedett az egy foglalkoztatottra jutó átlagjövedelem is. A zárszámadási beszámolók tanúsága szerint a javuló termelési eredmények részben annak köszönhetők, hogy a gazdaságok többségében fejlődött az üzem- és munkaszervezés, valamint a költséggazdálkodás. A költségek, ráfordítások szerkezeti változása ezt a tendenciát erősíti meg, amennyiben széles körben bontakozik ki a technológiai fejlődés — szakosított állattenyésztő telepek, korszerű termelési rendszerek alakulnak — s ezzel együtt csökken a foglalkoztatottak száma. Ily módon az összes költségen belül az anyag- és anyagi jellegű költség növekedik az átlagot meghaladó mértékben, a munkabérköltség ennél kisebb ütemben emelkedik.
