Pest Megyi Hírlap, 1974. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-10 / 7. szám

Hallgatag telefonok Még gyakorolni kell Cegléden január 5-én dél­előtt átadták rendeltetésének a Crossbar telefonközpontot: Pest megyében Cegléd a második város, apielyik be­kapcsolódhatott az országos távhívó rendszerbe. Az automata központ meg­tette a magáét, elismeréssel szólnak róla azok, akik más, a távhívó-rendszerhez tarto­zó várossal kapcsolatot te­remtettek: Budapest, Szolnok, Debrecen, Vác és több más megyeszékhely, több mint 80 város hívható így Cegléd bármelyik telefonkészüléké­ről. A helyi beszélgetések módját könnyen elsajátították a ceglédi hívók, egyelőre csak a nem gépi kapcsolású távol­sági beszélgetés okoz kis prob­lémát. Többen panaszkodtak amiatt, hogy az sokkal lassab­ban megy, mint eddig. A posta a hívók szíves elné­zését kéri ezért, még egy kis időre: a központ dolgozói tel­jesen új munkakörülmények között, új műszerasztalok mellett dolgoznak, s szükség van néhány napra, hogy épp olyan rutinosan végezzék a kapott feladatokat, mint a régi telefonközpontban. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉD» JÁRÁS ÉS CEGLÉD VÁROS XVIII. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM 1974. JANUÁR 10., CSÜTÖRTÖK KÉSZÜL A TANGAZDASÁG ZÁRSZÁMADÁSA Kedvező változás a kukoricatermesztésb A 11 600 hektár területű Ceglédi Állami Tangazdaság, mint Csonka Tibor igazgató elmondotta, az 1973-as eszten­dőt kedvező eredménnyel zár­ta. Gabonát a múlt évben 884 hektáron arattak. A búza, melyet a legkorsze­rűbb agrotechnikával, 8 változatban termesztettek, hektáronként 45 mázsa szemet adott. Egy hektár szőlő átlagosan 85,3 mázsa termést hozott. A még az elmúlt években gazda­ságtalan csemői szőlők is jól termettek. Bőséges volt anyá­Szállás készül orvosoknak, ápolónőknek Még a ceglédi új kórház ! épületet milyen hasznos cél­építésekor megszületett a dön­tés arról, hogy a régi, öreg T VAN MAR MUVESZITORNA-EDZÓ Fejlesztik az iskolát Ismételt a III. osztályú csapat A Ceglédi VSE tomásznői az elmúlt évben négy csapat­tal indultak az országos baj­nokságokon. Serdülő II. osz­tályban, amelyben a sportis­kolások kaptak versenyzési le­hetőséget, a területi döntőn »•harmadikok lettek, így nem jutottak tovább. Az ifjúsági III. osztályú csapat a területi bajnokságot megnyerte, az or­szágos döntőn pedig harmadik lett. Mint Kürti Béla edző el­mondotta, az együttes szeré­nyebb képességű lányokból áll, tőlük 1974-ben sem várható jobb eredmény. A felnőtt III. osztályú együt­tes hozta a legtöbb örömöt. A területi bajnokság első he­lye után az országos döntőben is aranyérmet szereztek, ezzel megismételték 1972. évi telje­sítményüket. Az „újrázás” jó­val értékesebb,' hiszen a me­zőny most sokkal erősebb volt. A felnőtt III. osztályúaknái bebizonyosodott, amitől régóta tartott a vezetés: a felnőtt- csapatot szinte lehetetlen ősz-» szetartani. Két éve nagy re­ményekkel indultak, jó képes­ségű gárdát sikerült kialakí­tani, de az 1973 őszére telje­sen széthullott. Az egyik leg­jobb, Karakas Júlia, a TF hallgatója lett, Takácsné (Ke­rekes K.)' anyai örömök előtt áll, Szalai Piroska érettségi után Nagykőrösre költözött vissza. Tóth Katalin most már edző is, munkahelye eléggé elfoglalja, így nem tudja a versenyzést vállalni. Az előbbi felsorolás egyben azt jelenti, hogy 1974-ben a CVSE nem tud II. osztályban csapatot in­dítaná. Egyénileg Szendrei Va­léria és Vörös Edit szerepelt a legjobban, III. osztályban 4., illetve 6. helyezést szerzett. Serdülő I. osztályban Greiz Ágnes bejutott az országos döntőbe. Ö Szolnokon járt is­kolába, heteken át nem tudott edzésre járni, így a legjobbak között már nem is mert elin­dulni. A fiatalok között ő a legtehetségesebb, de ilyen körülmények között csekély remény van további, töretlen fejlődésére. ★ Kürti Béla vezető edző tart a jövőtől: — A tanárképzőket kivéve elmondhatjuk, hogy 16 év fö­lött ma már nincs csapat. A nagy lányok összetartása és rendszeres oktatása országos gond. Az egyetlen járható út a sportiskola. Tíz év elmara­dás után. Cegléden, amikor a Vasutas lett a szakosztály gazdája, megalakítottuk a sportiskolát. Biztosították az anyagi feltételeket de őszin­tén megmondva, még nem elegendő. Sajátos gondjaink a szakosztályvezetés erejét már meghaladják. A gyerekek fel­váltva járnak iskolába, s meg­felelő edzési helyünk nincs. A sportcsarnokban télen nagyon hideg van. A közgazdasági szakközépiskola s annak igaz­gatója, dr. Vámosi Nándor bármennyit segít, este 6 óra után nem tud mindenkinek helyet adni. Ráadásul vala­mennyi edzőnk napi munkája után, másodállásban végzi fel­adatát. E kettős probléma Ceg­léd tomasportját befolyásolja. — Az előkészítő csoportba harminckét kislány jelentke­zett, első és második osztályo­sok. Edzési lehetőségük miatt a csoport fele már V,, lemorzso­lódott’’. így hogyan és kik kö­zül válasszuk ki a legtehetsé­gesebbeket? Ma csak rendkí­vüli alkatú és akaratú lány juthat a legjobbak közé, az I. osztályban például olimpiai kötelező gyakorlatot kell tel­jesítenie. — Be kell bizonyítanunk, ha máshol, például Békéscsa­bán, Dunaújvárosban igen, akkor Cegléden is lehet mi­nőségi, jó tornászokat nevelni. 1974-től egyetlen célunk a sportiskola fejlesztése. Egyik régi gondunk megoldódott, s nagy haladás, hogy a szak­osztálynak már van művészi- toma-edzője. Ez is az ered­ményes jövő egyik alapja. U. L. ra tudják majd felhasználni. A régi főépület átépítése javában folyik. Toldaléképü­let készül mellé, s így együt­tesen, az ad majd helyet a most még a Gubodi utcában lévő baleseti sebészetnek. Az átköltöző osztály ötven- ágyas lesz. A sebészet jelen­legi épületében, átmeneti idő­re, a krónikus belgyógyászati osztály telepszik le, s a ter­vek szerint a sebészet már az ősszel a Törteli úti kórház- épületbe költözhet. A szintén őszre elkészülő orvosszálláson húszán kaphat­nak otthont, míg lakásprob­lémájuk meg nem oldódik, az ápolónők számára pedig nő­vérszállás épül. Munkásfiatalok irodalmi színpada Cegléden, a Kossuth Műve­lődési Központban, Márky Péter járási népművelési fel­ügyelő vezetésével, irodalmi színpad alakul. Tagjai sorá­ban szívesen látják a ceglédi munkásfiatalokat, irodalom­barátokat, a szép versek ked­velőit. Jelentkezni, bővebb felvilágosítást kérni a műve­lődési központ irodájában le­het, hivatali időben. Szombaton díjtalan Nagy tetszést aratnak a ceg­lédi Kossuth Múzeumban Kordováner János textilterve­ző művész szőnyegei. A föld­szinti kiállítóhelyiségekben január 16-ig lehet megtekin­teni a kiállítást. Szombatonként, mint az or­szág más múzeumaiban. Ceg­léden sem kell belépődíjat fi­zetniük a múzeumlátogatók­nak. KEDDEN ELKEZDTEK Készülnek a ceglédi labdarúgók Rövid téli szünet után, ja­nuár 8-án, kedden megtar­totta ez évi első edzését a Ceg­lédi VSE NB Il-es labdarúgó- csapata. Az első foglalkozás előtt orvosi vizsgálaton vet­tek részt a játékosok. Az ala­pozó keret tagjai: Rétfalvi, Boda, Cseh, Lendvai, Halmi, Zátonyi, Dobozi, Karcsú, Kresják, Zágon, Oláh, Tóth, Fekete, Jurás, Pintér, Ká­bák, Liptai, Vigh, Csurgai, Varga, Zsadony, Szalisznyó, Lesti. A legutóbbi szakosztályve­zetői értekezletén Nagy János edző ismertette a felkészülés menetét. — Kezdetben hetente há- romszor-négyszer tartok ed­zést. Két hétig naponta két­szer találkozunk, délelőttön­ként a sportcsarnokban, dél­után a pályán, február 17-ig. majd a március 17-i rajtig a forn ába hozó időszak követ­kezik, hét tervezett mérkő­zéssel. A megbeszélés résztvevői szívügyüknek tekintik a ceg­lédi labdarúgást, a hozzászó­lások is ezt bizonyították. Többen felvetették, hogy a vállalatokkal, intézmények­kel szorosabb, kölcsönös kap­csolatot kell kialakítani. A vezetők megegyeztek ab­ban, hogy erős és egységes szakosztályvezetést kell te­remteni, úgy joggal követel­hetnek a csapattól. A szak­osztály elnökének Szalisznyó Lászlót választották meg, az ügyvezető elnök Molnár Já­nos lett. A szakosztály veze­tője továbbra is Junó Fe­renc. A csapat és a vezetők közötti összekötő szerepet Marton Mihály vállalta. A játékosoknak ebben az időszakban kell megszerez­niük az alapot a tavaszi jobb eredmények eléréshez. ungureán ri, de főleg a téli alma ter­mése: a gyümölcsösökben hek­táronként: 200 mázsát szüretel­tek, és több mint 200 vagon­nyit adtak el belőle, főleg ex­portra. A kukoricatermesztésben je­lentős előrelépést tett a gaz­daság: 1700 hektáron szok­vány kukoricát ültettek ta­karmánynak, ' 1300 hektáron pedig hibridet vetőmagnak. Cifrakerti hibridkukori­ca-üzemük az ország je­lentős részét ellátja a ha­gyományosnál korábban és többet termő fajta vető­magjával, melyből néhány külföldi országba is szál­lítanak. A szarvasmarha-tenyésztés­ben fő céljuk a jó min őség ű és megfelelő mennyiségű tej­termelés. Jelenleg 778 tehenük van. A cifrakerti gazdaságban elérték a tehenenként:, 3180 liter évi tejhozamot. A még jobb eredmények érdekében magyar piros-tarka állomá­nyukat külföldi fajtákkal ke­resztezik 'kísérletképpen. Az elmúlt évben tovább folytatták az 1973-ban, a Nagykőrösi Állami Gaz­daság közreműködésével létesített csemői sertés- kombinát és hizlalótelep fejlesztését. Ott már 15 ezör anyasertést tenyésztenek, s jelenleg 7500 sertést hizlalnak. A tervek szerint a csemői sertéskombinát az idén már több mint 20 ezer hízott jó­szágot ad át a húsiparnak. K. L. Irodalmi, zenei és polbeaíest A ceglédi FÉK és a Kossuth Művelődési Központ közös ren­dezésében vasárnap, január 13-án, este hat órai kezdettel a művelődési központ emeleti színháztermében irodalmi, ze­nei és polbeatestre várják a város fiataljait. Az esten közreműködik a VIT-díjjal kitüntetett Kaláka együttes, Dinnyés József pol- beaténekes és a FÉK József Attila színpadának Láiler-trió­ja. ABQIVYI KRÓNIKA Eredményesen működik az MHSZ-szervezet Sokan járnak lövészklubba — Érdeklődő sorkötelesek A Magyar Honvédelmi Szö­vetség abonyi szervezete közgyűlést tartott, melyen megjelent dr. Somodi István, a párt nagyközségi bizottsá­gának titkára, Randies Béla, az MHSZ járási titkára és Szűcs László tanácselnök is. A résztvevőket az elnöklő dr. Horinka László köszöntötte, majd Skultéti József, a szer­vezet titkára értékelte az el­múlt két évben végzett munkát. Az MHSZ feladata elsősor­ban az ifjúság honvédelmi felkészítése. Két év alatt csak­nem egy tucat tanfolyamot szerveztek a sorköteleseknek. A fiatalok aktívak voltak, érdeklődést tanúsítottak a hallottak, látottak iránt, egyharmad részük kiváló eredménnyel végezte a tanfolyamot. A tartalékosok továbbkép­zéséről ugyancsak szervezet­ten gondoskodtak. A klub­ban az önálló, változatos foglalkozásokat megfelelő szervezéssel, irányítással és koordinálással sikerült fej­leszteni Az átlagosnál job­ban ment a munka a lövész­klubban, ahol hét alkalommal tartottak honvédelmi előadást, hatszor kispuska-, huszonhá­rom esetben légpuskalövésze­tet, és öt ízben filmvetítést. Az összejövetelek és a foglal­kozások résztvevőinek száma meghaladta a kétezret. A leg­több érdeklődőt a lövészet vonzotta. A klub eredmé­nyesen segítette a Szelei úti iskola lövészszakkörét. A szövetség tagsága szá­mottevő létszámmal képvi­seltette magát a községi ren­dezvényeken, és saját akciói­nak is sok látogatója volt. A legutóbbi honvédelmi ünnepségen ezernél többen jelentek meg. A honvédelmi napokon és technikai bemutatókon az is­kolák növendékei teljes szám­ban ott voltak. Tovább bővült a szövet­ség együttműködése és kap­csolata a párttal, á tanáccsal, a Hazafias Népfronttal, az if­júsági szervezetekkel, az is­kolákkal és a fegyveres tes­tületekkel. A tagság eredményes teve kenységét igazolja, hogy . közelmúltban öten kaptá meg a Honvédelmi Erdegnc. met, hárman A tartaléka eredményes munkáért, ugyan csak hárman Az MHSZ ki váló munkáért kitüntetést, éí nyolcán elismerésben részesül­tek. A jövőben a szervezet tag­ságának igazodnia kell a magasabb követelmények­hez. Folyamatosabbá teszik a munkát, a feladatokat min­denki számára kiilön-külör. szabják meg, melyek végre­hajtását számon kérik. Több figyelmet fordítanak a női. bevonására az MHSZ-be. Mi­előbb rendezik a két kül­területi, sashalmi klub hely­zetét, tovább építik a Fod­rász úti lőfalat, ahol a diá­kok légfegyverrel gyakorol­hatnak majd. A közeljövő­ben intézkednek a gépjármű- vezető-, rádiós- és modellező­klubok újraindításáról, és fo­kozzák a klubok önállóságát. Azt szeretnék, hogy mi né' többen ismerjék meg a szö­vetség céljait, működését, ez­által még több barátot és tá­mogatót találj,anak. A beszámolót vita követte, majd Skultéti József titkár a jó munka elismeréseként Molnár Lászlónak és Donkó Júliának oklevelet adott át. Gy. F. Beszélgetés - közös feladatokról Abonyban a nagyközségi tanács határozatot hozott,^ hogy a közvélemény formálá­sa, a lakosság jobb tájékozta­tása érdekében erőteljesebbé. teszi információs rendszerét: a tanács vezetői ezentúl gyak­rabban találkoznak a helybeli üzemek dolgozóival, megtár­gyalják a közös feladatokat és választ adnak a vitás ügyek­ben. A tájékoztatáshoz igénybe veszik az üzemi újságokat is. Áll az új gyárépület Nehéz körülmények között, veszélyessé vált munkahelyen dolgoznak az abonyi tég­lagyár téglaégetői, de helyzetük hamarosan megjavul: elkészül a több millió forintos költséggel felállított, új, szalagrendszerű égetőkemence a gyár területén Üzembe állí­tásával nemcsak a tégla mennyisége és minősége lesz jobb, hanem a dolgozók munka- és szociális körülményei is javulnak. Gyuráki Ferenc {elvétele TANULÓ TŰZOLTÓK Politikailag is képzettebben Az abonyi önkéntes tűzoltó­testületben évről évre nagy figyelmet fordítanak a politi­kai képzésre, oktatásra. Az önkénteseknek, azon kívül, hogy munkahelyükön is bőví­tik politikai ismereteiket, a testület vezetősége évenként házi oktatást indít. A klubszerű foglalkozáshoz az adottságok nem a legjob­bak. hiányzik a megfelelő he­lyiség. A gond egy ideig még megmarad,, a jelenlegi körül­ményeken csak úgy tudnak változtatni, ha a meglévő le­hetőségeket jobban kihasznál­ják. A vezetőség terve, hogy a klub élére tiszteletdíjas veze­tőt állít: az ő feladata lesz ér­dekesebbé és tartalmasabbá tenni az összejöveteleket.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom