Pest Megyi Hírlap, 1974. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-03 / 1. szám
A falu a szocializmus útján Ma, csütörtökön, 14 órai kezdettel Albertirsán, a művelődési házban ünnepélyesen megnyitják A falu a szocializmus útján kiállítást, melyet a járásban Törteién és Jászltarajenőn is bemutatnak. Csak a gyár, a gép vonz tanulókat Járási megnyitó PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XVIII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM 1974. JANUÁR 3. CSÜTÖRTÖK Cegléden a szövetkezetben dolgozó cipészeken kívül huszonöt magánkisiparos tevékenykedik. Elsősorban ők is javítómunkát vállalnak, cipőt kevesen készíttetnek. Bár szakszerűen, jó technológiával dolgoznak, munkájuk, ilietve a kisipari cipők iránit csökkent az igény. A fiatalok közül is csak elvétve akad, aki pályaválasztáskor cipészszákmát szeretne tanulni. Az, aki mégis cipőgyártással akar - foglalkozni, betanított munkásnak jelentkezik a Cipő Ipari Vállalathoz, oda, ahol gépek mellett dolgozhat: lábbeliké- szítő-tanulóniak, kisiparosokhoz alig egy-két fiatal jelentkezett az utóbbi években. Eredményesen munkálkodtak Jól teljesítette feladatait a Hazafias Népfront járási bizottsága HANGULATOS RENDEZVÉNYEK, BARÁTI TALÁLKOZÓK Eredményekben gazdag év, becsülettel elvégzett munka áll a Hazafias Népfront ceglédi járási bizottsága mögött. A járási elnökség az üléseket és a napirendre került kérdéseket következetesen megtárgyalta, tagjai részt vettek a községi tanácsok végrehajtó bizottsági ülésein, a községi rendezvényeken és hozzászólásokkal, tevékenységükkel is sókat segítettek. 1973-ban a népfrontbizottság elve az volt, hogy A járási pártbizottsággal közösen a nópfrontbizottság- nak alkalma volt, hogy a nyár folyamán több, lelkesen tevékenykedő aktivistát vállalata, munkáltatója jutalmazott aként Leningrádba küldhessen. Útnak indult hatvan pakk Az óév utolsó munkanapján Takarékba, szorgalmas emberek Köd pásztázta a határt, a kerekek nyomán fröccsent a sár. Nem jó ez így; ha tél van, legyen fagy, hulljon a hó. Más úgy a disznóvágás is, a kamrában kifagy a szalonna, s jobban telik a vakáció, ha vidáman siklik a szánkó. No, de ne legyünk türelmetlenek, ki tudja még, mit hoz a tél? A tanácsházán Kocsérra érve szétlebbent a ködfüggöny és kisütött a nap. A tanácsháza előtti parkban zöld egyenruhában álltak őrséget a fiatal fenyők. Odabenn az év utolsó aktáit írták. A tanácselnök törvényeink vaskos tárába mélyedt, valamilyen ügyre keresett orvosságot Megörült a fotoriporter érkezésének, javasolta, örökítse meg a körzeti ápolónő most épülő szolgálati lakását, kapja lencsevégre a már tető alatt álló fogorvosi rendelőt és az orvoslakást, mindkettőn dolgoznak a helybeli Űj Élet Tsz építőmunkásai, kihasználva az enyhe időt. A postán Bekukkantva a postára, Nagy Károlyné, a hivatal vezetője elsorolta, mi mindent kell elvégezniük az év utolsó napján. Sok csomagot továbbítottak, volt olyan nap is, amikor hatvan „pakkot” adlak fel a kocsériak:. tartalmuk többnyire disznótoros, vágott baromfi volt, de sokan küldtek egyéb ajándékot is szeretteiknek. A csomagforgalmon meglátszott, hogy egyre több a személyautó a községben: sokan személyesen vitték el a közelebbi, távolabbi városokba, amit gyermeküknek vagy a sógornak szántak. A kis telefonközpont kezelőnője alig győzte a munkát. Amióta az Üj Élet Tsz kibővítette melléküzemeit, rengeteg a vidéki telefonhívás, s bizony, kölcsönös türelem kell á beszélgetések zavartalan lebonyolításához. Bőven akadt munkája a három külterületi kézbesítőnek és a falu utcáit járó postásnak, újságkihordónak is. A malomban A termelőszövetkezet darálójának nyitott ajtaján finom, fehér por szállt ki. Lovas kocsira rakták a zsákokat, egy ltucsmás férfi a kerékpárvázon átvetve tolta a szállítmányt. A molnár naponta 20—25 mázsa szemesterményt enged át a garaton, mindig forgalmas a malom. Az utcákon alig volt felnőtt, dolgozott mindenki. A gyerekek uralták a terepet: a téli szünet gyorsan röppenő napjait élvezték, de még egy kis jég sem volt, amely alkalmat adott volna a csúszkálásra. Délután népes csoportok gyülekezték az autóbuszmegállókban. Az Üj Élet Tsz jól fűtött, világos varrodájában, kárpitosüzemében, többi műhelyében véget ért a munka, volt, aki a tanyák-közé, volt, aki Nagykőrösre igyekezett haza. Tisztes nyereség A takarékszövetkezetben folyt a hivatali munka, hosszú papírcsík formájában öltötte ki nyelvét a számológép. Tisztes nyereséget ígértek a könyvecskék, szépen emelkedett a betétállomány, takarékosak a dolgos kocsériak. Vagyoni helyzetük alakulását mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a 3100 lakosú községben nyolcvan család tart autót, rádió és televízió majdnem minden házban szól, és a tanyákon, ahová még nem jutott el a villany, tizenegy helyen nézik a telepes televíziót. Tamási Tamás FIGYELMEZTETŐ TÁBLÁK Megkezdték a dúvadirtást A csemői Rákóczi Tsz — KÖZGÉP Vállalat vadásztársasága 1974. január 1-én ismét megkezdte területén a szárnyas és a szőrmés dúva- dak irtását. A kártevőket sztrichninnel és mérgezett tojásokkal pusztítják a putrisarki erdő, a Beck pusztai erdő területén és környékén, a tőzegtelepen és környékén, Nyársapát északi területén, Cegléd déli és Csemő északi területén. A méreg erős, emberre, háziállatra egyaránt ártalmas. Az elhullott ragadozók, a kitett tojások és mérgek érintése, összeszedése tilos és élet- veszélyes, az abból eredő károkért, balesetekért a vadász- társaság felelősséget nem vállal. A mérgezés kezdetétől a kijelölt területeken figyelmeztető táblákat, feliratokat is elhelyeznek. A dúvadirtás június 30-ig tart. Addig nem szabad szabadjára engedni a háziállatokat, nehogy a mérgezett eledeltől elpusztuljanak. A gyerekeket külön figyelmeztetni kell, hogy össze ne szedjék a kitett tojásokat, mert azok nem ehetők és játéknak sem valók. A műit évben, mivel a lakosság megértette a dúvadirtás fontosságát és a vadász- társaság figyelmeztetését. az előző éVeknél jóval kevesebb károsodás érte a gazdákat, a tanyavilágban élőket. járási rendezvényeiket ne Cegléden, hanem egy-egy nagyközségben, községben tartsák meg. Március 15-i nemzeti ünnepünk rendezvényének színhelye Albertirsa volt. Az ünnepségen sokan résA vettek a járás más településeiről, különösen a környező községekből, Dánszentmiklósról és Mikebudáról; a KISZ járási bizottságával közösen szervezték. Abonyban a jobbágyfelszabadítás évfordulója jegyében került sor ünnepségre. Ez alkalomból kiadták Balogh Sándor járási nép- frontbizottsági tag igényesen elkészített monográfiáját. A tavasszal megtartott tanácstagi- jelölőgyűlések, majd az azokat követő választások munkáiban a járási és a községi népfrontbizottságok tagjai aktívan részt vettek, és sokat tettek a nagygyűlések eredményességéért is. A múlt évben ismét sor került az Abonyi napok rendezvénysorozatára, melynek fővédnöke a nagyközség népfrontbizottsága volt, s a járási bizottság rendezésében ott került sor a járásbeli és a Budapest, XVIII. kerületi fizikai dolgozó tanácstagok találkozójára, amely tartós baráti kapcsolat alapja lett: az ősz folyamán a budapestiek látták vendégül kerületükben a ceglédi járásbelieket. Alkotmányunk járási ünnepsége 1973-ban Abonyban volt. Annak megrendezésében is számos feladat jutott a Hazafias Népfront tagjainak. Az év folyamán lengyel és bolgár baráti estet, találkozót rendeztek, Kocsér határában, a Kutyakaparó csárdánál Petőfi Sándorra emlékezve rótták le kegyeletüket. Ősszel Kazinczy Ferenc emlékére szobrot avattak, Abonyban, a járás egyetlen, nemzetiségi településén, Ceglédbercelen pedig nagygyűlést tartottak az országos nemzetiségi kongresz- szus alkalmából. Szeptemberben, Abonyban népfrontnapot rendeztek, melynek vendége Darvas József volt, az író—olvasó találkozón pedig a vidéki értelmiség helyzetéről folytattak emlékezetes eszmecserét. Októberben az Í974-ben, Abonyban sorra kerülő Chopin zenei emlékverseny megnyitó ünnepségét tartották, melynek kezdeményezésében és megvalósításában jelentős feladatot vállalt a nagyközségi és a járási népfrontbizottság. Munkájukat lelkiismeret- tel, eredményesen akarják folytatni ebben az évben is. E. K. • • Ugyeletet tartottak A GELKA ceglédi szervizében az ünnepek alatt, karácsonykor és szilveszterkor számos hibabejelentést kapott az ügyelet. Képünkön: Katona Sándor, a szerviz vezetője és Öcsai László műszerész munka közben. Apáti-Tőth Sándor felvétele ABONYI KRÓNIKA MEGTANULTAK TANULNI Bevált az új oktatási rendszer SOKFÉLE ESZKÖZ SEGÍTI AZ ISKOLAI MUNKÁT Az MSZMP Központi Bizottsága határozata, majd a kormány és a Művelődésügyi Minisztérium rendelkezése alapján, az 1973/74-es tanév kezdetével az általános és középiskolákban új oktatási formát vezettek be. A féléves tapasztalatokról és eredményekről az abonyi Gyulai Gaál Miklós általános iskolában, Finna György igazgatótól kaptunk tájékoztatást: — Az oktatási forma lényege a tananyag csökkentése, a diákok tehermentesítése. A tananyagcsökkentést végrehajtottuk. Az eredmények jók, javult a tanulmányi színvonal, a gyerekek aktívabbak az órákon, bátran és határozottan szólnak a tárgyalt anyaghoz. Az a változtatás, hogy egyes osztályokban némely tárgyakból a szigorúan vett osztályozás elmaradt, semmiféle hátránnyal nem járt, a tanulók szorgalma inkább emelkedett. Az új oktatási forma egyik legnagyobb előnye, hogy Ev végi öröm az új keretek között sikerült megtanítanunk tanulni a gyerekeltet. — Az új rendszerben jól érvényesülnek és eredményesebbé teszik a munkát a tech- nikai felszerelések és a különféle, például az audiovizuális segédeszközök, a feladatlapos megoldások, a munkafüzetek. Televíziók, diavetítők, lemezjátszók, magnetofonok színesítik, elevenítik az oktatást. A tv-t elsősorban az Iskolatelevízió adásainak megtekintésére, a diavetítőt egyebek között a földrajz, élővilág oktatásához, a lemezjátszót és a magnetofont az ének-, zene-, nyelv-, irodalom, történelemtanításban használjuk. A rajz- és történelemoktatást szakköri foglalkozások teszik korszerűvé. Segítséget jelent az iskoláknak, hogy a helyi tanács a feladatlapokat sokszorosítja. Jelentős támogatást kapunk az új oktatási forma végrehajtásához az úttörőszervezsttől. Gy. F. Javult a vízellátás, visszajött a csuklós busz A múlt évben gyakran emlegetett téma volt Abonyban a nagyközség rossz vízellátása. Más alkalommal a helyi autó- buszforgalmat lebonyolító, elvitt csuklós járművet hiányolták. A vízellátás megjavítására 1973 végére tettek ígéretet a lakosságnak, a csuklással kapcsolatban azt a választ adták, hogy a busz felújítása után visszakerül. Az ígéretet mind a Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat, mind a Volán Vállalat teljesítette: néhány nappal az ünnepek előtt, megfelelő nyomással, jó víz kezdett folyni a csapokból, és a helyi autóbusz- forgalom lebonyolítására megérkezett a felújított csuklós is. Mindkettőt örömmel fogadták az abonyiak. ABONYI TSZ SK Nem valósultak meg az elképzelések A labdarúgó-csapa! a legnépszerűbb Az abonyi Tsz Sportkör munkájára 1973-ban ólomsúly- j ként nehezedett az anyagi j gond. Éves költségvetésükből 1 csaknem 100 ezer forint bévé- [ tel elmaradt, emiatt több je- ! lentős versenyen nem vehettek részt a sportolók. Látogatottság hiányában nem rendeztek bálokat, csökkent a vállalati, üzemi támogatás mértéke, és a sportrendezvények sem érték el a tervezettet. A női asztaliteniszezők célja az NB II-ben a jó pozíció megtartása volt, s ezt sikerült elérniük: a harmadik helyen végeztek. A szakosztálynak egy arany, két ezüstjelvényes ifjúsági, valamint két harmad- osztályú sportolója van. Tamási, Steiszkál és Zano az országos vidék és országos tizek versenyein rangsorolt játékos lett. Az 1973. évi megyei úttörő-olimpián az első korcsoportban Zana Ilona, a másodikban a nyolcéves Juhász Erika megyei bajnokká lépett elő. A fiúk gyengébb eredményt értek el. Korábban ugyan felkerültek az NB Hiba, de kiestek, és így a megyei bajnokságban vettek részt. Fontos feladat lesz, hogy a I csapatot mielőbb kiegészítsék I fiatalokkal. A birkózók az NB Il-es csa- | patbajnokságban versenyeztek, s végezetül a negyedik helyet szerezték meg. Jelentősebb eredmény volt még Kárásznak és Sándornak az országos versenyen elért negyedik, illetőleg ötödik helye. Rontotta a szakosztály eredményességét az edzőválság, ami valószínű a közeljövőben megoldódik. A sportkör elnöksége mindent elkövet annak érdekében, hogy a meglevő lelkes birkózógárdát megtartsa. A férfi kézilabdacsapat többéves válsága folytatódott, a csapaton belül változatlanul rossz volt az összhang. A férfi kézilabdások a megyei bajnokságból kiestek, sőt a csapat is széthullott. A jövőt tekintve, az elnökség úgy döntött, hogy a szakosztályt spartakiád-ver- senyek rendezésére tartják fenn. Atlétikában, a minőségi munkán túl, a tömegbázis szélesítése szerepelt a tervek között, azt azonban még az iskolák támogatásával sem sikerült az elképzelésnek megfelelően megvalósítani, sőt a csapat két élenjárójának, Budavári Évának és Dorogi Magdolnának — anyagi okokból — a versenyeken való szereplését sem tudták mindig biztosítani. A két sportoló, további fejlődése érdekében, az elnökség egyetértésével, január 1-től a Nagykőrösi Pedagógus SE versenyzője lesz, viszont á kiváló atlétákkal rendelkező egyesület húsztagú, kihelyezett sportiskolát nyit Abonyban. Az úszószakosztály sikerrel szélesítette táborát. Elsősorban a kicsinyek körében talált nagy érdeklődésre az úszás. Jó volt az oktató munka és a fiatal úszók szorgalmasan, lelki- ismeretesen készültek, edzettek. A fejlődő szakosztályok közé tartozott a labdarúgóké. Ki- egyensúlyozattan dolgozott, az összevont járási versenyben mind a felnőtt, mind az ifjúsági csapat a második helyen áll. A csapatok körében kialakult közösségi szellem, a kedvezőbb eredmények elérésére való törekvés jó perspektíva. A labdarúgók népszerűsége a legnagyobb a sportot kedvelő abonyiak körében. A sportkör anyagi bázisai az új évben sem változnak, az anyagi gondok csak azáltal egyszerűsödnek, hogy két szakosztályban (kézilabda, atlétika) megszűnik a minőségi sporttevékenység. A felszabaduló pénzt a többi szakosztály kanhatja meg. Kár, hogy nem kínálkozott jobb megoldás. Gyuráki Ferenc
