Pest Megyi Hírlap, 1974. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-08 / 5. szám
Hasznosan töltött szünidő váci NAPLÓ ^***W*ri0mt mm wm ^ í ~ i”!— A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XVIII. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM 1974. JANUÁR 8., KEDD OTSZAZALEKOS TÚL TELJESÍTÉS Konténerek és oldalkocsik - külföldre A Magyar Hajó- és Darugyár váci gyáregysége a város legnagyobb üzemei közé tartozik. A jelenleg több mint nyolcszáz dolgozót foglalkoztató gyáregység már külföldön is egyre közismertebbé válik, hiszen hazánkban egyedül műhelyeiben gyártják a nagyméretű konténereket, amelyek Európa számos országába is eljutnak. Az 1973-as év mérlegéről Broczky Kálmán, a termelési osztály vezetője a következőket mondta: Tavalyi előirányzatunkat már december 11-én teljesítettük, termelési tervünket 205,2 millió, exporttér- vünket pedig 170 millió forintra. ha a váci gyáregység minden esztendőben teljesítette előirányzatát. — Melyek a legfontosabb gyártmányaik? — Legjelentősebb a konténer. A nagyobbakból körülbelül évente ezret, a kisebbekből több ezret is készítünk, főként angol cégeknek és a svéd Volvo-gyárnak. A termelés fokozására rövidesen új gyártósort kezdünk üzemeltetni. Szeretnénk 22 százalékos termelésnövekedést lényeges beruházások nélkül elérni. — A másik legjelentősebb gyártmányunk az oldalkocsi, melyből belföldre és a Szovjetunióba szállítunk, évente több mint húszezret. — Ügy hallottuk, hogy a gyár egyedi munkákat is vállalt. — Igen, mi készítjük az épülő művelődési központ kupoláját, valamint a kőbányai művelődési ház és a Császár uszoda tetőszerkezetét is. Harminc- millió forintos többletigény is jelentkezett, amit azonban már nem tudtunk elvállalni. Az említett egyedi munkákat a szocialista brigádok segítségével szeretnénk határidőre és minőségileg kifogástalanul elvégezni. — Hajót már nem gyártanak? — Bármilyen furcsa is, azt már nem. Igaz, kisebb tételben halász- és motorcsónakot, külföldi szállításra, még mindig készítünk, de nagyobb hajókat már legfeljebb csak javítunk. — Hogyan halad a gyáregység műszaki fejlesztése? — Évente 10—15 új terméket készítünk elő a sorozat- gyártásig, s műszakiaink megtalálják a módját, hogy mindig ki tudják elégíteni az igényeket. (furucz) A Hajó-Darutól a Pedagógusok Lapjáig A Hajó-Daru című üzemi újság részletesen beszámolt a Magyar Hajó- és Darugyár váci gyáregységében tartott brigádvezetői értekezletről. Negyvenegy évig egy helyen Ritka jubileum Hajnal Jenő 62 éves, s életéből 41 évet egy helyen töltött el: első és utolsó munkahelye volt, nyugdíjazásáig, a dunakeszi tanács, melyhez azóta sem lett hűtlen. A dunakeszi nagyközségi tanács történetében először fordult elő, hogy 41 évi tanácsi munka után vonult nyugdíjba egyik dolgozója. Hajnal Jenő 1973. december 31-én vett búcsút és 1974. január 2-től mint kisegítő nyugdíjas tanítja utódját. ★ — 1932. december 15-én, az alagi nagyközség elöljáróságán kezdtem dolgozni — emlékezett vissza. — Szellemi szükségmunkásnak vettek fel, napi egy pengő fizetéssel. Vasárnaponként a népkönyvtárban ügyködtem, ahol 1200 könyv között válogathattak az olvasók. 1934-ben jegyzőgyakornok lettem. Életem nag/ változását 1950. márciusa hozta: Alag egyesült Dunakeszivel, és én is átkerültem a dunakeszi tanácshoz. Húszévi tevékenységemért 1970-ben A tanácsi munkáért kitüntető jelvény arany fokozatát kaptam meg, két évre rá a 40 éves közszolgálati jubileumi jutalmat. A pártba 1946-ban léptem be, pártcsoportbizalmi voltam hosszú ideig, de nyugdíjazásom után is folytatom a pártmunkát. Négy gyerekem van, két lányom férjnél, Jenő hajós. Tibor katona. — Soha nem gondolt arra, hogy más pályára menjen? — Soha. Tetszett, amit végeztem, sok emberrel ismerkedtem meg. segítettem, ahol lehetett. Most sem tudok elszakadni munkámtól, szívesen látnak, szívesen megyek és adom át tapasztalatomat a fiataloknak. A tanácsi munka minden területén dolgoztam életem folyamán, és mint általános igazgatási előadó mentem nyugdíjba. v — Emlékei? — Sok van, egyet elmondok. A napokban jártam az egyik barátomnál, aki régi fényképet mutatott, 1901-ből, s azon az apám is rajta volt, mint tanácsi dolgozó. A dunakeszi tanácsháza avatásáról készült a kép. 1910. augusztus 15-től Alag puszta felvette Alaq nagyközség nevet, és apám lett a főjegyzője, haláláig, 1932-ig. Szerették az emberek és tisztelték. ★ Hajnal Jenő most is minden reggel pontos időben ott van munkahelyén, mintha nyugdíjba se ment volna. (solymosi) KE7H.ABDA Gyenge premier HBNA—Váci Híradás 11:7 (6:3) A Hétfői Hírek Tizenegy- milliárd az egészségügyre című tudósításában ismertette a szakminisztérium idei tervét, melyben szerepel a váci elmepavilon átadása is. A Népszava munkatársa, Nagy Tamás visszaemlékezett a Pest—Vác közötti első magyar vasútvonal megnyitására, és ismertette e vonal további korszerűsítését. A Textilmunkás legutóbbi száma dicsérőleg ír a váci ifjúsági textilesklub létrehozásáról. A klubban a négy helyi textilüzem fiataljai kulturált körülmények között szórakozhatnak. A Szocialista Művészetért tudósítója Hogyan élnek és dolgoznak a művészek Vácott? címmel ír a zenetanárok, karnagyok, képzőművészek munkájáról, életkörülményeiről. A Pedagógusok Lapja interjút közölt Hargitai Károllyal, a Pest megyei Tanács művelődésügyi osztályának vezetőjével, aki nyilatkozott a váci tanterembővítésekről s az épülő középiskolai kollégiumról. (—pr—) Egy tanácstag jelenti Út, híd, járda — társadalmi munkában Matyóka László, a váci 62- es választókörzet tanácstagja jelentést írt a városi tanács elnökhelyettesének, hogy az 1973-ra tervezett társadalmi munkáknak a körzet lakossága eleget tett: elkészült a Bácskai utca 165, továbbá az Alsó utca 65 méteres szakasza, közúti hidat és járdát építettek az utcákban, és azok fenntartásáról is gondoskodtak. A munkálatokra a 62-es körzet választópolgárai összesen 20 330 órát fordítottak, ebből társadalmi munkában 16 444 órát végeztek, összesen ötvennégyen. Kiemelkedő társadalmi munkájáért elismerést érdemel Czinege Ferenc, a Katona József utcából, aki a III-as területi pártalapszervezet ösz- szekötője, a Bácskai utcából Fekete István, Bihari Zoltán, Kalló János, Szalóki Sándor, Veszprémi Miklós és Czizma- rik Károly, valamint a Hanusz utcából Guba János, a volt tanácstag. A jelentés arról is szól, hogy a tanács vezetőinek a kommunális üzem vezetőjének és tervezőjének, az ideiglenesen hazánkban tartózkodó egyik szovjet katonai alakulatnak, a Vízműnek, az ÉDÁSZ-nak, valamint a Forte Petrevál József szocialista brigádjának segítsége nélkül nem valósulhattak volna meg a 62-es körzet lakóinak városszépítő elképzelései. (b. J.) AKADÉMIAI JELLEGŰ SOROZAT TIT-eloadásck a munkásszállásokon KISZ-klub az állami gazdaságban IRODALMI ÉS ISMERKEDÉSI ESTEK Kegyes parancsok - orvoslás helyett Búvárkodás a kórodák múltjában Berecz Pál, a KlSZ-szerve- zet titkára válaszolt kérdéseinkre. — Ügy tudjuk, hogy ez a maga minőségében egyedülálló klub a környéken. — Igen, ha jól tudom, egyetlen termelőszövetkezetnek vagy állami gazdaságnak sincs saját ifjúsági klubja. A fiatalok kérését nem engedtük el a fülünk mellett: nagyon szerettek volna valamilyen megoldást a helybeli szórakozásra. Ezért létesítettük a klubot. A terem rendbe hozására, átépítésére munkaidő-kedvezményt kaptunk. A vakolásban és a meszelésben a párttitká- ,runk és egy kőműves is sokat segített. Az anyagot a gazdaság vezetői biztosították számunkra. A klub berendezését a KISZ-szervezet, a fiatalok vállalták. Az igazgatónk viszont a falburkolat, a fűtés és a melegpadló elkészítését ígérte. — Mellettünk levő több, eddig még foglalt helyiség is felszabadul a jövőben, s azokban könyvtárat rendezünk be, illetve szakkörök részére alakítunk ki azokból szobákat. — A klub programja? — Szeretnénk irodalmi és egyéb előadásokat szervezni, más klubokkal ismerkedési esteket rendezni. Egyszóval a fiatalokat szórakoztatni akarjuk, s közben azt szeretnénk elérni, hogy érdeklődési körük hasznos ismeretek elsajátítására is kiterjedjen. Zászlós Irma Az 1973/1. törvény ismertetése A múlt hét végén dr. Huszti Rezső járásbíró ismertette a Váci Járási Ügyvédi Munka- közösség székházában az 1973/1. számú törvényt, az új büntetőeljárási kódexet. Köszönetnyilvánítás. Köszönetét mondok mindazoknak, akik szeretett nővéremnek, Gyulai Lajosné- nak sírjára virágot vagy koszorút helyeztek, gyászomban osztoztak. Gyulai Béláné« Jócskán eláztunk, mikorra megtaláltuk .az . épületet, amelyben az Alagi Állami Gazdaság váci tankerületének máriaudvari telepén a KISZ- szervezet klubja van. Azaz még hivatalosan nem klub, mert az ünnepélyes megnyitás várat magára. A késés azonban nem zavarja azt a nyolc-tíz fiatalt, aki már birtokába vette a hófehérre meszelt helyiségben található játékokat, a rexet, sakkot, asztali focit és a többit. Az Építők Művelődési Há- I za, az elmúlt évek gyakorla- tának megfelelően, tovább! folytatja ismeretterjesztő | előadásainak szervezését a j munkásszállásokon. A gazdag programban szerepel jogi, orvosi, politikai előadás. Az elmúlt évekhez képest annyi a változás, hogy , az idén nem vegyes, hanem ; akadémiai jellegű lesz a so- ] rozat. A munkásakadémia címe: Az ember és a munka. j Januárban A társadalom- biztosítás szabályai címmel, dr. Tolnai János jogász a DCM új munkásszállójában 17-én, a Damjanich utcai szállóban 10-én, 23-án pedig a Quell Rudolf utcai szállóban tart előadást. Dr. Áfra Tamás Az elsősegélynyújtás elméleti útmutatói címmel, Sejcében 21-én, a Rádi úton 22-én, a DCM új szállójában 31-én, a Damjanich utcai szállóban pedig 24-én tart előadást. A nagyvállalati terv teljesítését is nagyban befolyásolja gyáregységünk eredménye, j Még az év elején felajánlottuk j az 5 százalékos túlteljesítést. | Csatlakozott hozzánk a többi j gyáregység is, így a Magyar j Hajó- és Darugyár nagyvállalati szinten évek után először zárta nyereséggel az évet, nosok ellövésse) vétették észre magukat a váciak, látszott rajtuk az alapozás időszaka. 9:7- es vezetésnél még megcsillant az egyenlítés reménye, de a támadások eredménytelenek maradtak. A Híradásból csak Virágh és Petre játéka dicsérhető. Jövő vasárnap az „A” és a ,.B” csoportban is szerepel a Híradás, reméljük, jobb eredményekkel. Váci Híradás: Virágh, Petre (3), Boczkó (2). Sári, Rácz (1), Süveg, Tímár (1). Csere: Arany, Nyári. Márkus, Nyolcas. Vereséggel mutatkozott be a dunakeszi teremtorna nyitányán a Váci Híradás csapata: a „B” csapatban négygólos vereséget szenvedett a szerényebb képességű budapesti együttestől. Szervezetlen támadásokkal, A kormány több mint 11 milliárdot fordít egészségügyre 1974-ben. 1600-zal bővítik a kórházi helyek számát, számos új kórház épül, s többet bővítenék a régiek közül, így a mi kórházunk is gyarapodik egy 174 ágyas pavilon-idegosztállyal, s remélhetőleg elkészül a véradó központ is az új évben. A fejlődést, amely egyenletes és mindinkább kielégítő lesz, akkor tudjuk igazán értékelni, ha régi írásokat lapozgatunk, s azok megdöbbentő sorait hasonlítjuk össze a jelennel. A váci egészségügy helyzete hasonló volt az ország többi városáéhoz: még évtizedekkel ezelőtt sem közelítette meg az európai színvonalat. Orvosaink erőfeszítése megtört az ország urainak nemtörődömségén, és száz éve még középkori állapotok jellemezték a betegellátást; Mindez most jutott eszembe, amikor a régi váci kórházak, az úgynevezett koródák múltjában búvárkodtam. Egyesek nemes iparkodása, hogy valamit tegyenek az elesett, szegény sorsú betegekért. mindig zátonyra futott. Megdöbbentő részleteket tud meg a kutató, ha az á p o 1 d á k koldusainak sorsáról olvas. C zerdahelyi Gábor, az 1760—80-as évek püspöki helvnökérek . r’anonica Vi_ sitatio” című könyvében találjuk azokat a szabályokat, amelyek szerint a váci koródái betegeknek élniük kellett. Kegyes parancsok voltak, melyekben több volt az intelem, mint a gyógyszer és orvoslás. .. mindennapon a férfiak egy szobában és az asszonyok is egy másik szobában összegyűljenek, az alsóvárosi plébános által nekik előírandó imák elvégzésére... akik a kórodába bevétetnek, azoknak özvegyeknek vagy nőtleneknek és nem férjesenek kell lenniük. Hogy a veszélyes tunyaságra ne hajoljanak, állapotuk és erejök szerinti munkálkodáshoz fogjanak ... minden szombaton ketten alamizsnát gyűjtsenek és azt a kezelőnek híven bemutassák ... ebéd előtt egy óranegyeddel lelki olvasás tartassák ...” P zek szerint, az ápoltak koldulással, munkával járultak hozzá eltartásukhoz. Erejükhöz mérten bővítették azt a szerény keretet, amelyet reájuk szántak. Négy osztályba sorolták azokat a betegeket, akik teljes ellátást kaptak 3—6 krajcárig. Élelmezésük a legsilányabb: nagy ritkán marhahús, általában káposzta vagy más főzelék és kenyér. „... böjti napokon pedig van levesük és zöldségük, vagy főzelék, van tehát 2 étel — és kenyerük . . . borital soha nem adatik...” — olvashatjuk. A helytartótanácshoz felterjesztett 1785. évi jelentés fényt vet arra, hogy miért „nem adatott borital”, sem | pedig bőséges ellátás részűkre. Azért, mert a „kamatokra kihelyezett tőkepénzek” (a kórházpénz) az évben több mint 15 ezer forintra rúgtak, ami tetemes összeget jelentett. Hatszázalékos kamatot fizettek a kölcsönökért az adósok, akik között olyan neveket olvashattunk, mint gróf Althánn János Mihály, gróf Eszterházy Gábor özvegye, Szentgáti János kamarai prefectus özvegye, Szigeti István plébános... Tulajdonképpen szegényházak voltak az első váci kórházak, s nem gyógyhelyek: adományokból, koldulásból tartották fenn magukat. A személyzet, amely kezdetben egy sebészből, ácsmesterből, gondnokból és ápolóból állt, nem sokat tehetett az ottle- vőkért, lassú halódásukat enyhítette csak. A reformkor idején, 1822-ben, felmerült ugyan egy valóságos kórház felépítésének terve, mintegy 25 ezer forintnyi előirányzattal. A jelenlegi Naszály áruház helyére tervezték, s róla ezt olvashatjuk: „... az intézet, mint rajza mutatja, alház ugyan (földszintes), de igen derék épület leendett volna, ellátva díszes homlokzattal. Hogy ezen szép kóroda miért nem lett kiépítve, nem tudjuk...” A kkor nem épülhetett fel, ^ de ma már messzire világít a hatalmas kórház ezer ablakszeme. Csaliké Lajos A jól megszervezett téli szüneti foglalkozások nemcsak örömet, szórakozást nyújtottak az úttörőknek és az ifivezetőknek, hanem a mozgalmi é, .ben szükséges tapasztalatok gyűjtését is lehetővé tették a Göd 1. sz, általános iskolában. Az ifivezetők nagyszerű együttese klubdélutánon még a szünet előtti napokban megbeszélte, hogy a téli raj- foglalkozásokat miként lehetne szórakoztatóan, de hasznosan megszervezni, tartalommal megtölteni. Az előkészítő munkálatok sikerességét bizonyítja, hogy nagyon jól sikerült osztályklubnapok keretében vetélkedők, daltanulás, hasznos versengések tették szórakoztatóvá, újszerűvé az úttörő raj- foglalkozásokat. Sportrendezvények, közös kirándulások, szakköri összejövetelek tarkították a gazdag programot. A tantárgyi szakkörön a Csokonai emlékestet és az úí- törőkarnevált készítették elő. A kisebbek bábelőadást élvezhettek, ami a szokványos foglalkozásokon túl újszerűén segíti az ifjú nemzedék szórakozását, szórakoztatva nevelését. A jól megszervezett, átgondolt terv bevált, s a lelkes rajvezetői, ifivezetői tevékenység az iskolai munkával összehangolva, nagyszerűen szolgálja azokat a kitűzött célokat, amelyek szorosan összefüggnek az iskolai neveléssel. Angyal Lukácsné rajvezető
