Pest Megyi Hírlap, 1974. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-08 / 5. szám

Több üzlet, mutatósabb áruk Vecsésen 1973-ban 40 ipar- engedéllyel kapcsolatos kére­lem érkezett a tanácshoz: har­mincöt személy kérését telje­sítették, ötét pedig elutasítot­ták. Huszonegy lakatos kisiparos árazási kalkulációját vizsgál­ták meg a tanácsi ellenőrök, s mulasztást tíznél észleltek: kilenc személyt figyelmeztet­tek, eggyel szemben pedig szabálysértési eljárást folytat­tak le. 1968-ban Vecsés községben 68 üzletet tartottak nyilván, a múlt évben már kilencven- hármat. Az alapvető élelmiszereket minden boltban biztosították, gondoskodtak a 20 napos biz­tonsági raktárkészletről is. Az utóbbi években javult és bő­vült az előre csomagolt árúk választéka, és a csomagolási technikai eljárás is, az árúk mutatósabbak lettek. Tüzelőből és épületanyagból az ellátás egész évben folya­matos és kielégítő volt. Jelen­leg is csak az olajszállítás kö­rül észlelhetők kisebb zava­rok. (k. gy.) Nyáregyháza Társadalmi pártfogók Nyáregyházán, a község lé- lekszámához viszonyítva, ma­gas a veszélyeztetett környe­zetben élő gyermekek száma: a közelmúltban meg is alakult a községben a gyermek- és if­júságvédelmi albizottság. A hivatásos pártfogón kívül szükségessé vált társadalmi pártfogók kijelölése is, ezért a legutóbbi tanácsülés Maszel Pálnét, Lehoczki Lászlónét, Aradvári Józsefnét, Búzás Gyulánét, Váczi Józsefnét és Czira Istvánt bízta meg a párt­fogói teendők ellátásával. I A P.E S J MC G Y El HÍRLAP K ÜLŐNK! ADÁSA ­XVI. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM 1974. JANUÄR 8., KEDD Számvetés az új év kezdetén Négy tanácsülés, huszonhét határozat Kollektív vezetéssel — Amin még javítani kell A nyáregyházi községi ta­nács a közelmúltban készítet­te el év végi számvetését. Négy tanácsülést tartottak az elmúlt esztendőben, igen fon­tos napirendeket tárgyalva. Huszonhét határozat szü­letett, az 1972. évi huszon­eggyel szemben. A tanácstagok aktivitása is kedvezően változott: 72 hoz­zászólás és 3 interpelláció hangzott el a testületi ülése­ken. Ugyancsak eredményesen dolgozott a végrehajtó bizott­ság, amely tizenegy ülést tar­tott, s azokon kétszáztízen szóltak hozzá a különböző na­pirendi pontokhoz. A testületi munkában érvé­nyesült a kollektív vezetés el­ve. A tanácsülés az elmúlt év­Vándorkiállítás — öt községben A falu a smiaútján Monoron tartják az ünnepélyes járási megnyitót Az MSZMP KB agitációs és propagandaosztálya kiállítási anyagot állított össze a pa­rasztság helyzetével, a falu életével, az elmúlt évtized­ben végbement változásokkal kapcsolatosan. A kiállítás 56 tablóból áll. és 3 fejezetre oszlik. Az MSZMP monori járási bizottsága a napokban érte­kezletre hívta meg a nagy­községi pártbizottságok agit.- prop. felelőseit: Kpzák Sán- dorné, a járási pártbizottság titkára ismertette a jelenlé­vőkkel a kiállítás célját, az eddigi előkészületeket. A falu a szocializmus útján még tavaly elindult országos kőrútjára. Pest megyében Kngykátán volt az ünnepé­lyes megnyitó, néhány héttel ezelőtt. A monoriak a ceglé­Pi/is és Vidíke ÁFÉSZ Mozgalmas napok MEGKEDVELTÉK Jelentős forgalmat bonyolí­tott le a tavaly szeptember­ben, Pilisen megnyílt üveg-, porcelán- és ajándékbolt. De­cemberben 120 ezet forint be­vételt ért el, s ezzel az öt hó­nap teljes bevétele több mint 300 ezer forint. A TIZEDIK JUBILEUM Tíz évvel ezelőtt, 1964. ja­nuár 1-én egyesült a Gomba és Vidéke, a Nyáregyháza és Vidéke, valamint a Pilisi Föld­művesszövetkezet. A jubi­leum alkalmából a Pilis és Vidéke ÁFÉSZ vezetősége minden szövetkezeti tágnak tájékoztatót küld az eltelt év­tized fejlődéséről. Csak egy szembetűnő adat: 1963-ban a három szövetkezet kiskereskedelmi áruforgalma 63 millió 638 ezer forint volt, a múlt évben az egyesült an­nak több mint kétszeresét ér­te el: tervét 137 millió 883 ezer forintra teljesítette. ajándékozás Harminchat idős szövetke­zeti tag kapott legutóbb 300 —300 forint ajándékot, s kü­lön megajándékozták a nagy- családosok gyermekeit is. VITÉZ LÄSZLÖ ÉS A TÖBBIEK A pilisi cukrászdában báb­előadást tartottak a szövetke­zeti dolgozók gyermekei ré­szére. Kemény Henrik, a tv- böl is jól ismert népművész és együttese nagy sikert ara­tott a gyerekek körében. P ÉSZKÖZGYÜLÉSEK Minden előkészületet meg­tettek a részközgyűlések lebo­nyolítására. Több mint négy­ezer meghívót küldenek szét ezekben a napokban. te. J.) di járásból kapják meg az anyagot. Monoron, január 27- től 31-ig, Pilisen február 3-tól 7-ig, Üllőn február 10-től 14- ig, Vecsésen február 17-től 21- ig tekinthető meg a vándor- kiállítás. Gyömrőre utoljára érkezik, s ott február 2-től 28-ig láthatják az érdeklődők. A megbeszélés résztvevői több hasznos javaslatot is tet­tek a megalakult operatív bi­zottságnak, például, hogy a kiállításhoz csatolni kell né­hány helyi anyagot, amely az ottani mezőgazdasági üzem életébe nyújt bepillantást. A községekben a kiállítás megrendezésével az illetékes pártbizottságokat bízták meg. Az ünnepélyes megnyitó — valószínűleg a gimnázium művelődési termében — ja­nuár 27-én lesz, amelyen Gu­ba Pál, az MSZMP járási bi­zottságának első titkára mond beszédet. te - 0 ben minden, a községet és a lakosságot érintő közér­dekű ügyet megtárgyalt, egyebek között az üzletek áru-, a lakosság gyümölcs­ös zöldségellátását, vala­mint a szolgáltatás helyze­tét. A legnépesebb a szakigaz­gatási szerv, melynek nyolc­van dolgozója van, többségük munkáját jól ellátó, igyekvő fiatal. A tanács tavaly 30 ezer fo­rintot fordított az iskolai fel­szerelések és szemléltetőesz­közök beszerzésére. A község közegészségügyi helyzete jónak mondható, bár a betegforgalom jelentősen nőtt 1973-ban. Tavaly csaknem 20 ezren jelentek meg a körzeti or­vos rendelésein. Biztosí­tott a betegek gyógyszerel­látása, a felújított gyógy­szertár vezetőinek lelkiis­meretes munkája révén. A jelentés, amely a múlt évi munkáról készült, értékeli a kulturális és a sporttevékeny­séget is, melyet ebben az év­ben meg kell javítani. Összességében elmondható: eredményesen dolgozott 1973- ban a községi tanács, mintegy biztosítva az idei feladatok időbeni megvalósítását is. G. J. Uj önkéntes tűzoltóparancsnok A legutóbbi tanácsülés Ber- nula Károlyt bízta meg a nyáregyházi önkéntes tűzoltó- testület parancsnoki teendői­nek ellátásával. A PILISI POSTÁN Mindnyájait brigádtagok Mostoha körülmények — A telefonközpont is elavult A pilisi posta épületét látva, a járókelőkben önkéntelenül felvetődik a kérdés, vajon mi­lyen körülmények között vé­gezhetik munkájukat az ott dolgozók. Skrada Pálné hivatalvezető készségesen nyilatkozott. Immáron három éve húzó­dik a posta ügyének rendezé­se. Az épület, mely magán- tulajdon, a hivatal csak bérlőként használja, meg­süllyedt, falai repedeznek. Nem túlzás azt állítanunk, hogy hónapok óta már életve­szélyessé vált. A szociális el­látottság pedig minimálisnak sem minősíthető, hiszen kéz­mosásra is csak mindössze egy picinyke lavór áll a munká­jukat jól ellátó dolgozók ren­delkezésére. Pedig Pilis — nagyközség, csaknem tízezer lakosa van, s postaforgalma is hónapról hó­napra emelkedik. Negyvenkét telefon-, ezer. hatszázötven tévé- és ezer- kilencszáz rádiótulajdonost tartanak nyilván. Nem kevesebb mint 3340 na­pi-, hetilapot és folyóiratot fi­zet elő a lakosság: a legnép­szerűbb a Pest megyei Hírlap, amelyből 900 fogy el naponta, Nők Lapját négyszázan, Nép­szabadságot háromszázan já­ratnak. Elavult az LB—50 elneve­zésű telefonközpont is. Keze­lője munkáját az is nehezíti, hogy nincs külön helyiség, a telefonbeszélgetések a dolgo­zók és a postán tartózkodók füle hallatára zajlanak le. Tizenöten dolgoznak a pilisi postán: kilencen kézbesítők, hatan tiszti beosztásúak. Mindnyájan brigádtagok, tavaly nyerték el a meg­tisztelő szocialista címet. A hivatalvezető különféle fórumokon már előadta pana­szukat, a munkahelyi körül­mények megjavítását kérve, eddig azonban még senki , sem intézkedett. Gér József Mende Téglaégetés — január végéig Javában tart még ezekben a napokban is a téglaégetés a Mendei Téglagyárban, január végén azonban kihűlnek a kemencék, s a dolgozók csak április elején kezdenek hoz­zá ismét az égetéshez. Idény végi sportjegyzet Várakozáson alul szerepeltek Régen volt ilyen alacsony szinten a gyömrői labdarúgás. Tavasszal, amikor megnyerte a járási bajnokságot, minden­ki reménykedett: ezúttal nemcsak „returt” vált a csa­pat a területi bajnokságba. Az „első félidő” után azonban mégis tárgyilagosan meg kell mondanunk: igencsak kevés lesz a kilenc pont a bennma­radáshoz. Persze, nem akarjuk a vészharangot kongatni, de a tabellán elfoglalt 15. hely semmiképpen sem kecsegtető: 15. Gyömrő 15 3 3 9 23:35 9 Ami legelőször szembetűnő, az a 35 kapott gól; ennyi már a teljes szezonra is sok lenne. ) Különösen a védelem bizo­nyult gyengének néhány talál- I kozón. Példa rá a dabasi 0:6, APA ES FIA Négyezer kémény gazdái vn sor MOZIK Gyömrő: A megalkuvó. Maglód: A Brutus-akció. Men­de: Nászéjszaka a börtönben. Pilis: Lány a szabadcsapatban. Üllő: A fogoly ítéletre vár. Vecsés: Zahar Berkut. MŰVELŐDÉSI HÁZ Gyomron, 18 órakor: a „Megmérettünk és nehéznek találtattunk” klub első össze­jövetele; 19.30-kor: a fiatal utazók klubjának alakuló ösz- szejövetele a TÖVÁL KISZ- helyiségében. PAR 0RAS NYOMOZÁS UTÁN Elfoglak a tyúktolvajokat Január 5-re virradóra is­meretlen tettesek tizenegy tyúkot loptak el Sz. J. Űri, Akácfa utca 36. szám alatti lakos udvarából. A károsult bejelentése után a gyömrői rendőrőrs ügyele­tesei azonnal a helyszínre siettek, s déli 12 órakor, bra­vúros gyorsasággal elfogták a tolvajokat. Kolompár László, Nagy Miklósné és Nagy Mik­lós már le sem feküdtek az­nap aludni, hanem azonnal hozzákezdtek a tyúkok meg­tisztításához: a rendőrség úgy talált rájuk. A nyomozás az ügyben to­vább tart. Esteledik. A köd lassan le­ereszkedik, alig látni néhány méterre. Gyomron, a Köz­társaság utcában becsöngetek az egyik házba. Ifjabb Kiss Nándor nyit kaput, s barátsá­gosan beljebb tessékel. Hentesként kezdte A konyhában telepedünk le, beszélgetünk. — Romániában születtem, s később kerültem csak*Magyar- országra — mondja idősebb Kiss Nándor. — Abádszalókon laktunk sokáig. Fiatal korom­ban hentes szakmát válasz­tottam, melyet szerettem is, de amikor 1956-ban Gyöm­rőre költöztünk, megváltam tőle: a fővárosba jártam dol­gozni. Tíz évvel ezelőtt Tor­mási András községi tanács­tag megkért, hogy hagyjam ott a gyárat, legyek kémény­seprő. Sokáig gondolkodtam a dolgon, mitévő is legyek, aztán úgy döntöttem, hogy megpróbálom. A szakmunkás- vizsgát 1968 februárjában tet­tem le, Cegléden. Nem volt könnyű 55 éves fejjel vizs­gáznom. de sikerült. Csak­nem kétezer kémény tisztí­tását végzem Gyömrő egy ré­szén és Mendén. Kéthavonta kell egy-egy kéményt megtisz­títanom, ami, bizony, nem kis feladat. Döntés előtt — Mi végezzük az újonnan épült házak kéményeinek vizsgálatát is. Sajnos, nem sok eredménnyel. Ugyanis hiába emelünk kifogást a sza­bálytalan kémény miatt, a községi tanács mégis kiadja a lakhatási engedélyt. — Mikor megy nyugdíjba? — Azt hiszem, hamarosan. Háromezer forint volt a ke­resetem, s néhány hónappal ezelőtt levették 2600-ra. Meg­sértődtem. No, persze, még lehet) hogy nem hagyom abba. Ha ismét megkapom a régi fizetésemet, akkor semmiképp sem. Szívesen fogadják Fia csendben figyeli a be­szélgetést, aztán átveszi a szót: — Édesapámmal eljártam már iskolás koromban ké­ményt seperni. Megtetszett a szakma, bár édesanyám hal­lani sem akart róla, hogy én is kéményseprő legyek. Még az iskola kapujában is meg­kérdezte: „Kisfiam, jól meg­gondoltad?". „Igen, édes­anyám” válaszoltam. így let­tem hát én is kéményseprő. Nem kell bejárnom Pestre, kötetlen munkaidőben dolgo­zunk. Gyömrő másik része tartozik hozzám, csaknem kétezer kéményt tisztítok. Simpson motorral járok, édes­apám meg kerékpárral. Szí­vesen fogadnak bennünket mindenütt, nincs is panaszom semmire. Elég jól keresek, több mint kétezer forintot. A helyi kézilabdacsa,patban is játszom. (— r j —) Id. Kiss Nándor: — Nem bán­tam meg, hogy kéményseprő let­tem. Kiss Nándor: — Szeretem ezt a szakmát, nem is válók meg tőle. Pankovits Tamás felvételei a péteri 1:5. De a csatárok sem remekeltek, hiszen 23-nál jóval több lehetőségük volt a gólszerzésre. Az utolsó mérkőzésen to­vább gyengélkedett a csapat, s így nem csoda, hogy a hazai találkozókat alig félszáz szur­koló nézte végig. Pedig bátran ki lehet jelentenünk, a játé­kosállomány semmivel sem gyengébb más csapatokénál. Az első helyen végzett Far­most például 3:l-re legyőzte Gyömrő, de úgy, hogy ha két­számjegyű az eredmény, a far- mosiak akkor sem szólhattak volna semmit. Bag ellen is nagyon jól ját­szott a csapat, s csak balsze­rencsés körülmények között vesztett egy pontot. De talán a legemlékezetesebb a Sülysáp elleni, első fordulóbeli mérkőzés volt. Végig tet­szetősen, helyenként szelle­mesen futballoztak a gyöm- rőiek, ám Szabó játékvezető azon a napon nem ismert tré­fát, s végül is a sülysápi csa­patot „hoz"a ki” győztesnek. Kétségtelen, nem érdemes egy-egy elvesztett mérkőzésért a játékvezetőt hibáztatnunk. Az őszi idényben azonban a gyömrőiek, bizony, több pon­tot vesztettek bírói hiba miatt, Űjhartyánban, Úriban, Héviz- györkön is. Ha ezek a pontok nem hiányoznának, a 9—10. helyen végez a csapat az őszi idényben. Szólnunk kell a játékosok teljesítményéről is. Kalina ka­pus váltakozó teljesítményt nyújtott. Sárközi csak néha jutott szóhoz. A védelem sok­szor átjáróháznak bizonyult. A Vecsésről visszaigazolt Fitos igyekezett, de bizony, néha ő is árnyéka volt önmagának. Az utolsó fordulókban Kiss Imre jól helytállt a balhátvéd posztján. Elöl csupán Kiss Jánost és fiatal társait dicsérhetjük. Dohnál évközben „leállt”, Tóth J.-től, Kelétől jóval töb­bet vár a közönség. Több mint egy évig Müller Béla, a vecsésiek egykori já­tékosa látta el az edzői teen­dőket, ősszel azonban eltávo­zott, s helyét Virágh Ferenc foglalta el. A szakosztályvezetés sem állt feladata magaslatán, s a gyenge szereplésnek részben ez is az oka. Tavaszra javítani szeretne a gyömrői csapat. Célul tűzte ki, hogy megpróbálja elkerül­ni a kiesést. Ehhez azonban sokkal nagyobb lelkesedés, csupaszív játék szükséges hét­ről hétre. te.) (

Next

/
Oldalképek
Tartalom