Pest Megyi Hírlap, 1974. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-08 / 5. szám
1974. JANUÁR 8., KEDD «sí »l£r. KJúriap A KISZ Központi Bizottságának Mezőgazdasági Ifjúsági Tanácsa felhívást intézett a fiatalokhoz: segítsék környezetük fokozottabb védelmét, hiszen a szövetség a környezetvédelem számos területén nyújthat segítséget. Gondoljunk arra, hogy esztendők óta tart az országos fásítási védnökség, amely népgazdasági, egészségügyi és esztétikai szempontból egyaránt fontos. Az elmúlt évtizedben a falusi fiatalok összesen 50 ezer hektárnyi területen fásítottak, telepítettek erdőt. Az akcióban évente 3 ezer KISZ-alapszervezet és úttörő- csapat vett részt. A környezetvédelembe természetesen eddig is bekapcsolódott a KISZ Pest megyei bizottsága, ám a jövőben szeretnének még sokkal többet tenni. Erről beszélgettünk Berta Ferenccel, a KISZ Pest megyei bizottságának titkárával. Fásítási verseny — Eddig csak a fásítási mozgalomban vettek részt a Pest megyei fiatalok, s az országos versenyben minden esztendőben előkelő helyezést értek el, tavaly például má- sodikok voltak. A tavalyi erdőtelepítés, parkgondozás adatait már küldik be a járási és városi KISZ-bizottságok, mi összesítjük, úgy küldjük tovább a KISZ KB-nek. A mozgalomban évek óta élen jár a budai járás, tavaly a fásítási hónapot is ők rendezték meg. Az idei megyei versenyben az első három helyezést elért járások pénzjutalmat kapnak. A versenyben jól áll például a monori járás, ahol a fiatalok az idén 27 hektáron telepítettek, s 20 hektáron gondoztak erdőt. Gyermekrajzpiakátok — Hogyan kapcsolódnak be az úttörők a környezetvédelembe? — A Pest megyei úttörők expedíciós feladatai között szerepel, hogy erdeinkben madáretetőket helyezzenek el, és állandóan lássák el élelemmel. Az akció most kezdődik, a megyében mindenütt téli túrákat szerveznek az úttörők, hogy elhelyezhessék a kis házikókat. Részt vesznek a víztisztasági mozgalomban is, főként a vízi úttörőkre hárulnak majd komoly feladatok. A lakóterületek tisztaságának megőrzésében pedig a vöröskeresztes úttörők tűnnek ki. Meglepő, de a hulladékpapír gyűjtése is a környezetvédelemhez tartozik, hiszen egy tonna hulladékpapírral 2,7 köbméter élőfa menthető meg. — A KISZ KB felhívása nyomán lesz-e valamilyen megyei környezetvédelmi akció? — A KISZ KB jelenleg még dolgozik a környezetvédelmi programon, s ezzel párhuzamosan a Pest megyei KISZ- bizottság is megjelölte a megye* feladatokat. Tervünk: márciusban Pest megyei környezetvédelmi hónapot rendezünk. amely egy konzultatív előadással indul. A programjavaslat szerint ezt gyermek- rajzpályázat előzi meg, s a díjazott munkált alapján készülnek majd a mozgósító plakátok. A környezetvédelmi hónap első eseménye a fásítási hét lesz, akkor a járási és városi KISZ-bizottságok kiemelt társadalmi munkaakciókat szerveznek. Ezzel egyidejűleg egy környezetvédelmi kiállítás indul „vándorútra”. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériummal közösen létrehozandó bemutató terveink szerint Ceglédre. Gödöllőre, Nagykőrösre és Vácra jut majd el. A monori Shell-kút — A kiállításon kívül hogyan hívják fel a fiatalok szélesebb rétegeinek figyelmét a környezetvédelem fontosságára? — A megye minden területén tartunk ismeretterjesztő előadásokat, amelyek minden i esetben az adott környezet ! gondjaihoz igazodnak. Például Érden az „alvó város” környezetének védelméről, Ráckevén a Duna-ágra leselkedő ártalmakról, az üdülőövezet megfelelő kialakításáról, Nagy- kátán a fokozódó iparosítás veszélyeiről beszélnek majd az előadók. Ezenkívül a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága a környezetvédelmi hónap idején újra megindítja a „Tiszta utca” mozgalmat. — Pályázatot is kiírunk, amelynek az lesz a célja, hogy a fiatalok megkeressék a lakóhelyi környezetvédelmi gondokat, és erre valamilyen megoldást is találjanak. Inkább szakdolgozatokat várunk, amelyekben az erdő- és vízvédelemmel vagy éppen a faluközpont helyes kialakításával foglalkozzanak a pályázók. A beszélgetés végén Berla Ferenc, aki korábban a KISZ monori járási bizottságának titkára volt, felhívta a figyelmet a Monor mellett nem is olyan régen felépült Shell ben- zinkútra, amely kedves erdős-parkos terület közepén fekszik. Nos, hogy ilyen esztétikus és kellemes a környezet, az a Monori Állami Gazdaság KISZ-fiataljainak köszönhető. Ök fásítottak és parkosítottak ott. Fehér Béla Egyszerűbb ügyintézés * Életbelépett az aktakezelés új szabályzata A VÁCI TAURUS GUMIGYÁR felvételre keres:- közgazdasági elemző munkakör betöltésére kezdő, közgazdasági egyetemet végzett, vagy nagy gyakorlattal rendelkező, középfokú végzettségű munkaerőt,- fiatal anyagbeszerzőt,- fiatal technikust normás munkakörbe (a képesítés megszerzésére a gyár lehetőséget biztosít),- gépjárműlakatost,- gépjármű-villamossági szerelőt,- férfi munkaerőt betanított munkára, három műszakba, targoncást, anyagmozgatót két műszakba,- laboránst (képesítéssel vagy érettségivel). Felvilágosítást ad a gyár munkaügyi osztálya: Vác, Derecske dűlő 1. Január elsejével hatályba léptek a tanácsi szervek ügy- iratkezelésének új szabályai. Kódjelek as ivén Az új ügyiratkezelési szabályzat, több egyéb, az elintézés meggyorsítását és egyszerűsítését célzó intézkedés mellett előírja, hogy ezentúl az irományt, nem ahogy eddig, félbe hajtva, hanem kiterített állapotban, a mostantól rendszeresített előadói ívbe kell helyezni és az ív előnyomtatott rubrikáit az ügyintézőnek ki kell töltenie. Rávezeti saját nevét, az ügy tárgyát, a közbenső intézkedései során becsatolt újabb iratok jegyzékét, és végül az elintézést. Ezek után az ív alján levő kockákba számot és betűt, az egyes ügyfajták kódjelét kell írnia. Vegyük például a nagyon gyakori építési engedélyt. Az ügy elintézése és a határozat másolatával felszerelt aktakö- teg előadói ívébe az irattárba helyezés előtt 24/e-0 kerül. Ha az eltett iratok halmazából valami okból később kikeresik az aktát, egy pillantást vetve a jelre, nyomban megállapítható, hogy mi mindent rejt magában, hogy építési engedélyről van szó. A 0 például azt jelenti, hogy az iratköteg egyáltalán nem selejtezhető ki. Sokáig szükség lehet rá. Persze az előadói ív kitöltése eltart egy bizonyos ideig, i ez az időveszteség azonban kamatos kamataival megtérül az akták kiselejtezésekor. Mert időnként az irattár polcairól, már csak azért is, hogy legyen hely rajtuk az újabb aktáknak, el kell tüntetni a régiekből, amit csak lehet. Ezt nevezik aktaselejtezésnek az egész világon. Csakhogy ahány ház, annyi szokás. Éppen a minap olvashattuk az újságban, hogy Brazíliában az év végén a hivatalnokok az ablakon át ki- hajieálják az utcára a feleslegessé vált irományokat, ami nálunk megbírságolandó köz- tisztasági szabálysértés lenne. A 6-os 75 év múlva Természetesen a magyar irattárakban is felgyülemlik a nem örökkévalóságig megőrzendő akta. Ilyenek előadói ívére 0 helyett más számot írnak, 1-től 6-ig. Az 1-es két év múlva, a 6-os viszont csak 75 év múlva selejtezhető ki. És éppen ezek a számok teszik egvszerűbbé és gyorsabbá a selejtezés műveletét Ezentúl az | irattár kezelője akár egyedül | is elintézheti. Mostanáig egy-egy magasabb hivatal aktatömegeit ál- I tálában kétévenként selejtez- 1 ték, éspedig hetekig tartó nagy munkával, amihez a hivatal számos dolgozóját mozgósították. A megyei levéltár kiküldötte is megjelent, gyakran a kisebb községekben is ellenőrizte, nehogy valami fontos és hosszú évek, évtizedek múlva is szükséges okmány megsemmisüljön. A selejtező brigád kénytelen volt átlapozni minden aktaköteget, hogy tartalmából megítélhesse, mi a megőrzésre méltó. Most feleslegessé vált a több esztendős iratok áttanulmányozása. Az előadó ívre feljegyzett szám és betűjelek segítségével úgyszólván automatikussá vált a selejtezés munkája. Nem állítható, hogy az ügy- ratkezelés új szabályai között éopen ez az intézkedés a legjelentősebb, de legalkalmasabb annak bemutatására, hogy ezentúl könnyebb, egyszerűbb és gyorsabb az ügyintézés rendje a tanácsoknál. Aminek természetesen nemcsak a tanácsi dolgozók, de az ügyfelek, tehát az egész lakosság látja hasznát. Sz. E. A szocialista országok kö- I zötti integráció elmélyítésének, a nemzetközi munkamegosztáson, gyártásszakosításon kívül az értékesítés is feltétele. Nem elegendő ugyanis, hogy a tagországok megállapodjanak, melyikük milyen terméket gyárt a többiek számára is, ha partnerei gyakran máshonnan vásárolnak. Berendezésekre: 600 millió forint A közelmúltban 14 vállalatnál és szövetkezetnél azt vizsgálta a Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság, hogy a gépvásárlások hányadrésze import, ezen belül mennyi származik szocialista és menynyi tőkés országból. Megállapították, hogy az elmúlt három esztendőben összesen 614,5 millió forintot költöttek gépekre, az összeg feléből szocialista gyártmányú, húsz százalékából tőkés berendezést importáltak. A tőkés cégek gépeinek nagy része a Pest megyei Állami Építőipari Vállalathoz, a Váci Híradástechnikai Anyagok Gyárába és a Budapesti Közúti Igazgatósághoz érkezett. Ezek a vásárlások indokoltak, ugyanis olyan speciális gépekhez jutottak így, amelyeket szocialista országokiból nem lehetett beszerezni. A PÁÉV közmű- és lakásépítő kapacitását 70 millió forintos beruházással növelte, s az összeg egyharmadát költötték tőkés berendezésekre. A váci HAGY technológiája sok speciális berendezést igények Ezeket évek óta keresték — eredménytelenül — a szocialista országok piacain. Végül is tőkésországból vásároltak egy gépsort a nyomtatott áramkörű lemezek gyártásához, s egy vasoxid-előállí- tó berendezést, amelynek üzembe helyezése óta a vállalat teljes szükségletét kielégíti a korábban tőkés országokból importált vasoxidból. A Budapesti Közúti Igazgatóság autópályák és autóutak fenntartására vásárolt gépeket, amelyhez a Gazdasági Bizottságtól kaptak devizakeretet. Persze, akadnak olyan törekvések is, amelyek kevésbé indokoltak, ugyanis nemegyszer vetekszik a KGST-szako- sítás alapján készült berendezés a hasonló nyugati gyártmánnyal. De vagy nem ismerik itthon, vagy a vállalatvezetők meggondolatlanul a tőkés berendezéseket részesítik előnyben. A PÁÉV svájci cégtől akar glettszórót vásárolni, amire a Külkereskedelmi Minisztérium nem adott engedélyt, ugyanis a lengyelek hasonlót gyártanak kiváló minőségben. Mivel azonban az országban még k MAGYAR ÁLLAMVASUTAK BUDAPESTI IGAZGATÓSÁGÁNAK FELHÍVÁSA \ MGYKÁR WM. SZOB ÉS VÁC KÖRNYÉKI FIATMOKHOZ A személy- és áruszállítás, a helyi munkásvonatok közlekedésének zavartalan, kulturált körülmények közötti lebonyolítása erdekeben. azonnali belépéssel felveszünk érettségizett, és az általános iskola 8 osztályát elvégzett, 18-40 év között' FÉRFIDOLGOZÖKAT kocsirendezőnek, sarukezelőnek, váltó-jelzőberendezést kezelőnek, vonatfekezőnek vonatvezetőnek: NÖDOLGOZOKAT a helyből Budapestig és visszo közlekedő személyvonatokro jegyvizsgáló kalauznak, vonatvezetönek, o forgalmi szolgálattevők utánpótlására forgalmi tanulónak. Jó kereseti lehetőség Budapesti pályaudvarokra történő jelentkezes eseten kiemelt bérezés. Nagykáta, Monor Vác és Szob környékének fiataljai I Várjuk jelentkezésüket a fenti állomások vezetőinél, budapesti pályaudvarokra o Keleti pályaudvaron levő Központi Munkaerő Felvételi Irodán. magyar Államvasutak igazgatósága Budapest nincs ilyen berendezés, a vállalat nem tájékozódhatott s ilyen körülmények között gazdasági számításokat sem végezhettek. Tazdasárosság, kedvezmények Általános tapasztalat egyébként, hogy a vállalatok a legkülönbözőbb módon igyekeznek piackutatást végezni: keresik a számukra legmegfelelőbb berendezéseket. Vásárokat látogatnak, figyelik a szaksajtót, megvizsgálják a kapott tájékoztatókat, külföldi gyárakba mennek tapasztalatcserére. A Nagykőrösi Konzervgyár képviselői Bulgáriában jártak egy Plovdiv melletti élelmiszeripari gyárban, ahol néhány fejlesztés alatt álló berendezést láttak, amelyeket, megítélésük szerint ők is jól használhatnának. Gazdaságossági számításokat, elemzéseket azonban a legritkább esetben készítenek (egyedül a HAGY-nál bukkantak a beszerzést megelőző gazdasági számításokra), pedig akkor derülne ki igazán, mennyivel előnyösebb egyes géptípusokat szocialista országokból vásárolni. Azt is érdemes figyelembe venni, hogy a szocialista gépimporthoz a kormány az idén, sőt jövőre is kedvezményes hitelt biztosít. A Pest megyében fuvarozó I. számú Volán Vállalat, amelynek teljes teherautóparkja szocialista országokból származik — az elmúlt években élt a hitel nyújtotta lehetőségekkel. 1971-ben 11,4, 1972-ben 72,8, az idén pedig 20,5 millió forint hitelt vett fel járművásárlásra. A dabasi Fehér Akác Tsz mezőgazda- sági gépekre kapott tavaly 1,4, az idén 1,5 millió forint hitelt. Megvizsgálta a megyei NEB a gépek üzembe helyezésének körülményeit is. Megállapította, hogy ritkán ugyan, de szocialista és tőkés import esetében egyaránt előfordulnak határidőcsúszások, s ebből (termelő berendezésekről lévén szó) kára van a vállalatnak. A Budapesti Közúti Igazgatóság az NSZK-ból vásárolt 2,5 millió forintért egy árokásó gépet, amelynek ismertetőjéből (a külkereskedelmi vállalat hibája miatt) nem derült ki, hogy mekkora a kapacitása és csak külföldi olajjal működik megfelelően. A műszaki problémák miatt az igazgatóság a szállítótól szakembert kárt, aki kijavította a hibás „használati utasítást”. Az üzletkötéseknél gyakori panasz, hogy a kereskedők nem ismerik eléggé az általuk kínált gépeket. A szocialista országok pedig viszonylag kevés gondot fordítanak saját termékeik népszerűsítésére, ismertetésére, propagálására. Többe kerül, mint az új... A gépbeszerzés egyik hátráltatója az érvényben levő közgazdasági szabályozó rendszer. Hiszen önköltségcsökkentéssel hiába takarít meg a vállalat bizonyos összeget, an.* nak csak körülbelül 15 százalékát fordíthatja gépvásárlásra. (Az eredmény után adózni kell, s a megmaradt összeget csak azután osztják részesedési és fejlesztési alapra.) Éppen ezért a vállalatoknak érdemesebb a már teljesen elkopott berendezéseiket is felújítani, ha nincs keretük újat venni. így költötte a Nagykőrösi Konzervgyár targoncák javítására az eredeti értéknek mintegy 90 százalékát. A Herceghalmi Kísérleti Gazdaságban néhány gépkocsi és pótkocsi felújítása többe került, mintha újat vettek volna. (A javítási költséget el lehet számolnia.) A vállalatoknál a nullára leírt, azaz a tervezett életkornál öregebb gépek cseréje néhány speciális kivételtől eltekintve szocialista importtal megoldható lenne. A gépcseréket azonban meghiúsítja a fejlesztési alapok hiánya. Ezért a megyei NEB javasolta a KNEB-nek a szabályozó rendszer megváltoztatását. A felmérés a továbbiakban megállapította, hogy nem kifogástalan a szocialista országokból importált berendezések tartalékalkatrész-ellátá- sa. A gépekkel együtt szállított dokumentációkból nem derül ki, melyek a gyorsan kopó alkatrészek, ennek pedig azaz eredménye, hogy a vállalatok elmulasztják időben feladni megrendeléseiket, csak akkor kérnek új alkatrészt, amikor a gép műszaki hiba miatt üzemképtelen. A szállítók viszont csak hosszú időre vállalják a pótalkatrészgyártást. A PÁÉV-nél például azért se-, lejteznek ki tíz üzemképtelen NDK-gyártmányú kis dömpert, hogy legyen elegendő alkatrész a többi kijavításához. Nem megoldott a szocialista gépek szervizellátása sem. Gyakran emiatt fogadják szívesen tőkés cégek ajánlatát á vállalatok, amelyek maguk kénytelenek javítani szocialista országból származó gépeiket. Kivételt csak a mezőgazdasági berendezések jelentenek, amelyeket a MEZŐGÉP Tröszt, továbbá a járművek, amelyeket az AFIT javít. Rakodógépek javítását a pátyi Petőfi Tsz és a Közúti Gépei- látó Vállalat vállalja. Szigorúbb feltételekkel A közelmúltban tette közzé a külkereskedelmi miniszter azokat az általános elveket, amelyek szerint a KGST-or- szágok és Jugoszlávia továbbfejlesztik a kölcsönösen szállított gépek és berendezések tartalékalkatrész-ellátását. Az új elvek alapján az 1974. január 1. után kötendő külkereskedelmi szerződésekben az eddiginél szigorúbb feltételekhez kötik a tartalékalkatrészellátást. Megfélelő biztonságot és tervszerűséget jelent az az intézkedés, hogy az érdekelt országok már a hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodások és az éves árucsere-forgal- nii jegyzőkönyvek megkötésekor gépcsoportonként megszabják a tartalékalkatrészek szállításának kontingensét. Ily módon az alkatrészek gyártására kellő időben felkészülhetnek az érdekeltek. Az eladónak a jövőben a szállítási szerződés aláírásakor gondoskodnia kell a megfelelő tartalékalkatrészről. eltérően az eddigi szabálytól, amikor ez a kötelezettség csak a gép leszállítása után terhelte. Mivel az integráció bővülésével egyre gyakoribb az olyan eset, amikor harmadik ország vállalkozik valamely pótalkatrész gyártására, szállítására, az új megállapodás már ezt a kötelezettséget is részletesen szabályozza. A biztonság kedvéért azonban kimondja azt is, hogy az eladónak kell mindaddig gondoskodnia a tar. talékalkatrészről, amíg a kooperáló harmadik országban nem kezdték meg azok gyártását. Fontos szabály az is, hogy a kooperáló harmadik ország nem szállíthat gyengébb minőségű pótalkatrészt, mint amilyen az eladótól elvárható. A KGST-országok és Jugoszlávia között hasonló megállapodások jöttek létre a műszaki kiszolgálást és a szerelést szabályozó okmányok korszerűsítésére, valószínűleg ezek idén lépnek életbe. Czibor Valéria Márciusban: Pest megyei környezetvédelmi hónap Vizsgálat a gépimporttól Körültekintőbb vásárlásokat!
